Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-01 / 258. szám
1960, november 1., kedd NÉPÚJSÁG Uj munkafolyamatok, termelési módszerek a mezőgazdaságban a földművelésügyi Minisztérium országos üzem- szervezési tapasztalatcserére hívta meg a megye legjóbb termelőszövetkezeti elnökeit Fejér megyébe. A tapasztalat- cserén a megye legjobb tsz-el- nokei és szakigazgatási szakemberei vettek részt, amely alkalommal megtekintettük a besnyői Sallay Tszt-t és az Agárdi Állami Gazdaságot. Ezen a tapasztalatcsérén - tapasztalhattuk, hogy a mező- gazdaság átszervezése nem- tsak új gazdasági formát, hanem új termelési módszereket is ad a mezőgazdaságnak. Tapasztaltuk,. hogy majd minden gazdaság — amely nagyüzemi gazdálkodást folytat — a maga vonalán új és új termelési, üzemszervezési és munkamódszerrel dolgozik. Szinte azt tapasztalja az ember, hogy a magyar mezőgazdaság vonalán nap mint nap újat, jobbat lehet látni, tapasztalni. Például még az első nap arról vitatkoztunk, hogy melyik az a vetési sorrend, amely a legjobban bevált, és hogy a besnyői Sallay Termelőszövetkezetben a Norfolk! négyes vetésforgó, jelen esetben a legjobb vetésszerkezet,. addig az Agárdi Állami Gazdaságban egészen új irányelveket hallhattunk. Itt már nem ismerik a vetési sorrendet, illetve megfelelő trágyázás! és talajművelési módszerrel, egyes növényeket több éven keresztül egymás után is vethetjük. De ezenkívül sok más új dolgot láthattunk és tapasztalhattunk. A BESNYŐI SALLAY Termelőszövetkezetben láttunk kitűnően megszervezett munka- folyamatokat, ahol munkakiesés nem volt, a munkák megfelelően össze voltak hangolva. A termelőszövetkezet elnöke bemutatta, hogy a növényápolást igénylő növények személyekre való kiosztása milyen jól bevált a termelőszövetkezetben. Elmondotta, hogy családokra osztották fel a területet, családonként annyit, ahány dolgozó személy volt a családban. A kiosztást úgy végezték pl. a kukoricánál, hogy egy-egy családnak minden kukoricatáblából osztottak területet és így elérték, hogy a betakarításnál egy-egy táblát gyorsan tudtak letakarítani. Az elaprózódástól nem kellett felülök, mert mintegy 734 kh kukoricát négy táblába helyeztek el. Elmondotta, hogy bevezették a premizálást és ezen keresztül a betervezettnél jóval magasabb termésátlagot értek el. A gazdaság megtekintése alkalmával láttunk újszerű építkezéseket, amelyeket a termelőszövetkezet saját erejéből végez. A tsz-elnökeink láthatlak szabadtartásos szarvasmarha-istállót, újszerűén megoldott sertéskutricákat, amelyek könnyen szétszedhetők és ösz- ezerakhatók, újszerűén megépített kukoricagórét, ahol két góré fedélszerkezete egy volt és így a górék közti fedett helyet felhasználták nyáron kombájnszérűnek, télen gépszínnek. Végül elmondotta a tsz i elnöké, hogy a jövőben teljesen átszervezik a gazdaságot, a tsz-tagokat még érdekeltebbé teszik a termelésben. Továbbfejlesztik a premizálást, a háztáji területét, á fél és az egy kh között, a területet Olyan arányban adják a tsz- tagok részére, amilyen arányban vállalnák a közös növény- ápolásra váró területből. A TAPASZTALATCSERE második napján a már említett Agárdi Állami Gazdaságot tekintettük meg. Itt egészen más módon gazdálkodó nagyüzemet láttunk. Igen fejlett, jól megszervezett munkafolyamatot és termelési módszereket mutattak be. Egy-egy munkát, mint például az aratást, betakarítást, silózást, trágyázást komplex brigádokkal végzik, Ezeket a brigádokat, amelyek többfajta erő- és munkagépekből állnak, megíelőkép- pen összehangolják a főagro- nómus Irányításával. A brigádok munkájának irányítása központilag van megoldva. Az állami gazdaság igazgatója elmondotta, hogy a brigádok munkáját csak egy ember irányíthatja, így nincs fejetlenség, egy embernek az elképzelése érvényesült és a munkák folyamatosan haladtak. Elmondta, hogy az állami gazdaság úgynevezett egyszerű vetésszerkezettel dolgozik, ami azt jelenti, hogy a szántóterület — ami a gazdaságban 6338 kh — 93,5 százalékán négy növényféleséget termelnek, amely őszi búza, kukorica, cukorrépa-félék (mag és dugvány), valamint évelő pillangósnövények. Ha a gazdaságnak más növényféleség termésére van szüksége, amit az említett gazdaság nem termel, más gazdaságokból kapja meg. Hallhattunk arról, hogy a gazdaságban a növények elhelyezését — figyelembe véve a trágyázás! lehetőségeket és a szállítást — kint a területen hogyan oldották meg. Nagy területen alkalmazzák a zöldtrágyázást, valamint a kukoricaszárat a területen feltépve és műtrá- gyávái kiegészítve visszaadják a talajnak. így nagymértékben tudják csökkenteni a szállítást, ami a mezőgazdasági munkák összességének mintegy 50 százalékát teszi ki. ÜJ SILÖZÁSI eljárást is láthattunk, ahol a silót nem takarják be vastagon földdel. Az elkészített silót, amely tápanyagban igen gazdag, lánctalpas traktorral járatják, amely a levegőt kiszorítja, , majd vékonyan leszalmázzák, erre vastagon polyvát tesznek és bevetik őszi árpával, ezt addig locsolják, míg az őszi árpa ki nem kel. Ennél még jobb elIrányíthatQ-e a Föld mozgása 1 i Verne Gyula ■KUtazás a Holdba” című regényének egyik hőse arról álmodozott, menynyire megjavulna a Föld éghajlata, ha forgástengelyét olyan módon lehetne megváltoztatni. hogy a Föld pályasíkjához viszonyítva merőlegesen helyezkedjék el. Napjainkban a tudomány és technika olyan óriási mértékben haladt, hogy az írónak ez a fantasztikus elgondolása immár reálisnak tűnik. Az ember meg- * tanulja az atomenergia irányítását és szolgálatába állítja «Z atommagban rejlő kolosszális energiatartalékot. A jövő az atomenergiáé, s ki tudja, talán a ma még iegvalószínűt- lenebbnek tetsző vágyak is holnapra megvalósulnak.- Gondoljuk csak meg: csupán az óceánokban levő deutérium (hidrogén-izotóp) termonukleáris reakciójának energiája 300 000-szerte múlja felül a Föld gigászi tömegének kolosszális forgási energiáját. Meglehet, hogy ez az az erő, amely bolygónkat „irányítha- tóvá” teheti. G. I. Pokrovsz- . kij szovjet tudós szerint Földünk mozgása a kozmikus térben atomenergia segítségével irányítható lesz. Ha valamelyik pólus közelében óriási teljesítményű nukleáris sugárhajtóművet helyeznénk el (ehhez olyan mesterséges krátereket kellene készíteni, amelyek a hajtómű tűzkamrájá- nak és befutócsöveinek szerepét töltenék be), akkor a Földet elmozdíthatnánk sok évezredes pályá- lyáról, közelebb, vagy távolabb helyezhetnénk a Naptól. ami megfelelőképpen megváltoztatná az éghajlatot. járás, ha a silót > vékónyan Szalmával letakarják, utária 2—3 cm váStagón leföldelik és ézt vetik be őszi árpával, amelyet csak elvetés után egyszer lócsólnak még, és äz kikel. A kikelt őszi árpa tökéletes záróburkot alkot, aminék az az élőftye, hogy nem kéll nagy mennyiségű, főidet megmozgat ni és a silótakarmány vesztesége a föld szennyeződése miatt minimálisra csökkent. A gazdaság területén láttunk olyan kukoricatáblát, amelyben kapa a tenyészidő alatt nem volt, csak Simázin- vegyszert alkalmaztak és mégis 60—63 mázsás csöveskuko- rica-termést értek el. A talaj gyomtalan és szerkezete laza volt. Az itt elmondottakon kívül még sok egyéb másról is szó volt. Sok újszerű gépet láthattunk, sok újszerű elgondolás vár megvalósításra a jövőben. A záróértekezleten egyhangúlag megállapítottuk, hogy az itt látottakat és hallottakat a saját munkánk területén jól tudjuk majd alkalmazni. EZ A TAPASZTALATCSERE is azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaságban . egyedüli és helyes út a nagyüzemi gazdálkodás. Székely Ferenc, megyei tsz-szervező Egy hír — egy kép Atány községben is megkezdték egy új artézi kút fúrását. 450 ezer forintos költséggel építik, amelyből 200 ezer forintot a községfejlesztési alapból biztosítanak. Az új kút látja el majd a megépülő tör- pevízművet is vízzel. A szülőket is érdekli Hevesen az elmúlt napokban a járási szülői munkaközösségek elnökei, a nőtanácsok titkárai és az iskolaigazgatók gyűltek össze az iskolareform megvitatására. Az értekezlet előadója Turgonyi Júlia, az. Országos Nőtanács munkatársa volt. Megjelent a tanácskozáson Horváth Nándomé. a Heves megyei Nőtanács titkára is. Turgonyi Júlia bevezetőjében elmondotta, hogy a tervezet ma ugyan még tervezet, de a szülők és a pedagógusok helyes együttműködése alakítja majd ki az újat, a tervezet megvalósítását. A forradalmi változás szükséges, hogy gyermekeink további nevelése olyan legyen, mely képessé teszi s.z új szocialista társadalom szolgálatára. Szükséges, hogy az első általános osztálytól kezdve. az egyetemig a tanulóknak megfelelő kapcsolata legyen az élettel. A továbbiakban a szülői munkaközösségek feladataival foglalkozott. Az előadáshoz több hozzászólás hangzott el. Kovács Sándor hevesi szülő a .családlátogatás szükségességét. hangsúlyozta. Antal József né elmondotta, hogy jó lett, volna, ha a most elhangzott vitát sokkal több szülő hallhatta volna. Az értekezlet hasznos volt, mert a szülői munkaközösségek tevékeny szerepére nagy szükség van mind a további viták, mind a megvalósítás terén. (Kormos Vilmos) Foto- és grafikai kiállítás a tissanánai kultúrotthon terveiben Nagy terveket ápol a tisza- |szes fotoamatőreinek közremű- nánai kultúrotthon fotoszakkö- re, amelynek jelenlegi elsődleges feladata, hogy állandó képes híradón mutassa be. a község és a termelőszövetkezetek életét Az év folyamán két kiállítást akarnak rendezni a fotósok. Egyik helyi jellegű, és a termelőszövetkezetek életéből készült képek nyernek majd elhelyezést a tablókon. A másik kiállítást a járás öszködésével kívánják megrendezni és a legszebb képekből művészi tablók összeállítása a cél, ezeket a tablókat a járás községeiben is elhelyezik majd. Tartalmára és hatására nézve nagy jelentőségű az az elképzelés is. hogy olyah grafikai kiállítást készítenek elő, amely megmutatja a község ötéves fejlesztési tervének távlatait. jrrrrmi Érdeklődéssel Olvastam a Film—Színház —Muzsika című lapban Űánék Szemtől szembé című darabjának Madách szÍTo- házi bemutatójáról szőlő előzetes értesítést. Csak helyeselni lehet, högy a lap már előzőleg is foglalkozik a nálunk még ismeretién szerző mai élétéről szóló, érdekés és helyenként magas hőfokú színművének előkészületeivel. Azt izónban már kevésbé tehet helyesnek tartani, hogy csak és egyedül a budapesti színI ház bemutatójáról ejt szót, s egyszerűen megfeledkezik arról. hogy ar színpadi ősbemutató nem Budapesten, hánem Egerben lesz... Igaz, az egri színház kisebb, mint a fővárósi, de tálán éppen ezért érdemelt vóina szót és előzetes kommünikét a kezdeményezés, amely keréken ló nappal előbb viszi színre ősbemutató keretében Danek művét. S ha hozzávesszük, högy az egri színház vezetői már október közepén tájékoztatták a lap szerkesztőségét a bemutatóról — még érthetetlenebb a hallgatás! (gy... ó) A szerződés nemcsak az iskolát, hanem az építőipari vállalatot is kötelezi A hatvani MTH-iskoIa szerződést kötött az ÉM Hoves megyei Állami Építőipari Vállalattal, hogy 34 ipari tanuló gyakorlati oktatása a vállalat építkezésein történik. . Az iskola és az építőipar! vállalat közös érdeke, sőt kötelessége, hogy a tanulók elsajátítsák a munkafogásokat, az előírt idő alatt megtanulják a szakmát. Ügy véljük, ennek alapvető feltétele az, hogy a tanrendben meghatározott óraszámot az előírt munkafolyamatokon valóban ledolgozzák, jól kihasználják az amúgy sem túlságosan hosszú időt. S Az ember azt gondolná, hogy a hatvani lakáscpiike- zéseken folyamatosan el tudják látni munkával a tanulókat, hiszen három—négy tömbben folyik az építkezés. A fiúknak vakolást kellene tanulniuk, mert bizony elég gyengén megy még az, de hosszabb idő óta nem adnak nekik szakmájuknak megfelelő munkateret. Egyik épületről a másikra küldözik őket, belekapnak ebbe is, abba is. Sokszor sem az oktató, sem a művezető nem tudja, hogy merre vannak és mit csinálnak a tanulók. Mit szól ehhez az iskola igazgatója? — Nem lenne baj, ha mindnyájan rendesen kitanulnák a festő szakmát, de a vizsgán és főleg majd az életben, a vakoláshoz, különböző falazáshoz kell érteni, nem is szólva az építőipari szakmá többi fortélyairól. Mi úgy láttuk, hogy ezen a befejezés előtt álló építkezésen nem tudnak megfelelő munkaterületet adni a tanulóknak, ezért az építésvezetővel megbeszéltük, hogy a cukorgyári, vagy más építkezéshez küldjük át a fiúkat. Most kaptam meg a vállalat igazgatójának levelét, amelyben ezellen tiltakozik és szerződésszegéssel vádol bennünket. Mi örülnénk legjobban, ha megfelelő elfoglaltságot adnának a tanulóknak. Az iskola igazgatójának szava nagyon őszintén csengett. Nem titkolta azt sem, hogy problémáik vannak megfelelő gyakorlati szaktudással rendelkező oktató hiánya miatt. De október 27-én a helyszínen győződtünk meg arról, hogy a tanulóképzés alapfeltételeit ezen az építkezésen nem biztosítja a vállalat. Nem ad megfelelő munkateret, és a jelek arra mutatnak, hogy nem tulajdonít az iparitanuló-képzésnek olyan fontosságot, mint amilyet az megkövetelne. Nem a szakmának, nem önmagának neveli talán a vállalat a holnap szakmunkásait? Sürgősnek és elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy a vállalat cs az MTH-iskola igazgatója megvizsgálja a tanulóképzés jelenlegi helyzetét, közösen megfelelő intézkedéseket tegyenek a munka megjavítására. Fazekas László Az utóbbi időbért igen sok szó esik Csehszlovákiában is a műszaki fejlesztésről. Éppen ezért a munkások és szakem-. berek mindent elkövetnek azért, hogy a népgazdaság fejlesztésének e fő irányvonalát maradék nélkül teljesítsék. — Tisztában vannak azzal, hogy a műszaki fejlesztés döntően befolyásolja a szocialista társadalom további fellendülését. Nézzük meg, hogyan értelmezik ezt a kérdést a Ceské Bu- dejovec-i „Igla” nemzeti vállalat technikusai és műszaki vezetői: Salát erőkre támaszkodnak A tűgyártás jellege szükségszerűen megköveteli a komplex gépesítést és automatizálást: magas munkaigényességet igénylő gyártmányokról van szó, amelyek előállítása nagy szériákban történik. A tűk gyártása magas színvonalú termelési technológiát és kiváló minőségű munkát tesz szükségessé. A budajovicei Igla nemzeti vállalat egyetlen olyan üzem Csehszlovákiában, amely mind hazai, mind pedig export célokra gyárt tűt. Ebből szükségszerűen következik, hogy a műszaki fejlesztés problémáját magának az üzemnek, az üzem munkásainak, műszaki vezetőinek kell megoldaniok. Mindenekelőtt egy konstrukciós osztályt hoztak létre a i munkások és technológusok részvételével, azzal a céllal, ; hogy megbirkózzanak az automatizálás feladatával, a szükséges félautomata és automata gépek megszerkesztésével. A javaslatok gyakorlati megvaló- tása céljából fejlesztési és prototípus műhelyt létesítettek. Ennek a műhelynek az a feladata, hogy az automata gépet a termelésbe állítás előtt mindenféle szempontból alaposan megvizsgálják. Ily módon valósították meg az üzem műszaki fejlesztésének tervét a második ötéves tervben. Nyugodtan elmondhatják, hogy az automatizálás i kérdésével lényegében meg- i birkóztak. Négy automata gé- ] pet szerkesztettek, amelyek 21 i termelési művelet elvégzésére i képesek. Ezeket a műveleteket i régebben kézzel, illetve egyes ■ gépekkel látták ál. Az autó mala gépek kivétel nélkü többszörösével növelik a műn ka termelékenységét. így pél dául az I. és a III. számú au tomata gépek több mint 60« százalékkal növelték a műnk; termelékenységét. Az égés: automata gépsor 17 munkaerő takarít meg, a selejtet töbi mint 20 százalékkal csőként! lényegesen növeli a gyártaná nyok minőségét és mindezej- túlmenően 40 százalékos üze meltetési terület megtakarítá sát biztosítja. A technikusok a munkásokkal tanácskoznak Természetes, hogy az autc matizálás komplex megoldás? során nem feledkeznek meg ; géppark kisebb módosításáró: és javításáról. Ebből a szempontból elengedhetetlenü. szükséges a munkások és technikusok kezdeményezése, akii érdembeli javaslatokat tesznek i gépi berendezés korszerűsítésére. Az üzem munkásai »nár megszokták azt, hogy bátran javasolnak különböző termelési módosításokat. A konstruktőrök pedig szívesen fogadják a munkások értékes megjegyzéseit. Még gyorsabb ütemben Most dolgozzák ki a harmadik ötéves terv műszaki fejlesztési tervét. Ez a terv megoldja a vállalat kapacitásának lényeges kiszélesítését és a munka termelékenységének további emelését. Feladat a termelés 225 százalékos növelése, s ezen belül a munka termelékenységének 175 százalékos emelése. Éppen ezért a harmadik ötéves terv műszaki fejlesztési terve előirányozza a termelés további automatizálását. A műszaki fejlesztés ütemének gyorsítására két dolog készteti őket: egyrészt a termelés maximális hatékonyságának elérése és a népgazdaság fokozottabb igényeinek kielégítése, másrészt utolérni és túlszárnyalni a tűgyártás- ban a legfejlettebb kapitalista országokat.
