Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-10 / 291. szám

I960. december 10., szombat

NfiPÜJSAG

s

Termelőszöcetkexeti megyénk első esztendeié

Közelebb kerül a falu a városhoz ...

ív.

Aki mostanában járja megyénk falvai t, azt tapasztalhatja, hogy egyre inkább megváltozik a község arculata. Nem csupán az emberek életformája, gondolkodásmódja alakul, formálódik másképpen, de maga a falu képe is. Mert milyen is volt a régi falu? Emlékszünk még rá jól, hiszen másfél évtized nem egy örökkévalóság, amelyre ne tudna visszaemlékezni az ember. A községháza a falu közepén. Mellettük a módos gazdák L- alakú, vagy mint ahogyan sok helyen nevezték, „görbe” házai, ahol féltve őrizték a vasrácsos portát a kihízott szelindekek. Es ahogyan távolodtunk a falu középpontjától, úgy kisebbedtek, töpörödtek össze a házak és a faluvégre már csak egy-egy szalmazsú- pos, vagy nádtetős viskó jutott, ahol legjobb esetben napraforgókóréból verték a kerítést és gyerekzsivajtól volt hangos az udvar. Igen. A faluvégeken, a „felvégeken, az alvégeken” lakott a zsellérnépség, a falu szegényei.

Es most a tizenöt esztendő mennyit, de mennyit változtatott ezen a képen. Melyik községet említsük példának? Alföldi falut, vagy hegyközi községet? Egyre megy. Példának hozhatjuk Atkárt, éppúgy, mint Poroszlót, vagy Nagyré- dét, Sirokot, Tarnabodot, Makiárt, Boldogot, de akármelyik községet is a sok közül, mert mindenütt eltűnt, vagy eltűnőben már a régi falukép, s megjelennek a régiek mellett, egyre erőteljesebben az új színek, új létesítmények, amelyeket már az új idők szültek az újjáformálódó emberek számára. Megyénkben ez évben teljes egészében befejeződött a villamosítás, minden faluban, a legkisebb helyen is kigyúlt a villany. Es ami talán a legfőbb, eltűntek már többnyire a düledező, szalmatetős házikók, a cselédtanyák, és csaknem kivétel nélkül a legszebb házak ma már éppen fi faluvégeken találhatók. Soha ennyi lakóházat, falusi lakóházat még nem építettek eny- nyi idő alatt ebben a megyében, mint éppen napjainkban, hiszen a rendelkezésre álló legfrissebb statisztikai jelentések szerint is Heves megye falvaiban csupán I960 első háromnegyedévében — tehát kilenc hónap alatt — nem kevesebb, mint 800 falusi ház énült. Nyolcszáz a falvakban, 230 pedig a megye három városában, összesen 1030.

Amikor a múlt falujáról tettünk említést, feltétlenül szólni kellett volna a feneketlen sárról, amely szinte tengelyt akasztott a legtöbb mellékutcában. Most, csupán az utóbbi egy-két esztendő alatt több száz kilométer hosszú betonjárda épült községeinkben, s nem egy helyen már-már teljes egészében befejezik a gyalogjáró-hálózat kiépítését, ami azt jelenti, högy falun sem kell már feltétlenül úszni a

feneketlen sarat, s lassan-las- san lekopik falvainkról is a régi jelszó: „sárfészek”.

Az életkörülmények megváltozása igen jól lemérhető a lakóházak belső berendezésén is. Újra néhány egészen friss adat: Ez év januárjától október 1-ig, tehát néhány hónap alatt a megye lakossága valamivel több mint 23 millió forintot költött bútorvásárlásra, amelynek több mint 65 százaléka falura került. Modern hálószobák, rekamiék, kombinált- szekrények nem mennek ritkaság számban falvaink házaiban és minden lánytól elvárják, hogy legalább egy rendes szobabútort kapjon hozományként.

De szólni lehet az öltözködésről is. A falvak népe maga tudja a legjobban, hogy ezen a téren micsoda óriási változásokat hozott az elmúlt néhány esztendő.

A művelődés, az oktatás terén is hatalmas az előrehaladás, nagyot változott a falu arculata. úgy is mondhatni: közelebb került a városhoz. Mit említsünk példának? Azt, hogy Nagyrédén parasztakadémia nyílt, vagy azt, hogy 70 ezüst- kalászos tanfolyam működik a megyében, vagy éppen azt, hogy kereken kétezer termelőszövetkezeti tag. brigádvezető vesz rész csupán ezen a télen központilag szervezett, bentlakásos, szakmai oktatásban, vagy azt, hogy a gimnáziumok, technikumok tele vannak parasztgyerekekkel -és hogy nem egy családban az édesapa, vagy édesanya is beiratkozott a dolgozók isko'ájába, mert szükségét érzi, hogy tanuljon? Ide tartozik az is, hogy egyre több termelőszövetkezet viszi el tagjait társasutazásra és hogy Párádra megérkezett a napokban a termelőszövetkezeti parasztok első csoportja üdülni. Arról is szólni lehetne hivalkodás nélkül, hogy soha ennyi könyvet még nem olvastak falun, mint éppen napjainkban, hogy könyvesboltjaink állandó

