Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-22 / 275. szám

i I960, uovember ‘ZZ., kedf NÉPŰJS ÁG-------iÉ*~^ «T llT 4? r •• Szívügy Nemrég fogas kérdés elé ál­lította Bukucs József, az Egri Finomszerelvénygyár párt- bizottságának titkára a párt­irodára látogató embereket. A kérdés szívügyben hangzott el. A gyár egyik idős kommunis­tája megbetegedett, hozzá in­dult látogatóba a párttitkár, ezer inás dolgát félretéve. A probléma ez volt: — Mit lehet vinni szívbeteg­nek? Ezen töprengett és adott sok­sok tanácsot, aki ezekben a negyedórákban benyitott a pártirodára. Valamiképp min­denkinek szívügye lett, hogy kellemes meglepetés érje be­teg társukat. S akik részesei voltak a ké­szülődésnek, úgy érezték, igen­is, az „apró munka”, az embe­rekkel való törődés, nagyon is beletartozik a kommunista ve­zetők köznapjainak teendői közé. Sőt, igen fontos pártmun­ka — ha úgy tetszik. K. E. — KEDVES ÜNNEPSÉG keretében ajándékozták meg az egri gyermekkönyvtár ez­redik olvasóját. A szerencsés ezredik Marosfalvi László ötödik osztályos tanuló, a VI. számú iskolából. Az ün­nepséget filmvetítés követte. — ÜJ GÉPEKKEL GYARA­PODOTT az erdőtelki TJj Élet Termelőszövetkezet. Legutóbb egy K—25-ös Zetort, egy T—28- as Vlagyimirec traktort, s egy légfékes, billenőplatós pótko­csit vásároltak. Ezzel a közös gazdaságnak már négy erőgépe és egy három és féltonnás te­hergépkocsija van. — A TÜZÉP VÄLLALAT ér­tesíti a fogyasztóközönséget, hogy Pétervásárán, a malom udvarban (a volt tejüzemben) Megrendelő Irodát nyitott, ahol a Mátraderecskei Téglagyár tégla- és cserépgyártmányait értékesíti. Az iroda az áru ellenértékének átvételével egy­idejűleg felveszi a megrende­lést teherautós szállításra is, tehát a vevőnek nem kell külön teherautót igényelnie. Az iroda minden hétfőn, szerdán és pénteken reggel 8 órától délután 3-ig tart nyitva. A mai gyermek már a múlt és a jelen éneke, tánca, zenéje között nő fel. A népi muzsika mellett a legkiválóbb énekta­nárok vezetésével ismerkedik meg a nagy mesterek énekes és hangszeres muzsikájával. Mert ma már nemcsak a ha­gyományok, a dal- és tánc­kincs van meg, hanem a lehe­tősége is megvan annak, hogy ezek a gyerekek megismerked­jenek vele. Az országban kö­zel száz zenei általános iskola működik, Heves megyében Egerben, az I. számú Általá­nos Iskolában van zenei tago­zat. Ezekben az iskolákban a különleges zenei képességű gyerekek készülnek arra, hogy tanulmányaikat a szakiskolák­ban folytassák. Külön temati­kájukban lényeges helyet fog­lal el az ének—zenei képzés. Meglátogattunk egy III. osz­tályos énekórát a zenei általá­nosban, ami tanmenetbe ikta­tott, de mégis különleges óra volt. A gyerekek elolvasták a „Muzsikus Péter” című köny­vet, és ezen az órán izgatottan várták, hogy felcsendüljön az a muzsika, amit Muzsikus Pé­ter Hangszerországban kere­sett. Az osztályban néma csend, a gyerekek belső hallásuk fel- használásával ismerkednek a táblára írt dallammal. Majd az óra kezdése után, egymással versengve, számolnak be az ol­vasott könyv tartalmáról. — Nézzétek csak a táblát! — mutat Pogány Eerencné tanár­nő a kottára. — Ez az a dal­lam, amit Péter keresett! Éne­keljük le szolmizálva! S a tisztán csengő gyermek­hangok első látásra olvassák Beethoven IX. szimfóniájának témáját. Néhányszori olvasás után zongorakísérettel hangzik fel az örömkórus: „Lángolj fel a lelkűnkben tzép égi szikra, szent öröm! Kisfaludy Károlyra emlékezünk 10Sesztendeje’ h°sy egy sokat