Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-20 / 17. szám

2 NEPÜJSAü 1961. Január 20.. péntek 12 éves a KGST rP izénkét évvel ezelőtt, 1949. január 20-án ala­kult meg a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa. Mint is­meretes, a KGST a szocialista országok önkéntes tömörülése, a tervszerű munkamegosztás érdekében. Segítségével jelen­tős beruházások valósulnak meg, hatalmas ipari létesítmé­nyek, erőmüvek, kombinátok épülnek a népi demokratikus országokban. A KGST-nek kö­szönhető, hogy segítségével megalakulhatott egy olyan szilárd gazdasági bázis a vilá­gon, amely képessé teszi tag­államait arra, hogy politikai függetlenségük megtartásával a leggyorsabb ütemben fejlesz- szék tovább országukat. Ez az elv a mai világpolitikai és gaz­dasági helyzetben döntő ténye­ző, amelynek hathatós magya­rázatát az elmúlt évtizedek ta­pasztalatai adják. Mint ismere­tes, 1917-ig a világ gazdasági helyzetét, az országok közötti kereskedelmet, a nagyhatal­mak, a kapitalista, imperialista államok szabályozták, ök dik­tálták a kereskedelmi feltéte­leket a fegyverek árnyékában, sokszor az illető ország politi­kai és gazdasági függetlenségé­nek teljes megkaparintása mellett. Ez előbb-utóbb fegy­veres villongásba, háborúba torkollott, mint 1914-ben is, amely háború egyúttal gyöke­res változást idézett elő. Létre­jött a világon az első szocialis­ta társadalom, melynek követ­keztében megszakadt a földke­rekséget átölelő egységes kapi­talista kereskedelem, s egyút­tal egy újfajta kereskedelem első csírái is megszülettek. A második világháború után több országban kialakult és meg­erősödött a népi demokratikus rendszer, s ezek az országok is a szocializmus építésének útjára léptek. Mivel a szocia­lizmus túlnőtt egyetlenegy or­szág keretein, így egy új típusú gazdasági kapcsolatnak is lét­re kellett jönnie a szocialista államok között. \ szocialista tábor orszá- gai között fennálló gaz­dasági kapcsolatnak alapelve a proletár nemzetköziség. Ezek a kapcsolatok az egyes országok egyenjogúságán, függetlensé­gük, jogaik és érdekeik tiszte­letben tartásán alapulnak. A proletár nemzetköziség, az ön­zetlen, testvéri kölcsönös segít­ségben, különösen abban a se­gítségben fejeződik ki, amelyet a gazdaságilag fejlettebb or­szágok a kevésbé fejlettebb or­szágoknak nyújtanak. Ugyanakkor azonban ennek az összefogásnak a kapitalista formái — a kizsákmányolás, a leigázás, az anneklálás — két ellentétes pólusra osztották a világot: az imperialisták ma­roknyi csoportjára és a túlnyo­mó többséget alkotó, különbö­ző mértékben leigázott orszá­tg iBl!|t(|llllilllllllU|ll|llll<|ll«M|lillllll|ll»"lllll!llll AZ ALTALÄNOS és teljes leszerelés szovjet tervezete az első szakaszban előírja a nuk­leáris fegyver célbaj uttatására szolgáló eszközök felszámolá­sát, s ezzel egyidejűleg az ide­gen területen levő katonai tá­maszpontok megszüntetését. Miért választotta ki a szovjet tervezet a katonai potenciál­nak éppen ezeket az összete­vőit? Azért, mert féljjgámolá- suk mind politikai, mind kato­nai szenft pontokból a legfonto­sabb, legésszerűbb és a legin­dokoltabb. Vizsgáljuk meg a nyugati agresszív előkészületek ered- ményeként kialakult általános helyzetet. A világ tele van a