Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-24 / 303. szám

A FÖLDMUVESSZ3VETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA * Célunk elérésének alapja: a takarékos Egy hét múlva befejeződik az 1960. év. A f öldmű vessző - vetkezetek dolgozói egész éven át mindig azon dolgoztak, hogy a kiadott terveket túlteljesít­sék. Ez a törekvésük — kisebb hibákat leszámítva — sikerült is. Így lehetővé vált, hogy a dolgozóknak rí egfelelő meny- nyiségű és n.mőségű árukat biztosítsanak és segítségükre legyenek a vásárlásoknál. Eb­ben az évben különösen ta­pasztalható volt az egész me­gye dolgozóinál, hogy az élet- színvonaluk jelentősen növe­kedett. Növekedett az üzletek forgalma és igényesebbek let­tek a vásárlásoknál. Ennek a jelentős forgalom- emelkedésnek kulturáltabb kö­rülmények között való lebo­nyolítása komoly feladatok elé állította kereskedelmünket. A rendelkezésre álló anyagi le­hetőségek csak a leggazdaságo­sabb megoldásokat biztosítot­ták. Ezért szorgalmaztuk az utóbbi évben az új kereskedel­mi formákra való áttérést, mint a hálózatkapacitás növe­lésének leggazdaságosabb és a forgalom lebonyolításának leg­kulturáltabb módszerét. Az or­szágban jelenleg 2500 új keres­kedelmi formában dolgozó szaküzlet működik, amelyből több mint 1400 a szövetkezeti egységek száma. Az előttünk álló feladatokat csak a munkafegyelem meg­szilárdításával, illetve a taka­rékos gazdálkodással tudjuk megoldani. Elsősorban fontos a szövetkezeti egységek tervének helyes kialakítása és e tervek teljesítése. E tekintetben, saj­nos, nagyon gyakran hibákkal találkozunk. Egy-egy boltegy- eég tervének kialakításánál a szövetkezet néha laza terv megállapítására törekszik. Az ilyen terv teljesítése nem igé­nyel nagyobb erőfeszítéseket, könnyen teljesíthető, illetve túlteljesíthető. Ugyanakkor a másik egységnek magasabb tervet adnak és itt a dolgozók nem tudják megfelelően telje­síteni. A laza tervek túlteljesí­tésével felvett prémium a szö­vetkezeti tagság becsapását je­lenti. A tervfegyelem egyik fontos követelménye a tervek részle­teiben való teljesítése. Ez a kö­vetelmény is a népgazdaság többi terveivel való összefüg­gés következménye. Arra kell törekednünk, hogy mindhárom fő árucsoport terveit teljesít­sük a bolti kiskereskedelem te­rületén. Ugyanez a helyzet a vendéglátóipar területén is. Ügy kell dolgozni, hogy a vá­sárolt áruk és a saját termelé­sű áruk tervének teljesítését, illetve túlteljesítését biztosít­suk. Az áruforgalmi tervekkel összefüggésben kell teljesíte­nünk a jövedelmezőségi tervet is. Forgalom túlteljesítés ese­tén nemcsak a jövedelem, ha­nem a költségszint csökkenté­gazdálkodás sére is törekednünk kell. Az általános költségcsökken­tés mellett a hiány nélküli lel­tárelszámolásra, az áruk meg­óvására kell különösen nagy gondot fordítani. Ennek előfel­tétele az áruk szakszerű keze­lése és tárolása. Néhány szö­vetkezetünkben ebben az év­ben is történtek áruromlások, ami részben az egységvezető hibájából adódik. Tudjuk, bol­ti dolgozóinknak nagy többsé­ge lelkiismeretesen foglalkozik az árukezeléssel, de kisebb hi­bák itt is előfordulnak és ezek is befolyásolják a költséggaz­dálkodást. A munka termelékenységé­nek további fokozásával az áruforgalmi tervek mellett mindenütt be kell tartani az egy főre eső forgalmi terv tel­jesítését. Fokoznunk kell a munka termelékenységét és fo­kozottabb mértékben kell takarékoskodnunk a