szenvedett, fia­talon elégett élet koporsója előtt rótták le kegyeletüket a magyar irodalom művelői és szerelmesei. A fejfán rövid tö­mörséggel áll: Kisfaludy Ká­roly 1788—1830. A magyar dráma megteremtője, az iro­dalmi élet egyik kiváló szer­vezője lezárta életművét. Kisfaludy kora, a XVIII. század vége, XIX. század ele­je emlékezetes időszak Volt népünk történelmében. A szatmári békével lezáruló tö­rök elnyomás után, amelynek eredményeként oly igen meg­ritkult a magyar, idegenek árasztották el az országot és kezdetét vette a Habsburg- gyarmatosítás. A török átkot felváltja a német, még a ma­gyar szó is ritka a magyar ha­zában. A magát nemzetnek hi­vő nemesség számára bizto­sítva volt a jog.S ezt a jogot úgy értelmezték nemeseink, hogy azonos az a nemzet jogaival, szabadságával. A németesítés következménye az idegen-maj- molás, saját értékeink lebe­csülése, még az anyanyelvűn­ket is odavetették, hadd lássa a német, mennyire híve a ma­gyar! A nemesség behódol ugyan, de a nemzet ellenáll. Szinte kezdettől fogva védeke­zik az idegen hatástól. Az írók is felemelik tiltakozó , szavu­kat a németesítés ellen. Elég ha Apor Péter, Gvadányi vagy Bessenyeire utalunk itt. Ek­kor már Franciaországból, Né­metországból is szabadabb szel­lem áradt. Látva ezt a kor­mányzat, igyekezett a birodal­mat védőgyűrűvel körülvenni, hogy elszigetelje a veszélyt. Ugyanakkor a birodalom bel­sejében megerősödött, még zsarnokibbá vált a hatalom. Kíméletlenül működött a cen­zúra, a besúgók hada tanyát vert mindenütt, de ugyanak­kor hatott Kazinczyék, Berze- vicziék, Martinovitsék prog­ramja, és ahogy nőtt az elnyo­más, úgy növekedett az ellen­állás is. A magyar fővárosban német színház működött s itt mintegy bombaként robbant 1819. május 3-án Kisfaludy Károly első drámájának be­mutatása: Tatárok Magyaror­szágon. A drámaíró nevét egy- szerre szárnyra kapj? a hír. Óriási a siker! A nála 16 évvel idősebb Sándor már KISFALUDY KAROLY 196«, NOVEMBER 22., KEDD CECILIA 130 évvel ezelőtt, 1830-ban halt meg KISFALUDY KAROLY író, a magyar romantika vezéregyé­nisége. CSALÓDÁSOK, KÉRŐK, PARTOTOK című vígjátékaival e műfaj mestere lett. Népdalai közül a SZÜLŐFÖLDEM SZÉP IIATARA címűt, tragédiái közül pedig a STIBOR VAJDÁT és IRÉNÉT említjük meg. MO­HÁCS című elégiája irodalmunk remeke. Kiadta az AURORA cí­mű zsebkönyvet, melynek célja az volt, hogy a fiatal írókat Pestre vonja össze. Nagy tehet­ségű festő is volt. Szép eszméi. népszerűsítésére lapot lóvá’ it in­dítani, e munkája közben, . talon ragadta el a halál. 70 évvel ezelőtt, 1890-ben született HARRY POLLITT angol munkásvezető. Az első világháború alatt sztrájkok szervezése miatt letartóztatták. 1920-ban az angol kommunista párt egyik aSepítója és 1929-től, ez évben bekövetkezett haláláig, annak főtitkára volt. 180 évvel ezelőtt, 1780-ban ezen a napon született KONRADIN KREUTZER német zeneszerző, 30 operát írt és ezekkel a népies ro­mantikus opera fő képviselője. 65 évvel ezelőtt, 1895-ben született NICO DOSTAL osztrák ope­rett-zeneszerző (CLIVIA, MAGYAR ESKÜVŐ, CIRKUSZVÉR), 60 évvel ezelőtt, 1900-ban halt meg ARTHUR SULLIVAN angol zeneszerző. 