Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-12 / 267. szám

4

NÉPÚJSÁG

1S60. november 12.. szombat

aé.

fül

Ha az ember városi

A korai busz döcög velünk az ébredő utca forgatagában Felnémet (azaz bocsánat, Eger legújabb „kerülete” felé). A bervai 1-es helyijárat ez. Utasai a piacról jövő bevásárló asszonyok. Arról trécselnek. ők is városiak lettek — egriek. S hogy milyen jó, külön he- lyijáralot is kapott a falu (már megint botlik az ember nyelve, a városrészük). A bervai. busz is erre jár. Felnémetnek majdnem a közepén fékez a busz. Középkorú, bőszoknyás parasztasszony tőr utat magának dühösen az ajtó felé, há- borog:- Nem szólnak az embernek, hogy ne erre a buszra szálljon, most gyalogolhatok a fél falun keresztül. Megnézi a busz számát, majd odakiált a kalauznak:- Na, erre a buszra se szállók én, hallja!

Elmegy nagy haraggal. Hiába, városi asszony csak nem gyalogolhat annyit, nem igaz?

K. E.

— NOVEMBER 10-ÉN tűzvédelmi kiállítás nyílt Egerben, a Szakszervezeti Székházban, a Heves megyei Tanács, és a Heves megyei Tűz- rendészeti Osztályparanes- nokság rendezésében. A kiállítás november 16-ig tart nyitva.- A BÉLAPÁTFALVI CEMENT- ÉS MÉSZMŰVEK a 111. negyedév végéig jó példát mutattak a MÁV-szállítások tervadatbe jelentésében. Idejében, rendben, és a tényleges szükségletnek megfelelő meny- nyiségben rendelték meg a vagonokat és ezzel elősegítették az őszi csúcsforgalom zökkenő- mentes lebonyolítását.- A MATRAVIDÉK1 ERŐMŰBEN a 111. negyedév végéig 283 újítást nyújtottak be. Tavaly, ugyanebben az időszakban 206 újítást tartottak nyilván.

— A KÄLI GIMNÁZIUM KISZ-szervezete a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján ünnepélyes tagkönyvkiosztó taggyűlést tartott, melyet klubdélután megrendezésével kapcsolták össze«- AZ EGRI VASÖNTÖDÉBEN a kupoló kemence „R ooth” levegőfújója néhány napja elromlott, s egy hónapig anélkül kénytelenek dolgozni az egri vasöntöde munkásai. Az egy hónap alatt kiderül majd, hogy a „Rooth” fúvó működése okozta-e a termelés emelkedését.

— A HEVESI JÄRÄSI termelőszövetkezetek szociális és kulturális alapja 2 880 000 forintot tesz ki. Ezt az összeget ma már megfelelő módon hasznosítják a tsz-ek, például rendezik az öregek szociális helyzetét, s a tagokról sem feledkeznek meg a kulturális és szociális igények kielégítése terén.

MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: November 13-án, vasárnap délután 5 és 7 órai kezdettel: Horgász a pácban (francia)

November 13-án, délelőtt 11 órakor matiné:

Különös ismertetőjel

t-4 ►. W ■N.'V-' *-* IS—;«*-, )-l *+ «-CV—s i-4 n

EGRI VÖRÖS CSILLAG Ballada a katonáról EGRI BRODY

Ember medvebőrben GYÖNGYÖSI PUSKIN Spessarti fogadó GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A próba folytatódik HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mozart

HATVANI KOSSUTH Légy boldog, Irina HEVES

Égrenyíló ablak PÉTERVASARA Vörös levelek FÜZESABONY

Két emelet boldogság

Egerben este-7 órakor:

Szemtől üzembe í Mad á eh- bé rle í)

