Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-26 / 22. szám
1961. január 26., csütörtök NÉPCJSAG 8 Közös akarattal, miniliYáiunk hasznára Második ötéves tervünk legfőbb célkitűzése a termelékenység növelése. Az előirányzat szerint a termelés növelésének kétharmadát a termelékenység emelésével kell elérnünk és csak egyharmadát újabb beruházásokkal, nagyobb létszámmal. Népgazdaságunk további előrehaladásában döntő láncszem a termelékenység mikénti alakulása, mert minden eredményünk ellenére az utóbbi esztendőkben éppen ezen a téren tapasztalható lemaradás, másrészt a termelékenység mikénti alakulása közvetlen összefüggésben van az életszínvonal alakulásával. Ezért fontos, hogy a gyár, az üzem termelékenységének alakulását ne csak a gazdasági vezetők, hanem a párt-, a szakszervezet és maguk a munkások állandóan éber figyelemmel kísérjék, ez legyen a termelési tanácskozások legfontosabb vitatémája. A termelékenység lassú emelkedésének több oka lehetséges. Például elavult technológia alkalmazása, régi, úgynevezett hagyományos gépek üzemeltetése, az újítások, a munkaverseny elhanyagolása, termelési szervezési hiányosságok, helytelen anyagmozgatás, elavult normák alkalmazása, a munkaidőkihasználás nem kielégítő hatásfoka. Megyénk üzemeiben megtárgyalták a technológia és a munkanormák felülvizsgálatával kapcsolatos határozatakat és intézkedési tervet dolgoztak ki a termelékenység növelésére szükséges normafelülvizsgálatokra, a technológiai és a munkafegyelem megszilárdítására. Lehetséges, hogy kirívó, de mindenesetre nagyon elgondolkodtató példa a Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár esete. Az ősz folyamán az egész üzemre kiterjedő munkanapfényképezést végeztek. A nyolcórás munkaidőnek csak 50 százaléka volt produktív idő, a másik 50 százalék kieső időként jelentkezett, tehát e mögött tényleges termelés nem volt. Megállapították azt is, hogy a kieső idő 80 százaléka a munkástól függött, és 20 százaléka a munkásoktól független, különböző szervezetlenségekből származott. Nyilvánvaló, hogy a megfigyelés időpontjában ebben a gyárban komoly baj volt a munkafegyelemmel, de javítni kellett a műszaki vezetők munkáján is. A gyár vezetősége megtette a megfelelő műszaki intézkedéseket és ezzel egyidejűleg megszilárdították a munkafegyelmet. Ezek eredményeként a két hónappal későbbi mintavételes munkanap-fényképezés 25 százalékos produktív munkaidő növekedést igazolt. A Mátravidéki Fémműveknél és a Hajtóműgyár egri telepén is 25—28 százalékos kieső időt mutatnak a mérések. Miből adódnak ezek a veszteségek? A tények, az eddigi mérések azt igazolják, hogy csak elenyésző kicsi rész a munkás személyi szükségletére fordított, tehát a normába beszámítható idő. A veszteségidő nagyobb része abból adódik, hogy a munkás anyagért ment, szerszámot élez, a „gép áll, a munkás nincs jelen”, vagyis nem tudnak elszámolni az idővel. A Hajtóműgyár egri telepén a megfigyelés időpontjában a nyolcórai munkaidő 22,8 százalékát tette ki a kieső idő. A Hatvani Konzervgyár lapkázó részlegében pedig 19,8 százalékot. Vajon korábban nem tudtak erről gyáraink vezetői? De igen. Nagyjából sejtették azt ők is és a munkások is, de pontosan eddig nem mérték- fel. Ez a rejtett tartalék évek óta megvan üzemeinkben, de ennek feltárásával eddig nem számoltunk. Ezt a tényt eddig sohasem építettük be éves terveinkbe, sem a normák megállapításánál nem vettük figyelembe. Nyilvánvaló, hogy alapos, átgondolt és sürgős intézkedésekre van szükség. Jelentős eredményekről adhatnak számot üzemeink. A Szerszám- és Készülékgyár a technológia felülvizsgálatával egyidejűleg zárt ciklusú alkatrészgyártásra térnek át. A műveletek helyes kialakulásával, az anyagmozgatás ésszerű kialakításával előreláthatólag 15 százalékos időmegtakarítást érnek el. A Finomszerelvénygyár az orvosi fecskendőgyártó üzemben műszaki intézkedésekkel mintegy 8,6 százalékos időmegtakarítást ér el. A Hajtóműgyárban a dolgozók gyakorlati tapasztalatait bedolgozták az új technológiai előírásokba és a kombájnhajtómű megmunkálásának idejét 520 percről 380 percre csökkentették és ez éves szinten körülbelül egymillió forintos megtakarítást eredményez. Sajnos, sok vállalatunknál az intézkedési tervek elkészítésénél alig jutottak előbbre, munkanapíényképezést inkább csak ’’mutatóba”, egyet-kettőt csináltak, az adatokat a vállalat vezetőjével, vagy főmérnökével közölték, de a hibák kiküszöbölésére gyakorlati intézkedések kevés helyen történtek. Annál többen várnak felsőbb rendelkezésre, olyan utasításra, amelyben pontosan meghatároznák, hogy hol és mit kell tenni. Nyilvánvaló, hogy ilyen általános, mindenüvé érvényes rendelkezés nem lehetséges, minden üzemnek saját magának kell megoldani a termelés legégetőbb problémáit. Mulasztás és hibaként kell megállapítani, hogy a politikai nevelőmunka lemaradt a gazdasági problémák megoldása mellett. Elsősorban a szakszervezeti bizottságok munkáját kell megjavítani. Nem elegendő az, hogy a termelési bizottság egyik, vagy másik tagja hivatalból, formailag részt vesz az új technológiák kidolgozásában, a normák felülvizsgálásában. A tömegszervezeti vezetőknek mindent el kell követni, hogy a most folyó fontos gazdasági munka ne csak a technológiai-, termelési osztály, vagy a munkaügyi osztály feladata legyen, hanem vonják be a művezetőket és a jó munkások minél nagyobb rétegét. A párt- és szakszervezetek menet közben ellenőrizzék, hogy a technológiák felülvizsgálása, a munkanapfényképezések és ezek eredményeként szükségessé váló műszaki intézkedések, az új munkanormák bevezetése időben megtörténjék. Megfelelően tájékoztassák a dolgozókat, teremtsék meg annak előfeltételeit, hogy a munkások észrevételeit és javaslatait figyelembe vegyék. Magyarázzuk meg a dolgozóknak, hogy nem általános normarendezésről és nem átlagbér csökkentésről van szó, nem „a munkások bőrére megv a játék”. A világon mindenütt és állandóan fejlesztik a normákat. növelik a termelékenységet. De mi közös összefogással mindnyájunk hasznára akarjuk megoldani iparunk legidőszerűbb kérdéseit. Dr. Fazekas László Huszonhat brigád versenye A Hatvani Cukor- és Konzervgyárban 26 brigád versenyez a szocialista brigád címért. A párt, a szakszervezet és a gazdasági vezetők hozzákezdtek a versenyvállalások kiértékeléséhez, a felülbírála- tához. A vállalások teljesítését korábban havonta kiértékelték és annak eredményeit a naplóban, valamint jegyzőkönyvben rögzítették. Ezek összesítését végzi most a gyár vezetősége. Véglegesen majd a termelési tanácskozás dönt, hogy kik nyerik el a szocialista brigád címet. Somos Miklós festőművész képeiből Somos Miklós festőművész kiállítását az elmúlt napokban nyitották meg Egercsehi-bá- nyaielepen. A bányászok életéről, munkájáról alkotott képek közül itt mutatunk be néhányat. V ... ■ .4 •; .. r\ t SZÉNVÁLOGATÖ LESZÁLLÁS A BÁNYÁBA Egyre több a takarékos ember megyénkben Heves megyében hatvankét üzemi KST működött az elmúlt esztendőben. A dolgozók hét és félmillió forintot tartalékoltak az év végére. Ez a tartalék december közepéig került kifizetésre, s biztosította a dolgozók karácsonyi, újévi bevásárlását. Az egri Autóközlekedési Vállalatnál 270 tag közel 200 ezer forintot kapott meg december közepéig. A Felső- magyarországi Uzemlélemezési Vállalat 230 KST-tagja 220 ezer forintot kapott meg december első napjaiban. A takarékosságnak ez a formája egyre jobban elterjed, közkedveltségét növeli az a tény, hogy a karácsonyi és az újévi ünnepekre mindig nagyobb a kiadás, s ez magyarázza azt, hogy az idén az egri Autóközlekedési Vállalatnál 300, a Fel- sőmagyarországd Üzemélelmezési Vállalatnál ugyancsak 300 tag lépett be ebben az esztendőben a KST-be. Az AKÖV- nél 31 ezer, a FÜÉ-nél 33 ezer forint januártól a havi takarékossági keret. — HANGLEMEZBEMUTATÓT