Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-22 / 301. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Újító és kiváló dolgozó AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA SS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XL évfolyam, 301. szám Ára S0 fillér 1960. december 22., csütörtök Jog és kötelesség Azok a politikai és gazdasági eredmények, amelyeket az utóbbi időben elértünk, jó néhány embert cl- bizakodottá tettek, kényelmesebbé váltak, az egyre szaporodó jogok elvonták a figyelmet a kötelezettségekről. Az igaz, hogy kényelmesebb a jogokról beszélni. Kényelmesebb is, népszerűbb is. Halasabb feladat azt sorolni, mit kaptunk, s mit kapunk ezután, mint arról beszélni, mit kell tenni, hogy még többet kaphassunk, hogy több anyagi javat szerezzünk jogaink érvényesítéséhez. A kötelességről beszélni korántsem a legnépszerűbb feladat. Sok társadalmi, gazdasági vezető éppen ezért hajlamos arra, hogy csak a szépről—jóról nyilatkozzék, hogy úgynevezett népszerűséget szerezzen a dolgozók előtt. Kényelmetlennek tartják a kötelességről beszélni, mert a felvilá- gosulatlan emberek egy része például úgy reagál erre, mint a hatvani járás egyik üzemében. A párttitkár fenyegető hangú levelet kapott, mert miután a szak- szervezeti vezető elmondta, mi jót-szépet kapott az üzem, az említett párttitkár arról „merészelt” beszélni, hogy mindezt csak becsületes munkával, a műszak lelkiismeretes ledolgozásával lehet továbbra is megvalósítani. Arról beszélt, hogy a munkásoknak, műszakiaknak kell a különböző juttatások anyagi alapját megteremteni Még ha Hyen esetek előfordulnak is, még ha — úgymond — népszerűtlen feladat is a kötelességről beszélni, még akkor sem hallgathatnak róla a kommunisták, az üzemek vezetői- És az esetek többségében nem is hallgatnak. Az Egri Finomszerelvénygyár munkásgyűlésein őszintén elmondták a gyár kommunista vezetői: csak úgy va^ lósitható meg a nagyobb kereset, a jobb megélhetés, ha az emberek becsületesebben, többet és jobban dolgoznak. Petőfibányán a normarendezés szükségességéről beszéltek őszintén és nyíltan a kommunisták, s beszélnek ma is, mert a bányászok véleményét kérve, akarják megteremteni a helyes, reális normák alapját. Ugyanígy beszélnek a MÁV Kitérögyártó Üzemi Vállalatnál, s jó néhány üzemnél, erről szólnak a termelőszövetkezetek kommunistái, mikor a tagságnak bizonyítják: a munkás- osztály által, az állam által nyújtott segítséget nem elég elfogadni, de több hússal, kenyérrel kell azt honorálni. Szólni kell ezekről a dolgokról, mert magunkat csapjuk be, ha csak a jogokról beszélünk, mert az alapvető kötelességeink teljesítése a társadalom felemelkedésének, a jólét növelésének alapja. Ahhoz, hogy jogunk legyen a kulturált, szebb, gondtalanabb élethez, k ö- tel ességünk jobban dolgozni, lelkiismerettel vigyázni közös értékeinkre és minden erőnkkel gyarapítani kell azokat. A nagyobb terméseredmények eléréséért... Eredményes munkát végeztek az idén is a szűcsi Bajza József Termelőszövetkezet dolgozói. Terméseredményeik azt mutatják, bevált számításuk, nemhiába fáradoztak a közös gazdaságban. — Jövőre még szebb és nagyobb eredményeket akarunk elérni! — így gondolkodnak a szövetkezet vezetői és tagjai, s azt is tudják, hogy nagyobb eredményeket csalt úgy lehet elérni, ha állandóan képezik magukat. E hónap elején — mint minden termelőszövetkezetben — itt is megkezdődött az ezüst- kalászos gazdatanfolyam. Fehér Gábor agronómus tart hetenként egy előadást. A tanfolyamra szívesen eljárnak a szövetkezeti dolgozók: öregek és fiatalok egyaránt. Tudják, nemhiába tanulnak, forgatják a könyveket, sok hasznos tudnivalót sajátítanak el, s ez mind-mind a jövő évi nagyobb terméseredmények eléréséhez vezet. Soös Erzsébet, Szűcsi. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK i ^ ÜLÉSEZETT A HEVESI JÁRÁSI TANÁCS ★ Okos Miklós: TRAKTOROS ★ Pataky Dezső: HALLŐ, ITT. A 9—03! HIBABEJELENTŐ! •k AKIK ELHAGYJÁK GYERMEKÜKET ★ HÍREK — SPORT Főiskolások segítik a t$z°oket Deoernfoesr 12-éö a budapesti Kertészeti Főiskoláról hét főiskolai hallgató érkezett megyénk termelőszövetkezeteibe, kéthetes tartózkodásra, hogy most. a zárszámadások és leltárok elkészítése idején segítséget nyújtsanak szövetkezeteinknek a munkáik elvégzésében. Mint a fóisícolai hallgatók elmondottak: az elmúlt két hét alatt minden tudásukkal, segítették szövetkezeteinket a munkáik elvégzésében, és rengeteget tanultak, számtalan gyakorlati tapasztalatot szereztek a munka megszervezésében. A jövendő kertmémököSí december 23-án utaznak vissza Budapestre, a főiskolára. Előadássorozatot szerveztek a fiatalok számára Az egri Szakszervezeti Kultúrotthon Ifjúsági Klubja egy tizennyolc előadásból álló sorozatot szervezett, fiatalok számára. Eddig öt előadást tartottak a nagyszámú hallgatóságnak. Sikert aratott Reizinger Mária, nyugdíjas pedagógus „Az erkölcs szerepe a társadalomban” című előadásával. Karácsonyi könyvvásár Gyöngyösön Egy idő óta nagy a forgalom a gyöngyösi könyvesboltban. Mint. minden karácsonyra, most is jól felkészültek a várható forgalomra a könyvkiadók, így a vásárolni szándékozóknak van miből válogatniok: mintegy 200 most megjelent mű közül vehetik meg karácsonyi ajándékaikat. A könyvesbolt a városi forgalom lebonyolításán kívül gondoskodott a környező falvak ellátásáról is. Mintegy 120 000 forint értékű könyvet küldött ki a falvakban működő bizományosoknak. Különösen nagy a választék, s ezzel párhuzamosan a kereslet is a vi- sontai, gyöngyöstarjáni, s a vámosgyörki földművesszövetkezeti bizományosoknál. Túróczi József A Gyöngyösi Gép- és Motorjavító Vállalatnál dolgozik Sike Endre esztergályos. Mint a vállalat egyik alapító tagja, a legkiválóbb dolgozó is, aki szívesen foglalkozik az újításokkal. Legutóbbi újításával a dugattyúffvy-rű készítésénél 50 százalékos megtakarítást értek el. Jó munkájáért első ízben 1954-ben kapott kiváló dolgozó-kitüntetést, 1955-ben sztahanovista-jelvényt, majd a kongresszusi versenyben elért kiváló eredményeiért ez évben ugyancsak kiváló dolgozó-jelvényt kapott. (Foto: Kiss Béla) > (WvAANAAAAAAAAV^ÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAMAAAAAAAVAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAVyWvóAAA/ Majdnem százhetvenmillió forint érték® anyagot takarítottak meg kilenc hőnap alatt a nehézipari vállalatok A Nehézipari Minisztérium az év elején a bányász, a vegyész és a vasas , szakszervezettel együtt anyagtakarékossági versenyt írt ki a vállalatainak, nagy összegű jutalmakkal. A verseny céljául azt tűzte ki, hogy az 1959. évi anyagfelhasználáshoz képest csökkentsék az anyagköltségeket és keressék módját, miként helyettesíthetnénk a drága külföldi anyagokat olcsóbb hazaival. A nehézipari üzemek hetvenkilenc százaléka bejelenI tetté részvételét a versenyben. 9 hónap alatt a vállalatok 160 millió 890 000 forint értékű anyagot takarítottak meg. A három ágazat közül összegszerűen eddig a vegyipar takarékoskodott legjobban, 112 millió 350 000 forint értékű fel nem használt anyaggal. Ez a vállalás 80,26 százalékos teljesítését jelenti. A szénbányászatban a Komlói Szénbányászati Tröszt veJól dolgoznak községi vörös keresztes-csoport ok Hónapról hónapra javult a megye községeiben a vöröskeresztes csoportok munkája. A csoportok segítik a községi tanácsokat az egészségügyi és szociális programjuk megoldásában. Tevékenyen közreműködnek >• véradó-szolgálat és az egészségügyi ismeretterjesztő előadások megszervezésében. Különösen kiemelkedő munkát végeznek a Verpelét, Szilvásvárad, Ostoros, Makiár, Nagy- füged. Adács, Karácsond és Szidalom községekben dolgozó csoportok. Repülőgépek a mezőgazdaság szolgálatában 30 OOO holdról irtották ki a gyomokat, nagy területen sxőrták ki a műtrágyát A tavalyi négyről tizenkettőre nőtt a mezőgazdaság szolgálatában álló repülőgépek száma, s a repülők az idén már több mint százezer holdra terjesztették ki munkájukat. Ez kereken háromszorosa a múlt évinek. Nyíri Sándor, a Repülőgépes Növényvédő Állomás igazgatója, tájékoztatásul elmondotta, hogy az idén minden eddiginél nagyobb területen használták fel a repülőgépeket a mezőgazdasági termelés növelésére, illetve a termest fenyeget® károk lására. Kora tavasszal az ősziek fejtrágyázásával kezdték meg, majd tavasztól késő nyárig a vegyszeres gyomirtás volt a fő munkájuk. Több mint harmincezer holdról irtották ki permetező vegyszerekkel a gyomokat: ez csaknem háromszorosa a múlt évi teljesítménynek. Az előzetes tervek szerint a jövő évben legalább hatvanezer hold területet szabadítanak meg a repülőgépek a gyomoktól. Ebben az évben ezerötszáz holdon vetettek rizst repülőgépcőlt a jövő évi rizsvetéselőiranyza- tuk kereken hatezer hold. Hatalmas területeken alkalmazták az idén a repülőgépeket a pillangós virágú növények kártevői elleni porozásnál, továbbá a rizs permetezésénél, a burgonyabogár- és a szúnyog- irtásnál. A jövő évben körülbelül kétszázhúszezer holdra terjesztik ki tevékenységüket a mezőgazdasági repülők, a tavaszra gépállományuk számottevően megnövekedik. (MTI) zet az anyagtakarékossági versenyben. Az ércbányák közül az ürkúti Magánércbánya, az ásványbányák közül a Hegyaljai Ásványbánya Vállalataz első pillanatnyilag. A, színesfémiparban a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat, az Almásfüzitői Timfölgyár, továbbá a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyár takarítottak meg eddig a legtöbb anyagot Tissanána minden utcájában kigyullad-e karácsonyra a villany? Tiszanánán nincs még minden utcában villany. Igaz, sok házat építettek az utóbbi esztendőben, másutt meg korhadt az oszlop, elérett a vezeték. Kérték, sürgették az emberek, hogy mindenütt villanyvilágítás legyen. A kérés jogos, csak az anyag, meg a pénz... A Heves megyei Villany- és Épületszerelő Vállalat emberei elkezdték a munkát, de ilyen decemberi esőzésekre sem ők, sem a ti- szanánaiak nem emlékeznek. Gépkocsival szállították az anyagot, de a hűtőnél folyt a sár, s a víz. A gumicsizma elmerült a latyakban. Tóth Zoltán brigádvezető, az építőipar kiváló dolgozója, vállalta, hogy Tiszanánán elkészülnek a hálózatbővítéssel és a régi hálózat rekonstrukciójával. Szavukat állni akarják, ezért dolgoznak szívósan és nagy szorgalommal a villanyszerelők. Talán sikerül nekik — mondják a falusiak. De ez a feneketlen sár... — 1961-BEN HEVESEN, az Ezüstkalász Termelőszövetkezetben 3 hold termésének befogadására alkalmas dohánypajtát építenek. A munkálatok elvégzése 120 ezer forintjukba, Egerben szélesítik a Csiky Sándor utcát. Nagy teherautó áll meg, rajta betongyűrűk. Le kell szedni azokat a kocsiról. Valaki azt tanácsolja, hogy kibírja az állvány palló, azon görgessék le a gyűrűket. Az elhatározást tett követi. Hárman—négyen állják körül a pallót, csak úgy szabadkézzel tartják vissza a nagy, súlyos betongyűrűt. Hirtelen nagy reccsenés, kettétört a palló. Nekilódult a nagy test, éppen csak hogy el tudtak ugrani az emberek. Most az egyszer szerencséjük volt. Megkérdezzük: tartottak-e balesetelhárítási oktatást ennél a vállalatnál? A tmut- kások a hibásak, vagy a munkavezető? Miért mulasztja el az ellenőrzést és miért nem gondoskodott a lepakoláshoz szükséges vaskorcsolyáról? F. L,
