Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-11 / 240. szám

2

NEPÜJSAG

1960. október 11., kedd

Sok kicsi —

A háztartásban kétféle módon lehet takarékoskodni: pénzzel a bevásárlásnál és anyaggal a felhasználásnál. Régi igazság, hogy jól vásárolni csak az tud, aki elsősorban azt nézi, mit kap a pénzéért és csak azután azt, mit kell adni érte. Tudjuk, hogy a tartós, jó készítmény, a jó anyagból készült áru — akár ruhaneműről, bútorról, vagy más berendezési, valamint használati tárgyról van szó — magasabb ára ellenére is olcsóbb, mint az jóleső holmi”.

Az ésszerű takarékosságnak ki kell terjednie a meglevő javakkal való gazdálkodásra is. E téren talán még nagyobb eredményeket érhetünk el, mint a pénzgazdálkodás területén: fontos szabály, hogy a jól vezetett háztartásban semminek sem szabad kárba vesznie.

Ügyeljünk arra, hogy ne kerüljük el a filléres megtakarításokat sem, mert hiszen: „sok kicsi, sokra megy”. A nyersburgonya héjával rézkilincsesokra megy

két, fémtárgyakat egyszerű dörzsöléssel tisztíthatunk. Utána leöblítjük és szárazra dörzsöljük őket. A leveszöldséget kaparjuk, mert hámozással a legértékesebb tápértékét pazaroljuk el. A citromnak reszeljük le a héját, szárítsuk meg és porcukorral keverve, jól záródó üvegben ízesítésre igen jó. Száraz kenyér, finoman darálva és szitálva félveszi a versenyt a készen vett morzsával.

Takarékosan mosunk, ha előző este beáztatjuk a ruhát, leszappanozzuk, természetesen, a színest gondosan különválasztva. így a szenny feloldódik, kevesebb mosószer kell és kisebb munkát igényel, ■mintha áztatás nélkül mosnánk. Keményítőt nulláslisztből is főzhetünk. így lényegesen olcsóbb, sőt a főtt tészta leve is — kivéve ha gyümölcscsel töltött — pótolja a keményítőt. Ha a megszáradt fehérneműt hajtogatás előtt gondosan átnézzük és a hibákat vasalás előtt kijavítjuk, nagyobb kárt előzünk meg.

A müszálas gyapjúszövetek mosása

A textilipar újabb és újabb anyagokkal lepi meg a vásárló- közönséget. Az asszonyok, lányok öröme, hogy különösen a műszállal kevert szövetek tartóssága sokkal jobb, mint a régi szöveteké.

Tudni kell azonban azt is, hogy a műszálas gyapjúszövetek mosása, tisztítása már eltér a régi anyagoknál alkalmazott tisztítási eljárásoktól. Jó tudni, hogy hazánkban már mintegy nyolcvanféle öltönyszövet és tizenöt-féle gyermek- ruha-kelme készül olyan fonalakból, amelyekhez 10 százalékban szintetikus szálakat kevernek.

A Könnyűipari Minisztérium gyapjúipari igazgatóságának szakemberei véleményt adtak legutóbb arról, hogyan kezelhetők az ilyen műszálas ruhák. A tanács elsősorban az, hegy gépen mosni nem szabad. Mosni, tisztítani egyébként ugyanúgy lehet, mint a többi gyapjúszövetet. A vasalásnál szintén nem lehet alkalmazni a megszokott módszert.

A vasalás sokkal nagyobb gondot igényel, de ha efeyszer jól kivasalták a ruhát, az kevésbé gyűrődik. Arra nagyon vigyázni kell, hogy a vasaló tüzes ne legyen, mert a 180 foknál melegebb vas megolvasztja a kelme műszálait

A régi, könnyű vasalók helyett a háziasszonyok használják a nehezebb szabványvasalókat. mivel a műszálas anyagok erősebb vasalást igényelnek.

A mosás és tisztítás utáni vasalást jó, ha néhány napon belül megismétlik a háziasszonyok. Abban az esetben, ha a Patyolatnál tisztíttatunk, még ha a ruha nem is gyűrött, hasznos a második vasalás, mert ez rugalmassá teszi a műszálas gy ap j úszö veteket.

. A gyakorlat bizonyította, hogy a kétszeri vasalás után a kosztüm, vagy öltöny fél évig is kihordható anélkül, hogy a legkevesebb gyűrődést is mutatná.

RECEPTEK

Torockói rostélyos

A kivert rostélyosokat forró zsiradékban, mindkét oldalukon hirtelen átsütjük, majd másik lábasba tesszük. A visszamaradt zsiradékban finomra vágott hagymát párolunk, kevés reszelt fokhagymát és pirospaprikát hozzátéve, kevés vízzel felengedjük. Felforrás után a zsírt a rostélyosokra öntjük és így pároljuk a húst tovább, majdnem puhára, lefedve. Közben külön edényben tarhonyát pirítunk, szép pirosra. A tarhonyát a rostélyosokhoz adva, felöntjük forró vízzel, sózzuk és addig pátoljuk együtt, míg a tarhonya is megpuhul, megdagad. Paradicsommal, zöldpaprikával ízesítjük. Vigyázni

kell, hogy. se túl híg, se túl száraz ne legyen.

Morzsa-torta

20—20 deka lisztet, vajat, darált mandulát és cukrot, fél csomag vaníliás cukorral és egy csomag sütőporral elkeverjük, majd 1 tojással és 1 citrom lev ével, gyúródeszkán jól összegyúrjuk. A tésztát vajazott, s morzsával kiszórt tortaformába tesszük, a tetejét gyümölcsízzel vastagon megkenjük és a félretett tésztából rudakat sodorva, rácsot teszünk a lekvárra. Sütés után a tortát 2—3 részre vágjuk és krémmel vagy gyümölcsízzel megtöltjük. Tálaláskor vaníliás cukorral meghintjük.

EZ A DIVAT

A Szovjetunió békét és barátságot akar

minden néppel

Hruscsov szovjet miniszterelnök beszélgetést folytatott egy New York-i televízió-társaság vezetőjével

NEW YORK (MTI): Polgár Dénes, a Magyar Távirati Irc- da New York-i tudósítója jelenti:

Hruscsov szovjet miniszter- elnök vasárnap esté, New York-i idő szerint 9-től 11-ig, kétórás beszélgetést folytatott a Wnta New York-i televíziós állomás műsorában, s ennek során válaszolt a televíziós társaság „Nyílt fórum” című rovata vezetőjének kérdéseire. A beszélgetést a Wntan kívül öt amerikai és .több külföldi televíziós társaság, valamint 200 amerikai és számos külföldi rádióállomás is közvetítette.

Az első kérdés az volt: hogy ha az amerikai népet a Szovjetunióban békeszeretőnek ítélik, miért mondják, hogy kormánya imperialista?

Hruscsov azt válaszolta, hogy erre a kérdésre a feleletet félremagyarázhatják, mégis

igyekszik válaszolni. Nem érdemes azon vitatkozni, hogy melyik kormány képviseli jobban a népet, a szovjet kormány-e, vagy az amerikai, mert ez kiélezné a helyzetet. Mindenki megmarad saját rendszerénél, mi a magunkénál, az amerikaiak szintén a magukénál. Hruscsov kifejtette, hogy nem akar vitatkozni az amerikai kormánnyal, mert ha ezt tenné, beavatkozásnak minősítenék az amerikai bel- ügyekbe. De mi azt mondjuk — folytatta a szovjet kormányfő —, hogy a szovjet kormány a legbékeszeretőbb a világon. Ha azt állítja, hogy az amerikai kormány békeszere- tőbb, hadd mondjam el a következőket: tavaly Eisenhower elnökük vendége voltam. A legjobb érzésekkel jöttem az Egyesült Államokba.

Mindent meg akartam tenni népem akaratából azért,

hogy a legjobb kapcsolatokat teremthessük meg az Egyesült Államokkal.

Nagyon hasznos beszélgetést folytattunk az elnökkel. Kávézás közben hozzám fordult és angolul azt mondta nekem: barátom. Mikor mondtam, hogy nem ismerem az ang >1 nyelvet, azt mondta: tanulja meg ezt a kifejezést.

Ezután én is, mint' baráthoz fordultam hozzá, s minden jól ment. Odahaza jelentettem, hogy kitűnő kapcsolataink lesznek az Egyesült Államokkal és teljesedik népünk álma, hogy viszonyunk jó legyen, s a békét szolgálja. És utána mit tett az amerikai kormány? A párizsi csúcsértekezlet előtt kő ízben is U—2-es repülőgépet küldött a Szovjetunió fölé.

Mit szólna az amerikai nép ahhoz, ha a szovjet gép repülne New York fölé, miután előzőleg baráti tárgyalást folytattunk. Úgy gondoljuk, az amerikai kormány nem volt őszinte. Az ilyen cselekedetek nem javítják, hanem élezik a helyzetet és ez végülis háborúra vezethet.

— Itt vagyok most — mondotta a szovjet kormányfő — a közvélemény itélőszéke előtt, döntsék el ők, hogy mennyire őszinte vagyok és mennyire tartom meg a szavamat.

Az amerikai újságíró közbevetette, hogy Eisenhower bejelentette az U—2-es repülések felfüggesztését. Temessük el az U—2-es ügyet — mondotta az újságíró és utalják az RB 47-es repülőgép kérdését egy nemzetközi vizsgáló bizottság elé. Hruscsov erre azt válaszolta, hogy nagyon jó, ha Eisenhower felfüggeszti az U—2-es repüléseket. De ez nem egészen így történt, ön szerint az U— 2-es efféle döglött ló. Sajnos nem így van. Es ha folytatják berepüléseiket a Szovjetunió fölé, mi lelőjjük az önök repülőgépeit, s ebből háború lehet. Az U—2-es repülőgép után — Eisenhower szavai ellenére — megjelent egy RB— 47-es repülőgép szovjet vizek fölött Ez nem felfüggesztés volt, hanem megismétlés.

A szovjet miniszterelnök ezután bejelentette, hogy az amerikai katonai szervek Hruscsov mostani utazása előtt egy harmadik U—2-es gépet akartak a Szovjetunió területe fölé küldeni. Én — mondotta

Hruscsov — ezt szóvá tettem

Moszkvában az amerikai nagykövetnek. Megmondtam neki: mi értesültünk arról, hogy ilyen szándékai vannak az amerikai katonai szerveknek. Ez az új kémrepülőgép- 25 000 méter magasan repülne. Ha azonban beküldik a Szovjetunió fölé, mi felkészültünk és le fogjuk lőni. Ennek azonban súlyos következményei lennének. Az amerikai kormány megértette a figyelmeztetést és a gép nem repült be. Mi nem akarjuk élezni a helyzetet. Nem egyezünk bele azonban abba, hogy az RB—47-es ügyét nemzetközi vizsgáló bizottság elé vigyék. Hogyan lehetné országunk belügyeit nemzetközi bizottság elé utalni. Az RB— 47-es szovjet terület fölé repült, s ez számunkra belügy. A legjobb megoldás az lesz, hogyha nem küldenek gépeket a Szovjetunió fölé, ha nem sértjük meg egymás szuverenitását.

Az amerikai újságíró erre azt mondta, hogy az RB—47-es ügy nem belső kérdés, hanem nemzetközi, tehát logikus lenne a vizsgálat.

Hruscsov válaszul hangoztatta, hogy ebben az esetben az amerikaiak rosszul értelmezik a logikát. A legkézenfekvőbb logika és a legjobb politika az lenne, hogy az amerikai repülőgépeket olyan útvonalon járatnák, amelyek messze esnek a Szovjetuniótól. Mi csak békét és barátságot akarunk. Ha pedig arról van szó, hogy az ENSZ küldjön ki vizsgáló bizottságot, hát jó példát láttunk rá Kongó esetében, hogyan működik az ENSZ egy külföldi állam esetében. A Szovjetunió azonban nem Kongó és a Szovjetunió képes megvédeni a szuverenitását.

Az amerikai újságíró kijelentette, amit a miniszterelnök mondott, furcsa beállítása az ENSZ-nek. Hruscsov azt válaszolta, hogy nem akar visszatérni az ENSZ kérdésére. A közgyűlésen ezt már kifejtette. Ezek után az amerikai újságíró azt kérte, hogy Hruscsov igennel, vagy nemmel válaszoljon arra a kérdésre, akarja-e, hogy az RB—47-es ügyét nemzetközi vizsgáló bizottság bírálja el, vagy nem. Hruscsov azt válaszolta, hogy nem.

Az amerikai újságíró azt mondta: reméltem, hogy Hruscsov igennel fog válaszolni.

— Ha majd olyan kérdést tesz fel — válaszolta Hruscsov —, amelyre igennel lehet válaszolnom, akkor nagyon szívesen eleget teszek óhajainak.

Ezután a szovjet miniszter- elnök és az amerikai újságíró kezetrázott arra, hogy legközelebb olyan kérdések fognak elhangzani, amelyekre igennel lehet válaszolni.

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy hajlandó-e Hruscsov beleegyezni abba, amit Eisenhower egyik beszédében javasolt: tartsanak mindenütt népszavazást arról a kérdésről, hogy a népek szocialista vagy kapitalista rendszerben kívánnak-e élni.

Hruscsov megkérdezte az újságírót, hogy hány éves.

— Harminckilenc vagyok — válaszolta.

— Hát ön még nagyon fiatal ember — mondta a szovjet kormányfő —, és ezért úgy látszik, rosszul ismeri a történelmet Amikor az októberi forradalom befejeződött, a Szovjetunióban amerikai, angol, francia, német és japán csapatok szálltak partra. Ezek után kitört a polgárháború és ez egy négy évig tartó népszavazás volt. A fehérgárdisták és a tábornokok már Tula és Moszkva alatt voltak, Szibériát, Ukrajnát és Belorusziát elfoglalták. Végül az orosz, az ukrán, a belorusz nép és a Szovjetunió valamennyi népe kiebru- dalta a támadókat és azt mondta, hogy nálunk szocialista rendszer lesz. Ez népszavazás volt. Eisenhower elkésett a kérdéssel. Wilson is feltette már azt a kérdést és mi leszavaztuk. A németek ellenőrizni akarták a szavazást a második világháborúban, der mi jól megválaszoltunk arra is.

Kisöpörtük őket és hajlandók vagyunk egy újabb népszavazásnak is elébe nézni, ha rákényszerítenek bennünket.

Az amerikai újságíró erre azt mondta, hogy nem a Szovjetunióban tartandó népszavazásra gondol, hanem a kelet-európai úgynevezett le- igázott országokban.

Hruscsov ßzt válaszolta, hogy minden nemzetnek megvan a maga szuverén kormánya és nem az ő dolga, hogy ebbe a kérdésbe beleszóljon. Rossz címre intézete a kérdést — mondotta Hruscsov. — Ami pedig a leigázás kifejezést illeti, ez olyan szemét, amit már rég ki kellett volna dobni a szótárból.

Az amerikai újságíró ezután felvetette: nagyon veszélyes lenne, ha a Szovjetunió a nyugat-berlini kérdést a saját erejére támaszkodva akarná megoldani, nem pedig az ENSZ többségének akaratára támaszkodva.

— Maguk mindent összekevernek — válaszolta Hruscsov — de azért igyekszem feleletet adni. Én azt mondtam az ENSZ-ben,

hogyha a világszervezetben továbbra is egyoldalúan intézik a kérdéseket, az ENSZ továbbra is amerikai pórázon jár, akkor a világszervezet elveszti a népek tiszteletét és az országok nem fordulnak többé az ENSZ-hez.

Ha a Szovjetuniót meg akarják alázni, a Szovjetunió ENSZ nélkül is meglehet, ha szuverenitásunkat megsértik, saját erőnkkel is megvédj ük azt. Én nem akarom úgy megváltoztatni az ENSZ szerkezetét, hogy kiváltságokat biztosítsak a Szovjetunió számára, csak egyenlő elbánást kívánok, ön azt állítja, hogy mi az ENSZ-en kívül akarjuk megoldani a berlini kérdést.

A berlini kérdés azonban az ENSZ keretein kívül van. Ez a háború maradványa. Ennek a kérdésnek a megoldása azokra tartozik, akik a második világháborúban harcoltak és ezt elismerte mind a négy nagyhatalom. Mi azt akarjuk, hogy mind a két Németország kössön béke- szerződést. Már csaknem 16 éve volt .a háború és még mindig nincs békeszerződés — ez nem normális állapot.

Minden normalizálást kívánó ember békeszerződést akar. Azt akarja, hogy békeszerződést kössenek. Ha megkötik a békeszerződést a két Németországgal, mert jelenleg két Németország van —, akkor megoldhatjuk a nyugatberlini kérdést is. Nyugat-Berlin lakosságának dolga, hogy milyen rendszert akar. Ha kapitalista rendszerben akar élni, ám tegye. De a megszállást meg kell szüntetni, nehogy ez a kérdés újabb világháborút robbantson ki. Ha ennek következtében azt gondolják, hogy mi atomháborút akarunk, akkor ön nagyon téved. Mi mindenképpen megkötjük a német békeszerződést. Nem hisszük, hogy az Egyesült Államok emiatt világháborút robbantson ki. Mi békét és baráságot akarunk minden néppel. Ha Nyugat- Berlin a saját rendszerében akar élni, rendben van. Mi azonban szocializmust akarunk. Az előbbi az az ő ügyük, ez pedig a mi ügyünk. Ügylátszik, hogy itt rosszul értik azt, amit mi akarunk.

Több más kérdés után az újságíró azt kérdezté vajon megállja-e helyét az. amit a szovjet miniszterelnök egyik beszédében mondott, miszerint azért jött az ENSZ-be, hogy a béke és barátság cselekedeteinek magvát hintse el.

— Csak is azért jöttem — válaszolta Hruscsov. —

Azért jöttem, hogy szolgáljam népemet, az igazságot, a munkásokat, a parasztokat és az értelmisé- ségieket.

Nagyon köszönöm, hogy találkozhattam az Egyesült Államok lakosságával a televízió- adás keretében. A Szovjetunió békét és barátságot akar minden néppel. Mi szeretnénk, ha ez kölcsönös lenne. Ezt előbb-utóbb el is fogjuk érni. Kérem mindazokat, akik hallgatták szavaimat,

kövessenek, el mindent, hogy megvalósuljon a szovjet—amerikai kapcsolatok javulása. A Szovjetuniónak megvan mindene. Mi mástól semmit sem akarunk. Ezért békejobbot nyújtunk az Egyesült Államoknak, és szeretnénk, ha önök ugyanezt tennék.

A szovjet miniszterelnök ezután el akart búcsúzni, de az amerikai újságíró egyre újabb és újabb kérdéseket intézett hozzá. Az egyik kérdésre válaszolva, Hruscsov bejelentette, hogy csütörtökön este utazik el New Yorkból. S hozzátette:

— Aki el akar jönni hozzánk, hogy lássa, hogyan él a szovjet nép, jöjjön, szívesen látjuk.

Ezután az újságíró még a gyarmati kérdésre terelte a szót és Hruscsov megismételte, hogy minden gyarmatot fel kell szabadítani.

Teljes szabadságot akarunk — mondotta — minden nép számára. A Szovjetunióban mind a 15 köztársaság teljes szabadságot élvez. Az alkotmány szerint, ha akar, ki is léphet a Szovjetunió kereteiből.

Az újságíró még a leszerelés kérdéséről is érdeklődött. Azt mondta: hogyha Genfben tíz nemzet képviselői nem tudtak megegyezni, hogyan tudnának 99 ország küldöttei megállapodni? Ezzel arra célzott, hogy Hruscsov rendkívüli közgyűlés összehívását javasolja a leszerelés kérdésében.

Hruscsov azt válaszolta: van úgy, hogy ketten sem tudnak megegyezni. Ügyhogy a részvevők száma sem számít. A Szovjetunió nevében már ma készek vagyunk aláírni egy egyezményt a leszerelésről, a fegyverek megsemmisítéséről és bármilyen fajta ellenőrzésről, mert az ellenőrzés a Szovjetunió érdekeit is szolgálná. — Önök azonban — mondotta Hruscsov — csak a meglevő fegyverzet ellenőrzésére törekednek, ennek pedig semmi értelme nincsen.

Az amerikai újságíró azt vetette ellen, hogy a nyugati népek a bizalom légkörének megteremtése miatt akarják az ellenőrzést.

Hruscsov erre megkérdezte, hogy mit akarnak tulajdonképpen ellenőrizni. Ha nincs leszerelés, akkor nincs mit ellenőrizni; talán a kormányunk munkáját akarják ellenőrizni? Ezt ellenőrizni tudja maga a szovjet nép is. Mi minden fegyvert meg akarunk semmisíteni.

Végül is az újságíró felvetette, hogy mindkét részről megértést kellene tanúsítani, hogy tárgyalás útján lehessen megoldani a vitás kérdéseket.

— Egyetértek — válaszolta Hruscsov. — Ne avatkozzunk bele egymás belügyeibe. Önök fejlesszék országukat kapitalista alapon, mi fejleszteni fogjuk hazánkat szocialista alapon.

Minden ország fejlődjék úgy, ahogyan saját népe kívánja és akkor megértés lesz és meg lehet mindent tárgyalni.

Az újságíró megkérdezte, hogy beleegyeznék-e a Szovjetunió abba, hogy egyik állam se szállítson fegyvereket az új afrikai országoknak. Hruscsov azt mondta, hogy ezt már régen javasolta a Szovjetunió, a nyugati hatalmak azonban nem fogadták el. A Szovjetunió bármikor kész ilyen szerződés megkötésére.

Végül arra a kérdésre, hogy a Szovjetunió kész-e csúcstalálkozóra összeülni a megválasztandó új amerikai elnökkel, Hruscsov azt válaszolta, nemcsak kész rá, hanem reméli is, hogy találkozik az elnökkel egy csúcstalálkozó keretében. — A Szovjetúnió minden ésszerű lépésre kész.

önök válasszák meg elnöküket, válasszák meg azt, akit akarnak, mi készek vagyunk az ésszerű tárgyalásra.

Ezután a szovjet miniszter- elnök elbúcsúzott a kérdező újságírótól és a televízió nézőitől. (MTI)