szocialista tábor országait kö­rülvevő katonai támaszpontok­kal. Persze, ez megfelelő vé­delmi rendszabályokat váltott ki. Erről N. Sz. Hruscsov 1960 januárjában a következőket mondotta: — Mi számolunk azzal, hogy hazánkat külföldi katonai tá­maszpontokkal vették körül. Ezért rakétatechnikánkat úgy helyeztük el, hogy feladatuk teljesítését kétszeresen, sőt há­romszorosan is biztosítsuk ... Ezek a szavak sokat monda­nak, elsősorban azt, hogy az idegen területen létesített tá­maszpontok politikája válság­gal küzd. Ezek a támaszpontok elvesztették egykori stratégiai jelentőségüket. Ez azért tör­tént, mert létrejöttek a nuk­leáris fegyverek célbajutásá- Eak nagy teljesítményű eszkö­gokra, s mindezek a kapitaliz­mus valamennyi ellentmondá­sának elmélyülésére vezettek. A szocialista országok közt fennálló kapcsolatok mentesek az ilyen ellentmondásoktól. A szocializmus közelebb hozza egymáshoz és egyesíti a népe­ket. A szocialista országok gazdaságának világrendszerré egyesülése tökéletes összhang­ban van eszmei és politikai egységük szakadatlan erősödé­sével. Az egységre való törekvés semmiképpen sem jelent sablo­nosságot. A szocialista világ- rendszert alkotó országok kö­zötti különbségek csak a fej­lettségi fok, a területi nagyság, az erőforrások milyenségében, a hagyományok tekintetében vannak, s mindez belső fejlő­désük és kölcsönös együttmű­ködésük igen változatos for­máit hozza létre. Az egység állandó erősödése, az együttműködés elmélyülése a szocialista országok között — élükön a Szovjetunióval, amely mint a legtapasztaltabb és leg­fejlettebb állam, a szocialista tábor természetes középpontja és a nemzetközi kommunista mozgalom vezetője ereje — törvényszerűsége a szocialista világrendszer fejlődésének. Egy igen jellemző példa és számadat A Szovjetunió a KGST-be tömörült országok­nak 1958 végéig 28 milliárd ru­bel hitelt adott. Ebből összesen 478 gyár épült, közöttük 30 fémkohászati üzem, együttesen 15 millió tonnát meghaladó teljesítő képességgel. Ez a szám 1959—60-as évben tovább emelkedett, úgyhogy igen ko­moly tényezőnek számit a Szovjetunió segítsége. Ugyan­akkor a KGST keretében szá­mos olyan intézmény létesült, amelyek csak a tagállamok kö­zös együttműködésével képe­sek feladatuknak eleget tenni. Szép példája ennek az Egye­sült Atomkutató Intézet, ahol több magyar tudós is tevé­kenykedik. A KGST fejlődésének je- lenlegi időszakát mind­jobban az egyes népi demok­ráciák távlati terveinek össze­hangolása és az egyes szakbi­zottságok mindjobban fokozó­dó tevékenysége jellemzi. A cél: nemzetközi munkameg­osztás alapján valamennyi részt vevő ország azt az ipar­ágát fejlessze, amelyben a leg­Heves, Borsod, Nógrá tanácskozó Néhány napja Borsod—Nóg- rád és Heves megye szakembe­rei tanácskoztál«; az egri Köz- gazdasági Technikumban a nö­vényvédelem és a talajerőgaz­dálkodás kérdéseiről. A talajerőgazdálkodás jelen­tőségéről dr. Fekete Zoltán iiiiuiniiiiitiiiiitininiiitiiiiifiiiiliitiiiiiliitiniiliiiiiln Ha megvalósulna az általános és teljes leszerelés szovjet terve Támaszpontok nélküli világ zei, amelyekkel a földkerekség bármely pontja elérhető, s amelyek a modern légelhárí­tási eszközök számára gyakor­latilag elérhetetlenek. Az