Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-10 / 291. szám

I960. december 10., szombat NfiPÜJSAG s Termelőszöcetkexeti megyénk első esztendeié Közelebb kerül a falu a városhoz ... ív. Aki mostanában járja me­gyénk falvai t, azt tapasztal­hatja, hogy egyre inkább meg­változik a község arculata. Nem csupán az emberek élet­formája, gondolkodásmódja alakul, formálódik másképpen, de maga a falu képe is. Mert milyen is volt a régi falu? Em­lékszünk még rá jól, hiszen másfél évtized nem egy örök­kévalóság, amelyre ne tudna visszaemlékezni az ember. A községháza a falu közepén. Mellettük a módos gazdák L- alakú, vagy mint ahogyan sok helyen nevezték, „görbe” há­zai, ahol féltve őrizték a vas­rácsos portát a kihízott szelin­dekek. Es ahogyan távolod­tunk a falu középpontjától, úgy kisebbedtek, töpörödtek össze a házak és a faluvégre már csak egy-egy szalmazsú- pos, vagy nádtetős viskó ju­tott, ahol legjobb esetben nap­raforgókóréból verték a kerí­tést és gyerekzsivajtól volt hangos az udvar. Igen. A falu­végeken, a „felvégeken, az al­végeken” lakott a zsellérnép­ség, a falu szegényei. Es most a tizenöt esztendő mennyit, de mennyit változta­tott ezen a képen. Melyik köz­séget említsük példának? Al­földi falut, vagy hegyközi köz­séget? Egyre megy. Példának hozhatjuk Atkárt, éppúgy, mint Poroszlót, vagy Nagyré- dét, Sirokot, Tarnabodot, Mak­iárt, Boldogot, de akármelyik községet is a sok közül, mert mindenütt eltűnt, vagy eltű­nőben már a régi falukép, s megjelennek a régiek mellett, egyre erőteljesebben az új szí­nek, új létesítmények, ame­lyeket már az új idők szültek az újjáformálódó emberek szá­mára. Megyénkben ez évben teljes egészében befejeződött a villamosítás, minden faluban, a legkisebb helyen is kigyúlt a villany. Es ami talán a leg­főbb, eltűntek már többnyire a düledező, szalmatetős há­zikók, a cselédtanyák, és csaknem kivétel nélkül a leg­szebb házak ma már éppen fi faluvégeken találhatók. Soha ennyi lakóházat, falusi lakó­házat még nem építettek eny- nyi idő alatt ebben a megyé­ben, mint éppen napjainkban, hiszen a rendelkezésre álló legfrissebb statisztikai jelen­tések szerint is Heves megye falvaiban csupán I960 első háromnegyedévében — tehát kilenc hónap alatt — nem ke­vesebb, mint 800 falusi ház énült. Nyolcszáz a falvakban, 230 pedig a megye három vá­rosában, összesen 1030. Amikor a múlt falujáról tet­tünk említést, feltétlenül szól­ni kellett volna a feneketlen sárról, amely szinte tengelyt akasztott a legtöbb mellékut­cában. Most, csupán az utóbbi egy-két esztendő alatt több száz kilométer hosszú beton­járda épült községeinkben, s nem egy helyen már-már tel­jes egészében befejezik a gya­logjáró-hálózat kiépítését, ami azt jelenti, högy falun sem kell már feltétlenül úszni a feneketlen sarat, s lassan-las- san lekopik falvainkról is a régi jelszó: „sárfészek”. Az életkörülmények meg­változása igen jól lemérhető a lakóházak belső berendezésén is. Újra néhány egészen friss adat: Ez év januárjától október 1-ig, tehát néhány hónap alatt a megye lakossága valamivel több mint 23 millió forintot költött bútorvásárlásra, amely­nek több mint 65 százaléka falura került. Modern háló­szobák, rekamiék, kombinált- szekrények nem