bérala­pokkal. Különösen a túlórák igénybevételénél mutatkoznak itt-ott lazaságok. Igaz, hogy a szövetkezeti kereskedelem fő feladata a lakosság jó áruellá- t:' ;a, de a költségek alakulása sem mellékes szempont. Az áruellátás szervezésének a költséggazdálkodással szoros összhangban kell lennie. Nagyobb gonddal kell a bol­tok nyitvatartási idejét is meg­állapítani. Arra kell törekedni, hogy több azonos profilú bolt esetében összehangoljuk a nyit­vatartási időt, egy bolt eseté­ben pedig, hogy a legnagyobb forgalmú időszakban tartsanak nyitva az üzletek. A beruházások területén is szigorúbb takarékosságra kell törekedni. Vannak községek, ahol találhatók régi üzlethelyi­ségek, amelyeket kis költséggel bolt-, vagy vendéglátóhelyisé­gekké lehet átalakítani. A be­ruházásokhoz nagyban hozzá­járulhatnak a szövetkezeti ta­gok társadalmi munkával, részjeggyel és így a kitűzött cé­lokat jobban meg tudják való­sítani. A takarékosságnak, a munka megjavításának ezenkívül szá­mos más területe is van. A földművesszövetkezetek veze­tőinek vagy beosztott dolgozói­nak kell ezeket a lehetősége­ket felismerni. Ezért szükséges, hogy a vezetés színvonala emelkedjék, szükséges a kép­zettség fokozatos fejlesztése, mert mindez emélkül nem va­lósítható meg. A vezetők is­merjék a beosztottak munká­ját, legyenek tájékozattak és maguk is tájékoztassák terme­lési értekezleteken az egységek dolgozóit, hogy mindig kellő időben tudjanak segíteni az esetleges lemaradásokon. A választott vezetőségnek pedig rendszeres ellenőrző munkát kell kifejteni, a hibákat időben feltárni, mert ez is fontos kel­léke a takarékosabb gazdálko­dásnak. Cukrászati kiállítás Kömián A földművesszövetkezet cukrászdájában immár hagyo­mányossá válik a készítmé­nyek kiállítása. A község dol­gozóinak ízlése szerint ebben az évben már több esetben tar­tottak kiállítást. Most ismét ki­állítás keretén belül mutatko­zott be a földművesszövetkezet új cukrásza. Az elmúlt napok­ban megrendezett kiállítás na­gyon megnyerte a község dol­gozóinak tetszését. Hogy még színesebbé és ér­dekesebbé tegyék a kiállítást, hét darab tortát tombola útján kisorsoltak a látogatók között. A bemutatott készítményekből a látogatók a helyszínen vásá­rolhatták és maguk is megíz­lelhették a sütemények minő­ségét. Mind a kiállításról, mind a sütemények minőségéről el­ismerően nyilatkoztak a vásár­lók. Kérték, hogy a jövőben minél gyakrabban rendezzenek ehhez hasonló bemutatókat. Dicséret illeti a kezdeménye­zésért a cukrászda dolgozóit és a földművesszövetkezet tizem- ágvezetőjét, aki segítségével hozzájárult a szép kiállítás megrendezéséhez. Szabó Lajosné, Kömlő. Fordítsanak rá nagyobb gondot A noszvaji földművesszövet- kezetben az elmúlt évek során nemigen foglalkoztak a mun­kaverseny kiszélesítésével. A szövetkezet vezetői ugyan egy­két értekezleten elmondották a dolgozóknak a munkaverseny- nyel kapcsolatos teendőket, de a továbbiakban nemigen fog­lalkoztak vele. Ebben az évben termelési értekezleten újból megbeszél­ték a versenyfeladatokat, jegy­zőkönyvet készítettek és még párosverseny is indult be a jobb munka érdekében. Az eredmények sem maradtak el, hiszen egyes egységek igen jól teljesítették a terveiket. Ha nem is rendszeresen, de mun­kaértekezleten néha foglalkoz­tak a versenyértékeléssel is. Nem is itt van a hiba. A baj ott kezdődik, hogy a verseny­értékelés szóban ugyan elhang­zott, de semmi nyoma nem marad. Régóta elhatározták, hogy versenytáblát készítenek és ér­tékelik rajta az egyes eredmé­nyeket. Sajnos, év vége van és a versenytábla még most sem készült el. Ügy gondoljuk, na­gyobb gondot fordíthatna rá a szövetkezet vezetősége. Egyes boltvezetők büszkék az ered­ményeikre, akkor miért nem teszik lehetővé, hogy ezeket az eredményeket írásban is lás­sák a többi dolgozók. Talán ez U jobban hozzájárulna a célok megvalósításához. Kultúresoporl alakul Tárná szeitisuiklóson A község kulturális életének fellendítése mindig nagy prob­lémát okozott a községben. A községi tanács és a helyi KISZ-szervezet számos próbál­kozása ellenére az elmúlt évek­ben csak egy-egy darab beta­nulására tudták létrehozni a kultúrcsoportot. Most a leg­utóbbi földművesszövetkezeti igazgatósági ülésen elhatároz­ták, hogy a községben levő ter­melőszövetkezetek fiataljait a KISZ-szervezettel közösen be­vonják a kulturális munkába. A 24 főből álló kultúrcsoporl már meg is kezdte Gárdonyi Géza „Falusi verebek” című színművének betanulását. A kultúrcsoport vezetését Sánta Emil általános iskolai igazgató vállalta. Ügy tervezik, hogy ez­zel a színdarabbal meglátogat­ják a -ornyező falvakat és még a tél folyamán egy másik szín­darabot is betanulnak. * Hetenként Nagy a forgalom a szövetkezeti boltokban Ezekben a napokban szerte az országban lázas vásárlással készül mindenki a karácsonyi és újévi ünnep megünneplésé­re. A sok jókívánság mel'é igyekszik mindenki kedves ajándékokkal meglepetést sze­rezni rokonainak, ismerősei­nek. Ebben az évben már az eddigi tapasztalatok alapján is jóval nagyobb a forgalom falun és városban egyaránt, mint az elmúlt években. Életszívonalunk emelkedésé­vel növekedett a vásárlóerő és így kereskedelmünket is na­gyobb feladat elé állította az idej ünnep. A kereskedelem, látva a felvásárlóerők növeke­dését, időben felkészült megfe­lelő mennyiségű árukészlettel. Megyénk földművesszövetkeze­ti boltjaiban több mint 123 mil­lió forintos árukészlet várja a vásárlókat. Ebben az évben 20 százalékkal több .árukészlettel növekedett a szövetkezeti ke­reskedelem. Nagyobb válasz­tékkal várják üz’eteink a vá­sárlókat és ma már egyes üzle­tek árukészlete egyenlő szinten áll a városi boltokéval. A hevesi földművesszövet­kezet áruháza és konfekció boltja soha nern látott mennyi­ségű árut biztosított az ünne­pekre. Nyugodtan. elmondhat­juk, hogy ezekben az üzletek­ben a vásárlók megtalálhatják mindazt, amit ma iparunk elő­állít. A forgalom zavartalan lebo­nyolítása és az ajándékvásár­lás megkönnyítése érdekében megyénk 43 szövetkezeti bolt­jában ajándékvásárlásokat tar­tanak. Különösen szép eredményt hoztak az üveg-, porcelán- és műanyag-vásárok is. A verpelé­ti, hevesi, vámosgyörki és tar- namérai földművesszövetkezetd boltokban tartott vásárok kü- 'önösen szép eredményeket hoztak. Olyan földművesszö­vetkezeti egység is volt, amely csupán a játék-, sport- és kul- túrcikkekből 30 ezer forintos forgalmat ért el. A könyv- és játékvásároknak nagy számú látogatód voltak. Az iparcikkek mellett igen jól felkészültek a várható for­galomra az élelmiszerboltok is. Megyénk földművesszövetkeze­ti kereskedelmének fennállása óta ebben az évben rekord- mennyiségű szaloncukrot és fe­nyőfát hoztak forgalomba. A legszebb csomagoású szalon­cukrokból mintegy 6 vagon áll a vásárlók rendelkezésére. Fe­nyőfa választékunk is igen megnövekedett ebben az év­ben. Szövetkezeti boltjaink 23 ezer méter fenyőfát biztosítot­tak. Nincs tehát hiány ebből sem. A földműveszövetkezeti boltok jó munkáját dicséri az a tény is, hogy ebben az év­ben zavartalanul bonyolítják le az ünnepi vásárokat. —Sz.~> hatezer sütemény A megbecsült munka eredménye Ködös, esős őszi idő telepe­dik a városra. Az emberek ka­bátjukba burkolózva sietnek ki-ki a maga teendője után. Még alig múlt el dél és máris szürke homály ereszkedik las­san az utcákra. Az idegen, aki itt jár Hatvanban, siet, hogy a hideg és nyirkos idő elől va­lami jó, barátságos helyet ke­ressen. így jutottunk mi is a föld­művesszövetkezet cukrászdá­jába. A szép üzlethelyiség va­lóban dísze a városnak. Hal­lottuk, hogy ebben a cukrász­dában jó süteményeket árul­nak. Es amikor magunk is meggyőződtünk róla, megkér­tük a felszolgálót, hogy ismer­tessen meg bennünket a jó fa­latok készítőjével. Az üzlet mögötti szűk folyo­són találtuk meg Pádár Pált, a szövetkezet cukrászmesterét. Megvalljuk, kissé csalódást okozott bennünk a találkozás. Ügy gondoltuk, hogy tészta- dagasztás vagy éppen krémke­verés közben találjuk. Ehe­lyett azonban kis asztalnál ül­ve papírok, kimutatások hal­mazán dolgozott. — Sajnos, nagyon sok papír­munka van egy ilyen műhely­nél — panaszkodott. Kalkulá­ció, anyagrendelés, leltározás és sok más adminisztrációs munka. — A műhelyben azért csak jut ideje arra is, hogy süte­ményeket készítsen? — érdek­lődünk. — No, persze. Azért én ké­szítem elő az alapanyagokat — válaszol mosolyogva. — A tészták készítését azért nem adom ki albérletbe. Körülnézünk a műhelyben. Középen hosszú asztal mellett három segéd készíti a külön­böző tésztákat. A sarokban le­vő kemencéből jó illat árad szét. Habverőgép zúg. készíti a tortákhoz szükséges kelléke­ket. A kemencéből friss süte­mények kerülnek elő és máris viszik, az üzletbe. — Ügy látjuk, van forgalom süteményből is bőven. A mű­hely hogyan elégíti ki az üzlet igényeit? — Bizony, így őszön, a lako­dalmak idején, nagyon kell dolgozni, hogy a megrendelő- seket teljesíteni tudjuk. És j ehhez jön még az űriét napi j szükséglete. — Milyen mennyiségű süte­ményeket készítenek? — Nagyon nehéz lenne meg­határozni, de itt van a leg­utolsó hét összesítése. Például krémesből 3700, mignonból 1800 fogyott el. Ehhez jönnek még a torták és a különböző sütemények. Mert a tortát is szeretik ezen a környéken. Az elmúlt héten például 70-et ké­szítettünk, amiből 1400 torta­szelet telik ki. Megtudtuk, hogy a cukrász­da híre már rég túlnőtt a vá­roson. A környező községek­ből — Boldog, Galgahévlz, Tú­ra — mind ide járnak vásá­rolni. A lakodalmakra óriási tortákat rendeltek. Ügy kellett elkészíteni, hogy 3—4 torta mennyiségét dolgoztatták egy­be. Amint láttuk, jól dolgoznak és így nem csoda tehát, hogy a III. negyedévi tervüket 150 százalékra teljesítették. Jelen­leg még három tanulója is van a műhelynek, akik szorgalma­san sajátítják el az édes dol­gok készítésének titkait. Ma­ga Pádár Pál elvtárs szívesen foglalkozik velük, tanulhatnak tőle. Érti és szereti a szakmát. Bizonyítják ezt az eddigi cuk­rászversenyekről elhozott dí­jak. Az utóbbi két évben majdnem minden cukrászver­seny első helyezését ő nyerte el. Sok jó tapasztalatra tett szert az elmúlt 8 év alatt. Na­gyon sok problémát kellett megoldani addig, amíg a föld­művesszövetkezeti cukrászda jó hírneve elterjedt. Ma már jól felszerelt műhelyben dol­goznak, minden lehetőségünk megvan a jobb eredmények elérésére. Az eltelt néhány év alatt maguk a vásárlók is megkedvelték Pádár Pál ké- szítmén3reit, a környező közsé­gek lakói oedig szinte állan­dó vásárlók a hatvani cuk­rászdában. Bensőséges ünnepség keretén belül búcsúztatták a srihalmi földművesszövetkezet II- számú bolt vezetőjét, Sárkány Ernőt, I nyugdíjba vonulása alkalmából. Az ünnepségen megjelentek a földművesszövetkezet válasz­tott vezetőd, dolgozói, akik több éve együtt dolgoztak az idős boltvezetővel. Sárkány elvtárs már több mint tíz éve dolgozik csak a földművesszövetkezetnél. Mint boltvezető igyekezett munkáját becsülettel elvégezni. A kapott tervét mindig 100 százalékon felül teljesítette és nagy része volt abban, hogy a földműves- szövetkezet tevékenységét meg­szerették a faluban. Ezért a munkájáért 1958-ban „Kivá'ó dolgozó” kitüntetést kapott. Mint vegyesboltvezető dolgo­zott ez év közepéig. Régi. ha­gyományos boltját azonban eb­ben az évben önkiszolgáló élel­miszer-háztartási üzletté épí­tették át. Nehéz munkája még csak fo­kozódott. A vásárlókkal meg kellett ismertetni az önkiszol­gálás módszeneit. Sokan ide­genkedtek az új formától. A korszerű bolt és a boltvezető udvariassága, nevelőmunkája azonban meghozta a várt ered­ményt. A község dolgozói meg­kedvelték az ömkászolgálásá formát, mutatja ezt a napról napra növekvő forgalom. Most 61 éves kora bein búcsút mon­dott a kereskede’errmek és hát­ralevő nyugdíjas évei alatt él* vezi dolgozó népünk gondosko­dását. A földművesszövetkezet ve­zetősége nevében Hangrád. Márton, a földművesszövetke- zet igazgatósági elnöke búcsúz­tatta a nyugdíjba vonuló dol­gozót. A szakszervezet részéről Repászki Pál, mint a szövetke­zet legidősebb dolgozója bú­csúzott Sárkány elvtárstól. Éle­tének fáradságos munkáját tiszteletben tartja az egész szö- vetkszetj tagság. (Szaha) II zöldségtermelési szerződéskötés megyénkben Megyénkben 123 termelő- szövetkezet kötött zöldségter­melési szerződést a MÉK-kel. Termelőszövetkezeteink nagy része már tudatában van an­nak, hogy a következő évi ter­melési és pénzügyi tervek ki­dolgozásához szükséges, hogy a szerződéseket időben meg­kössék. Több termelőszövet­kezet közgyűlésen, vezetőségi ülésen tárgyalta meg a követ­kező évi szerződéses zöldség­területek kialakítását. A termelőszövetkezet zöld­ség és burgonya szerződéses területeinek meghatározása nemcsak a tervkészítés miatt szükséges, hanem a MÉK ré­széről fennálló szerződéses kö­telezettségek minél jobb és időben való teljesítése miatt is. Ugyanis a zöldségtermelés alapfeltételeit már az ősz és tél folyamán meg kell terem­teni. Csak a lekötött területek alapján tudjuk mind a meleg­ágyi felszerelésekből, mind a vetőmagvakból jelentkező igé­nyeket megállapítani, és ezek kielégítéséről időben gondos­kodni. Megyénkben a hagyományos zöldségtermelő területeken, de azon kívül is, a termelőszö­vetkezetek jövedelmének na­gyobb részét a szerződött áruk adják. Ez elsősorban azért je­lentős, mert a termelőszövet­kezet akkor jut jövedelemhez, amikor más cikkekből nem jelentkezik ilyen formában be­vétel. Ugyanakkor a nagyüze­mi zöldségtermelés fejlesz­tése kihat a termelőszövetke­zet gazdasági összetételére, a belterjes gazdálkodás irányá­ban. A zöldségtermelésünkből származó árumennyiség pedig nagyban befolyásolja a belső szükséglet és az export lehe­tőségeinek kielégítését. Ficzerc Sándor, mg. mérnök.

Next

/
Thumbnails
Contents