Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-24 / 277. szám

2 NÉPÚJSÁG I960. november 24.. cstttőrtAk A római katolikus egyház a gyarmatrendszer támasza Az NDK Tudományos Isme­retterjesztő Társulatának ki­adásában megjelenő „Deutsche Aussenpolitik” című külpoliti­kai folyóirat Loris Gallico tol­lából cikket közö't a katolikus egyháznak Ázsiában és Afriká­ban kifejtett tevékenységéről. Rövidítve ismertetjük a cikket. Ázsia elutasítja A KATOLIKUS EGYHAZAT Jelenleg Ázsiában csak 32 millió katolikus él, legnagyobb része a Fülöp-szigeteken. A közel fOO millió kínaiból alig 3 mülió a katolikus. Az egy­ház ideológusai sohasem tudták megmagyarázni e sikertelenség okát, pedig eléggé kézenfekvő. Nem igaz az, hogy azért nem növekedett a katolikus egyház befolyása, mert nagyon szilárd a kereszténység előtti vallások ereje, meg hogy az ázsiai töme­gek vallási mozgalmai állandó­sultak. Hiszen az utóbbi idő­ben a buddhizmus is terjedni tudott, s különösen az iszlám befolyása nőtt Indiában és In­donéziában, másrészt Japán­ban újjáéledt a sintoizmus, megreformálták a hindu budd­hista dogmákat. A katoliciz­mus sikertelenségének más, politikai okai vannak. A misz- szionáriusok mindenütt a gyar­matosítók előőrseiként jelen­tek meg, előkészítették, támo­gatták azok kegyetlenségeit, rablásait. A keleti népek tapasztalatai a következő kínai mondásban sűrűsödnek: *„A misszionárius után jön a kereskedő, a keres­kedő után jön a konzul, a kon­zul után jön a katona.” ­Pedig a kínaiak először igen türelmesek voltak a misszioná­riusokkal szemben. Már 1001- ben nagylelkűen beleegyezlek, hogy Pekingben letelepedjék egy jezsuita misszió. A katoli­kus papok azonban a későb­biek folyamán az expedíciós csapatokat támogatták és kü­lönböző erkölcstelen fogá­sokkal meggyűlöltették magu­kat- a kínaiak szemében. A ma» gukat megkeresztel tető kínai­aknak, például rizs- és pénz­adományokat juttattak, és azért is pénzt fizettek, ha gyer­mekeket adtak át a missziós árvaházaknak. Ezzel a gyer­mekrablás növekedését segí­tették elő az igen nagy nyo­morban élő kínai lakosság- kö­rében. Ennek következtében az 1900-as boxer lázadás már a szerzetesek ellen is irányult. Ilyen módon Kínában és In­diában is nőtt a követelés a nemzeti színezetű katolikus egyház megteremtésére, a nemzeti papság kialakítására, és a Vatikánhoz fűződő kap­csolatok korlátozására. A kí­nai katolikusok Vatikánnal való kapcsolata ma már na­gyon laza. AFRIKÁBAN: * A GYARMATOSÍTOK Államvallása Afrikában sem vezettek na­gyobb eredményre a katolikus egyház erőfeszítései. Ma ezen a földrészen alig 20 millió ka­tolikus él — akik közül 2 millió európai — s ez az összlakos­ság 9 százaléka. A Vatikán először Portugália és Spanyol- ország gyarmatosítóinak kép­viseletében akarta megvetni lábát Afrikában, később azonban Belgiumra és Fran­ciaországra összpontosultak reményei, jelenleg pedig min­dent az úgynevezett, amerikai „neokolonializmusra” tesz fel. Jellemző a Vatikán kétszínű­ségére és arra, hogy mindenek- fölött támogatta a gyarmatosí­tást, az 1935-ös abesszin hábo­rú alatti magatartása. Abesszí­niában ugyanis az állam ke­resztény volt, ha nem is tarto­zott a római egyházhoz, és a császár baráti hangulata alap­ján a pápa olyan reményeket szőhetett, hogy az abessziniai kopt egyház együtt fog működ­ni Rómával. Ezzel szemben XI. Pius támogatta az Abesszínia elleni háborút, kibékült Mus- solinivel, akit egyházi részről „a gondviselés emberének” nyilvánítottak. Szemet hány­tak afelett, hogy az olasz fa­siszta hódítás nyomán depor­tálták a kopt egyház papjait és különböző rémtetteket kö­vettek el velük szemben. Algériában 1830 óta vannak franciák és az egyház mindent megtett a katolicizmus terjesz­tése érdekében. Ennek ellenére az áttért algériaiak száma nem sokkal nagyobb, mint azoké a franciáké, akik — általában házassági okokból — mohame­dánok lettek. Ezzel szemben egész Afrikában a mohamedá­nok száma az 1931-es 44 millió­ról 87 millióra emelkedett. Hruscsov válaszai a Pravda szerkesztőségének kérdéseire » vábbá az angol és a kanadai javaslatról szólva, Hruscsov ki jelen tette, hogy e tervezetek szembetűnően tanúsítják: a nyugati hatalmak kormányai „még mindig nem óhajtanak érdemben, a népek iránti fe­lelősségük teljes tudatában hozzáfogni a leszerelés kérdé­séinek megoldásához". Az Egyesült Államok, Anglia és Olaszország közös határozati javaslata hallgat a fő dologról — mutatott rá Hruscsov — arról, hogyan kell megvalósí­tani az általános és teljes lesze­relést. E javaslat csupán bizo­nyos homályos intézkedésekről beszél. E nyugati tervezet egyetlen célja: ellenőrzést be­vezetni leszerelés nélkül vagyis ellenőrizni a fegyverze­tet, amiért Eisenhower elnök is nyíltan síkraszállt az ENSZ- közgyűlés most folyó üléssza­kán elhangzott beszédében. A Szovjetunió — .jelentette ki Hruscsov — nem vett részt és a jövőben sem hajlandó részt venni egy olyan ellenőr­zési rendszer kidolgozásában, amely a leszereléstől ftiggetle­Ax EASZ liaszavubu 1 NEW YORK (MTI): Az ENSZ-közgyúlés kedden késó este tartott ülésén elfogadta a mandátumvizsgáló bizottság­nak azt a jelentését, amely az önmagát kinevezett Kaszavu- bu-küldöttséget ajánlja elis­merni Kongó küldöttségeként. A szavazás alkalmával Kasza- vubuék mellett 53 küldöttség foglalt, állást, ellene pedig 24 ország képviselői szavaztak. Tizenkilenc küldöttség tartóz­kodott á | szavazástól. . Ezt megelőzően a Mali Köz­társaság képviselője határoza­ti javaslatban indítványozta, Hamis pénzzel akart fi provokált egy amerikai HAVANNA (MTI): Csaknem tragikusan végződött a havan­nai amerikai nagykövetség egyik munkatársának, Ander­II. A kommunista párt egy má- sík fontos harci terüle­tét a földosztó és földigénylő bizottságok jelentették. A radi­kális földreform á kommunista párt nevéhez fűződik és ugyan­csak a kommunista párt érde­me később a földreform ered­ményeinek a megvédése is a reakció támadásaival szemben. Az országos viszonyokhoz ha­sonlóan, Heves megyében is a kommunista párt állt élére a földreform megyalósításáért folyó küzdelemnek. A kommu­nista párt pétervásári taggyű­lésén mér február 10-e körül több mint ezer ember követel­te a földosztás megvalósítását és követelésüket támogatták az egercsehi bányászok is. Ugyan­csak a kommunista párt már­cius 4-i egri nagygyűlése, amelyen 3500 dolgozó vett részt, határozatban követeli a földreform megvalósítását és a községi földigónylő bizottságok felállítását. A földreform gyakorlati megvalósítása során sem hagy­ta azonban magára a földigény­lő parasztságot a kommunista párt. Március 17-e után töme­gesen mentek falvakra a kom­munista párt . agitátorai, akik irányították a földigénylő bi­zottságok működésér. segítették a parasztságnak a földnélküli­ek és a felosztásra kerülő föld­birtokok összeírásában és nemegyszer megküzdőitek azokkal a rémhírekkel, ame­lyekkel a parasztságot igyekez­tek táv 1 tartani a földfogla­lástól. A földbirtokosoknak és a közvetlen környezetükbe tar­tozó régi falusi vezetőknek ter­mészetesen, nem tetszett a földosztás - és lehetőség szerint igyekeztek megakadályozni an­nak keresztülvitelét. Mivel er­re általában 1945-ben nem nyílt lehetőség, várták a meg­NAGY JÓZSEF: A kommunista párt harca Heves megyében a szocialista forradalom győzelméért városi és falusi burzsoázia ér­dekeit képviseli és helyet ad minden reakdíós elemnek. Másrészt figyelmen kívül hagyta a kommunista párt azt a tényt is, hogy a párt lénye­gében csak egy évvel a vá­lasztások előtt került ki az il­legalitásból, s ez az egy év nem volt elégséges ahhoz, hogy valóban mély gyökereket eresszen a széles dolgozó tö­megek között. Igaz ugyan, hogy a demokratikus közigaz­gatás megteremtése, a földosz­tás és az újjáépítés megindí­tása vitathatatlanul a kom­munista párt érdemei voltak, de ugyanakkor a Horthy-kor- szak antikommünista propa­gandája sem maradt hatásta­lanul, s a választások közeled­tével a kisgazdapárt és az azt támogató — Heves njegyében Igen erős — klerikális' reakció nemegyszer még ezeket a rá­galmakat is felhasználták vá­lasztási győzelmük érdekében. r1 nnek tudható be, hogy megyénkben a kisgaz­dapárt az országos átlagnál is nagyobb győzelmet ért el az 1945 novemberi választáso­kon. Addig míg országosan a kisgazdapárt szerezte meg a szavazatok 57 százalékát, Eger­ben a szavazatok 64 százaléka jutott a kisgazdapártnak és hasonló volt a helyzet megyoi viszonylatban is. A kommu­nista párt csupán a bányavi­déken, Bekölcén, Egercsehi- ben, Egerszalókon, Szócsőn és még néhány más községben került többségbe. Egercsehiben a szavazatok 72 százalékát, Bekölcén a szavazatok 65 szá­zalékát a kommunista párt kapta. A választások megmu­tatták, hogy a kommunista párt szilárdan megvetette a lábát a bányamunkásság kö­zött. (Folytatjuk.) t nül csak a fegyverzetre vonat­kozzék. A Szovjetunió azért nem hajlandó erre, mert nem akar részt venni a népek félreveze­tésében. A népek utasítsák rendre azokat az államférfia­kat, akik szabotálják a leszere­lést. Arra a kérdésre, hogyan fo­gadták a nyugati hatalmak a tízes leszerelési bizottság kibő­vítésére tett szovjet javaslatot. Hruscsov kijelentette, hogy a nyusati hatalmak ellenzik e bi­zottság semleges országokkal való kibővítését. -- A nyugati hatalmak félnek tőle — foly­tatta Hruscsov —, hogy a sem­leges országok képviselői saját szemükkel győződnek meg ró­la. ki akarja a leszerelést és ki akadályozza e kérdés megoldá­sát. A Szovjetunió ragaszkodik » leszerelési bizottság kibővíté­séhez és őszintén reméli, ez le­hetővé teszi, hogy az általános és a teljes leszerelésről szóló tárgyalások kijussanak a zsák­utcából — hangsúlyozta a szovjet kormányfő. (MTI) elismerte küldöttségét hogy a Kongó ENSZ-képvise- letének kérdésével kapcsola­tos szavazást halasszák el ad­dig, amíg nyilvánosságra nem hozzák Kaszavubunak Ham- marskjöldhöz Intézett levelét, amely befolyásolhatná a vi­tafórum döntését. A javasla­tot elutasították. I Ugyancsak szavazásra tették fel a bizottság jelentéséhez beterjesztett guinea: módosító indítványt, amely a küldött­ség elimerésének elhalasztá­sát szorgalmazza. Ezt a javaiSr latot is elutasították. retni, ma;d verekedést diplomata Havannában nemiek. kihívó, provokációja egy kubai vendéglőben. Andersen hamis ötdolláros­sal akarta kiegyenlíteni szám­láját. A vendéglős felszólította, hogy pesóban fizessen. — Nem nyúlok kommunista pénzhez — válaszolta az ameri­kai. A vitába ekkor beavatko­zott a kubai hadsereg egyik tisztje is. mire Andersen vere­kedést provokált. A dulakodás közben a kubai katona pisztolya elsült és meg­sebesítette az amerikait. An­dersen egyik kísérője, akit a helyszínre siető rendőrség a tényállás tisztázása végett ugyancsak őrizetbe vett. útban a rendőrőrszoba felé, megszö­kött. (MTI) Kudarcba fulladlak as ameí'iltal— nyugatnémet tárgyalások BONN (MTI): Kedd este eredménytelenül végződtek az amerikai—nyugatnémet pénz­ügyi megbeszélések. Bonnban közölték, hogy nem tartják meg a szerdára tervezett szak-» értői megbeszélést sem. Poli­tikai megfigyelők szerint Nyugat-Németcrszág pénzügyi hozzájárulása a közös hadiki­adásokhoz csak a oárizsi NATO-értekezleten keni) is­mét szóba. A megbeszélésről kiszivár­gott hírek szerint a bonni kor­mány kategorikusan nemmel válaszolt az Egyesült Álla­moknak arra a kérésére, hogy Nyugat-Némdtország 600 mil­lió dollárral járuljon hozzá az amerikai megszálló csapatok fenntartásához. Időjárási jelentés Várható időjárás csütörtök estig: Felhős, párás, reggel én délelőtt többfelé ködös idő. Több helyen, főként az ország délnyugati felé­ben eső, mérsékelt keleti szél. Vár­ható legmagasabb nappali hőmér­séklet 7—11, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 1—4 fők között. Többfelé gyenge talajmen^ fagy. (MTI) 9 felelő alkalmat a földreform elleni támadás megindítására. 1945 őszén a kisgazdapárt vá­lasztási győzelme után meg­indult a harc. A régi földbirto­kosok ügyvédjeik útján külön­böző címeken számos község­ben visszaperlik a földhözjut- tatottaktól a földeket. Kará- csondon Adorján, gyöngyösi kisgazda képviselő igyekszik visszaszerezni a földhözjutta- tpttaktól kiosztott szőlőjét. At- káron Dőry, a község földes­ura eléri, hogy volt cselédei lemondanak a kastély haszná­latáról. azonban ő .ezzel sem elégszik meg, hanem a föld­birtok egy részét is vissza akarja szerezni magának. He- vesvezekényen vitéz Szirmai Béla csendőrtábomoknak ad­ták vissza a kastélyát, Egerben pedig két évig folyt a Petró- féle szőlő birtokpere. A kommunista párt, termé- " szetesen, azonnal rea­gált a reakció támadására és élére állt az újgazdáknak a föld megvédéséért folytatott harcban. Nemzeti bizottsági üléseken és pártközi értekezle- feken megvédte az újgazdák érdekeit, majd válaszul a reak­ció támadására, kiadta a jel­szót: „Földet vissza nem adunk”. A kommunista párt határozott követelésére, 1948 őszén éppen Heves megyében kezdték meg a telekkönyvi át­írás lebonyolítását és ez nagy­mértékben megszilárdította az újazdák helyzetét és ugyanak­kor megnövelte a kommunista párt befolyását a földhözjutta- tott parasztság között. Csakhamar összeütközésrj került sor a reakció és a kom­munista párt között közigazga­tási, politikai téren is. A né­metekkel elmenekülj de csak­hamar visszaszivárgott reakci­ós tisztviselői kar igyekezett el­foglalni régi helyét és az iga­zoló bizottságok kijátszásával ez nem egy esetben sikerült is. A reakció megerősödése csak­hamar éreztette is hatását. Rosszabbodott a közellátás, romlott a közigazgatás, meg­lassult az újjáépítés menete. A reakció előretörése nagy felhá­borodást keltett a munkásság és a demokratikus pártok köré­ben. Az egri dolgozók a komi munista párt vezetésével már 1945 tavaszán támadást indí­tottak a x-eakcíó élénkülő moz­golódásának a visszaverésére. A kommunista párt 1945. már­cius 4-i egri naK'gyűlése egy­hangúlag követeli, hogy a „nyilas és fasiszta elemek, aki­ket a reakciós visszamaradt tisztviselők pártfogólag támo­gatnak, támogatóikkal együtt haladéktalanul távolíttassanak el a magyar társadalomból hivatalokból”’. „Követeli a nagygyűlés, hogy azok, akik a nyilasok, fasiszták érdekében eljárnak, hasonló elbánásban részesüljenek, mint maguk a bűnösök.” 1945 nyarán és őszén, a vá­lasztások közéledtével, egyre nyíltabbá és szemérmetleneb­bé vált a reakció támadása. A reakció különböző irányzatai a kisgazdapártba tömörültek és annak bástyái mögül intéztek kirohanásokat a rendszer el­len. A kommunista párt He­ves megyében is felismerte, hogy a soron következő vá­lasztásokon a kisgazdapártba tömörültek a reakció fő erői és igyekezett is felvenni a küzdelmet a kisgazdapárti re­akcióval szemben. Elsősorban arra törekedett a párt, hogy a falusi szegénységet: a törpe- birtokosokat és földhözjutta- tottakat leválassza a kisgazda- pártról és maga mellé állítsa. Ezt annál inkább könnyűnek látszott megtenni, mert a gaz­dag parasztság a választások közeledtével nyíltan kommu- nistaellenes propagandát foly­tatott, s ezért a párt helyi ve­zetői úgy gondolták,, hogy a kulákpropaganda leleplezése és a kommunista párt ered­ményeinek a megmutatása elegendő a választási győze­lem biztosításához. T tt azonban taktikai hiba * csúszott be, a számítás­ba. A kommunista párt két tényezőt nem" vett figyelem­be. Egyrészt figyelmen kívül hagyta, hogy a Horthy-kor- szakban lényegében egyedül a kisgazdapárt volt az egyedüli legális párt, amely a paraszt­ság között szervezkedett Bár már ekkor inkább a gazdag parasztság érdekeit képviselte, de a nagybirtokkal való lát­szólagos, vagy tényleges szem­benállása ismertté tették a parasztság előtt. Ez a tény al­kalmas volt arra, hogy a pa­rasztság előtt úgy tüntesse fel működését, mintha áz egész parasztság érdekét szolgálná. Ekkor azonban a 200—300 hol­das „kisgazda” képviselők már a falu egyedüli urai vol­tak és szemben álltak csak­nem az egész parasztsággal maga a kisgazdapárt pedig a MOSZKVA (TASZSZ): Hrus­csov, a szovjet minisztertanács elnöke, válaszolt azokra a kér­désekre, amelyeket a Pravda szerkesztősége tett fel az álta­lános és teljes leszerelésre, va­lamint ennfek ellenőrzésére vo­natkozólag. A szovjet kor­mányfő válaszait a Pravda szerdai száma közli. Hruscsov ismét megerősítet­te az ENSZ-közgyűlés 15. ülés­szakán tett kijelentését, amely szerint „ha határozatot hoznak az általános és teljes leszere­lésre, a fegyverek megsemmi­sítésére vonatkozólag, akkor mi hozzájárulunk bármilyen ellenőrzéshez". Ebben az esetben — fűzte hozzá — hajlandók vagyunk hinni még a kommunizmus és a szocializmus legelszántabb gyűlölőinek is, és ha javasla­tokat dolgoznak ki az ellenőr­zésre, ml elfogadjuk ezeket a javaslatokat. A Szovjetuniónak nem ke­vésbé érdeke,- mint más orszá­goknak a szigorú nemzetközi ellenőrzés megteremtése — je­lentette ki Hruscsov, majd hozzáfűzte, hogy a nyugati ha­talmak felelős államférfiai to­vábbra is elferdítik a Szovjet­unió ezzel kapcsolatos állás­pont ját. Ebben az Összefüggésben a szovjet kormányfő „célzatos- nak” minősítette Macmillan angol miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy a Szovjet­unió „undort érez az ellenőr­zéssel szemben”, ki akar bújni az ellenőrzés alól, hogy eltit­kolhassa katonai erejét. Mi készek vagyunk megvizs­gálni a nyugati hatalmak bár­mely javaslatát az általános és teljek leszerelés ellenőrzé­sére vonatkozólag. Ehhez azon­ban az szükséges — tette hozzá Hruscsov —, hogy járuljanak hozzá a leszereléshez és becsü­letes politikát, nem pedig a népek félrevezetésére irányuló politikát folytassanak ebben a kérdésben. Azokról a határozati javas­lat okról, amelyeket az Egye­sült Államok, Anglia és Olasz­ország együttesen terjesztett elő a leszerelésre vonatkozólag a közgyűlés 15. ülésszakán, to­A KATOLIKUS PROPAGANDA KUDARCA Láthatjuk tehát, hogy a Va­tikán rendkívüli erőfeszítésé­nek ellenére, 2000 év után, a jelenlegi 2,7 milliárd emberből csak 480 millió, tehát még csak nem is 18 százaléka katolikus, és arányuk állandóan csökken. Pedig az egyház óriási appa­rátussal rendelkezik, amely a gyarmatokon és a nemrégen függetlenné vált országokban a katolicizmust terjeszti. Eb­ben a hatalmas apparátusban 300 000 alkalmazott — köztük 28 000 pap és 62 000 nővér — dolgozik. Ez a szervezet éven­ként'14 millió dollárt utal át a misszióknak, s ennek az ősz- szegnek több mint 80 százalé­kát az Egyesült Államokban teremtik elő. A katolicizmus hűségesen szolgálja a gyarmatosítást és ezért a legutóbbi időkig ellen­állt annak a kísérletnek, hogy bennszülött papságot alakítsa­nak ki. A legutóbbi években azonban engedett ezen a té­ren, most már található né­hány afrikai és ázsiai püspök. Azért kényszerűit erre az egy­ház, mert másként tevékenysé­ge teljesen kudarcra lett vgl- na kárhoztatva. Ma már a missziók vezetői igen liberáli­sok az egyházi szertartásokban és így előfordul az, hogy az af­rikai és ázsiai templomokban mandulavágású madonnák, fe­hér ördögök, barna vagy feke­te angyalok láthatók a szent­képeken és a Guineái öbölben misén orgona helyett tam­tamot alkalmaznak. A katoli­kus egyház azonban még így sem tud tért nyerni, mert min­denütt a legkegyetlenebb gyar­mati elnyomást és gyarmatosí­tást támogatja.. A katolicizmus a legfonto­sabb nemzetközi kérdésekben is reakciós, imperialista állás­pontot foglal el. A Vatikán még nem szállt síkra az algé­riai békéért. Kongó független­ségéért és nem követelte, hogy tiltsák el a gyarmati országok­ban végrehajtott, és végrehaj­tandó nukleáris kísérleteket. Ezért van az, hogy az új afri­kai vezetők, akiknek jó része missziós iskolákban nevelke­dett, szembeszáll a katoliciz­mus politikai törekvéseivel, hi­szen láthatják, mit jelent a ka­tolikus Csang Kaj-sek és Ngo Dinh Diemnek a Vatikánnal és az amerikaiakkal való együtt­működése.

Next

/
Thumbnails
Contents