mennek rit­kaság számban falvaink há­zaiban és minden lánytól el­várják, hogy legalább egy ren­des szobabútort kapjon hozo­mányként. De szólni lehet az öltözkö­désről is. A falvak népe ma­ga tudja a legjobban, hogy ezen a téren micsoda óriási változásokat hozott az elmúlt néhány esztendő. A művelődés, az oktatás te­rén is hatalmas az előrehala­dás, nagyot változott a falu ar­culata. úgy is mondhatni: köze­lebb került a városhoz. Mit említsünk példának? Azt, hogy Nagyrédén parasztakadémia nyílt, vagy azt, hogy 70 ezüst- kalászos tanfolyam működik a megyében, vagy éppen azt, hogy kereken kétezer termelő­szövetkezeti tag. brigádvezető vesz rész csupán ezen a télen központilag szervezett, bentla­kásos, szakmai oktatásban, vagy azt, hogy a gimnáziumok, technikumok tele vannak pa­rasztgyerekekkel -és hogy nem egy családban az édesapa, vagy édesanya is beiratkozott a dol­gozók isko'ájába, mert szüksé­gét érzi, hogy tanuljon? Ide tartozik az is, hogy egyre több termelőszövetkezet viszi el tag­jait társasutazásra és hogy Pá­rádra megérkezett a napokban a termelőszövetkezeti parasz­tok első csoportja üdülni. Arról is szólni lehetne hivalkodás nélkül, hogy soha ennyi köny­vet még nem olvastak falun, mint éppen napjainkban, hogy könyvesboltjaink állandó „csúcsforgalmat'’ bonyolítanak le, vagy hogy minden legkisebb helyen tele van a mozi. hall­gatja a falvak népe az előadá­sokat, amelyeket pedagógusok, orvosok, agronómusok tarta­nak számukra. Nincs ma mar messze a falu a várostól. Tanú­bizonyság erre' az is, hogy az egri Gárdonyi Géza Színház Ikarusza szinte kéthetenkent indul „vidéki körútra”, hogy levigye a Tisza-partra. vagy a Mátra vidékére a Kormos eget, vagy az Űri murit. Változik, szakadatlanul vál­tozik falvaink képe. Egymás után nyílnak meg a kisvendég­lők, a vidéki cukrászdák, ahol legtöbbször egy szemmel se főznek rosszabb kávét, mint Egerben, a főutcán. A jó barát büszkén mondja, de igen kénytelen rá bólintani az ellenség is: megváltozott már a magyar falu. Olyanná vált, válik, mint amilyennek Mikszáth, Jókai. Móricz. Gár­donyi szerették ' volna látni, mint amilyet ők képzeltek, . LILLAFÜRED Alföldi László (Heves) felvétele gondoltak, amikor egyikük, másikuk gyalogszerrel bejárt közülük sokat, hogy lámpást gyújtson a szívekben. — Propaganda! — vághatja szemünk közé egy-egy e lensé- günk. Igen. A szocializmus iga­zi propagandája ez, amelyet azonban az utolsó szálig, csep­pig fedeznek a tények;. És még az elmondottakon kívül is hoz- hatnánk föl számtalan példát a mindennapok életéből. Csak a legújabbakat, azok közül is egy, kettőt csupán: Az utóbbi kilenc h'iap alatt 4t°9 rádiót, 630 televíziót, közel öt és fél millió értékű órát vásároltak dolgozóink s ezek szintén több mint 60 százalékát a fa'usí la­kosság vette meg. az ő ottho­nukba került. És a villamosság áldásait kihasználva. egyre több villamossági gép kerül a városi háztartások /ne'lett fal­vakra is. így csupán a leg­utóbbi három évnegyedben mosógépből 3028 at adott el a kereskedelem, annyit, arneny- nyit még soha ezek előtt, ha­sonló időszak alatt. Üj élet van kialakulóban az egész országban, a mi me­gyénkben is. Változott, vá’tozik s még változni fog továbbra is a falvak képe. egyre közelebb kerül a falu a városhoz, s mo­sódik el a különbség a városi és falüsi ember között. Nőnek az igények. a követe'menyek. És éppen a most kialaku'ó, ki­formálódó új, paraszti életfor­ma. gazdálkodási mód adja meg a lehetőséget arra, hogy a föld erejét maximálisan ki­használva. tudományos eszkö­zökkel, a gépek segítségével, a föld népének szorgalmával még közelebb kerüljenek az embe­rek egymáshoz. A termelőszö­vetkezeti időbeosztás egyre több lehetőséget nyújt arra is, hogy a parasztemberek mind többet foglalkozzanak a könyv­vel, művelődjenek, szórakozza­nak, s értelmét lássák az é' ét­nek. A paraszti jövő útja a nagyüzemi szövetkezeti gazdál­kodás. Igaz, ott sem változik meg egycsapásra az é’et. Ki kell harcolni a jobblétet, mun­kával kell kiharcolni, erővel és ésszel, mint ahogyan teszi azt a munkás a gyárban, a bá­nyász a föld alatt, vagy a tiszt­viselő ember az íróaszta'nál. Ezer- és ezerszámra kapta a legkiválóbb szakembereket ál­lmunktól a falu. akik megta­nítják a föld népét a helyes gazdálkodásra, a legújabb módszerekre és elvezetik _ to­vább, a felemelkedés útján. (Folytatjuk.) Szalay István A SZOBA barátságos. Falain a gyár életéből való képek. A vasúti kitérők gyártásának kü­lönböző fázisai. Az asztal meg­lehetősen isúfolt. Különböző jelentések, grafikonok, köny­vek hevernek rajta és egy lo­garléc. Kissé kopott. — Számomra nélkülözhetet­len — veszi védelmébe Her- c z e g István, akinek sokat se­gít ez az ügyes szerszám min­dennapi munkájában. A sok használattól kopott így meg, jó pár éve „együtt dolgoznak” már a párttitkárral, sőt, amint mondja: külön története is van. Ez a logarléc szinte szimbó­lumként hat itt a MÁV Kité­rőgyártó Üzemi Vállalat párt­irodáján. Mintha azt hangsú­lyozná: a pártszervezet igen sokat törődik itt termelési ügyekkel. A termeléssel, amelynek alakulása befolyásol­ja az itt dolgozó, csaknem ezer­nyi munkás életét, jövőjét. A boldogulás eme kormánykere­két — a termelés segítését, el­lenőrzését — ezért tartja kezé­ben a pártszervezet, s vezetője, Herczeg István művezető, aki immár 1958 óta végzi a párt­titkári teendőket. Beszélgetésünk korántsem volt zavartalan, még meg sem ismerhettük egészen a logarléc történetét, már kopogtattak az ajtón. — Tessék — invitálja bel­jebb a látogatót Herczeg elv­társ, s kíváncsian nyúl az öl- nyi kimutatás után. A FRISSEN érkezett grafi­konok a gyár villamo6energia- fogyasztásáról készültek. Gond­ráncok futnak a párttitkár és Teljes güzzel dolgoznak a Selypi Cukorgyárban Lakatosok, hegesztők, építő­ipari és cukorgyári munkások régóta vártak az ünnepi pilla­natra, hogy átadhassák ren­deltetésének, üzembe helyez­hessék a Selypi Cukorgyárban a J. diffúzió berendezést. Szerdán megtörtént az ünne­pi aktus, azóta több cukrot gyártanak Selypen. Az új be­rendezés teljesítménye napi 150 vagon. A nyersoldal kapa­citása 32 százalékkal nőtt. Szerdától kezdve naponként 250 vagon répát tud feldolgoz­ni a gyár. ' Az új berendezés sikeres üzem behelyezése nemcsak a gyár életében jelentős ese­mény, hanem iparunk újabb sikerét jelenti. A J. diffúzió egy hazai szabadalom prototípusa­ként, első darabként készült hazánkban. Jelentős mérték­ben növeli ez a berendezés a termelékenységet és gazdasá­gosabbá teszi a termelést. Több külföldi cég érdeklődik a magyar szabadalom iránt. A gépjárművezetők továbbfejlődéséért Egyre több a gépkocsik száma, s ami ezzel együtt jár: mind több és több jól képzett gépkocsivezetőre van szükség. A KPM Autóközlekedési Tan­intézete megyénkben is több száz gépkocsivezetőt képzett már ki, s e hónapban a hete­dik tanfolyamon újabb 80 hall­gató tesz majd vizsgát. E nagy­számú gépkocsivezető mellett azonban szükség van maga­sabb képzettséggel rendelkező szakemberekre a mezőgazdasá­gi és egyéb üzemekben a gép­kocsiszínek és garázsok szak­szerű vezetésére. Ezért elha­tározta a tanintézet, hogy ga­rázsmesteri tanfolyamot is szervez Egerben. Iskolai névadó ünnepség Hatvanban December 4-én névadó ün­nepségre gyűltek össze az Üj- Hatvani Általános Iskola ta­nulói, szüleik és a meghívott vendégek. Az igazgató meg­nyitó szavai után Hatvani György elvtárs, a Hatvani Vá­rosi Tanács VB-elnöke mon­dott ünnepi beszédet. Ismer­tette a gyerekek előtt Hámán Kató küzdelmes, meg nem al­kuvó életét, majd a végrehajtó bizottság nevében a követke­ző szavakkal engedélyezte Há­mán Kató nevének viselését. — Az iskola nevelőtestüle­tének kezdeményezésére, ja vaslatára a Hatvani Városi. Tanács végrehajtó bizottsága engedélyezi a Hámán Kató Általános Iskola név viselé­sét. $mms Az ünnepség után az iskola kultúrcsoportjai szórakoz­tatták az ünneplő közönséget. Nagy sikert aratott az iskola tánccsoportja ezen az estén. (Foto: Kiss Béla.) Továbbképző tanfolyam kezdődött az üzemszervezők részére ' Az Agrártudományi Egye­tem Továbbképző Intézete az 1960—61 -es tanulmányi évben — a mezőgazdaság szocialista átszervezésének megnöveke­dett feladatait figyelembe vé­ve — az idén, a tavalyinál jó­val több tanfolyamot szervez. Az Intézet kibővített tanul­mányi programjának megfele­lően, háromhónapos üzemszer­vezési tanfolyam kezdődött Budapesten. A tanfolyamot november 28-án Petőházi Gá­bor miniszterhelyettes nyitotta meg. Előadásában hangoztatta: a sok száz kis parcellából ösz- szeálló egy-egy szövetkezeti gazdaságot csak úgy tehetjük sokat, és olcsón termelő szo­cialista nagyüzemmé, ha ott a munkát az üzemszervezésben is jártas, ahhoz jól értő szak­ember irányítja, s ha a me­gyei, valamint a járási tárni­csoknál is sok, megfelelően képzett üzemszervező műkö­dik. Éppen ezért a most. meg­nyílt háromhónapos tanfolyam Logarléc a pártirodán a grafikon görbéit figyelő idős mérnök homlokára. — Igen. ez az! Műszakkez­dés után alig fogy villamos­energia. — Nem járnak a gépek. — És a műszak vége előtt már két órával csökken a fo­gyasztás. — Legalább egy hétig fi­gyelni kell a villamosenergia­fogyasztást — állapítja meg Herczeg elvtárs, s még hozzá­teszi: — ha ez továbbra is így marad, sok idő veszik el a mű­szakból —, májd hozzánk for­dulva, mondja: — Három éve nem figyeltük, hogy miként használják ki a műszak 480 percét. S látják? Órányi idők vesznek el. A beszélgetésbe bekapcsoló­dik a gyár főmérnöke is. Való­ságos műszaki értekezlet kere­kedik, de milyen parázs vitá­val, mennyi szenvedéllyel, szakértelemmel. Aztán arról esik szó, hogy a „felsőbbség” nem tudott mun­kát adni a gyárnak. Csökken­teni kellett volna a tervet és a létszámot. Mennyivel? — Legalább 90-nel — ez Debreceni Imre tervosz­tályvezető véleménye. — Ha nem többel — fűzd hozzá a párttitkár. S mit tettek erre? A kérdés szinte feleslegesen hangzott el, hisz természetesnek tartották a gyár kommunista vezetői — sürgős intézkedésre van szük­ség. — Nem engedhettük, hogy 40 milliós beruházás heverjen itt kihasználatlanul. Nem enged­hettük, hogy 100 ember máshol keressen munkát. Ügy éreztük, a pártszervezetnek tenni kell azért, hogy az üzemet „meg­töltsük” munkával. — Ezt vá­laszolja a párttitkár, aztán a vita folytatódik tovább, s meg­elevenedik előtünk: miként sikerült megoldani az egész gyárat foglalkoztató nehéz kér­dést. ELŐSZÖR is összehívták a pártvezetőséget, de ott voltak a tanácskozáson a gyár műszaki vezetői is. A vélemény egyön­tetű volt: nem az embereket kell elbocsátani, munkát kell szerezni számukra a gyáron belül. Ezt a határozatot érthe­tően, örömmel hajtották végre a gyár vezetői —, haladéktala­nul indultak munkát szerezni. — A MÁV egyik vállalatá­tól 13 milliót érő munkát „hoz­tunk el” — tájékoztat a terv­osztály vezetője. — Az Ózdi Kohászati Művektől ötmillió, Inotától kétmillió, s különbö­ző vállalatoktól, ktsz-ektől is több millió forintot kitevő munkát hoztak a gyár vezetői, akik sorra járták az üzemeket, „munkát keresve”. — Elképzelhetik, nem volt könnyű — mondja a felsoro­lás után Herczeg István. — De miként álltunk volna az emberek elé, hogy nincs mun­ka, keressenek helyet, más üzemben? Hogyan álltunk volna a párt elé, ha az üzem­befejeztével az Intézet febru­ár 20-án újabb tanfolyamot nyit, amely május 6-án zárul. Jövőre, további üzemszerve­zési tanfolyamokat indítanak — így két éven belül 200—210 megyei, és járási szakember sajátíthatja el a szocialista üzemszervezés korszerű isme­reteit. Mindkét tanfolyamon me­gyénkből is részt vesznek a termelőszövetkezeti, valamint az állami gazdaságok mező- gazdasági szakemberei. ben állnak a gépek a megren­delések hiánya miatt, csak azért, mert más nem gondos­kodott rólunk, nem gondosko­dott, kilincselt helyettünk? Ezekre a kérdésekre kere­sett és talált választ Herczeg István egykori diósgyőri gya­lus, a gyár alapítóinak egyi­ke. S az emberek bent az üzemben, akik zavartalanul folytathatják munkájukat* egyre nagyobb elismeréssel beszélnek azóta a kommunis­ták munkájáról, a pártvezetés­ről. De alighogy megoldódik az egyik probléma, jelentkeznek újabbak: felülvizsgálni az al­kalmazotti létszámot, előké­szíteni az elavult normák ren­dezését, növelni a termelé­kenységet, megfelelő kultúr- életet teremteni, segíteni a la­káspanaszok elintézésében és az emberek egyéb ügyes-bajos dolgaiban. Soroljuk tovább? Felesleges. Ahol ennyi ember dolgozik, s akar még jobban dolgozni, soha nem fogy ki a munkából a kommunisták két és félszáz embert számláló kö­zössége. S ebből a munkából természetes Herczeg István párttitkár is sokat vállal ma­gára. TÖBBET, mint korábban, pedig ami azt illeti — eddig is sokat vállalt a munka nehezé­ből. Es ez nemcsak üres vál­lalás volt, legyen erre bizo­nyíték a gyár, ha nem is hiba nélküli, de biztatóan fejlődő munkája, az emberek elisme­rő véleménye, és a néhány hete kapott kormánykitünleté­Kovács Endre

Next

/
Thumbnails
Contents