Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-12 / 267. szám

4 NÉPÚJSÁG 1S60. november 12.. szombat aé. fül Ha az ember városi A korai busz döcög velünk az ébredő utca forgatagában Felnémet (azaz bocsánat, Eger legújabb „kerülete” felé). A bervai 1-es helyijárat ez. Uta­sai a piacról jövő bevásárló asszonyok. Arról trécselnek. ők is városiak lettek — egriek. S hogy milyen jó, külön he- lyijáralot is kapott a falu (már megint botlik az ember nyelve, a városrészük). A bervai. busz is erre jár. Felnémetnek majd­nem a közepén fékez a busz. Középkorú, bőszoknyás pa­rasztasszony tőr utat magá­nak dühösen az ajtó felé, há- borog:- Nem szólnak az ember­nek, hogy ne erre a buszra szálljon, most gyalogolhatok a fél falun keresztül. Megnézi a busz számát, majd odakiált a kalauznak:- Na, erre a buszra se szál­lók én, hallja! Elmegy nagy haraggal. Hiá­ba, városi asszony csak nem gyalogolhat annyit, nem igaz? K. E. — NOVEMBER 10-ÉN tűz­védelmi kiállítás nyílt Eger­ben, a Szakszervezeti Szék­házban, a Heves megyei Ta­nács, és a Heves megyei Tűz- rendészeti Osztályparanes- nokság rendezésében. A kiál­lítás november 16-ig tart nyitva.- A BÉLAPÁTFALVI CE­MENT- ÉS MÉSZMŰVEK a 111. negyedév végéig jó példát mutattak a MÁV-szállítások tervadatbe jelentésében. Idejé­ben, rendben, és a tényleges szükségletnek megfelelő meny- nyiségben rendelték meg a va­gonokat és ezzel elősegítették az őszi csúcsforgalom zökkenő- mentes lebonyolítását.- A MATRAVIDÉK1 ERŐ­MŰBEN a 111. negyedév végé­ig 283 újítást nyújtottak be. Ta­valy, ugyanebben az időszak­ban 206 újítást tartottak nyil­ván. — A KÄLI GIMNÁZIUM KISZ-szervezete a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom évfordulóján ünnepélyes tagkönyvkiosztó taggyűlést tartott, melyet klubdélután megrendezésével kapcsolták össze«- AZ EGRI VASÖNTÖDÉ­BEN a kupoló kemence „R ooth” levegőfújója néhány napja elromlott, s egy hónapig anélkül kénytelenek dolgozni az egri vasöntöde munkásai. Az egy hónap alatt kiderül majd, hogy a „Rooth” fúvó működése okozta-e a termelés emelkedé­sét. — A HEVESI JÄRÄSI ter­melőszövetkezetek szociális és kulturális alapja 2 880 000 forintot tesz ki. Ezt az össze­get ma már megfelelő módon hasznosítják a tsz-ek, például rendezik az öregek szociális helyzetét, s a tagokról sem fe­ledkeznek meg a kulturális és szociális igények kielégítése terén. MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: November 13-án, vasárnap dél­után 5 és 7 órai kezdettel: Horgász a pácban (francia) November 13-án, délelőtt 11 óra­kor matiné: Különös ismertetőjel t-4 ►. W ■N.'V-' *-* IS—;«*-, )-l *+ «-CV—s i-4 n EGRI VÖRÖS CSILLAG Ballada a katonáról EGRI BRODY Ember medvebőrben GYÖNGYÖSI PUSKIN Spessarti fogadó GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A próba folytatódik HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mozart HATVANI KOSSUTH Légy boldog, Irina HEVES Égrenyíló ablak PÉTERVASARA Vörös levelek FÜZESABONY Két emelet boldogság Egerben este-7 órakor: Szemtől üzembe í Mad á eh- bé rle í) Néhány gondolat az egri műemlékek népszerűsítéséről és felhasználásáról AZ EGYIK l0®1’ kiállítás ___________I sajtófogadása al­kalmával hosszasan beszélget­tünk Eger művészi kérdései­ről, a szépségek újból és újból való élvezetéről, amely min­dig a felfedezés izgalmát hoz­za. A kiállítás az egri Líceum dísztermében állt és esteledett, amikor a keresztben kifeszi- tett zsinórról lógó két igen szerény villanykörte világítot­ta meg a nagyszerű termet. A paravánok nem tudták elfogni a távlatot szemünk elöl, és ke­restük a mennyezeti freskót, amely a maga nemében nem­csak az országban, hanem az európai térségeken is ritkítja párját. S amit gondoltunk, ki is mondtuk. Az egri művészi alkotásokat nem fedeztük még fel egészen, vagy úgy teszünk, mintha nem tudnánk egészen felfedezni. Itt van például a líceum díszterme. A turistákat és az érdeklődőket bevezetik a kitűnő térhatást keltő terem­be: a délelőtti fényben is kis­sé homályban maradó freskók­ról, annak egy-egy szépségé­ről elmondják a vezetők gépi­es mondókéjukat, de a freskó nem hat a maga teljességében, mert nem látják, nem láthat­ják — megvilágítás híján — a művészi finomságokat. A tér­beli távolság és az ablakokon beszűrődő világosság bizonyos­fokú torzítása és ellenhatása miatt az emberi szem nem él­vezi úgy a sok részletében mo­dern realizmussal megfogal­mazott freskót, ahogyan az a m a i technikai fogások segítsé­gül hívása mellett lehetséges. E SOROK / írójának módjá- i ban volt látni es napokon keresztül élvezni a római hírességeket, a Colosse­umot, a templomokat, az An­gyalvárat, a Szent Péter bazi­lika belsejét, a szökőkutakat és az építészet más remekeit, amint ügyesen rejtett és jól elhelyezett reflektorok fényé­ben vallották titkaikat, a mű­vészetet, amellyel megálmod­tak és létrehozták valameny- nyit. Innen már csak egy lé­pés vezet a kérdéshez: csekély anyagi áldozattal és milyen egyszerűen lehetne elhelyezni a líceum dísztermében, az ab­lakmélyedésekben. a falak és a festmények minden hántása nélkül a reflektorokat, hogy bevilágítanák a négy egyetemi fakultás csoportjait, és az egész freskót. Nappal is szükség len­ne erre. mert az utcáról ka­pott fény zavarja a látást. S Egerben nem az egyetlen mű­vészi érték ez, amely kivilágí­tást érdemel. kap- cso­A DÍSZTEREMMEL latban azonnal felvetődik a másik kérdés: mit kellene tenni annak érdekében, hogy ez a terem — jelenleg más, al­kalmasabb helyiség híján — hangversenyteremmé változ­zék? Meg kellene vizsgálni a terem akusztikáját, a hang­verseny-pódium elhelyezésé­nek és a nézőtér megoldásának kérdését. Véleményem szerint ez a terem művészi adottsá­gainál fogva alkalmas arra, hogy magas színvonalú zenei összejövetek színhelye legyen. Többször elhangzott már az az óhaj, szakemberek meg-meg- újulóan álmodoznak arról, hogy a fertődi és a martonvá- sári példa nyomán, Egerben is meg kellene honosítani zenei ünnepnapok szép szokásait. A barokk Egerben a város, az épületek adottságai a kamara­zenét kívánják. Nem egyszer szóbakerült már az az ötlet, hogy a líceum előterében, a minoriták templomának lép­csőjén, a Dobó téren, a Dobó térnek a patakhídon túli há­romszögében, vagy — éppen a székesegyház lépcsősorának felhasználásával lehetne a ka­marazene számára tágas vagy meghittebb otthont teremteni nyári éjszakákon! Kezdetnek az is megtenné, ha a líceum dísztermében megszólalnának az ősz vagy a tél folyamán kamaraegyüttesek. Érdemes ezt a művészi ihletettségű vá­rost ebben az irányban is gaz­dagítani. A dalosünnepek év­ről évre visszatérő kórusai is bizonyítják, hogy a művészi találkozóknak az ország vidé­ki városaiban, Egerben is, ta­lajuk van. A valóban értékes egri mű­emlékek megmutatása és he­lyes felhasználása, kamatozta­tása időszerű feladat és ezek­kel a kérdésekkel illetékes szerveinknek feltétlenül kelle­ne foglalkozniok. Farkas András Egy óra a hatvani könyvesboltban parasztok is, akik szorgalma­A mennyezetig érő polcokon katonás rendben sorakoznak a könyvek. Az értékes, tetszetős kivitelű könyvek közül nehéz választani az olvasónak, aki bejön ide, hogy a legújabb kö­tetek felöl érdeklődjön. Az üzletben nagy a forga­lom. A Háború és béke utolsó példányát négyen szeretnék megvenni. Lev Tolsztoj Kare­nina Annája ugyancsak kere­sett olvasmány az Olcsó Könyv­tár kiadásában és karácsonyra kötött formájában is igényt tartana rá a közönség. Gyor­san fogy a Világjárók Könyv- sorozat is, amely a Gondolat kiadásában jelent meg. A fa­lusiak szinte óránként keresik az olcsó szakács- és horgoló­könyveket, és sajnos, nem szol­gálhatják ki őket. A megren­delés megtörtént, de az áru ké­sik. Hosszú hónapok után vég­re kapható a KRESZ is. Az ajtón egymást váltják az em­berek, s ahogy hallom, a hat­vani könyvesbolt forgalma év­ről évre 15—20 százalékkal emelkedik. Csak néhány szám: 1958 októberétől 1959 őszéig 650 000 forintos forgalmat bo­nyolított le az üzlet, 1959 ok­tóberétől ez a szám 810 000 fo­rintra emelkedett, annak elle­nére, hogy a járás községeiben a földművesszövetkezetek is „konkurrálnak”. Gyakran látogatják a köny­vesboltot termelőszövetkezeti san vásárolják a Munkaegy­ségkönyvet, az asszonyok pe­dig újabban nagy érdeklődés­sel veszik az Anyák-könyvél. Egy bányászsapkás fiatalem­ber Hanzelka—Zikmund, Két óceán között című műve után érdeklődik. Beleolvasok — mert az eladó azt mondja —, nagyon keresett könyv. Az út­leírás a közép-amerikai köz­társaságokba és Mexikóba ve­zeti el az olvasót. A szerzők pazar színekkel festik le a ter­mészet csodálatos szépségeit, de az emberek mégsem boldo­gok, mert sötét árnyékként le­beg életük felett a dollár ural­ma. Egy új vevő a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kiadásában megjelent mű második kötetét keresi, amely A filozófia története címmel jelent meg és a francia és an­gol utópista szocialisták mel­lett minden jelentős ország fi­lozófia-történetével foglalko­zik. — „Sajnos, már elfogyott” — kapja a választ, s az üzlet dolgozói elmondják, igen ke­resett műről van szó. de az utánrendelés eredménye még késik. Búcsúzóul megkérdezem, mi­lyen új könyvek érkezését vár­ják? — A Magyar Helikon szép kötésében várjuk Marx, Kari Heinrich: „Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadiké ja'' megérkezését — tájékoztat az üzletvezető. — Nagy érdeklő­dés előzi meg Széchenyi Zsig- mond: Alaszkában vadásztam című művének második kiadá­sát. Várják az olvasók Stend­hal: A pármai kolostor máso­dik kiadását is. mely mindössze 41 forintba kerül és terjedelme kb. 244 oldal. Az ismeretter­jesztő művek közül az ifjúság nagyon keresett olvasmánya az Etikett-társas élet, melyből megtudhatjuk, hogyan visel­kedjünk az élet legkülönbö­zőbb helyzeteiben. otthon, munkahelyen, szórakozás köz­ben. A mű megérkezése után a hatvani közönség is kezébe veheti majd azt az első olyan illemkönyvet, mely tájékozta­tást nyújt a nemzetközi és az tin. protokolláris érintkezés legfőbb szabályairól. A közel­jövőben reméljük a szép Bova- ryné páratlan művészi erővel megírt történetét is, Flaubert tollából, két kötetben 6 forin­tért az Olcsó Könyvek soro­zatban. Ha az illetékes szervek kicsit gyorsabban végzik majd fel­adatukat, mint a múltban, hisz- szük, hogy a nagy érdeklődésre számot tartó műveik nem kés­nek már sokáig. (Dr. Röczey) « véleményem hogy az a tudomá­nyos kutatás, amely a tehén tejelő képessé­ge és a zene közti vi­szonyt volt hivatva kutatni, jelentős mér­tékben járult hozzá egyrészt a tejhozam növekedéséhez, más­részt a zeneszerzők lelkesítéséhez. Mert nagy dolog az, kérem, ha egy zeneszerző úgy ül le a fagotthoz, hogy tudja: amit most komponálok, azt a marhák is hallgatni fogják majd. S nem­csak hallgatják, mint az emberek, s nem­csak tapsolnak, mint a zenerajongók álta­lában, hanem gyakor­latban is igazolják a művészeteknek a ter­melékenységre való pozitív hatását. Iga­zolják, mert egy-egy jól sikerült akkord, egy fülbemászó dallam decikben lemérhető mértékét adják a ze­nei mű sikerének, szerzője munkája el­ismerésének. Így van ez