Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-06 / 263. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 263. szám ARA 80 FILLER 1960. november 6., vasárnap O' ' V Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom! B 1 m B B ■ ü f* & 'ai Saa®8®S®K68B88®lffl®:@MM®:S@SÍ:S:S®Í^&Sia® | mmáron 43 esztendeje minden évben Moszkvára veti vigyázó szemét a világ. Ma, a szocializmust építő, felszabadult országok, a nemA világ bennük lát ja as emberiség holnapját zeti függetlenségük első lépéseit próbálgató gyarmati államok, a szabadságban, az emberibb életben reménykedő dolgozó milliók bizakodással és vágyakozással, hálával és szeretettel tekintenek a szovjet főváros felé. Ennek az eredményekben annyira gazdag 43 esztendőnek tanúsága évről évre meggyőzi a világot, hogy a Szovjetunió és a szocializmus útjára lépett országok a haladás zászlóvivői, ezek járják következetesen az emberi társadalom fejlődésének egyetlen, helyes útját. Az Októberi Szocialista Forradalom vált 43 év óta a felszabadulásra váró milliók reménységévé és azért fordul a világ a Szovjetunió felé, mert a szovjet nép jelenében látja az emberiség holnapját. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom útja a világ összes felszabadulásra vágyó népei számára követendő út. Mindezért a legnagyobb elismerés és dicsőség a Szovjetunió munkásosztályát és népeit, harcos, útmutató kommunista pártját, és korunk nagy tanítómesterének, a zseniális gondolkodónak, Leninnek emlékét illeti. Azt a népet dicsérjük ma, afelé tekintünk elismeréssel és bizakodással, amely Herzent, Puskint, Tolsztojt, Csehovot, Lomonoszovot, Gorkijt, Csajkovszkijt, Glinkát, Popovot, Ciolkovszkijt, Pavlovot, Micsurint és Tupoljevet adta a világnak, és amely nép Lenint szülte a XX. század emberiségének számára. Szokás a franciák polgári forradalmát a nagy jelzővel illetni. Igaz, e forradalom a maga korában alapjaiban rázta meg Európát. Következetes és radikális volt. Lefejezte a királyokat és főpapokat, felosztotta a kiváltságosok nagybirtokait. Szabadság, egyenlőség, testvériség — írta a zászlajára, de képtelen volt e szép jelszavakat megvalósítani, mert az a jakobinus tömeg, amely lerombolta a Bastille-t, amely radikálisan harcolt a népjogokért, nemegyszer éppen a polgárság ellen — a polgári forradalomban, nos, ez a népijakobinus réteg a győzelem után egyszerre háttérbe szorult, s a nagy francia forradalom nem tudott többet produkálni annál, minthogy a királyokat, hercegeket felváltották a. polgárok, s a nép elnyomása, kizsákmányolása új színekben folyt tovább. I gazán csak az októberi szocialista forradalmat illetheti a nagy jelző, mert az a nép, amelyet még Repin: „Hajóvontatók” című híres realista képében esett muzsikként, zsákba bugyolált lábbal, állati, megalázó „robotban” ábrázol, ez a nép felkelt urai ellen, legyőzte azokat, s a világ egyhatodán megteremtette az emberiség történelmében először a kizsákmányolástól mentes társadalmat. Ez nemcsak új lap, nem is csupán új fejezet, de új könyv volt az emberiség történetében, hiszen az Ember 1917. november 7-én vált először igazán Emberré, fordított hátat az állatvilág utolsó maradványának, a kizsákmányolásnak. Űj ember született, s mint ahogy Gorkij írta hason című novellájában, maga harapta el azt a köldökzsinórt, vágta el azt a láncot, mely az állatvilághoz kötötte őt. Az ember véglegesen felállt, kinyújtóztatta derekát, s hozzáfogott az új világ építéséhez. Bár a világ proletariátusa 1917 őszén még nem láthatta teljes mélységében a forradalom új korszakot nyitó jelentőségét, nagy lelkesedéssel és együttérzéssel állt a forradalom gondolata mellé. A magyar munkások és parasztok — közöttük a Heves megyeiek is — nemcsak rokonszenveztek a forradalommal: százezer magyar hadifogoly harcolt és nevelődött a vörös hadseregben, a forradalom és a polgárháború idején. E llenségei, az imperialista hatalmak pedig ádáz gyűlölettel szövetkeztek megfojtására. Mennyire áltatták magukat, amikor biztos pusztulásra számítottak. Mennyit jósoltak: a szovjet elbukik! Sőt! Nem egy újság ez idő tájt ezt az állítást már múlt ido .e tette: a szovjet hatalom megbukott! De a jósok, mindahányan voltak, megbuktak. A Szovjetunió pedig nagyhatalommá vált. Ipar!, mezőgazdaság!, kultúra! Az ember feltápászkodik a földről, megrázza magát, lehullnak láncai, az ember előre néz, dolgozik, megismeri a világot, felfedez, jólétet és biztonságot teremt! Ipar!, mezőgazdaság!, kultúra! 1957 októberében fellövik az első szputnyikot, 1958 májusában már a harmadikat, 1959- ben a három Iunyikot, 1960- ban az űrhajót, és most már május elsején, 20 kilométer magasságban egy szovjet rakétával egyetlen lövéssel eltalálják az amerikai kémrepülőgépet, nem sokkal később lelőtték a másodikat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségének és a világra kiterjedő befolyásának biztos mércéje az a hatás, amelyet az egész emberiség történetére gyakorolt. De nemzetközi jelentősége elsősorban a munkásmozgalomban nyilvánult meg. Nem véletlen, hogy a forradalom győzelme után nemcsak megerősödött, hanem rohamosan meg is növekedett a munkásmozgalom világszerte. A legutóbbi néhány évtized alatt hihetetlenül megnövekedtek a munkásszervezetek, a pártok és szakszervezetek létszámai és megnövekedett hazai súlyuk is. S hadd tegyük hozzá: nemcsak azokban az országokban, ahol a munkásosztályé a hatalom, de azokban is, ahol még a tőkések az urak. Negyvenhárom éve megváltozott a világ képe. Világszerte erősebb, öntudatosabb, magabiztosabb lett a legforradalmibb osztály, a proletariátus és vezető ereje a kommunista párt. A második világháborúig 43 kommunista párt alakult, ma pedig mintegy 75 kommunista párt vezeti világszerte a munkásosztály harcát, és a tőkés országokban is jelentős tekintéllyel, politikai súllyal hatnak az ottani közéletre. A Nagy Októberi Szocia- lista Forradalom nemzetközi ereje nemcsak a munkásmozgalomra gyakorolt hatásában mérhető le, hanem az ellenkező pólusra, a tőkés világra nehezedő hatásában is. Az erőviszonyok gyökeresen megváltoztak a világon. A tőkés renddel szemben kialakult a szocialista világrendszer — űj szellem áradt szét a világon. A hatalmi pozícióit vesztett és vesztét érző imperializmus a két rendszerre szakadt világban tudatosan éleszti a feszültséget. Különösen összebonyolítja ezt a helyzetet az Amerikái Egyesült Államok világuralmi törekvése. Ma már az emberiség jó része tisztán látja, hogy a nyugati uralkodó körök külpolitikája — háborús külpolitika. Központi célja: a szocialista országok elleni háború előkészítése, a háborús szellem élesztgetése, a széthulló gyarmati rendszer megmentése. Ezt a célt szolgálja a gátlástalan fegyverkezési hajsza, a gazdasági, politikai és katonai nyomás, a zsarolás, valamint a hideg- és melegháborü ravasz kombinációja. De a Nagy Októberi Szocialista Forradalom agyat világosító hatásaként ma mindenki láthatja, hogy a háború elkerülhető, a béke megvédhető! N em kergetünk illúziókat, és nem azért hiszünk a háború elkerülhetőségében, mert az imperialisták állítólag emberi megfontolásra bírhatok. Nem! Mi a kék madarat nem az imperialistáktól várjuk. A békére vágyó emberiség a legutóbbi évtizedek alatt bekövetkezett nagy változások miatt bízik a béke uralkodó erejében. A Szovjetunió nagyhatalommá válása, létezésének puszta ténye ma keményen ellensúlyozza az imperializmus gátlástalan, emberiségellenes, háborús kalandorpolitikáját. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülöttje a Szovjetunió, a szovjet békepolitika, a Szovjetunió hatalma, tudományos fejlettsége, a korszerű haditechnika, rettenthetetlen és győzhetetlen hadserege nélkül elképzelhetetlen volna az eredményes békeharc! * béke erői sokasodnak és nincs hatalom, amely útjukba állhat. Van nagyobb erő az atom- és hidrogénbombánál is! Ez az erő az igazi hazafiság, az internacionalizmus, a népek igazi barátsága. Ennek szellemében tekint ma a mi népünk is Moszkvára, ahol az emberiség ötágú vörfl* csillaga ragyog. i
