Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-06 / 287. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Pétervásári állattenyésztők AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XI. évfolyam, 287. szám Ara 50 fillér 1960. december 6., kedd Bányák és emberek Különös világ a bánya, a földmélyi kincsek roppant birodalma... Az első találkozáskor a sötétségnek ez az óriási földalatti országa nyomasztó érzéseket ébreszt az emberben. Egymást váltják a felvillanó képek: függő­akna ... sáros, anyagos-vizes vágatokban, meredek ereszkékben vigyázva lépkedünk, mert csúszik a gumi­csizma ... reccsennek az ácsolati gerendák, s a földréte­gek nyomásától pattanva pereg a száraz szén... a front­fejtésben 70—80 centis ácsolatok közt, félmeztelenre vet­kőzött, izzadt, verejtékes testű emberek gyürkőznek a szénnel... szállítószalag dübörög... tompa morajlás: robbantanak... a vágatfalak is beleremegnek... üres és telt csillék zaja, távolodó és közeledő hangok, neszek. Ez mind-mind az ismeretlen világ különösségével lepi meg az embert. S az újabb és újabb találkozások a bá­nyával, a szénporos arcú és kezű bányászokkal, rengeteg kedves emlék sorát adják. A bányászok szeretettel fo­gadják a fényről jövőket, s szívük nyitva áll előttük. Nagyon sok ember dolgozik a bányákban, föld alatti munkahelyeken. ók termelik a népgazdaság számára oly fontos ásványokat, ők fejtik a kőzetek közé ágyazott szenet. A föld alatt dolgozók érdekében ült össze decem­ber 1-én az országgyűlés, hogy az első magyar bánya­törvényt szocialista törvénytárunkba beiktassa. Első magyar bányatörvény... Igen, a® első törvény született meg december első napján a parlamentben. A régebbi törvény, az 1854. évi osztrák általános bányatör­vény volt, eszerint szabályozták a magyar bányászati viszonyokat — 1960 decemberéig. A több mint százéves bányatörvény még a hűbéri—feudalista korból maradt ránk, az akkori társadalmi viszonyokat tükrözte. Avult, visszamaradt és korszerűtlen volt ez a törvény mai, szo­cialista viszonyainkra alkalmazva. Ideje volt tehát újat teremteni. Ideje volt azért, mert bányászatunkban meg­erősödtek a törvény megalkotásának előfeltételei, ideje volt azért, mert 1854 óta óriásit fejlődött bányászatunk, korszerűsödtek az üzemek, a föld alatti munkahelyek felszerelései tökéletesedtek, ma már más módszerekkel termelik ki a szenet, az érceket a bányászok, mint száz esztendeje; változtak a munka- és a társadalmi körül­mények, a bányák gépesítése mind nagyobb ütemben halad és egyre inkább áttérnek a modern termelési for­mákra. Óriási jelentőségű tehát az egy hete törvényes rangra emelt javaslat, a hosszú idő óta élő elhatározás véghezvitele. Több száz szakember és bányász nyújtott segítséget ahhoz, hogy az új tervezet elkészüljön. Értekezleten, szakszervezeti tanácskozásokon tárgyalták meg elképze­léseiket és tettek kiegészítő javaslatokat. Elsősorban nekik kell szóljon a köszönet azért, hogy az első önálló magyar bányatörvény elkészülhetett. Mint Czottner Sán­dor nehézipari miniszter mondotta országgyűlési felszó­lalásában: tervezet dicséretes kollektív munka ered­ménye”. Az új törvény a bánya és az emberek viszonyát ren­dezi, s kiemeli a bányászatban a biztonság és a gazda­ságosság szerepét. A törvény egységes foglalatát adja annak a fontos elvnek, hogy nálunk legfőbb érték az ember, s az ásványi anyagok, a szén, a bányavagyon — társadalmi tulajdon, amelynek védelme mindenki köte­lessége, amelyért mindenki felelősséggel tartozik. Az új törvény nemcsak lerögzíti az elért eredményeket, hanem hosszabb időre a fejlődés irányát és ütemét Is megszabja. A törvény a bányászoktól — meghatározott munka­körökben — magasabb képesítést követel meg. így kí­vánják biztosítani és elősegíteni a bányászati dolgozók műveltségi színvonalának emelését, szakmai tudásuk gyarapodását, örömmel és tényként rögzíthetjük Czott­ner miniszternek azt a megállapítását, hogy „felszabadu­lásunk óta ez az első olyan jogszabály, amely a megszi­lárdult gazdasági alapokon nyugodva, egy iparág összes számottevő kérdését törvényi szinten szabályozza”. „Ez a tény is biztosítéka annak — mondotta Czottner elvtárs az országgyűlésben —, hogy a bányászat az előtte álló feladatokat megoldja és a népgazdaságot ellátja a szük­séges ásványi nyersanyagokkal.” Kemény és szívós munka vár bányászainkra. 1961- ben már 1,4 millió tonnával kell növelni a széntermelést az ez évi várható eredményekhez viszonyítva. S mind­ezt kétharmad részben a munka termelékenységének növelése útján kell megvalósítani, vagyis: a technikai, az anyagi és szellemi erőforrások ésszerű felhasználásával. Jövőre 28 millió tonna szenet kér bányászainktól a nép­gazdaság. S ezt az igényt minden körülmények között ki kell elégíteni — a rendelkezésre álló géppark kapaci­tásénak kihasználásával, az új gének mielőbbi üzembe- helvezésével és gazdaságos hatásfokon történő üzemelte­tésével, a norma- és a munkafegyelem betartásával, a balesetek elkerülésével. E feladatok végrehajtásához már az új bányatörvény is segítséget nyújt. Másik jelentős eseményről is megemlékezik e napon a magyar bányászati ipar: 15 évvel ezelőtt államosították a bányákat. Tizenöt évvel ezelőtt űzték ki a föld alatti munkahelyeken dolgozó bányászok a puffadt, a tétlen­ségben elhá jasodott iparmágnásokat az igazgatói bárso­nyos székí-kből — s a bányák a társadalom, az egész nép tulajdonába mentek át. Vezetői posztokra pedig azokat a szénporos arcú bányászokat állítottuk, akik a szénfal mellett dolgoztak hosszú esztendőkön át. Két óriási je­lentőségű esemény fonódott hát össze ezekben a napok­ban: megalkottuk az első igazán önálló, a hazai bányá­szati viszonyainkra alapozott törvényt, s ünnepeljük azt az évfordulót, hogy 15 évvel ezelőtt az ország vette keze­lésébe a bányákat, a földmélyi kincsekkel az ország ren­delkezik. Az új bányatörvény lerögzítette szocialista bá­nyászatunk eddigi eredményeit. Megvalósítottuk népköz- társaságunk alkotmányának azt a kijelentését, hogy a föld méhének értékei, a bányák, az egész nép vagyonát képezik. Történelmi esemény ez a bányák és az emberek életében. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK ★ Kovács Endre: AZ ELSŐ TAPASZTALATOK ★ Farkas András: ROVERE TÁBORNOK ★ ISKOLAI NÉVADÓ­ÜNNEPSÉG HATVANBAN ★ Szalay István: MESSZIRŐL INDULTUNK ★ HARCKOCSIKBÓL TRAKTOROK ★ LESZ-E EGERBEN jégpálya? ★ A HONVÉD ZALKA MÁTÉ SE CSAPATA ÚJRA AZ NB I-BEN 1960. február 29-én alakult meg a pétervásári Ezüstkalász Tsz. Ekkor rakták le az ál­lattenyésztés alapjait is. Tavasszal 740 juhot vásároltak. A nyáron 22,8 mázsa gyapjút nyír­tak le az állatokról, amiért 112 ezer forintot kaptak. — Kifizetődő az állattenyésztés — mondják a szövetkezetben —, ezért jövőre 400-zal növeljük az állományt. Kovács Antal ál­lattenyésztési brigádvezető örömmel mutatja a közösben született első bárányt. /VWSAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAdWk Jövőre villanymozdony közlekedik Hatvan és Füzesabony között A Budapest—Miskolc közötti vasútvonal villamosítása nem­sokára valósággá lesz: Kál- Kápolna és Füzesabony között is elkészült már a felsővezeték. De ezen a vonalszakaszon egyelőre még nem járhatnak villanymozdonyok, mert kü­lönböző elektromos munkála-5 tokát, kábeláthelyezéseket kell! elvégezni. A számítások szerinti a jövő évbén már Hatván. ési Füzesabony között is közieked-! hetnek villamos mozdonyok. Uj lakások építését kezdték meg Sírokban A lakáshiány enyhítésére, a Mátravidéki Fémművek nem­régiben egy 27 lakásos épület­tömb építését kezdte meg. Az új épületet jövőre adják át rendeltetésének. Remény van arra, hogy a jövő év folyamán, még több lakóházat is felépít-; hetnek az üzem siroki lakó-* telepén. A 27 lakásos épület; építését 4 milíió forint beruhá-; zásból végzik. Népművelési tanfolyam Egerben Az Egri Művelődési Házban népművelési tanfolyam indul december 8-án, csütörtökön. A tanfolyamon részt vesznek a szakszervezeti intézményekben város területén levő állami és kulturális munkát végző kul- túrmunkások. A tanfolyam fog­lalkozásait kéthetenként tartja a tanfolyam vezetősége. Az első előadás címei „A szocialista népművelés”. Bátka Imre szövetkezet el­nöke. Türelemmel magyarázta a kétkedő tagoknak, miért ér­demes a szövetkezetnek az ál­latokkal foglalkoznia. Már az idén jövedelmük több mint 50 százaléka az állattenyésztésből adódik. (Folytatás az 5. oldalon.) ?/\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAW»AAAA/WvWWSAA Német vendégek Heves megyében Népi ellenőrök a petőfibányai üzemi konyhán A járási népi ellenőrzési bi­zottság a petőfibányai üzemi konyhát vizsgálta. Észrevéte­lezték, hogy az élelmiszert és a dohányárut nem külön rak­tárban kezelik. Márciustól ok­tóberig a normánál 2374 fo­rinttal kevesebb nyersanyagot használtak fel. Ezen a téren ti­los a „takarékoskodás”, az anyagnorma szerinti mennyi­séget kell az étkezéseknél ki­adni. Az ellenőrök megállapították azt is, hogy az utóbbi negyed év alatt több mint 94 ezer fo­rint veszteséggel zárt a bá­nyászkonyha. További vizsgá­lattal kell majd felderíteni, hogy indokolt-e az ilyen ará­nyú veszteség, vagy sem. Ha Indokolt, akkor a szükséges intézkedéseket a felügyeleti szerv tegye meg, rendezzék az állami támogatást, vagy az árakat. Ha nem indokolt a veszteség, akkor következete­sebb rendet és fegyelmet kell megteremteni a konyha veze­tésében; A járási népi ellenőrzési bi­zottság közvéleménykutatást is végzett a bányászok és a ki­segítő üzemek munkásai kö­zött. Megkérdezték a munkás- szálló önkormányzati bizottsá­gát is. A beszélgetés során azt a véleményt szűrték le az el­lenőrök, hogy több száz em­ber ízlésének nap mint nap ne­héz lenne tersen eleget tenni. Panasz nem is a koszt mennyi­sége, vagy minősége ellen me­rült fel, hanem azt teszik szóvá az emberek, hogy szűknek bi­zonyul az ebédlő, sokszor vá­rakozni kell. Az éhes gyomor pedig nem mindig ad jó taná­csot és főleg kévé- embert tesz udvariassá. Egyes napokon a kenyér-, a víz- és az evőeszköz­ellátás hiányos. A cukrászrész­legnél nagyobb rendet és tisz­taságot kell megkövetelni; Az észlelt hiányosságokon a lehetőségekhez érten igyek­szenek sürgősen segíteni. Vé­gül egy jó hírt is közlünk. A tél folyamán a koszt bizonyá­ra javulni fog. Ugyanis a konyha 26 darab sertést nevel és hizlal, tehát Petőfibányán is lesz disznótor — és nem is egyszer. | A Német Demokratikus Köz­társaságból művelődésügyi szakemberek érkeztek Egerbe. A vendégek, Peter Baasner, a berlini módszertani intézet igazgatója és Hans Strutz, a Schwerin megyei művelődési osztály vezetője, Strbák István­nak a megye művelődési osztá­lya vezetőjének meghívására érkeztek Egerbe. Tegnap délután a városi mű­velődési ház klubjában talál­koztak a megyei művelődé­si osztály, a Népművelési Ta­nácsadó és a TIT megyei ve­zetőivel. A megyei tanács mű­velődési osztálya részéről megjelent a találkozáson Strbák István, Pók Lajos, Die­nes Tibor és Juhász Tamás, a Népművelési Tanácsadó Szer­vezetet SchiUinger Attila, a szervezet vezetője, dr. Szántó Imre, dr. Molnár József és Szilvást Lajos képviselte, míg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat részéről Darvas An­dorne és Nagy Andor jelent meg. Budapestről elkísérte a vendégeket Hajdú Józsefné, a Művelődésügyi Minisztérium munkatársa. Ezen a találkozón tapaszta­latcsere formájában, s kötetlen beszélgetés kapcsán ismerked­tek a vendégek Heves megye viszonyaival. Majd a Szakszer­vezeti Kultúrotthon klubjába látogattak el. Kedden és szerdán ellátogat­nak néhány termelőszövetke­zetbe. hogy az ott folyó nép­művelési és általában a kultu­rális munkával ismerkedjenek. Meglátogatják a nagyrédei pa­rasztakadémiát és a gyöngyösi művelődési házat is. — Anyu, ugye nem versz meg? — rontott ajtóstól tegnap délután haza egyik ismerősöm elsőosztályos kis­lánya. — Feleltem beszélge­tésből, s ahogy felálltam a padban, a kötény zsebe be­leakadt a pad sarkába ... S megint elszakadt. — Ejnye, kislányom! — válaszolt az édesanya, visz- szafojtott bosszúsággal. — Nem győzök csak minden­nap rád varrni. — Nézze! — fordult fe­lém, s a ruhára mutatott. — Nem tudom megérteni, hogy ilyen kislányoknak miért a kötény aljára varr­ják a zsebet. Azt hiszem, ma már ezen a téren is túl­zott a divat! Valóban! A divatot nem érdemes mindjárt az első osztályban összetéveszteni a célszerűséggel... — f. i. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents