Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-21 / 18. szám
A FÖLDMÜVESSZO VETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA * M ERLEGEN a választott vezetőség munkája A földmű vesszövetkezetek életében fontos szerep jut a választott vezetőségi tagoknak. A gazdálkodás megjavítása, a szövetkezet vezetése, a vagyonvédelem, mind-mind pontos munkát követel meg társadalmi munkásainktól. Egy-egy szövetkezet gazdálkodását nagyban befolyásolja a választott vezetőségi tagok jó, vagy rossz munkája. Jó ellenőrző munka mellett nagy feladat hárul rajuk a szövetkezeti dolgozók tevékenységének segítésében is. Választott vezetőségi tagjaink általában a község földműveléssel foglalkozó dolgozóiból tevődik össze. így tehát kettős feladat hárul rájuk. Helytállni a hétköznapi munkában és sokszor az esti pihenőt feláldozni azért, hogy a földművesszövetkezetekben rájuk bízott feladatokat becsületesen elvégezzék. A földművesszövetkezetek Igazgatóságainak munkája az elmúlt évben általában javult. Az elmúlt tél folyamán megszervezett téli oktatás hatására többségükben betöltik irányító szerepüket és határozataikkal lényegesen befolyásolják a szövetkezet munkáját. Növekedett az igazgatósági tagok felelősségérzete a szövetkezet gazdasági — politikai tevékenységéért, fokozódott aktív közreműködésük a szövetkezeti feladatok végrehajtásában. Üléseiket az alapszabálynak megfelelően, munkatervek alapján, havonta megtartják és azon a tagok határozatképes számban részt is vesznek. AZ üléseikre legtöbb esetben meghívják a helyi pártszervezet vezetőségét és a helyi termelő- szövetkezetek elnökeit is. A rendszeres ülések lehetővé teszik, hogy az igazgatósági tagok pontosan tájékozódva legyenek a különböző feladatokról és így az irányítás munkájában is érdemlegesen részt vesznek. Ma már a személyi problémák mellett a földművesszövetkezetek jelentős részénél elsősorban a különböző gazdasági és szövetkezetpolitikai kérdések szerepelnek napirenden. Megyénkben az elmúlt év első három negyedévében az igazgatósági üléseken 624 esetben tárgyalták a mérleg-, terv- és költséggazdálkodást. A szövetkezetpolitikai munka tárgyalása is szélesebb körben került napirendre. Megyénk szövetkezetei a három negyedév alatt, mintegy 134 esetben tárgyalták meg az időszerű feladatokat. Mindezek mellett a kereskedelmi, vendéglátóipari munka, a vagyonvédelem és a felvásárlási munka megbeszélése Is szép számban került a választott vezetőségek elé. Az áruellátással kapcsolatos kérdéseket az igazgatóságok általában minden hónapban napirendre tűzik. A nagyobb földművesszövetkezeteknél aktívabban foglalkoztak a szerződéskötési tevékenységgel. is. A társadalmi munka végzéséről és az egyes beruházások megvalósításáról különösen élénk vita alakult ki az igazgatósági üléseken. A jó munkájuk mellett azonban még van hiányosság, ami sürgős kiküszöbölésre vár. Még mindig előfordul, hogy egyes földművesszövetkezetek igazgatóságai hosszabb időn keresztül nem tartják meg rendszeresen üléseiket. Több igazgatósági elnöknél nem kielégítő a vezetőség tájékoztatása, így előfordult az is, hogy olya* határozatokat hoztak, amelyek teljesíthetetlenek. Jelentős még azoknak a földművesszövetke- . zeteknek a száma is, ahol az ülésekről felvett jegyzőkönyvek nem érik el a kivánt mértéket. Semmitmondó határozatokat hoznak, amelyek a munkát nem viszik előbbre. A körzeti földművesszövetkezetek tevékenységénél is több helyen kisebb-nagyobb hibák tapasztalhatók. A választott vezetőségi üléseket általában a körzeti székhelyen tartják és így a helyi szerveket nem kapcsolják be kellően a szövetkezet munkájába. A felügyelő bizottság tevékenységében is javulás mutatkozott ebben az évben. A téli oktatáson szerzett tapasztalatokat jól hasznosították és az ellenőrzések nemcsak minőségileg, hanem számszerűleg is megnövekedtek. Az előző évekhez képest több azoknak a földművesszövetkezeteknek a száma, amelyek külön tartják a felügyelő bizottsági üléseket és a felügyelő bizottságok már munkaterv szerint dolgoznak Megyénkben az 1960-as évben 2400 alkalommal végeztek ellenőrzéseket társadalmi munkások. Mi jól tudjuk, hogy az ellenőrzések száma jóval több ennél, de felügyelő bizottságaink néhány helyen még ma sem jegyzik be észrevételeiket az ellenőrző könyvbe. Bár a felvásárlás ellenőrzéseinek javulása még kisebb, ezen a téren mégis mutatkozik némi fejlődés. Jó néhány helyen végeztek hatékony ellenőrzéseket a választott szervek, köztük a felügyelő bizottsági és a felvásárlási tagbizottságok is. A felvásárlási tagbizottságok egy része komoly segítséget nyújtott tanácsaival a felvásárlási munkához. A vizsgálatokról készült bejegyzésekből megállapítható, hogy az ellenőrzések jelentős része még a felszínen mozog és nem állapítja meg a lényeges hibákat. Az ellenőrzéssel megbízott választott vezetőségi tagokjelentős része amiatt,hogy nem akar rossz viszonyba kerülni az alkalmazottakkal — vonakodik a felfedezett hibákat az ellenőrző könyvbe bejegyezni. Leginkább a kiskereskedelmi egységeknél végeztek vizsgálatokat, de ott is elég ritkán ellenőrzik a mérések pontosságát, az árak betartását. A felügyelő bizottságok szervezeti működésében Is tapasztalhatók különböző hiányosságok. Az általuk megtartott gyűlések száma és tartalmi színvonala még korántsem kielégítő. Általában üléseiket nem önállóan, hanem az igazgatóságokkal közösen tartják. Még mindig úgy végzik a munkájukat, mintha az az igazgatóságnak alárendeltje lenne. Nem számoltatják be sem az igazgatósági elnököt, sem pedig a főkönyvelőt a munkájáról, sőt a főkönyvelőktől várják az irányítást. Mindezek összegezése kép- pen, választott vezetőségeinknek a jövőben olyan intézkedésre van szüksége, amely még jobban segíti a szövetkezet gazdálkodását és éberebben őrködik a vagyonvédelem felett. Jobb kapcsolatot kell teremteni a termelőszövetkezetekkel, hiszen a céljuk megegyezik, mert együtt kell dolgozni a falu jobb életének megteremtésében. Szabó Lajos Tennivalók a ni n n Sí a verseny területén A második ötéves terv, de különösen annak első éve, 1961, nagy jelentőséggel járó, de reális feladat elé állítja a földművesszövetkezeti apparátust. A szocializmus gyorsabb ütemű építésének jegyében jelentősen növelni kell a forgalmi terveket, az egy főre eső termelést, jobban be kell tartani az eddiginél a takarékossági elveket, az önköltségcsökkentést. Ezek a feladatok megfontolt következetes munkát és mozgalmi tevékenységet igényelnek. Földművesszövetkezeti rendszerünkben, így nálunk is többet kell törődni a határozatok végrehajtásával, a szocialista munkaverseny szervezésével és irányitásával. E célkitűzéseket szem előtt tartva, a szakszervezeti bizottságokkal közösen meg kell vizsgálni valamennyi földművesszövetkezetnél