tart az egri Városi Művelődési Otthon pénteken este 6 órai kezdettel az ifjúsági klubban. A Supraphon legújabb lemezeit mutatják be. A forrás után letisztul a bor . . • — Forr a falu — mondta néhány nappal ezelőtt Visontán Kecskés János bácsi, amikor az alig egy-két héttel ezelőtt lezajlott eseményről, a tömeges termelőszövetkezeti belépésekről beszélgettünk. — Több mint hatszáz család lépett be decemberben nálunk a termelőszövetkezetbe — teszi hozzá —, 1900 hold szántót és mintegy hétszáz hold szőlőt hoztak be magukkal. Már meg is alakítottuk az új közös gazdaságot „Reménység” néven. A forrás után letisztul a bor is. Itt, Visontán is csendesebbé vált újra minden, s ami a mozgalmas napok után a tisztulást Jelzi: a tervezgetés. a számolgatás, amivel tele van most mindenki. Kecskés János vezetőségi tag. Egy sor megbízatása van, s alig végez az egyikkel, jön a másik. — Most éppen a tagok listáját állítom össze — mondja —, aztán a leltárnál lesz dolgom. Tudni kell pontosan, hogy tulajdonképpen hányán leszünk a családtagokkal, meg milyen vagyon fölött rendelkezik a közös, csak aztán indulhat meg komolyan a tervezés. Addig hiába is kezdenénk hozzá. Elképzelések azért vannak bőségesen. Ezekről már tud beszélni: — Ügy gondoltuk, "hogy továbbra is termelünk szőlőt, meg oltványt, sőt ezt nagyobb arányban, mint eddig. Közösen jobban megy mindkettő. A szőlő az egyénieket az elmúlt évben nem nagyon boldogította. Az enyém is kétszer fagyott le. Ha együtt vigyázunk rá, biztos a kárt se érezzük meg olyan nagyon, ha véletlenül megint előfordulna. Az oltványnál meg az volt a helyzet, hogy igazán megfelelő helye senkinek sem volt az előhajta- táshoz, így sokkal kevesebbet nevelt, mint szeretett volna. — A tsz-ben ebben az évben mennyit akarnak nevelni? Félmilliót? — Az most még sok lenne. Annyit nem, mert itt sincs elég hely az előhaj tatáshoz, ha csak a templomot igénybe nem vennénk — nevet fel tréfálkozva. — Kétszázezerre gondoltunk egyelőre. Aztán jövőre majd többet, ha már lesz hozzá épület. Az állam adna is hozzá segítséget, építhetnénk, de ezen is gondolkoztunk. Nem adósodhatunk el csak azért, mert nekünk épület kellene. A végén a fülünk se látszana ki a hitelekből, s baj lenne év végén az elszámolással. Lassabban lépkedünk inkább. Keve-' sebbet építünk majd, azt, amire nagyon szükségünk van. Ügy beszél már, mint egy tapasztalt tsz-tag, akinek esztendők gyakorlata adja szájába a megfontolt szót, pedig éppúgy mint a többiek, ő is néhány hete írta alá a belépési nyilatkozatot. De ez a jellemző az itt élő emberekre. A megfontoltság. Kecskés bácsi azt is megmondja, miért: — Volt már itt termelőszövetkezet a Reménység előtt. A Petőfi, de a falu nagyobb része mégis egyénileg dolgozott. Most mindenki belépett és azt mondta: aláírtunk, de jó legyen az a tsz. Csakhogy a tsz-t maguk a tagok csinálják, ezért nem beszélhet senki csak úgy a világba, hanesm komolyan kell gondolkozni azon, mit akarunk az első évben. Ismét a tervekről beszél: — Jól ki akarjuk használni szántóinkat is. — Nem olyan nagy terület ez, mint más község határában, de sok burgonyát, kukoricát, tavaszi búzát termelhetünk rajta. Persze, nem az egészen, mert a behozott lovak közül hatvanat megtartunk, átvesszük a Petőfi Tsz teheneit is, ezeknek az állatoknak tehát bőséges takarmányról kell gondoskodnunk. Néhány újabb mondat után egy gond is szóba kerül. Nemcsak Kecskés bácsié ez, hanem az egész faué, s mindenki szívügyének tekinti elintézését. Kecskés János vezetőségi tag így beszél erről: — Azt mondják, hogy itt a falu körzetében nagyon sok a lignit, s a bánya számol is felszínre hozásával. Ha külszíni fejtést terveznek, ez elvenne a mi területünkből is. Néhány nap múlva él is megyünk a bányához megtudni pontosan, hogy mi a helyzet, mert akkor aszerint tervezünk például az építkezéseknél. Nem akarunk gazdasági épületeket készíttetni, azért, hogy rövid idő múlva újra lebontsák valamennyit, vagy akár csak egy részét. Meg kell ezt is gondolni ... Kecskés János minden mondatából, a tömeges belépések utáni letisztult hangulat alaphangja csendül ki: igyekezzünk mindent alaposan, s meggondoltan végezni itt, a közös gazdaságban. S ez az alaposság, meggondoltság csak jó eredményeket hozhat minden tsz- tag javára. Weidinger László Érdekelnek az újszerű dolgok. Mit mondott volna Galilei, ha a üénusi inkvizíció idézi meg, hallatlan merészségű tudományos megállapításáért? — És mégis mozog a Venus. * Az ördöggel beszéltem a minap, nagyon rezignált és elkeseredett volt. — Mert nézze, uram — mondta bánatosan — ezek a materialisták tönkreteszik az üzemet. Hisz, ha nincs isten és mennyország, akkor nincs ördög és polcol sem... Esküszöm a kénkőre, hogy hetek óta csak két kazánnal dolgozunk .. . Már csak Adenauerban bízom — tette hozzá reménykedve, és elvonszolta testét. * — Kész marha]! — hördült fel valaki. Elgondolkodtam. Hiába, a fejlődés jelei elvi- tathatatlanok, rohamléptekkel haladunk előre, hogy minél gazdagabb és választékosabb legyen az életünk. A félkész ételek és a csak melegítésre váró pacalpörkölt közé bevonult a kész marhaság is. Nem kell csinálni, nem kell küszködni, csak bemegyek a Csemegébe és így szólok: — Kérek egy kész marhaságot. Hát nem nagyszerű? * A bürokrácia haldoklik. Esküszöm, ott lennék a temetésén. De még azért rúg néha egyet-kettőt, hogy az emberben felhördül a méreg. Most kell igazolnom, hogy nyolcéves gyermekem: munkaképtelen. És, ha munkaképes? * — Rongyos a sapkája, hölgyem — suttogtam tapintatosan, hogy csak ő hallja, más ne, mert tudom, milyen kényesek ilyenre a nők. — Csacsi — súgta vissza bizalmasan — ez nem rongy. Ez a divat most. Most azután rohanok, hogy hátha találok néhány koldusasszony öltözéket nejemnek: szeretem, ha lépést tart a divattal. * — Nincs nagyszerűbb dolog a halálnál — kiáltott fed boldog daccal. A maga szemszögéből igaza volt. Sírásó a szakmája. Furcsa dolog ám a relativitás. (egri) Javult a baleseti statisztika az Egercsebi Bányaüzemben Az elmúlt év első hat hónapjában rossz volt a balesetek számaránya az Egercsehi Bányaüzemben. A második félévben ez az arány 1,4 százalékkal javult. Éves viszonylatban vizsgálva a balesetek alakulását, megállapíthatjuk, hogy 1959-hez képest kevesebb szerencsétlenség fordult elő az üzem munkahelyein. Az elmúlt évben 105 alkalommal történt baleset, ebből 44 a külszínen fordult elő. Érdekes és figyelmet keltő ez a tény: az esetek majdnem ötven százaléka történt a külszíni munkahelyeken. A bánya vezetői ebben az évben szigorításokat vezetnek be arra vonatkozóan, hogy a balesetek számát jelentősen csökkentsék. Apák napja Hatvanban A Hatvani Cukor- és Konzervgyár kapujában nagy hirdetőtábla vonja magára az emberek figyelmét. A gyár vörös- keresztes szervezete és a nőbizottság 28-án este a kultúr- házban műsoros esten köszönti az apáikat. A jelek szerint az ünnepségen jól fogják magukat érezni az apák, de a mamák is, sőt a leendő papák és mamák is. mert gazdag műsorról gondoskodott a lelkes rendezőség. Neves fővárosi színészek lépnek fel és zenékarról is gondoskodtak. A Hevesi Járási Pártbizottság segíti a Hazafias ISép front munkáját A Hevesi Járási Pártbizottság nemrégiben tanácskozásra hívta össze a járás községeiben dolgozó Hazafias Népfrontbizottságok pártcsoportjainak vezetőit. Ezen az összejövetelen megvitatták a Hazafias Népfront községi bizottságainak tennivalóit az időszerű mezőgazdasági, községfejlesztési, népművelési feladatok megoldásában. A járási pártbizottság így is segíti a Hazafias Népfront községi bizottságainak munkáját. A pártcsoport-vezetők községükben bizottsági üléseken beszélik meg a tennivalókat: milyen segítséget nyújtsanak a termelőszövetkezetek megszilárdításához, a községfejlesztési tervek végrehajtásához és a tudatformáló, népművelő munkához.
