Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-22 / 301. szám

1960. december 22., csütörtök NÉPÚJSÁG 3 Egyre több családi házat! Az egri építési napokról A HÉT VÉGÉN rendezték meg Egerben az építési napot, mely elé sokan, építők és épít­tetők, méltán nagy érdeklődés­sel tekintettek, hiszen aktuális téma körül folytak az ankét előadásai. Csank hajós, a megyei tanács építés-közlekedési osztályának vezető jé érdekes számadatok tükrében ismertette a napja­inkban egyre nagyobb mérték­ben kibontakozó családi ház­építés méreteit és szembeállí­totta a Horthy-világ lakásépí­tési akcióival. 1959—60-ban mintegy 52 000 lakás épült. Az építkezések ütemét mi sem il­lusztrálja jobban, mint hogy 1951—52-ben, évente Egerben 8-r-10, az egri járás területén pedig 10—30 családi ház épült, addig 1958—60-ban az átlag a járás területén eléri az évi 300-at, Eger városban pedig már 150-nél többet is. A kor­mányzat elkészítette a 15 éves lakásépítési programot, amely szerint ez időszak alatt 1 mil­lió lakást kell építeni, ami azt jelenti, hogy a lakosságnak mintegy 40 százaléka új lakás­ba költözhet. Természetesen, a program igen határozott mér­tékben számít a családi házak építésének egyre fokozódó üte­mével, azt még fokozottabban segíti és éppen ennek előkészí­tését szolgálja az építési nap megrendezése. Ezután egymást követték a szakelőadók, akik a megjelent nagyszámú hallgatósággal is­mertették mindazt a tudni­valót, ami a családi ház építé­sével kapcsolatos, a telek meg­szerzésétől egészen a házba va­ló beköltözésig. Dr. Artner Oszkártól, az OTP előadójától megtudtuk, hogy a tanácsok házhelyet nem juttathatnak, hanem azokat átadják az OTP-nek/ Itt készpénz, vagy 24 havi részletre értékesítik eze­ket. Fontos tudnivaló, hogy a tanács előírhatja az értékesí­tésre kerülő telkeknél a bizo­nyos határidőig történő beépí­tési kötelezettséget és ameny- nyiben a vevő ennek nem tesz eleget, az OTP ezt szerződés- bontó oknak minősítve, fel­bontja az adásvételi szerző­dést! EGER VAROS főmérnöke ér­dekes ismertetőt adott a csalá­di házak építése során szóba jöhető tervek közül. Amíg ré­gebben kizárólag egyedi ter­vek alapján épültek e 'házak, ma kormányzatunk több irány­ból segíti az építtetőket ebben is. Elsőrendű tervezők készít­tette típustervekből egész kö­tetnyi all rendelkezésre. Van­nak úgynevezett országos tí­pustervek és azok az OTP-néi megtekinthetők. A típustervek alapján való építkezés gazda­ságos, mert az építési enge­délyben csak a típusterv szá­mára kell hivatkozni, s amely­hez pontosan kidolgozták az egyes terveknek megfelelő anyagszükségletet és feltüntet­ték a várható építkezési költ­séget is! % • Nagy érdeklődéssel hallgat­ták, főleg az egriek, dr. Rózsa Sándornak, a városi tanács VB-titkárának előadását a szö­vetkezeti lakásépítésről, annál is inkább, mivel a Hadnagy ut­cai lakótelep házainak nagy része ilyen keretek között lé­tesül. Állami erőből ilyen óriási méretű lakásépítkezések szinte megoldhatatlanok len­nének — ezért kell mozgósíta­ni a társadalmi erőket is. A szövetkezeti lakásépítésben ki­zárólag bérből és fizetésből élők vehetnek részt, azok kö­zött is elsősorban az ipari dol­gozók! A lakásépítő szövetke­zetek önkéntes társulások. A megalakuló lakásszövetkezeti szervező bizottság feladata töb­bek között elbírálni a tagfel­vételeket is, az egyes vállala­tok vezetősége előterjesztésé­nek figyelembe vételével. Beköltözés előtt a lakás árá­nak 15 százalékát készpénzben kell megfizetni, a többit pedig hosszú törlesztés formájában. Egyébként az építkezésekhez az állam kamatmentes kölcsönt bocsát az engedélyezett szövet­kezeti lakásépítkezések céljá­ra. A beköltöző — gyermekei­nek száma után — bizonyos engedményt is kap, sőt az üte­mezettnél korábban való fize­tés esetében további kedvez­ményt is. Az építési költségek 50 százalékának kifizetése után a lakás telekkönyvileg is a szö­vetkezeti tag tulajdonába ke­rül. Ismertetést kaptak az an­két hallgatói, az Egerben oly jelentős eredményeket elért emeletráépítési akcióról is, amely hasonlóan az előzőkhöz, lényeges mértékben segít a la­kásgondokon. Érdekes ELŐADÁST hall­hattak a hallgatók az építési anyagok beszerzésével kapcso­latban is. Jakkel János, a TÜZÉP dolgozója elmondta, hogy a tapasztalatok alapján most télen szerződést kötnek a jelentkező egyes építtetőkkel a szükséges anyagok leszállításá­ra. Ezen életrevaló kezdemé­nyezés keretében 3 hónapon belül a családi házat építtető, szerződéskötők simán hozzá­jutnak az anyagokhoz. Sőt. a szállításra vonatkozóan is foly­nak már tárgyalások a 32. AKÖV-vel. Sajnálatos tény, hogy sok esetben olyan anya­gokat terveznek be az egyes házakhoz, amelyek nem sze­rezhetők be — igen fontos .te­hát, hogy a tervezők állandóan kísérjék figyelemmel a forga­lomba kerülő új építőanyago­kat. Örömmel hallottuk, hogy most van cement bőven, — te­hát ne nyáron vásárolják az építtetők ezt az anyagot. Mész is van — ezt se az utolsó pilla­natokban szerezzék be, hiszen a több hónap óta beoltott mész sokkal alkalmasabb az építke­zéshez! Nem lesz fennakadás betongerendában sem, ne kös­sék egyesek magukat a drága fagerenda-anyaghoz, hiszen er­re a célra sokkal megfelelőbb, az előregyártott vasbetonele­mekből készített gerendázat. Üj építési anyag a „Perlit”, amelyből egy 3 cm-es vakolat felér egy 20 cm széles fal hang- és hőszigetelésével. Az Országos Takarékpénztár szakemberei részletesen is­mertették a családi ház építke­zésével kapcsolatban felmerü­lő összes vonatkozó kölcsön­nyújtási problémákat is. AMINT AZ illetékesektől ér­tesültünk, akinek bármilyen problémája adódik a családi ház építésével és a telek meg­szerzésével kapcsolatban, az a hivatalos időben bármikor kap bőséges és kimerítő felvilágosí­tást és tájékoztatást a városi és járási tanácsok műszaki osztályain, valamint az OTP- nél. > Sugár István Sxépírás-ohtattís orvosok részére A New York-i Mount Sinai kórházban dolgozó orvosok re­ceptjeit nemcsak a betegek és a patikusok, de már jóformán í maguk az orvosok sem tudták kibetűzni. Ezt a kórház igaz­gatója is túlzásnak találta és ezért elrendelte, hogy vala­mennyi orvosnak kétszer he­tenként szépírás-oktatáson kell részt vennie. Szövérdi Gyula: POGÁNY TÜZEK (Zrínyi Riadó) A művelődési otthonhoz kö­zeledve, egyre inkább szemünk elé tűnnek a televízió-adás­hoz szükséges kellékek. Az épület tetején dróthálóval át­szőtt. hatalmas méretű, homo­rú fémkorong: a mikrohullá­mú adóállomás volt elhelyez­ve. Az udvaron parkírozó, im­pozánsan komoly külsejű mű­helykocsiból kábelek hálózták be pókhálószerűen a környé­ket. Tulajdonképpen ez a ko­csi jelenti az adás lelkét. Ide futnak össze a felvé­telek szálai, innen sugározzák tovább a képet, és innen ad­ják a felvételeket irányító pa­rancsokat. Zámbai Dénesi, a külső köz­vetítő csoport vezetőjét a ka­merák előtt találtam munka közben. Szívesen válaszolt né­hány kérdésemre, amely a legtöbb televízió-néző előtt, bizony még ma is műszaki ti­tokként lebeg. Így tudtam meg, hogy a kamerában ke­letkező képek az elektronikus jelek sorozatából tevődnek ösz- sze, és egy-egy kép 625 víz­szintes sorból épül fel. Egy- egy közvetítést, 3—4 kamerával bonyolítanak le. (Domoszlón hárommal.) A kamerák száma mindig a terep áttekinthetősé­gétől függ. A kép útja tehát a kamerán keresztül a közvetítő kocsiba vezet, ahol minden kamera egy különálló képer­nyőhöz csatlakozik. A kocsi­ban hat ilyen képernyőt talál­ni párosával egymás fölött, tehát ugyanennyi kamera dol­gozhat egyszerre. Ez a hely,a rendező fellegvára, aki a be­érkező kévékből az adásra legmar-s.Pnlöbbet válassza ki. aztán képkeverő (kév- mJ—• -'‘k.nyelven) seqítséné­pa1 \ “mk az átvivő hált zatba Hogyan is történik <>' oz átvetítés? Erre is választ A televízió Domoszlón kaptam Zámbai Dénes mér­nöktől: — Ha Budapesthez közel ve­szünk fel műsort, akkor ,köz­vetlenül a nagy adóhoz továb­bítjuk a képet, A mostani esetben ez lehetetlen a nagy távolság és a dombos vidék miatt. Ezért a kékestetői relé­állomás közbeiktatásával' dol­gozunk. A kép így a következő utat teszi meg: kamera, mű­szerkocsi, képkeverő, mikro­hullámú adó, Kékestető, Bu­dapest és végül a nagyközön­ség. — Természetesen a jó adás szükséges tartozéka még a tiszta hang és a precízen meg­oldott világítás — folytatta Zámbai mérnök a műszaki is­mertetést. — A hangot mikro­fonok segítségével továbbítjuk az adóhoz, ahonnan a képpel egyidőben kerül a néző elé. A világítást reflektorokkal és nagyfényű égők sorával old­juk meg, bár ezekre nem len­ne elengedhetetlenül szüksé­günk, mert kameráink el­érik az emberi szem érzékeny­ségét. Beszélt még Zámbai elvtárs a magas energiafogyasztásról, amely egy adás allcalmával meghaladja egy egész falu áramfogyasztását. Ezért első ténykedésük: külön transz­formátor beiktatása a hálózat­ba. Az eddigiek kizárólag a te­levízió-adás műszaki részét képezték, de legalább ennyire fontos a művészeti csoportok munkája is. akiknek lelemé­nyessége nélkül hézagos, von- ‘-‘"ff lenne az adás. rvivétel közben szemléltem r; í az aprólékos körültekin­tést igénylő munkát, de a ku­lisszatitkokat Katkics Ilona rendezőtől érdeklődtem meg. A televízió felvételei ha­sonlóak a filmfelvételekhez, de itt a zümmögő felvevőgé­peket a néma kamerák he­lyettesítik. A szereplők el­mondják mondanivalójukat. A kisegítő rendezők itt is leállít­ják a felvételeket, akarom mondani a próbákat, és újra ismétlik az egyes jeleneteket, mert a nagy adásnál már nincs igazítás. A díszletezők megfe­lelően átalakítják az adás he­lyét, és a környezetet drapériá­val, virággal díszítik. A füle­met megütötte a forgatókönyv szó, amelynek megismerése már a régebbi időkből varázs­latosan vonzott. Ezért felke­restem B soros kisegítőrende­zőt, hogy kíváncsiságomnak eleget tegyek. Nem is olyan bonyolult, mint előzőleg, is­meretlenül gondoltam. A je­lenetek, párbeszédek legapró­lékosabb papírra vetése az egész. A mozdulatoktól kezdve a kalaplevételig: minden ki­dolgozva, amelyet a rendező közöl a szereplővel, vagy a riportalannyal. Egy ilyen felvétel alkalmá­val, mint például a domoszlói, 30—35 fővel rendelkező appa­rátust mozgósít a televízió, amelyek között vannak mér­nökök és technikusok, akik állandóan ügyelik a finoman éifzékeny műszerek rezzenését. Mindenesetre élményszámba ment a betekintés a televízió belső titkaiba, mert olyan sok ismeretlen problémára fényt derített, amely eddig csak ho­mályosan élt az emberben. HÁROM OKSZAGBAN ját­szódik ie az érdekes történel­mi regény cselekménye: Ma­gyarországon, a Német-Római Birodalomban és a kijevi Rusz- ban. A regény címe a tizen­egyedik század közepe táján kirobbant pogány lázadásokra utal, de témaköre sokkal szé­lesebb; felöleli a kijevi emig­ráció leírását csakúgy, mint a császári udvar életét. A regénynek nincs megszo­kott értelemben vett főhőse. A címe azt jelzi, hogy a tűzzel- vassal megkeresztelt magyar nép és az uralkodó osztály nagy részének szívében még ott élnek a pogány vallás ma­radványai, a pogány tüzek. S a pogány vallás a hűbéressé’ züllött Péter király kormány­zásával, a német lovagok, az idegen papok garázdálkodásá­val és a letelepedett, a föld­művelő életmóddal elégedetlen főurak és dolgozók egységes ideológiája lesz. Az író jó történelmi érzék­kel mutat rá, hogy a pogány lázadások, a pogányság ideoló­giájának szociális bázisát a dolgozó tömegek szörnyű nyo­mora jelentette. Szövérdit termékeny fantá­ziája néhol átsegíti olyan aka­dályokon is, amelyeket a kor­szak forrásanyagának hiányos­ságai emeltek. Érdeklődéssel forgathatják a könyvet azok, akik szeretik a történelmi regényt, bár az író gyakran felületesen ábrázolja a korabeli viszonyokat. Kissé mechanikusan fogja fel a ke­reszténység kérdését; nem ve­szi észre, hogy a kereszténység a feudális Európa ideológiai pillére. Nem foglal állást az éppen születő új mellett, nem disztingvál határozottan a bomlófélben levő katonai demokrácia és- a letelepedett életmódot jelentő feudális rend között. ROMANTIKUS, kissé Her- czeg Ferenc-ízű pogányrajon- gása eltakarja előle azt a tényt, hogy a pogány vallás egy ■'úl- haladott' társadalmi és gazda­sági rend ideológiáját fejezi ki, azt, hogy a magyarság, a magyar nép fejlődése megkö­vetelte a változásokat, s a ke­reszténység. felvétele és a feu­dalizmus útja pedig fennma­radásunk feltétele volt. Az író fölényes biztonsággal ragadja meg figuráit, élethű­Szólnunk kell a közgyűlés­ről is, amelyet a televízió köz­vetített. Csontos elvtárs, a tsz elnöke röviden vázolta az alig egy éve alakult Mátragyöngye Tsz munkáját. Elmondotta, hogy az eltelt idő alatt az 1035 tagról 1116 főre emelkedett a , létszám, mert 81 gazda ás eredményeket látva, időközben belépett a szövetkezetbe. A terméseredményekről szólva elmondotta, hogy a tervezett 64 vagon búza helyett 65 va­gont termeltek. A szőlőtermés eléggé gyengén sikerült, mert a kétszeri fagy és a sok őszi esőzés tekintélyes kárt oko­zott a termésben. Mégis a szá­mok ezen kellemetlen termé­szeti jelenségek ellenére sem mutatnak eldobni való ered­ményt. Exportra 12 vagon cse ­megeszőlőt szállítottak, 600 mázsát pedig a tőkéről egye­nesen a Borforgalmi Vállalat részére adtak el. Jelenleg a pincékben 1850 hektoliter jó minőségű bor van, amelyet részben eladnak, részben pe­dig a tagság között osztanak szétm A szövetkezet évi pénz- forgalma meghaladta a négy és félmillió forintot. Ez a dicsé­retre méltó eredmény a tagok lelkes munkáját tükrözi, akik közül sokan, mint Bukovics Mihály, Szölösi néni, Ferencz János tűntek ki jó munkájuk­kal. A gyűlés végeztével és az ízletes disznótoros vacsora után, vig poharazgatás mel­lett gyorsan szállt az idő. .4 szövetkezet tagsága e nagy családi ünneppel zárta le egy eredményekben, sikerekben gazdag évet, amely biztosíté­ka, hogy a jó talajba hullott mag a következő esztendőkben még gazdagabb termést hoz. Laczik János en, reálisan ábrázolja / a jó papot, a rossz papot, pogány­imádó főurat, a hazátlan be­senyőt, de az összkép mégis gyengén sikerült; lényeges ösz- szefüggések homályában • ma­radtak, mert vallási és java­részt személyi jogokból akar­ta magyarázni az anarchikus állapotokat, nem pedig a feu­dalizmus stuktúrájából. A könyv eléggé laza szerke­zetű munka, talán nem is re­gény, inkább egy — több-ke­vesebb, részben mondvacsi­nált összefüggéssel egybekap­csolt — novellafűzér. Az izo­lált szerkezet következménye, hogy a szerző elsiklik olyan lehetőségek felett, amilyent péjdául Vata és András her­ceg élesebben, jobban megraj­zolt, a szubjektív okokon túl­menő szembeállítása eredmé­nyezett volna. Vata tragikus hős. Tragédiája, hogy vala­mennyi szereplőnél különb, valamennyi főúrnál, katoná­nál, lázadónál és Péter párti­nál különb, mégis alul marad a nagy küzdelemben. Alul ma­rad, mert bár nem pusztul el, de nem az ő elképzelései va­lósulnak meg, hanem András királyé. Vata bármennyire is élesszemű, és tisztán látja a tizenegyedik század problé­máit, nem_veszi észre, hogy az idő elhala3t mellette, s a fej­lődés lendülete könyörtelenül maga mögött hagyja a vissza­húzó erőket. Márpedig Vata minden jószándéka ellenére is végső soron retrográd törek­véseit szeretné megvalósítaná Szövérdi itt nem tudja eléggé hangsúlyozni — és érzékeltet­ni is elég gyengén —, hogy Vata mellőztetése végső soron történelmi szükségszerűség, nem pedig világraszóló igaz­ságtalanság. Szólnunk kell néhány szót a könyv nyelvezetéről is. Az író néhol — nem tudni mi ok­ból —, de minden áron vissza akarja adni a tizenegyedik századi magyar beszédet, a korabeli kiejtést. Ez akkor se lenne szükséges, ha régi ma­gyar' nyelvről komolyabb, megbízhatóbb ismereteink len­nének, így pedig felesleges, és néhol bosszantó is. Bosszantó, mert csak néhány szót archai­zál (pl. Kióvja, urusság — Kijev és orvosság helyett, stb.). A REGÉNY VÉGIG érde­kes, leköti az olvasót. Cselek­ménye —, amely trónviszályok, politikai küzdelmek; szerel­mes asszonyok, népnyúzó ka­tonák és nyomorgó parasztok közé visz el bennünket — kis­sé széteső, de biztosítja az érdeklődést. A Pogány tüzek nem hibát­lan regény, nem hibátlan kor­rajz, de remek olvasmány. Krajcár Imre 1 ' Egy vidám esi margójára A KIOSZ hatvani helyi cso­portja vasárnap este nagysike­rű vidám estet rendezett A vidám műsor keretében bemutatott Karinthy-jelene- tek, az Óriást jóember, a Sark­utazó és a Menjen a sóhivatal­ba, nagy közönségsikert arat­tak. Menyhárt Pál Szegő hiva­talnok és a Cugszfürer szerepé­ben nagy sikerrel alakította Karinthy figuráit. Kovács Ká­roly rendszerint az intellektuá­lis szerepekben mutatkozik a közönség előtt, így nem vélet­len, hogy dr. Fuchs .