22 komikus operát és 4 operettet írt. közülük a MIKA­DO és GONDOLASOK a kontinensen is ismertek. Két napig a víz alatt A „Bodrij” nevű szovjet ha­lászhajó legénysége az Ohot- szki-tengeren két teljes napot töltött, vaksötétben, mellig érő jeges vízben. A halászhajó szokásos útján haladt, midőn hirtelen — mint északon gyakran előfordul — erős vihar támadt, amely a ha­jót a partmenti sziklákra so­dorta. A kormánymű tönkre­ment, a halászhajó egyetlen pillanat alatt felborult. A hajó a víz alá bukót1, de a kialakult „légpárna” a felszín közelében tartotta, s a legénységnek lehe­tővé tette a lélegzést. Negyvennyolc óra múlva az egyik tengerész halvány fényt észlelt: a hajót a vihar sekciy vízbe sodorta, törzse a fenékbe ütközött és megdőlt. A hajó le­génységének sikerült kijutni a felszínre, majd kimenekülni a partra és a közeli geológiai ál­lomásra. A hajótöröttek valamennyi­en egészségesek. :::: Maxik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG: Tacskó. EGRI BRODY: Ma utoljára; GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Szent Johanna. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Arcnélküli város; HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Fűre lépni szabad. HATVANI KOSSUTH: Tacskó. HEVES: Hely a tetőn. PÉTERVÁSÁRA: A kör. FÜZESABONY: Bum a katona. műsorát Egerben, este 7 drákói-; HAHÓM A KISLÁNY (Petőfi bérlet.) Egereseiben (banyatelep) e«te 1 órakor: Jubileum — Mennye (járt ’fin'. ENEK! ZENE! , TÄNC! Térj be hozzánk, drága ven­dég, tündökölj ránk, fényözön. Egyesítsed szellemeddel mit zord erkölcs szétszakít, Testvér lészen minden em­ber, merre lengnek szárnyaid.” — Gyerekek! Szeretném, ha csendben meghallgatnátok a nagy német zeneszerző szimfó­niájának zárótételét, amiben ez az örömkórus van, s amikor felcsendül, picit nyújtsátok fel az ujjatokat, hadd lássam, ki vette észre! Jó? Aztán bekapcsolja a lemez­játszót, s a halhatatlan mű zárótétele csendül fel. Az osztály néma, csak az áradó muzsika tölti be a csen­Varga Teréz, a hatvani zeneiskola ötödéves növendéke kedves, meleg­hangú játékával már kivívta tanára elismerését, des termet, s mikor felzeng a hatalmas kórus, kicsi ujjaikon mutatják, hogy mikor, hány szólam énekli a zengő dalla­mot. Vége, az utolsó akkord is el­hangzott, még mindig némaság üli meg az osztályt. A gyere­kek lelkében visszhang rezdül a muzsikára, és amikor arra kerül a sor, hogy füzetükbe írják le, már nem is nézik a táblát, ott zsong fülükben az egész dallam. Hogy hány évesek a kicsik? Nyolc-kilencévesek. De a két előző év már megérlelte őket arra, hogy érdeklődéssel, fi­gyelemmel hallgassák Beetho­vent. Természetesen nem ter­helik őket állandóan a „nehéz zenével, de ahogy telnek az évek, úgy haladnak egyre bel­jebb a zene, az ének rejtel­meibe. Egy biztos. Ha nem is lesz mind művész, ha nem is vá­lasztja mind életpályájának a zene vagy az ének területét, ezekből a gyerekekből felnő majd a hangversenyek közön­sége. ★ A hatvani zeneiskola épüle­te még új, alig három éve ta­nulnak benne a gyerekek, má­ris kicsinek bizonyul. Tanítás van a szolfézs-teremben, az igazgatói és gondnoki irodá­ban és mindenütt, ahova egy tanár meg egy gyerek befér, az igények túlnőttek a fala­kon. Az eredményeken ez azonban mit sem változtat, mert amíg a felsőbb szervek a bővítés lehetőségein gondol­koznak, addig a hatvani zene- pedagógusok is megteszik a magukét. Zongora, hegedű, gordonka, fa- és rézfúvós, és ének tanszak működik az is­kolában. Mintegy háromszáz növendéke van az iskolának, ezenkívül az utánpótlás is ide­tartozik, a legkisebbek — a zeneóvodások. Beszélgetésünk során kide­rült, hogy legtöbben még min­dig zongorára jelentkeznek. ám ebben az évben már szép számmal vannak az egyéb tan­szakokon is. Az iskola tanárai nemcsak a tanítást vállalják szívvel és