Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-16 / 296. szám

1960. december 16., péntek

NÉPÚJSÁG

s

\

A, megye jogászai aktívan részt akarnak venni a termelőszövetkezetek megerősítésében

Értekezletet tartottak Egerben a jogi bizottságok

.......... .............. ■■■■■■■'■ »■ ■■■■■■ m 1

Né

hány szó az egri neon«beiegségről

Az elmúlt években-hónapok- ban a megye társadalmi szer- . vei — a Hazafias Népfront, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a TIT, a Horgász Szövetség és a Közalkalmazottak Szakszervezete — keresték az utakat és a módokat, hogy a megye aktív és szocialista szellemű jogászságát egyesítsék és mozgósítsák a termelőszövetkezeti jogpropaganda munkájára. Az 1959/ évi mozgolódás után a munkaszervezés lényegeset javult I960 májusában, és a járási jogi bizottságok a megyei bizottsággal az élén és annak irányítása mellett meg is kezdték a jogi felvilágosító munkát a termelőszövetkezetekben. Ez a munka több helyen eredményesen folyt. Most, hogy a párt- és kormányhatározat előirányozza azt a tervet, miszerint a mezőgazdaságban a szocializmus alapjait lényegében 1960 végére lerakjuk, szükségesnek tartják a társadalmi szervek, hogy a jogászság propagandája megerősödjék ott, ahol a termelőszövetkezeti szervezés már befejeződött és azok politikai, társadalmi és gazdasági megerősítése jogá- sái felvilágosító munkát igényel. A Hazafias Népfront, a Jogász Szövetség, a TIT és a Közalkalmazottak Szakszervezete összefogtak most, hogy a meginduló és terebélyesedő kezdeményezést erőssé és hasznossá tegyék. A közeljövőben — a párt sokoldalú irányítása mellett — a járásokban a jogi bizottságok — ügyészek. _ bírák, ügyvédek és vállalati jogtanácsosok egyformán — részt kémek és kapnak a jogi propagandából.

A cél elérésére a társadalmi szervek egybehívták az elmúlt hétfőn a járási és megyei jogi bizottságok vezetőit, meghívták az értekezletre a Termelőszövetkezeti Tanács Heves megyei irodáját is, hogy konkrét tennivalókról szó essél^, de beszámoljanak a bizottságok vezetői arról a munkáról is, amit eddig végeztek. Az értekezleten megjelentek a Termelőszövetkezeti Tanács Heves megyei megbízottjai, Hildák Imre és dr. Áros Tibor tsz-jogtanácsos, Sályi János, a Hazafias Népfront megyei titkára, Rudltf Tibor, a népfront politikai munkatársa, dr. Böör Péter, a megyei bíróság elnöke, a megyei jogi bizottság vezetője, dr. Gornyiczky Lajos, megyei főügyészhelyettes, a népfront megyebizottsági tagja, Nagy Andor TIT- titkár, dr. Gál György, az Egri Ügyvédi Kámara elnöke, valamint a járási és városi jogi bizottságok vezetői, illetve azok helyettesei.

Sályi János népfront-titkár megnyitó szavai után dr. Böőr Péter, a megyei bíróság elnöke tartotta meg beszámolóját. Többi között a következőket mondotta:

— Az országos számarányokhoz képest megyénk a termelőszövetkezetek szervezésében elöl járt. Amíg 1958- ban a megye termelőszövetkezetei az összterülethez képest csak 8,5 százalékon gazdálkodtak, 1960 márciusára ez a szám 80 százalék fölé ugrott.

— A megye jogászsága — mintegy százhetven fő — tevékenyen részt akar venni a termelőszövetkezetek politikai és társadalmi, valamint gazdasági megerősítésében.

I\’ent elhanyagolandó a szervezeti megerősítés kérdése

sem a jogászi munka során.

— A szocialista állam szükségesnek tartja, hogy a jogszabályokat, törvényeket, rendelkezéseket, utasításokat propagálja, az érdekeltek széles körével megbeszélje, mert azt tartja, hogy az a jó jogszabály, amit az élet, az állampolgárok igazolnak. A kapitalista társadalomban nem tör rődtek azzal, kinek mi a véleménye a jogszabályokról, hanem azokat az uralkodó osztály könyörtelenül végrehajtatta.

— A szocialista társadalomban azért is szükséges a fentieken kívül a jogi propaganda, mert ezen a kapcsolaton keresztül a dolgozó nép a jog alkalmazóival — ügyészekkel, bírókkal, ügyvédekkel, stb. — közvetlenül érintkezik. Ez a kapcsolat hasznos és gyümölcsöző, mint ahogyan az eddigi tapasztalatok is bizonyítják.

— A jelenleg érvényben levő tsz-jogszabályok alkalmasak funkciójuk betöltésére. A jog mint felépítmény visszahat az alapra és ,hivatását akkor tölti be igazán, ha a termelőszövetkezetek munkáját, azok megszilárdítását, politikai és gazdasági megerősítését szolgálja.

— A mi munkánk komolyabb szervezettséget I960 áprilisában kapott, amikor a szervezeti formát a Hazafias Népfront keretében megtaláltuk. Az addigi széttagoltság megszűnt és a jelenlegi egységes irányítás komoly és elmélyült munkát tesz lehetővé.

— Munkánk alapja az az országos irányítás, amit az 1960 szeptemberében megtartott és termelőszövetkezeti kérdésekkel foglalkozó kongresszus dolgozott ki. A nagy eredményű tsz-szervezési kampány ut^n a jogi propagandának meg kell indujnia elsősorban azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a tagság már hosszabb idő óta együtt él és dolgozik. Különösen a termelőszövetkezetek vezetőit, az elnököt, az agronómust, a könyvelőt kell szakmai tudásban megerősítenünk, mert a jogszabályok ismerete nélkül a termelőszövetkezetek sokszor kerülnek jogilag hátrányos helyzetbe olyankor is, amikor a tárgyi igazság az oldalukon áll, csak éppen formailag, a jogszabályok szerint elfelejtettek vagy nem tudtak intézkedni. Meg kell találni az alkalmat és minden alkalmat meg kell találni ahhoz, hogy tanfolyamokon, közgyűlésen, vagy bármi más lehetőség folytán a jogi bizottság előadói kimenjenek a tsz-közsé- gekbe és ott hasznos jogi fel- világosító munkát végezzenek.

— Fontos dolog az is, hogy

n termelőszövetkezeti

tagság értesül főn .fogairól

és kötelességeiről,

ezért úgy. állítottuk össze az idei tizenegy előadásra tervezett jogi propagandaanyagot, hogy abban ne csak a vezetők jogairól, kötelességeiről, tudnivalóiról essék szó, hanem a tagok is kapjanak kellő felvilágosítást* az őket érintő kérdésekben.

— Különös hangsúllyal kell foglalkozni a termelési szerződésekkel, mert az ez irányú tudnivalók ismertetése a tsz vezetőinél nélkülözhetetlen és egyik alapja a gazdasági megerősödésnek.

— El kell érnünk, hogy a tél folyamán minden községben tartsunk legalább egy- egy előadást, alaposan felkészülve a propagandához nemcsak szakmai, hanem politikai szempontból is.

Az elemző referátum után dr. Gornyiczky Lajos megyei főügyészhelyettes szólalt fel. Elmondta, hogy eddig is több ezer tsz-tag előtt hangzottak el jogi előadások a jogi bizottságok tagjaitól és volt olyan eset is, amikor a sikerült előadást négyszáz tsz-tag hallgatta végig. Az előadások közvetlen, hasznos és gyümölcsöző kapcsolatot teremtenek a termelőszövetkezeti tagok és a jogászok kcrzött. A megyei főügyészség célul tűzte ki, hogy a tél idején, valamilyen formában, a megye minden községébe eljut majd egy-egy előadással. Az utóbbi évben a tsz-eket érintő igen sok jogszabály jelent meg és fontos, hogy a termelőszövetkezetek, vezetőségei és tagjai ezekkel a kormányintézkedésekkel részletesen is megismerkedjenek. Módszer szempontjából azt tartja fontosnak, hogy az előadók közvetlen hangú beszélgetést folytassanak a hallgatósággal, mert a felolvasott anyag — mégha az olyan jó is! — nem köti le az érdeklődést annyira, mint a szabadon előadott ismertetés.

Szükségesnek és, hasznosnak tartja, hogy a járási és városi rendőrkapitányságok vezetőit, tisztjeit a jogi propagandába bevonják, mert a gyakorlatból hasznos anyagot tudnak előadásaikban a hallgatóság elé tárni.

Dr. Áros Tibor a vitában elismerte, hogy

a jogi bizottságok

eddig is jó munkát végeztek,

de fontos, hogy a szakkérdésekhez szakember nyúljon, aki politikailag is jól tájékozott. Nem lehet megengedni, hogy jogi kérdésekről jogban nem jártas emberek tartsanak előadást, mert az sok félreértésre adhat okot és nem szolgálja a fejlődés ügyét.

Hudák Imre, a Termelőszövetkezeti Tanács Heves megyei megbízottja igen hasznosnak és szükségesnek véli a jogi propagandát a termelő- szövetkezetekben, mert a jogszabályok helyes megismerése a tsz-ek gazdasági megerősödéséhez is vezet. Az a jó, ha a jogászok patronálási munka közben, a termelési szerződések megkötésénél, itt-ott körülnéznek a tsz tájékán, hogy a szerződések teljesítéséhez szükséges alapfeltételek megvannak-e a termelőszövetkezetben. Lényegesnek tartja azt, hogy a jogi segítő munka a helyi konkrétumokat vegye figyelembe és a tájékoztatás minden irányú legyen, különösen a tsz vezetősége javára.

A járási jogi bizottságok részéről dr. Puskás Ödön ügyész, füzesabonyi, dr. Gás- párdy József, jb-elnök, a hevesi, dr. Vendrei István közjegyző, a pétervásári, dr. Gyetván Mihály, ügyészhelyettes, a hatvani, dr. Pálos József, jogtanácsos, az egri, dr. Nagy János, VB-titkár, egri járási, dr. Henkel Dezső, ügyvéd, a gyöngyösi járási jogi bizottság eddig lefolyt munkásságáról számolt be.

Dr. Gál György, az Egri Ügyvédi Kamara elnöke bejelentette. hogy a termelőszövetkezeteket érintő jogszabályok gyűjteménye elkészült, azokat a legutóbb megjelentekkel kiegészítik és így adják majd a kis ismertető könyvet a tsz-elnökök kezébe.

Nagy Andor, TIT-titkár örömmel vette tudomásul, hogy a jogi bizottságok tagjai a TIT-keretében kívánnak működni és segítséget ígért a tagsági kérdés és az előadók honorálása tekintetében.

A felmerült vitás kérdésekre dr. Böőr Péter, a megyei bíróság elnöke válaszolt, majd az értekezletet, Sályi János megyei népfront-titkár rekesztette be. F. A.

Szibéria északi részén, az örök fagy birodalmában a talajok Hs kőzetek egy-két méteres mélységtől solcszor százméteres mélységig évszázadok, sőt évezredek óta fagyott állapotban vannak. A fagyott talajok pórusait kitöltő jég a teljes talajtömeget a betonhoz hasonló szilárd tömbbé cementálja, azzal a különbséggel, hogy a fagyott tajaj nemcsak rendkívül szilárd, hanem gyakorlatilag vízzáró is. Éppen ezt az utóbty tulajdonságát hasznosították a vízépítő mérnökök a gátak építéséhez.

A szokásos gátak ugyanis ki- sebb-nagyobb mértékben víz- áteresztők. A víz részben a gáton keresztül, részben a gát és az altalaj érintkezési felületén szivárog át. Kevésbé veszélyes ez a jelenség azokon a mérsékelt és déli égövben elterülő helyeken, ahol a víz által szállított finom iszap fokozatosan kitöltheti a szivárgási járatokat. Az örök fagy birodalmáA világ

..legimpozánsabb" autőútj a

Nemrég alapos közlekedési

káosszal avatták fel Firenze és Bologna között az olasz sajtó szerint „a világ legimpozánsabb autóútj át”. Órákon keresztül vagy húszezer kocsi döcögött végig, lökhárító lökhárító mögött, az úton. Több mint 20 vezetőt kórházba kellett szállítani, a kocsik ezreiből kifogyott az üzemanyag és a víz és vagy 70 kocsi súlyosan megsérült az összeütközések láncreakciója folytán.

A kormány nem sejtette, hogy mi lesz a következménye annak az engedélynek, hogy a Firenze—Bologna autóutat a megnyitást követő 48 órában illetmény lefizetése nélkül, bárki ingypn használhatja. Úgy látszik, a két város között minden autótulajdonos sietett eleget tenni a meghívásnak. A 85 kilométeres utat gy'orsabban és veszélyteilenebbül tehették volna meg — gyalog.- KÉTMILLIÓ HÁROMSZÁZEZER forintot fordít a következő esztendőben megyénk a harminc férőhelyes gyermekotthon, a negyven férőhelyes nevelőotthon fenntartására, , valamint a nevelőszülőkhöz kihelyezett mintegy 300 —350 gyermek gondozására.

Mederfenék — műanyagból

Üzbekisztán egyik hatalmas sztyeppéján 600 négyzetméter, nagyságú mesterséges tavat létesítettek, amelynek egész medrét vékony polietilén lemezzel borították be. Az eljárásnak az a célja, hogy megakadályozza a víz beszívódását a talajba és ezáltal minél több víz jusson az öntözendő területekre.

NEMCSAK EGERBŐL, hanem a megye többi részéből is sok olyan panasz érkezik szerkesztőségünkbe, hogy az őszi esős, sáros idő beálltával, a különböző szervek, lakosok hanyagsága miatt mennyire megnehezítik a járművel való, de még a gyalogos közlekedést is. Ilyen panasszal fordultak hozzánk Egerfarmosról. Megírják, hogy az egerfarmosiaknak a vasútállomásig egy kilométert kell gyalogolniuk, az út .ugyan jó, mert mákadám, de az esőzés alatt a kocsik, traktorok telehordták sárral, ami latyakossá és csúszóssá tette azt. Az illetékesek, nevezetesen a községi tanács nem tett még ez idáig semmiféle intézkedést ebben az ügyben, hogy ilyen esetben gyakrabban látogassák az útkaparók az utakat, s ezzel megelőzzék a csúszós út miatt keletkező baleseteket.

Hasonló ügyben fordult hozzánk Szihalomról Koós Tivadar és Joó Imre, a többi lakos nevében. — Ez az állapot'— írják — néhány esztendeje már így van. Reggelenként 5—6 óra között 6—700 dolgozó megy a vasútállomáshoz a szörnyű

ban azonban, ahol a folyómeder alatt öt-hat méter mélyen csak fagyott talaj található, a gátépítéssel megzavarjuk az ott uralkodó „természetes” viszonyokat. A nagy nyomású és viszonylag magas hőmérsékletű (—4, —5 C fok) víz a szokásosnál mélyebben megolvasztja a talajt a gát alatt. A fagyott talajok „jégcementje” vízzé válik, a víz áthatol rajta és kimossa belőle a finom szemcséket, ami katasztrófát okozhat.

E veszély elkerülése érdekében a gát egészét is megfagyasztják: vízágyúk segítségével rétegekben jegesítik el, homokból és homokos agyagból való keverékkel. A megfelelő jég-talajtömböt egybefagyasztják a folyómeder és a partok altalajának ugyancsak fagyott rétegeivel. A kemény szibériai hideg segítséget nyújt az ilyen gát építéséhez és zavartalan üzemeltetéséhez.

Az utóbbi esztehdó során örvendetesen fejlődött a város korszerű utcaképe, amelyben jelentős szerepet kaptak az egyre nagyobb számban felszerelt neonfeliratok. Amilyen őszinte örömmel szemléltük az egyre újabban és újabban kigyulladó színes neonfényeket, — éppéh annyira nagy bosszúsággal vesszük ésere, hogy az utóbbi hetekben a nagy költséggel fölszerelt feliratokat egy különleges betegség, a Morbus Neoni támadta meg, aminek tünete: a feliratok egyik-másik betűje, vagy része, esetleg az egész felirat elveszti világító képességét és értelmetlen szövegek fénylenek az egri estékben.

A napokban kora este a Dobó téren volt dolgom, s egyszerre csak furcsa, nagyon furcsa dologra lettem figyelmes. A klasszikus szépségű teret' övező házak üzleteinek neonfeliratai között nemcsak szórványos formában volt észlelhető a kór, de ott már egész járványszerű méreteket öltött. A Háziipari Szövetkezet üzlethelyisége feletti „Háziipar” szövegből csupán egy piros „H” vibrált. Néhány lépésre tőle távolabb az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat sport- és játéküzlete feletti szöveg is érthetetlen volt részemre, hiszen a „Játék” szó minden második betűje sötéten maradt: „J í k”. Alig hiszem, hogy valamelyes propagandahatást. is kifejtene a „Jtk” rejtélyes három betűje. De a „Sporf’-ból is megbetegedett az első betű és így a sárgán világító „port” aligha érthető azok részére, akik még nem tanulmányozták eléggé az egri neon-betegséget. A Dobó tér hosszú északi frontján elhúzódó Állami Áruház szép piros feliratára is átragadt a járvány. És elhiszem, sőt tudom, hogy az Állami

sártengeren keresztül. A községen végig járdán tudnak menni, de amikor az állomáshoz érnek, 10x10 méteres nagyságú sármedencén keresztül közlekednek, mert ez az útnak azon a részén van, amit lehetetlenség kikerülni. Az illetékesek ezt éveken át figyelmen kívül hagyták azzal az indokolással, hogy nincs pénz rá. Ehhez nem sok pénz kellene, maximum 100Ó forint, amelyen 4—5 vontató demjénd követ szállítanának oda és azzal kiraknák. De a legnagyobb baj abból adódik, nem tudják eldönteni, hogy ki a hivatott ezt megcsináltatni. a vasút, vagy a községi tanács? Véleményünk szerint ezt együttes erővel, jóakarattal, olcsón és jól meg lehetne oldani.

ADÄC5R0L, az autóbusz- megállóról, illetve az I. sz. Italbolt előlíi térről írtak, ahol az autóbusznak fordulnia kell. Többek között azt írják, hogy legutóbb az autóbusz belecsúszott a nagy sárba és magától képtelen volt kimeVmi, addig ott kellett rostokolnia a nagy sárban, amíg , egy Zeor nem jött, s annak segítségével kivontatni. Természetesen ezt az esetet az utasok zúgolódása kísérte.

A szűcsi KISZ-fiatalok téli tanulásáról és szórakozásukról írt Soós Erzsébet — szűcsi levelezőnk. Megírja, hogy a hosz- szú téli esték hasznosításáról a Bányász és a . Bajza tsz-ek KISZ-szervezetének vezetői gondoskodnak. Hetenként kétszer tartanak poliúkái oktatást a fiatalság számára. A kiszisták örömmel vesznek részt ezeken az előadásokon, hiszen itt tudományos, ismeretterjesztő előadásokat is hallanak.

Nemcsak tanulnak, hanem kellemesen szórakoznak is. Minden második szombaton „Kérdezz—felelek” szellemi öttusával egybekötött teadélutá- nokát rendeznek. A legutóbbi teadélután is igen jól sikerült, mindenki elismerően nyilatkozott a rendezvényről. A szelle- rrjá öttusán részt vett három nyertest díjazták is, ami még jobban meghozta a fiatalok kedvét a további részvételhez.

Tanulnak és szórakoznak. Emellett minden KISZ-tag becsülettel kiveszi részét a munkából is, nyugodtan mondhatÁruház a mi áruházunk, de

nem hiszem, hogy az „Állami Áruház” feliratot pótolná az első négy betű hiánya folytán az estébe világító „mi Áruház”. Sajnos, a fertőzés tovább terjedt a patak partján meghúzódó „Tej espresszó” kék betűire is és az kimondhatatlan, érthetetlen „Tej espr sszó”-vá degenerálódott. Azt már csák a kórkép teljessége kedvéért rögzítjük papírra, hogy a tér és az Alkotmány utca sarkán levő üveg- és porcellánszaküz- let „Porcellán” kék színű felirati szövegében a második „1” betű tűzvörös színűre változott. Valószínű, ezzel akarja felhívni a figyelmet, fölösleges voltára.

Később kisétáltam a Széchenyi utcára, ahol a Morbus Neoni további kóreseteivel találkoztam. A „Totózó” feliratból egy zagyva betűhalmaz maradt: „otózó”. Az „Illatszer” neoncégtábla is beteg: „llat- szer”. de már a „z” betűbe is bevette magát a kórokozó: felső fele már elsötétedett.

A Bajcsy-Zsilinszky utcai nagy „Napsugár ruházati bolt” neonjait sem kímélte meg a fertőzés csírája és az első betű javarésze kialudt és a jókedvű járókelőre van bízva, hogy találja el az üzlet nevét.

Nem lehet megállapítani, hogy sok neonbetűt az örök sötétségre kárhoztatott-e az infekció, vagy pedig csak gazdáik hanyagsága pihentette meg továbbra is a sötét álom birodalmában. Egy azonban bizonyos, hogy -sok neonfelirat teljes sötétségbe borultan húzódott meg az este ködös sötétjében. Sötét volt a „Vörös Csillag Mozi”, a „Csemege”, az ..Országos Takarékpénztár” és még a Népújság Kiadóhivatalának nagy felirata is.

Sugár István

juk, hogy példamutatóak mind a tanulásban, mind a munkában egyaránt.

NEM ILYEN kellemes tárgyú levelet küldött szerkesztőségünknek ifj. Szombati Károly Hevesről, a kórházból. Betegtársai nevében közbenjárásunkat kéri a Sütőüzemnél, ahol készítik részükre azt a* ehetetlen kenyeret. Nemcsak, hogy nagyon rossz ízű a kenyér, de a liszt nincs átszitálva, különböző idegen anyagokat szög, madzag, svábbogár, egy alkalommal még egeret is — találtak a kenyérben.

Várhegyi Tibomé, Eger, Knézich Károly utca 34. •szám alatti lakos egy hosszú levélben írja: hacjd tudja meg a megye lakossága — írja —, .hogy milyen emberséges orvosok gyógyítanak az egri i. számú Kórház sebészetén.

Éva kislányom vakbélműtét miatt került a kórház sebészeti osztályára. Félelemmel telt szívvel kísértem a felvételt végző dr. Juhász Tibor kórházi orvoshoz, akinek azonban az első tekintetéből láttam, aggodalomra nincs okom. Azonnal elrendelte a műtét előtti kötelező vizsgálatokat, engem pedig megnyugtatott, csak abban az esetben lesz műtét, ha a vizsgálatok eredményei megkívánják. Amíg kislányom elhelyezésére várakoztam. valahányszor elment mellettem, mindig volt egy-két megnyugtató szava hozzám. Nemcsak kislányom, hanem a szoba ösz- szes betegei is a legnagyobb hálával emlegetik Juhász doktort.

Kislányom a hazaszállítást követő napon be'ázasodott. Éjjel 11 órakor szaladtam a kórházba kétségbeesve, ahonnan dr. Tóth József sebész-főorvos, a Markhót Ferenc emléktihnep- séget otthagyva, gyalog jött el lakásunkra, megvizsgálni a gyereket, teljesen díjmentesen. Napok múlva pedig a főutca forgatagában állított meg és érdeklődött betege liogyléte felől.

AZ I-ES SZÄMÜ Kórház sebészetén a főorvos úrtól kezdve. a kisnővérekig. mindenki részéről csak a betegek iránti szeretetet tapasztaltam. Mindezért a Népújság hasábjain keresztül mondok hálás köszönő.Gát — fagyott falaiból

Olvasóink írják — panaszolják