Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-05 / 235. szám

1960. október 5„ szerda NEPÜJSAG 8 Iíádúr János beszéden» ENSZ közgyűlése IS, ülésszakán (Folytatás a 2. oldalról) az Egyesült Államok kormá­nya, a józan észre hallgatva, tudomásul venné ezt a tényt, amelynek megváltoztatása egyébként is kívül esik illeté­kességének és lehetőségeinek határán. A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje magyar bel ügy. Ebben egyedül a magyar nép és annak alkotmányos szervei illetékesek. Az itt többször vi­tatott kormányintézkedésekről 1957. május 9-én számoltam be a magyar országgyűlésnek. Az országgyűlés, amelynek ülésén kettő híján valamennyi képvi­selő részt vett, egyhangúan he­lyeselte és jóváhagyta a kor­mány valamennyi intézkedé­sét. A magyar kormány, tör­vényeink szerint egyedül a magyar országgyűlésnek felel és rajta kívül senkinek a vi­lágon. Legutóbb 1958 novemberé­ben voltak általános választá­sok hazánkban. Nálunk min­den 18 évnél idősebb állampol­gárra kiterjedő, általános, egyenlő, és titkos szavazást biztosító választójog van. A választáson a Hazafias Nép­front jelöltjei megkapták a jogosultak 97 százalékának szavazatát. Így jött létre a je­lenlegi országgyűlés, amely mostani kormányunkat meg­választotta. Törvényes kormányunk a nép bizalmából intézi az ország ügyeit. Ezt tudják az ellenünk áskálódok is. Azt is nagyon jól tudják, hogy rágalmazhatnak ben­nünket, de ezen a tényen sem rágalmakkal, sem pe­dig az ENSZ-ben kierő­szakolt határozatokkal nem változtathatnak. A magyar küldöttség azzal a szándékkal vesz részt a köz­gyűlés munkájában, hogy tőle telhetőén hozzájárul a valóban nagy és fontos kérdések pozitív megoldásához. A hidegháborús intrikákra és rágalmakra a magyar nép és az egész szocia­lista tábor igazának, erkölcsi és anyagi erejének tüdatában, a feszültség enyhítésére való törekvés szellemében válaszol Ez a törekvés világos állásfog­lalást kíván. Nyíltan meg kell mondanom, hogy mi az ENSZ- nek az úgynevezett magyar kérdésben eddig hozott hatá­rozatait a hidegháború termé­keinek, a Magyar Népköztár­saság belügyeibe való illeték­telen beavatkozási kísérletek­nek tekintjük. Bízunk abban, ha nem most, akkor később, de eljön az a nap, amikor mint alapokmány­elleneseket, maga az ENSZ- közgyűlés fogja hatályon kí­vül helyezni az úgynevezett magyar kérdésben hozott, tör­vénytelen határozatait. Elnök úr! Küldött urak! Vannak, akik tájékoztatást kérnek a magyarországi hely­zetről. Valóban lenne itt olyan ember, aki nem tudná, hogy nálunk évek óta törvényes rend van és olyan rendezett közállapotok uralkodnak, hogy azokat nem egy kapitalista ország megirigyelhetné. Népünk lendületesen, odaadó - an dolgozik és ennek eredmé­nyeképpen az utóbbi négy év alatt az ipari termelés mjtegy 36 százalékkal, a mezőgazdasá­gi 12 százalékkal emelkedett. A dolgozók életszínvonala ál-1 tálában 24 százalékkal, az ipa­ri munkások reálbére pedig 32 százalékkal emelkedett az el­múlt három és fél év alatt. Az egészségügyi és kulturális vi­szonyok jók. A lakosság 75 százaléka részesül ingyenes betegségi- és baleset-biztosí­tásban; Példaként megemlítem, hogy a napokban járt nálunk dr. Sa­bin, a neves amerikai tudós. Látta, hogy Magyarországon az id.én, a kritikus hónapokban egyetlen gyermekbénulásos fertőzés sem volt. Ajánlotta, hogy a magyar orvosok vállal­ják el más országok szakem­bereinek instruálását, mert mintaszerűen szervezték meg az összes gyermekekre kiter­jedő, ingyenes védőoltást és a többi, szükséges intézkedése­ket. Aki viszonyainkra kíván­csi, jöjjön el hozzánk, és nézze meg saját szemeivel, mi a helyzet hazánkban; Az ismert események óta nyugati turis­ták ezrei, újságírók százai jár­tak nálunk, közöttük nem ke­vés amerikai. Megfordult nálunk ENSZ- főtisztviselő, amerikai külügy- minisztériumi tisztviselő, sze­nátor, közéleti tényező. Ott vannak az Egyesült Államok és az összes nagy nyugati ka­pitalista országok diplomatái. A közgyűlésen képviselve van nem egy olyan semleges or­szág, amelynek vezetői nagy- tekintélyű államférfiak, jártak nálunk az utóbbi években. Kérdezzék meg tőlük, mi a helyzet Magyarországon. Elismerem, hogy az úgyne­vezett megbízatással rendel­kező uraknak nem adtunk hi­vatalos felvilágosítást. Munro úrnak sem, akiről a minap egy főbizottsági ülésen arra a kér­désre, hogy tulajdonképpen mit képvisel az Egyesült Álla­mok képviselője — nyilván nyelvbotlás következtében —, azt mondta, hogy az Egyesült Államokat. Még Hammarsk­jöld úrnak sem adtunk felvilá­gosítást akkor, amikor megbí­zatása volt kérdezősködni. Tudnia kell azonban a köz­gyűlésnek, hogy Hammarsk­jöld urat, miután megszaba­dult bizonyára terhes megbíza­tásától, ismételten meghívtuk Magyarországra. Ügy látszik, ügyei eddig nem engedték őt hozzánk. Most is biztosítha­tom önöket, hogy a magas ven­dégeknek kijáró udvariasság­gal fogadjuk és illő vendéglá­tásban részesítjük az ENSZ bármely tisztviselőjét, bármi­kor, ha hidegháborús kérdésre vonatkozó különmegbízatás nélkül kíván ellátogatni hoz­zánk. Mindezt azért hangsúlyo­zom, hogy világos legyen, nem személyi kifogásaink vannak, nem is titkokat takargatunk, hanem egyszerűen az a megingathatatlan álláspontunk, hogy a Magyar Népköztársaság belügyeibe beavatkozni senkit sem engedünk. A közelmúlt jónéhány ta­pasztalata csak megerősítette a magyar kormányt eljárásának helyességébe vetett hitében. Röviddel ezelőtt történt, hogy Lumumba úr, Kongó törvényes kormányának elnöke, népe ügyének igazságában bízva, célszerűnek látta az ENSZ se­gítségét kérni bizonyos nehéz­ségek leküzdéséhez. Az ENSZ főtitkára a kérés­nek és a Biztonsági Tanács el­vileg helyes döntésének oly módon tett eleget, hogy a kor­mány összes nehézségei meg­maradtak, sőt növekedtek. A segítséget kérő kormány alap­jait viszont teljesen aláásták, az ország törvényhozó testüle­tének álláspontját is semmibe vették és lehetetlenné tették a kormány működését. Mindenki tudja, hogy ez így történt. Ne csodálkozzék tehát senki, ha népek és országok még olyan igazságos ügyükben is, kénytelenek ez idő szerint fenntartással élni az ENSZ apparátusának bárminő közre­működésével szemben. Küldött urak! Vannak, akik arra kíváncsiak, mikor vonják ki a szovjet csapatokat Ma­gyarországról. A szovjet csapa­tok a varsói szerződés tagálla­mainak megfelelően, megálla­podásai alapján vannak Ma­gyarországon. Kivonásuk a szerződő felek, köztük a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának elhatározásától függ, nem pedig a nyugati stratégák óhajától. Ez az óhaj ugyanis tényleg a nyugati katonai ve­zetők problémája, s nem az ENSZ-é és még kevésbé a ma­gyar népé. A magyar nép jól megvan azokkal a szovjet csa­patokkal, amelyek megszaba­dították a náci fasiszta hadse­reg rémuralmától és az orszá­got Hitler kezére játszó Horthy-rendszer ellenforra­dalmár fasiszta erőitől. A szovjet hadseregnek kö­szöni népünk nemzeti füg­getlenségének visszanyeré­sét és azt, hogy ma is bé­kében és biztonságban cl. Ismeretes, hogy a varsói szer­ződés tagállamai megnemtá­madási szerződés megkötését javasolták a NATO tagállamai­nak, sőt indítványozták a var­sói szerződés szervezetének és a NATO-nak egyidejű felosz­latását is. A Szovjetunió — va­lamennyi szocialista ország, köztük a Magyar Népköztársa­ság kormányának egyetértésé­vel — az általános és teljes le­szerelésre vonatkozó javasla­tában is indítványozta, hogy vonjanak vissza saját országá­nak határai mögé minden kül­földön állomásozó katonai egy­séget. íme, itt vannak az utak és módok, ma is érvényes ja­vaslatok. Csak el kell fogadni és meg kell valósítani őket, és akkor nem állomásozik majd többé a föld egyetlen országá­ban sem más ország katonai egysége. Azt mondják egyesek, hogy mi a szovjet csapatok segítsé­gével levertünk egy általuk nemzetinek nevezett felkelést. De mi nem nemzeti felkelést, hanem csak egy ellenforradal­mi. puccsot vertünk le, még­pedig egy-két nap alatt. Ezt az ellenforradalmi puccsot külföl­dön szervezték, sok éven át készítették elő a nemzetközi reakció erői. A nemzetközi reakció e puccskísérletével a belső reakció szűk csoportját mozgósította, megtévesztett egyeseket, de e puccskísérlettől távol álltak a magyar nép szo­cializmushoz hű, alapvető tö­megei. Hogy milyen egy valóban nemzeti felkelés, azt talán a francia küldöttség tudná megmondani a közgyűlés­nek. Nézze meg bárki Al­gériát, mi történik ott. A francia gyarmatosítók min­den modern fegyverrel felsze­relt, félmilliós hadserege nem két nap alatt, hanem hat év alatt, sok százezer algériai ha­zafi elpusztítása után sem tudja leverni a felkelést. Nem tudja leverni és soha sem fog­ja leverni, mert ott valóban nemzeti felkelés van, amelyet a nép alapvető tömegei támo­gatnak, nem pedig az ellenfor­radalmi puccs, mint 1956-ban volt Budapesten. Olyan ismert körök, ame­lyeknek Csang Kaj-sek, Ade­nauer, Speidel, a náci tábornok és a hozzájuk hasonlók megfelelnek, mint demokra­ták — azt mondják, hogy mi nem vagyunk demokraták. Őszintén szólva, mi nem is akarunk az ilyen ízlésnek meg­felelő demokraták lenni. Rend­szerünk azonban demokratiku­sabb, mint vádlóink rendszere. A magyar népi hatalom megsemmisítette a mono­póliumok diktatúráját, a fasizmust, véget vetett a felekezeti megkülönbözte­tésnek és a faji üldözés­nek, a születési és vagyoni előjogoknak, és szabad fej­lődést biztosított az egész nemzetnek, az állam összes polgárainak. Igaz, hogy a Magyar Nép- köztársaság bíróságai megbün­tették és a jövőben is megbün­tetik az ország törvényes rend­je ellen összeesküvőket és a haladó emberek gyilkosait, e körül nagy lármát csaptak egyesek. De arról hallgatnák rágalmazóink, — pedig jól tud­ják, hogy az 1956-os ellenfor­radalmi cselekményekért fele­lősségre vont személyeknek több mint háromnegyed része, nagyrészt közkegyelem útján, már kiszabadult és visszatért a polgári életbe. Arról is hall­gatnak, hogy nálunk ma keve­sebb ember van börtönben, mint bármikor, amióta Ma­gyarország szervezett állam­ként létezik. Mind emögött persze nem vádlóink humanizmusa van! A Magyar Népköztársaság mai kritikusai nagyon is meg vol­tak békéivé a magyar nép vé- reskező hóhérával, Horthy-val és annak fasiszta rendszerével. Az valóban irtotta és börtön­ben senyvesztette a magyar nép legjobb fiait. Ez azonban nem fájt nekik, mert azok nem a népi rendszer ellenségei, ha­nem kommunisták és nem kommunisták, a fasizmus ellen harcoló hazafiak voltak. Ilyenek a vádak és vádolok, akik szemben állnak velünk ebben az ügyben. Mi is megkérdeznénk va­lamit az ENSZ-közgyűléstől, tisztán elvi alapon, anélkül, hogy bárkit is megneveznénk. Rendjén van-e az, hogy ha egy kormánynak nem tetszik, mondjuk például Guatemala, vagy Laosz, vagy valamely más ország törvényes kormánya, akkor pénzzel, fegyverszállí­tással és felbérelt hazaárulók­kal annak megdöntésére pucs- csot szervez? Rendjén van-e az, ha egy kormánynak nem tetszik a szocialista országok társa­dalmi rendje, akkor annak a lá akna zá sára évi száz­millió dolláros alapot léte­sít, uszító rádióállomáso­kat tart fenn és fasiszta, ellenforradalmár puccsis­tákat bérel? Ha nem tudnák, kiről van szó, és egyesek nem függnének és nem félnének tőle, akkor min­denki azt mondaná: nem, ez nincs rendben. Azt mondanák, ez ellenkezik minden ismert nemzetközi jogszabállyal, el­lentétben van az ENSZ alap­okmányával. Mi azt ajánlanánk az ENSZ közgyűlésének, hogy az egyet­len államot sem veszélyeztető Magyar Népköztársaság kor­mányára szórt rágalmak tűré­se helyett bélyegezze meg azt a kormányt, amely annyi ország népének életébe visz be ma is kívülről viszályt, békétlensé­get, polgárháborút és véron­tást. nyomra sértő, mozgásomat korlátozó intézkedést. Bár ez az intézkedés nem reám, és ha­sonló elbánásban részesített kollégáimra, nem is népemre hoz szégyent, hanem egyedül azokra, akik ezt kitervelték — elvből tiltakozom ellene. Engem személyben is sok­szor támadtak e helyen. Ezért engedtessék meg nekem egy magántermészetű megjegyzés is. Én magyar munkás vagyok. Világnézeti meggyőződésem miatt nem kevés üldöztetésben volt részem a Horthy fasiszta­rendszer és a hazámat meg­szálló német fasiszták részé­ről, de mindig meggyőződésem és lelkiismeretem szerint cse­lekedtem. Az ember hibázhat és tévedhet is, de én úgy ér­zem, igaz ügyet szolgálok és büszke vagyok rá, hogy a történelem egy súlyos órá­jában hű társaimmal együtt, munkásosztályomért és sokat szenvedett ma­gyar népemért kiállva, ott voltam, ahol lennem kel­lett és azt tettem, amit tennem kellett. (Nagy taps.) Elnök úr! Küldött urak! Befejezem. Küldöttségünk véleménye szerint a közgyű­lésnek — félretéve a hideghá­borús célzatú kérdéseket — a valóban legfontosabbakra kell összpontosítania figyelmét. Eredményre kell törekednünk a leszerelés és a gyarmati rendszer kérdéseiben. A nyu­gati országok sajtójában bizo­nyos körök verik a nagydobot, hogy válságba került az ENSZ, mert a szocialista országok ja­vasolják, hogy a főtitkári poszt helyett létesüljön három tit­kári poszt. Már pedig a jelen­legi helyzet feltétlenül indo­kolja, hogy a részrehajlás el­kerülése céljából a NATO-cso- portot egy, a szocialista orszá­Elkészült Makk Károly FŰ­RE LÉPNI SZABAD című víg­játéka, amelyben a főbb szere­peket Tolnay Klári, Páger An­tal, Makláry Zoltán, Polonyi Gyöngyi és Tordy Géza játsszák. Az új magyar film bemutatója október első heté­ben lesz. Gertler Viktor befejezte A NOSZTY FIŰ ESETE TÓTH MARIVAL című Mikszáth- regény filmváltozatának forga­tását. Jelenleg a film utómun­kálatain dolgoznak. Több mint a fele elkészült már Máriássy Félix PRÖBAÜT című filmjének, amelynek e napokban a csepeli külső fel­vételeit forgatják. Ugyancsak a fővárosban, az egyik pályaudvaron forgatja Kovács András rendező Do- bozy Imre ZÁPOR című film­jének külső jeleneteit, s egy­ben megkezdte a film műtermi felvételeinek előkészítését. Előreláthatólag szeptember végén indulnak meg a KÉT PART KÖZÖTT című film felvételei. Moldova György gokat egy és az egyik csoport­hoz sem tartozó államokat is egy titkár képviselje. Nagyon jól működhetne ez a végre­hajtó szerv, esetleg úgy, hogy havonta váltanák egymást a titkárok a titkársági ülések levezetésében. Miért legyen csak egy főtitkár, aki a hatá­rozatok értelmezésében és vég­rehajtásában a tényleges létező államcsoportok valamelyiké­nek érdekei javára, a másik két csoport érdekeinek ártal­mára részrehajló? Veszélyes kísérlet erre egyébként az a cselszövés, amelyet az Egyesült Államok küldöttsége a főbizottságban a közgyűlés munkájának megbé­nítására szőtt. A közgyűlésnek nem szabad eltűrnie, hogy az emberiség létérdekeit döntően érintő kérdéseket a bizottsá­gok útvesztőjébe süllyesszék és a közgyűlés a Szovjetunió javaslatára felvett kongói kér­désen kívül csupán két hideg- háborús kérdést, az úgyneve­zett tibeti és magyar kérdést tárgyalja. Ez végzetes hiba lenne. Ez a küldöttség tekinté­lyes része számára elfogadha­tatlan. Magát az ENSZ-et pe­dig súlyos, ugyanakkor az egész világ előtt nevetséges helyzetbe hozná. Vagy talán éppen ez az Egyesült Államok küldöttségének a célja? Vilá­gos, hogy az imperialista erők és törekvések a nemzetközi politikai életben és így magá­ban az ENSZ-ben is, még jelen vannak és hatnak. A múlthoz ragaszkodók nem mondanak le könnyen céljaik­ról. De a népek szerencséjére, a nemzetközi helyzetnek ma már az az egyik fő jellemző vonása, hogy a béke és a ha­ladás erői hatalmasak és to­vább növekszenek. Most már féken tudják tartani a háború sötét erőit Az emberiség jog­gal bízhat egy békés és boldo­gabb jövőben. (Taps.) (MTI) forgatókönyvét Mamcsarov Frigyes viszi filmre; most foly­nak a próbafelvételek és a szereplők kiválasztása. A film cselekménye napjainkban, egy nyári délutánon játszódik, s egy volt gyáros lányáról szólj aki élete nagy válaszújához érkezik el. ALBA REGIA a címe Sze­mes Mihály tervbe vett új filmjének, amely 1945 sorsfor­dító napjaiban játszódik, ami­kor Székesfehérvár többször cserél gazdát a hitleristák el­leni végső harc során. A film hőse egy szovjet női híradós tiszt, aki a németek ideiglenes megszállása alatt is a város­ban marad, s egy orvos bújtat­ja. Palásthy György rendezésé­ben félórás játékfilm készül a filmstúdióban Herczenik Mik­lós operatőr közreműködésé­vel, címe: EGY RÉGI VILLA­MOS. A kis játékfilm „hőse” már nem tud lépést tartani a mai, korszerű kocsikkal, de mint könyvtár-villamos, hasz­nos szerephez jut. Mi újság a Hunnia Filmgyárban ? A Magyar Népköztársaság a hidegháborús kampány ellenére is fejlődik. Raktáron a téli ruhák az Egri Textilnagykereskedelmi Vállalatnál De vannak a hidegháború­nak áldozatai is. Mi a hideg- háborús propaganda szeren­csétlen áldozatainak tartjuk a disszidáltak legnagyobb több­ségét. A hazug imperialista propaganda hatása alatt hazá­jukból idegenbe szakadt embe­rek közül már eddig több mint 40 000 hazatért. Ennél jóval több szívesen hazatérne, ha különböző g'áncsvetések ás anyagi akadályok ezt nem ten­nék számukra ez idő szerint lehetetlenné. Várja a napot, amikor haza­térhet a hazájától távol élő minden magyar, hacsak vég­képp el nem vesztette emberi arculatát. A disszidensek jó ré­szének élete hányt-vetett. De még aki anyagilag boldogul is közülük, az is tudja, hogy ott van az igazi helye, ahol népe él, nincs az a kincs, amely pó­tolhatná a hazát, a hazai ke­nyérnek, a Duna, a Tisza vi­zének ízét. A haza ügyei rend­ben vannak. Jogot, emberi méltóságot, kenyeret és csak a szülőhazában megtalálható otthont nyújt minden becsüle­tes dolgozó embernek, s várja eltévedt fiait is. Még két magyar vonatkozá­sú kérdésről szólok. Küldöttsé­Megérkeztek a téli kabátok és ruhák az Egri Textilnagy­kereskedelmi Vállalathoz. A tavalyihoz képest 30 százalék­kal több ruha van már most a raktárakban. A télikabátok ál­talában szőrmegallérosak, egy- részük már az üzletek kiratai- ban is láthatók. A férfiöltö­nyök nagyrészt háromgombo­sak, a zakók változatlanul rö­videk. Nőknek szintén prémes kabátokat tartogat a vállalat. Az idén gyermekkabátokból is nagyobb a választék. A kis ka­bátok paszpól díszítésűek. Mindenki választhat téliruhát. saját ízlésének megfelelően — van miből. günk az ENSZ közgyűlésének ülésszakára érkezett. Az Egye­sült Államok és a Magyar Népköztársaság között diplo­máciai kapcsolatok állnak fenn. Két oka is lenne tehát az Egyesült Államok hatóságai­nak, hogy itt, New Yorkban, — a nemzetközi szokásoknak megfelelően — jogokat és fel­tételeket biztosítsanak szá­munkra. Mindezek ellenére az amerikai hatóságok közöltek velem, egy népemre és kormá­H petofibányai munka A most beinduló pártokta­tási évre a petofibányai mun­kások egy tételben 10 550 fo­rint értékű tankönyvet rendel­tek. Az MSZMP alapszerveze- zetek tartják kézben az okta­tásügyet és a propagandisták a Kossuth Könyvkiadó egri fiók­jától minden bányász számára idejében megrendelték a tan­könyvet és a kiegészítő irodal­mat. sok tankönyvrendelése Pintér Lajos propagandista, az időszerű kérdések tanulmá­nyozásához 79, Tóth István, a gazdaságpolitikai tanfolyam ipari tagozatának tanulmányo­zásához 31 darab könyvet ren­delt meg. de témakörönként sorolhatnánk tovább a sok-sok kötet könyvet. Mindez azt bi­zonyítja. hogy bányászaink ko­moly elhatározással látnak hozzá a tanuláshoz.

Next

/
Thumbnails
Contents