Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-27 / 23. szám
t 1961. január 27., péntek NÉPCJSAG Öt halálos baleset és 6189 kiesett munkanap Az elmúlt egy esztendő alatt megyénk mezőgazdasági üzemeiben (tehát csak az állami gazdaságokban. gépállomásokon és erdőgazdaságokban) öt halálos, 468 könnyebb, vagy Súlyosabb baleset történt. öt embert hiába várt haza családja. Életük teljében ragadta el őket a halál, munka közben a legsúlyosabb baleset érte őket: meghaltak. Mi okozta ezt a szörnyűséget? Utólag sok mindent lehet felhozni, lehet így, vagy úgy magyarázni az esetet. De ez nem támasztja fel a holtakat, nem adja vissza az édesapát, férjet és a szeretett családtagot. Egy biztos. Szükségszerű baleset nincs, minden emberi életért, csonkult végtagért és sérülésért felelős valaki, legfeljebb a múltban ritkán vonták felelősségre a mulasztót. Hallgatólagosan belopózott a közvéleménybe az a szemforgató, álnok nézet, hogy „a halottnak már úgyis mindegy, ne bántsuk a brigádvezetőt, az igazgatót, sok a munkájuk nem lehetnek ott mindenütt.” Ez az oka, hogy a baleseti jegyzőkönyvek többségében az szerepel, hogy a munkás vigyázatlansága okozta a balesetet. Sokan arra hivatkoznak, hogy a munkavédelmi kioktatás megtörtént, intézkedéseket tettek a balesetek elkerülésére. De a kötelezettségnek több üzemben csak formálisan tesznek eleget. A felvételnél, vagy munkába állítás előtt azt mondják a dolgozónak, hogy vigyázzon, nehogy baleset érje. Pedig az Általános Övórend- szabély értelmében minden újonnan felvett dolgozót munkába lépése előtt gyakorlati balesetelhárítási oktatásban kell részesíteni és 8 napon belül elméletileg is elő kell készíteni. De vajon a Ftnomsze- relvénygyár beállítólakatosa, az Egri Lakatosárugyár művezetője eleget tett-e munkaköri, sőt embertárs! kötelezettségének, amikor a gyakorlatlan, vagy az új géphez állított munkásnak csak ennyit mondott: „szakikám, itt aztán észen legyen, vigyázzon,. nehogy baleset érje”. A munkást magára hagyta. Párt perc múlva azt súlyos csonkulással járó baleset érte. A másik gyárban ezt mondták: „ide csipesszel szoktunk nyúlni, de most nem találom.” És ebbe 6, a gyakorlott munkás, aki büszke szaktudására, akinek gondjára több A SZEDÖTEREMBEN ezernyi apró nesz ölel körül. Itt születnek a kéziratokból az öntött ólomsorok. A nyomdász- ujjak könnyedén, finoman érintik a betűk billentyűit. Egymás után hullanak le szavakká és sorokká rendeződve a „matricák”. Azután karok mozdulnak és viszik a matricákat az öntőszáj elé. S néhány másodperc múlva a leöntött sor a gyűjtőtálkába siklik. Lenyűgöző és érdekes látomás. Szép munkafolyamat, amely kívánja a verset. Mint aranydarazsak, mint méhek, úgy zümmögnek a szedőgépek, s ólomba mártják karjukat. Betűk betűk mellé állnak, szavakhoz szavak sorakoznak és népesednek, sokasodnak: értelemmé — harmóniának ... Az egyik szedőgép mögött ül Venkovits Károly bácsi... Barázdás arc, rövidre vágott, őszes, tömött bajusz. Szája szegletében mindig ugyanaz a kedves, évődő és fanyarkás mosoly. Hatvanhárom éves. És a haja hófehér. Az idén, májusban lesz kerek ötven esztendeje annak, hogy szakmájában dolgozik. REGÉNYT LEHETNE írni róla. A munkájáról. Életének különböző szakaszairól. S azokról az élményekről, emlékekről, amelyeket az évek múlása és a munka szeretete adott, épített bele életébe. Tizenhárom éves volt, amikor inasnak állt, s a tizenhetediket töltötte, amikor segédként szabadult. 1918. év elején felcserélte a miskolci nyomdát és Szatmárnémetibe ment. Majd újra Miskolc következett. 1919. január végén került először Budapestre. Itt egy bőripari érdekeltség kis nyomdájában dolgozott, majd a Népembert bíztak, csak úgy, egy vállrándítással belenyugodott. Mi lett a következtnény? Súlyos kézcsonkulás. Az egyik állami gazdaságunk vezetője tűrte, hogy az erőgép mellett, szabálytalan üzemeltetés miatt, egymásután két kartörés következett be. Az Egri Gépállomáson a köszörűgépeknél védőszemüveg nélkül dolgoznak a munkások, a műhelyekben a villamos dobozok fedőrésze több helyen nyitva van. De a legtöbb gépállomáson és termelőszövetkezetben a villamos berendezések karbantartására, ellenőrzésére alig tesznek valamit. A munkavédelmi biztonsági megbízottaknak az alapvető villamossági tudnivalókat ismernie kellene. Sok helyen az érintésvédelem elemi követelményeinek sem tesznek eleget, a biztosításokat túltalpalják. Egy- egy rövidzárlat miatt esetleg az egész gépet, sőt üzemrészt veszélyeztetik, sok ezer forintos értékeket kockáztatnak, de mlndenekfölött felelőtlenül és könnyelműen emberi életet veszélyeztetnek. Az ÉMÁSZ villamosipari szakembereinek megállapításai szerint több gépállomáson tarthatatlan a helyzet. A Gépállomások Igazgatóságának figyelmét a súlyos mulasztásokra felhívták. A hiányosságok kiküszöbölését ne halasszák addig, amíg emberi élet esik áldozatul. Ha záros határidőn belül nem intézkednek az illetékesek, nem lehet meghajolni a termelési érdekek előtt, a veszélyeztetett üzemet, vagy üzemrész áramellátását ki kell ka-csolnl. A baleseti jegyzőkönyvek arról tanúskodnak, hogy rendkívül sok baleset származik — különösen a mezőgazdasági üzemekben — az áru le- és felrakásából. munkások pótkocsin, rögzített ülőhelyek nélkül való szabálytalan szállításából. Nincs megoldva a különböző erődnek, traktorok, és Zetorok után kapcsolt pótkocsik biztonságos fékezése. Kényszerből engedményeket tettek Itt a hatóságok is, de a súlyos közlekedési balesetek — legutóbb az Egerszalók melletti halálos karambol — figyelmeztet, hogy sürgős intézkedésekre van szükség. Az elmúlt esztendőben államunk 200 millió forintot fordított munkavédelmi felszerelésekre és berendezésekre, az arra hivatott szervek sok időt és energiát fordítottak a balesetvédelem oktatására. Gazdasági vezetőink többsége komolyan foglalkozik a balesetek megelőzésével, de akadnak olyan igazgatók és felelős beosztásban levő más vezetők, akik kevés gondot fordítanak erre a kérdésre. Nőtt a balesetek száma a domoszlói, a csá- nyi állami gazdaságokban, az egri, a detki gépállomáson, a parádi és az egri erdőgazdaságokban. A műszaki vezetők, a művezetők és brigádvezetők nem tartják be a kötelező előírásokat, mert azt tőlük sem követeli meg senki. Súlyos mulasztások történtek. Több üzemünkben tizenöt év óta még mindig csak szólam, hogy nálunk legfőbb érték az ember. Megyénk mezőgazdasági üzemeibe^ egy esztendő alatt 6189 munkanap esett ki balesetek következtében. A halálos és a súlyos sérüléseken kívül ezt a tényt is vegyék figyelembe azok, akik termelési szempontok miatt tudatosan megszegik a balesetvédelmi előírásokat, nem tartják és nem tartatják be a munkások érdekében hozott rendelkezéseket. Államunk sokat költ a baleset megelőzésére, megfelelő rendelkezéseket hoztak, ennek ellenére nem javul a helyzet, sőt. szaporodnak a baleseten, főleg a súlyos, a halálos balesetek. Ezért elengedhetetlen követelmény, hogy a gazdasági, párt és tömegszervezeti vezetők szemlélete változzék meg. Szívósan és következetesen tovább kell harcolnunk a balesetek megelőzéséért, a felvilágosítás, az oktatás és a propaganda minden eszközével. De nincs más választás, szükség van az adminisztratív eszközökre is. A mulasztókkal szemben szigorúan el kell járni. A bírságolást, prémiumelvonást. sőt a bűnvádi feljelentést kell alkalmazni, különösen azokon a munkahelyeken, ahol az előző figyelmeztetés nem használt. A szankciók alkalmazását, az igazgatókon, a vezetőkön kell kezdeni. Ha ezt nem tesszük, a beosztottaktól sem követelik meg a rendelkezések szigorú betartását. Minél hamarabb és gyökeres változásra van szükség. Erre Int bennünket az öt halálos, a 468 egyéb baleset és 6189 kiesett, munkanap. de mindenekelőtt az emberi élet féltése. Dr. Fazekas László Pályázol általános iskolai tanulók részére Az Úttörő Szövetség fennállásának 15 éves évfordulójára a megyei tanács VB művelődésügyi osztálya és a Heves megyei Úttörő Elnökség. RAJZPALYAZATOT hirdet. A pályázaton úttörők és nem úttörők egyaránt részt vehetnek. A téma az úttörőélettel, a szülőfölddel kapcsolatos. Például: úttörők az iskolában, kiránduláson, táborban, otthon, munkában, vágj' szórakozás közben. Vagy a szülőfölddel kapcsolatban: lakásotok, utcátok, lakóhelyetek egyes jellemző részletei, édesapátok, édesanyátok, nagyobb testvéretek a munkahelyén, lakóhelyetek nevezetes emberei a munkahelyükön: pl. tanácstagok, képviselők, bányászok, újítók, stb. A rajzokat negyed-, vagy nyolcadíves rajzlapon, de tetszés szerinti formátumban is el lehet készíteni, vízfestékkel, temperafestékkel, esetleg ceruzával, tussal, vagy diófapáccal. Egy tanuló több rajzzal Is pályázhat. A legszebb rajzokat az 1961. április 4-1 kiállításon bemutatjuk Egerben. A legjobb pálvá- zóknak jutalmakat ad az Úttörő Szövetség Heves megyei elnöksége, Beküldési határidő: 1961. március 15., a megyei tanács művelődésügyi osztályára Eger. Kossuth utca 9. Strbák István, á művelődésügyi osztály vezetője. Gere István, megyei úttörő-titkár. Zárszámadásra készülnek mezőszemerei Kossuth Tsz-ben A mezőszemerei Kossuth Termelőszövetkezet előreláthatóan február 8-án tartja meg zárszámadási közgyűlését. A becslések szerint egy munkaegységre körülbelül 40 forint jut. Az összeg jóval magasabb lett volna, ha a termelőszövetkezet vezetősége és tagjai bölcs előrelátással nem gondolnak a jövőre. A Kossuth Tsz ugyanis részben állami támogatással, részben saját beruházással 10Ó férőhelyes hizlaldát, 40 férőhelyes sertésfiaztatót, 250 férőhelyes süldőszállást, 50 férőhelyes növendéklstállót, valamint darálót építtet és villannyal látta el a tsz valamennyi épületét, A szövetkezet különösen az őszi betakarítási munkálatoknál végzett kitűnő munkát, s ebben is élen járt a cukorrépát szedő női munkacsapat. Volt úgy, hogy a szüntelenül zuhogó eső miatt a brigádvezetők munkaszünetet rendeltek el, a tagok többsége azonban ennek ellenére is sürgette a munka elvégzését és az időjárás viszontagságaival dacolva már november végére betakarította a földekről a cukorrépát. A mezőszemereiek gondolnak az állatállomány fejlesztésére is. A tervek szerint az eddigi 105 marhából álló állományukat 350-re növelik, s ebből 200-ra szerződnek le az állami felvásárló szervekkel. A termelőszövetkezet 1960. évi áruértékesítési tervét 107 százalékra teljesítette, annak ellenére, hogy az aprómagvak termelése az elmúlt évben nem úgy sikerült, mint ahogyan azt várták. Nagy A. Egyre több kábítószer A genfi Központi Ópium Bizottság a napokban hozta nyilvánosságra 1960. évi jelentését. A beszámolóban kifejtik, hogy minden erőfeszítés és harc ellenére a nemzetközi kábítószerkereskedelem a i)i- lág különböző részein tovább virágzik, nem beszélve arról, hogy az elmúlt tíz év alatt a hivatalosan megállapított kábítószerek száma 17-ről 74-re emelkedett. Negyvenhat fajtát szintétikusan állítanak elő. 1961 első felében New Yorkban nemzetközi értekezletet tartanak a kábítószerkereskedelem elleni harc nemzetközi egyezményeinek hatékonyabbá tételére. A genfi bizottság megállapítja, hogy a törvényesen termesztett kábítószer tartalmú növényekből úgyszólván semmi sem került illegális úton a nemzetközi kábítószerpiacra, amely szinte kizárólag a Közel- és Távol-Kelet, valamint Latin-Amerika titkos termeléséből kap utánpótlást. 1960 végén a világ egész ópiumkészlete 860 tonna volt, ami megfeji kb. egy évi orvosi szükségletnek. A morfium évi termelése 110 tonna volt, ebből 94 tonnát codein előállítására, a többit más orvosságok készítésére használták fel. Évente mintegy 12 000 tonna coca-levelet termelnek, ebből 230 tonnát használnak fel kokain-gyártásra. Pártnap a Horti Gépállomáson A Horti Gépállomáson mintegy másfélszáz dolgozó gyűlt egybe a napokban hirdetett pártnapra, a gépállomás nagytermébe. Habéra László, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője méltatta a 81 ország kommunista és munkáspártja képviselőinek Nyilatkozatát és a Békekiáltvány jelentőségét. Áttérve a magyar ipar helyzetére hangsúlyozta, hogy iparunk rohamos fejlődése mellett nagy gondot kell fordítanunk szocialista nagyüzemi mező- gazdaságunk fejlesztésére; a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítására. E jelentős tanácskozáson Szűrszabó Gusztáv, a gépállomás igazgatója is beszédet mondott, megköszönve a gépállomás dolgozóinak lelkiismeretes munkáját, amely az elmúlt évi szép eredményeket hozta. A gépállomás ugyanis DCáj'ö bj, báaü szava nyomdájába került át, ahol a Tanácsköztársaság bukásáig ivóit gépszedő. S amikor az Ébredő Magyarok „nemzetiszocialista szervezetének maroknyi csoportja a munkáslap nyomdáját vandál módon feldúlta, s a berendezéseket, a gépeket összetörte, szétrombolta — sokadmagával, munka és pénz nélkül, az utcára került —, nem volt más választása: visszament a bőripari érdekeltség kis nyomdájába. A nyomda később grafikai szaküzletté alakult át. Kevés ideig dolgozott itt, majd egy — Bíró Miklós nevű — grafikai intézet szolgálatába szegődött el. Azután Miskolc következett. Miskolcon az édesapja keze alatt dolgozott, mert abban az időszakban művezető volt az édesapja. (Édesapja 60 munkás esztendőt töltött a nyomdászatban, s ma is él még — 85 éves most — „nyugdíjas” öregségben.) Egy szervezeti ügyből kifolyólag megvált a miskolci Klein, Ludvig és Szelényi Rt. nyomdájától, elkerült a miskolci Magyar Jövő nyomdájába, ahonnan — ugyancsak szervezeti ügyből folyólag — Károly bácsi Nyíregyházára települt át, ahol a Tiszavidék című lap kéziratainak gépi szedője volt. A Tiszavidék tiszavirág életű újság volt, s amikor megbukott dicstelenül, ő másodízben indult neki a főváros kőrengetegének, hogy munkát és megélhetést keressen. Előbb a Friss Újságnál, a Népsportnál, Pesti Hírlapnál rövidebb ideig, majd az Athenaeum Nyomdában hat évig dolgozott. A hat esztendő lepergése után ismét vidéki munkahelyek következtek, s itt érte a felszabadulás is. Három esztendeje telepedett le Egerben. Végérvényesen. Innen már nem akar tovább vándorolni, hacsak... FÉL ÉVSZAZAD.., Ennyit töltött a szedőgép mellett Károly bácsi. Ha összeszámolnánk, a fél évszázad alatt mennyi kéziratot öntött gépével ólomsorokba, hányszor ütötte le a betűk billentyűjét — csillagászati adatokat jegyezhetnénk le a papírra. 50 év! Mennyi megrázó, sorsdöntő élmény. Mennyi történelem. Részt vett a 19-es budapesti nagy nyomdász-sztrájkban. Átélte a 1919-es év május elsejei ünnepségeket. Látta a ludo- vikások ellenforradalmi lázadását, mikor elfoglalták a józsefvárosi telefonközpontot. S emlékszik még, tisztán emlékszik arra a napra, amikor az óbudai kikötőből elindultak az ellenforradalmi monitorok, végig a Dunán, s vad golyózáport zúdítottak a pesti házsorokra, a rakpartokra. Szemtanúja volt a Ferenc József rakpart — a mostani Belgrád rakpart — elleni támadásnak. A Duna budai partjáról, egy kőrakás mögé húzódva, nézte végig az órákig tartó fegyveres küzdelmet. 