Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-26 / 22. szám
1961. január 26.. csütörtök NÉPÚJSÁG 3 \ A gyártmányok minősége és a garanciális javítások A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 12 népi ellenőr bevonásával megvizsgálta a Kohó- és Gépipari Minisztérium felügyelete alatt álló vállalatok által gyártott és a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló egyes cikkek minőségét és a garanciális javításokat. A vizsgálat előtt 204 címre levelet írtak a legutóbbi televízió-, rádió-, magnetofon-, motorkerékpár-, hűtőszekrény- és varrógép-vásárlóknak és kérték észrevételeiket. Tíz szervizt, garanciális javítást végző vállalatnál, valamint 24 kereskedelmi szervnél folytattak vizsgálatot. így elmondhatjuk, hogy sok adat alapján és sok ember véleményének meghallgatásával szűrték le a tapasztalatokat. A vizsgálat több megállapítása és javaslata a lakosságot közvetlenül érinti, azért ismertetjük azokat. Megyénkben 1960 első három negyedévében 712 televíziót és 4611 rádiót vásároltak. De sok magnetofont, varrógépet, motorkerékpárt és mosógépet adtak el. és számítsuk még ehhez hozzá az év végi, karácsonyi forgalmat. A lakosság tartós fogyasztási cikkek vásárlásának emelkedése örvendetes jelenség^ Legbiztosabb jele és fokmérője az életszínvonal emelkedésének. Biztató, jó dolog az, hogy ma már majdnem minden házban van rádió és egyre több televízió antennát láthatunk városainkban, falvainkban, az állami gazdaságok tanyáin, lakott helytől távol eső erdészeteknél és a Bükk munkásszállásán. A rádió és a televízió naponta közvetlen kapcsolatot teremt megyénk dolgozói és a világ eseményei között, híreket és kultúrát hoz mindnyájunk számára. Jó dolog az, hogy a dolgosok rádiót és televíziót vásárolnak — amint láttuk nem kevesen. Az élelmen, a lakbéren és a ruházkodáson félül a bérből és fizetésből élőknek .jut erre is. Jól tudjuk és elismerjük, hogy még nem mindenkinek futja erre, de évről évre egyre többnek. A dolgozók szorgos munkája nyomán teljesítjük az éves terveket. Az előrehaladás biztos alapjait leraktuk és az idén jelentős lépéssel tovább akarunk haladni a megkezdett úton. Vajon minden jól és zökkenőmentesen megy nálunk? Nem, ezt nem mondhatjuk. Hiányosságok és problémák tükröződnek a kis dolgokban, a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz érkezett válaszlevelekben is. A megkérdezettek fele tett észrevételt a vásárolt iparcikkek minőségével kapcsolatosan. Feltételezhető, hogy a másik fele azért nem válaszolt, mert kifogása, panasza nem merült fel. A beérkezett válaszok nagyobb része is inkább dicsérő jellegű, mint panaszkodó, de akad indokolt és alapos panasz is. A megye területén működő szervizeknél a múlt év első három negyedévében 1467 televíziókészülék garanciális javítását végezték el. így minden egyes készülékre két javítás esik a vizsgált időszakban. A rádióknál jobb a helyzet, egy-egy készülékre 0,75 átlagos javítás esik. Ezek az adatok azt mutatják, hogy gyártmányaink minősége erősen kifogásolható. Selejtet gyártottak a gyárban, nem volt éber a minőségi ellenőr, felületes volt a kereskedelem ellenőrzése és hibás, rossz készülék került a vásárlóhoz. Ki ez a vásárló? Éppen olyan dolgozó, vagy munkás, mint aki a selejtet gyártotta. Pedig megtakarított pénzéért — és nem is kis összegért — hibátlan, tartós, jó árut akar venni. De gondoljunk arra, hogy milyen kárt okoz az államnak, tehát a dolgozók ösz- szességének, ha hibás áru kerül külföldre! Rontja a magyar ipar hírnevét. Egy-egy kifogásolt szállítmány esetleg meghiúsítja a további exportszállítmányok lehetőségét. Az ebből származó károkat mi viseljük, valamennyien. Hogyan segít a gyártmányok minőségi hibáinak feltárásában a megvizsgált tíz garanciális javításokat végző vállalat? „Az egyes termékeknél előforduló gyakori meghibásodásokról a javító vállalatok nem vezetnek nyilvántartásokat — a GELKA kirendeltségek és az az Egri Vas- és Fémipari Ktsz kivételével” — hangzik a Heves megyei Népi Ellenőrző Bizottság vizsgálatának összefoglaló jelentése. Ez a megállapítás arra utal, hogy a garanciális műhelyek nem töltik be a gyártmányok javítására vonatkozó fontos feladatukat. A gyártó vállalatok sokszor különös kegynek veszik, hogy a megszabott határidő alatt és jól kijavítsák a hibás terméket. A legtöbb javító vállalat ímmel-ámmal, csak mellék- foglalkozásként végzi a szervizt és a garanciális javításokat. Ennek okai többrendűek és messzire nyúlnak vissza. Az új gyártmányok alkatrész- utánpótlása rossz Késedelmesen és keveset gyártanak, mert ez nem kifizetődő, a készgyártmányok sokkal jobban előmozdítják a tervteljesítést. A megszűnt gyártmányok (varrógépek, mosógéptárcsa, egyes járművek) alkatrészellátása nagy hiányosságot mutat. A garanciális javítóműhelyek eredményesebb munkáját nehezíti a hiányos alkatrészellátás, a szűk helyiségek, műszer és raktárhelyiségek hiánya. De tényként kel' azt is megállapítanunk, hogy a problémák megoldásán megyénk szervizei nem is nagyon fáradoztak, eleve lemondtak a kielégítő megoldás kereséséről. Szinte érthetetlen, hogy a garanciális idő lejárta után Berva-mopedekhez alkatrészeket, gáz- és kuplunghuzalokat jóformán nem lehet kapni. Hiszen ugyanezek az alkatrészek kellenek az új gyártmányokhoz és ezeket itt gyártják Egerben. Az áru meghibásodásáért nem mindig a gyártó vállalat a felelős. Érzékeny szerkezetű televíziókat és rádiókat sokszor más vasáruval együtt, szakszerűtlenül és vigyázatlanul szállítanak, hiányosan és helytelenül csomagolnak, rosz- szul tárolnak. Van még kívánnivaló az eladószemélyzet szaktudásának bővítésében, a vásárlók helyes kioktatásában. A gyártmányok minőségének javítása, a garanciális javítások kötelezettségének mértéke, időtartama, a hibás alkatrészek kicserélésére, a javító szolgálat fejlesztésére vonatkozóan a kohó- és gépipari miniszter a belkereskedelmi miniszterrel együtt nemrég új rendeletet adott ki. Ezeket a rendelkezéseket következetesen be kell tartani, érvényt kell azoknak szerezni. A lakosság, a dolgozók érdeke megkívánja, hogy évről évre több rádiót, televíziót és egyéb iparcikket gyártson iparunk. De nemcsak többet, hanem olcsóbbat és jobbat. Ehhez mindnyájunk öntudatos, áldozatos munkájára, fegyelemre és az érdekek ésszerű egyeztetésére van szükség. F. L. Uj csehszlovák versenymotorkerékpár A Jáwa motorkerékpárgyár mérnökei szovjet szakemberek közreműködésével új verseny- motorkerékpárt szerkesztettek. A 125 köbcentiméteres gépnek 20—21 lóerős motorja van, óránkénti maximális sebessége 170 kilométer. Az új csehszlovák motorkerékpár teljesítő- képessége túlszárnyalja a leggyorsabb hasonló űrtartalmú olasz és más nyugati versenygépeket. Mit ér a Népünk sok-sok babonája között is előkelő helyet foglal el a péntekhez fűződő tévhit. Aki pénteken utazik, szerencsétlenség éri. Pénteken nem érdemes nagy munkába fogni, úgysem koronázza siker. Aki pénteken nevet, vasárnap sír. Ki ne hallott volna már ilyen és ehhez hasonló kijelehtése- ket. Szerencsére ma már csak az idősebb korosztályok tagjai hisznek az ilyesmiben, de nemegyszer az úttörők között is találunk pajtásokat, akik — ha félig bohókásan is — emlegetnek ilyesmit. Nézzük hát meg, mi az eredete ennek a babonás tévhitnek? Valamikor a középkorban, mintegy ezerötszáz körül, az egyház a régi pogány ünnepeket kisajátítva, új színezetet babona ? adott ezeknek. A Húsvét ünnepét arra a napra tették, amikor a tavasz ébredésének ünnepe volt. Így igyekeztek a pápák a régi, mélyen gyökerező szokásokat, ünnepségeket, a maguk hasznára fordítani. Húsvét előtt három nappal, tehát pénteken történt- a ke- resztrefeszítés, aminek emlékére elrendelték a böjtöt. A böjtölés nem valami kellemes dolog, különösen azoknak, akik más napokon sem lakhattak jól. Tehát ez a nap, akarva- akaratlanul is, mint nem valami kellemes nap rögződött meg az emberek tudatában. Innen ered á péntekhez fűződő babona: mint annyi más babonának, ennek is az egyház az eredője. Hollós Korvin Lajos: Hallgassatok meg! Nemrég hagyta el a sajtót Hollós Korvin Lajos legújabb verseskötete. A Szépirodalmi gondozásában megjelent kötet a több mint harminc éves irodalmi munkásságra visszatekintő költő legutolsó öt esztendejének lírai termését fogja egybe. Lírai termés? Talán ez a meghatározás nem is egészen pontos erre a gyűjteményre. Hiszen a kötetben a lírai hangulatú vallomásokon kívül, ott ragyognak a tüzes nyelvű epigrammák, a szatirikus alkotások, amelyek nemcsak a hibákat és az emberi-jellemi gyarlóságokat tárják fel, hanem a ma emberét, mai nyelven, a szocializmus eszméinek szolgálatára akarja nevelni, öntudatot akar mélyíteni és elvhűséget hirdet. Hollós korvin Lajosnak, a megfontolt szavú, de határozott állásfoglalású költőnek talán legelsőbbrendű sajátossága: az igazság megváltásának szenvedélyes pátosza, amellyel emberi módon hatni akar embertársaira, a közösségre. Nem elvonult, a gyakorlati élettől elszakadó eszmehirdető Hollós Korvin, hanem a társ kér- lelhetetlenségével csatázik eszméért és eszméivel. Kötetét három részre bontja. A Csillaghódítók című részben foglalkozik a legtöbbet a mával és mában a költő szerepével. Innen néhány idézet bizonyítja Hollós Korvin pártos és mai szemléletét: Korát ki mint teremti, úgy teremti őt kora. Vagy: Nem Pál apostol tollának tüze ég ujjaim közt, — az én ceruzám vén íródeák munkaeszköze, s amit leír, a mának szól csupán. Nem gondom, az utókor mint ítél meg, élőknek rovom papírra igémet, ím, ezt tenéked, elnémult barátom, ki ittmaradtál, bévül a határon. (Levél egy költőtársamhoz) Vagy: Forr, sistereg a kor: e mért idő már szűk edénye, izzó peremén túlcsap szellem, tajtékzó tetterő, s a képtelennel játszik a remény. (Csillaghódítók) A Hallgassatok meg! a kötet címét is adó ciklusban a régi és új önmagáról, előadóiról, véri és nemvéri rokonokról vall a költő. Legnagyobb sodrású írása a ciklusnak a dédapjáról írt Egy hajdanvolt éjszaka című ballada, amely kavargásával, a visszaemlékezés és a megértés viharával festi meg az őst, aki — akkor talán értelmetlennek látszó virtusságból, vagy valami másból — meghökkentette az akkori percet és az akkori rendet. Ebben a dévajságban, a lázadás örömében és gesztusában rohan a vers a befejező lecsitulásig: Végül mikor már pislogott a hajnal pilledt csillaga, elindult ő is, szótlanul, s szokása szerint egymaga, tőrösbotjára dőlve, mert mindig avval járt dédapám, mivel megöltek valakit akkoron minden éjszakán. A gyerekkor vissza nem hozható ideje és bájos, olykor nehéz-könnyes romantikája arcokat idéz fel a szívben és verebe kívánkoznak. Ezek a gyerekfejek a költő számára igazi értéket őriznek, a szeretet és a gyerekkori barátság nemes érzéseit. A Ferdetorony védőbeszéde című ciklusban a szatíra és az épigramma nyilaival lődöz a költő azokra a céltáblává vált tulajdonságokra és helyzetekre, amelyeket a mai életből ki kell iktatni. A költő szót emel az emberiség nagy hibája, a MOSOLYGÓS, ifjú pár lépdel a városháza széles már- ványlépcsődn. A hamvas, őszibarack bőrű hajadon szorosan hozzásimul az őt karoló, ábrándos tekintetű, fiatal emberhez, aki néhány perc után már törvényes férje lesz. Kissé elfogódottan lépnek be az anyakönyvvezető hivatalába. Hiszen itt. ebben a helyiségben rögzítik az ember életének három nagy eseményét. Itt regisztrálják, törvényesítik születését, a házasságát és a halálát. De a kedves szavú anya- könywezetőnő már el is oszlatta a fiatalok megilletődését, miután barátian, otthonos kedvességgel fogadja a házasulandó fiatalokat. A formaságok elintézése után megnyílnak a házasságkötő- terem ajtajai és a virággal díszített, szőnyegekkel borított teremben, a feketébe öltözött anyakönywezetőnő áll az esketőasztal mellett. Mellén keresztbe vetett, nemzetiszínű szalag, amelyet a magyar címer díszít, ez szimbolizálja az esketéshez való törtfényadta jogát. Előtte állanak a boldogságtól sugárzó arcú jegyesek, csinosan, ünneplőben és reményekkel telve, mögöttük az éltesebb korú tanúk a bordó bársonyszékekben foglalnák helyet. A LÉGKÖR, a hangulat és az Látogatás az egri anyakönyvvezetőnél egész külsőség valóban ünnepélyes és imponáló, és a fiatalok arcszínváltozásának láttáin sejthető, hogy’ az előbbi meg- illetődés az ünnepélyesség és a hivatalos aktus hatására ismét visszatért. Az eskütétel után „útra- valót” is kapnak a fiatal házasok. Az anyakönywezetőnő beszél, szavai betöltik a termet, a fiatalok szívét-lelkét, amikor a szülői szeretetről és a leendő család iránti kötelességről beszél, és a hazáról, amelynek hű fiai kell, hogy legyenek, mert a haza. az mindig hű marad minden gyermekéhez. Aztán a ma divatos válásokról szól és allegorikus képekben mutatja be a madarak ragaszkodását kis fészkükhöz és a madárszülők kötelességérzetét a madárfiókákhoz akkor is, amikor vihar tépázza a fát, vagy ragadozó támadja meg őket, mindig megvédelmezik magukat a széthullás és a pusztulással szemben. Néhány igaz könnycsepp pereg le most az arcokon, hogy azután felváltódjék az elérzé- kenyülés érzése az édes boldogság érzésében, egy őszinte, meghitt ölelésben és egy csókban és abban az ígéretben, hogy ez a házasság, „holtomiglan—holtodiglan” köttetett. A fiatál házaspár, miután megkapta a „Családi lap”-ját, boldogan és sietve távozik, hogy most már mint férj—feleség, elinduljanak együtt az életbe. Utánuk új pár lép az esketőterembe. A két házasságkötés szünetében, néhány kérdéssel fordulunk az anyakönywezetőnőhöz, aki ilyen minőségben az első nő Eger városában az anya- könywezetés történetében. — MIÓTA VÉGZI az anya- könywezetői funkciót a városi tanácsnál? — Közel két esztendeje — válaszolja V a s h e g y i Gyu- láné —, és a más egyéb hivatali állásaim mellett ezt a beosztásomat szeretem a legjobban. Nagyon szeretem a fiatalokat. Az esketésnél mindig úgy érzem, hogy valamelyik gyermekem ájl előttem és őt bocsátom ki az életbe, a házasélet útjára. Azért vagyok magam is ilyenkor ünnepélyes, és azért tesszük ünnepélyessé és díszítjük virágokkal a termet, hogy kedvre, meleg fogadtatásban részesítsük a házasulandókat és szívükben maradandó, jóleső emlékekkel távozzanak innen a fiatal házasok. — Melyek a legforgalmasabb hónapok? — Szeptember és október hónapok. De mostanában igen sokan kötnek itt más vidékről valók is házasságot, még a Dunántúlról is jönnek hozzánk házasságkötésre és a vidékről jövők nem számolgatják az évszakokat. Az elmúlt évben 301 házasságkötést jegyeztünk be az egri anyakönyvbe. — Kérelmeznek-? más területre költözöttek anyakönyvi bizonyítványokat? — Mindennapos eseteik ezek, sokan' külföldre távozottak, és az ország más területein élő egri születésű, vagy itt házasságot kötött embereknek adunk 48 órán belül bizonyítványokat. — Befejezésül szeretnénk még egy kérdésre választ. Válnak-e el sokan az új házasok közül? — SAJNOS, IGEN. Sokan vannak ma a fiátalok között, akik még a házasságkötés évében el is válnak, egy esztendőt sem töltenek együtt. Ezeket is igyekszünk jobb belátásra bírni, de, sajnos, ez már nem a mi szándékainkon múlik, meg nem is az Ég szándékain, mert a mi időnkben már a házasságok is a Földön köttetnek. Okos Miklós az emberiség nagy hibája, a féktelen önzés ellen, olyan gúnyos és igaz hangon, mint az Isteni türelem vége című versben is. A Napkeleti mesék politikai igazságát ki vonná kétségbe? Mind megtörtént esethez, vagy megtörténhető esethez kapcsolja igazságait és állásfoglalással állásfoglalásra késztet. Az epigrammák tűszúrásai és tüzes nyilai emberi fonákságokat igyekeznek gyógyítani és szüntetni. Egyet iktassunk ide ízelítőnek: Olvasó. Hinnéd-e ma, hogy a falun volt oly idő, régen-egyszer, mikor ez a szó: „olvasó" nem ember volt, csupán kegyszer? Hollós Korvin Lajosnak a tárgyalt válogatás tizenhatodik kötete. Életútját nem jelzik üstökösszerű robbanások (a nagy sikerekre gondolok), de a műveiben élő világ és emberi magatartás nemcsak rokonszenves, hanem értékes része is a szocialista magyar irodalomnak. > örülünk annak, hogy a folyóiratainkban időközönként megjelenő írásokat a Szépirodalmi kötetbe gyűjtötte és a versek hatását maradandóbbá tette ezzel is. Farkas András ! A Gárdonyi Géza Színház műsorán : G, B. Shaw: SZEST JOHANNA A rendező: HORVÁTH JENŐ Johanna: KOVÁCS MÁRIA Cauchon: KÁRPÁTHY ZOLTÁN VII. Károly: SZOBOSZLAI SÁNDOR Warwick lord: PÁt FFY GYÖRGY
