Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-02 / 233. szám

2 NEPtJJSAG i960, október 2., «*? Az EI\SZ-közgyűlcs péntek délutáni ülésének be feje előtt. A válaszadás jogával él­ve, Manuel Bisbe kubai kül­dött visszautasította a kolum­biai külügyminiszternek Kuba ellen intézett támadásait. A Szovjetuniónak arról az ígére­téről szólva, hogy megsegíti Kubát egy esetleges amerikai agresszióval szemben, Bisbe rámutatott, hogy ennek az ígé­retnek a megtételére a fiatal köztársaság ellen irányuló amerikai támadás lehetősége adott okot. A kubai nép öröm­mel fogadta el a felajánlott segítséget. A kubai küldött ezután le­leplezte a latin-amerikai or­szágok külügyminiszterei érte­kezletén hozott határosatok provokációs voltát, majd hang­súlyozta, hogy ezek a határo­zatok a kormányok álláspont­ját tükrözik, nem pedig a nyu­gati féltekén élő népekét. Ez­után Luxemburg képviselője lépett a szónoki emelvényre és ködös kifejezésekkel próbálta megvilágítani a luxemburgi küldöttség álláspontját a lesze­relés kérdésével kapcsolatban. Azt állította, hogy a nyugati országok kollektív biztonsági rendszerének fenntartása nél­kül nem lehet megoldani az általános és teljes leszerelés problémáját. Beszéde befejező részében kirohanásokat inté­zett a Szovjetunió ellen, s azt állította, hogy a békés együtt­NEW YORK (TASZSZ): Sukarno után Nehru indiai miniszterelnök kért soron ki­írni szót. A közgyűlés — mon­dotta — meghallgatta annak a latározatnak a tervezetét, amelyet barátom, Sukamo, In­donézia elnöke terjesztett elő., A magam részéről most hiva­talosan a közgyűlés elé ter­jesztem megvizsgálás végett ezt a határozati javaslatot, mivel a közgyűlés — hangsú­lyozta Nehru — maga határoz ügyrendjéről, döntse el, mikor bocsátja a határozatot szava­zásra. Nehrunak ezt a javas­latát egyik oldalról sem kifo­gásolták és ezért kis idő múl­va az ENSZ titkársága beje­lentette, hogy a határozati ja­vaslatot előreláthatólag a jövő héten megvitatják. Ezután Turbay Ayala, kolumbiai kül­ügyminiszter szólalt fel és ha­zája súlyos gazdasági helyzete miatt panaszkodott Ezt a hely­zetet — a külügyminiszter sza­vai szerint — a kellő segítség hiánya és a külkereskedelem korlátozása idézte elő. Ayala igyekezett megrágalmazni a kubai forradalmat. Elismerően nyilatkozott az Amerikai Álla­mok Szervezete San Jóséban tartott tanácskozásának hatá­rozatáról, a bogotai értekezlet­ről pedig azt állította, hogy az megnyitotta az utat a latin­amerikai országok haladása Lumumba és a kongó! parlament többsége ENSZ vizsgáló bizottságot kér Kongóba Csőmbe feltételeket szab a többi lázadónak kozatát. „Nem szándékozom fogadni Mobutu ezredes kül­döttségét” —« hangoztatja Csőmbe. A nyilatkozat szerint Csőm­be Kaszavubu elnökhöz és Ileo-hoz a Kaszavubu-féle „ideiglenes kormány” fejéhez fordult, akiknek táviratában azt javasolta, hogy tartsanak értekezletet, de csak „a kap­csolatok felvétele végett”. Csőmbe mindjárt feltételeket is szab: csak akkor hajlandó leülni a többi lázadóval a tár­gyalóasztalhoz, ha személy sze­rint hivatalosan tájékoztatják, „kikből áll az a kongói kor­mány”, amellyel tárgyalnia LEOPOLDVILLE (MTI): Lu­mumba kongói miniszterelnök pénteken fogadta a sajtó kép­viselőit. Nyilatkozatában meg­állapította", hogy nem alkalmas a kongói politikai válság meg­oldására az a kerekasztal-érte- kezlet, amelyet a központi kor­mány ellen fordult Mobutu ez­redes Kaszavubu elnök közre­működésével szeretne tető alá hozni. Ezért — folytatta a minisz­terelnök — otthonomban ösz- szegyűlt a (137 tagú) kongói parlament több mint száz' kép- < viselője. Ez a rendkívüli par­lamenti ülés emlékiratot dol­gozott ki, amely felkéri az ENSZ-közgyűlését, haladékta­lanul küldjön vizsgáló- és dön­tő bizottságot Kongóba. Az emlékirat javasolja, hogy a bi­zottságban foglaljon helyet a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és hat afrikai, valamint ázsiai ország képviselője. Elisabethvilie-i jelentések szerint Csőmbe elégedetlen a katonai diktatúrára törekvő Mobutu ezredes „kerekasztal- értekezlet” tervével. A katangai rádió pénteken este ismertette Csőmbe nyilat­Hrusesor az Afgán miniszterelnök • fogadásán NEW YORK (TASZSZ): N. Sz. Hruscsov pénteken részt vett azon a fogadáson, amelyet a Waldorf Astoria Szállóban Muhammed Nairn afgán mi­niszterelnökhelyettes és kül­ügyminiszter, az afgán ENSZ- küldöttség vezetője adott. (MTI) kellene. Másik követelése: az értekezlet tagjait gondosan meg kell válogatni, hogy csak vezető politikusok vegyenek részt a tárgyalásokon, mert „a részvevők túlságosan nagy szá­ma veszélyeztetné a munka eredményességét”. (Ismeretes, hogy Lumumba kongói minisz­terelnököt nem mint a kor­mány fejét, vagy pártjának ve­zetőjét, hanem csak mint „par­lamenti képviselőt” hívták meg a ,,kerekasztal”-értekezletre.) Csőmbe ezenkívül ragaszkodik hozzá, hogy az elgondolása szerinti értekezlet „semleges területen” üljön össze. (MTI) Havannában tartja legközelebbi teljes ülését a szakszervezeti nemzetközi szolidaritási bizottság lentés szerint, éjfélkor kez­dődtek a nigériai lobogó (el­vonásával. A hivatalos szer­tartás, amelynek keretében át­nyújtották Alhaji Sir Abuba- kar Tafawa Balewa szövetségi miniszterelnöknek az állami szuverenitás megteremtéséről szóló okmányokat, csúcspontja volt a napok óta tartó nép­ünnepélynek és országos jelle­gű ünnepségeknek. A történél-, mi okmányokat Erzsébet angol királynő nevében Alexandra hercegnő nyújtotta át.az új ál­lam vezetőinek. A lagosi kikö­tőben angol, kanadai és nigé­riai hadihajók díszlövésekkel és szirénabúgással üdvözölték a független Nigéria megszüle­tését. (MTI) Idő járás jelenté* Várható időjárás vasárnap estig: Ma borult, esős idő. Holnap keve­sebb felhő, kevés eső. Mérsékelt, időnként élénkebb szél. Főként nyugaton többfelé reggeli és dél­előtti köd. Enyhe éjszaka. A nap­pali felm degedés kissé fokozódik. Várható -legalacsonyabb hőmérsék­let 7—12, máshol 15—19 fok között, egy-két helyen 19 fok felett. (MTI) i Náci kardcsörtetők Meg jegyzések a nyugatnémet tábornokok memorandumához mok mind jobban fokozzák befektetéseiket a nyugatnémet hadiiparba és elősegítik az egész nyugatnémet gazdasági életnek a hadiipar szolgálaté- 1 ba való állítását. ' IYI indezt egy olyan ország- gal teszik, ahol újra­éledt a fasizmus a hadsereg- r ben, az államapparátusban, az v igazságszolgáltatásban, s ahol c hitlerista háborús bűnösök )■ százai és ezrei tartják kezük- £ ben a hatalmat, amelynek kor- c mánya nyíltan területi követe- t léseket hangoztató revanspoli- t tikát folytat. j Maguk a nyugatnémet búr- ( zsoá lapok sem tudják elhall- ' gatni a közvélemény aggodal- ! mát, felháborodását a náci tá- * bornokok fellépte miatt. En- _ nek hatása alatt a Frankfurter ' Rundschau ***1<,ául ezt íria: ..A ‘ poraiból újból feltámadt né- , met vezérkar megtette az e1 ső ^ lépést, hogy ismét a német nép , fejére idézze a bosszú isten- j nőjének átkát... Heusinger. • Rüge, Kammhuber és a Zervel j tábornokok, akik a második , világháború idején valameny- , nyien felelős pozícióban teljesí- ; tettek szolgálatot a hitleri , Wehrmachtban, olyan útra ve- ] zetik a Bundeswehrt, amely fi- ] gyeimen kívül hagyja a két j totális "politikai és katonai ka- ] tasztrófa tanulságait.” j Hasonló hangon kénytelenek j tükrözni Nagy-Britannia köz- véleményének aggodalmait és felháborodását egyes angol burzsoá lapok is. „A revansisták írja a csaknem ötmilliós példány­számban megjelenő Daily Mirror — ismét rá akarják tenni a kezüket a -olitikai ha­talomra, mint ahogy ez min­dig így volt Németország tör­ténetében. Csodálkozzunk raj­ta? Vajon elhihetjük-e a farkasról, hogy valamikor megszűnik ragadozó fenevad lenni?” A Sunday Times még kategorikusabb: ,,A német tá­bornokok... több hatalmat kö­vetelnek. Egyszer már hallot­tunk ilyen kívánságot azok­nak a tábornokoknak a részé­ről, akik Hitlert uralomra se­gítették... Bármilyen kapitulá-. lás e követelésekkel szemben, nagy veszélyt jelentene Nagy- Britanniára.” A tények közismertek, de szükség van felelevenítésükre, annak megértéséhez, miként jutottak a dolgok odáig, hogy Hitler egykori és Adenauer mai tábornokai nyíltan a poli­tikai színtérre lépjenek, elér­kezettnek látván az időt arra, hogy a még fennálló fprmai korlátozások teljes eltörlését szorgalmazzák, szabad kezet követeljenek maguknak a kor­látlan fegyverkezésre. X t kellett tekintenünk ezeket az ismert dolgo­kat, hogy felvillanthassuk: itt nem csupán Adenauerről, a szoros környezetéhez tartozó revanspolitikusokról van szó, hanem a mögöttük álló nyuga­ti agresszív, militarista körök­ről, s főként a Wall Street és a Pentagon urairól, akik első­sorban felelősek a német mili- tarizmus újjáéledéséért Nyu- gat-Németországban, azért a veszélyért, amit ez a békére, Európa népeire nézve jelent. rekkel való felszerelésére, i 1959 decemberében szállította ] az USA az első „Honest John” ! típusú rakétákat a bonni had- i seregnek, majd 1959-ben kö- i vették ezt a „Nike” és a „Ma­tador” rakétafegyver-szállíí- mányok. Az utóbbiak atomtöl­tettel is felszerelhetők. Strauss és náci tábomoktár- sainak „elszólásai” rávilágíta- tottak arra, hogy a nyugatné­met hadsereg korlátlan atom­fegyverkezésének teljes meg­valósítását titkos terveikben 1963 nyarára akarják végre­hajtani. Ennek a tervnek egyik, a nyilvánosságot előké­szítő része a követelőző tábor­noki memorandum. A nyugatnémet militarista kormányzat már hosszabb ide­je arra összpontosítja törekvé­seit, hogy elérje az atomfegy­verek feletti korlátlan rendel­kezés jogát. Ebben élvezik az USA kormányának támogatá­sát, amit szemléltetően bizo­nyít az 1959 júliusában Wa­shington és Bonn között létre­jött megállapodás. Ennek ér­telmében az USA vállalta, hogy a nyugatnémet militaris­ták rendelkezésére bocsátja az atomenergia katonai célokra való felhasználására vonatkozó információkat, s segítséget nyújt nyugatnémet katonai személyek atom- és rakéta­fegyverek kezelésére történő kiképzésben. S 1960 februárjá­nak első hetében Nyugat-Né- metország területén közös ame­rikai—nyugatnémet hadgya­korlatokat tartottak — atom­fegyverek feltételezett haszná­latával. Tlfost már ez sem elégíti ki a nyugatnémet mi­litaristák egyre növekvő étvá­gyát. Maguknak akarnak atom- és rakétafegyvereket előállítani. Ezen a téren is minden segítsé­get megkaptak nyugati part­nereiktől. 1957. március 25-én írta alá Adenauer Rómában az úgynevezett „EURATOM”- szerződést, amely egyenlő jo­gokat biztosított Nyugat-Né- metországnak a többi nyugat­európai tőkés országgal az atomenergia háborús célokra való felhasználására. Ez tette lehetővé a nyugatnémet „tár­sulást” francia atombomba­robbantásban. A Westdeutsche Allgemeine Zeitung című nyu­gatnémet lap 1959. július 4-i számában ezt olvashatjuk: „Távolban mára megvalósulás lehetőségének stádiumába lé­pett egy európai atombomba terve, amelyen Nyugat-Német- ország és Franciaország közö­sen dolgoznak.” Ha ehhez hozzávesszük, hogy például a párizsi St. Gabain vegyipari tröszt megállapodást kötött a nyugatnémet DE­GUSSA vállalattal a lithium-6. (a hidrogénbomba egyik fon­tos alapanyaga) közös gyártá­sára, láthatjuk, hogy amerikai, nyugatnémet és francia mono­póliumok közös, nagy, háborús üzleti vállalkozásáról van szó. De az „EURATOM” bomba nem elégíti ki ma már a nyu­gatnémet tábornoki