Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-22 / 19. szám
4 NßPÜJSÄG 1961. január 22., vasárnap ft ins Yb! Miklós A gép az ember barátja Két korszerű szovjet gép- óriás dolgozik — a múlt év áprilisa óta — az ÉM I. számú Epítőkőfejtő Vállalat egri üzemében. A vasúti síneken mozgó — 35 lóerős, villamos energiával működő — acélmonstrum egyméteres átmérőjű korongfürésszel vágja az építkezésekhez szükséges köveket. A 35 embert helyettesítő gép naponta 500—800 pontos és szabályos követ „termel” ki a bányából. Nehézségek azonban még így is akadnak: a fűrész vídia-éleit gyakran cserélni kell. Ugyanis a tufaköben sok andezit és bazalt-zárvány található, s a kemény kőzetekben tönkremegy, kicsorbul a fűrész éle. A kőbányászok már összebarátkoznak a szovjet gépóriással. Szeretik a gépet, hiszen nagy-nagy segítséget nyújt nehéz munkájuk elvégzéséhez. (—váry) — MA TARTJA végrehajtó bizottsági ülését az egri járási nőtanáes. Az ülésen az 1961. évi első féléves munkatervet ismertetik, s megbeszélik az ezzel kapcsolatos teendőket. — A FÜZESABONYI községi KISZ-szervezet színjátszói új bemutatóra készülnek. A romániai magyar írónő, Simon Magda Százházas lakodalom című mai tárgyú színművét tanulják. _ — CSÜTÖRTÖKÖN, az egerszalóki nőtanáes ellátogatott az andomaktályai szociális otthonba. Ez alkalommal apró ajándékokkal kedveskedtek az otthon lakóinak, akiknek igen jólesett ez a kedveskedés, s kellemesen elszórakoztak, beszélgettek a vendégekkel, akik megígérték. hogy ezután még gyakrabban felkeresik őket. — TEGNAP DÉLUTÁN öt órai kezdettel megtartotta zárszámadást közgyűlését az Egri Városi Tanács kultúrtermében az egri Balázs Ignác Termelő- szövetkezet. _ MA ESTE zárul Somos Miklós Derkovits-ösztöndíjas kiállítása, amelyet Egeresehi- bányatelep kultürotthonában rendeztek meg. A kiállítás anyaga, amely a jövő héten már a budapesti kiállításon szerepel, ma estig megtekinthető. Három egyfelvonásos Vígjátékot mutatott be a Szakszervezeti Kultúrotthon színjátszó csoportja A Szakszervezeti Kultúrott- tion “színjátszó csoportja tegnap teste mutatta be Egerben Sólyom László Rettenetes nyeremény, J. Risova—I. Vajevkova Randevú kis hibával és Nóti Károly Évforduló című egyfel- Vonásos vígjátékát. VT a hetven éve annak, hogy x a 19. század magyar építészetének egyik legnagyobb alakja: Ybl Miklós elhunyt. Az évforduló alkalmából idézzük élettörténetét és ismertetjük fontosabb munkáit. Művei általában erősen kimagaslanak a század második felének eléggé szürke építészetéből —, egyes alkotásai pedig különleges maradandó értékei lesznek az egyetemes magyar építészet- történetnek. Ybl Miklós Székesfehérvárott született, építészeti tanulmányait Bécsben, a „Cs. és Kir.” Polytechnika! Intézetben végezte és 1831-ben — tizenhét éves korában — kitűnő eredménnyel fejezte be. Valószínűleg már a következő évben Pollack Mihálynál — a Nemzeti Múzeum és számos kiváló klasszicista alkotás mesterénél — inaskodott, és még ebben az esztendőben fel is szabadult. Űjabb négy éven át Bécsben gyakornokoskodott, majd Münchenben folytatott tanulmányokat. Ebben a városban is éppen ekkor vívta egymással harcát a kifáradt görögös klasszicizmus és a friss romantika, és a győzedelmeskedő új nem maradt hatástalan a fiatal művészre. Későbbi vándorlásai során eljutott Olaszországba is, ahol viszont az olasz reneszánsz mestereinek tanulmányozásából kapja talán a münchenieknél is erősebb művészi ösztönzéseit. Visszatérve Magyarországra, Pest város tanácsa 1843-ban „kebelbeli kőművesmesternek” vette fel. Szakmai gyakorlatát ekkor Pollack Mihály fiával, Ágostonnal társulva kezdte, és ez a társulás csak 1849-ben szűnt meg végleg, bár Ybl ezelőtt is már jelentős önálló műveket valósított meg, Tlyen első nagyobb alko- 1 tása a Foton épített templom-plébánia-iskola együttese (1845—1855), amelyet a Kái'olyiak építészeként emelt. Az épületek részletképzése — főleg a külsőben — telített román stílusú elemekkel. A templom sisak nélküli, áttört mellvédes tornyai viszont gótikus emlékképeket idéznek. A szép arányú, mértéktartóan formált épületcsoport a magyar romantika egyik legjobb alkotása. Ybl romantikája a hatvanas évekig eleven, ettől kezdve fo(1814-1891) kozatosan átívelt az újreneszánsz eklektikájába. Ennek egyik jelentős megnyilvánulása volt Károlyi Alajos palotája (1863) Budapesten, a jelenlegi Múzeum és a Puskin utca sarkán. Az épület szép megjelenését az olasz és francia reneszánsz formák sikerült ötvözete biztosította. Ugyancsak a hatvanas években Ybl terveket készített a Margitsziget nemzetközi fürdőhellyé fejlesztéséhez. A tervekből csak kevés valósult meg — ezek között azonban a „Margit fürdő” (1868—1870) a mester egyik legjobb műve volt. Az elmúlt világháború során erősen sérült épületet, sajnos, éppen a legutóbbi időben lebontották. Ybl egyik legérettebb újreneszánsz alkotása a régi budapesti Vámház (ma: Közgazdaságtudományi Egyetem). Az épület tömegformálásában, középen és a végeken egy emelettel magasabb rizalitokkal, részleteiben a reneszánsz komoly és ünnepélyes plasztikájával ma is hatásos dísze a pesti Duna-partnak. A közép-1 ső udvart az új rendeltetésnek megfelelően az Egyetem aulájává alakították át. em kevésbé jellegzetes és sikeres alkotás a budai oldalon az ún. „Várkert- bazár” együttes (1874—1882), amely a Várpalota aláereszkedő parkját szegi be architek- tonikus motívumokkal. Az együtteshez tartozik az előtte álló tornyos KIOSZK is. A kompozíció mozgalmassága, eredeti szobordísze, erősebb N‘ fényárnyék játéka kitünően tölti be városképi hivatását. Csaknem egyidejűleg épült Ybl leghíresebb alkotása, az Operaház (1874—1884) Budapesten. Az épület mértéktartó, mégis ünnepélyes és előkelő formálása, a homlokzatok pompás olasz—reneszánsz részletei, a főhomlokzat árkádja, emeleti loggiája, szobordíszei, továbbá a reprezentatív belső (pl. az ún. „királylépcső”) — a kor egyik, európai viszonylatban is igen jelentős alkotásává teszik Operaházunkat. Ybl nevéhez fűződik a budapesti ún. Bazilika (1867—1891) befejezése is. Az épületet eredetileg az egri főszékesegyház tervezője: Hild József kezdte építeni klasszicista stílusban, majd Hild halála után — a terveket olasz—reneszánsz stílusban átdolgozva — Ybl Miklós fejezte be. Ybl utolsó éveiben foglalkozott a budai Várpalota átépítésének problémájával is. Az általa készített tervek szerint azonban csak a krisztir.avárosi szárny készült el, a további munkák irányítója már Hausz- mann Alajos volt. A Várpalota építésével fe- ** jeződik be Ybl tüneményes pályafutása. Az ország egész területén megvalósult csaknem kétszáznyolcvan ki- sebb-nagyobb szép alkotásával méltán vívta ki kora elismerését, és mai társadalmunk is őszinte megbecsüléssel gondol a kiváló magyar építészre. Hevesy Sándor a TIT tagja. Maniszer: „1905” — dombormű. P 1961. JANUÁR 22., VASÄRNAP: ARTUR Január 22-e az első orosz polgári forradalom kezdete. 1905- ben ezen a napon (VÉRES VASÁRNAP) Gapon pópa, cári ügynök és provoka- tőr. a pétervári Téli Palota előtt munkástüntetést szervezett. Az összegyűlt tömegbe a cári csapatok belelőttek és a helyszínen több mint 1000 halott maradt. 330 éve, 1531-ben e napon halt meg ANDREA DEL SARTO (Andrea d’Agnolo) olasz festő, a firenzei reneszánsz fő mestere. Korát felülmúlta színei mélegségével. Főművei nagy freskói, a Madonna del Árpié (Uíi’izi-képtár), Mária mennybemenetele (Pitti palota). Kitűnő portréi közül kiemelkedik önarcképe. 1961. JANUAR 23., HÉTFŐ 70 éve, 1891. január 23-án született ANTONIO GRAMSCI olasz munkásvezető, az Olasz Kommunista P4rt egyik alapító tagja. Jelentősek filozófiai, történelmi és irodalomkritikai írásai. 1926-ban a fasiszta különbíróság 20 évi fegyházra ítélte, 1937-ben a börtönben halt meg. 200 éve, 1761-ben e napon született FRIEDRICH MATTHISON német költő. Érzelmes lírai költeményei, korában igen népszerűek voltak. Adelaide c. költeményét Beethoven zenéje tette halhatatlanná. 60 éve, 190i-ben e napon halt meg BRODSZKI SÁNDOR festő. Főként tájképeket festett, romantikus stílusban készült művei Magyarország hegyes-völgy es vidékeit, várromjait örökítették meg. 85 éve, 1876-ban e napon született OTTO DIELS Nobel-díjas (1950) német kémikus, a szénszuboxid (C2 02) felfedezője. cJaiuLáF EGRI VÖRÖS CSILLAG 22—23: Zápor EGRI BRÓDY 22—23: iNincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN 22—23: Lámpaláz GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 22- én: Bölcsödal 23- án: Hruscsov Franciaországban HATVANI VÖRÖS CSILLAG Ellopták a hangomat HATVANI KOSSUTH 22- én: Messzi utca 23- án: Nincs előadás HEVES 22- én: Öz, a csodák csodája 23- án: Nincs kegyelem pétervasára 22- én: Két fiú, egy kislány 23- án: Nincs előadás FÜZESABONY 32—23-án: Vakmerő szív hi uaoru Egerben délután 3 és este fél 8 6: SZENT JOHANNA Bátorban este 6 óraikor: Dulszka asszony erkölcse Csendben, halkan szűre mlett át az éjszakán. Óvatosan, nehogy felébressze az alvókat, s nehogy megzavarja kedves mulatságukban azokat, akik kacagó jókedvvel ürítették poharukat éppen egymás, vagy talán az ő egészségére. Áthatoló tekintettel pillantott szét a tájon. Subáját, mely alatt sok ismeretlent tartogatott, összébbvonta magán, tarisznyáján, melyben ijedten meglapult a Bánat, s kacagott a Jókedv, békítőleg végigsimított. És morzsolgat- ta a napokat egymás után. Volt amikor elmosolyodott, s mosolyától fény öntötte el az utcákat, tereket. Azután meggondolta magát, eszébe jutott saját neve, sóhajtott egy nagyot és sóhajától megborzongtak a fák, bokrok, s vékony zuzma- raréteg fedte nemsokára őket. Majd lehajolt, $ csókot lopott a földre, melytől a keréknyomokba összeszaladt vízen vékony jégréteg képződött, a föld kemény lett és fagyos. Azután puhán fehér csillagocs- kák hagyták el a felhőket. És jött a szél, s pajkos kedvre ke- rekedten megtáncoltatta a levegőben lebegő hó- pihéket. Az egyik fenyőfa hótól megrakott, földre mélyen lehajló ága alatt nyuszi hegyezte félénken a fülét. Mókus sepert végig farkával egy ágat, amint ugrált ide- oda, s őzek léptek a lassan szőnyeggé váló fehér hótakaróban óvatosan emelgetve lábukat. S a lassan téli ruhát öltő természet felett boldog megelégedéssel vigyázta emberek álmát, vágyát az év első hónapja: Január, (K. I.) «itiiiiíiiuii:iii>tiiiiiuiHiiiRiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiti!!iiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiitiuiiisiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiitlii:Miii,i:iii!i:;iiiii:iiii<ii>ii i ir.iunn ■ i ■ ■ > * ‘ > • ■ • 1 ■ iiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiinimiliiiinuiiiiiniiiiiiimiiiiiiiinii» HORVÁTH JÓZSIT-. » • n K §9 Mrí fl W • ♦ • • *•»»•*<»•»•»•••«•••»*»•••»**•«•»«•**•*»»»•*»*»•* ».• • » • • I#6 I” 0 ^ ' (elhívás A Gyöngyösi Mezőgazdasági Technikum felvételt hirdet fo* !yó év február hóban meginduló, érettségire épített kétéves növénytermesztési technikumi osztályba. Felvételre jelentkezhetnek azok az ifjak, akik gimnáziumban érettségizték és hivatást éreznek arra, hogy mezőgazdasági nagyüzemeinkben dolgozzanak. Az elő- aetes mezőgazdasági gyakorlattal rendelkezők a felvételnél előnyben részesének. Kollégiumi bentlakás biztosítva kb. havi 200 forintért. A felvételi kérelemhez mellékelni kell: gimnáziumi érettségi bizonyítványt, anyakönyvi kivonatot, ajánlást (gimnázium, vagy amennyiben a jelentkező dolgozik, a munkahely részéről). esetleg mezőgazdasági gyakorlat igazolását (tanács, vagy munkahely részéről). Az okmányokat február Útig kell az iskola címére beküldeni. Az arra érdemesek ösztöndíjban is részesülhetnek. „NEMECZ JÓZSEF” Mezőgazdasági Technikum Gyöngyös, Zrínyi u. 3. (19) \ A front tehát rohanvást közeledett Csókavárhoz. De Borsiczky reménykedett. Csak a célt látta, amely immár elérhető közelségben állt előtte. Még néhány nap, s megpuhítja a pallért, megkapja az áhított aranyat. Borsiczky, a helyőrségi fogdából jövet, félsiesett az ezred- parancsnokság lépcsőjén. Feltűnő riadalom fogadta. Mindenki lótott-futott Perlaky zászlóst pillantotta meg, — Laci! Mi van itt? — Siess az ezredes úrhoz! Már kerestet. Riadót rendelt el. Borsiczky szédülést érzett. Riadó? Lehetetlen, hogy ilyen váratlanul felbukkantak volna az oroszok. Csak nem...? Azonnal jelentkezett az ezredesnéL Baltazár éktelen haraggal fogadta: — Főhadnagy űr. ezért még számolunk. Tessék? Hogyan merészel tudtom nélkül elkószálni ilyen helyzetben? Tessék? Riadó van. A helyőrséget haladéktalanul kiürítjük. Tessék? Mit bámul? Az oroszok itt vannak a város határán, és maga isten tudja, merre lődörög. Tessék? Én rohanok a hadosztályhoz. Főhadnagy úr felelős az ezredparancsnokság kiürítéséért. Megértette? Tessék? Minden irományt perceken belül megsemmisíteni, vagy gépjárműre rakni; Borsiczky lába földbe gyökerezett. Önkéntelenül kitört belőle a kérdés: — Az oroszok? És harc nélkül feladjuk a várost, ezredes úr? — Marha! Nem kérdezősködik, megértette? Tessék? Az I. zászlóalj utóvédé fenntartja a harci érintkezést, ameddig a várost kiürítjük. Hajtsa végre a parancsomat. Tessék? A ezredes kiviharzott az épületből, felkapott parancsnoki gépkocsijára és a kocsi szédületes iramban hagyta el a várost. A századok egymás után, rendetlen menetben vonultak északnyugat felé. A városkáitól délkeletre elterülő térségekről mind erősebben dörgő nehéz- fegyverek zaját hozta a szél. — Matejka! —- hasított Borsi cZky tudatába a pallér neve. — Hát most mitévő legyen? Mennyi idejük lehet még Csó- kaváron? Talán néhány óra. Ha a pallér most... most végre felfedné titkát, még magához vehetné a kincset Aztán usgyi.: s Valami ösztönösen azt súgta neki, hogy ez már olcsó ábrándozás. Ezúttal végzetesen lekéste szerencséjét. Semmi reménye sincs arra, hogy a kiürítés alatt megszerezhesse az aranyat. De ugyanakkor vad szenvedély ágaskodott minden porcikájában. Meg kell szerezni, mindenáron meg kell szerezni! Kirohant a folyosóra. — Perlaky! — ordította tor- kaszakadtábóL — Perlaky zászlós úr! Perlaky kidugta a fejét az egyik szobábóL — Gyere, gyere gyorsan! — suttogta a főhadnagy. — Most nem érek rá magyarázkodni, meg kell tenned, amit kérek. Rohanj a helyőrségi fogdába. Ott van Matejka, a pallér. Hozd ide, amilyen gyorsan csak lehet. Utólag mindent megtudsz. Fuss! A zászlós nem tétovázott. Rohant Matejkáért. Borsiczky ezalatt az e.zredorvos rendelőjébe akart bejutni, de az ajtót zárva találta. Nekifeszítette vállát az ajtónak, de az nem engedett. Kétségbeesetten nézett körül. Két katona egy ládát cipelt a folyosón: — Ide, ide. legények! Nyomjuk be ezt az ajtót! — kiáltott rájuk. A három férfi egyszerre támadt az ajtóra. A zár engedett. Borsiczky körülnézett a szobában. A gyógyszeres szekrényhez lépett. Egy doboz altató- szert vett magához. Húsz tabletta. „Szigorúan csak orvosi rendelvényre, adagja: egy tabletta” — olvasta a dobozról* Rettenetes Indulat tombolt az ereiben. Most, vagy soha! Felragadott egy ivópoharat, s mind a húsz tablettát beleszórta. Az orvos papírvágó késével apróra zúzta a tablettákat. Majd a kancsóból félig töltötte a poharat vízzel. A tabletta gyorsan olvadt. Sűrű, tejfelszerű péppé vált a pohárban. Borsiczky visszasietett a szobájába. Maga elé tette az asztalra a halálos méreggel telt poharat Ügy várta Matejka Andrást. Matejkának össze kellett szednie maradék erejét, hogy fél tudjon botorkálni a lépcsőn. Perlaky zászlós türelmetlenül sürgette. A pallér nem értette, mi történik véle és körülötte, Annyit látott, hogy pánikszerű sürgés-forgás van az épületben. Mindenki futólépésben közlekedik, irományokat és súlyos csomagokat cipel. Már az épület előtt megfigyelte, hogy a csomagokat felhajigálják a teherautókra. Most forró füst csípte meg az orrát. A folyosó végén, az egyik helyiségből kékes füstfelhő gomolygott elő. Perlaky benyitott Borsiczky szobájába; Szemvillanással jelezte. hogy elhozta a pallért. Borsiczky az ablaknál állt, s most előre sietett. Matejka belépett az ajtón. — Köszönöm. Most hagyj magunkra. Készítsd.elő a nagy parancsnoki kocsit. A zászlós betette maga mögött az ajtót. Matejka András megroggyant térddel állt Borsiczky előtt. Amikor tisztelgésre emelte jobb karját, úgy érezte, mintha ólomból volna; A főhadnagy szótlanul bámulta a pallért. Elképesztően megviselt, elnyűtt volt. Mintha minden ízében összezsugorodott volna. Arca csupa csont és bőr. A főhadnagy szava úgy csattant végig Matejkán, mintha kutyakorbáccsal sújtott volna a meztelen bőrére. — Itt az utolsó pillanat, Matejka. Maga nem hülye, láthatja, hogy a várost kiürítjük. Megértheti, hogy nekem már nincs vesztenivalóm. Ajánlatom a következő: Maga most. azonnal megmondja, hová dugta az aranyat. Aztán vétóm jön, _ s előadja. Mármint a felét természetesen. Aztán azt csinál, amit akar. Ha tetszik, felőlem haza is mehet, itt maradhat a városban. Borsiczky hirtelen szünetet tartott. Aztán eltorzult hangon folytatta: — Ha pedig nem, akkor... nézzen ide. Ebben a pohárban halálos méreg van. Megfogja a poharat és fe'hajtja a mérget Hát tessék, válasszon! (Folytatjuk.)