Néhány gondolat az egri műemlékek népszerűsítéséről és felhasználásáról

AZ EGYIK l0®1’ kiállítás ___________I sajtófogadása alkalmával hosszasan beszélgettünk Eger művészi kérdéseiről, a szépségek újból és újból való élvezetéről, amely mindig a felfedezés izgalmát hozza. A kiállítás az egri Líceum dísztermében állt és esteledett, amikor a keresztben kifeszi- tett zsinórról lógó két igen szerény villanykörte világította meg a nagyszerű termet. A paravánok nem tudták elfogni a távlatot szemünk elöl, és kerestük a mennyezeti freskót, amely a maga nemében nemcsak az országban, hanem az európai térségeken is ritkítja párját. S amit gondoltunk, ki is mondtuk. Az egri művészi alkotásokat nem fedeztük még fel egészen, vagy úgy teszünk, mintha nem tudnánk egészen felfedezni. Itt van például a líceum díszterme. A turistákat és az érdeklődőket bevezetik a kitűnő térhatást keltő terembe: a délelőtti fényben is kissé homályban maradó freskókról, annak egy-egy szépségéről elmondják a vezetők gépies mondókéjukat, de a freskó nem hat a maga teljességében, mert nem látják, nem láthatják — megvilágítás híján — a művészi finomságokat. A térbeli távolság és az ablakokon beszűrődő világosság bizonyosfokú torzítása és ellenhatása miatt az emberi szem nem élvezi úgy a sok részletében modern realizmussal megfogalmazott freskót, ahogyan az a

m

a

i technikai fogások segítségül hívása mellett lehetséges.

E SOROK / írójának módjá- i ban volt látni es napokon keresztül élvezni a római hírességeket, a Colosseumot, a templomokat, az Angyalvárat, a Szent Péter bazilika belsejét, a szökőkutakat és az építészet más remekeit, amint ügyesen rejtett és jól elhelyezett reflektorok fényében vallották titkaikat, a művészetet, amellyel megálmodtak és létrehozták valameny- nyit. Innen már csak egy lépés vezet a kérdéshez: csekély anyagi áldozattal és milyen egyszerűen lehetne elhelyezni a líceum dísztermében, az ablakmélyedésekben. a falak és a festmények minden hántása nélkül a reflektorokat, hogy bevilágítanák a négy egyetemi fakultás csoportjait, és az egész freskót. Nappal is szükség lenne erre. mert az utcáról kapott fény zavarja a látást. S Egerben nem az egyetlen művészi érték ez, amely kivilágítást érdemel.

kap- csoA DÍSZTEREMMEL

latban azonnal felvetődik a másik kérdés: mit kellene tenni annak érdekében, hogy ez a terem — jelenleg más, alkalmasabb helyiség híján — hangversenyteremmé változzék? Meg kellene vizsgálni a terem akusztikáját, a hangverseny-pódium elhelyezésének és a nézőtér megoldásának kérdését. Véleményem szerint

ez a terem művészi adottságainál fogva alkalmas arra, hogy magas színvonalú zenei összejövetek színhelye legyen. Többször elhangzott már az az óhaj, szakemberek meg-meg- újulóan álmodoznak arról, hogy a fertődi és a martonvá- sári példa nyomán, Egerben is meg kellene honosítani zenei ünnepnapok szép szokásait. A barokk Egerben a város, az épületek adottságai a kamarazenét kívánják. Nem egyszer szóbakerült már az az ötlet, hogy a líceum előterében, a minoriták templomának lépcsőjén, a Dobó téren, a Dobó térnek a patakhídon túli háromszögében, vagy — éppen a székesegyház lépcsősorának felhasználásával lehetne a kamarazene számára tágas vagy meghittebb otthont teremteni nyári éjszakákon! Kezdetnek az is megtenné, ha a líceum dísztermében megszólalnának az ősz vagy a tél folyamán kamaraegyüttesek. Érdemes ezt a művészi ihletettségű várost ebben az irányban is gazdagítani. A dalosünnepek évről évre visszatérő kórusai is bizonyítják, hogy a művészi találkozóknak az ország vidéki városaiban, Egerben is, talajuk van.

A valóban értékes egri műemlékek megmutatása és helyes felhasználása, kamatoztatása időszerű feladat és ezekkel a kérdésekkel illetékes szerveinknek feltétlenül kellene foglalkozniok.

Farkas András

Egy óra a hatvani könyvesboltban

parasztok is, akik szorgalmaA mennyezetig érő polcokon katonás rendben sorakoznak a könyvek. Az értékes, tetszetős kivitelű könyvek közül nehéz választani az olvasónak, aki bejön ide, hogy a legújabb kötetek felöl érdeklődjön.

Az üzletben nagy a forgalom. A Háború és béke utolsó példányát négyen szeretnék megvenni. Lev Tolsztoj Karenina Annája ugyancsak keresett olvasmány az Olcsó Könyvtár kiadásában és karácsonyra kötött formájában is igényt tartana rá a közönség. Gyorsan fogy a Világjárók Könyv- sorozat is, amely a Gondolat kiadásában jelent meg. A falusiak szinte óránként keresik az olcsó szakács- és horgolókönyveket, és sajnos, nem szolgálhatják ki őket. A megrendelés megtörtént, de az áru késik. Hosszú hónapok után végre kapható a KRESZ is. Az ajtón egymást váltják az emberek, s ahogy hallom, a hatvani könyvesbolt forgalma évről évre 15—20 százalékkal emelkedik. Csak néhány szám: 1958 októberétől 1959 őszéig 650 000 forintos forgalmat bonyolított le az üzlet, 1959 októberétől ez a szám 810 000 forintra emelkedett, annak ellenére, hogy a járás községeiben a földművesszövetkezetek is „konkurrálnak”.

Gyakran látogatják a könyvesboltot termelőszövetkezeti

san vásárolják a Munkaegységkönyvet, az asszonyok pedig újabban nagy érdeklődéssel veszik az Anyák-könyvél.

Egy bányászsapkás fiatalember Hanzelka—Zikmund, Két óceán között című műve után érdeklődik. Beleolvasok — mert az eladó azt mondja —, nagyon keresett könyv. Az útleírás a közép-amerikai köztársaságokba és Mexikóba vezeti el az olvasót. A szerzők pazar színekkel festik le a természet csodálatos szépségeit, de az emberek mégsem boldogok, mert sötét árnyékként lebeg életük felett a dollár uralma.

Egy új vevő a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kiadásában megjelent mű második kötetét keresi, amely A filozófia története címmel jelent meg és a francia és angol utópista szocialisták mellett minden jelentős ország filozófia-történetével foglalkozik. — „Sajnos, már elfogyott” — kapja a választ, s az üzlet dolgozói elmondják, igen keresett műről van szó. de az utánrendelés eredménye még késik.

Búcsúzóul megkérdezem, milyen új könyvek érkezését várják?

— A Magyar Helikon szép kötésében várjuk Marx, Kari

Heinrich: „Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadiké ja''

megérkezését — tájékoztat az üzletvezető. — Nagy érdeklődés előzi meg Széchenyi Zsig- mond: Alaszkában vadásztam című művének második kiadását. Várják az olvasók Stendhal: A pármai kolostor második kiadását is. mely mindössze 41 forintba kerül és terjedelme kb. 244 oldal. Az ismeretterjesztő művek közül az ifjúság nagyon keresett olvasmánya az Etikett-társas élet, melyből megtudhatjuk, hogyan viselkedjünk az élet legkülönbözőbb helyzeteiben. otthon, munkahelyen, szórakozás közben. A mű megérkezése után a hatvani közönség is kezébe veheti majd azt az első olyan illemkönyvet, mely tájékoztatást nyújt a nemzetközi és az tin. protokolláris érintkezés legfőbb szabályairól. A közeljövőben reméljük a szép Bova- ryné páratlan művészi erővel megírt történetét is, Flaubert tollából, két kötetben 6 forintért az Olcsó Könyvek sorozatban.

Ha az illetékes szervek kicsit gyorsabban végzik majd feladatukat, mint a múltban, hisz- szük, hogy a nagy érdeklődésre számot tartó műveik nem késnek már sokáig.

(Dr. Röczey)

« véleményem

hogy az a tudományos kutatás, amely a tehén tejelő képessége és a zene közti viszonyt volt hivatva kutatni, jelentős mértékben járult hozzá egyrészt a tejhozam növekedéséhez, másrészt a zeneszerzők lelkesítéséhez. Mert nagy dolog az, kérem, ha egy zeneszerző úgy ül le a fagotthoz, hogy tudja: amit most

komponálok, azt a marhák is hallgatni fogják majd. S nemcsak hallgatják, mint az emberek, s nemcsak tapsolnak, mint a zenerajongók általában, hanem gyakorlatban is igazolják a művészeteknek a termelékenységre való

pozitív hatását. Igazolják, mert egy-egy jól sikerült akkord, egy fülbemászó dallam decikben lemérhető mértékét adják a zenei mű sikerének, szerzője munkája elismerésének.

Így van ez jól, így a helyes, ideje lenne már kiadni a jelszót: minden marha dalra tejel! S e jelszó nyomán csodálatosan fellendülne nemcsak zenei életünk, de tejtermelésünk, sőt vaj és túróellátásunk is, amelynek nyomán nyugodtan lehetne ilyen márkákat adni a tej, tejtermék készítményeknek: Fogyasszon Szimfónia vajat2 — vagy: Csak

a Prelüd tejfel az igazi, avagy: Legjobb sajt a Szvitt — négy tételben és sok lyukkal.

Sőt, ki is lehetne terjeszteni a kutatást a képzőművészet, az irodalom területeire is. Miért ne? Hisz a lehetőségek korlátlanok, a tudomány csodákra is képes, s a művészek is újabb élőrétegeket vonnak be a műélvezés csodálatos titkaiba. A zenénél maradva először: készítsünk aludttejet Wagner operákkal... A vágóhídon, a kimúlásra ítélt állatok legkíméletesebb ki- végzési módja, felolvasni számukra egykét kritikái, a gyors

hizlaláshoz néhány humoreszk, miután a nevetés hizlal, a juhok kergesége ellen néhány modern vers, mint gyógyír... És így tovább, mert kísérletezni kell, sőt jó, mert erre tudományos népszerű lapunk is biztat és egyáltalán legfontosabb a lelkesítő cél minden művész számára,

S eme tudományos népszerű lapunk megállapítása szerint lehet e ma lellcesítöbb cél, mondjuk egy zeneszerző számára,

mint két villa trágya között zenei alkotással szórakoztatni .i marhákat.

Utóvégre azért marhák! (egri) j

Végig a Ti

UTOLSÖ ERŐFESZÍTÉSEIT

teszi a nap, hogy sugarával I felmelegítse a tiszai tanyavidéket. Az út kátyús, nagyokat dob utasain a kocsi, ilyjen úton jártunk járásunk legtávolabbi tanyájára. Akolhát-pusztára. Pontosan órakezdéskor érkeztünk. A tanteremben tisztaság, zsúfolt szemléltetőkép-soro- zat a falon, a gyermekek vidám mosolygása és Plapkó Elvira tanító kedvessége fogadott. Földrajzóra kezdődött. Európa éghajlata. Meglátszott a nevelőn, s a gyerekekén egyaránt, hogy itt, a tanyában is komoly munka folyik. Ügy foglalkozott azzal a 19 felsőtagozatos gyerekkel, mintha más nem is volna a világon, csak ők. Az óra végeztével néhány dolgot beszéltek meg a tanulmányi felügyelővel^ amiből annyit értettem, hogy — köszönöm, valóban így [ jobb lesz.

Közben a gyerekek megkezdték a ;,hosszú tízpercet”. Vidáman labdáztak. Egy év óta milyen sokat változtak. Ezt a változást Kopász Margit nevelő mondta el szépen.

— Tudja, egészen más, mióta a tsz nagyobb létszámmal és jobban dolgozik. Többet törődnek a gyerekekkel, megváltozott egész iskolai életünk, nekem nincs semmi panaszom, a tsz bármikor szívesen segít, még vasárnap is. Közben megáll a postás, hozza a napi újságot. Érdeklődöm, hogy olvasnak-e a tanyaiak, használják-e a népkönyvtárat ég az ifjúságit.

JÖ TÖRTÉNELMI REGÉNY,

mese, meg szépirodalmi kellene több. Majd a téli kulturális munkára terelődik a szó; Mit lehet megvalósítani, milyenek az adottságok?

Megbeszéltük a téli tervet, az ismeretterjesztő előadások programját, az úttörő és KISZ- szervezet munkáját. Azzal váltunk el, hogy a jövő héten Hevesre jön, és mindent „összeszedünk”, amit csak fel tud használni a tanyai emberek művelésére.

Búcsúzáskor a gyerekek vidáman integettek, mint ahogy az ismerősöknek szokás...

Még az előbbi beszélgetésen gondolkoztam, amikor a Hat- rongyos-pusztai iskola előtt álltunk meg., Az ajtó előtt egy mogorva hang figyelmeztetett, hogy ne zavarjuk a tanítást. Egy nagy farkaskutya őrködött és vigyázott a külső rendre, de nem nézett ki barátságtalannak. Amolyan szokásos farkasszemet néztünk egy-két pillanatig, aminek Futász István nevelő vetett véget egy kézlegyintéssel.

A SZÉPEN BERENDEZETT

tanteremben hat felsőtagozatos tanuló készült szorgalmasan. Most jöttek, mert délelőtt a kicsik voltak. Egy kivétellel mind ebbe a tanyába valók, nem nagyon szoktak mulasztani és szeretnek tanulni.

— Fárasztó így nagyon a munka és nem is egészen tökéletes — mondja Futász elvtárs

sza partjai

— alsó-, majd felsőtagozat és a felsőből is csak nagyon kevés, hat gyerek van. Ügy kell magyarázni, mintha harmincán lennének. Jobb volna az egész időt egy tanulócsoporttal töltenem.

Az egész beszélgetés alatt az előbbi aggodalmam csak nőtt..i Megkérdeztem a gyerekeket, hogy jobb volna-e a falusi iskolába járni. Mire az egyik már fel is pattant, hogy — édesapám azt mondta, télre biztos beköltözünk Pélyre. — Az szép, ott jobb lehet járni iskolába — mondja egy másik. Ügy látom, hogy komoly gondot okoztam kérdésemmel a gyerekeknek, de nem szóltam semmit. Elválásunk után a kanyargó Tisza partján haladtunk végig. A határban termelőszövetkezeti tagok dolgoztak, szántott a traktor, javában folyik a betakarítás, felfejlődött a tsz a dolgos kezek nyomán.

Dinnyéshát-pusztára már a tanítás végére értünk. Az Iskola kapujában Molnár Béla neVelő örömmel fogadott.

— Nem baj, ha új órarendet kell készíteni, de remélem, bonthatom a tanulócsoportot. 12 felsőtagozatos tanulóm van;

— Most újra a fülembe csendül a kisfiú hangja, hogy „a falusi iskola az szép, ott jobb is lehet járni.”

HAZAÉRVE, még mindig

ezen gondolkodtam, s ami Akolháton aggodalmam kezdődött, csak most értettem meg igazán, hogy mi is az, Tanyai nevelőink mindent megtesznek, hogy tudásuk legjavát adják. A megváltozott körülmények őket is fokozottabb munkára serkentik. A meglátogatott három tanyán kívül, ahonnan még továbbtanuló nem volt, a járásban még van hét tanyai iskola, hasonló körülmények között. Összesen 150 tanuló van ezekben az iskolákban.

Az új oktatási reform alapján az életre úgy kell nevelnünk, hogy az a nevelői munka minden órájában érvényesüljön. A régebbi politizálás helyett most ne arra gondoljunk, hogy csak dolgoznunk kell. A munka megbecsülésével, szocialista világnézettel és erkölcsi neveléssel kell biztosítani az oktatásügy továbbfejlesztését.

Ahhoz, hogy ebben a tanyai gyerekek még nagyobb mértékben részesüljenek, és ne féljenek a továbbtanulástól, szükséges lenne egy általános iskolái kollégium felállítása, ahol a felsőtagozatos tanulók helyet kapnának. A körzeti iskola valóban biztosítani tudná gyermekeinknek a korszerű oktatást és nevelőink a falutól távol is meg tudnának, birkózni azokkal, a feladatokkal, ami rájuk hárul.

Ezt olvastam ki egynéhány tanyai pedagógus szeméből, végig a Tisza partján.

Kormos Vilmos,

hevesi járási VB-elnök h:

I960. NOVEMBER 12: JONAS

405 évvel ezelőtt. 1555 novemberében halt Illeg GEORGIUS AGRI- OLA német orvos és természet- ■ utató, a leíró ásványtan és a kohászat egyik megalapítója. Az Ás- ányokról (1550.) című 12 kötetes munkája már a legmodernebb szempontok szerint, a fizikai és kémiai tulajdonságok alapján rendszerez. Agricola 1494-ben született.

120 évvel ezelőtt, 1840. november 12-éll született AUGUSTE RODIN (ejtsd: Roden) francia szobrász, a modern szobrászatnak az impresz- szlonizmus hatása alatt álló egyik legnagyobb művésze. Későbbi műveit a lágy, festőies előadás jellemzi. Kifejezésteli alakjait jellegzetesen a márványtömből csak félig kiszabadítva mutatta. Néhány műve: Calaisi polgárok, A csók, örök tavasz, valamint kora művészeiről készített szobor-portréi. Rodin 1917-ben halt meg.

95 évvel ezelőtt. 1865-ben ezen a napon halt meg ELIZABETH GASKELL (ejtsd: Geszfrel) angol realista írónő, akinek Mari Barton című, 1848-ban írt regénye a manchesteri gyapjúfonó munkások sztrájkjának történetét mondja el.

GFORGIUS AGRICOLA