Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-05 / 235. szám
1960. október 5„ szerda NEPÜJSAG 8 Iíádúr János beszéden» ENSZ közgyűlése IS, ülésszakán (Folytatás a 2. oldalról) az Egyesült Államok kormánya, a józan észre hallgatva, tudomásul venné ezt a tényt, amelynek megváltoztatása egyébként is kívül esik illetékességének és lehetőségeinek határán. A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje magyar bel ügy. Ebben egyedül a magyar nép és annak alkotmányos szervei illetékesek. Az itt többször vitatott kormányintézkedésekről 1957. május 9-én számoltam be a magyar országgyűlésnek. Az országgyűlés, amelynek ülésén kettő híján valamennyi képviselő részt vett, egyhangúan helyeselte és jóváhagyta a kormány valamennyi intézkedését. A magyar kormány, törvényeink szerint egyedül a magyar országgyűlésnek felel és rajta kívül senkinek a világon. Legutóbb 1958 novemberében voltak általános választások hazánkban. Nálunk minden 18 évnél idősebb állampolgárra kiterjedő, általános, egyenlő, és titkos szavazást biztosító választójog van. A választáson a Hazafias Népfront jelöltjei megkapták a jogosultak 97 százalékának szavazatát. Így jött létre a jelenlegi országgyűlés, amely mostani kormányunkat megválasztotta. Törvényes kormányunk a nép bizalmából intézi az ország ügyeit. Ezt tudják az ellenünk áskálódok is. Azt is nagyon jól tudják, hogy rágalmazhatnak bennünket, de ezen a tényen sem rágalmakkal, sem pedig az ENSZ-ben kierőszakolt határozatokkal nem változtathatnak. A magyar küldöttség azzal a szándékkal vesz részt a közgyűlés munkájában, hogy tőle telhetőén hozzájárul a valóban nagy és fontos kérdések pozitív megoldásához. A hidegháborús intrikákra és rágalmakra a magyar nép és az egész szocialista tábor igazának, erkölcsi és anyagi erejének tüdatában, a feszültség enyhítésére való törekvés szellemében válaszol Ez a törekvés világos állásfoglalást kíván. Nyíltan meg kell mondanom, hogy mi az ENSZ- nek az úgynevezett magyar kérdésben eddig hozott határozatait a hidegháború termékeinek, a Magyar Népköztársaság belügyeibe való illetéktelen beavatkozási kísérleteknek tekintjük. Bízunk abban, ha nem most, akkor később, de eljön az a nap, amikor mint alapokmányelleneseket, maga az ENSZ- közgyűlés fogja hatályon kívül helyezni az úgynevezett magyar kérdésben hozott, törvénytelen határozatait. Elnök úr! Küldött urak! Vannak, akik tájékoztatást kérnek a magyarországi helyzetről. Valóban lenne itt olyan ember, aki nem tudná, hogy nálunk évek óta törvényes rend van és olyan rendezett közállapotok uralkodnak, hogy azokat nem egy kapitalista ország megirigyelhetné. Népünk lendületesen, odaadó - an dolgozik és ennek eredményeképpen az utóbbi négy év alatt az ipari termelés mjtegy 36 százalékkal, a mezőgazdasági 12 százalékkal emelkedett. A dolgozók életszínvonala ál-1 tálában 24 százalékkal, az ipari munkások reálbére pedig 32 százalékkal emelkedett az elmúlt három és fél év alatt. Az egészségügyi és kulturális viszonyok jók. A lakosság 75 százaléka részesül ingyenes betegségi- és baleset-biztosításban; Példaként megemlítem, hogy a napokban járt nálunk dr. Sabin, a neves amerikai tudós. Látta, hogy Magyarországon az id.én, a kritikus hónapokban egyetlen gyermekbénulásos fertőzés sem volt. Ajánlotta, hogy a magyar orvosok vállalják el más országok szakembereinek instruálását, mert mintaszerűen szervezték meg az összes gyermekekre kiterjedő, ingyenes védőoltást és a többi, szükséges intézkedéseket. Aki viszonyainkra kíváncsi, jöjjön el hozzánk, és nézze meg saját szemeivel, mi a helyzet hazánkban; Az ismert események óta nyugati turisták ezrei, újságírók százai jártak nálunk, közöttük nem kevés amerikai. Megfordult nálunk ENSZ- főtisztviselő, amerikai külügy- minisztériumi tisztviselő, szenátor, közéleti tényező. Ott vannak az Egyesült Államok és az összes nagy nyugati kapitalista országok diplomatái. A közgyűlésen képviselve van nem egy olyan semleges ország, amelynek vezetői nagy- tekintélyű államférfiak, jártak nálunk az utóbbi években. Kérdezzék meg tőlük, mi a helyzet Magyarországon. Elismerem, hogy az úgynevezett megbízatással rendelkező uraknak nem adtunk hivatalos felvilágosítást. Munro úrnak sem, akiről a minap egy főbizottsági ülésen arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen mit képvisel az Egyesült Államok képviselője — nyilván nyelvbotlás következtében —, azt mondta, hogy az Egyesült Államokat. Még Hammarskjöld úrnak sem adtunk felvilágosítást akkor, amikor megbízatása volt kérdezősködni. Tudnia kell azonban a közgyűlésnek, hogy Hammarskjöld urat, miután megszabadult bizonyára terhes megbízatásától, ismételten meghívtuk Magyarországra. Ügy látszik, ügyei eddig nem engedték őt hozzánk. Most is biztosíthatom önöket, hogy a magas vendégeknek kijáró udvariassággal fogadjuk és illő vendéglátásban részesítjük az ENSZ bármely tisztviselőjét, bármikor, ha hidegháborús kérdésre vonatkozó különmegbízatás nélkül kíván ellátogatni hozzánk. Mindezt azért hangsúlyozom, hogy világos legyen, nem személyi kifogásaink vannak, nem is titkokat takargatunk, hanem egyszerűen az a megingathatatlan álláspontunk, hogy a Magyar Népköztársaság belügyeibe beavatkozni senkit sem engedünk. A közelmúlt jónéhány tapasztalata csak megerősítette a magyar kormányt eljárásának helyességébe vetett hitében. Röviddel ezelőtt történt, hogy Lumumba úr, Kongó törvényes kormányának elnöke, népe ügyének igazságában bízva, célszerűnek látta az ENSZ segítségét kérni bizonyos nehézségek leküzdéséhez. Az ENSZ főtitkára a kérésnek és a Biztonsági Tanács elvileg helyes döntésének oly módon tett eleget, hogy a kormány összes nehézségei megmaradtak, sőt növekedtek. A segítséget kérő kormány alapjait viszont teljesen aláásták, az ország törvényhozó testületének álláspontját is semmibe vették és lehetetlenné tették a kormány működését. Mindenki tudja, hogy ez így történt. Ne csodálkozzék tehát senki, ha népek és országok még olyan igazságos ügyükben is, kénytelenek ez idő szerint fenntartással élni az ENSZ apparátusának bárminő közreműködésével szemben. Küldött urak! Vannak, akik arra kíváncsiak, mikor vonják ki a szovjet csapatokat Magyarországról. A szovjet csapatok a varsói szerződés tagállamainak megfelelően, megállapodásai alapján vannak Magyarországon. Kivonásuk a szerződő felek, köztük a Magyar Népköztársaság kormányának elhatározásától függ, nem pedig a nyugati stratégák óhajától. Ez az óhaj ugyanis tényleg a nyugati katonai vezetők problémája, s nem az ENSZ-é és még kevésbé a magyar népé. A magyar nép jól megvan azokkal a szovjet csapatokkal, amelyek megszabadították a náci fasiszta hadsereg rémuralmától és az országot Hitler kezére játszó Horthy-rendszer ellenforradalmár fasiszta erőitől. A szovjet hadseregnek köszöni népünk nemzeti függetlenségének visszanyerését és azt, hogy ma is békében és biztonságban cl. Ismeretes, hogy a varsói szerződés tagállamai megnemtámadási szerződés megkötését javasolták a NATO tagállamainak, sőt indítványozták a varsói szerződés szervezetének és a NATO-nak egyidejű feloszlatását is. A Szovjetunió — valamennyi szocialista ország, köztük a Magyar Népköztársaság kormányának egyetértésével — az általános és teljes leszerelésre vonatkozó javaslatában is indítványozta, hogy vonjanak vissza saját országának határai mögé minden külföldön állomásozó katonai egységet. íme, itt vannak az utak és módok, ma is érvényes javaslatok. Csak el kell fogadni és meg kell valósítani őket, és akkor nem állomásozik majd többé a föld egyetlen országában sem más ország katonai egysége. Azt mondják egyesek, hogy mi a szovjet csapatok segítségével levertünk egy általuk nemzetinek nevezett felkelést. De mi nem nemzeti felkelést, hanem csak egy ellenforradalmi. puccsot vertünk le, mégpedig egy-két nap alatt. Ezt az ellenforradalmi puccsot külföldön szervezték, sok éven át készítették elő a nemzetközi reakció erői. A nemzetközi reakció e puccskísérletével a belső reakció szűk csoportját mozgósította, megtévesztett egyeseket, de e puccskísérlettől távol álltak a magyar nép szocializmushoz hű, alapvető tömegei. Hogy milyen egy valóban nemzeti felkelés, azt talán a francia küldöttség tudná megmondani a közgyűlésnek. Nézze meg bárki Algériát, mi történik ott. A francia gyarmatosítók minden modern fegyverrel felszerelt, félmilliós hadserege nem két nap alatt, hanem hat év alatt, sok százezer algériai hazafi elpusztítása után sem tudja leverni a felkelést. Nem tudja leverni és soha sem fogja leverni, mert ott valóban nemzeti felkelés van, amelyet a nép alapvető tömegei támogatnak, nem pedig az ellenforradalmi puccs, mint 1956-ban volt Budapesten. Olyan ismert körök, amelyeknek Csang Kaj-sek, Adenauer, Speidel, a náci tábornok és a hozzájuk hasonlók megfelelnek, mint demokraták — azt mondják, hogy mi nem vagyunk demokraták. Őszintén szólva, mi nem is akarunk az ilyen ízlésnek megfelelő demokraták lenni. Rendszerünk azonban demokratikusabb, mint vádlóink rendszere. A magyar népi hatalom megsemmisítette a monopóliumok diktatúráját, a fasizmust, véget vetett a felekezeti megkülönböztetésnek és a faji üldözésnek, a születési és vagyoni előjogoknak, és szabad fejlődést biztosított az egész nemzetnek, az állam összes polgárainak. Igaz, hogy a Magyar Nép- köztársaság bíróságai megbüntették és a jövőben is megbüntetik az ország törvényes rendje ellen összeesküvőket és a haladó emberek gyilkosait, e körül nagy lármát csaptak egyesek. De arról hallgatnák rágalmazóink, — pedig jól tudják, hogy az 1956-os ellenforradalmi cselekményekért felelősségre vont személyeknek több mint háromnegyed része, nagyrészt közkegyelem útján, már kiszabadult és visszatért a polgári életbe. Arról is hallgatnak, hogy nálunk ma kevesebb ember van börtönben, mint bármikor, amióta Magyarország szervezett államként létezik. Mind emögött persze nem vádlóink humanizmusa van! A Magyar Népköztársaság mai kritikusai nagyon is meg voltak békéivé a magyar nép vé- reskező hóhérával, Horthy-val és annak fasiszta rendszerével. Az valóban irtotta és börtönben senyvesztette a magyar nép legjobb fiait. Ez azonban nem fájt nekik, mert azok nem a népi rendszer ellenségei, hanem kommunisták és nem kommunisták, a fasizmus ellen harcoló hazafiak voltak. Ilyenek a vádak és vádolok, akik szemben állnak velünk ebben az ügyben. Mi is megkérdeznénk valamit az ENSZ-közgyűléstől, tisztán elvi alapon, anélkül, hogy bárkit is megneveznénk. Rendjén van-e az, hogy ha egy kormánynak nem tetszik, mondjuk például Guatemala, vagy Laosz, vagy valamely más ország törvényes kormánya, akkor pénzzel, fegyverszállítással és felbérelt hazaárulókkal annak megdöntésére pucs- csot szervez? Rendjén van-e az, ha egy kormánynak nem tetszik a szocialista országok társadalmi rendje, akkor annak a lá akna zá sára évi százmillió dolláros alapot létesít, uszító rádióállomásokat tart fenn és fasiszta, ellenforradalmár puccsistákat bérel? Ha nem tudnák, kiről van szó, és egyesek nem függnének és nem félnének tőle, akkor mindenki azt mondaná: nem, ez nincs rendben. Azt mondanák, ez ellenkezik minden ismert nemzetközi jogszabállyal, ellentétben van az ENSZ alapokmányával. Mi azt ajánlanánk az ENSZ közgyűlésének, hogy az egyetlen államot sem veszélyeztető Magyar Népköztársaság kormányára szórt rágalmak tűrése helyett bélyegezze meg azt a kormányt, amely annyi ország népének életébe visz be ma is kívülről viszályt, békétlenséget, polgárháborút és vérontást. nyomra sértő, mozgásomat korlátozó intézkedést. Bár ez az intézkedés nem reám, és hasonló elbánásban részesített kollégáimra, nem is népemre hoz szégyent, hanem egyedül azokra, akik ezt kitervelték — elvből tiltakozom ellene. Engem személyben is sokszor támadtak e helyen. Ezért engedtessék meg nekem egy magántermészetű megjegyzés is. Én magyar munkás vagyok. Világnézeti meggyőződésem miatt nem kevés üldöztetésben volt részem a Horthy fasisztarendszer és a hazámat megszálló német fasiszták részéről, de mindig meggyőződésem és lelkiismeretem szerint cselekedtem. Az ember hibázhat és tévedhet is, de én úgy érzem, igaz ügyet szolgálok és büszke vagyok rá, hogy a történelem egy súlyos órájában hű társaimmal együtt, munkásosztályomért és sokat szenvedett magyar népemért kiállva, ott voltam, ahol lennem kellett és azt tettem, amit tennem kellett. (Nagy taps.) Elnök úr! Küldött urak! Befejezem. Küldöttségünk véleménye szerint a közgyűlésnek — félretéve a hidegháborús célzatú kérdéseket — a valóban legfontosabbakra kell összpontosítania figyelmét. Eredményre kell törekednünk a leszerelés és a gyarmati rendszer kérdéseiben. A nyugati országok sajtójában bizonyos körök verik a nagydobot, hogy válságba került az ENSZ, mert a szocialista országok javasolják, hogy a főtitkári poszt helyett létesüljön három titkári poszt. Már pedig a jelenlegi helyzet feltétlenül indokolja, hogy a részrehajlás elkerülése céljából a NATO-cso- portot egy, a szocialista orszáElkészült Makk Károly FŰRE LÉPNI SZABAD című vígjátéka, amelyben a főbb szerepeket Tolnay Klári, Páger Antal, Makláry Zoltán, Polonyi Gyöngyi és Tordy Géza játsszák. Az új magyar film bemutatója október első hetében lesz. Gertler Viktor befejezte A NOSZTY FIŰ ESETE TÓTH MARIVAL című Mikszáth- regény filmváltozatának forgatását. Jelenleg a film utómunkálatain dolgoznak. Több mint a fele elkészült már Máriássy Félix PRÖBAÜT című filmjének, amelynek e napokban a csepeli külső felvételeit forgatják. Ugyancsak a fővárosban, az egyik pályaudvaron forgatja Kovács András rendező Do- bozy Imre ZÁPOR című filmjének külső jeleneteit, s egyben megkezdte a film műtermi felvételeinek előkészítését. Előreláthatólag szeptember végén indulnak meg a KÉT PART KÖZÖTT című film felvételei. Moldova György gokat egy és az egyik csoporthoz sem tartozó államokat is egy titkár képviselje. Nagyon jól működhetne ez a végrehajtó szerv, esetleg úgy, hogy havonta váltanák egymást a titkárok a titkársági ülések levezetésében. Miért legyen csak egy főtitkár, aki a határozatok értelmezésében és végrehajtásában a tényleges létező államcsoportok valamelyikének érdekei javára, a másik két csoport érdekeinek ártalmára részrehajló? Veszélyes kísérlet erre egyébként az a cselszövés, amelyet az Egyesült Államok küldöttsége a főbizottságban a közgyűlés munkájának megbénítására szőtt. A közgyűlésnek nem szabad eltűrnie, hogy az emberiség létérdekeit döntően érintő kérdéseket a bizottságok útvesztőjébe süllyesszék és a közgyűlés a Szovjetunió javaslatára felvett kongói kérdésen kívül csupán két hideg- háborús kérdést, az úgynevezett tibeti és magyar kérdést tárgyalja. Ez végzetes hiba lenne. Ez a küldöttség tekintélyes része számára elfogadhatatlan. Magát az ENSZ-et pedig súlyos, ugyanakkor az egész világ előtt nevetséges helyzetbe hozná. Vagy talán éppen ez az Egyesült Államok küldöttségének a célja? Világos, hogy az imperialista erők és törekvések a nemzetközi politikai életben és így magában az ENSZ-ben is, még jelen vannak és hatnak. A múlthoz ragaszkodók nem mondanak le könnyen céljaikról. De a népek szerencséjére, a nemzetközi helyzetnek ma már az az egyik fő jellemző vonása, hogy a béke és a haladás erői hatalmasak és tovább növekszenek. Most már féken tudják tartani a háború sötét erőit Az emberiség joggal bízhat egy békés és boldogabb jövőben. (Taps.) (MTI) forgatókönyvét Mamcsarov Frigyes viszi filmre; most folynak a próbafelvételek és a szereplők kiválasztása. A film cselekménye napjainkban, egy nyári délutánon játszódik, s egy volt gyáros lányáról szólj aki élete nagy válaszújához érkezik el. ALBA REGIA a címe Szemes Mihály tervbe vett új filmjének, amely 1945 sorsfordító napjaiban játszódik, amikor Székesfehérvár többször cserél gazdát a hitleristák elleni végső harc során. A film hőse egy szovjet női híradós tiszt, aki a németek ideiglenes megszállása alatt is a városban marad, s egy orvos bújtatja. Palásthy György rendezésében félórás játékfilm készül a filmstúdióban Herczenik Miklós operatőr közreműködésével, címe: EGY RÉGI VILLAMOS. A kis játékfilm „hőse” már nem tud lépést tartani a mai, korszerű kocsikkal, de mint könyvtár-villamos, hasznos szerephez jut. Mi újság a Hunnia Filmgyárban ? A Magyar Népköztársaság a hidegháborús kampány ellenére is fejlődik. Raktáron a téli ruhák az Egri Textilnagykereskedelmi Vállalatnál De vannak a hidegháborúnak áldozatai is. Mi a hideg- háborús propaganda szerencsétlen áldozatainak tartjuk a disszidáltak legnagyobb többségét. A hazug imperialista propaganda hatása alatt hazájukból idegenbe szakadt emberek közül már eddig több mint 40 000 hazatért. Ennél jóval több szívesen hazatérne, ha különböző g'áncsvetések ás anyagi akadályok ezt nem tennék számukra ez idő szerint lehetetlenné. Várja a napot, amikor hazatérhet a hazájától távol élő minden magyar, hacsak végképp el nem vesztette emberi arculatát. A disszidensek jó részének élete hányt-vetett. De még aki anyagilag boldogul is közülük, az is tudja, hogy ott van az igazi helye, ahol népe él, nincs az a kincs, amely pótolhatná a hazát, a hazai kenyérnek, a Duna, a Tisza vizének ízét. A haza ügyei rendben vannak. Jogot, emberi méltóságot, kenyeret és csak a szülőhazában megtalálható otthont nyújt minden becsületes dolgozó embernek, s várja eltévedt fiait is. Még két magyar vonatkozású kérdésről szólok. KüldöttséMegérkeztek a téli kabátok és ruhák az Egri Textilnagykereskedelmi Vállalathoz. A tavalyihoz képest 30 százalékkal több ruha van már most a raktárakban. A télikabátok általában szőrmegallérosak, egy- részük már az üzletek kiratai- ban is láthatók. A férfiöltönyök nagyrészt háromgombosak, a zakók változatlanul rövidek. Nőknek szintén prémes kabátokat tartogat a vállalat. Az idén gyermekkabátokból is nagyobb a választék. A kis kabátok paszpól díszítésűek. Mindenki választhat téliruhát. saját ízlésének megfelelően — van miből. günk az ENSZ közgyűlésének ülésszakára érkezett. Az Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság között diplomáciai kapcsolatok állnak fenn. Két oka is lenne tehát az Egyesült Államok hatóságainak, hogy itt, New Yorkban, — a nemzetközi szokásoknak megfelelően — jogokat és feltételeket biztosítsanak számunkra. Mindezek ellenére az amerikai hatóságok közöltek velem, egy népemre és kormáH petofibányai munka A most beinduló pártoktatási évre a petofibányai munkások egy tételben 10 550 forint értékű tankönyvet rendeltek. Az MSZMP alapszerveze- zetek tartják kézben az oktatásügyet és a propagandisták a Kossuth Könyvkiadó egri fiókjától minden bányász számára idejében megrendelték a tankönyvet és a kiegészítő irodalmat. sok tankönyvrendelése Pintér Lajos propagandista, az időszerű kérdések tanulmányozásához 79, Tóth István, a gazdaságpolitikai tanfolyam ipari tagozatának tanulmányozásához 31 darab könyvet rendelt meg. de témakörönként sorolhatnánk tovább a sok-sok kötet könyvet. Mindez azt bizonyítja. hogy bányászaink komoly elhatározással látnak hozzá a tanuláshoz.