ügyvéd és öblei professzor szerepeit ő kapta. Pádár Béla a komikus- szerepek alakítója, ez alkalom­mal sem okozott csalódást s a fel-felharsanó vidám kacagás az alakítások elismerése volt. Különösen Wasserkopf szere­pében mutatott jó műkedvelői teljesítményt. Burján Mária tudásának leg­javát adta Mancika gépírónő, Mari cseléd és öbleiné szere­peiben, míg Kontra Margitot a nagysága és a szobalány szere­peiben tapsolta a közönség. A Menjen a sóhivatalba Solté­szének szerepét Juhász Ferenc vállalta és oldotta meg siker­rel. Fekete Endre hegedűjén Kreisler: Szerelmi bánat, Szép Rozmaring. Edgár: Szerelmi üdvözlet és Chopin: Dal című műveit adta elő nagy sikerre!. Menyhárt Pál operettdalai és a Menyhárt-házaspár duettje színesebbé, változatosabbá tet­ték a műsort. A zeneszámokat zongorán Fekete Endréné kí­sérte. A KIOSZ háromórás vidám műsora bebizonyította, hogy az öntevékeny kultúrcsoportok minden támogatást megérde­melnek. Fejlődnek műsoraik, s egyre nagyobb igényességgel kerülnek a közönség elé. Az előadás után, mely joggal gya­rapította a KIOSZ kultúrgár- dájának sikereti, azt reméljük, hogy a jövőben még gyakrab­ban találkozhatunk velük a Művelődési Házban. Dr. Rőczey Ödön Rendelkezés az 1960/61. oktatási év középiskolai tanulmányi versenyekről Az idén is meghirdették az 1960/61. tanévi középiskolai ta­nulmányi versenyt és az Arany Dániel matematikai versenyt. A középiskolai tanulmányi versenyen a harmadik és ne­gyedik osztályos tanulók ve­hetnek részt. Egy diák legfel­jebb két tantárgyból indulhat. A verseny tantárgyai a követ­kezők: magyar irodalom, törté­nelem, orosz nyelv, — vala­mennyi középiskolai típus ta­nulói részére, matematika a gimnáziumok és afz ipari tech­nikumok, fizika a gimnáziu­mok, földrajz a gimnáziumok és a közgazdasági techniku­mok, fizika a gimnáziumok, földrajz a gimnáziumok és a közgazdasági technikumok, ké­mia és biológia a gimnáziumok, gazdasági számtan és könyv­vitel a közgazdasági techniku­mok tanulói részére. Az ipari és mezőgazdasági technikumok szaktárgyi verse­nyeit, valamint a közgazdasági technikumok statisztikai verse­nyét az illetékes szakminiszté­riumok. illetve a Központi Sta­tisztikai Hivatal hirdetik meg és bonyolítják le. Az Arany Dániel matemati­kai versenyben részt vevők kö­re és a verseny szervezési for­mája változatlan. Ezzel kap­csolatban a korábbi években kiadott rendelkezés érvényes. Az Arany Dániel versenyen a közgazdasági technikumok első és második osztályos növendé­kei külön tételt, kapnak. A középiskolai tanulmányi verseny győzteseit valamennyi tantárgyból egy-egy 2000 forin­tos első, egy-egy 1000 forintos második, valamint egy-egy 500 forintos harmadik díjjal jutal­mazzák. További kieme’kedő munkák készítői minden tan­tárgyból könyvjutalmat .kap­nak. A díjnyertes tanulókat az egyetemekre (főiskolákra) vizs­ga nélkül vaszik fel. ha olyan karra (szakra) jelentkeznek, amelynek va’amenyi szakmai felvételi vizsga tárgyából a tanulmányi versenyen pályadí­jat kaptak. (MTI) Szülői értekezleten íobelőtte magát az iskolaigazgató Mexikóban A mexikói Pueíbla városban egy iskolaigazgató szülői érte­kezleten nyilvánosan főbelőtte magát, miután az iskola egyik tanára súlyos, erkölcsibe ütkö­ző vétségek elkövetésével vá­dolta. „Becsületemet és az is­kola jó hírnevét szenny érte, ezt csak vérrel lehet emosni” — kiáltotta az íga/.ga:ó, majd több száz szülő jelenlétében golyót röpített a fejébe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents