Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-16 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Bányászcsaládok (Kiss Béla felvét*’si) Hazaérkezett Kádár János, a magyar ENSZ-kütdöttség vezetője I majd a város élétébe. Nem ! I i külön terveznek, gondol- > kodnak majd, hanem az | egész város egységét figye- \ lembe véve, az egységes cél i szem előtt tartásával te- ) remtik meg az újat, a tá- . Í voli és a közeli jövőt. A város és az évszázado- ( kon át mellette lélegző falu ? most összefog. Egy város lesz és lakói között meg- l szűnik a különbség. A be- ! kapcsolódó 3367 felnémeti és az „őslakos” 35 375 egri ) ember egyszeriben egy szám > lesz. Január 1-től már így | mondjuk: Eger lakóinak a <| száma 38 742. Senkinek sem i közömbös ez a statisztikai j változás. Senki nem mehet / el a számok mellett úgy, > > hogy ne lássa meg benne | az embert. Az embert, aki \ 5 közös erővel, egy akarattal ? f áll a párt és kormány, a 1 l tanács határozatai, törve- 1 J nyei, rendeletéi megvalósí- l [ tása mellett. I Üdvözöljük a felnémetie- > ? két, akik rövidesen Egerhez 1 I tartoznak majd. Üdvözöl- J l jük, szeretettel fogadjuk 5 í ezt az egyesülést, amely kö- | [ zelebb hozza egymáshoz az J * embereket. Elsősorban azt ’ I ' várjuk a város és a most ide csatolt falu embereitől, teremtsék. meg azt az ideá­lis egységet, melyből hiány­zik a válaszfal „őslakók” és „újlakók” között. Egységet, amely megteremti a ki­egyensúlyozottságot, tervek, elgondolások és emberek között. Hogy elmondhassák az egriek: van fűrésztele­pünk, van ásványbányánk, s hogy elmondhassák a ma még felnémetiek: van strandunk, színházunk, sok­sok műemlékünk. S hogy elmondhassák majd mind­annyian egriek: lesz hatal­mas, új szállodánk, lesznek hatalmas lakótömbjeink és ki tudná felsorolni, meny­nyi mindenünk! És ehhez jó, hogy többen lesznek. Többen, akik épí­tenek, s többen, akik majd együtt örülnek mindezek- 5 nek. Szombaton reggel a Ferihe­gyi repülőtéren nagy számú budapesti dolgozó gyűlt össze Kádár Jánosnak, a magyar ENSZ-delegáció vezetőjének fogadására. A repülőtéri fogadáson ott volt Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke, Dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kál­lai Gyula, Kiss Károly, Maro­sán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság póttagjai. Megjelent a fogadá­son Benke Valéria, Csergő Já­nos, Czinege Lajos, Czottner Sándor, Dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kossá István, Lo­soncai Pál, Dr. Nezvál Ferenc, Tausz János, Trautmann Re­zső miniszterek, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnö­ke, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Kris­tóf István, az Elnöki Tanács titkára, Veres József, Buda­pest Főváros Tanácsa végre­hajtó bizottságának elnöke, Dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Dr. Szénási Géza leg­főbb ügyész, Dr. Jahner-Bakos Mihály, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Ott volt az MSZMP Központi Bizottságának és az Elnöki Tanács több tagja, a politikai élet számos más ve­zető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képvise­letek számos vezetője és tagja. Kádár Jánossal együtt érke­zett vissza Budapestre a kül­döttség egy része, valamint Biszku Béla belügyminiszter, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagja, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, akik a magyar ENSZ-küldöttség vezetője elé utaztak a szovjet fővárosba. Az egybegyűltek hatalmas tapssal köszöntötték Kádár Jánost, amikor megjelent a re­pülőgép ajtajában. Kádár Já­nos mosolyogva, kalapját len­getve viszonozta az üdvözlést. Úttörők virágcsokrokkal ked­veskedtek a magyar küldött­ség vezetőjének, akit ezután Dobi István, dr. Münnich Fe­renc és Marosán György kö­szöntött. Kádár János ezt követően üdvözölte a megjelent párt- és állami vezetőket, közéleti sze­mélyiségeket, diplomatákat, majd dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke mon­dott üdvözlő beszédet: Öröm ez a viszontlátás — mondotta többek között —, mert itt, a megérkezéskor tol­mácsolhatom népünk köszöne­tét és elismerését azért a tevé­kenységért, amelyet Kádár elvtárs vezetésével delegációnk az ENSZ-közgyűlésén kifejtett. Az egész dolgozó magyar nép feszült figyelemmel kísérte az ENSZ közgyűlé­sének eseményeit, a ma­gyar delegáció munkáját. — A magyar munkások, pa­rasztok és értelmiségiek mé­lyen átérzik azoknak a problé­máknak sorsdöntő fontosságát, amelyekről a világ népeinek ezen a fórumán tanácskoznak, vitáznak. Ebben a vitában Ká­dár János a magyar nép hang­ját szólaltatta meg, a világ nyilvánossága előtt ismertette népünk állásfoglalását az egész emberiséget érintő leg­főbb kérdésekben. — Jogos büszkeséggel tölt el bennünket, hogy delegációnk minden te­kintetben megfelelt né­pünk bizalmának, a ma­gyar dolgozók várakozá­sának. Testvéri szolidaritásban a többi szocialista országgal, igyeke­zett hozzájárulni annak a vi­lágméretekben folyó nagy harcnak a sikeréhez, amelyet a Szov' ió kormánya és né­pe — a szovjet küldöttség ve­zetője, Hruscsov elvtárs a vi­lág száz- meg százmillió embe­rével együtt — a béke fenn­tartásáért és megszilárdításá­ért, a gyarmati rabság felszá­molásáért folytat. — Hazánk minden dolgozója, akiben él a nemzeti büszkeség tudata, teljes egyetértéssel, he­lyesléssel fogadta küldöttsé­günk határozott állásfoglalását, amikor keményen visszautasí­totta a Népköztársaságunkra szórt rágalmakat, „megvédel­mezte hazánk és népünk be­csületét, nemzeti érdekeinket és nem-^ti függetlenségünket. Mindenki, akinek drága a szo­cializmus, aki életébe, munká­jával a nép javán fáradozik, saját érzéseit hallotta megfo­galmazva Kádár elvtárs sza­vaiban — mondotta Münnich elvtárs, majd e szavakkal fe­jezte be beszédét: — Most, amikor a magyar delegáció egy részének haza- érkezte alkalmából népünk, pártunk és kormányunk nevé­ben köszöntőm önöket, enged­jék meg, hogy átadjam az egész dolgozó népünk forró üdvözle­tét és jókívánságait. (Taps.) — Az üdvözlésért Kádár Já­nos köszönetét fejezte ki, majd a következőkben válaszolt: — Elvtársaim! Ez alkalom­mal nem akarok én itt hosz- szabb beszámolót tartani. Önök tudják, hogy hosszú utat tettünk meg, messze jártunk: részt vettünk az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyű­lésének munkájában, annak az intézménynek a munkájában, amelyet — ha hivatalosan nem is nevezik így — joggal nevez­hetünk afféle világparlament­nek. Látogatást tettünk Ameriká­ban: — mondhatnám azt is, hogy egy kicsit látogatást tet­tünk saját múltunkban. Tizen­öt év után ugyanis újra talál- koztunka kapitalizmussal.S ott, az Egyesült Államokban az ember megtanulja még jobban becsülni hazáját, a magyar népi demokra­tikus rendszert. — Elvtársak! Az útról most csak annyit akarok megjegyez­ni, hogy — amikor a végzett munka eredményeire gondo­lok — megérte a fáradságot, érdemes volt elmenni. Az volt a célunk, hogy igazságos ál'al­pontunkat képviseljük és hir­dessük az Egyesült Nemzetek Szervezetének fórumán. Mind­járt hozzá kell tennem, hogy ott kemény harc folyt. Ez is része annak a harcnak, amely nem tegnap kezdődött és nem holnap végződik, amely nem­zetközi méretekben is és or­szágokon belül is folyik és csak akkor ér véget, amikor már kizsákmányolástól men­tes élet lesz minden ember számára a földön. Ehhez a harchoz állhatatosság is, türe­lem is kell. Bennünket, ott tá­vol a hazától rendkívüli mó­don erősítettek a hazai hírek. Ismertünk adatokat a munka frontjáról, s ezek biztatást adtak nekünk. Eljutott hozzánk a hazai új­ságokból is, amelyek New Yorkban valahogy jobbnak tűnnek, mint Budapesten (De­rültség.), mert minden hír érde­kes bennük — a politikai együttérzés, szolidaritás, amely nélkül mi sehol sem tudnánk harcolni. Ez adott nekünk erőt ott is. Köszönetét mondok ha­Kádár János, a magyar ENSZ-delegáció vezetője ha­zaérkezése után, szombaton délelőtt nagygyűlésen számolt be a magyar ENSZ-delegáció munkájáról a Sportcsarnok­ban. A nagygyűlésen ott vol­tak a párt és a kormány veze­tői, a Központi Bizottság, a budapesti Pártbizottság tagjai, neves közéleti személyiségek. A nagygyűlést Marosán zánk öntudatos fiainak, akik szolidaritásukkal támogatták bennünket. A továbiakban emlékeztetett arra. mennyi jókívánság kísér- ■ te útjára a magyar küldöttsé­get. — Itthon és a testvéri orszá­gokban is, amelyeken keresztül utaztunk, a tengerig mindig úgy köszöntöttek az emberek: szerencsés utat, szerencsés visszatérést. Nos. elvtársaink. igyekez­tünk betartani ezt a jókívánsá- i got: szerencsésen hajóztunk ■ odafelé is, szerencsésen vissza- • tértünk, úgyhogy a program­nak ezt a részét végrehajtot­tuk. (Taps.) Most az a fe'ada- tunk, hogy az ülésszakon szer­zett tapasztalatainkat mélyeb­ben elemezzük és felhasznál­juk saját ügyünk előbbrevite- lére. Azt a jóleső együttérzést, azt a sokrétű támogatást és azt a sok meleg, baráti üzenetet, amelyet kint kaptunk itthon­ról, igyekszünk becsületes munkával is megköszönni, még egyszer köszönöm, hogy eljöttek fogadásunkra. (Hosz- szantartó, nagy taps.) Ezután Kádár János köszön­tötte a fogadására megjelent dolgozókat, majd a Sportcsar­nokba ment, ahol nagygyűlé­sen találkozott a fővárosi dol­gozók képviselőivel. (MTI) György, az MSZMP Politika: Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára nyitotta meg. Forró szeretettel üdvö­zölte Kádár Jánost és az ENSZ- delegáció tagjait. Ezután Or­tutay Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára üdvözölte .Vádár elv- társat, majd a megjelentek nagy tapsa közben Kádár Já­nos emelkedett szólásra. (MTI| Kádár János nagygyűlésen számolt be a magyar ENSZ-delegáció munkájáról Kész az ebéd. Főzte: Ifj. Péró Nándorné, Egercsehiben. (Képes riport folytatása az 5. oldalon) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 245. szám ARA: 60 FILLÉR 1960. október 16., vasárnap A fejlődés útján A Népszabadság tegnapi számában rövid, de az eg­rieknek és felnémetieknek nagyon fontos közlemény jelent meg. Szószerint ez áll az első oldalon: „... A Mi­nisztertanács előterjesztésé- ; re az Elnöki Tanács határo­zatot hozott Felnémet köz­ségnek Eger várossal törté­nő összevonásáról.” Eddig a hír, mögötte magasodik a távlat, a tervek. A fejlődés ütemét jelzi a pár soros közlemény. A hegyek kat­lanába zárt kis város, mely­nek terjeszkedése beleütkö­zött az északi részen ki­épült kis faluba, most ki­terjedésében, lélekszámú­ban megnövekedve, alap- [ jául szolgál annak, hogy itt is olyan iramú fejlődés induljon, mint akármelyik nagyobb városunkban az országban. Ez az egyik tény, amiért a jövőt építő egri ember szívét megdo­bogtatja a hír. Másik gon­dolat mindjárt az, hogy a felnémetiek, akik szegről- végről most már egriek lesz­nek egy-két hónapon belül, Ma: © © v© © © o o © © © 0 0 © © S § a Gyurkó Géza: A PRÓBATÉTEL ★ Pataky Dezső: a hAborij és béke — filmen Dr. Fazekas László: A MŰSZAKI FEJLESZTÉS HELYZETE MEGYÉNKBEN ® * © j§ &: © : ó © ■ '0 EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR Elutazott Moszkvából Kádár János MOSZKVA (MTI): Kádár János államminiszter, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, az ENSZ- közgyűlés 15. ülésszakán részt vett magyar küldöttség veze­tője, aki N. Sz. Hruscsovval együtt New Yorkból Moszkvá­ba utazott, szombaton reggel különrepülőgépen folytatta út­ját Budapestre. Vele együtt utazott Budapestre Biszku Bé­la, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára. A magyar államférfiak bú­csúztatására a vnukovói repü­lőtéren megjelent A. Arisztov, ; az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, Seljepin, a Szovjetunió Minisztertanácsa ; mellett működő állambizton- ! sági bizottság vezetője, I. ; Medvegyev, az. SZKP Központi ! Bizottságának helyettes osz­tályvezetője. A különreptilőgép, moszkvai ; idő szerint reggel negyed ki­lenc után néhány perccel emelkedett a magasba. (MTI);

Next

/
Thumbnails
Contents