in­terkontinentális ballisztikus ra­kétáról van szó, amelyek a Szovjetunió rendelkezésére áll­nak, hogy ha kell, visszavágjon velük. EMELLETT a fegyveres erők más ágai is komoly változáso­kon, mentek át, megváltozott a csapatbárisok és biztosításuk rendszere. Ismeretes, hogy az Egyesült Államoknak van a legtöbb külföldi támaszpontja. A sajtó adatai szerint csupán az amerikai stratégiai légierő parancsnokságának 70 tenge­ren túli támaszpont áll rendel­kezésére. Ezek a támaszpontok azon­kívül, hogy az Egyesült Álla­mokat nem mentesítik a nuk­leáris rakétavisszacsapás alól, halálos veszélyt jelent azon or­szágok számára, amelyek terü­letén elhelyezték. Nemhiába mondta az egyik nyugati hír- magyarázó, hogy a tengeren túli amerikai támaszpontok el­helyezkedésének térképe, há­ború esetén, olyan útikalauz lesz, amely a temetőket jelzi.. Bár e támaszpontok elvesz­tik egykori stratégiai jelentő­ségüket, létezésük mégis súlyo­san veszélyezteti a békét. A nyugati hatalmak agresszív kö­rei felhasználhatják őket a szo­cialista tábor országai ellen irányuló meglepetésszerű tá­madásra. Ez indokolja azon kérdés felvetését, hogy egyidejűleg meg kell szüntetni a katonai támaszpontokat és a nukleáris fegyver célbajuttatásához szük­séges eszközöket. Valóban, ha az első szakaszban a katonai potenciál említett összetevői­nek csupán egyikét szüntetik meg, akkor valamelyik előnyö­sebb helyzetbe kerülhet a má­sikkal szemben. A szovjet ja­vaslat végrehajtása viszont egyik államot sem juttatja előnyhöz a többivel szemben. NYUGATON gyakran azzal indokolják az idegen területe­ken levő támaszpontok és csa­patok fenntartását, hogy ez az imperialista katonai tömbök részvevőinek szempontjából ki­egyenlíti a legmodernebb szál­lítóeszközök, elsősorban az interkontinentális, ballisztikus rakéták területén való lemara­dásukat. A szovjet terv igazságossága épp abban rejlik, hogy a szo­cialista országoknak már a le­szerelés első szakaszában nem lesz meg az a stratégiai fölé­nyük, amellyel jelenleg rendel­keznek. Hiszen a nukleáris töl­tetek célbajuttatására szolgáló minden eszközt, köztük az in­terkontinentális rakétákat is meg kell semmisíteni. A lesze­relés érdekében mi erre is haj­landók vagyunk. Teljesen tarthatatlan az a másik állítás is, amelyet a le­szerelés ellenségei Nyugaton terjesztenek. A szocialista or­szágok lakosságának nagy szá­mára hivatkoznak, mondván, hogy ez nagy fegyveres erők fenntartását teszi lehetővé. Az általános és teljes leszerelés szovjet programja azonban az első szakaszban előirányozza valamennyi állam fegyveres erőinek és hagyományos fegy­verzetének lényeges csökken­tését, s a Szovjetunió és az Egyesült Államok fegyveres erőinek létszámát 1 millió 700 ezer főben állapítja meg. Ezenkívül figyelembe keli venni, hogy a nukleáris tölte­tek célbajuttatására szolgáló korszex-ű eszközök felszámolása visszaállítja az Egyesült Álla­mok földrajzi előnyét, hiszen Amerikát két óceán irdatlan kiterjedésű víztömegei választ­ják el az óvilágtól. Az idegen területeken levő katonai támaszpontok felszá­molásával kapcsolatos problé­mának ezek a katonai aspek­tusai. De más aspektusok is vannak. A nyugati országok a számos külföldi támaszpontról és az ott összpontosított nagy fegyveres kontingensek eltar­tásból lemondva lényegesen csökkenteni tudják improduk­tív kiadásaikat. Ez pedig fel­tétlenül megszilárdítja gazda­ságukat. A nemzetközi helyzet lénye­ges javulására is számítanunk kell. Ez elsősorban azért kö­vetkezik be, mert a támasz­pontok megszüntetése komoly szerepet játszik a különböző társadalmi rendszerű államok között a bizalom helyreállítá­sában. Másodszor elősegíti a normális viszonyok kialakulá­sát a támaszpontokat meg­szüntető, valamint azon orszá­gok között, ahol ilyen támasz­pontok voltak. A TÁMASZPONTOK nélküli világ az enyhülő nemzetközi feszültség világa. Az idegen területeken levő katonai tá­maszpontok megszüntetése, e területekről a külföldi csapa­tok kivonása és a nukleáris töltet célbajuttatására szolgáló eszközök felszámolása után könnyen áttérhetünk azon további intézkedések megvaló­sítására, amelyek célja az ál­talános és teljes leszerelés. I nagyobb felkészültséggel és a leggazdagabb termelési tapasz­talatok'—’ rendelkezik. Mi, magyarok, többek közt kom­bájnt gyártunk a népi demok­ratikus országoknak, meg kü­lönböző műszereket, ugyan­ekkor az NDK jelentős segít­séget nyújt a vegyipar fejlesz­tésében. Az együttműködés szép pél­dája az is, hogy Lengye ország a szcecini kikötő egy részének átadásával lehetőséget ad Csehszlovákiának, hogy tenge­rentúli exportját saját hajói segítségéve' bonyolítsa le. Kü­lönösen jelentős a kelet euró­pai népi demokratikus orszá­gok számára megépülő nemzet­közi olajvezeték, amely hivat­va lesz az energiaprob émák megoldására. A vezeték déli ágából mi is kapunk olajat. Megjegyzendő, hogy a vezeték megépítésével gyengeáramú iparunk nagy megrendeléshez jut. mert az egész vezetékrend­szer mentén létesítendő hír­adástechnikai berendezéseket magyar gyártmányú műszerek­ből tervezték. II. ötéves tervünk végrehaj­tása során ezek a kapcsolatok mindinkább elmélyülnek. Gép­iparunk termelvényeinek 90 százalékát a baráti országok veszik át, de ők adják vasérc- szükség'etünk 95, fűrészipa­runk faanyagának 70 százalé­kát. Ez az együttműködés a szo­cialista országok egysége és együttműködése előfe' tétele az imperialista erők ellen fo’y- tatott győzelmes harcnak, és előfe" tétele annak, hogy a szo­cialista tábor országaiban fel­épüljön a szocializmus, majd a kommunizmus. J7aek a fő irányelvek jel­1-1 lemzik a szocialista or­szágok gazdasági kapcsolatait és ezeket az alapé'veket juttat­ja érvényre a szocialista orszá­gokat egyesítő KGST. Jelentő­sége főként abban van, hogy meggyorsítja az országok gaz­dasági fejlődését, megrövidíti a fő gazdasági feladatok végre­hajtásának idejét a legfejlet­tebb kapitalista országoknak az egy főre eső termelés és fo­gyasztás tekintetében való utoléréséhez és tú'számyalásá- hoz szükséges időt, miközben biztosítja a részt vevő államok teljes politikai és gazdasági függetlenségét. Fazekas István d megye szakemberei ik Egerben egyetemi tanár, a növényvéde­lem problémáiról pedig dr. Csa­ba Zoltán, a Növényvédelmi Kutató Intézet igazgatóhelyet­tese tartott előadást. Az érte­kezleten az illető megyék ta­nácsi vezetői, valamint terme­lőszövetkezetben do’gozó agro- nómusok vettek részt. január 7-én nagykövetei útján közölte különböző országok­kal. A külügyminiszter azt is mondotta, hogy Japán helyesel­ne egy nemzetközi értekezlet megtartását a laoszi válság ren­dezésére. LONDON: Az Egyesü’t ÁUamok és szö­vetségesei között viták folynak arról, hogy milyen módon hív­ják össze a laoszi nemzetközi ellenőrző bizottságot. Eisenho­wer búcsú-sajtóértekezletén arra az álláspontra helyezke­dett. hogy a bizottság összehí­vásának fe'téte'e a Boun Oum- féle lázadó kormány elismeré­se. Ezzel Ang'ia, Franciaország és Kanada nem ért egyet és úgy látszik, meg is akarja vár­ni Kennedy hivatalbalépését, mielőtt kísérletet terme az amerikai á''áspont megváltoz­tatására. (MTI) Washington Kennedy beiktatása előtt WASHINGTON (MTI): Az Egyesült Államok fővárosában tetőpontjára hágott az izgatott készülődés a pénteki ünnepsé­gekre, amikor John Kennedy leteszi az elnöki esküt és hiva­talosan is elfoglalja az elnöki széket. Az amerikai titkosszol­gálat a történelemben páratlan biztonsági intézkedéseket fo­ganatosított. A Reuter jelenté­se szerint ötezernél is több rendőr és titkos ügynök vesz majd részt a zajos parádén, miközben helikopterek ellen­őrzik a „terepet” az ünneplők feje fölött í New York-i mek nyilatkozata hurcolásáról te* hogy a főtitkár tegyen meg minden szükséges intézkedést Lumumba, Okito és Mpolo azonnali szabadonbocsátása és személyi biztonsága érdekében. Egyidejűleg a Szovjetunió ENSZ-képviselete nyilatkoza­tot juttatott el az ENSZ kül­döttségeihez is. „Mint ismeretessé vált, Lu- mumbát, a Kongói Köztársa­ság miniszterelnökét és két más tekintélyes kongói vezetőt, Okitót, a kongói szenátus elnö­két és Mpolót, az ifjúsági ügyek miniszterét, akiket Mo­butu fegyveres bandái önké­nyesen megfosztottak szabad­ságuktól, Leopoldville térségé­ből, ahol eddig törvénytelenül őrizetben tartották őket, egy katangai börtönbe szállították. Az is ismeretessé vált, hogy a kongói törvényes kormány fe­jét és két harcostársát kímélet­lenül ütlegelték és különböző módon gúnyt űztek belőlük. Mind Lumumba és harcostár­sainak önkényes letartóztatása, Mobutu bandáinak ellenük in­tézett támadása, mind pedig a nemrégiben ellenük elkövetett erőszakos cselekmények a kon­gói „ENSZ-csapatok” parancs­nokságának szeme előtt zajlot­tak le. Ily módon sem az „ENSZ-csapatok” parancsnok­sága, sem a főtitkár nem há­ríthatja el magáról a felelőssé­get ezekért a gyarmattartók érd ekében szervezett akciókért” — hangsúlyozta a többi között a szöviet küldöttség nyilatko­zata. (MTI) Idő {árás ieVnlés A Meteorológiai Intézet Jelenti: Várható időjárás péntek estig: Hideg, gyengén felhős, száraz Idő. Mérsékelt, a Dunántúlon helyen­ként eiénkebb keleti, délkeleti szél. tárható legmagasabb nappali hő­mérséklet mínusz 2-6, várható leg- ilaesonysbb éjszakai hőmérséklet mínusz 9-14 fok között. Távolabbi kilátások: \ hét végén párás, sok helyen ködös idő. az yszakal lehűlés kissé mérséklődik. (MTT> Vang Vieng bői, ahol állásaikat m'ogerősíte.ték. észak te é igye­keztek tovább haladni, de Kong Le csapatai íe tartóztat­ták őket. TOKIO: Tomomi Narita, a Japán Szo­cialista Párt politikai tanácsá­nak elnöke felkereste Koszaka külügyminisztert és felkérte, hogy a japán kormány működ­jék közre a laoszi kérdés békés megoldásában és ne engedje, hogy az Egyesült Á lamok fel­használja a japáni támaszpont­jait a laoszi fegyveres beavat­kozásra. A japán kormány támogatja a laoszi nemzetközi ellenőrző bizottság működésének mielőb­bi felújítását. Koszaka külügy­miniszter kije'entette, hogy a kormány ezt az álláspontját i az ENSZ kongói iák működése körűi a bizottság kongói működésé­nek kudarcáért. Lumumba letartóztatásáig Kaszavubu minden lehetséges módon gátolta, hogy az ENSZ békéltető bizottságot küldjön Kongóba. A törvényes kongói kormány miniszterelnökének letartóztatása után Guinea, Mali, az EAK és Indonézia kép­viselői kivonultak a békéltető bizottságból és rámutattak, hogy a bizottság kongói külde­tése sok tekintetben értelmét vesztette, mert hiszen a Mobu- tu-féle bandák garázdálkodása idején legfeljebb Mobutut, Csombét és Kaszavubut lehet­ne „összebékéltetni”. (MTI) A Szovjetünk ENSZ-képviseleté Lumumba el NEW YORK (TASZSZ): V. A. Zorin, a Szovjetunió állan­dó ENSZ-képviselője január 18-án felkereste Hammarsk- jöldöt, az ENSZ főtitkárát és nyilatkozatot tett előtte abból az alkalomból, hogy Patrice Lumumbát, a Kongói Köztár­saság miniszterelnökét és te­kintélyes kongói vezetőket a belga gyarmattartók kezére adták. Zorin erélyesen követel­V1ENTIANE (MTI): Az utób­bi 24 órában nem á lt be jelen­tősebb változás a laoszi kato­nai he yzetben. A Patet Lao rádiójának bejelentése szerint a lázadók repülőgépei bomba­támadást intéztek a . Rizses kö­csög” síkság egyik faluja eken. Vaktában bombáztak és több asszonyt megöltek a faluban, ame'ynek pedig a közelében nincs katonai célpont. Ugyan­akkor • vientianei je'entések közlik, hogy egy bombázógép nem tért vissza támaszpontjá­ra, ami megerősíti a laoszi kor mánycsapatok már korábban ismertetett közleményét az amerikaiak által szállított négy repülőgép egyikének megsem­misítéséről. Tha Thom-ból a lázadók Pák san íe é vonulnak vissza. A néhány nappal ezelőtt elfoglalt Gyanús huzavona békéltető bizottságai PÁRIZS (TASZSZ): Vacsu­ku, az ENS£ békéltető bizott­ságának elnöke (aki Nigériát képviseli a bizottságban), szer­dán Leopoldville-ben tartott sajtókonferenciáján támogat­ta a kongói kerekasztal^-érte- kezlet összehívásának gondola­tát. Közölte, hogy január 19- én az ENSZ békéltető bizott­sága Coquilhatvillebe és Stan- leyvillebe, majd később Elisa- bethvillebe látogat, ahol meg­kísérli, hogy talákozzék a bör­tönbe zárt Lumumbával. Mint ismeretes, a Kaszavubu által javasolt kerekasztal- értekezletnek az lenne ,a ren­deltetése, hogy a kongói parla­ment megkerülésével „törvé­nyesítse” Lumumba minisz­terelnök eltávolítását és a ha­talmat a gyarmatosítók támo­gatta klikk kezébe adja át. A tudósító szerint Kaszavu- buhoz közelálló körökben fel­tételezik, hogy a bizottság Stanleyville-i tartózkodása idején nyomást fog gyakorolni Antionie Gizengára, aki ideig­lenesen ellátja a törvényes kormány miniszterelnökének tisztségét. Az AFP tudósítója úgy véli, hogyha Gizenga és hí­vei megtagadják a kerekasztal- konferencián való részvételt, Kaszavubunak a békéltető bi­zottságban levő hívei megkí­sérlik, hogy a törvényes kor­mányra hárítsák a felelősséget Diplomáciai viták a laoszi nemzetközi ellenőrző bizottság összehívása körül

Next

/
Thumbnails
Contents