Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-18 / 246. szám
19U0. óktober 18., kedd NÉPÚJSÁG S Kuba, Kongó és a katolikus egyház amely azt célozza, hogy a kubai és kongói katolikusokat szembeállítsa törvényes kormányával. Kongóval kapcsolatban az Osservatore délla Domenica egyházi lap azt írta: „Az ország kommunistái a Guineából érkezett kommunistáktól támogatva tevékenykednek.” A Dides katolikus hírügynökség helyzetmagyarázat*, már fenyegetéshez hasonlít: „A papok helyükön maradnak, s az apácák többsége is. Most mutatkozik meg igazán az a szándékuk, hogy odaadóan szolgálják a fiatal kongói kereszténységet, amelyet a kommunizmus fenyeget.” Ami Kubát illeti, egyházi bizottságok alakultak, harcra hívtak fel katolikus csoportokat „a Kubába beszivárgott kommunizmus ellen.” Még érseki pásztorlevelek is voltak. A legsúlyosabb állásfoglalás Evelio Diaz havannai érsek nyilatkozata volt, amely a kormányellenes pásztorlevéllel együtt még nagy szellemi és erkölcsi tekintélyű katolikus személyiségek tiltakozását is felkeltette. Az érsek a legutóbbi államosítások után azzal fenyegetőzött, hogy bezáratja a templomokat és meghirdeti az úgynevezett „visszavonult egyházat, ha az egyház szabadságát nem biztosítják.” A valóságban sem Kubában, sem Kongóban semmi sem fenyegeti az egyházat. Dorticos kubai elnök kijelentette, hogy az egyház szabad és szabadságát mindig is biztosítani fogják. Kongóval kapcsolatban még a Fides hírügynökség is beismeri, hogy a szabadságharcosok soha sem fordultak a papok ellen. Miért tehát ez a pálfordulás, miért változott meg az egyház „atyai jóindulata”? Tulajdonképpen nem is változott. Az egyház először várakozó álláspontra helyezkedett, de amikor Kuba államosítani kezdett és Kongó a belgák távozását követelte, nyíltan megmutatta igazi arcát. Ismét bebizonyosodott az egyház kapcsolata az imperialista erőkkel. Megvitatták az iskolareformot Hevesen Hevesen, az I. számú Általános Iskolában csütörtökön vitát rendeztek az iskolareformmal kapcsolatban. A reform tárgyalásán bevezető beszédet V a s s Gyula, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője mondott. A vitán azok vettek részt, akik a későbbiekben községi szinten vezetik majd az iskola- reform vitáit. Szüreti bál.. • Újra megindult az aprómagvakra is a szerződéskötés A' MEZÖMAG közlése szerint újra meggyorsult az apró- magszerződés kötése a termelőszövetkezetekben. Mindösz- sze egy év óta vezették be termelőszövetkezeteinkben a kapáslucerna termesztését, melynek magja külföldön is igen keresett cikk, és amely jó jövedelmet biztosít termelőszövetkezeteink részére, Egy mázsa lucernamagért ugyanis 3500 forintot fizet az állam. A MEZÖMAG-tól nyert értesülésünk szerint a tarna- szentmiklósi Petőfi Tsz a már leszerződött 75 hold kapáslucerna után újabb 50 holdra kötött szerződést. A tiszanánai Űj Élet Tsz 75 hold szerződés- kötést jelentett be. Az egész bál úgy kezdődött, hogy Bárány Ede kisbíró a terem közepén megverte a dobot és kihirdette: „Közhírré tétetik! Ezennel a bált hivatalosan megnyitom, mindenki lophatja a szőlőt, rophatja a táncot, csak aztán rá ne fizessen.” Mindez a Heves megyei kisipari termelőszövetkezetek egri székházának kultúrtermében történt, ahol szombaton rendezték meg — mivel már utána vagyunk, elmondhatjuk —, sok sikerrel, jó hangulatban, az ez évi hagyományos szüreti bált. Nem olyan egyszerű bál volt ez. A kisipari termelőszövetkezetek KISZ-fiataljai első műsorszámként népi tánccal léptek fel, amely ugyancsak sok tapsot csalt ki a közönségtől. Ezután a kisbíró hivatalosan megnyitotta a város „várbörtönét”. Hogy mi az? A terem egyik sarkában volt egy börtön, s ehhez egy börtönőr. Akit tánc közben a rendőrök bekísértek a börtönbe, csak pénzért lehetett kiváltani. Természetesen, akadt itt dolga az őrnek, mert mindig volt bent egy-két csinos, kiváltásra váró kislány. Még bent a kultúrteremben a bálozók táncoltak, a folyosón az ügyesebbek Kovács Gyula, a szőlőcsőszt próbálták megtréfálni. A felaggatott szőlőfürtök csalogatóan lógtak a cérnán ... De akit rajtakaptak, fizetett. (Meg is érdemelte, miért ügyetlenkedett?) Beljebb a büfében és a rhel- lette levő helyiségben már a szőlő levét itták. A jókedvű társaság még mulató nótákkal is tarkította a hangulatot. A bálnak csak a hajnali órákban lett vége, oka bizonyára az: mindenki jól érezte magát. Nem is mondunk el itt mindent, majd képekben is beszámolunk a jól sikerült szüreti bálról. (kisbé) 4x illetékesek figyelmébe Miért nincs villany a szarvaskői szénbánya munkásszállásán A szarvaskői Gyöngyvirág Táró „munkásszállása” nem nagy épület, csupán egyetlen szoba. Mégis nagy bajok mutatkoznak itt az ellátás körül. A munkásszálláson nincs villany, a most ott lakó bányászok karbit-lámpával világítanak. Pedig a villany bekötése nem kerülne sok fáradságba. Két éve ígérgetik, hogy segítenek ezen, de a vitatkozásnál, a huzavonánál még tovább nem jutottak. Az ÉMÁSZ villanyszerelői bármikor hajlandók lennének elvégezni a villany bekötését, ha az ezért járó pénzt megkapják. A banya (Egercsehi) illetékesei viszont csak akkor fizetnek, ha a munka befejezést nyert. Az EMÁSZ villanyszerelői hasonló munkát mór végeztek a bányának, s azért nem kapták meg az ellenértéket. Éffhető, hogy a rossz tapasztalátók miatt most nem hajlandók elvégezni ezt a munkát. Tovább gyűrűzik tehát ez a vita, de ebből villany még nem lesz. Pedig sürgető szükség, hogy a munkásszállás lakói végre fényt kapjanak. (paíaky) Már megint punass... Egy ízben már szóvá tettük Eger fűszer- és csemegeüzleteinek reggeli süteményellátását, ám úgylátszik, hasztalan, mert az elmúlt héten ismét felütötte fejét a régi „kór”: a nagy „Csemege”-boltban a reggel hét órai nyitás ellenére, még nyolc óra előtt hét perccel sincs zsemle, kifli. — De ha csak ez lenne a baj — mondják a vásárlók —, nem szólnánk semmit. Előfordult azonban olyan eset is, hogy délután negyed háromkor hózták az első szállítmány kenyeret az üzletbe. Arra általában nincs panasz, hogy a sütőipar — a 3,60-as fehér kenyér kivételével — nem szállítja az üzleteknek a megrendelt mennyiséget. Ez azonban nem elég. Gondolni kellene arra is, hogy amit kérnek, időben meg is kapják végre az üzletek, s azokban a vásárló emberek. (w)- AZ ERDŐKÖVESDI KISZ- fiatalok társadalmi munkával segítettek a községi tanácsnak abban, hogy a hangos bemondó hangszóróit tartó oszlopok gödrét kiásták. A fiatalok több mint 45 munkaórát dolgoztak, ég most azt tervezik. hogy a hét egy napján Pétervásárára látogatnak, ahol a helybeli tsz- nek segítenek a burgonya betakarításában. ,a Ki/rate A STOCKHOLMI KIRÁLYI OPERA BALETTKARA AZ NDK-BAN Egy rostocki előadással a Stockholmi Királyi Opera balettkara október I-én megkezdte vendégkörútját a Német Demokratikus Köztársaságban. Az együttes, amelynek számos nemzetközi hírnevű szólista a tagja, Drezdában, Wolfenben, Desauban, Schko- pauban és Berlinben lép fel. ELIZABETH TAYLOR UTOLSÓ FILMJE? Elizabeth Taylor nemrégiben megkezdte a „Cleopatra” című film főszerepének eljátszását. A szerepért a Pine- wood Studio 1 millió dollár gázsit fizet a filmszínésznőnek. Elizabeth Taylor szerint azért kért — és kapott — ilyen fantasztikus összeget, miután állítólag- a film forgatása után végleg visszavonul és ezentúl „csak háziasszonyi és anyai teendőknek” szenteli magát. PABLO CASALS TERVEI A 85 esztendős Pablo Casals fiatal feleségével egy dél-francia fürdőhelyről átutazóban Párizsba érkezett, ahonnan hazautazik Portoricoba. Casals Párizsban a Lamou- reux zenekarral hanglemez- felvételeket készít Haydn és Boccherini művekből. A 'világhírű gordonkaművész kijelentette, hogy jövő évben Japánban szándékszik hangversenyezni és részt vesz az Izraelben megrendezett III. nemzetközi Pablo Casals hegedű- és gordonkaversenyen. NÉMET GRAFIKAI KIÁLLÍTÁS PERINGBEN A Német Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 11. évfordulója alkalmából Peking- ben nagy német kiállítás nyílt, amely átfogó képet nyújt ' a. német grafikai művészetről. MARLENE MOSZKVÁBAN Marlene Dietrich a jövő év során Moszkvába és néhány szocialista országba, készül elő- adókörútra. Ütiprogramja során valószínűleg Tokiót is érinti. TOLSZTOJ-NAPOK Tolsztoj halálának 50. évfordulója alkalmából november 17-től 27-ig Moszkvában Tolsztoj-napokat rendeznek. (A Béke Világtanács határozata folytán november 20-án, Tolsztoj halálának 50. évfordulóján a világon úgyszólván mindenütt megemlékeznek a nagy íróról.) Franciaországból, az Egyesült Államokból, Japánból, Indiából, Argentínából, Angliából, Csehszlovákiából, az NDK-ból és más országokból hírneves írókat, tudósokat hívtak meg Moszkvába. A Tolsztoj-napokra Moszkvába érkeznek Tolsztoj rokonai is, valamint azok a műfordítók, akik a nagy író műveit idegen nyelven tolmácsolták. A Szovjet Tudományos Akadémia világirodalmi intézetének tudományos ülésszaka Tulában és Jasznaja-Poljanában tart egy-egy ülést. A Tretyakov Képtárban kiállításon mutatják be az orosz festőművészek Tolsztoj műveihez készített illusztrációit. A Tolsztoj-napokra megjelenik a nagy író műveinek új, húszkötetes kiadása, melynek példányszáma meghaladja a négymilliót. A moszkvai színházak Tolsztoj-hetet rendeznek, a moszkvai rádió és televízió Tolsztoj-ciklust közvetít. válságban AZ ANGOL FILMIPAR Tovább mélyült Angliában a filmipari válság. 1959. március 31 és 1960. március 31 között újabb 400 mozi csukta be kapuit és 1960 első negyedében csak 136 millió látogatója volt a filmszínházaknak, ami 16 százalékos r~”kkenést jelent a megelőző év hasonló időszakához képest. Július és augusztus hónapokban némi fellendülés mutatkozott, ami valószínűleg a bemutatott jó filmeknek köszönhető. Mi történik a bolygónk mélyében? Miből van Földünk magja? Vasból-e, vagy szilikátokból, azaz a közönséges kőzetekkel rokon kromnium vegyületek- ből, amelyek azonban az óriási nyomás hatására sajátságos „fémes” állapotban vannak? Milyen a hőmérséklet a Föld mélyében? Milyen az összetétele a Föld köpenyének, vagyis a kéreg alatt körülbelül 2900 km mélységig, a magig terjedő vastag rétegnek? Milyen a földkéreg 10—15 km-től 40— 50 km mélységig terjedő rétegeinek szerkezete? Zsugorodik-e a földgömb, vagy tágul? Mi az oka annak, hogy a földkéreg egyes részei lassan emelkednek, más részei pedig süly- lyednek? Miért képződnek gyűrődések a Föld kérgén? Mi váltja ki a födrengéseket? Honnan ered a magma, amely olykor olvadt állapotban a felszínre tör, olykor pedig megdermed a mélységben. S miért változik a magma vegyi összetétele