a munkaverseny helyzetét. Tárják fel az ezzel kapcsolatos hiányosságokat. A termelési tanácskozásokat megelőzően közös igazgatósági és szakszervezeti bizottsági ülésen beszéljék meg a teendőket és hozzanak közös határozatokat, amelyeket a dolgozókkal ismertessenek a termelési értekezleteken. A termelési tanácskozások ma már földművesszövetkezeteinknél is a szocialista verseny szervezésének és nyilvánosságának fórumai, különösen ott, ahol kialakították az adottságok figyelembevételével legcélravezetőbb módszereket. Semm, esetre sem úgy, mint pl. Za- ránk, Erk, Visonta, stb. föld- művesszövetkezeteknél, ahol még a termelési tanácskozásokat sem tartották meg minden esetben. A termelési tanácskozásokra egyre inkább az a jellemző, hogy a dolgozók érdekében ösz- szefüggésben mutatják meg a tennivalókat. A vita nem egyéni, szűk kérdésekre korlátozódik, hanem a tennivalók módozataira, az előforduló problémákra. Földművesszövetkezeti rendszerünkben, így megyénkben is beindulóban van a szocialista brigádmozgalom. A feladat ezen a téren az, hogy a földmüvesszövetkezet igazgatósága és szakszervezeti bizottsága az eddiginél jobban foglalkozzék a brigád munkájával Rendszeresen értékeljék, fali* újságtáblákon és munkaver- senytáblákon munkájukat, tudatosítsák és népszerűsítsék a földművesszövetkezeti dolgozók és tagok között. Természetesen szükséges az is, hogy szocialista brigádjaink jó péí dévai járjanak elöl. Az ígazga tóság és a szakszervezeti bizottság vevven részt a szocialista brigádok megbeszélésein és tárják fel hiányosságaikat, de ismerjék el jó munkájukat is. Ahol lehetséges, ott megyér belül meg lehet szervezni a szocialista brigádok közötti tapasztalatcserét is. A szocialista verseny irányí- tásá-uk kedvező fejlődése mellett hangsúlyozni kell, hogy még koránt sincs kihasználva a dolgozók cselekvőképessége. ben rejlő erő. Márpedig feladataink megkövetelik, hogy reálisabban vegyük számba erőinket és tartalékainkat. Mindenekelőtt szakszerűbbé kell tenni a szocialista verseny szervezését. Itt elsősorban arra gondolunk, hogy a földművesszövetkezeti szerveknek a munkafolyamatnak összefüggésében kell elemezni a helyzetet és ennek alapján kell munkaterületenként meghatározni a verseny célkitűzéseit. Csak így tudjuk a dolgozók alkotó szándékát a legeredményesebben a tervek teljesítésének szolgálatába állítani. A rendelkezésre álló adottságokat és lehetőségeket jobban ki kell dolgozóinknak használni, különösen a felvásárlás vonalán, de az egyéb tervek teljesítése terén is. A tervek teljesítésének és a szocialista munkaversenynek egyik alapve' 1 követelménye a dolgozók öntudatának nevelése és a munkafegyelem megszilárdítása. Ezen a téren igen nagy feladat hárul a szakszervezeti bizottságokra is, hogy a második ötéves tervünk célkitűzéseit sikeresen végre tudjuk hajtani. Kárpáti Vilmos Túlteljesítette forgalmi tervét a gyöngyösi járás A járás földművesszövetkezetei az 1960. évben valameny- nyi negyedév végén jó eredményekről számolhattak be. A kereskedelmi és vendéglátóipari terveknél még nagyobb eredmény született a IV. negyedév végén. A jó kereskedelmi munka, a boltok szakosítása és az önkiszolgálás bevezetése meghozta a várt eredményt, mivel a járás kiskereskedelmi tervét 113 százalékra teljesítette. Emelkedett a forgalom a szövetkezeti boltok- bítn. Ugyancsak jó tervteljesítést értek el a vendéglátóipari tervek teljesítésénél a 102 százalékos eredménnyel. Kiskereskedelmi vonalon különösen a visontai 139, a nagy- rédei 137 és a karácsondi íöld- művesszövetkezet 134 százalékos tervteljesítéssel kimagasló eredményt értek el. Ezekben a földművesszövetkezetekben különösen előrehaladott az új kereskedelmi forma bevezetése Is. Üzleteiket nagyobb részben szakosították és áttértek az önkiszolgáló, önkiválasztó rendszerre. Vendéglátóipari vonalon a karácsondi, nagyfügedi, MEZŐGAZDA ^ÁGf űz étkezési bab nagyüzem! termelése visontai és vécsi földművesszövetkezetek érték el a legjobb eredményeket. Terv teljesítésük meghaladja a 120 százalékot. Az elmúlt évben ezek a földművesszövetkezetek különösen nagy gondot fordítottak a falu kulturáltabb szórakozási lehetőségeinek megteremtésére. Nag'-tógeden cukrászdát, Visontán az autóbuszmegállóban büfét nyitottak, hogy ezzel is segítsék a falu jobb ellátását Elismerés illeti a fenti földművesszövetkezetek dolgozóit, akik fáradságos munkájukkal felkészültek az őszi és téli idényre. Megfelelő választékos árukészlettel biztosították a lakosság igényeinek kielégítését és hozzájárultak a kiadott tervek túlteljesítéséhez. Segítségükre volt ebben a munkában a földművesszövetkezet választott vezetősége is. Jó ellenőrzéssel és segítséggel őrködtek a vagyonvédelem felett. Reméljük, hogy ebben az évben is már az első ijegyedév végén hasonló jó eredményeket érnek el. Szabó Zoltán Gyöngyös A termelőszövetkezeteknél tett látogatásaink alkalmával gyakran tapasztaljuk, hogy sok helyen elzárkóznak a népgaz dasági szempontból oly fontos étkezési bab termelésétől. Legtöbb esetben arra hivatkoznak, hogy ez a növényféleség igen munkaigényes, nehezen csépel hető és így nagyüzemi-eg nagy munkaráfordítást igényel. Az előbb hangoztatott akadály jó munkaszervezéssel és módszerrel minden term előszó vetkezetben megoldható. Ezt bizonyítja a nagyítódéi Szőlőskert Terme őszövetkezet munkája, ahol a vezetőség, felmérve a lehetőségeket. 30 holdas vetéssel 150 mázsa étkezési babra kötött termelési szerződést a MÉK-kel. Tudott do'og pedig, hogy a termelőszövetke Zet nagy részben igen munkaigényes növények termelésével fog alkozik, gondolunk itt a szőlőre, málnára, oltványié: me- lésre, va'amint más kapásnövényekre. Ugyancsak munka- igényes növényekkel foglalko zik a horti Petőfi Termelőszövetkezet is, de mégsem zárkóztak el a 30 holdas köztesbab termesztésétő’, amelyre ugvan csak megkötötték a szerződést; Az igen gyakran felvetett cséplési nehézségek a vakságban ma már nem is megoldatlanok. Nagyüzemi termelésnél mindenkor gépi erővel kell a babot csépelni, abban az időben. amikor a növény és a hü- ve'y egyenletesen megszáradt. Természetesen a gépi cséplés külön szakismeretet kívánó munka. A gabona cséplésére használatos vasverőléces cséplőgépen műszaki átalakítást kell alkalmazni, ame yre a gép- á’lomások felkészültek. Legjobb megoldás az, amikor a cséplőgép tetején a dob elé, a sza marázó feletti részben levő ajtó elé szerelik a külön már meglevő szeges hüvelyes cséplődobot. Ilyen dobokat agépállo-' mások még az 50-es évek elején megkapták. Ez egy körkúp alakú, fogakká' ellátott, tengelyen forgó dob. amelyen lépcsős szíj kerekek vannak. A bab cséplésénél a kisebb kerekeket kell használni. A szeges cséplődob a rendes dobtól kap-- ja a meghajtást ané kül azonban, hogy az utóbbi munkát végezne. Csépléskor a cséplődob védőfedelét természetesen be kell csukni. Az e'csépelendő babot a szegesdob etetőnyílásába kel1 berakni. Ajánlatos a eséplődob elé egy szélvédőlemezt szerelni, hogy az a cséplődob felét a felszere t adaptertől elterelje. A fentiek figyelembevételével tehát nyugodtan vá la'hatják a termelőszövetkezetek az étkezési bab termelését, A bab- termelés jövedelmezősége mellett fontos népgazdasági cikkünk is, ami a napi szükséglet kielégítéséhez kél. A babtermelés gazdaságosságát figyelembe véve is előnyös, mivei a kukorica között köztesként is termelhetjük. Nagy András A jó teljesítés mellett lehetnének még jobbak is ... A részjegytervek teljesítése terén az 1960. évben igen jó eredményt értünk el megyei szinten. Bizonyítja ezt az is. hogy egész éves tervünket, 163,4 százalékra teljesítettük. Földművesszövetkezeti tagjaink már a visszatérítések kifizetésénél visszahagyták a visszatérítéseik egy részét. hogy hozzájáruljanak egy egy nagyobb beruházás megvalósításához, vagy a sző vetkezet saját erejének növekedéséhez. A hatvani járásban, ahol évek óta csak alig-alig tudták teljesíteni tervüket, az elmúlt évben kiemelkedő ered mények születtek. A részjegy tervüket jól téjesítették és járási szinten 126,9 száza’ékos eredményt értek el. Ez az eredmény jónak mondható, hiszen a járás területén van olyan község is, mint He réd, ahol 187, vagy pl. Hort, ahol 170 százalékra teljesítettéit tervüket. A kiemelkedő eredmények me'lett azonban vannak némi hiányosságok is. így pl. az apci és a csányi földművesszövetkezetek, ahol a feladatokat csak alig tudták teljesíteni. A lehetőség ebben a községben is meg volt. csak a szövetkezetek dolgozói nem fordítottak rá kellő gondot. A készpénzbefizetések mel- lett, néhány községben társadalmi munkát is végeztek. A munka azonban még korántsem kié égítő. pedig volna tennivaló a szövetkezetek területén. Elmaradtak a társada'md munka végzésében és a kész-, pénzbefizetések mellé ez bizony az 1960. évben nagy segít1 ■ség lett vo'na. Reméljük, hogy ebben az évben, a tervek teljesítésié méltóit társadalmi munka végzésével is hozzájárulnak a kiadott feladatok végrehajtásához. Munkaterv szerint dolgoznak A gyöngyösi járásban már az elmúlt, években is nagy prob'é mát je tón tett a járási kö pont keretén belül működő felvásárlási szakbizottság, munkája- Ellenőrzéseiket spontán, terv- szerűtlenül végezték és bizony akadt bőven javítanivató munkájukban. Az 1960-as évben, de főleg a II. félév során, a szak- bizottság tagjai e'íenőrzési munkatervit készítettek, amely munkatervbon a megszabott feladatokat maradékta anul végrehajtották. Több földművesszövetkezeti felvásári ótetó pen végeztek ellenőrzést és az észrevételeiket minden esetben rögzítették. «w Vizsgálat tárgyává tették többek között a felvásárlási jegyek kitörését, a tervek teljesítésének állását. Elemezték az egyes heyeken mutatkozó tervteljesítés lemaradásának okát. Értékes javaslatokat tettek a földművesszövetkezetek vezetősége és a járási központ felé. Különösképpen elismerésre méltó ellenőrző munkát- végeztéit a szakbizottságon bélü Illés István és Kaszás János, járási választmányi tagok. E len- őrzéseikkel segítséget adtak a szövetkezet dolgozóinak az; esetleges hibák -kijavításában és a földniúvesszövetkéawti vezetőségnek, a munkája megja-- vitásában. (Sz. ÚJ