1930. szeptember elején ő is ott volt, feleségével a munkásság tüntető tömegében, az Andrássy úton. A kommunisták és a szociáldemokraták által szervezett néma sétát a proletariátus nagy harci megmozdulásává változtatták ezen a napon. A lovasrendőrség kivont kardokkal rohant a munkásokra, s nem nézték, kire sújt le a kardlap. Neki és feleségének idejében sikerült be- húzódniok egy kapu alá. És ott volt mindenütt, tüntetésen, valamennyi megmozduláson, ahol a munkások hallatták szavukat. Tizen-' hét—tizennyolc éves kora óta részt vett a munkásmozgalomban. Volt könyvtáros, bizalmi és főbizalmi, majd szociáldemokrata párti vezető. Titkos ösz- szejövetelekre és megbeszélésekre is eljárt. A Természet- barátok Turista Egyesületének, és klubja minden tevékenyen részt vett. IRODALOMTÖRTÉNETI kuriózumokban is gazdag Károly bácsi élete. Mikor az Athenaeum Nyomdában dolgozott, sokat találkozott a Pesti Naplónál dolgozó írónagyságokkal. Ismerte Móricz Zsigmondot, Móra Ferencet, Laczkó Gézát és Bródy Sándort. — Móricz Zsigmondnak eredeti, kézzel írott kéziratát szedtem hosszú időn át. Hárman olvastuk a kéziratot, mert Móricztól nehezen olvasható kéziratot kaptunk, s egy embernek fárasztó lett volna ez a munka. A cikk kefelevonatát mindig el kellett küldeni neki. Nem engedett semmiféle változtatást az írásában, ragaszkodott az ő egyéni kifejezéseiannak foto- munkájában hez. Ha a nyomdába jött, sok-! szór elbeszélgetett az embe-| rekkel. Szerette a nyomdászo-; kát. Bródy? Érdekes, magába - zárkózott embernek ismertem.; Ritkán lehetett hallani a sza-J vát. Leggyakrabban Laczkó! Géza járt közénk. HATVANHÁROM éves Ven-] kovits Károly bácsi. És a hajai hófehér. Haját viharos évek! gondjai, küszködései, a tisz-J tesség és a becsület esztendői! havazták be. Az idén, májusban lesz kerek! ötven esztendeje annak, hogy! szakmájában dolgozik. Ez azi ötven év, ez a munkában töl—' tött fél évszázad, amelyet ma-] ga mögött hagy, minden szónál] érthetőbben, tisztábban beszél] Venkovits Károlyról, a munkásról. És — emberről. Pataky Dezső i éves tervét 101,6 százalékra teljesítette. Megismerték a gépállomás dolgozói e nagyszerű munka eredményeit, nyilvánosságra került a felszabadulási versenyben legjobb eredményt elérő brigádok és traktorosok, neve is. Örömmel hallották, hogy Svella Pál vezetésével a Győzelem brigád lett az első, a második helyre a Szabadság brigád került, Mészáros József brigádvezetővel az élen,, míg a harmadik helyezést Fekete Ferenc Béke brigádja nyerte el. A győztes brigádok mind 120 százalékon felüli eredménnyel kerültek élre. A pártnap részvevői a kü- ‘ lönböző traktortípusoknál kialakult verseny végeredményét is megismerhették. Tapsoltak a legjobb univerzális traktorvezetőnek, Rohács Gyulának, aki 158 százalékra teljesítette tervét, míg a lánctalpas traktoroknál Győri Mihály bizonyult a legjobbnak, 141 százalékos eredményével. Kovács István a legeredményesebben dolgozó körmös-trak- torvezető címet nyerte el 124 százalékos teljesítményével, míg a vontatóvezetők közül Matula József került az élre. A gépállomás igazgatója örömmel jelentette be és elismeréssel beszélt arról, hogy a gépállomás elmúlt évi tiszta nyeresége 1 738 000 forint. Mladoniczki István, a gépállomás párttitkára, a pártve- zetőség nevében mondott köszönetét a traktoristáknak, műszaki dolgozóknak, és arról beszélt, hogy ez évben — bár még nem kapták meg a terveket — számítani lehet arra, hogy mintegy 25 százalékkal több munkát kell elvégezniök. Befejezésül hangsúlyozta, hogy az elmúlt évi eredmények alapján a párt, a társadalom, a termelőszövetkezetek bizalommal fordulnak a • Horti Gépállomás felé, várják segítségét, becsületes, lelkiismeretes munkát várnak és szeretnék, ha nem kellene csalódni- ok. A pártnapon a gépállomás kommunistáinak, dolgozóinak legfontosabb feladatairól esett szó, arról, hogy a hónap utolsó hetében komoly munka kezdődik: a gépek javítása, karbantartása, készülődés a, tavaszi munkákra. Arról beszéltek, hogy ha a gépállomás dolgozói lelkiismeretes munkával, fegyelmezetten és a munkaidő helyes kihasználó-■ sával töltik el az új esztendőt, a legközelebbi hasonló nagy számadáskor még nagyobb eredményekről számolhatnak be, és sikerrel járulhatnak hozzá a termelőszövetkezetek legfontosabb mezőgazdasági munkáinak elvégzéséhez. R. O.