helytől és időtől függően? Az óceánok terjeszkednek-e a szárazföldek rovására, vagy a szárazföldek terjeszkednek az óceánok rovására? Honnan ered az óceánok vize? Vándorolnak-e a szárazföldek, vagy a helyükön maradnak? Ezeknek a kérdéseknek nemcsak elméleti, hanem nagy gyakorlati jelentőségük is van. Nem mondhatjuk, hogy a modern tudomány tehetetlenül áll szemben ezekkel a kérdésekkel. Néhány ilyen kérdésre már választ tud adni. Válaszai azonban egyelőre még elég határozatlanok. Ezen a területen még nagyon kevés a szigorúan A Föld mélyének titkai bebizonyítottnak tekinthető végső következtetés. Ahhoz, hogy végleges választ tudjunk majd adni ezekre a kérdésekre, előbb pontosan meg kell tudnunk, milyen anyagokból tevődik össze a Föld belseje, a milyen tulajdonságokkal rendelkeznek ezek az anyagok. Áthatolni a Föld kérgén! A Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Szövetség 1957-ben javasolta, hogy fogjanak hozzá az egész földkérgen áthala- toló fúrások megszervezéséhez. El kell érni a Föld köpenyének alsóbb rétegeit, s közvetlenül megállapítani, milyen anyagokból van a köpeny. A szeizmikus adatok szerint a szárazföldek alatt túlságosan vastag a Föld kérge ahhoz, hogy az ilyen fúrás sikerére lehetne számítani. A földkéreg vastagsága a szárazföldek alatt átlagosan 35 km, ám az óceánok alatt csak 6 km. De itt az okoz nehézséget, hogy a 6 km vastag, kemény (láthatóan félig bazalt) kőzetréteget mintegy 5 km vastag vízréteg borítja. Nem feltétlenül szükséges azonban, hogy egyszerre hozzálássunk az egész földkéreg átfúrásához. Vannak más, nem kevésbé fontos, de könnyebben elérhető tudományos célok. A rengéshullámok terjedéséből ítélve a földkéreg általában két rétegből áll. A felső réteget feltételesen gránitrétegnek, az alsót bazaltrétegnek nevezzük. A bazaltrétegekben gyorsabban terjednek a természetes, vagy mesterséges rugalmas rengések, mint a gránitrétegben. Elég jól ismerjük a gránit- réteg összetételét. Ez a réteg túlnyomórészt valóban gránitból, s vele rokon összetételű és tulajdonságú gneisz kőzetekből áll. A bazaltréteget azonban senki sem látta és senki sem tapintotta meg azokat a kőzeteket, amelyekből összetevődik. Tényleg bazaltokból áll? A bazaltréteget elérő fúrások választ adnának erre az óriási tudományos és gyakorlati jelentőségű kérdésre. Nem kizárt dolog, hogy ezek a fúrások 12—15 km mélyen újfajta ásványfelhalmozódásokat tárnak majd fel. Továbbá valószínűleg új, olcsó, hatalmas energiaforrásokat, nagy nyomás alatt álló forró gőzöket és gázokat hoznak napvilágra. Ez a feladat megéri, hogy komolyan fontolóra vegyük. De addig is, amíg kidolgozzák a rendkívül mély fúrások technikáját, s az első próbafúrások elérik a bazaltréteget, minden, már most is rendelkezésre álló eszközt fel kell használnunk arra, hogy bepillantást nyerjünk a Föld mélyének titkaiba. A hegységek „gyökerei" A természetes és mesterséges rengések terjedését megfigyelve „ki kell tapogatni” a földkéreg szerkezetét. Ezen a más rengések. Így határozhatjuk meg a legnagyobb valószínűséggel a fúrással egyelőre még el nem érhető mélyen fekvő kőzetek összetételét. téren még csak most gyűjtik az első adatokat. De már azok után is, amit eddig megtudtunk, számos meglepő jelenséggel találjuk szemben magunkat. Kiderült például, hogy a hegységeknek „gyökerei vannak”, a földkéreg lényegesen vastagabb alattuk. A közönséges hegyek alatt a kéreg alsó szintjétől mintegy fordított hegyek ereszkednek a mélységbe, s ezek ráadásul jóval nagyobbak a felszíni hegyeknél. Egyes esetekben gránitréteg képezi ezeket a felfordított föld alatti „hegyeket”, más esetekben a gránitréteg nem vastagszik meg, hanem a bazaltréteg képezi a hegyek mélyrenyúló „gyökereit”. Ha majd megfejtjük a hegységek „gyökereinek” titkát, a mainál összehasonlíthatatlanul jobban fogjuk látni a hegyképződés okait. Talán éppen az magyarázza meg, miért vannak egyik hegységben ilyen, a másikban pedig amolyan ércek, hogy az egyik hegységnek gránit, a másiknak bazalt „gyökerei” vannak. A rugalmas rengések terjedését figyelve, némi képet alkothatunk a földkéreg különböző rétegeinek szilárdságáról. De hogyan állapíthatjuk meg a szilárdságból, hogy milyen kőzetek vannak a Föld mélyében, milyen az összetételük? Itt a nagynyomású laboratóriumok segíthetnek. Különféle kőzetmintákat nagy nyomásnak és hőmérsékletnek tehetünk ki, s megfigyelhetjük, milyen sebességgel haladnak át rajtuk a mesterséges rugalNem kísérhetjük figyelem-1' mel, hogyan gyúródnék a íöldkéreg rétegei, mert ez rendkívül lassan végbemenő jelenség: több százezer, sőt több millió évig tart. A modern fizika segítségével viszont laboratóriumban néhány cm magas mesterséges gyűrt hegységet állíthatunk elő, méghozzá néhány óra alatt és mégis úgy, hogy tökéletesen utánozzuk a természetben végbemenő folyamatot. Ezt a módszert modellezésnek nevezzük. Ahhoz, azonban, hogy a „hegyek” elférjenek a laboratóriumi asztalon, s képződésük ne tartson sokáig, de a folyamat mégis pontosan úgy menjen végbe, mint a természetben, szilárd, természetes kőzetek helyett igen puha anyagot — vazelint, vagy nedves képlékeny anyagot kell használnunk. Így azután fejlődésében vizsgálhatjuk a földkéreg változásait. A Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Szövetség 1960 nyarán Helsinkiben megtartott utolsó közgyűlésén átfogó programot fogadott el a Föld mélyének kutatására. A szovjet tudósok a Nemzetközi Geofizikai Ev'folyamán bebizonyították szervezettségüket, áldozatos tudományszeretetüket és rendkívüli kutató tehetségüket, s a Föld mélyének tudományos kutatásában is bízvást meg fogják ismételni jó szereplésüket Spellman amerikai bíboros Münchenben dühödt kommunista-ellenes beszédében támadást intézett Kuba és Kongó ellen. Ügy látszik: vége már az egyház „atyai” magatartásának Kubává] szemben, amelyről pár hónappal ezelőtt még szó volt és idejét múlta az Osservatore Romano ama kijelentése is, hogy „ISbngó az egyház reménysége a Fekete- Afríkában.” A nagy jóakarat éppen akkor ért véget, amikor a „ro- konszenv és támogatás” tárgyai döntő antiimperialista fordulatot kezdtek. Ez persze nem felel meg az egyház politikájának. amely mindig a maradi erőkhöz kapcsolódik. Amíg úgy látszott, Kuba és Kongó nem okoz gondot az imperializmusnak, addig nem került sokba az „atyai magatartás”. De most, amikor a derűlátó számítások csődöt mondtak, az egyház — éppúgy, mint az amerikai külügyminisztérium — azt kiabálja —, hogy Afrikában és a Karib- szigeteken veszélyben van a civilizáció és a vallás, felszólítja a katolikusokat, hogy küzdjenek a „kommunizmus veszélye” ellen. Spellman bíboros Münchenben arról beszélt, hogy „a nemzetközi bolsevizmus tevékenysége újabb aggasztó válságokat okoz, így a kongói és a kubai válságot...” Ez volt az első eset, hogy egyházi személyiség nyíltan megtámadta a kongói nép függetlenségi harcát és Kuba küzdelmét a gazdasági és politikai szabadságért. Spellman szavait nyomon követte a magas egyházi körök egész sor állásfoglalása,