„csúcsforgalmat'’ bonyolítanak le, vagy hogy minden legkisebb helyen tele van a mozi. hallgatja a falvak népe az előadásokat, amelyeket pedagógusok, orvosok, agronómusok tartanak számukra. Nincs ma mar messze a falu a várostól. Tanúbizonyság erre' az is, hogy az egri Gárdonyi Géza Színház Ikarusza szinte kéthetenkent indul „vidéki körútra”, hogy levigye a Tisza-partra. vagy a Mátra vidékére a Kormos eget, vagy az Űri murit.

Változik, szakadatlanul változik falvaink képe. Egymás után nyílnak meg a kisvendéglők, a vidéki cukrászdák, ahol legtöbbször egy szemmel se főznek rosszabb kávét, mint Egerben, a főutcán.

A jó barát büszkén mondja, de igen kénytelen rá bólintani az ellenség is: megváltozott

már a magyar falu. Olyanná vált, válik, mint amilyennek Mikszáth, Jókai. Móricz. Gárdonyi szerették ' volna látni, mint amilyet ők képzeltek,

. LILLAFÜRED

Alföldi László (Heves) felvétele

gondoltak, amikor egyikük, másikuk gyalogszerrel bejárt közülük sokat, hogy lámpást gyújtson a szívekben.

— Propaganda! — vághatja szemünk közé egy-egy e lensé- günk. Igen. A szocializmus igazi propagandája ez, amelyet azonban az utolsó szálig, cseppig fedeznek a tények;. És még az elmondottakon kívül is hoz- hatnánk föl számtalan példát a mindennapok életéből. Csak a legújabbakat, azok közül is egy, kettőt csupán: Az utóbbi kilenc h'iap alatt 4t°9 rádiót, 630 televíziót, közel öt és fél millió értékű órát vásároltak dolgozóink s ezek szintén több mint 60 százalékát a fa'usí lakosság vette meg. az ő otthonukba került. És a villamosság áldásait kihasználva. egyre több villamossági gép kerül a városi háztartások /ne'lett falvakra is. így csupán a legutóbbi három évnegyedben mosógépből 3028 at adott el a kereskedelem, annyit, arneny- nyit még soha ezek előtt, hasonló időszak alatt.

Üj élet van kialakulóban az egész országban, a mi megyénkben is. Változott, vá’tozik s még változni fog továbbra is a falvak képe. egyre közelebb kerül a falu a városhoz, s mosódik el a különbség a városi és falüsi ember között. Nőnek az igények. a követe'menyek. És éppen a most kialaku'ó, kiformálódó új, paraszti életforma. gazdálkodási mód adja meg a lehetőséget arra, hogy a föld erejét maximálisan kihasználva. tudományos eszközökkel, a gépek segítségével, a föld népének szorgalmával még közelebb kerüljenek az emberek egymáshoz. A termelőszövetkezeti időbeosztás egyre több lehetőséget nyújt arra is, hogy a parasztemberek mind többet foglalkozzanak a könyvvel, művelődjenek, szórakozzanak, s értelmét lássák az é' étnek. A paraszti jövő útja a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás. Igaz, ott sem változik meg egycsapásra az é’et. Ki kell harcolni a jobblétet, munkával kell kiharcolni, erővel és ésszel, mint ahogyan teszi azt a munkás a gyárban, a bányász a föld alatt, vagy a tisztviselő ember az íróaszta'nál. Ezer- és ezerszámra kapta a legkiválóbb szakembereket állmunktól a falu. akik megtanítják a föld népét a helyes gazdálkodásra, a legújabb módszerekre és elvezetik _ tovább, a felemelkedés útján. (Folytatjuk.)

Szalay István

A SZOBA barátságos. Falain

a gyár életéből való képek. A vasúti kitérők gyártásának különböző fázisai. Az asztal meglehetősen isúfolt. Különböző jelentések, grafikonok, könyvek hevernek rajta és egy logarléc. Kissé kopott.

— Számomra nélkülözhetetlen — veszi védelmébe Her- c z e g István, akinek sokat segít ez az ügyes szerszám mindennapi munkájában. A sok használattól kopott így meg, jó pár éve „együtt dolgoznak” már a párttitkárral, sőt, amint mondja: külön története is

van.

Ez a logarléc szinte szimbólumként hat itt a MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat pártirodáján. Mintha azt hangsúlyozná: a pártszervezet igen sokat törődik itt termelési ügyekkel. A termeléssel, amelynek alakulása befolyásolja az itt dolgozó, csaknem ezernyi munkás életét, jövőjét. A boldogulás eme kormánykerekét — a termelés segítését, ellenőrzését — ezért tartja kezében a pártszervezet, s vezetője, Herczeg István művezető, aki immár 1958 óta végzi a párttitkári teendőket.

Beszélgetésünk korántsem volt zavartalan, még meg sem ismerhettük egészen a logarléc történetét, már kopogtattak az ajtón.

— Tessék — invitálja beljebb a látogatót Herczeg elvtárs, s kíváncsian nyúl az öl- nyi kimutatás után.

A FRISSEN érkezett grafikonok a gyár villamo6energia- fogyasztásáról készültek. Gondráncok futnak a párttitkár és

Teljes güzzel dolgoznak a Selypi Cukorgyárban

Lakatosok, hegesztők, építőipari és cukorgyári munkások régóta vártak az ünnepi pillanatra, hogy átadhassák rendeltetésének, üzembe helyezhessék a Selypi Cukorgyárban a J. diffúzió berendezést.

Szerdán megtörtént az ünnepi aktus, azóta több cukrot gyártanak Selypen. Az új berendezés teljesítménye napi 150 vagon. A nyersoldal kapacitása 32 százalékkal nőtt. Szerdától kezdve naponként 250 vagon répát tud feldolgozni a gyár. '

Az új berendezés sikeres üzem behelyezése nemcsak a gyár életében jelentős esemény, hanem iparunk újabb sikerét jelenti. A J. diffúzió egy hazai szabadalom prototípusaként, első darabként készült hazánkban. Jelentős mértékben növeli ez a berendezés a termelékenységet és gazdaságosabbá teszi a termelést. Több külföldi cég érdeklődik a magyar szabadalom iránt.

A gépjárművezetők továbbfejlődéséért

Egyre több a gépkocsik száma, s ami ezzel együtt jár: mind több és több jól képzett gépkocsivezetőre van szükség. A KPM Autóközlekedési Tanintézete megyénkben is több száz gépkocsivezetőt képzett már ki, s e hónapban a hetedik tanfolyamon újabb 80 hallgató tesz majd vizsgát. E nagyszámú gépkocsivezető mellett azonban szükség van magasabb képzettséggel rendelkező szakemberekre a mezőgazdasági és egyéb üzemekben a gépkocsiszínek és garázsok szakszerű vezetésére. Ezért elhatározta a tanintézet, hogy garázsmesteri tanfolyamot is szervez Egerben.

Iskolai névadó ünnepség Hatvanban

December 4-én névadó ünnepségre gyűltek össze az Üj- Hatvani Általános Iskola tanulói, szüleik és a meghívott vendégek. Az igazgató megnyitó szavai után Hatvani György elvtárs, a Hatvani Városi Tanács VB-elnöke mondott ünnepi beszédet. Ismertette a gyerekek előtt Hámán Kató küzdelmes, meg nem alkuvó életét, majd a végrehajtó bizottság nevében a következő szavakkal engedélyezte Hámán Kató nevének viselését.

— Az iskola nevelőtestületének kezdeményezésére, ja vaslatára a Hatvani Városi. Tanács végrehajtó bizottsága engedélyezi a Hámán Kató Általános Iskola név viselését.

$mms

Az ünnepség után az iskola kultúrcsoportjai szórakoztatták az ünneplő közönséget. Nagy sikert aratott az iskola tánccsoportja ezen az estén. (Foto: Kiss Béla.)

Továbbképző tanfolyam kezdődött az üzemszervezők részére

' Az Agrártudományi Egyetem Továbbképző Intézete az

1960—61 -es tanulmányi évben — a mezőgazdaság szocialista átszervezésének megnövekedett feladatait figyelembe véve — az idén, a tavalyinál jóval több tanfolyamot szervez.

Az Intézet kibővített tanulmányi programjának megfelelően, háromhónapos üzemszervezési tanfolyam kezdődött Budapesten. A tanfolyamot november 28-án Petőházi Gábor miniszterhelyettes nyitotta

meg. Előadásában hangoztatta: a sok száz kis parcellából ösz- szeálló egy-egy szövetkezeti gazdaságot csak úgy tehetjük sokat, és olcsón termelő szocialista nagyüzemmé, ha ott a munkát az üzemszervezésben is jártas, ahhoz jól értő szakember irányítja, s ha a megyei, valamint a járási tárnicsoknál is sok, megfelelően képzett üzemszervező működik.

Éppen ezért a most. megnyílt háromhónapos tanfolyam

Logarléc a pártirodán

a grafikon görbéit figyelő idős mérnök homlokára.

— Igen. ez az! Műszakkezdés után alig fogy villamosenergia.

— Nem járnak a gépek.

— És a műszak vége előtt már két órával csökken a fogyasztás.

— Legalább egy hétig figyelni kell a villamosenergiafogyasztást — állapítja meg Herczeg elvtárs, s még hozzáteszi: — ha ez továbbra is így marad, sok idő veszik el a műszakból —, májd hozzánk fordulva, mondja:

— Három éve nem figyeltük, hogy miként használják ki a műszak 480 percét. S látják? Órányi idők vesznek el.

A beszélgetésbe bekapcsolódik a gyár főmérnöke is. Valóságos műszaki értekezlet kerekedik, de milyen parázs vitával, mennyi szenvedéllyel, szakértelemmel.

Aztán arról esik szó, hogy a „felsőbbség” nem tudott munkát adni a gyárnak. Csökkenteni kellett volna a tervet és a létszámot. Mennyivel?

— Legalább 90-nel — ez Debreceni Imre tervosztályvezető véleménye.

— Ha nem többel — fűzd hozzá a párttitkár.

S mit tettek erre? A kérdés szinte feleslegesen hangzott el, hisz természetesnek tartották a gyár kommunista vezetői — sürgős intézkedésre van szükség.

— Nem engedhettük, hogy 40

milliós beruházás heverjen itt kihasználatlanul. Nem engedhettük, hogy 100 ember máshol keressen munkát. Ügy éreztük, a pártszervezetnek tenni kell azért, hogy az üzemet „megtöltsük” munkával. — Ezt válaszolja a párttitkár, aztán a vita folytatódik tovább, s megelevenedik előtünk: miként sikerült megoldani az egész gyárat foglalkoztató nehéz kérdést.

ELŐSZÖR is összehívták a pártvezetőséget, de ott voltak a tanácskozáson a gyár műszaki vezetői is. A vélemény egyöntetű volt: nem az embereket kell elbocsátani, munkát kell szerezni számukra a gyáron belül. Ezt a határozatot érthetően, örömmel hajtották végre a gyár vezetői —, haladéktalanul indultak munkát szerezni.

— A MÁV egyik vállalatától 13 milliót érő munkát „hoztunk el” — tájékoztat a tervosztály vezetője. — Az Ózdi Kohászati Művektől ötmillió, Inotától kétmillió, s különböző vállalatoktól, ktsz-ektől is több millió forintot kitevő munkát hoztak a gyár vezetői, akik sorra járták az üzemeket, „munkát keresve”.

— Elképzelhetik, nem volt könnyű — mondja a felsorolás után Herczeg István. — De miként álltunk volna az emberek elé, hogy nincs munka, keressenek helyet, más üzemben? Hogyan álltunk volna a párt elé, ha az üzembefejeztével az Intézet február 20-án újabb tanfolyamot nyit, amely május 6-án zárul. Jövőre, további üzemszervezési tanfolyamokat indítanak — így két éven belül 200—210 megyei, és járási szakember sajátíthatja el a szocialista üzemszervezés korszerű ismereteit.

Mindkét tanfolyamon megyénkből is részt vesznek a termelőszövetkezeti, valamint az állami gazdaságok mező- gazdasági szakemberei.

ben állnak a gépek a megrendelések hiánya miatt, csak azért, mert más nem gondoskodott rólunk, nem gondoskodott, kilincselt helyettünk?

Ezekre a kérdésekre keresett és talált választ Herczeg István egykori diósgyőri gyalus, a gyár alapítóinak egyike. S az emberek bent az üzemben, akik zavartalanul folytathatják munkájukat* egyre nagyobb elismeréssel beszélnek azóta a kommunisták munkájáról, a pártvezetésről.

De alighogy megoldódik az egyik probléma, jelentkeznek újabbak: felülvizsgálni az alkalmazotti létszámot, előkészíteni az elavult normák rendezését, növelni a termelékenységet, megfelelő kultúr- életet teremteni, segíteni a lakáspanaszok elintézésében és az emberek egyéb ügyes-bajos dolgaiban. Soroljuk tovább? Felesleges. Ahol ennyi ember dolgozik, s akar még jobban dolgozni, soha nem fogy ki a munkából a kommunisták két és félszáz embert számláló közössége. S ebből a munkából természetes Herczeg István párttitkár is sokat vállal magára.

TÖBBET, mint korábban, pedig ami azt illeti — eddig is sokat vállalt a munka nehezéből. Es ez nemcsak üres vállalás volt, legyen erre bizonyíték a gyár, ha nem is hiba nélküli, de biztatóan fejlődő munkája, az emberek elismerő véleménye, és a néhány hete kapott kormánykitünletéKovács Endre