Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-25 / 21. szám
19€1. január 25., szerda NÉPÚJSÁG 5 A második Moszkvai Nyilatkozat tükrében A szovjet tudomány új sikerei „A társadalmi fejlődés menete igazolja Leninnek azt a jövendölését, hogy a győztes szocializmus országai főleg a gazdasági építéssel gyakorolnak befolyást a világforradalom fejlődésére. A szocializmus páratlan alkotó sikereket ért el a termelésben, a tudományban és a technikában. az emberek olyan új, szabad közösségének megteremtésében, amely mind nagyobb mértékben biztosítja anyagi és szellemi szükségleteik kielégítését. Közeleg az idő, amikor a szocializmus a világ ipari és mezőgazdasági termelésében is az első helyre nyomul. A kapitalizmus vereséget fog szenvedni az emberi tevékenység döntő területén — az anyagi termelésben." (A kommunista és munkáspártok képviselőinek 1960. novemberében megtartott moszkvai értekezleten egyhangúlag elfogadott Nyilatkozatából.) A szűzföld hősei 315 méter Sikeres küzdelem a jégeső ellen Az AlUkj-hatarvidéki sz.üz- fMdek gabonatermelői az SZKP Központi Bizottsága most lezajlott plénumának tiszteletére elhatározták, hogy szocialista munkaversenyt Indítanak a kommunista munkabrignd cím elnyeréséért. A. Bekker, G. Buhanyko, P. Pecsenkin, A. Csibszov brigádvezetők mun- társaik nevében szavukat adták, hogy 1961-ben Jelentősen növelik az egy hektárra eső terméshozamot. Az Izvesztyija tudósítója megérdeklődte, mivel töltik idejüket a négy híres brigád tagjai a szüzföldeken beköszöntött hóviharos napokban. mint amennyit a terv előírt — több fizetést és magasabb pré miumot kapnak. A csoportve zetök fizetése is annál maga sabb lesz, minél gazdagabb termés. G. Buhanykonak mostana ban sok levelet hoz a postás Főleg brigád vezetők írnak ne ki, mégpedig nemcsak az Alta i határvidékről, hanem Kazah sztánból, az Omszk, Novoszi birszk területekről és más vi déliekről is. A brigádvezető tanácsot kérnek, hogyan ala kítsanak gépesített csapatokéi hogyan harcoljanak még eredményesebben a terméshozam emeléséért. Szibériában a szűzföldek hőseinek nevezik A. Bekkert, G. Buhanykót, P. Pecsenkint, A Csibiszovot. Ök járnak a szűzföldi gabonatermelők hadseregének élén, annak a seregnek az első soraiban, amely most nagyarányú támadást indít a földművelés kultúrájának emeléséért, a magasabb termés hozamokért. A, Bekker és brigádja a Rub- covszk-területi „Szovjetek Országa” kolhozban dolgozik. A brigádvezetőt még a legrosz- szabb időben sem lehet az irodán találni. Hol az állattenyésztő gazdaságokat, hol a földeket, hol a műhelyeket járja. Pedig a Bekker-brigád igazán megérdemelné a pihenést: ősszel jó mélyen felszántották az ugart, kiváló minőségű vetőmagot tartalékoltak, s most is a jövő évi jó termés érdekében fáradoznak. A traktoristák a földeken hóekékkel időben megcsinálták a földsáncokat, hogy a szél el ne fújja a havat. A szibériaiak tudják: ahol sok hó marad a földeken, ott gazdag termést fognak aratni. A brigád tagjai sok trágyát hordtak ki a földekre. A gépkezelők már megjavították a traktorok és a mezőgazdasági gépek nagy részét. A traktoristák és a kombájnvezetőik minden szombaton összejönnek a klubban, ahol részt vesznek a gépkezelők átképző tanfolyamán. Valamennyien elhatározták, hogy leteszik az elsőosztályú gépkezelői vizsgát. Ez pedig annyit jelent, hogy nemcsak a technikát sajátítják el tökéletesen, hanem a kolhoz földjein termesztett növények művelésének agrotechnikáját is. A brigád 17 tagja beiratkozott az esti középiskolába. P. Pecsenkin és brigádja a Jegorjev kerületi „Frunze” kolhozban dolgozik. Ebben a kolhozban az új év kezdetére befejezték a traktorok javítását. A gépek egy része a hósáncok készítésénél és a trágya- hordásnál dolgozik. A brigád üzemanyagot tartalékol a tavaszi munkák idejére: olvadás után nagyon nehéz üzemanyagot eljuttatni a mezei szállásokra. A vetőmagot mind megtisztították és átadták ellenőrzésre a laboratóriumnak. A gépkezelők munkájuk mellett szorgalmasan' tanulnak is. P. Pecsenkin az idei tanévben fejezi be a középiskola 10. osztályát. A „Korcsinszkij” szovhozban dolgozó A. Csibiszov brigádja az Altáj-határvidékén elsők között alkalmazott egy új, jól bevált munkaszervezési formát: gépesített munkáscsoportokat alakított, s a földek egy- egy részének teljes megműveTávolból irányított szivottyúmű A Szovjetunióban, Szumiban elkészítették egy távirányítású automata szivattyúmű terveit. Ez a mű óránként 4000 köbméter kőolajat szivattyúz át 150— 200 kilométer hosszú vezető km. A távirányítású szivaty- tyúművet ahhoz az olajveze tékhez tervezték. amely t Szovjetunióból Magyarországra, az XDK-ba, Lengyelország ba és Csehszlovákiába jutta majd el kőolajat. Megfejtették a maya indiánok írását A Szovjet Tudományos Aka dérnia tudósai elek trón iku. számológép segítségével meg' fejtették a Drezdában és Mad 1 ridban őrzött maya indiár | kéziratokat. Ez az írás egyik ama keveseknek, amelyet ed dig még senkinek sem sikerül megfejtenie. A szovjet tudóso! munkája során maya nyelvei írott naptárak, vallási szertár tások leírásai, vadász-történe tek, továbbá méhészetről, me zőgazdáságröl, temp omépítés ről szóló írások kerültek napvi lágra. Repülőgép az ércliutalás szolgálatában Ezt az óriás rádióantennát a Szovjet Tudományos Akadémiának a Kaukázus hegyeiben dolgozó tudósai építették. Az antenna többek között előre figyelmezteti a tudósokat a viharfelhő érkezésére. heteken keresztül vizsgálnak, mert ezeken a lenyomatokon, akár a har- matcseppek- ben a napsugár, a felhők földről nem látható élete tükröződik vissza. Ezekből a parányi részecskékből kell levezetni azokat a törvényeket, amelyek szerint a felhőrendszerek keletkeznek. E hosszan tartó tudományos munka eredményeként ma már legtöbb esetben rakétákkal és egyéb módon sikerrel akadályozzák meg a jégtömeg lezuhanását és a szovjet tudósoknak ezt a nagy sikerét elismeréssel fogadták többek között az olasz tudósok is, akiknek hazájában még igen sok kárt okoz a szőlőkben, gyümölcsösökben a gyakori, nagyerejű jégeső. Bolygónk légkör-óceánjának vizsgálata már régesrégen megkezdődött, de a tudósok nem elégszenek meg az eddig szerzett ismeretekkel. Ahhoz, hogy valóban kiismerjék magukat, állandóan figyelni kell a légkörben lezajló bonyolult folyamatokat, s ehhez egy állandó felhőntúli „laboratóriumra” van szükség. A modern, korszerű technika ma még nem képes ilyen feladatok megoldására. Viszont már meg tudja oldani, azt a feladatot, hogy megismerje a légkör egyik legfontosabb részlegét, amelyben az ember él, ahol a füst, por és gőz a legnagyobb mennyiségben halmozódik fel. E réteg vastagsága 300 méter és ez határozza meg a légköri megfigyelő, az itt látható torony magasságát, amely 315 méter. Ez a Szovjetunióban készült torony nem más, mint egy automata műszerállomás, amelynek érzékeny műszerei szüntelenül mérik a hőmérsékle- . tét, nyomás, nedvességtartalom, sűrűség és levegőösszetétel legkisebb változásait, jelzik a légáramlások sebességét. A munkálatokat nagylétszámú kutatócsoport végzi. Esténként, amikor az emberek hazatérnek, a. műszerek továbbra is „őrséget” állnak. Egész éjszaka villognak a számítógépek lámpái, kattognak az automata írógépek, amelyek megszerkesztik a bonyolult grafikonokat és kitartóan mozognak ide-oda a műszerek mutatói. A légkör megfigyelése egy pillanatra sem szünetel. Ezt a páratlan meteorológiai tornyot tehát nem valamiféle magasépítési rekordhajsza hozta létre; a tudomány és a haladás jegyében építették és számos, fontos tudományos probléma megoldásához járult hozzá. Szárason és vízen A szabályozható hőmérsékletű és nyomást kísérleti kamrában N. Uszatyikov laboráns mesterséges jégesőt és esőt „állít elő”. Ezzé] felidézi előttünk a felhők életét. Az első kéttestű hajó 1961-ben vízre bocsátják az első kéttestű személyszállító hajót a Volgán. A hajó a goVkiji hajógyárban épül. Ez év tavaszán a Volgán sok új, víz alatti szárnyakkal hajtott személyszállító hajó közlekedik majd, köztük a 300 utast befo- padó hófehér „Szputnyik”. Sikeresen kiállta az üzemi próbákat ez a Leningrádban szerkesztett ötletes jármű, A „kétéltű” hajónak az a rendeltetése, hogy bármilyen folyón kísérni tudja a faúsztatást. A terepjáró szárazon 35 kilométeres, vizen pedig 10 kilométeres óránkénti sebességgel Is haladhat. A „kétéltű” hajó fel van szerelve vízi hajó-motorral, a faanyag taszításához szükséges tolórudakkal és 7 tonna vontatóerejü csőrlővel. Képeinken: különböző terepviszonyok között ellenőrzik a hajó működését. • A Szovjetunió egyik kerületének, az ala- záni völgyeknek, több millió rubeles kárt okoz a gyakori jégverés. Ezért a szovjet tudósok célul tűzték ki: felderítik a gyakori jégverés okát és szembe- szállnak a sok kárt okozó természeti csapással. Ahhoz, hogy megismerjék a felhőkben képződő jégszemek kialakulását, egy villamosgitárhoz hasonló, műszerekkel, filmszalaggal és villamos telepekkel felszerelt „csapdát” szerkesztettek a tudósok. A gímolygó viharfelhők fölé emelkedő repülőgépről dobják le a „csapdát”. A bekormozott filmhártyán megmaradnak a cseppek nyomai, amelyet a tudósok hosz- szú órákon, sőt lését, a termés betakarítását ezekre a csoportokra bízta. Minden csoport szorgalmasan készül a tavaszi munkára. A csoportok teljes létszámban részt vesznek az agrotechnikai továbbképző tanfolyamon. Nem marad el a többiek mögött a „Nyikolajevszkij” szovhozban dolgozó G. Buhanyko brigádja sem. Ez a brigád is gépesített munkáscsoportokat alakít. A brigád több tagja részt vesz az új bérezési rendszer kidolgozásában. A „Nyikolajevszkij” szovhozban már korábban bevezették azt a módszert, bfäy a bérezés a munka minőségétől függ. Most még érdekeltebbé akarják tenni a gabonatermelőket a terméshozamok növelésében. Tavasztól kezdve Buhanyko brigádjában is a gépesített csoportokra bíznak egy-egy meghatározott földterületet: itt ugyanazok az emberek végzik majd a szántást, a vetést, a betakarítást. Ha a csoport tagjai több termést takarítanak be, Ezt a repülőgépet a szovjet kutatók olyan, ásványok „légifelderítésére” alkalmas készülékkel szerelik fel, amelyet a Ivovi gépipari és automatizálási tudományos kutató intézet dolgozói készítettek. Képünkön: a berendezés üzembehelyezése látható, jobboldalt Vlagyimir Gurgal esztergályos, a Szocialista Munka Hőse, az Ukrán SZSZK legfelső tanácsának képviselője, aki sok dicsőséget szerzett a Ivovi iparnak, a különböző tudományos berendezések készítésével.