jól, így a helyes, ideje lenne már kiadni a jelszót: minden marha dalra tejel! S e jelszó nyo­mán csodálatosan fel­lendülne nemcsak ze­nei életünk, de tejter­melésünk, sőt vaj és túróellátásunk is, amelynek nyomán nyugodtan lehetne ilyen márkákat adni a tej, tejtermék ké­szítményeknek: Fo­gyasszon Szimfónia vajat2 — vagy: Csak a Prelüd tejfel az iga­zi, avagy: Legjobb sajt a Szvitt — négy tételben és sok lyuk­kal. Sőt, ki is lehetne terjeszteni a kutatást a képzőművészet, az irodalom területeire is. Miért ne? Hisz a lehetőségek korlátla­nok, a tudomány cso­dákra is képes, s a mű­vészek is újabb élő­rétegeket vonnak be a műélvezés csodálatos titkaiba. A zenénél maradva először: ké­szítsünk aludttejet Wagner operákkal... A vágóhídon, a ki­múlásra ítélt állatok legkíméletesebb ki- végzési módja, felol­vasni számukra egy­két kritikái, a gyors hizlaláshoz néhány humoreszk, miután a nevetés hizlal, a ju­hok kergesége ellen néhány modern vers, mint gyógyír... És így tovább, mert kí­sérletezni kell, sőt jó, mert erre tudomá­nyos népszerű lapunk is biztat és egyáltalán legfontosabb a lelke­sítő cél minden mű­vész számára, S eme tudományos népszerű lapunk meg­állapítása szerint le­het e ma lellcesítöbb cél, mondjuk egy ze­neszerző számára, mint két villa trágya között zenei alkotás­sal szórakoztatni .i marhákat. Utóvégre azért marhák! (egri) j Végig a Ti UTOLSÖ ERŐFESZÍTÉSEIT teszi a nap, hogy sugarával I felmelegítse a tiszai tanyavidé­ket. Az út kátyús, nagyokat dob utasain a kocsi, ilyjen úton jártunk járásunk legtávolabbi tanyájára. Akolhát-pusztára. Pontosan órakezdéskor érkez­tünk. A tanteremben tisztaság, zsúfolt szemléltetőkép-soro- zat a falon, a gyermekek vi­dám mosolygása és Plapkó El­vira tanító kedvessége foga­dott. Földrajzóra kezdődött. Európa éghajlata. Meglátszott a nevelőn, s a gyerekekén egy­aránt, hogy itt, a tanyában is komoly munka folyik. Ügy foglalkozott azzal a 19 felső­tagozatos gyerekkel, mintha más nem is volna a világon, csak ők. Az óra végeztével né­hány dolgot beszéltek meg a tanulmányi felügyelővel^ ami­ből annyit értettem, hogy — köszönöm, valóban így [ jobb lesz. Közben a gyerekek meg­kezdték a ;,hosszú tízpercet”. Vidáman labdáztak. Egy év óta milyen sokat változtak. Ezt a változást Kopász Margit ne­velő mondta el szépen. — Tudja, egészen más, mi­óta a tsz nagyobb létszámmal és jobban dolgozik. Többet tö­rődnek a gyerekekkel, megvál­tozott egész iskolai életünk, nekem nincs semmi panaszom, a tsz bármikor szívesen segít, még vasárnap is. Közben meg­áll a postás, hozza a napi új­ságot. Érdeklődöm, hogy ol­vasnak-e a tanyaiak, használ­ják-e a népkönyvtárat ég az ifjúságit. JÖ TÖRTÉNELMI REGÉNY, mese, meg szépirodalmi kelle­ne több. Majd a téli kulturális munkára terelődik a szó; Mit lehet megvalósítani, milyenek az adottságok? Megbeszéltük a téli tervet, az ismeretterjesztő előadások programját, az úttörő és KISZ- szervezet munkáját. Azzal vál­tunk el, hogy a jövő héten He­vesre jön, és mindent „össze­szedünk”, amit csak fel tud használni a tanyai emberek művelésére. Búcsúzáskor a gyerekek vi­dáman integettek, mint ahogy az ismerősöknek szokás... Még az előbbi beszélgetésen gondolkoztam, amikor a Hat- rongyos-pusztai iskola előtt áll­tunk meg., Az ajtó előtt egy mogorva hang figyelmeztetett, hogy ne zavarjuk a tanítást. Egy nagy farkaskutya őrködött és vigyázott a külső rendre, de nem nézett ki barátságtalan­nak. Amolyan szokásos farkas­szemet néztünk egy-két pilla­natig, aminek Futász István nevelő vetett véget egy kézle­gyintéssel. A SZÉPEN BERENDEZETT tanteremben hat felsőtagozatos tanuló készült szorgalmasan. Most jöttek, mert délelőtt a kicsik voltak. Egy