Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-18 / 298. szám

4 NfiPÜJSAG i960, december 18., vasárnap 1*1» síi f&jrnfórum MAGASABB ELV Művészi csehszlovák filmalkotás I960. DECEMBER 18., VASARNAP: AUGUSZTA KRITIOSZ görög szobrász ie. a 4. században élt, legliíresebb alkotása a Zsarnokölőle című szobra, melynek márványmásolatát a nápolyi múzeumban őrzik. 185 évvel ezelőtt, 1775-ben e napon született KARLO ROSSZI orosz építész. Szentpétervárott működött, tervei szerint készült a Téli Palota előtti tér, a Szenátus és a Szinódus palotája. 55 évvel ezelőtt. 1905. december 18-án a moszkvai szovjet azt a nagy jelentőségű határozatot hozta, hogy általános politika! sztrájkot hirdet és azt a harc folyamán fegyveres felkeléssé vál­toztatja. _ _ 1980. DECEMBER 19., HÉTFŐ i VIOLA 50 évvel ezelőtt, 1910. december 19-én született RUTH1LD HAHNE német szobrásznő. Nevezetesek Leninről és Ernst Thäl- mannról készített szobrai. 65 évvel ezelőtt. 1895-ben e napon engedélyezték nálunk első ízben azt, hogy az egyetemeket női hallgatók is látogassák. 45 évvel ezelőtt, 1915-ben e napon tartották meg először nálunk az IFJÚMUNKÁSOK NAPJÁT. A VIETNAMI FELSZABADÍTÓ MOZGALOM 1946. december Iá­én kezdődött. 5 évvel ezelőtt, 1956-ben e napon fogadta el a szudánl parla­ment az ország függetlenségéről szóló határozatot. j 9­a- I Százharminchat nyeremény-tárgyat sorsoltak ki az iskolai balesetbiztosításban részt vett tanulók között ,,Mozi-hiénák“ A filmek legfelernelőbb, legmeg­rázóbb jeleneteit teszik tönkre íz­léstelen viselkedésükkel. Röhög­nek, bugyborékolva és nyerítve. Fent a karzati üléseken. Kik ezek? Egy maroknyi „banda”. Hülye­gye rek-frizurás süvölvények, akik csak időtöltésből ülnek be a mozi nézőterére. S azért, hogy százak­nak okozzanak kellemetlen, bosz- szús perceket röhögésükkel. Mert röhögnek. Akkor is, ha lehet, ak­kor is, lia nem lehet. Nekik mindegy. Így történt ez a Maga­sabb elv című, a náci fasizmus borzalmait bemutató művészi cseh­szlovák film premierjén is. Olyan jeleneteknél harsogtak hangjukkal durván a csendbe, mikor az embe­rek torkát a borzadály szorította össze. Vígjátékok nézése közben elviselhető mindez, ott feloldottabb, fesztelenebb a hangulat. Ott elbír­ja a film. itt nem bírta el. Akad­tak, akik pisszegésükkel próbálták jobb belátásra bírni a jóérzést semmibe vevőket. Dehát használt az valamit? Semmit. Más úton- módon kellene megrendszabályóz­ni, a moziból kivezetni azokat, akik nem ismerik a normális határokat viselkedésükben. Mert ez így nin­csen rendjén sehogy sem: az ilyen ízléstelen rendzavarások kezdenek általánossá válni. (— kyd) — A NÉPÚJSÁG karácso­nyi száma 16 oldalon jelenik meg.- EGERBEN jelbontották a vár alatti Dobó utca aszfalt- és betonburkolatát; hatalmas földhányások tarkítják az ut­cát, a Dózsa György tértől a Panakoszta-házig. A Vízmű Vállalat munkásai kicserélik a régi, megrongálódott vízveze­téket, s új csöveket fektetnek a régiek helyére. A munkálatok­kal még ebben a,z évben, a fa­gyok beállta előtt végeznek. — AZ EGRI JÄRÄS élen jár a termelőszövetkezeti lel­tárak készítésében. Eddig hat termelőszövetkezetben fejez­ték be a leltározást.- ÜJ TÍPUSŰ kombinált gyermekbútorok gyártását kezdték meg a Faipari Vállalat műhelyeiben. Februárban már kb. ötszázat kereskedelmi for­galomba bocsátanak. — A TIT megyei titkársá­ga közli, hogy az egri isme­retterjesztő mozi (Bródy) de­cember 19-től 1961. február­jáig nem tart előadást.- A KÖZEhMÜLTBAN a zaránki Űj Élet Termelőszö­vetkezet 8 ezer forintért zon­gorát vásárolt a szociális, kul­turális alapból. Rádióműsor «... A zsarnok megölése nem bűn... ártatlanul végez­ték ki három társatokat... Az ártalanok kiontott vére száll­jon vissza a gyilkosok fejére!” — Ezt mondja Málek tanár úr, a klasszika-filológia tudós professzora növendékeinek a katedráról, amikor kényszer­ből arra próbálja rávenni a tantestület: bélyegezze meg a három főbelőbt diák cseleke­detét, magyarázza meg, hogy helyesen jártak el a német megszállók. S az idős tanár a gyilkosokat bélyegzi meg, azokat, akik parancsot adtak a kivégző osztag katonáinak. A szavak utáni csendben az osztály néma tisztelettel, szin­te egyszerre emelkedik fel a padokból. Arcuk elszánt. Sze­mükben a gyűlölet izzik. Ez a film záró képsora. Magasabb erkölcsi szem­pontból — ezzel a címmel ol­vastam Jan Drda elbeszélését. 13—14 éves koromban. Az ak­kor megismert eseményeket láttam a vásznon, az akkor megismert hősöket láttam megelevenedni a filmkocká­kon. Mert ez a film egyszerű — s már-már túlontúl puritán — eszközökkel, mondatonként fordította a film nyelvére a nagy. értékű irodalmi munkát. Az az eszmei, érzelmi hiteles­ség, amely az elbeszélésből árad, csorbítatlanul megtalál­ható a filmben is. Szép és ne­mes ábrázolásmóddal mutatja be az írás Málek tanár úr út­EGRI VÖRÖS CSILLAG 18—19: Magasabb elv EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN 18—19: Háború és bélke (I.—n. rész) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 18—19-én: Oz, a csodált csodája HATVANI VÖRÖS CSILLAG 18—19: Sikoly az utcáról HATVANI KOSSUTH 18: Vidéki lány 19: Nincs előadás HEVES 18: Taniango 19: A holtak bolygója PETERVASÄRA 18: A holtak bolygója 19: Nincs előadás ját, amíg Seneca Erkölcsi Le­velei, Tacitus Annalesei és más ókori szellemi nagyságok hagyatékának zárt gondolat- világából, a Gestapófőnök előt­ti megalázkodáson, a náci Ígérgetésekben való csalódáson keresztül eljut a felismerésig: aki az ellenségben bízik, annak mindenképpen csalódnia kell. Jiri Krejcik filmjének is ez a gerince, az e cél felé való ki­bontakoztatást segíti a film minden apró mozzanata. Akadnak a filmben gyen­gébben komponált részek is. Gondoljunk csak az érzelmes szerelmi képsorra (Risanek és Skála latin tanulása a folyó­parton). Ez azonban semmit sem von le a film művészi ér­tékeiből. Az élmény, amelyet ez az alkotás nyújtani tud maradandó és időtálló. A né­metek megszállta kisváros testet, lelket ölő, nyomorúsá­gos levegőjét, fojtogató légkö­rét idézi ez az összesűrített, tömör szerkesztésű filmdráma, melynek mélyére ágyazva, a közösség drámájába belefo­nódva fejlődik ki egyetlen ember, Málek tanár úr szemé­lyes drámája. Mennyire kifejező, mennyire jellegzetes alakokat és figurá­kat vonultat fel a film a le- igázott cseh nép életének bor­zalmas korszakából. A pozitív és a negatív szerepekben egy­aránt kiváló teljesítményt nyújt a színészi gárda. Málek tanár alakját Fran­FÜZESABONY 18—19: Fűre lépni szabad Egerben délután 3 óraJcor: A MAKRANCOS HÖLGY (Bianco-bérlet) Este 7 órakor: A MAKRANCOS HÖLGY (Bérletszünet) Bekölcén este 7 órakor: Jubileum — A mennyet járt ifiűr Sírokban este 7 órakor: Három a kislány tisek Smolik formálja igazi művészi átéléssel. Minden szí­nészi póz nélkül. Erezzük ben­ne az örök eszményekért lel­kesedő, jóságos, nemesen egy­szerű embert, aki csak csupe szépre tanítja diákjait; a nagy ókori gondolkodók eszméivel az emberiséget ülteti és ápol­ja fiaiban. Mikor az i^olsó kockákon megjelenik osztálya előtt alakja megtört, előregör­nyedő, mintha a döbbenetes tragédia súlya nyomná rop­pant erővel a földhöz. Aztán egyszerx-e kiegyenesedik, mint egy eleven tiltakozás, szava felizzik s vádolja a leggyalá­zatosabb tettet elkövetőket, az ifjú életek eltipróit. Hajno Hasse játssza a Ges- tapófőnököt. Hideg, kegyetlen és számító gyilkos. Szeméből is bénít szívének hidegsége. S amikor mosolyog, fogsorát mutatva, beleborsódzik az em­ber háta. Otomár Krejca a gyáva, té­továzó ügyvéd szerepét ját­szotta hitelesen. Megvetést és undort ébresztő figurát kel­tett életre. Leányát Jana Brejchová alakította a tőle megszokott kivételes finom­sággal. Emlékezetesek a kivég­zett három diák szerepében Jan Smid, Postler és Iván Mistrik. A szinkron szerepek­ben is jól megállták helyüket a csehszlovák színészeket ma­gyarul megszólaltató színé­szek. A Magasabb elv méltán vív­ta ki a nemzetközi elismerést, újabb értékes vonásokkal gazdagítja az antifasiszta fil­mek sorát. (Bár a filmnek he­lyesebb, kifejezőbb címet is adhattak volna.) P. D. Hárommillió forint Az Ozdvidéld Szénbányá­szati Tröszt területén — amelyhez az Egeresein Bánya­üzem is tartozik — jelentős eredményt ért el a takarékos- sági mozgalom. Ebben az év­ben már több mint három­millió forintot takarítottak meg. Kormányzatunk komoly erő­feszítéseket tesz annak érdeké­ben, hogy minél többen barát­kozzanak meg a biztosítás gon­dolatával. Ilyenkor nem üzleti célok vezetik, mert a szocia­lista biztosítás nem üzlet. Jó példa erre az általános és kö­zépiskolai tanulók balesetbiz­tosítása is: A megye általános és közép­iskolai tanulóinak 99 százalé­ka biztosított; Ez azt jelenti, hogy mintegy 50 000 gyermek egy tanévre befizeti az öt fo­rint biztosítási díjat, s ennek ellenében, bármilyen baleset éri, ingyenes orvosi ellátásra, rokkantsági segélyre, és ha meghal, a hozzátartozói temet­kezési segélyre jogosultak. Ha a tanuló betegállományba ke­rül, napi 10 forint táppénzt kap. Most nézzük a számokat: öt­venezer tanuló biztosítási díja egy évre negyedmillió forint Az elmúlt tanévben pedig több mint egymillió forintot fizettek ki megyénkben megsérült, be teg iskolások gyógykezelésére és táppénzére. A biztosító karácsonyra is kellemes meglepetéssel ked­veskedik a gyerekeknek. Az öt­venezer biztosított ifjú közül 136 tanulót kisebb-nagyobb ér­tékű jutalomban részesített A jutalmakat 1960. december 16- án sorsolták ki a Heves megyei Tanács VB művelődésügyi osz­tályán, azokat még karácsony előtt eljuttatják a szerencsés nyerteseknek; fK) Megjelent a vakok eszperantist« tankönyve A vakok pontírásával is újabb eszperantó tankönyvet adott ki a Vakok és Csökkent- látók Szövetségének Belhoro eszperantista csoportja. A va­kok között igen fontos szerepet tölt be az eszperantó nyelv, ugyanis több folyóirat jelenik meg eszperantó vakírással, Legrégibb ilyen folyóirat az „Eszperantó Kapocs”, amely már a negyvenhatodik évfolya­mába lép. Igen fontos és elter­jedt a Prágában megjelenő Auroro is. A7 új, pontírásos eszperantó tankönyv szerzője dr. Bánó Miklós, vak eszperan­tista; Hétfő, december 19. KOSSUTH-HADIO: 6.35: Sport és totó. 7.35: Hirdetőoszlop. 8.10: Köny- tiyü zene. 9.00: Az óvodások mű­sora. 9.20: Zenekari muzsika. 10.10: Fúvószene. 10.50: Napirenden. 10.35: Blaháné (részletek). 11.00: Fiatal írók félórája. 11.30: Táncdalok. - 12.10: Operarészletek. 13.00: Feltört ugar. IV. 13.20: Népi zene. 14.00: Heti zenés kalendárium. 15.10: Üt- törő-hiradó. 15.30: A Gyermekrádió műsora. 15.45: Válaszolunk hallga­tóinknak. 16.00: Szív küldi szívnek szívesen. 17.15: ötórai tea. 17.45: Az Ifjúsági rádió műsora. 18.00: Zene­kari muzsika. 18.40: Szóljon hozzá. 19.00: Zenés ajándékműsor. 19.50: Jó éjszakát, gyerekek! 20.30: A Rá­diószínház bemutatója: A megtalált haza. 22.15: Csárdások. 22.50: Ka­marazene. 23.30: Operettrészletek. PETÖFI-RÄDIÖ: 14.15: Valahol Délen. Operettrészletek. 14.40: Rozi. Elbeszélés. 15.00: Szórakoztató ze­nekari muzsika. 16.05: Külpolitikai kalauz. IS.15: Operarészletek. 16.40: A révnél (elbeszélés). 17.00: A he­gyek — kórusszvit. 17.15: Riport­műsor. 17.30: László Margit (ének) és Wilheim Ferenc (gordonka) hangversenye. 18.05: A bányász (el­beszélés). 18.25: Népek zenéje. - 19.05: Zenekari muzsika. 19.40: Fa­lurádió. 20.00: Pique Dame. Rész­letek. — 20.45: Sporthíradó. 21.05: Tánczene. 21.40: A serdülőkor prob­lémái. 22.00: Muzsikusok a vádlot­tak padján. 22.50: Korszerű ran­devú. — Az egész heti rádióműsort — anyagtorlódás miatt — a keddi szá­munkban közöljük. Fenyőfa vásár Értesítjük a vásárló kö­zönséget, hogy a FENYŐFÁT EGERBEN az alábbi helyeken áru­sítjuk: Széchenyi u. 57. (udvarban.) Húsospiac (Állami Aruház játékpavilonjával szemben). Piactér (Maczky Valér utca). Az darusítás 10-én kez­dődött és kérjük vásárló­inkat, hogy az ünnepek dőtti torlódás elkerülése végett a fenyőfákat mi­nél dőbb vásárolják meg. A lucfenyőnek 20 Ft métere. HEVES MEGYEI ÉLELMISZER KISKER V. . SAA/\AA/)AAAAAi éti »• Aznap reggel, amikor von Weitzel, a moszk- ívai német katonai attasé él­> küldte Kraschke-t, a kémszol- “ gálát régi munkatársát a Belo- Irusz pályaudvarra, hogy adja > át a negatív filmeket a Berlin- >be utazó Herr Müllemek, Zse- £bes Zsora, a fiatal zsebtolvaj, aki mögött már jó pár éves « tolvaj-praxis állt és három b£- (rósági ítélet, a Gorkij utcán «bandukolt a Belorusz pálya­udvar felé, a Moszkva—Neho- crele-i nemzetközi gyorshoz. 5 Az igazat megvallva, Zsebes íZsorának nem volt kit kikísér- cnie, de őt a Belorusz pálya­udvar és a nemzetközi gyors <más, számára egészen termé- ? szeles okokból kifolyólag érde­< kelte: — zsebtolvajlási tény­kedésének színhelye volt. > Ezen az állomáson, közvet­lenül a vonat indulása előtt, > aránylag eredményesen lopta >meg az utasokat, vagy kísérői­eket. Zsebes Zsora maga dolgo­zzon, s ezért saját hasznára > vagy kárára lopott, s nem ka- >pott részt a közös „szajréból”, >mint régebben, amikor még > tagja volt egy tolvaj bandáinak zés a napi zsákmányt megosz­totta a többi „zsebessel”. A | bandának meg voltak a maga I „előnyei”: ha valamelyikük z rossz napot fogott ki és „szaj- \ ré” nélkül maradt, részelt a < közös szajréból. Zsora még ennek ellenére sem akart a bandában maradni. Bosszan­tották az örökös civódások az osztozkodásnál, a sikeres nap utáni hagyományos áldomások, a bandavezér diktátort hangja és az egész tolvajélet, amely tele volt gyakori verekedések­kel, kártyázásokkal, irigykedé­sekkel és állandó gyanakvá­sokkal. Ezenkívül Zsora szíve mélyén már rég elismerte, hogy élete rossz mederben io- lyik és itt az ideje, hogy végre megjöjjön az esze. Most azonban nagyszerű hangulatban volt, s a Belorusz pályaudvar felé bandukolva azt a látszatot keltette, mint az az ember, aki megszokott reg­geli sétájának örömeit ízlel­geti. örült a lelke, szemének minden kedves volt. A májusi napfényben fürdő díszes utca, amelyet különleges autók mostak fel, az örvendő és vi­dám néptömegek, az üzletek ragyogó kirakatai, a reklámok tarka színei és kedvenc Ferel kávéháza, ahol a földszinti bü­fében, a halas pultnál a vidám és kacér Luszja, ez a fiatal, szőkehajú, kíváncsi szemű leány kiszolgál. Zsora tetszett neki, mert a moszkvai Esztrád Színház előadóművészének nézte és már kétszer jártak az Ermitázs-ban. A BELORUSZ pályaudva- ron — mint mindig a gyorsvonat indulása előtt — vidám nyüzsgés uralkodott. Az újságárudákban gyorsan keltek el a friss lapok és folyóiratok, a büfépult előtt türelmetlen sor tolongott, a fagylaltárus- nők és az első tavaszi ibolyák árusai hangosan kínálgatták áruikat, asszonyok gyermeke­ikkel futkároztak ide-oda, ira­tokkal degeszre tömött akta­táskát cipelő, jól táplált hiva­talnokok rohangáztak; a hor­dárok külföldiek tarka címkés bőröndjeit vonszolták maguk után. A címkékről különböző nyelveken a világ szállodáinak nevei kiabáltak az emberre. Zsora, akinek rendes családi neve Funtyikov volt, nyugod­tan rágyújtott egy cigarettára és elégedetten pillantott a szo­katlan narancsszínű, pedánsan kifényesitett cipőjére. Aztán peronjegyet vett és elindult az indulásra kész vonathoz. A bamaszínű nemzetközi vagon előtt megpillantott egy monoklis külföldit, aki való­színűleg kikísérni jött valakit, de az illető még nincs itt, s ezért a külföldi türelmetlenül nézegette az óráját. Funtyiko- vot nem érdekelte az idegen arca. Hátulról méregette végig, mert főleg hátsó zsebekre „uta­zott’. A külföldi lassan végig­sétált a vagon előtt. Sötét színű nadrágot, világosbarna zakót viselt. Funtyikov éles szeme nyom­ban észrevette, hogy az illető zakója a hátsó nadrágzseb fe­lett kissé kidudorodott, a zsebben alighanem pénztárca lapult. Munkája tehát máris akadt. Funtyikov előkészítette „szerszámát”: a borotvaélesre kifent ezüst hatost, mutató- és középsőujja közzé szorította és felkészült az operációra. A SZERENCSE sohasem hagyta cserben. Most is a siker biztos tudatában kö­vette árnyékát a magas, mo­noklis idegent, olyan látszatot keltve, mintha egyáltalán nem is érdekelné. Negyedórával a vonat indu­lása előtt feltűnt a peronon egy vöröses hajú, napszemüve­ges, csontos férfi. Mögötte a hordár haladt két sárga bő­röndöt cipelve. A vörös hajú a nemzetközi kupéhoz ért és üd­vözölte a rá várakozó monok­lis külföldit. A hordár a nap- szemüveges intésére felvitte a kupéba a bőröndöket. A két idegen a vagon előtt beszélge­tett. A peronon most egy kövér hölgy szaladt a nemzetközi kupé felé. Kezében rengeteg doboz és csomag. Egész ki­izzadt az izgalomtól és a féle­lemtől, hogy lekési a vonatot. Alig tudta követni egy kiful­ladt emberke, teleaggatva min­denféle csomagokkal és hol­mikkal. — Mozogj már gyorsabban, te lajhár! — kiabált a hölgy és hangjától visszhangzott az egész állomás. Közben erélyes mozdulatokkal tolta félre útjá- ból az embereket. — Lekéssük, meglásd, lekéssük a vonatot!... — Ne félj, Vljusa, van még idő — lihegte kifulladva a kis emberke — van még néhány percünk... Funtyikov alig pillantotta meg az izgatott hölgyet, máris keresztülvillant agyán a gon­dolat: hisz valóságos kincs az ő számára ez a nő. Gondolatát tett követte: a nő után eredt. A hölgy a két külföldihez ért és könyörtelenül széjjelválasz­totta őket. A monoklist dobo­zaival szinte félrelökte az út- jából. Funtyikov kihasználta az al­kalmat. Észrevétlenül meg­közelítette az idegent, bal ke­zével finoman meghúzta a nadrágszövetet, jobb kezének pontos, szinte légies mozdula­tával kihasította a farzsebet és a következő pillanatban eltűnt az utazók tömegében. Néhány perc múlva pedig elszelelt a peronról. A független ember látszatát keltve, aki épp az imént kísér­te ki hozzátartozóit, kisétált a pályaudvar előtti térre. Jobb zsebében érezte a hasas pénz­tárca kellemes súlyát. CZÉPNEK LÁTTA az éie- tét, mert a pénztárca — terjedelméről és súlyáról ítélve — különleges távlatokat Ígért Rágyújtott egy cigarettára és betért a Gorkij utcai falatozó­ba, ahol a pult mögött Luszja szolgált ki csipkés köténykében és főkötőben. — Jó egészséget a vendég­látóipari dolgozóknak! — üd­vözölte Luszját. — Kérek szé­pen egy pár rákot és egy fris­sen füstölt halat... — Üdvözlöm, Zsora — csi­cseregte Luszja és gondosan kiválogatta tisztelőjének a leg­nagyobb rákokat. — Paran­csoljon, a legfrissebbek... s átnyújtotta tányéron Funtyi- kovnak. — Szívélyes köszönet, Lu- szenyka — szólalt meg komo­lyan Funtyikov s az étellel félrevonult egy sötét sarokba, ahol éppen senki sem tartód kodott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents