Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-14 / 294. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M Munka után jólesik a pihenés AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XI. évfolyam, 294. szám Ara 50 fillér I960, december 14., szerda Helyünk a világban 1955. december 14-ének estéjén összeült a Bizton­sági Tanács, hogy megtár­gyalja 16 állam felvételét az ENSZ-be, amelyek között hazánk is szerepelt. Az em­lékezetes tanácsülést A. A. Szoboljev, a Szovjetunió­nak a Biztonsági Tanács­ban működő képviselője, javaslatára hívták össze, és nyolc szavazattal mind a 16 ország felvételét elfogadták. Hárman tartózkodtak a sza­vazástól, s kik lettek volna azok az országok képvise­lői, akik nem nézik jó szem­mel Albánia, Ausztria, Ro­mánia ENSZ-képviseletét, mint az Egyesült Államok képviselője, a csangkaj- sekista küldött és Belgium delegátusa. Mindennek el­lenére hazánk elfoglalhatta méltó helyét az ENSZ-ben, és ezt az igen fontos ese­ményt nagy örömmel vették tudomásul megyénk lako­sai. Az üzemekben, termelő­szövetkezetekben, iskolák­ban, röpgyűléseken ünne­pelték hazánk felvételét a világszervezetbe, s a megye dolgozói kifejezték remé­nyüket, hogy képviselőink hozzájárulnak majd a vi­lágbéke megszilárdításához, segítenek kioltani a helyi háborúk tüzet és az általá­nos társadalmi haladásért küzdenek az ENSZ-ben. Azóta fél évtized telt el, és azok az imperialista kö­rök, amelyek 1955-ben sem vették jónéven, hogy a szo­cializmust építő Magyaror­szág képviselteti magát a világszervezetben, állan­dóan azon mesterkedtek, miként lehetne népköztár­saságunk tekintélyét csök­kenteni a világban, milyen módszerrel lehetne meg­fosztani ENSZ-tagságától hazánkat. Ismeretes az a máig is tartó rágalomhadjárat, ame­lyet az ellenforradalom le­verése után zúdítottak ha­zánkra, hogy a világszerve­zetben elfoglalt méltó he­lyétől megfosszák Magyar- országot. Ez a mesterkedés annyiszor futott zátonyra, ahányszor előráncigálták az úgynevezett magyar kér­dést. Még emlékezünk a hírhedt ötösbizottság jelen­tésére, amelyet az úgyneve­zett szabadságharcosok rá­galmazó, hazug kijelentésé­ből állítottak össze, még elevenen él emlékezetünk­ben a magyar ENSZ-kül- döttséget ért megkülönböz­tetés az ENSZ 15. üléssza­kán, mikor a Szovjetunió, Magyarország, Kuba kül­döttségét olyan kínos „éber­séggel” és megkülönbözte­téssel fogadták New York­ban. Mindennek ellenére, amint Kádár János elvtárs legutóbbi beszédéből is ki­tűnik, a világszervezetben tovább növekszik hazánk tekintélye, amelyet békés külpolitikájával vívott ki. Az ötéves évfordulón ilyen pozitív eredményekről adhatunk számot, mikor hazánk ENSZ-küldöttségé- nck fél évtizedes működé­sét értékeljük, annak a re­ménynek adva kifejezést, hogy a világszervezetben tovább növekszik tekinté­lyünk és sikerrel járul hoz­zá hazánk ENSZ-küldöttsé- ge a békéért folytatott szí­vós küzdelemhez. Több százezer forintos beruházás az Egri Lakatosárugyárban Üj szerelőcsarnok létesítését, műhely bővítést terveznek a jö­vő évben a Lakatosárugyár- ban. Tervezik még, hogy egy nyitott udvar fölé csővázas te­tőt emelnek. Mindezekre azért van szükség, mert az üzem egyre inkább gépek gyártásá­ra, prototípusok készítésére rendezkedik be. A tervezett beruházási munkákat 360 ezer forintos költségből végzik. «Képviselők tanácskozása Szolnokon Az elmúlt heten Heves, Szol­nok, Pest és Bács-Kiskun me­gye országgyűlési képviselői tanácskoztak Szolnokon, a Kö­zép-Tiszai Vízügyi Igazgatósá­gon. A tanácskozáson a víz­gazdálkodási társulatok mun­kájának tapasztalatait értékel­ték és a soron következő fel­adatokat beszélték meg. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK ★ Gyúr kő Géza: A NEGYEDIK NAP ★ Termelőszövetkezeti megyénk első esztendeje: TOVÁBB A MEGKEZDETT ÜTŐN ★ Nagy Andorné: MADARÁSZ VIKTOR ★ HÍREK — SPORT A paradfürdői MÁV üdülőbe legutóbb Heves—Ha jdű-Bihar és Pest megyéből érkez­tek termelőszövetkezeti dolgozók. Az üdülést a Termelőszövetkezeti Tagok Biztosítási Önse­gélyezési Csoportja tette lehetővé. ? AAAAAAAAAAAAAA/WWS/NAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WVVVWVWWVV'AŐ.'WWnAA/ v/WvW* KISZ-kongresszus küszöbén A kongresszus előtt az egri Alpári Gyula Közgazdasági Technikum Asztaláé János KlSZ-szervezete iskolai nagy­gyűlést tartott, amelyen Mol­nár Erzsébet, iskolai KISZ- titkár. a megye tanulóifjúságá­nak kongresszusi küldötte, a KISZ-kongresszus jelentőségét és céljait méltatta. Felszólaltak a gyűlésen Kiss Gábor, a városi KISZ-bizattság titkára, dr. Csernik József isko­laigazgató és Halmos Gyula KISZ tanácsadó tanár. A ta­nulóifjúság nevében Maruzs Anna KISZ-titkárhelyettes kérte Molnár Erzsébetet, adja át az Alpári Gyula Közgazda­ság] Technikum forró elvtársi üdvözletét a kongresszus min­den részvevőjének. 47 millió forint termelőszövetkezeti építkezésekre Szövetkezeteink az elmúlt évben és az idén is több ezer állatnak biztosítottak korszerű férőhelyet 1961-ben tovább folytatódik megyénkben az építkezés, öt 100 férőhelyes te­hénistállót építenek szövetke­zeteink, ezenkívül 63 padlás nélküli, 50 férőhelyes növen­dékistálló is felépítésre kerül á jövő évben. Huszonnégyezer csibét 8 újonnan épülő csibe­nevelőben gondoznak majd, és 4500 juh részére építenek 15 juhhodályt. Harmincnégy 250 férőhelyes süldőszállást, 36 húsz férőhelyes szabadtartásos sertésfiaztatót a szaporulat biz­tosítására építenek fel terme­lőszövetkezeteink. Ezenkívül új magtárak és új dohánypajták felépítésére is sor kerül a jövő évben. Megyei vonatkozásban az ál­lam a termelőszövetkezetek építkezéseinek támogatására 47 millió forint segítséget nyújt. Munkavédelmi oktatás a gyöngyösi Xil es aknánál Lapunk hasábjain hírt ad­tunk arról, hogy a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt gyön­gyösi üzeme is kapott szén- monoxid-szűró önmentő ké­szüléket. Az 1000 darab készü­lék megérkezése után az üzem vezetői megkezdték a bányá­szok kioktatását a készülékek kezelését illetően. 50 darab ké­szüléket bontottak fel oktatási célra, 200 embert oktattak ki december 12-ig az önmentő ké­szülékek használatára, s e hé­ten az oktatást be is fejezik. Minden föld alatt dolgozót megtanítanak a készülékek ke­zelésére. mert a bánya eléggé gázveszélyes, s a készülékek nélkül ezután senki sem száll­hat le a lignit-telepbe. A gyön­gyösi KlI-es akna müszáki:vé- zetői oktatják ki á szén- monoxid-sEŰrő .önmentő , ké­szülékek használatára a vison- tai külszíni fejtés előkészítésén dolgozó aknamélyítő bányászo­kat is. Az oktatás befejezése után kérik majd az üzem ve­zetői, hogy a készülékek hasz­nálatát bevezethessék a bányá­ba. Tanulnak a* ittíenmexeji asszonyok, lányok Istenmezején az asszonyok és lányok szívesen fogadták az 1958-ban megválasztott vörös­keresztes vezetőség tanfolyam­ra szóló felhivását. Ettől az időtől kezdve megindultak az esti tanfolyamok, mégpedig olyan szép számmal, hogy a község és a település egészség- ügyi hálózata egyszerre sok vöröskeresztes aktívával bő­vült. Anyák iskolája, házi be­tegápoló tanfolyam, ifjú egész­ségőr és balesetelhárítási tan­folyam volt a téli időszakban. A sikeres vizsgák után ez évben is megindult egy első­segélynyújtási tanfolyam 20 fővel, anyák iskolája 21 édes­anyával és házi betegápoló tanfolyam 17 asszonnyal, lánnyal. Emellett a községi or­vos rendszeres balesetelhárítá­si tanfolyamot vezet a bányá­nál, hogy minél kevesebb le­gyen a baleset és minél jobb a megelőzés. Nem félnek a petőfibányai gyerekek az orvostól Talpraesett, piros­pozsgás, életvidám gyerekek a Petőfibá­nyai Általános Iskola tanulói. Edzett, ke­ménykötésű bányász­utódok, akiket nehe­zen ver le lábukról a betegség. Mi az oka gyerme­keink viszonylagos jó egészségének? Részben a jóltáplált- sig, tiszta környezet, természetes edzett­ség, részben pedig az, hogy megvan a lehe­tőség az állandó or­vosi ellenőrzéssel nemcsak a gyógyítás­ra, hanem elsősor­ban a megelőzésre. Mert az iskolában jól felszerelt orvosi ren­delő van. Az új iskola föld­szintjén kapott helyet az orvosi rendelő, amelyet a legkiseb­bek is „öntevéke­nyen” látogatnak, ha arra szükségük van. Az orvosi rendelő minden tanítási na­pon fél nyolckor „nyit?’. Az iskolaor­vost és az iskolanő­vért megszerették a gyerekek. Mindket­ten türelmesen, sze­retettel bánnak a ke­zelésre szoruló em­berpalántákkal. Nagy segítség az orvosi rendelő az is­kola életében! A kisebb kezelése­ket itt kapják meg a gyerekek, s így nem kell utazgatni, nem esnek ki a folyama­tos tanulásból. Ha komolyabb beteg va­laki, azonnal haza- küldik, vagy kórház­ba utalják. Mintegy 720 gyermek áll ál­landó orvosi felügye­let alatt. Az iskola- orvosi munka kettős: gyógyítás és megelő­zés. A gyógyító mun­ka lényege: a regge­lenként jelentkező já­ró betegek ellátá­sa, szakvizsgálatra utalás. Reggel már hét óra után gyüle­keznek a rendelő előtt a betegek, hogy megkapják az orvosi segítséget, s mehesse­nek az osztályba, vagy orvosi rende­letre hazamenjenek lefeküdni. Gyakran elnézem a gyerekek szemében felcsillanó bizalmat a vizsgálat előtt, s a hálát a sikeres vizs­gálat után. Nem kell szülői kíséret egyik gyereknek sem, még a legkisebbek is egyedül járnak. Az orvostól való rettegés itt ismeretlen. Tudják a gyerekek, hogy a hófehér rendelőben az orvos és a védőnő azért várja őket, hogy egészséges ember­ként nőjenek fel. Az iskolaorvos és az is­kolanővér szeretet­teljes , bánásmódja nem elriasztotta, ha­nem bizalmat ébresz­tett a petőfibányai gyerekekben az orvo­si rendelő iránt. Földy Gyula MA ESTE: Néprajzi előadás az egri TIT-klubban „Telj népszokásaink” címmel ma este fél nyolckor néprajzi előadást tartanak az egri TIT- klubban. A Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Heves megyei szervezetének őszi programjában ez az egyetlen előadás a néprajz tárgyköré­ből. A téli népszokásokról, me­gyénk sajátos néprajzi értékei­ről Bakó Ferenc, a Dobó István Múzeum igazgatója tájékoztat­ja városunk érdeklődő közön­ségét. Tavasszal kövezik az atkári utcákat Tavasszal új kőburkolattal fedik be az atkári utcákat. A községi tanács 320 000 forintot szavazott meg községfejlesztési alapból az utak rendbetételére. Már most megkezdték a kő fuvarozását, hogy idejében le tudják szállítani Gyöngyöstar- jánból azt a 10 eaar mázsa ka­vicsot, ami szükséges a mun­kákhoz. A tervük szerint janu­ár első felében befejezik a fu­varozást. s akkor hozzá is kezd­hetnek a Dózsa György. Hu­nyadi János. Alkotmány, Arany János és a Lenin utcák útburkolásához. Titkán értekezlet a Hazafias Népfrontnál A Hazafi ás Népfront városi, járási titkárai megbeszélésre gyűltek össze tegnap a Haza­fias Népfront megyei titkársá­gán. Megbeszélték, hogy a Ha­zafias Népfront-bizottságok mi­lyen segítséget adnak a közsé­gek 15 éves fejlesztési tervé­nek elkészítéséhez. A további-' akban megtárgyalták a most folyó téli óktatás további prob­lémáit, majd az egyéb napi­rendi pontokban a Hazafias Népfront előtt álló aktuális feladatokat beszélték meg. Szakosított továbbképzés kezdődik a mezőgazdasági és más mérnöki végzettségűek részére Az Agrártudományi Egye­tem Mezőgazdasági Karának V. évfolyamán mezőgazdasági, szakosított (specialista) mér­nöktovábbképzés kezdődött. Az egyetem a Földművelésügyi Minisztériummal egyetértésben pályázatot hirdetett az V. év­folyam keretében a mezőgazda- sági mérnökök már folyamat­ban levő szakosított tovább­képzésére a következő szako­kon: öntözéses növénytermesz­tés, növényvédelem, talajtan és agrokémia, rét-, legelő- és takarmánygazdálkodás, barom­fitenyésztés. halgazdaság, tej­gazdaság és tejipar, mezőgazda- sági üzemgazdaság. A szakosított képzés 1961. február 1-én kezdődik, és de­cember 31-én fejeződik be. Megyénkből is felvételt nyerhetnek azok a mezőgazda­ságban dolgózó személyek, akiknek mezőgazdasági mérnö­ki, vagy más mérnöki (például vegyész-, gépészmérnöki), vagy egyéb egyetemi, illetve főis­kolai végzettsége, s legalább kétéves szakmai gyakorlatuk van, és akiket a vállalatok, in­tézmények. stb. egy-egy szak elvégzésére kijelöltek. Eredményes vizsga esetén a mezőgazdasági mérnökök ré­szére mezőgazdasági szakmér­nöki oklevelet, a nem mezőgaz­dasági végzettségűek részére viszont a szakosított képzés megszerzését tanúsító szakbi­zonyítványt ad az egyetem­— AZ ELMÚLT NAPOK- ban az igazságügyi KISZ- szervezet ateista körében dr. Böőr Péter, a megyei bíróság elnöke tartott előadást a val­lás keletkezéséről és az osz­tálytársadalmak kialakulásá­ról Szegeden jártam a minap. Meglepett a város tisztasá- j ga, s az, hogy a szegediek mennyire büszkék városuk- , ra, szép, tágas utcáikra, te­reikre. Az utakon sehol egyetlen papírszelet, vagy szemét, mindenki vigyáz a rendre. Az egyik reggel egy mun­kába siető bácsival talál­koztam. aki cipője orrával az egyik házsarok mellől , egy odaszorult papírdarab­kát kotort ki és az út köze­pére rúgta. Csodálkozva te- , kintettem rá, mire ő meg­szólalt: — Valahogyan idekerült ez a szemét, de jön mind­járt az utcaseprő és kint az úttesten egész biztosan meg­találja ... Ennyire vigyáznak a sze­gediek városuk rendjére. És eszembe jutott, hogy néha bizony, mi, egriek is tanul­hatnánk, példát is vehet­nénk a szegediektől...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents