Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-13 / 242. szám

1960. október 13., csütörtök NEPOJSAG 3 ^iqrMel*izcwetke7et|ii^k^, Jövőjüket építik a kerecsen diek Serény munka folyik a ke- recsendi határban, törik a ku­koricát, folyik az egyéb ter­mények betakarítása, az őszi 6zántás, valamint a vetés, Hat kormos és hat univer­zális traktor szántja a határt. Eddig mintegy 1200 katasztrá- iis holdat szántottak fel, a ha­tár másik felében pedig az őszi búza vetését kezdték meg. Kilencszázharminc hold búza­vetést végeznek el, s úgy ter­vezik, hogy a hónap végére befejezik ezt a munkát. Jól halad a kukorica betakarítása- Segítettek ebben a község KISZ-fiataljai és az úttörők is. Gondoskodik a szövetkezet az állatok téli takarmányszükség­letének biztosításáról, 4880 mázsa esalamádét silóztak be. amely 60 számosállat téli ta­karmányozását biztosítja. A siló mellett 30 vagon szemes­és szálastakarmányt is tároltak télire. Jól sikerült a szövetkezetben a dohánytermés. 240 mázsa do­hányt adtak át a Kápolnai Do­hánybeváltónak. Cukorrépából 60 vagon, kukoricából pedig 93 vagon termésre számítanak, a tavaly alakult szövetkezet lel­kes tagjai. Fejlődik az állatállomány, jó ütemben fogynak az építke­zések. A százférőhelyes tehén­istálló építése befejezés előtt áll, építik a kukoricagórékat és a sertéskutricákat is. Két erőgépet vásárolt az idén a szövetkezet Ha a ter­mést idejében betakarítják a szövetkezetiek, a munkaegység értéke meghaladja a tervezett 38 forintot. A tagság eddig is szépen részesedett a szövetke­zet terméséből, mindenki el van látva búzával, árpával, ta­karmánnyal, bőven jut min­denkinek kukorica is. A föld­járadékot az öregeknek búzá­ban fizetik ki, hogy az ő ke nyerük is biztosítva legyen. A szövetkezet agronómusa a jövő évi terveket készíti. Hat­van forintot tervez egy mun­kaegységre. Azt mondja, hogy meg is lesz, ha a tagság to­vábbra is ilyen lelkesen vesz részt a közös munkában, mert a kerecsendi föld kiváló mi­nőségű. csak ki kell aknázni a lehetőségeket. Saját erőből építkeztek Vécsen A múlt év utolsó hónapjá­ban Vécs községben, a közös gazdálkodás útját választották valamennyien. Termelőszövet­kezeti község lett a falu. A munka mellett közös lett a gond is, de közösen oldják meg ezeket. Kora tavasszal 1200 hold szántatlan föld volt, de csak addig, amíg a község munká­Saját teherautójukkal szállítanak Tavaly alakult a dorftiándi tJj Elet Termelőszövetkezet, de máris kiváló eredményekről számolhatnak be a számban kevés, de a leleményességben gazdag szövetkezetlek. Jelen­tősen fejlesztették állatállomá­nyukat, saját erőből biztosítot­tak részükre férőhelyet, s a takarmány biztosításában sincs hiba. A fiatal szövetkezet tagjai már teherautót is vásároltak. A Szövetkezeti Vagyonkezelé­si Alaptól vásároltak egy roncs teherautót, csekély költségért, s azt saját erőből felújitották. A felújított teherautó nagy se­gítséget jelent a szövetkezet szállításainak gyors lebonyolí­tásában. Az egyetlen géppel nem elégszik meg a szövetke­zet, traktorokat is akarnak vá­sárolni, hogy minél kevesebb munkára kelljen igényelniök a gépállomás gépeit. Három traktor vásárlását tervezik, amit szintén felújítva vesznek majd használatba. ba nem állt. Fölszántották ezt a területet, s kitűnő magágyai csináltak a kukoricának. Ugyancsak közösen oldották meg a felvásárolt több mint 70 növendék-szarvasmarha férő­hely problémáját is. A szövet­kezetben dolgozó Csordás Fe­renc kádármester irányításával két negyvenférőhelyes növen­dékistállót építettek. A szerfás épületet teljesen saját erőből építették fel, s így az anyag beszerzési költségén kívül nem terhelték meg a szövetkezet számláját. Ugyanez az építő- •brigád saját erőből épített két húszférőhelyes szerfás istállót is, ezzel is jelentősen csök­kentve a Rákóczi Termelőszö­vetkezet vezetőinek, tagjainak gondjait. Ötmillió forintot fixet a paprika Boldogon Boldogon, a Béke Termelő- szövetkezet tagjai jelentős te­rületen, 320 katasztrális hol­don ültettek paprikát az idén. A bő paprikatermésből piacra és a konzervgyár részére is szállítottak. A termés jelentős részének elszállítására a Duna Konzervgyárral és a Budapesti KÖZÉRT Vállalattal kötött szerződést a szövetkezet. A szerződésileg lekötött paprika­mennyiséget nagyobb részt már átadták. A szövetkezetiek jó jövede­lemre számítottak a 320 ka­tasztrális hold paprikából, öt­millió forintot terveztek, s ez az összeg előreláthatólag is lesz. meg Híradás Gyongyostarjánból A község ott bújik meg a Mátra alatt. Zegzugos utcái kövesek, a házak sziklákra és a sziklák tövében meghúzódó völgyben épültek. Nem tudni, mi késztette az első telepese­ket, hogy erre a vadregényes helyre építsenek: a korlátla­nul bányászható kő-e, vagy a sziklák alól itt-ott előbukkanó, tisztavizö forrás, de mai szem­mel nézve, bizony jobb helyre is építhették volna az első há­zakat. Furcsa utcák vannak itt. A szűk völgyek alig néhány mé­ter szélesek és majdnem mind­egyikben két sor ház szoros- kodík. Természetes, hogy ki­csinyek a telkek, a házak vége s sziklafalba kapaszkodik, mintha menekülni szeretne a szűk völgyből fel, a tetőre. De a .takaros kis szobákban már villany ég, rádió szól, az új élet, a fény, a kultúra be­tört a keskeny völgyekbe is. Érdemes ezt közelebbről is megnézni, hiszen az új rádiók tulajdonosai húsz évvel ezelőtt még kiálltak a templom elé és árulták magukat. Nem tévedés ... embervásár volt az a javából, kar- és láb­izom tapogatással, alkudozás­sal, gúnyos, lenéző pillantások­kal a gazdák és mindenre el­szántan a szűk utcák lakói ré­széről. Igaz, hogy az embervásár megszűnt, igaz, hogy ledűlt sok merev korlát, igaz, hogy újak a bútorok és csillog a Villanyfény, de az emberi gondolkodás csiszolgatása te­rén még sok a tennivaló. Mint­ha a meredek, tömör sziklák, nemcsak a keleti szél friss le­vegőjét tartották volna vissza, hanem megálljt parancsoltak sok-sok haladó gondolatnak is. Ügy élt még a felszabadulás után is, sokáig a szűk utcák népe. Az érdeklődési kör, a lá­tóhatár legtöbbnél csak a templomig terjedt, ahol aztán gondoskodtak arról, hogy ne szökhessen tovább. De nem messze a szűk ut­cáktól, a falu közepén új épü­let körvonala bontakozik ki. Művelődési ház épül a község­ben, amely hivatva lesz a még meglevő korlátok ledöntésére, a sziklák alatt élők látóköré­nek szélesítésére. Amikor az építkezés meg­kezdődött, a falu apraja-nagy- ja részt vett a munkában. 174 ezer téglát szállítottak el Gyöngyösről, az építkezés színhelyére, társadalmi mun­kában, segítettek az anyagbe­szerzésben is. MEGLEPETÉS És a falak már állnak. Lesz az épületben 500 személyes nagyterem, egy nagyméretű színpad, két öltözővel, olvasó- és játékterem, könyvtár, vetí­tőfülke, ruhatár, mellékhelyi­ségek és gondnoki lakás. Követ a sziklák ingyen adnak és a falu dolgozói a községfejlesz­tés anyagi részét pontosan tel­jesítik. Néha-néha anyaghiány, bü­rokratikus huzavona lassítja ugyan a munkát, de a napok­ban új erővel fogtak az épí­téshez és nemsokára teljes szépségben állni fog a műve­lődési otthon a sziklákon, ke­ményen és büszkén, hirdetve az újat és a szépet a szűk völ­gyek fölött. Szabó Mihály S&aksservexetek a műszaki kultúra fejlesztéséért AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ nagy népgazdasági feladatok minél teljesebb értékű valóra- váltásában jelentős szereppel bír a műszaki ismeretterjesz­tés mellett, a korszerű műsza­ki kultúra színvonalának kellő szintre való emelése. Ebből a munkából élvonalban veszi ki részét a szakszervezet is. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa Kultúrotthonának ve­zetője, Rudlof Károly elmond­ja. hogy már 1958 nyarán meg­alakult a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület Egri Helyi Cso­portja. A legkülönbözőbb ipari üze­mek műszaki dolgozói elhatá­rozták — mondja Kud'of elv­társ —, hogy szakmai tudásuk­kal kiveszik részüket Eger városba és környékére telepí­tett ipari üzemek műszaki problémáinak megoldásából. — Mi tulajdonképpen a kö­zelebbi célja a Gépipari Tu­dományos Egyesületnek? — te­szem fel a kérdést. — Az első vonalban a mű­szaki kuUúra színvonalának fejlesztést áll. mint súlyponti kérdés. A műszaki és a vonat­kozó gazdasági értelmiség rendszeres tájékoztatása is szükséges a technika napról napra nagyobb iramot mutató haladásáról. További célunk, hogy a GTE-n keresztül a nép­gazdaság iparvezetésének és iparpolitikájának, valamint a műszaki fejlesztési, szervezési és gazdaságtudományi kérdé­seknek társadalmi megvitatása és ezzel a párt- és kormány- határozatok végrehajtásának elősegítése. E célokat van hi­vatva elősegíteni, a klubélet és a többirányú tapasztalat- csere. — MIT TETT e célok érde­kében konkréten a Gépipari Tudományos Egyesület Egri Helyj Csoportja? — érdeklő­döm. — A szakmai előadásokon, műszaki filmvetítéseken, ta­nulmányutakon. túlmenően, megszerveztük az idegennyel­vű tanfolyamokat és több klub­estet rendeztünk — tájékoztat Rudlof elvtárs. De emellett, konkrétebb formában is segí­tettük a műszaki ismeretek el­sajátítását. A Finomszerel- vénygyár, illetve a Dohány­gyár és a Vas- és Fémipari Ktsz felkérésére szerveztünk 1—1 alapfokú iv- és lánghe­gesztő, egy szakmásító ív- és lánghegesztő- és egy MEO-tan- folyamot — fizika; dolgozók számára. A tanfolyamokon részt vett hallgatók a sikeres vizsga után jól megállják helyüket a beosztásukban. Emellett a közelmúltban fe­jeztük be a kazánfűtői, színes­fémforgácsoló és MEO haladó tanfolyamokat. — Mik a közelebbi tervek a mostani oktatási évad során7 — teszem fel a kérdést Rudlof elvtársnak. — AZ ELKÉSZÜLT MUN­KATERV alapján havi bontás­ban is elkészítjük az egyesület műszaki munkatervét. Ezt a részletes tervet azután, a z egyesület hivatalos helyiségé­ben közszemlére való té­tel mellett, kifüggesztjük az egyes érintett vállalatoknál is, hogy a lehető legszélesebb kör­ben adjunk tájékoztatást. A következő szaktanfolyamokat rendezzük meg: beállító laka­tos szakmásító és továbbképző tanfolyamot, ív- és lánghegesz tő szakmásító, valamint galva nizáló és fémcsiszóló szakmásí tó tanfolyamot. Emellett heten ként szakmai előadásokat tar tunk, melyek zömmel technoló giai problémákkal foglalkoznak, Szerepelnek az anyagátvétellel, valamint a műszaki ellenőr­zéssel kapcsolatos témák is. Igen nagy szerepet kap az elő­adásokon „a műanyagok fel- használása a gépiparban” című témakör. A szakszervezet*valóban he­lyesen jár el. amikor a lehető­ségek kihasználása révén a Gépipari Tudományos Egyesü­let munkájának támogatásával elősegíti a műszaki dolgozók szakismereteinek elmélyítését és megfelelő szinten való to­vábbképzését. A Szakszerveze­tek Heves megyei Tanácsának Kultúrotthona e munkája ré­vén valóban hozzásegíti műsza­ki dolgozóinkat a nagy nép­gazdasági tervek teljes értékű val óraváltásához. Sugár István Eger Táros Művelődési Házának népművelési munkatervéből „MINDEN TERV jannyit ér, ! amennyit megvalósítanak belőle”. Régi, de jó mondás. Ellenben azt is hozzá lehet ehhez csatolni, hogy a jól elkészített munka­terv, a feladatok alapos terve­zése feltételezi a jó végrehaj­tást. Ilyennek ígérkezik az egri művelődési ház munka­terve is. Néhány érdekesebb adat a bőven és alaposan meg­gondolt, megírt tervből. A KISZ városi bizottságával közösen olyan művészeti és oktató jellegű programokat ik­tatnak be az év folyamán, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalság művészeti, szakmai, világnézeti nevelését az oktatási intézményekkel együtt szolgálják. A munkaterv foglalkozik a város dolgozó parasztságának kulturális igényeivel, és meg­jelöli azokat a területeket, melyen a művelődési ház se­gítséget nyújthat a kulturális igények kielégítéséhez. így a város külterületein ismeret- terjesztő előadásokat tartanak, és ennek tervszerűsége érde­kében megalakítják az előadói munkaközösséget. A külterü­leti iskolákban klubokat kí­vánnak létrehozni — mely rész­Egy pártoktató portréja Ezekben az őszt na­pokban nemcsak a diákok indulnak az iskolák felé, hogy tu­dásukat gyarapítva, készüljenek az életre, megkezdi munkáját a pártoktatás jól kiépí­tett rendszere is. A párt oktató munkája szinte egyidős magá­val a párttal, ahogy nőtt, fejlődött a párt, úgy alakult az oktatás színvonala, s gyarapo­dott a pártoktatók száma is. Ezekben a napkban kezdik meg a párt- szervezetek megyénk­ben is az I960—61-es pártoktatási évet. Egy kis év eleji számvetésre ültem le Mikulásik József elv­társsal, a gyöngyösi Mátra-vasút gépla­katosával. Nem első találko­zásunk ez. 1945 tava­szán a MA.DISZ szer­vezésén munkálko­dott ő is. A hat álta­lánost végzett gépla­katos néhány hónap múlva már a párt so­raiba tartozott. Nincs különös élet­útja Mikulásik Jó­zsefnek, hozzája ha­sonló százával akad Gyöngyösön, s ezré­vel a megyében. Épp ez a nagyszerű. Sok­sok ilyen ember van, akik szerényen, leg­jobb tudásúkat latba- vetve dolgoznak, ta­nulnak és tanítanak. 1950-ig dolgozik a Mátra-vasútnál, majd Egerbe kerül, 1954- ben pedig ismét visz- szatér szülővárosába. A Szerszámgyárban TMK-lakatos, ÜB-el- nök, s amikor a hely­zet úgy hozza, fegy­verrel védi a nép iga­zát. Már második esz­tendeje ismét régi üzemében, a Mátra- vasútnál dolgozik. Művezetőhelyettes és párttitkár egysze- mélyben. De így még nem teljes a portré. A hatelerrus gépla­katos már a múlté, sokat tanult az eltelt években. Igaz, azóta már 35 év körül jár. Elvégezte a négy kö­zépiskolát, leérettsé­gizett, letette a moz­donyvezetői vizsgát is. Közben pártisko­lára járt, két-, majd öthónaposra, nyári propagandista to­vábbképzőre, s amit tanult, tovább adja a párttagoknak, pár- tonkívülieknek. Csendes, szűksza­vú ember Mikulásik József. Nem szívesen beszél magáról. Ha nem ismerném és nem tudnám, talán el se mondaná, hogy már 1948-ban veze­tett szemináriumot, 1950-ben a Bolsevik Párt Történetét ma­gyarázta, s az elmúlt években több mint 300 embernek hirdet­te, tanította a marxizmus igazsá­gát. Néhány nap múlva 20 ember figyeli sza­vait. Jól ismeri vala­mennyit. A MÁV és a Mátra-vasút dolgo­zóinak marxizmus- leninizmus kérdései első évfolyamát veze­ti. Már készül az el­ső találkozásra. Asz­talán újságok, köny­vek, a Társadalmi Szemle legfrissebb számai. Jegyzetet ír. Ilyenkor a feleség rendet parancsol a gyerekeknek — édes­apátok tanul, ne za­varjátok! Nyolcéves fia és 13 éves lánya év elején, vagy tanév végén vi­rágot visz az iskolá- bi a tanítónak, a ne­velőnek. Mikulásik József és a pártokta­tók ezrei nem kap­nak virágot, nem ün­nepük őket, mégis érzik a hallgatók sze­retőiét, nap mint nap, hisz igazat mondanak, igazságot hirdetnek, a marxizmus igazságát. (márkusz) képző, hegedű-, szolfézs- és zongora-szakokat, ahol 12 tagú oktatócsoport végzi majd a gyerekek tanítását. Most már Egerben is van te­rülete és életképessége annak, hogy létrehozza a művelődési ház az autótulajdonosok klub­ját, ahol a megyei kapitányság közlekedésrendészeti csoportja rendszeres előadásokkal és to­vábbképzéssel igyekszik elejét venni a közúti baleseteknek. A közös nevezőre hozott kul­turális munka a város terüle­tén azt a célt szolgálja, hogy az egyes — különböző szervek — rendezvényei ne keresztez­zék egymást. Részben ezért, részben az egységes elvi dol­gok miatt a Városi Művelődé­si Ház 3 hónapos népművelési tanfolyamot indít üzemek, vál­lalatok kultúrfelelősei részére, közösen a városi tanáccsal és a szakszervezettel. fog BIZONYÁRA sokakat érdekelni a sportakadémia 6 előadásból álló sorozata, 'melyben fontos helyet kap a XVII. nyári olim­piai játékokról szóló élmény- beszámoló. A művelődési házban több szakkör, művészeti csoport ka­pott helyet, ezek a csoportok és szakkörök részben már az elmúlt években is működtek. Ami új, az talán az, hogy mun­katervük konkrétabb, gondo­sabb és általában — tervsze­rűbb. Ezenkívül munkát je­lent még az, hogy a művelő­dési ház megyei jellegű is, és ennek kapcsán segítséget vár­nak tőle a megye kisebb mű­velődési házai és természete­sen a kért segítséget minden esetben meg is kapják. A mű­velődési ház jól elkészített munkaterve most már arra vár, hogy a függetlenített és félfüggetlenített munkatársak, a'művelődési ház aktívái olyan munkát fejtsenek ki, hogy minden terv — a lehetőségeket figyelembe véve — megvaló­suljon. (á) a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség rendezésében motor- kerékpárvezelési tanfolyam indul, 30 fő részvételével. A hallgatók szorgalmasan járnak az elméleti oktatásra, amelyet Agócs András, a Horti Gépállomás dolgozója vezet. A hallgatók részére a gyakorlati oktatáshoz motorkerékpárt az MHS elnöksége biztosít. (Nagy Piroska) ben mär meg is van —, ahol a klubélet kialakításával akar­ják közelebb hozni a környék dolgozó parasztságát egymás­hoz. Művészeti munka és a szórakoztatás területén nagyon sok olyan terve van a műve­lődési háznak, melyek valóban hozzásegítik a város dolgozóit ahhoz, hogy a legkülönbözőbb kulturális igényeire megtalálja a megfelelő alkalmat. Például a Balassa Bálint Művelődési Klubban tervezett művészeti és oktatási jellegű munka olyan, hogy időset és felnőttet egyaránt érdekel majd. és újszerű a ERDEKES munkatervnek az a része, mely meghatározza, hogy a KISZ Eger városi bi­zottságával közösen és az igé­nyeknek megfelelően, több családi és társadalmi ünnepsé­get megrendeznek. Ennek a munkának a tartalma és hatá­sa az emberek gondolkodás- módjának formálására vonat­kozóan, igen nagy jelentőségű. A művészeti munkák között föltétien nagy visszhangra ta­lál majd az az elgondolás, hogy a túlterhelt Zeneiskola mellett életre hívják a kultúrházon belül működő zeneóvoda, elő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents