Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-25 / 304. szám
i960, december 25., vasárnap NÉPÚJSÁG 15 Amíg Bodnár András az olimpiai dobogóig eljutott 1947 nyarán Csörgő József úszómester a szokásos munkáját végezte az egri strandon; nagy szakértelemmel tanít- gatta a város ifjúságát az úszás alapelemeire. Az egyik forró augusztusi napon azonban hirtelen egyéb munkája is akadt. Észrevette, hogy egy 5 év körüli fiúcska merészkedett a medencébe és bátran küzd az őt fenyegető hullámokkal. Nosza, belevetette magát a vízbe és partrahúzta a kapálódzó kisfiút és még a fenekére is vert egyet, mondván: — öcsikéin, neked még tilos itt mászkálni. .. Alig telt el egy rövid kis idő. Csörgő Józsi bácsinak ismét ugrania kellett: a kis Bodnár András — mert hiszen ő volt az a bátor kisfiú — újból a vízbe merészkedett. Ezek után senki sem tagadhatja, hogy András barátunk nem idejében ismerkedett meg az uszodával. A fent említett eset után ugyanis, könyörtelenül „kötélvégre került’ Csörgő Józsi bácsi megtanította úszni, s hatéves korától a verseny- uszoda egyik leghűségesebb látogatója lett. Társaival együtt napestig lubickolt a medencében, ismerkedett a vízzel. így köszöntött be az 1952. esztendő, s ez az év jelentős változást hozott. Szervezett úszó lett belőle Kiss Agnes edző irányításával. 'Vasárnaponként alig várta a barátságos és bajnoki vízilabda-mérkőzéseket, amelyek előtt — persze keresztben az uszodában — bemutató úszásokban vehetett részt, A jó mozgású fiú rövidesen Vá- lent Gyula „iskolájába” került, rendszeresebbé váltak az edzések, s az addigi gondtalan játékdélutánokat a keményebb munka váltotta fel. — A sikerért meg kell dolgozni — hangoztatta előtte az edző, s ő lelkesen végezte nap-nap után az előírt edzésadagokat. Kiváltkép a gyom- és pillangóúszást kedvelte, s ez utóbbihoz fűződik első sikere is: 1954-ben a város úttörőbajnók- ságán 50 m pillangón elsőnek ért a célba, majd az országos úttörő-bajnokságon — Budapesten — nagy harcot vívott a fővárosi pillangó- zókkal, végül is az előkelő második helyet sikerült megszereznie. 14 éves volt, amikor sor került élete első 100 méteres versenyére. Eger bajnokságán Fodor Robi mögött 1:06.6-os idővel második lett, de még abban az évben belépett az i,l:04-es gyorsúszók” sorába. Ez az egyenletes fejlődés arra mutatott, hogy kiváló gyorsúszó lesz belőle. Valóban, az 1957. esztendő további Javulásokat hozott. A szegediek elleni hagyományos viadalon l;02-re Jáviiotta a 100 méteres gyorsúszás megyei serdülő csúcsát, s a következő évben egy Budapesten megrendezett nemzetközi versenyen, 200 méteren, a magyar Müller és a nyugatnémet Baumarm mögött 2:16,2-vel harmadik lett, de 400 méteren is ott volt a legjobbak között, s csak Katonának és Nyékinek sikerült őt megelőznie. Ezután meglepetésre 1:00,8-al országos ifjúsági bajnokságot nyert 100 méteren és 400 méteren Katona József mögött olyan kitűnő időt úszott (4:44,4). hogy bekerült az Európa-bajnok- ságra készülő magyar úszóváloga- tott keretébe. A budapesti Európa-bajnokságon pillanatnyi índiszponálisága ug. . azt eredményezte, hogy nem jutói a döntőbe, mindez azonban nerr vette el a fiatal fiú kedvét, s nem sokára Szófiában vigasztalódott, ahol Frank Marival és Katona Jóskával a magyar színeket képviselte Szófia nemzetközi úszóvensenyén. Az 1959. év rosszul indult, de az országos ifjúsági bajnokságon már három első helyet szerzett. 400 és 800 méteren imponáló fölénnyel győzte le az akkor már standard válogatottnak számító Hornyánsz- kyt és 100_ méteren végre belül került a „bűvös” egy percen. 59,8-al lett bajnok. A felnőtt bajnokságon remek 59,5-Ös Időt ért el, de az erő6 mezőnyben ez csak a negyedik hely megszerzését eredményezte. Ugyanitt 400 méteren a célbírák tévedése fosztotta meg a bajnoki címtől, s a másodiknak beérkező Homyánszlcy Tamás lett a bajnok. Ezután még két nagy verseny következett. A Szovjetunió — NDK — — Magyarország viadal 4X200 méteres váltószámában ő úszta a legjobb időt (2:12,3), majd az NSZK— Magyarország visszavágó mérkőzésen Lantos betegsége miatt nem 400-on. hanem 100 méteren indult, s 59,4-el harmadik lett. 1960-ban mint úszó került be az olimpiai keretbe, Lemhényi vízilabda-kapitány azonban — az OB I- ben mutatott sorozatos kiváló teljesítménye alapján — „átesem pészte” a vízilabda olimpiai keretbe. Mert Bodnár András nemcsak mint úszó, hanem mint vízilabdázó is kivételes adottságokkal rendelkezett, s azoknak volt igazuk, akik 1960. tavaszán velünk együtt azt hangoztatták: az egri fiúnak rég a válogatottban a helye . . . Vízilabda pályafutása 1957-hen kezdődött, amikor tagja volt az országos újonc-bajnokságon második helyen végzett egri csapatnak. A Denk — Ringelhann, Frank — Pócsik — Bolya, Elek, Bodnár összetételű együttes egy kivétellel azonos a mai felnőtt csapattal, amely legutóbb az OB 1-ben nagyszerű negyedik helyezést ért el. András barátunk most is annak az óhajának ad kifejezést, hogy ez 1961-ben is sikerülni fog. EUiiggyük neki? El! Élete legnagyobb élménye természetesen a római olimpiához fűződik. Egyetlen mérkőzésen szerepelt csak, a belgák ellen, ahol két remek be-s zab ott góllal ragadtatta tapsra a Stadio del Nuoto közönségét. És a vízilabda-küzdelmek befejeztével ő is ott állt a bronzérmet jelentő dobogón. Mégha bot tan nézte az árbocra lassan felleúszó háromszínű lobogót, s képzelete egy pillanatra Egerbe röpítette, hogy kezet fogjon tanítómesterével — Baranyai Györggyel és a többiekkel, akiknek ezt a nagy világsikert jórészt köszönhette ... . . . Ezek a gondolatok jutottak az eszembe 1960. december 8-án. amikor Bodnár Andrással elszántan tapostuk a kiskörei vendégmarasztaló sarat. András az első hívásra örömmel jött el a Tisza-parti fiatalok közé, hogy beszámoljon római élmfnyt-iről. A beszámoló után későn indultunk visszafelé és elaludt a kocsiban. Igen, reggelenként öt óra előtt kell kelnie, hogy idejében munkahelyére érjen. Nem hasonlít a sztárokhoz. Egyszerű, becsületes sportember, akit mi örömmel állítunk most Példaképül a fiatal sportolók elé. (- dy) A mm tm Sok verseny — pezs§§ sport- és szervezeti élet BUtmyi JHag da. Sanda? Az egri Szilágyi Erzsébet Leány- gimnázium II. osztályos tanulója. Több sportágbaji ért el igen figyelemre méltó eredményt. Szülei testnevelő tanárok., s igy az ő segítségükkel már egészen korán kezdte el a sporttal való foglalkozást. Kiváló fizikai képességekkel rendelkezik, s így bármely sportághoz kezd, — mind.enütt hamarosan jó eredményeket tud elérni. Tekintettel arra, hogy még igen fiatal — áprilisban lesz 16 éves —, még nem specializálódott egy sportágra, s igy most nem is lehet biztosan tudni, hogy melyiknél fog véglegesen kikötni. A legjobb eredményeket a tőrvívásban érte el. A legutóbb november hóban meg- rendezett or- szágos sportiskólái versenyen •• első helyezett lett, s mint serdülő korú versenyző, országos felnőtt versenyt nyert Salgótarjánban. A közelmúltban Miskolcon megrendezett Miskolc- Eger városok közötti válogatott viadalon is fölényesen nyerte csőriéit. A víváson kívül atlétikában és tornában indult több versenyen. Tornában ebben az évben megnyerte a megyei serdülő II. osztályú egyéni összetett bajnokságát és tagja volt annak a megyei válogatottnak, amely a Borsod—Heves megyék közötti versejiyen értékes győzelmet aratott Miskolcon. Atlétikával csak ebben az évben foglalkozott komolyabban, s különösen a dobószámokban ért el jó eredményt. Az őszi középiskolás bajnokságon rriind a svlylökésben, mind pedig a diszkoszvetésben győzött, s a szakemberek közül többen ebben a sportágban várjiak tőle kiemelkedő eredményt. Csányi Magda fegyelmezett, szorgalmas versenyző, aki nemcsak a sportban, hanem a tanulásban is élen jár. Kitűnő rendű tanuló, s most. a negyedévi ellenőrző értekezleten hét tantárgyból kapott dicséretet. Az 1961. évben további fejlődést és jó eredtnényékét várunk tőle! Heves megye ifjúsági labdarúgó- válogatottja tavaly szép sikerrel szerepelt a megyék közötti országos tornán és az idén — ha még lehetséges — fokozódott a lelkes fiatal gárda teljesítménye. Az eddig lejátszott három mérkőzésen különösen a védelem tett ki magáért, egyetlen gólt sem kapott. Ennek a védelemnek tagja Besz- terczei Sándor, a H. Kinizsi ifjúsági csapatának labdarúgója, a Bajza József Gimnázium ÍV. éves tanulója. 1943. április 20-án született Isa- szegen, később Kompoltra került a Beszterczei család, s itt kezdte el sportpályafutását a kis Beszterczei Sanyi. Társaival együtt sötétedésig rúgta a labdát a falu melletti réteken. 12 éves vöt, amikor a kompolti úttörö-csavat tagja lett. mint kapuvédő. Rögtön az első évben megny érték a járási úttörő- bajnokságot. Persze, a kompolti ,.nagycsapatban'”• is felfigyeltek a kis Beszterczei rátermettségére és 1957-ben már a Kompolti MEDOSZ együttesét erősítette. Ezután a hatvani Bajza József Gimnázium tanulója lett. de a labdarúgástól itt sem tudott elszakadni, s csakhamar a H. Kinizsi ifjúsági csapatában kergette a bőrlabdát. Az első mérkőzésen — szükségből — a balhátvéd posztjára állította Kákái János, a H. Kinizsi kitűnő edzője, s ő azóta is hű maradt ehhez a poszthoz. Megszerette a balhátvéd-játékot, megismerte annak csinjátJbínját. Az edző nagy szeretettel névéig ette c vékony termetű, magas növésű játékost, aki három év alatt mindössze öt alkalommal nem játszott csapata mérkőzésén. De mai edzője. Rédecsi István is sokat foglalkozik vele. Beszterczei Sándor, a harcos felfogású, lelkes labdarúgók közé tartozik, ’aki nemcsak a pályán, hanem az iskolában is megállja a helyét. Eddig minden évben jórendű volt. s most az Egri Pedagógiai Főiskolára készül, minden vágya, hogy jó pedagógus lehessen. Megérdemli, hogy sikerüljön . .. A Magyar Testnevelési és Sporttanács Elnökségének határozata a „Kilián György test- nevelési mozgalom” bevezetésére és szabályzatára, egyenes folytatása, hazánk testnevelési és sportmozgalma fejlesztésében irányt mutató párt-téziseknek. Ezek a tézisek — mint ismeretes — hangsúlyozzák, hogy a szocialista testnevelési és sport- mozgalom legfőbb jellemzője a részvevők nagy száma. Az 1961. május l-vel induló Kilián György testnevelési mozgalom valóban a legszélesebb körű lehetőségeket biztosítja sportéle tünk további tömegesítése ügyében. Sportkörök, iskolai, üzemi és szakszervezeti sportcsoportok számára eleven. pezsgő sportélet kibontakoztatását teszi lehetővé és az új szakosztályok létesítésére is módot nyújt. A tömegesítést biztosítja, hogy — mindkét nemben — már gyermekkortól — 6 éves kortól lehet a testnevelési mozgalomba bekapcsolódni. A társadalom minden rétege —■ műnk*«, paraszt, értelmiségi — részt vehet a mozgalomban. Az a tény, hogy a mozgalom szabályzata szerint az összes, hazánkban ismert. és űzött, sportág ott szerepel — egyéni, vagy csapatsportág formájában — a jelvényfokozatok megszerzéséhez szükséges feltételek között, sportköreink munkájának kiszélesí tését teszi lehetővé. Az asztalitenisztől a cselgáncsig, az atlétikától az ejtőernyőugrásig, a tornától a köny- nyűbúvár-úszásig, a birkózástól a jégkorongozósig, minden sportág kedvelői számára lehetőség nyílik a Kilián testnevelési mozgalomban való részvételre. A vándorsportok — természetjárás gyalogosan és sí- > vei, túrázás ke- j r ékpáron, autón, motorke - | rékpáron, vízi- l túrázások — i a honvédelmi } technikai jel- | legű sportágak > minden fajta- ) ja ott szerepel a Kilián testnevelési mozgalom próbálás! feltételei között. Mindez lehetővé teszi, hogy a soort- körök, iskola, üzemi és szakszervezeti sportcsoportok • eddig szerteágazó, jelentős részében szervezetlen, helyi jellegű versenyei méltó keretet, magas eszmei tartalmat kapjanak. Nem kétséges, hogy a pezsgőbb, szélesebb- körű sportélet a különböző társadalmi szervek — KISZ, szakszervezet, iskola, stb. — szervezeti életének fellendítését is magával hozza. Számos lehetőség kínálkozik a Kilián testnevelési mozgalommal kapcsolatban a sportkörök klubnapjai, klubestéi látogatottságát növelni, a sportkörök szervezeti életét elevenebbé, tartalmasabbá tenni. Sport érdek esség eh ÉRTENEK-E HOZZÁ az újságírók? Tommy Docherty, az Arzenál válogatott Játékosa — hiába, így karácsony előtt Jól jön egy kis honorárium —• könyvet írt a labdarúgásról. Külön fejezetet szentel a világ legjobb játékosainak és ebben — többek között — igy ír: — Az újságírók nem értenek a futballhoz. Végignéztem a külföldi lapokat, mindegyik tele van Di Stefano és Gento dicséretével. A riporterek szemében ... ők ma a legnagyobbak. A valóság ezzel szemben az, hogy az a két játékos együttvéve sem méltó arra, hogy Tom Finney nek ; akárcsak a 'Cipőjét befűzze . . . Mókás. Mi magunk történetesen láttuk Di Stefánót Is. Gefltót is, Finneyt is. Az első kettőt — együttvéve — cirka négy klaszissal többre értékeljük. Persze — mi is újságírással foglalkozunk . . . ÉRDEKES KÉSZÜLÉK Moszkvai szakemberek hasznos készüléket szerkesztettek az úszás technikájának tanulmányozására. A készülék segítségével az úszó ember mozdulatai minden szempontból eredményesen tanulmányozhatók. A Készülék értékét fokozza az a körülmény, hogy nemcsak az úszás, de a vízben végzett bármely egyéb mozgás tanulmányozására is alkalmazni lehet. A berendezés súlya mindössze 8 kilogramm: azon elv alapján működik, hogy mechanikai értékeket elektromos úton mér és regisztrálja, hogy miként változik a víznek a vizsgált tetrészekre gyakorolt dinamikai nyomása. Szakértők véleménye szerint az új kéfizülék nagy szolgálatokat tesz a sport-mechanikának és a sportfiziológiának. •ws/vW/ eronufí M« sem Tettük észre, hogyan borította Róma fölé csodálatos aranyköpenyét az augusztusi hajnal. Egész éjjel csatangoltunk a rafinált neon- fényekkel megvilágított utcákon, jólesően feszítettük mellünket az ostiai tengerpart felől jövő, enyhet adó szellőnek, s ausztrálokkal, japánokkal, angolokkal és jugoszlávokkal egymásra ürítettük feketés csészéinket a hangulatos presszókban, ahol hófehérkötényes olasz fiúk főzték hatféle keverékből a világ legjobb zamattá feketéjét. Hatodik éjszaka vagyunk már talpon, egyszerűen nem hagy pihenni az örök város tengernyi szépsége, a lépten-nyomon fellelhető műemlékek, amelyek évezredek levegőjét árasztják felénk. Nem tudunk elszakadni a Colosseum sárgásfényű reflektorokkal megvilágított romjaitól és elbűvölten hallgatjuk olasz barátunknak, az örökké vidám Emillónak szavait: — Itt ült Néró... amott aVesta-szűzek,ott feljebb a patríciusok..; Itt vicsorogtak az emberhúsra éhes fenevadak, s emitt mondták el utolsó imájukat a halálra ítélt keresztények. . j A Tevere lustám hömpölyög medrében, a Föntana di Trevi medencéje ma is sok-sok 10 lírással gyarapodott, s a Vatikán Michelangelo tervezte, piros-sárga csíkozású díszruhában feszítő svájci gárdistái fáradtan támaszkodnak alabárdjuk nyelére. M«‘lcg >*811. Emikor reggel nyolc órakor a Bemini szökőkútjaival díszített Piazza di Navonán beszálltunk az autóbuszba, a vezetőfülke fölötti hőmérő 32 Celsius fokot mutatott árnyékban. A sofőr — Milánóból rendelték Rómába az olimpia idejére — nagyokat szippantgat a magyar „Szeged” cigarettából, amivel megkínáltuk. majd barátságosan elmosolyodik és sóhajtva mutogat a felhőtlen, azúrkék ég felé: — Troppo cal do... Elviselhetetlen a meleg. .; Bizony, csaknem elviselhetetlen! Tegnap közel ötven fokos melegben szenvedtünk egy labdarúgó-mérkőzésen a Flaminió stadion lelátóján .. i De nincs megállás! Kis idő múlva már a Via Appia Anticán robogunk Castel Gandolfo és az Alhano-tó felé, s mire odaérünk, 100— 150 elegáns autóbusz sorakozik a parkírozó helyen. Brüsszel, Montreal, Zagreb, Praha, Liverpool, Nürnberg, Zürich, feliratok olvashatók a buszok oldalán, s fenn, a pápa nyaralója körül, ezrek hemzsegnek áldásra várva.;. Az Alba.no-tó hullámain ezalatt karcsú ’•te jakok siklanak a cél felé, innen fentről apró > o iák látszanak csupán, Nem látjuk tisztán. csak sejtjük, hogy az egyik pontocskát a magyar Szőllősi Imre karjai röpítik előre... A tó partjai természetes amphiteátrumot, képeznek itt, a függőkertekben tenyérnyi trattoriák, bisztrók ásítoznak lomhán és a szőlőlugasok alatt hűvös chiantit iszunk damaszkuszi arabokkal... Késő délután van már, amikor elhagyjuk ezt a tündéri helyet, s máris arról tárgyalunk azokkal a szerencsés útitársakkal, akikkel a má| esti úszóversenyekre sikerült jegyet szerez-^ nünk: micsoda mezőny állt rajthoz a 400 méteres gyorsúszásban, ha Katona Jóska tegnap nagyszerű magyar csúccsal sem tudott a döntőbe kerülni! A Slad'o dpi :\nolo nagy tömeg ostromolja a pénztárakat. Az emberek érzik, hogy nem mindennapi eseménynek lesznek szemtanúi. Egy szemüveges angolt mellettem „vágnak le” a római jegyüzérek: 5000 lírát fizet egy közepes jegyért, s még hálásan kezet is fog a vigyorgó Sergióval, Giacomóval.;; Bent az úszóstadionban bábeli nyelvzavar fogadja az embert. A lelátók már majdnem megteltek. A fehérsapkás árusok pillanatnyi szünet nélkül kínálják áruikat: — Gelati... Coca-Cola ... Birra ... Ge- lati... Coca-Cola ... Birra ... Amikor kinyitják a nyakukban lógó apró jégszekrény fedelét, hatalmas gőzoszlop csap ki belőle. A neonok fényei szikrázva szóródnak szét a medence üvegfalán, a víz — talán már mondanunk sem kellene — valószínűtlenül kék, benne sárga színű kötelek feszülnek. Még néhány perc és e kötelek között a világ legjobb négyszázasai vívnak majd ádáz küzdelmet az olimpiai bajnoki címért. Konrads? Jamanaka? Somers? Esetleg Rose, a méLbournei győztes? Ma;d elválik! A n “de.ve p; ltján egyelőre csak az egyenruhába • '•••/.••. ersenybírók és rendezők közlekedne k. Mell -1 im két fehér bőrű dániai fiatalé; • áman fütyörészi a „Wilhelmi- nát”, s anv'-nr az ismerős, együgyű dalocska némi ki.pcs tot teremt velük, máris kézzel- lábbal ak: — ,!b man»*. Jamanaka lesz az első... És . > anatban fokozódik a moraj a nézőtéren, nyolc izmos testű, energikus külsejű versenyző tűnik fel a medence mellett. Látszólag nyugodtak. Jamanaka még mosolyog is, de érzem, hogy ez a mosoly nagyon is erőltetett, sárga bőre sápadtnak hat a fényszórók füzében. A japánok szemefénye nagy dolgokra készül. Ügy véli: eljött az idő, hogy kamatostul visszafizessen Melbourne-ért a magas, szőke, szikár arcú Rosenak. Ed^ésprfdnienve1 félelmetesek, soha .ilyen nagy formában nem volt, mint most. de Rose nem olyan legény, aki megijed. Egykedvűen beszélget Somers-szel, majd lehajol és megkóstolja a vizet. Konrads, az ausztrál „kisfiú”, Blacknak, az angol vízitorpedónak magyaráz valamit el- mélyülten, míg rajthoz nem szólítják őket. Egyszerre néma csend borul a stadionra. Előrehajolunk. Csak minél közelebb ehhez az egyedülálló eseményhez. A rajtkövön szinte íjként feszül a nyolc remek versenyző. A 2-esen Konrads, mellette Black, a négyesen Somers, az ötösön az olimpiai babérokra törő Jamanaka, majd Rose.; i Szívünk a torkunkban ver, szemünk kitágul, az egyik dán gyerek megragadja a karomat. Most! Dörren a pisztoly, s mintha csak egyetlen drótot rántott volna meg valahol a kulisszák mögött egy láthatatlan kéz, vízbe csapódik a nyolc barna bőrű test. Elkezdődött a gigászi küzdelem .;: Somers úgy fúrja magát előre, mint egy kilőtt torpedó, de Jamanaka most résen van! — Elég a második helyekből! — jelentette ki a ferdeszemű fiú, közvetlenül a verseny előtt, s most úgy ragad Somersra, mint a pióca. Sőt, még - arra is van ideje, hogy jobbra, balra vessen egy pillantást. Szinte egyszerre vágódnak a falhoz, a víz kavarog, örvénylik mögöttük... De hirtelen mi történik ott a túlsó oldal 2-es pályáján? Konrads, az ausztrál csodagyerek úgy vágtat előre, mint egy gőzmözdony, s 100 méternél már egy gondolattal ő vezet Mlcxoda verseny. Az mhee torka kiszárad, a halántéka lázasan lüktet, s valahol a csendben nagyot csörren egy elejtett Coca- Colás üveg ... A „nagy hármas” 2:06 8-al fordul, s amikor a víz alól újra felbukkannak, ismét Jamanaka van elől. A japánok felordítanak, ütött a diadal perce! Ezt a bajnokságot már nem lehet elvenni Nippon fiától, Somers és Konrads ei'eje hanyatlik . . ; És most visszajár kísérteni a múlt! Rose eszeveszett tempóba kezd, szinte repül a vízen ez a nagydarab ausztrál legény, pillanatok alatt közel testhossznyi előnyre tesz szert. A nézők felugrálnak helyeikről, mindenki kiabál, üvölt, s a pokoli hangzavarban utolsó hosszba bukfenceznek a küzdők. Rose szőke feje van elől, az ő karja a leggyorsabb, szinte széttépi a vizet. Már három méter az előnye Melbourne bajnokának, aki három csendes év után. szinte másodhegedűsnek látszott itt Rómában, Jamanaka és Konrads mellett. Jamanakáék látják hogy baj van, s még egyszer megkísérelik a lehetetlent: észtvesztő, kétségbeesett hajrát vágnak ki, nyakukon a felnyomuló Black-kaJ, — de minden hiába! Rose jut be elsőnek a célba, hat egész másodperccel megjavítva melbournei olimpiai csúcsát. Az öreg legény ;: .A huszonegy éves ausztrál gyorsúszó..; A kétszeres olimpiai bajnok ... Újságírók, fényképészek hada veszi körül a vízből fáradtan kijövő versenyzőket, akik minden idők eddigi legnagyobb, legizgalmasabb 400-as döntőjét úszták. Roset egy pillanatra eltakarják előlünk, Jamanaka lassú mozdulatokkal húzza magára zöld melegítőjét majd gratulál a most már boldogan integető, szívesen nyilatkozó, ujjongó Rose-nak. Ajkán kényszeredett mosoly, de mit tehet: száz fényképezőgép lencséje szegeződik felé... Most sem sikerült! Rose-nak Rómában sem tudott visszafizetni. Talán majd 1500 méteren Konrads-nak .;, A Stad*o \ tinin n(^rp lassan kiürül, az emberek izgatottan magyarázzák egymásnak a nagy esemény részleteit. — Emi ékszel, amikor Rose előretört? ; i; Jamanaka kipukkadt... Konrads eltaktikázta... Kialszanak a fények is, csend borul a medence fölé. Kint az utcákon most kezdődik az élet.. SOMODÉ JÓZSEF