kart. „Sa- ' játot” akarnak, s ezzel termé- , szetesen még súlyosabban ve- ■ szélyeztetik az európai békét > és biztonságot. E veszélyt fokozza az a tény, hogy az amerikai monopóliu­VI ilágszerte felháborodást * keltett a nyugatnémet tábornokok memoranduma, amelyben a hitleri politika hír­hedt örökösei korlátlan atom- felfegyverkezési jogot követel­tek. Még nagyobb megdöbbe­nést váltott, ki azonban a nyu­gati közvéleményben az a hír, hogy e memorandum mellett előbb Strauss hadügyminiszter, 1 majd maga Adenauer kancel­lár is nyíltan kiállt. Az aggódó és a német mili- tarizmus II. világháborús „em­lékeit” még elevenen őrző nyu­gat-európai tömegek éberségé­nek elaltatására hat évvel ez­előtt még ünnepélyes nyilat­kozatokat hallhattak, Adenau- ertől és társaitól, hogy „szó sem lehet” Nyugat-Németo*- szág atomfelfegyverzéséről. De már akkor készen álltak a ter- -vek és az amerikai imperializ­mus segítségével beindult a gépezet Nyugat-Németország rohamos felfegyverzésére, atomtámaszponttá való kiépí­tésére. S az imperialis­ta hatalmak agresszív milita­rista körei megkezdték törteté- súket bűnös céljaik felé — szöges ellentétben a népek cél­jaival, a béke érdekeivel. Min­denekelőtt, 1954-ben megkötöt­ték a párizsi egyezményt, r amellyel a nyugati nagyhatal­mak hivatalos áldásukat adták a nyugatnémet hadsereg felál­lítására; s folytatódott a dolog azzal, hogy ez a hadsereg fo­kozatosan hozzájutott mind­azokhoz a fegyverekhez _ is, amelyeket a párizsi szerződés eltiltott. Ma pedig már odáig jutottak, hogy valójában nem a nyugatnémet hadsereg van ' „szigorúan alárendelve a NATO-parancsnokságnak”, ha­nem Speidel és társai révén a nyugatnémet militaristák kap­tak döntő szót a NATO szeke­rébe fogott európai államok haderői fölötti parancsnoklás- ban. A nyugatnémet hadsereg élére állított náci tá­bornokok — a többi nyugati imperialista állam jóindulatú szemethunyása mellett, sőt egyenes támogatásával — sor­ra lépték át a párizái egyez­mény minden korlátozását, még az atomfegyverkezésre vonatkozó tilalmat is. Érdemes rámutatni azokra a tényekre, amelyek azt bizo­nyítják, hogy néhány esztendő alatt a NATO keretében az amerikaiak Nyugat-Németor­szág területét atomfegyverek bázisává változtatták és foko­zatosan előkészítették azt a helyzetet, amelyben a nyugat­német militaristák már nyíl­tan követelhetik az atomfegy­verek gyártását és birtoklását is. 1957-ben Bonnban még csak óvatos nyilatkozat hangzott cl arról, hogy a nyugatnémet hadügyminisztérium tudomá­sával szerelték fel úgynevezett ’ „taktikai atomfegyverekkel” a Nyugat-Németországban állo­másozó NATO-csapatokat, 1958. március 25-én azonban már Adenauerék a bonni par­lamentben keresztülhajszolták azt a határozatot, amely jóvá­hagyja a nyugatnémet hadse­reg felszerelését is atomfegy­verekkel. Sulzberger, a New York Times című amerikai lap 1958. március 3-i számában kö­zölt cikkében többek között ezt írta erről: „Bonn új hadserege lesz Nyugat-Euróva legerősebb, leg­modernebb és leghatékonyabl -fegyveres ereje, E hadserege> rak -iával és nukleáris fegyve­rekkel szerelik majd fel Ennek következtében Nyugat- Németország szerepe a NATO titkos MC—70-es védelmi ter­vében automatikusan megnö­vekszik. Es ennek a tervnek alapja a taktikai atomfegyve­rek használata." S ez valóban így is tör­tént. Ez év elején már 300 különböző rakétakilövő­hely épült ki Nyugat-Németor­szág területén. 1957 elején megkezdődött a nyugatnémet katonai szakemberek kiképzé­se az Amerikai Egyesült Álla­mokban, különböző rakétafegy­verek kezelésére és 1958 őszén a bonni militaristák stratégái már kész terveket tettek Strauss hadügyminiszter aszta­lára a felállítandó 12 nyugat­német hadosztály atomfegyve­Új K i SZ-vezeti* ség Selypen Az algériai dolgozók és az algérirai nép megsegítésére alakult szakszervezeti nemzet­közi szolidaritási bizottság tit­kársága október 16-ára Kuba fővárosába, Havannába össze­hívta a szolidaritási bizottság következő teljes ülését, amely hivatva lesz még szélesebb alapokon megszervezni a világ dolgozói egységes fellépését és szolidaritását a gyarmatosítók ellen. A nemzeti függetlensé­gért immár több, mint hat éve oly hősi harcot folytató algé­riai dolgozók és nép érdeké­ben. A magyar szervezett dol­gozók, szintén elküldik képvi­selőiket a havannai értekezlet­re. (MTI) Kikiáltották Nigéria függetlenségét LAGOS (MTI): A harminc- ! hatmillió lakosú Nigériát, Af- i rika legnépesebb országát, ■ szombaton reggel hivatalosan független állammá nyilvání­tották. Az ünnepségek, Reuter-je- Hruscsov találkozott Sukaroóval NEW YORK (TASZSZ): A Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnöke mellett működő sajtócsoport közli: Szeptember 30-án a Szovjet­unió New York-1 ENSZ-képvi- seletének székhelyén, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke talál­kozott Sukarno indonéz köz- társasági elnökkel. A találko­zón Hruscsov és Sukamo ki­cserélte véleményét az ENSZ- közgyűlése ülésszakának mun­káját és a szovjet—indonéz kapcsolatokat illető kérdések­ről. A találkozó baráti légkörben folyt le. passzivitásából azt a következ­tetést kell levonni, hogy a fia­talok húzódoznak a politikai munkától, a nyílt színvallástól. A taggyűlés határozati ja­vaslata leszögezte, hogy az új vezetőség lendületes, kitartó felvilágosító munkával lásson hozzá, hogy mindazokat a munkásfiatalokat vonják be a szervezet munkájába, akik az alapvető kérdésekben egyetér­tenek a párt politikájával, becsületes, jó munkások, tud­nak és akarnak a munkásosz­tályért dolgozati. kezetek szervezésében, majd azok megszilárdításában. Tö­rekvéseiket méltányolta a me­gyei KISZ-bizottság és emlék­lapot adományozott a Selypi Cukorgyár fiataljainak. Az eddig végzett munka és az a tény, hogy a döntő fel­adatok megoldásánál mindig számíthattak a KlSJf-szerve- zetre, arra mutat, hogy a je­lenlegi taglétszámnál jóval több ifjúmunkásnak itt lenne a helye. Az indokolatlanul tá­volmaradók, valamint a tag­gyűlésen részt vevők bizonyos Pénteken délután tartotta vezetőségválasztó gyűlését a Selypi Cukorgyár KlSZ-szer- vezete. Ugyanekkor megvá­lasztották a KISZ kongresszusi küldötteket is. A kultúrházban megtartott ünnepi gyűlésen részt vett és felszólalt a járási pártbizott­ság, a járási KISZ-bizottság küldötte, valamint a . gyár igazgatója. A Selypi Cukorgyár fiataljai az elmúlt időszak alatt becsü­lettel helytálltak, a termelő- munkában és lelkesedéssel vettek részt a termelőszövet­élésen a Szovjetunió uralmának biztosítás nyugati világ felett. A következő Wigny, a belga küld zetője volt. Ellenezte, Egyesült Nemzetek tének felépítésében változtatást is eszk majd magasztalta a német revansisták 1 ségét. Azt állította, ht ménye szerint a nyu revansisták felfegyvet o. nyugati hatalmak ellenőrzést vei történik és nem fenyegeti Európa békéjét. Egészében vé­ve, helyeselte a leszerelés esz­méjét, de kijelentette, hogy a megvalósítására irányuló konkrét intézkedésekkel óva­tosan kell bánni, mindaddig, amíg a világ népei „végképp nem érzik biztonságban magu­kat”. A kongói helyzetről szól­va, Wigny igazolni próbálta a belga kormány eljárását, a belga hatóságokat pedig a kon­gói nép „felszabadítóiként” igyekezett feltüntetni. Nyíltan védelmébe vette Kaszavubut, aki kísérletet tett a törvényes Lumumba-kormány megdönté­sére; majd a belga kormány eljárásáról1 szólva, végered­ményben leleplezte annak ag­resszív cselekedeteit a fiatal afrikai köztársaságban. A közgyűlés szombaton 15,30 órakor összeül, hogy megvitas­sa a 15. ülésszak napirendjét.

Next

/
Thumbnails
Contents