kivétellel mind ebbe a tanyába valók, nem nagyon szoktak mulaszta­ni és szeretnek tanulni. — Fárasztó így nagyon a munka és nem is egészen töké­letes — mondja Futász elvtárs sza partjai — alsó-, majd felsőtagozat és a felsőből is csak nagyon ke­vés, hat gyerek van. Ügy kell magyarázni, mintha harmin­cán lennének. Jobb volna az egész időt egy tanulócsoporttal töltenem. Az egész beszélgetés alatt az előbbi aggodalmam csak nőtt..i Megkérdeztem a gyerekeket, hogy jobb volna-e a falusi is­kolába járni. Mire az egyik már fel is pattant, hogy — édesapám azt mondta, télre biztos beköltözünk Pélyre. — Az szép, ott jobb lehet járni iskolába — mondja egy másik. Ügy látom, hogy komoly gon­dot okoztam kérdésemmel a gyerekeknek, de nem szóltam semmit. Elválásunk után a kanyargó Tisza partján ha­ladtunk végig. A határban ter­melőszövetkezeti tagok dolgoz­tak, szántott a traktor, javá­ban folyik a betakarítás, fel­fejlődött a tsz a dolgos kezek nyomán. Dinnyéshát-pusztára már a tanítás végére értünk. Az Is­kola kapujában Molnár Béla neVelő örömmel fogadott. — Nem baj, ha új órarendet kell készíteni, de remélem, bonthatom a tanulócsoportot. 12 felsőtagozatos tanulóm van; — Most újra a fülembe csen­dül a kisfiú hangja, hogy „a falusi iskola az szép, ott jobb is lehet járni.” HAZAÉRVE, még mindig ezen gondolkodtam, s ami Akolháton aggodalmam kezdő­dött, csak most értettem meg igazán, hogy mi is az, Tanyai nevelőink mindent megtesz­nek, hogy tudásuk legjavát adják. A megváltozott körül­mények őket is fokozottabb munkára serkentik. A meglá­togatott három tanyán kívül, ahonnan még továbbtanuló nem volt, a járásban még van hét tanyai iskola, hasonló kö­rülmények között. Összesen 150 tanuló van ezekben az is­kolákban. Az új oktatási reform alap­ján az életre úgy kell nevel­nünk, hogy az a nevelői mun­ka minden órájában érvénye­süljön. A régebbi politizálás helyett most ne arra gondol­junk, hogy csak dolgoznunk kell. A munka megbecsülésé­vel, szocialista világnézettel és erkölcsi neveléssel kell biz­tosítani az oktatásügy tovább­fejlesztését. Ahhoz, hogy ebben a tanyai gyerekek még nagyobb mér­tékben részesüljenek, és ne fél­jenek a továbbtanulástól, szükséges lenne egy általános iskolái kollégium felállítása, ahol a felsőtagozatos tanulók helyet kapnának. A körzeti is­kola valóban biztosítani tudná gyermekeinknek a korszerű oktatást és nevelőink a falutól távol is meg tudnának, birkóz­ni azokkal, a feladatokkal, ami rájuk hárul. Ezt olvastam ki egynéhány tanyai pedagógus szeméből, végig a Tisza partján. Kormos Vilmos, hevesi járási VB-elnök h: I960. NOVEMBER 12: JONAS 405 évvel ezelőtt. 1555 novemberé­ben halt Illeg GEORGIUS AGRI- OLA német orvos és természet- ■ utató, a leíró ásványtan és a ko­hászat egyik megalapítója. Az Ás- ányokról (1550.) című 12 kötetes munkája már a legmodernebb szempontok szerint, a fizikai és ké­miai tulajdonságok alapján rend­szerez. Agricola 1494-ben született. 120 évvel ezelőtt, 1840. november 12-éll született AUGUSTE RODIN (ejtsd: Roden) francia szobrász, a modern szobrászatnak az impresz- szlonizmus hatása alatt álló egyik legnagyobb művésze. Későbbi mű­veit a lágy, festőies előadás jellem­zi. Kifejezésteli alakjait jellegzete­sen a márványtömből csak félig ki­szabadítva mutatta. Néhány műve: Calaisi polgárok, A csók, örök tavasz, valamint kora művészeiről készített szobor-portréi. Rodin 1917-ben halt meg. 95 évvel ezelőtt. 1865-ben ezen a napon halt meg ELIZABETH GASKELL (ejtsd: Geszfrel) angol realista írónő, akinek Mari Bar­ton című, 1848-ban írt regénye a manchesteri gyapjúfonó munkások sztrájkjának történetét mondja el. GFORGIUS AGRICOLA

Next

/
Thumbnails
Contents