Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-28 / 24. szám
1961. január 28., szombat NÉPÚJSÁG 3 A felvilágosítás eredménye az egri üzemekben ami fontosabb: haszna. Mutatja ezt az is, hogy egyre több üzemben keresik a dolgozók a munka megjavításának lehetőségeit. A népgazdaság helyzetével kapcsolatos politikai bizottsági határozat vitatása idején a Lakatosárugyárban a dolgozók hívták fel a vezetők figyelmét, hogy az üzemben néhány helyen, mint például a pántműhelyben, laza a norma, és a terv teljesítését akadályozza a nem megfelelő anyag- ellátás. A Sütőipari Vállalatnál is hasonló eset történt. A dolgozók — megértve a normarendezés szükségességét — önként ajánlották, hogy 25— 30 százalékos emelkedést biztosítanak a régi normákhoz képest. Ennek az alapos és csaknem minden emberre kiterjedő felvilágosító, nevelőmunkának köszönhető az is, hogy az egri üzemek többségében az anyagi ösztönzés mellett egyre nagyobb szerepet kap a dolgozók öntudatára való támaszkodás. A pártszervezetek szakszerűen, hozzáértően foglalkoznak a termelési ügyekkel, ezért egyre növekszik tekintélyük az emberek előtt, és nagyobb hatással vannak az emberekre. így van ez a Dohánygyárban, a Közúti Üzemi Vállalatnál és még sok más helyen, ahol külön jutaion nélkül is lelkiismeretesebben dolgoznak a termelékenység növeléséért, a tervek teljesítéséért. A Lakatosárugyárban a műszaki vezetők grafikont készítettek az energiafogyasztásról, amely megmutatta, hogy a műszak kezdete és vége felé nagy a lazaság, s ezt megtudva az üzem dolgozói nemcsak elítélték ezt a burkolt lógást, de javaslatot is tettek annak megszüntetésére. A termelés megjavítását elősegítő felvilágosító munka eredményességének tudható be az is, hogy egész sor üzemnél érezhetően növekedett az újítások száma. Az ÉMASZ- nál például az elmúlt évben közel 100 újítást nyújtottak be, a Dohánygyárban több mint egymillió forintot takarítottak meg az újítások által és az ötletek, újítások benyújtói elmondták; nem elsősorban a pénz ösztönözte őket az új eljárások kidolgozására, gépek szerkesztésére, hanem látták, milyen probléma van a termeléssel, és erkölcsi kötelességüknek tartották azon segíteni. Igen nagy változatosság, sokrétűség jellemzi az agitá- ciós munka módszereit. Legfontosabb az egyéni beszélgetés, de emellett a különböző összejövetelek is jó alkalmat adnak a felvilágosító munkára, nemkülönben a falitáblák, plakátok, üzemi híradók, különböző kiállítások, röpgyűlé- sek, szakmai előadások — mind-mind eredményesen segíthetik a dolgozók politikai és szakmai nevelését. Az üzemi agitációs munkában — bár jelentős helyet foglalnak el az eredményes módszerek — mégis jó néhány hibára is fel kell hívni a figyelmet. Egyes pártszervezeteknél, mint pádéul a húsipari és az építőipari vállalatoknál is, sokszor elsikkad ez a munka a többi feladat között. Ez egyrészt abból adódik, hogy a pártszervezet kommunistáinak nincs megfelelő szakmai ismeretük a termelés értékeléséhez, máshol pedig nincsenek kialakítva a pártcsoportok, vagy nem azokra építik az agitációs munkát. Előfordul, hogy a normák felülvizsgálásának ügyét kiemelik a többi feladat megoldása közül, túlságosan előtérbe helyezik, annak csak negatív oldalát látják, helyt adnak a síránkozóknak még olyan üzemeknél is, ahol — mint a vizsgálat kimutatta — két és fél órát hagynak veszendőbe menni a nyolcórai műszakból. És ilyen esetekben „szégyellnek” felvilágosító munkát végezni a normák felülvizsgálatának sürgetésére. E hibák egyrészt már a feladatokat is megjelölik, mint ahogy a városi pártbizottság is felhívta az üzemi pártszervezetek figyelmét arra, hogy az üzemi agitáció során ne elégedjenek meg azzal, hogy ismertetik a VII. kongresszus anyagát, a különböző párthatározatokat, de érjék el azt, hogy minden dolgozó ismerje ezzel kapcsolatos feladatát, érezzen felelősséget e határozatok megvalósításában. A kommunista igazgatók és mn- szakvezetők pedig mindent tegyenek meg azért, hogy e hibák megszűnjenek, s a fő figyelmet a termelékenység fokozására, az önköltség csökkentésére, a minőségre, a laza normák , felszámolására, a takarékosságra és a munka jobb megszervezésére fordítsák. Ezeknek a céloknak megvalósításával járhat még nagyobb sikerrel az üzemekben végzett felvilágosító munka. Kovács Endre Kikből lesznek a huligánok ? Egy angol kormánybizottság, amely a fiatalkorúak bűnözési problémáival foglalkozik, azt állítja, hogy leginkább olyan gyermekekből válnak később huligánok, akiknek ötéves születésnapja körül nyugtalan társadalmi viszonyok uralkodtak. Az angol kutatócsoport az 1946—1957. közötti bűnügyi statisztika alapján megállapította, hogy százalékosan a legtöbb bűnöző azokból a fiatalkorúak^ ból került ki, akik a második világháború legszörnyűbb éveiben voltak 4—5 esztendősek. A bizottság jelentése kimutatja, hogy az 1935—1945. között születettek között „jóval több bűnöző akadt az egész világháborút követő időszakban, mint bármely más hétéves időszakban születettek között”. Kimutatták, hogy a négy—ötéves korú gyermekek leginkább reagálnak a nyugtalan társadalmi viszonyokra és ez később is kihatással van egész életükre. HAVAZOTT E1 lőbb mintha félnének, csak egy-két hópihe száttin- ■*--* gózotí a földre. Nem akartak talán társaik sorsára jutni, melyek az elmúlt napokban igyekeztek a földre, s alig értek le, máris elolvadtak? Azért küldtek most előhírnököket? Azok azután ahogy leértek és szinte elnyüjtóztak parányi testükkel a megfagyott földön, örömmel küldték az üzenetet a széllel testvéreiknek a felhőkbe: jöjjetek, siessetek puha takarónak. És havazni kezdett... Fehér tett lassan a vidék, s a hó hullott egyre. Ahogy a kis hápihék elhaladtak az utcai lámpák fénysugara előtt, mint gyémántos csillagalakú parányi ékszerek sziporkáztak, azután egy pillanat múlva máris helyet adva utánuk jövő társaiknak. Havazott egész éjjel. S a parányi hótestecskék öszeölel- kezve takarták a fekete földet, a nemrég fázó kis búza- és árpavetést, — a levelektől megfosztott bokrokra és fákra új köntöst borítottak. A házak ablakai reggel szokatlanul hunyorogtak a csupa fehérségre. A reggel azután előcsalogatta az éppen óvodába, vagy iskolába induló gyerekeket. Az álom szemükben levő ragyogását csak fokozta d rég’ óhajtott vastag hótakaró látása, s a tervezgetésnek nem volt se vége. se hossza. Nehezen ment el a délelőtt. Ólomlábakon cammogtak a percek, s szinte úgy látszott, nem is akarják átadni már helyüket a délutánnak.. De az is eljött, s a gyerekek mint felszabadult kis csikók, vágtattak a havas úton szánkóval, ki a dombra. Hogy volt közben egy-két elcsúszás, s telibe talált a kemény hógolyó? — lehet-e vajon ezért bánkódni? Csak kacagni és örülni lehetett. ' Keskeny Ilona Szép eredményekről adott számot a mcsőtárkányi Búsakaláss Tsz köz**) ülése AZ ELMÜLT Alapos megfontolás után határoz a társadalmi bíróság Nemrégen arról tárgyaltak; a Horti Gépállomáson, milyen tennivalók vannak a munkafegyelem megszilárdításában, a társadalmi tulajdon védelmében, s hogy a gépállomás társadalmi bírósága miként látja el munkáját. Dudás János főmérnök, a társadalmi bíróság elnöke, elmondotta, hogy az elmúlt évben negyvenkét dolgozóval szemben hoztak fegyelmi határozatot, kilenc esetben pedig olyan súlyos vétséget tárgyaltak, amely azonnali elbocsátást vont maga után. A gépállomás társadalmi bírósága többek között határozatot hozott Bocsa Barnabás brigádvezető ügyében is, aki nem tett eleget a vezetőség utasításainak, és hanyagsága miatt a gépállomás néhány munkagépe, az időjárás viszontagságainak kitéve, a határban maradt. Az ügy elbírálásánál gondosan vizsgálták azokat a körülményeket is, amelyek a brigádvezető felelősségét enyhítik. Végeredményben írásbeli megrovásban részesítették. Ugyancsak a társadalmi bíróság tárgyalt S. M. ügyében is, aki a Nagygombosi Állami Gazdaságból kölcsönkért munkagépet nem kezelte megfelelően, így á gépállomásnak 920 forintos kárt okozott. A társadalmi bíróság igen lelkiismeretesen vizsgálja az ügyeket, mielőtt végleges döntést hozna. S. M. ügyében is további bizonyítást rendelt el- TERMEDÖSZÖVETKEZE-; TEINKBEN az idén 259 épít- ■ mény létesül állami támogatás ; mellett. Ebből 223 építmény; terve már elkészült, és most; folynak a szerződéskötések is.; Néhány építőipari vállalat már; felvonult az építkezések meg- ; kezdéséhez. Leghamarabb Iá -; tott munkához a Tanácsi Épí- ; tóipari Vállalat. és a tárgyalást elnapolta, mivel olyan adatok kerültek nyilvánosságra, amelyek esetleg mások felelőtlenségét is felszínre hozzák. A tárgyalás során elhangzott hozzászólások art bizonyítják, hogy a gépállomás dolgozói komolyan veszik a társadalmi bíróság felelősségteljes munkáját, s aktívan részt vesznek az igazságos határozatok meghozatalában. Ezzel is hozzá akarnak járulni ahhoz, hogy a gépállomás fegyelmi helyzete tovább javuljon, s megvédjék a nagy értékű társadalmi tulajdont. (R. 0.) szombaton ______ ünnepélyes ker etek között került sor Me- zőtárkány községben a helybeli Búzakalász Termelőszövetkezet év végi zárszámadási közgyűlésének lebonyolítására. Az ünnepi díszbe öltözött községi kultúrteremben már a kora délelőtti órákban megjelentek a szövetkezet tagjai, a járási párt- és tanácsszervek képviselői, de megjelentek ezen a közgyűlésen azok az új tagok is, akik a napokban írták alá a belépési nyilatkozatokat. A patronáló szervekkel való jó kapcsolat ismételt bizonyítéka, hogy a budapesti Duna Cipőgyár munkásküldöttei is megjelentek e jelentős esemény alkalmával, és a szövetkezeti tagokkal együtt örültek, együtt ünnepelték a sikeres zárszámadás eredményeit. Az egybegyűlt szövetkezeti tagság előtt Boda Sándor elvtárs, a szövetkezet elnöke mondott beszámolót, amelyben részletesen ismertette, elemezte az 1960-as gazdasági év munkáját, sikereit. Beszédében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt év prre a termelőszövetkezetre is igen nagy feladatot rótt. Háromszorosára növekedett a tagság, több mint 1000 holdra a földterület, s 'ebben a közösségben is meg kellett teremteni a nagyüzemi gazdálkodás alapjait. Küzdelmes és nehéz esztendő volt — mondotta —, de ha most visszatekintünk a megtett útra, elmondhatjuk: munkánk nem volt hiábavaló. A SZÖVETKEZET .. ^et ___________________ növénytermesztési brigádja egész nyáron át szorgalmasan, egymással versengve dolgozott, s ebben a nagy küzdelemben még inkább összeforrott, egységbe ko vácsolódott a tagság. Az elmúlt év folyamán is nagy segítséget jelentett a szövetkezet párt- és KISZ-szervezete, valamint a községi és járási párt- és tanácsszervek önzetlen, együttes támogatása. A tagság jó munkája mellett, elsősorban ezeknek köszönhetjük, hogy másfélmilliós vagyonnal rep- dglkező, gazdaságilag jól megalapozott nagyüzemi gazdasággá fejlődött szövetkezetünk, A növénytermesztés eredményeiről szólva a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy a nyár folyamán közel 3 ezer mázsa búzát, 481 mázsa tavaszi árpát, .642 mázsa burgonyát, közel 200 mázsa napraforgót, 352 mázsa borsót, katasztrális holdanként 225 mázsa cukorrépát, s ugyancsak holdanként 35 mázsa kukoricát termeltek. Külön kell beszélni a szövetkezet egyik legjövedelmezőbb üzemágának, a kertészetnek jelentőségéről. A szövetkezet kertészete nagyban hozzájárult a megye lakosságának zöldségellátásához, mivel 355 mázsa paprikát, 361 mázsa káposztát, 500 mázsa paradicsomot adtak át a MÉK- nek. Hasonló sikereket ért el a Búzakalász Tsz gazdasága az állattenyésztésben is, amelynek alapját mindenekelőtt a szükséges takarmánybázis megteremtésével biztosították. Fejlődött az idén a szarvasmarhaállomány, jóllehet, a férőhely- hiány még mindig gátolta a tervezett létszám beszerzését. A 91 szarvasmarhából 25 a tehén, 12 előhasú üsző, 30 üszőborjú, 21 növendékbika és 3 kisborjú. Jónak mondható a tehenek tejhozama: egy-egy tehén éves hozama a tervezett 3 ezer literrel szemben 3040 liter lett. A Tejipari Vállalatnak a múlt év folyamán átadtak összesen 729 hektoliter te>V\AAAAA/VVNAAAAA/VVVV\A/VV»/VVV\/VV\/\AA/VVWV\A/V'^*/VVV\/VNAA^VVV\AA>VV\A/VVVV\AAA/\AAA/VVV\A/VVVVVVVVVVW\AAAAA^'\A^VWVVVVVWWWVVVVVVVVV« A sédiek örök ellentétben álltak a ré- diekkel. Mert a sédiek azt állították, hogy Reden keresztbe viszik a létrát az erdőben, s kivágják a fákat, hogy elférjenek. Viszont a rédiek mindig azt a bikát emlegették, amit Séden felhúztak a toronyba, hogy az ott kiserkent füvet lelegeltessék vele. Amikor a sédiek villanyt kaptak, rettenetesen lenézték Réd» Nyomban felszerelték a hangszórókat, a dobot pedig, mint múzeumi emléket, betették a páncélszekrénybe a dobverőkkel együtt. Ettől kezdve mindenütt egy időben értesültek a tanácsi rendelkezésekről, tudnivalókról. Amikor pedig a községfejlesztési alapból kifizették a villamosítás költségeit, ahogy azt más községekben tapasztalták, no meg a rédiek bosszantására Hangos vetélkedés is, hanglemezeket vásároltak. Ettől kezdve már nemcsak közleményeket, hanem egésznapos szórakoztató zenét is közvetítettek Séd dolgozó népének, sőt esténként az arra alkalmasaknak, csekély öt forint térítés ellenében szív- küldit sugároztak. Kezdetben összesen tíz hanglemeze volt a tanácsnak, amely két oldalán számítva húsz nótát jelentett. Ez elég is egy kis háztartásnak, de bizony ott, ahol reggeltől estig ezzel a tíz darabbal, illetve ennek duplájával zenélnek, meglehetősen kevés. így fordult elő, hogy Juliska néni is a „Csak egy kislány”-t kapta ugyanúgy, mint a Bíró Marika, noha előbbinek tizenöt unokája, utóbbinak pedig csupán egyetlen „valaki” küldte. Az első időszakban örömmámorban úszott a falu. Idővel azonban úgy jártak, mint az a gazda, akinek a felesége annyira kedvezni akar, hogy mindennap a legkedvesebb ételét főzi. Lassan annak örültek, ha tanácsülés, vagy egyéb olyan összejövetel volt, amely kizárta a mikrofonos dinom- dánomot. Minderről azonban mit sem tudtak Reden, és a sárga irigység emésztette őket, ha esténként áthallatszott hozzájuk a sédiek szívküldije. Ezenközben pedig lázasan igyekeztek utolérni a szomszéd falut. Addig is azonban, amíg az összes villanykarókat földbe állítják, úgy gondolták: haladniok kell. Ha elektromos kisbírót még nem is tudnak beállítani, asszonnyal doboltat- hatnak, ezzel is megmutatván: adott viszonyok között is Ilmádon járnak el. Eszükbe se jutott volna, hogy milyen irigylésre méltóak a sédiek szemében. Mert ha < is hallatszik a reggeltől estig muzsikáló mikrofonzene, mégiscsak halkabban cikor- nyázik fölöttük a „Melodie d’ amours”, a „Marina”, a Megáll az idő .. ”, mint ott, ahol felerősített mikrofonok zengik napjában többször is. Persze, a sédiek el nem árulták volna semmiképpen, hogy irigylik a rédieket. Sőt, kárörömmel várták, miként közeleg a rédi villanyavatás napja. Milyen nagy volt azonban a csodálkozásuk, amikor az avatás napjától csak naponta háromszor szólalt meg a mikrofon: hajnalban, dél ben és este. Amikor a rédi tanácstitkárt megkérdezte az egyik sédi ember, hogy miért spórolnak ennyire a villanyárammal, így felelt: — Ha arra gondolunk, hogy ez is át- hallatszik magukhoz, Sédre, még ezt se csináljuk szívesen. Has- nálják csak a maguk villanyát a saját szórakoztatásukra. Mi ennyivel is beérjük!... Erre fel a sédiek is ritkították a zenés műsort, de még így sem nyugodtak meg telje sen. Mert a rédie1 mikrofonjának hangját áthozta a szél. fis csak azt számolták, mennyi idő kell még ahhoz, hogy a rédiek is elúnják saját hangjukat. Szemes Piroska jet a tervezett 720 ezer literrel szemben. ] JÓFORMÁN 1 fe"tbeÖ1 meg a tagság a szövetkezet sertésállományát. Vásároltak 20 tenyészikocát, egy tenyészkant, 117 süldőt, az év végéig pedig 144 hízót adtak át az Állatforgalmi Vállalatnak. Jelenleg 108 sertés van a szövetkezet birtokában, s ezzel megvetették az 1961. évi sertéstenyésztési tervük alapjait. A szövetkezetnek igen jövedelmező feldolgozó üzeme a daráló, ahol egy ember alkalmazásával a múlt évben 300 mázsa vámkeresetet sikerült elérni. A továbbiakban Boda elvtárs beszámolt még arról, hogy a gépállomás segítsége, valamint a szövetkezet vonta' ójának jó kihasználása nagyban megkönnyítette a múnkát. és olcsóbbá tette az egyes munka- folyamatok elvégzését. Csaknem mindenhol iparkodtak ki- használni a gépesítés előnyeit. A kertészetben a palántáié gépet, a betakarításnál a burgonyaszedő és cukorrépakiemelő gépeket, a lucerna és répamag- csépléseknél a jól bevált szovjet kombájnt alkalmazták nagy sikerrel. Felismerve a gépek nagy segítségét, a szövetkezet' az idén is több új gépet vásárolt. Vettek többek között egy gépi fűkaszát, egy rendsodrót, egy Zetort, pótkocsival, hengereket, szelektort. A vásárlások egy része saját erőből történt, ugyancsak sokat adtak saját erejükből a 20* férőhelyes ser- tésfiaztató és a takarmányos helyiség elkészítéséhez is. A szorgalmas munka, a soksok igyekezet meghozta a kellő eredményt, s ezt a zárszámadás adatai is bizonyítják. A szövetkezet múlt évi jövedelme 2 millió 302 ezer forint, s a jó gazdálkodás jövedelméből kifizették összes adójukat, tartozásukat, a kölcsönök esedékes részleteit. A jó gazdálkodás révén egy-egy munkaegységre a tervezettekhez híven 55 forint 70 fillért tudták osztani. Földjáradékot is fizettek mindenkinek, akiket ez megilletett, aranykoronánként 5 kilogramm 1 úzát, vagy ennek pénzértékét, összesen 44 ezer 877 forint értékben. Befejezésképpen az elnök elvtárs a következőket mondotta: A mi szövetkezetünk földje a mi jobb életünk záloga és ennek a földnek kell eltartania bennünket. A föld mindent megad, amit csak kérünk tőle, és éppen ezért kötelességünk, hogy minél több jövedelmet tudjunk megszerezni a földjeinkből a magunk hasznára és az egész közösség, a a szocializmust építő országunk felvirágoztatására. I A BESZÁMOLÓ eíhangfá* 1 ______________zasa után • a szövetkezet tagjai, s a jelen- ’ levő felsőbb szervek, valamint | a patronálok képviselői is el• mondották véleményüket, ■ majd közös ebéd és reggelig | tartó táncmulatság vetett véget • a mezőtárkányi Búzakalász í Termelőszövetkezet idei zár- . számadási közgyűlésének. • Császár István Az egri üzemekben nemrégen brigádok vizsgálták, hogy a párt- és társadalmi szerves miként juttatják el az emberekhez a legfontosabb politikai, gazdaságpolitikai elveket, miként ismertetik a párt határozatait, s milyen sikerrel mozgósítják az embereket azok megvalósítására. E tapasztalatokat tehát, amelyekről e cikkben beszélünk, nem elszigetelt jelenségekből szűrték le, de általában jellemzőek az egri üzemekre, hiszen a brigádokban részt vevő szakemberek egyaránt vizsgálták a kisebb és nagyobb üzemekben folyó agitációs munkát. Ismeretes, hogy a párt politikája, a Központi és Politikai Bizottság határozatai, nem minden esetben jutnak közvetlenül az emberek tudomására, azt a pártbizottságokon, pártszervezeteken át a város, az üzem viszonyait figyelembe véve ismertetik a dolgozókkal. Ennek megfelelően rendszeresen tartanak az egri üzemekben is pártnapokat, taggyűléseket, különböző előadásokat, de az egyéni beszélgetések során, vagy a brigádértekezleteken is lehetőség nyílik a párt politikájának ismertetésére. Az üzemi agitá- ciónak igen lényeges része, eredményességét döntően befőj ásol ja, hogy ez a láncolat jól működjék, hogy az emberek időben tudjanak a párt határozatairól, azt részleteiben megismerhessék és egyben megtudják azt is, milyen feladatok várnak rájuk a párt- határozatok megvalósításában. Mindezek figyelembevételével elmondható, hogy az üzem%k többségében rendszeresen folytatnak a pártszervezetek ilyen eredményes agitációs munkát, igyekeznek az egyéni beszélgetések és viták során meggyőzni az embereket arról, hogy mennyire fontos a tervek teljesítése, a takarékos gazdálkodás. Az üzemi agitációnak — ez is számtalan esetben bebizonyosodott — egyre nagyobb hitele van az emberek előtt, egyre nagyobb,