örömmel, hanem kedves kötelességüknek tart­ják azt is, hogy a környező községek zenekultúráját emel­jék, ezért a nyilvános tanári hangversenyek műsorát ezek­be a községekbe is rendszere­sen elviszik. Látogatásunk idején még csak itt-ott hangzik egy-egy zongora vagy hegedű bátorta­lan hangja. Három órakor azonban a szűk kis zeneszo­bákban megkezdődik a tanár­nő számolása, vagy egy-két helyen már komolyabb mu­zsika hangzik a néptelen fo­lyosóra. Szorgalmas hétköz­nap van, de a gyerekek titkos vágyálmában azért csak meg­jelenik a gondnok néni fiának, Kocsis Albertnak neve, aki in­nen indult el a siker útjára, s Kocsis néni is büszke, mert nem kis dolog az, hogy fia megnyerte a müncheni szoná­taversenyt kiváló hegedűjáté­kával. gyöngyösi balettiskola balett­mestere. Dermesztő hideg van, s ez a külső fényt erősen tom­pítja, a kicsik mackóban, jól felöltözve illesztik lábacskái­kat az eddig még ismeretlen zene ütemére. Az édesanyák könnyes mosolygással nézik a próbálkozásokat, és arcukon az rekek megismerkednek a tánc történetével, a történelmi társastáncokkal és néhány mo­dern tánccal. Ennek a diák táncklubnak talán az az első és legfontosabb haszna, hogy azok a diákok, akik nem ve­hetnek részt a felnőttek mu­latságaiban — és ez helyes — d maguk között mégis találtak egy olyan szó­rakozási lehe­tőséget, ahol tanulnak is és a viselkedé­sük, megjele­nésük csiszoló­dik. Már megkez­dődött az óra, s szép régi ma­gyar tánc, a pa­lotás lépéseit tanulják. Ne­hezen megy, de ahogy a tanár­nő mondja: — Nem sok idő kell ahhoz, hogy felenged­jen a merevsé­gük, és akkor a tánc már nem agymun­ka, hanem öröm és szóra­kozás lesz szá­mukra. Ének, zene, tánc. Énekelnek, zenélnek, táncolnak a gyere­kek, megtanulják a nagy al­kotások mestereinek élettörté­netét, a kort, amelyet kifejez a mű és néhány év múlva is­merősként köszöntik a rendez­vényeket, s örömmel emlékez­nek vissza azokra az évekre, amikor megtanulták, hogy mit jelent kulturáltan élni, s ho­gyan kell élvezni a kultúra áldásait. (Foto: Kiss) Adám Éva ★ Most szóljunk a táncról. Jó ma olyan helyen járni, ahol gyermekeinket az ízléses, kulturált viselkedésre, a mű­velt embert jellemző mozgású táncra oktatják. Abasáron vagyunk. A ha­talmas kultúrház úgy emelke­dik a falu fölött, mint vala­mikor régen a művészetek fel­legvára. A nagyteremben apró lábacskák tipegnek — balett­órát tart Somos Zsuzsa, a anyai szeretet melege fénylik, hogy lám, ők már megadhat­ják gyermekeiknek azt, amit régen csak a város adhatott, Somos Zsuzsa nagyon szereti a mesterségét és a gyerekeket. Másként talán nem is vállalta volna, hogy a nagy létszámú gyöngyösi iskola mellett ki­járjon ebbe a kis községbe. De kijár, és nemcsak a balet­tot oktatja, hanem megszer­vezte az általános iskolások diák táncklubját is. Itt a gye­Az abasári kis baletíosok — Birkás Ági Bú­zás Ernő, KissAnci — bátortalanul próbálgatják az első lépéseket. ismert költő volt ekkor, di Károly egyszerre, az ismeret lenség homályából lépett elő A költő születése anyja ha lólába kerül. Ez eléggé indo kolja azt a haragot, majd ké sőbb gyűlöletet, amellyel apj; viseltetett iránta. Még alig 1! éves, amikor az iskolát ott­hagyva katonának áll. A ka­tonai ranglétrán főhadnagy- ságig küzdi fel magát, de ak­kor egy fellobbanó szereiért új utakra űzi. Bohém, köny- nyűvérű természete miatl gyakran változtatja foglalko­zását, valamint lakóhelyét is Festegetni kezd, nem nagy tehetséggel. Tanulgatja is ez! a művészetet és úgy érzi, hogy ebben találja meg énjét. Itá­liába is elmegy, miközben ten­gernyit nyomorog. A pénzt nem becsüli, anyai örökét szí­nész barátaival napok alatt szórja szét, állandóan tarto­zik és sokat nélkülözik. Itáliát járva festegetésből él, majd hazatérve felbuzdul Himfy példáján és verselgetni kezd. később a bécsi teátrista bará­tok drámaírásra is ösztönzik. S annak ellenére, hogy ő to­vábbra is festőnek vallja ma­gát, elérkezik a már említett nagy siker. Éljen Kisfaludy! Zeng a nézőtér a bemutató után s ez az ünneplés elviszi hírét szerte az országba. A siker új és újabb al- kotásokra ösztönzi. Va­lósággal ontja magából a drá­mai műveket. Egy esztendő alatt hét drámája készült el és vált ki nagy-nagy elisme­rést Rövid idő alatt több kö­zönséget hódított meg drámái­val a magyar irodalom szá­mára, mint előtte bárki. Megpróbálkozik az irodalom egyéb területeivel is. Versel- get, de a prózát is kedveli. Drámái közt a tragédia és a vígjáték vegyül, mintegy el­lentétes pólusok. Kisfaludy a katonáskodás, piktorkodás után magára talált és egy nem­zet ünnepeltjévé lesz. Hisz az ő érdeme is, hogy a magyar szó egyre gyakrabban hang­zott fel színpadjainkon. Ká­roly bátyja nyomdokain jár, a nemzeti hagyományok fel­élesztésén fáradozik, de ugyan­akkor követi Kazinczyt is, ki­re az „európai szemlélet” jel­lemző. Irodalomtörténeti érde­me a két irány összeolvasztá­sában is megmutatkozik. Nem nagy művészi értéke /an első bemutatott művének. - - ~ — — — — A tomboló siker sokkal inkább a tartalomnak szólt, mint a mű­vészi megformálásnak. Vígjá­tékaiban — A kérők, Csalódá­sok, Pártütők... — is meglehe­tősen mesterkélt bonyodalom­mal találkozunk. de érdeme, hogy életszerű jellemeket al­kot, a Csalódások drámai fel­építése pedig igen fordulatos, dialógusai mulatságosak és mindmáig hatnak színpadjain­kon. Vígjátékait elemezve, fő­képp a jellemkomikum nagy- szerűsége kelti fel érdeklődé­sünket. Pompásan formálta meg a külföldieskedő mágnást, de a latinul filozofálgató ügy­véd alakját is. Tragédiái közül a szerelem és kötelesség össze­ütközését ábrázoló Iréné és a szociális tartalmú Stibor vajda emelkedik ki. Korában azon­ban igen nagy sikere volt szin­te valamennyi művének. Elbeszélő munkái közül em­lítésre méltó Tollagi János vi­szontagságai című írása, amelyben igen ötletesen, fordu­latosán írja meg egy pipogya férj kalandjait. A mű társa­dalomrajza éppoly figyelemre méltó, mint olvasmányossága. 1822-ben Auróra címmel év­könyvet szerkesztett, amely ez­után minden évben megjelent. Az évkönyv köré tömörült fia­tal írócsoport — felbuzdulva Kisfaludy sikerén és országos hírnevén — egyre gyarapodott, és egyben Pest-Budát az or­szág irodalmi és szellemi köz­pontjává tette. Az Auróra, amelyet holtáig szerkesztett Kisfaludy, igen sok tehetség­nek jelentett orgánumot. 1829-ben még teljes munka­bírással, nagy frisseséggel dolgozott, de egy évvel később már halálos ágyánál emlékez­tek kegyelettel írótársai, bará­tai, kik vezérüket gyászolták. A baráti kör. amelynek magja az Auróra volt, a mester halála után is együtt maradt és alapját képezte egy irodalmi intéz­ménynek: a Kisfaludy-Társa- ságnak. 1/ isfaludy Károly akkor távozott, amikor a re­formkor már jelezte nagysze­rűségét, Vörösmarty bemutat­kozott, Petőfi a nagy útra ké­szülődött és közelgett a népek nagy tavasza, amelynek szelle­mi előkészítéséhez Kisfaludy életműve is hozzájárult. Nagy Andor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents