Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-04 / 234. szám
I960, október 4., kedd NÉPÚJSÁG s Egy sokprofilú, csendben dolgozó üzem Keveset hallat magáról a Mátravidékl Szénbányászati Tröszt Szállító és Szolgáltató Üzeme. Nem azért, mintha nem végeznének jó munkát. A múlt év második és ez év első felében is magasan elérték az éliizem szintet, de valahogyan az élüzemcínv keretből most is kimaradtak, annak ellenére hogy minden olyan juttatást ami az élüzem cím odaítélésével jár, az 1960 első félévi értékelés alapján megkaptak. Egy kis szépséghiba ez, — az üzem vezetőségének fájó szépséghiba —, melyet azonban, ha mód és lehetőség nyílik rá, s az üzem tovább is rászolgál bizonyára orvosol a tröszt vezetősége. Két üzem összeolvadásából jött létre a mostani Szóllító- és Szolgáltató Üzem, sokoldalú profiljával. Vegyes- és Anyagellátó Üzem volt, melyet adminisztratív és létszámcsökkentési okokból vontak össze Tekintélyes állami megtakarítást jelentett ez. 1958 júliusától működik az üzem mai nevén. Személyi változás azóta nincs az üzemnél, ami egyik fontos alapja a jó munkának. Mi is hát az a jó munka, s milyen az üzem profilja? Erről beszélgetek Wämser Gyula üzemvezető elvtárssal. Nem mérnök Wämser elvtárs. de állandó és sokoldalú önképzéssel a hatalmas üzemet irányítja, szervezi. A munkaszervezés az ő kezébe fut össze. Nehéz és felelősség- teljes munkája mellett még arra is Van ideje, hogy a sportolók képzésével foglalkozzék, sőt arra is. hogy tovább folytassa tanulmányait a Budapesti Közgazdasági Egyetemen. — Nos hát, lássuk az üzem profilját! — fordítom a szót arra, ami engem különösen érde- kel. Wämser elvtárs sorolja, alig győzőm jegyezni. Az üzemhez tartoznak: a központi anyagraktárak, a fatelep, építészet, a lakótelep gondozása és karbantartása, a munkásszállók, garázsok, istállók, óvoda, a bölcsődével, a vontatás és szénszállítás, sőt még a bányászok egészségét szolgáló iszapfürdő is. Hogyan lehet ilyen sokrétű munkát kézbentartani, s ellenőrizni? Wämser elvtárs vaskos kis jegyzetfüzetet vesz elő, a „mindenttudó” kiskönyvecs- két, melyből számadatokat sorol. A számadatok az Üzemrészlegek és az üzem globális eredményeit mutatják, havonta értékelve. Első félévi eredmények: — Építőipari termelési érték: 109,3, szolgáltatás: 187,9, anyagköltség: 92,3, üzemi költségszint: 90,7 százalék. A balesetek minimumra csökkenését a felszabadulásunk 15. évfordulójára rendezett munkavédelmi kiállítás eredményeként tudják be az üzemnél. Igen fontos kérdésnek tekintik a munkafegyelem megszilárdítását. Ennek eredménye, hogy a szimuláns betegek eltűntek (nagyobb az ellenőrzés), s az igazolatlan mulasztás 473 állandó dolgozó között az I. félévben mindössze 11 műszak volt. A jó munkafegyelem biztosítja a jó munkavégzést. Ezt mutatják az eredmények. A jó munkafegyelem mellett az eredmények eléréséhez a munkaversenyek adnak nagy lendületet és segítséget. Az üzem dolgozóinak 64,2 százaléka egyéni és brigádversenyben van. A versenyeredményeket havonta értékelik. A kitűzött jutalmakat a dolgozók meg is kapják. Bányásznapkor 21 500 forintot osztottak ki. Kormánykitüntetést 1, Szolgálati érdemérmet 9, Kiváló dolgozó-jelvényt 5, Kiváló dolgozó oklevelet 9 dolgozó kapott. Petőfibányatelep gondozása és karbantartása szép és hálás feladat. Ha arra gondolunk, hogy mi történt 1956-ban, amikor a helyreállítási feladatok végrehajtása is döcögött, s milyen lendülettel kezdett dolgozni az üzem 1958-ban, amikor továbbfejlesztési lehetőség az ország talpraállása után már volt, ne csodálkozzunk, hogy 1960-ban már több százezer forintot lehet felújításra és újabb beruházásokra felhasználni. Az erre szánt összeg a tröszt évi tervében szerepel. A beruházásra kerülő összeg főleg munkavédelmi és jóléti célokat szolgál. Ilyen például az ez évben megnyílt s a bányászok által megkedvelt iszapfürdő. A lakótelepi költségekből fedezi az üzem az épületek javítását, ami a felújítás fogalmát nem haladja meg, orvosok, kéményseprők, stb. díját. Ez az, összeg fedezi a parkosítást, takarítást, vízszolgáltatást is. A parkosítás, mely a telep lakályossá tételének szinte kulcspontja, úgy látszik, végre sikerül — mondja megelégedettem az üzemvezető elvtárs. — Ha visszagondolunk arra, hogy 1958/59-ben még milyen eredménytelen volt az ilyen irányú munkánk, — a lakosság „jóvoltából” — igazán öröm tölt el az idei eredmények láttán. Soha nem tapasztalt lendület és akarat mutatkozik az utóbbi időben a telep lakói részéről lakóhelyük szebbé tételéért. A köztulajdon lassan igazán mindany- nyiunk óva féltett tulajdona lesz. A felnőtiek mór megértették ezt, még a gyermekeket kell erre az öntudat« nevelni, amit egyedül, szülői segítség nélkül, az iskola nem képes megvalósítani. Ha a szülőkben, a felnőttekben sikerül a köztulajdon védelmében felébreszteni s me "szilárdítani az öntudatot, miért ne sikei'ülne jó példával elérni ezt gyermekeinknél is? A feladatok sokrétűsége és a teljesítés sokoldalúsága szinte lehetetlenné teszi, hogy rövid tudósításban képet nyújthassak a Szállító és Szolgáltató Üzem munkájáról. Bepillantva a „mindenttudó kis könyvecskébe”, mely Wämser üzemvezető elvtárs előtt fekszik, nyugodtan mondhatom, hogy az üzem, mely produktív termelést alig ad, jó munkát végez. A jó munka elérésében nagy segítséget kap az üzemi pártbizottságtól, és a szakszervezettől, melyeknek körültekintő tanácsait a döntő dolgokban hasznosítani tudja. Így került sor többek között arra, hogy az üzem és a zagyvaszántói Aranykalász Tsz között egymást segítő szocialista viszony fejlődött ki, melyben az üzem dolgozói szükség esetén mező- gazdasági, vagy műszaki segítséget adnak a fejlődő termelő- szövetkezetnek. Egészséges kapcsolat ez, mely következménye annak, hogy az üzem kollektívája összeforrott, feladatukat látó és céltudatosan teljesítő dolgozókból kovácso- lódott össze. Földi Gyula I hír 1 kép Mint már lapunkban jelentettük a Termelőszövetkezetek Biztosítási és önsegélyző Csoportja megyénkből egyhetes jutalomüdülésre küldött négy termelőszövetkezeti dolgozót Moszkvába. Képünkön a csoport tagjai a Moszkvai Nagy Színház előtt. Bár az olimpiának vége, nincs hiány továbbra sem az igazi vérbeli sporteseményekben. Most •egy ilyen igazi, vérbeli sporteseményről ’ érkezett hír, közelebbről: San Franciskában lesz nemzetközi verseny, melyeknek ! részvevői repülőgépen érkeznek a verseny színhelyére. Lesz izgalom, drukk bőven, amint a pályán a győzelemért harcolnak majd a kék, fehér, vörös me- zű versenyzők, hogy dicsőséget hozzanak színeik számára, s | nem utolsósorban tulajdonosaiknak is. A verseny hősei — csigák lesznek. Csigák a javából, „akik” ím nemzetközi vetélkedésen mérik össze szarvaikat, ki a leggyorsabb szerte e széles világon. A versenyzők jelenleg egy rejtekhelyen tartózkodnak, visszahúzódva házaikba, de a nagy pillanat elér- keztével előbújnak és nekivágnak a távnak ... A táv — gondolom — száz méter lehet, az eredményről, két év múlva, a célbaérés után adunk hírt. (— 6) Munkásgyűlés a Mátravidéki Erőműben A Mátravidéki Erőműnél az elmúlt napokban munkásgyűlést tartottak, amelyen Biró József elvtárs, az MSZMP megyei titkára tartott beszédet. Az első műszak leteltével az erőmű dolgozói több százan gyűltek össze, hogy meghallgassák Bíró József elvtárs előadását, ötéves tervünk célkitűzéseiről és annak sikeres megvalósításához szükséges feltételekről. Beszélt az előadó a termelésben élenjárók sikeres munkájáról, a szocialista munkaverseny jelentőségéről, a bátor, de reális tervezésről, majd összefoglalóan szólt a külpolitikai helyzet jelenlegi állásáról is. Lévay András Iskolák tisztasági versenyének múlt évi értékelése Az elmúlt iskolai évben a Pedagógus Szakszervezet, a Vöröskereszttel és a megyei tanáccsal közösen tisztasági versenyt indított az iskolák között. Járásonként a következő iskolák jártak az élen. Hatvani járásban Petófibánya, Hatvan—Sashalom és Heréd, a hevesi járás iskolái közül Bo- conád, Heves II., Kömlő általános iskolái végeztek jó munkát. A gyöngyösi járásban Vá- mosgyörk, Nagyfüged, Nagy- réde ért el jó eredményeket, A füzesabonyi járásban Kápolna, Feldebrő, Mezőszemeret az egri járásban Bükkszent- márton, Eger IX. számú iskola és Egerbakta, a pétervásári járásban Recsk, Bükkszenterzsé- bet és Fedémes általános iskolái vettek részt jó eredménynyel a tisztasági versenyben. Ölési tartott a Pedagógus Szakszervezet Heves megyei Bizottsága Nagy fontosságú, sok embert érintő kérdéseket beszélt meg az elmúlt héten megyebizottsági ülésén a Pedagógus Szakszervezet Heves megyei bizottsága. Lovasi Károlyné beszámolt a megjelenteknek árnál, hogyan segítette és ellenőrizte a Heves megyei bizottság a pedagógusok társa- da ombiztosítási ellátottságát, a áppénzes helyzetalakulását. Tájékoztatót adott arról, hogy a pedagógusok között kik, hogy. a végzik a társadalombiztosítási és egészségügyi munkát. Elmondotta, hogy a társadalombiztosítási munkabizottság tagjai kimennek az iskolákhoz ellenőrzésre, illetve azonpal segítséget adnak a vitás, vagy tisztázatlan kérdések megoldásához. A bizottság segíts. v|ére volt a megyei tanács ml Jődési osztálya, a Szakis" ízetek Heves megyei ta- ; , 3 , a Vöröskereszt, az Or- a ’ ’észségügyi Szakszervezet, „ , , TK, a Rendelőintézet, a L és a nőtanács. . • elmúlt év folyamán sok probléma merült fel a pedagógusok között a társadalombiztosító szolgáltatásokkal és az égési. ígügyi ellátással kapcsolatban. Ezeket a felmerült kérdéseket a Pedagógus Szakszervezet az illetékes szervekkel közös egyetértésben, általában elintézte. Az iskolák egészségügyéről szólva a beszámoló javulást állapított meg. A szak- szervezeti bizottságok is szívügyüknek tekintik ezt a kérdést. Jó a kapcsolat ezen a téren a Közegészségügyi és Járványügyi Állomással, mert az egyes iskoláknál észlelt tapasztalatokról mindig értesítik 'a területi bizottság munkabizottságát. Beszélt Lovasi Károlyné a beteglátogatási akcióról és az idős pedagógusokkal való foglalkozásról. Majd megjelölte azokat a feladatokat, amelyek a társadalombiztosítási ellátottság és a táppénzes helyzet javulását hivatottak elősegíteni. A másik napirendi pont Sütő Lászlóné beszámolója volt, aki Hatvan város és járás nőfelelőse a Pedagógus Szakszervezet vonalán. Beszámolójában a Hatvan város és járás nő-pe- dagógusainak munkájáról, eredményeiről adott számot. Elmondotta a többi között, hogy a pedagógusnap alkalmából megjutalmazott 146 pedagógus közül 93 nő volt. A rendkívüli előléptetést kapott 63 nevelőből 35 nő. Az ideológiai továbbképzésre felvételt nyert 177 fő közül 100 nö. Mindez azt mutatja, hogy a pedagógusok nagy táborának nőtagjai olyan munkát végeznek, amely nemcsak a közös ügyet viszi előbbre, de biztosítja azt is, hogy munkájukat valóban egyenértékűnek tekintik a férfiakéval. Foglalkozott a beszámoló a pedagógus asz- szonyok második műszakjával és azzal, milyen segítségre van szükségük munkájuk megkönnyítéséhez. Elmondotta, hogy a nőfelelős igen sok alkalmat találhat arra, hogy segítséget nyújtson kartársainak a legkülönbözőbb ügyekben. Majd a jövő év célkitűzéseit tárgyalta. A beszámolókat vita követte, amelyhez a többi között hozzászólt Kürti Erzsébet, a Pedagógus Szakszervezet Országos Központja szociális osztályának előadója. Időszerű ssőlőmunkák Néhány gyakorlati tanács a szüreti munkákhoz A korai érésű szőlőfajták szüretelését már sokhelyütt végzik, azonban a fő szüretelé- si időszak csak most kezdődik. A szüret a bor születése, amiből az következik, hogy a szüret és a feldolgozás munkáinál a legnagyobb gonddal kell eljárnunk. A következőkben olyan tanácsokat kívánok a szüreti feldolgozással és az erjesztéssel kapcsolatban ismertetni, amelyek ugyan már sokszor elhangzottak, de sokszor maradi felfogásból nem váltak közkinccsé. Sajnos, az idei időjárás nem volt a legkedvezőbb a szőlő érésére. A július, augusztus hónapokban lehullott nagy- mennyiségű csapadék és kevés napfény következtében a bogyók növekedése vontatottá vált. A szőlőt károsító gombabetegségek közül a peronosz- póra és lisztharmat kései fertőzése mellett megyeszerte nagymértékben fellépett mindenütt a szőlő fakó (zöldrothadás), majd azt követő szürkerothadása. Nagyon fontos szüreti szabály az, hogy a rothadt szőlőt, külön kell szüretelni és feldolgozni. Ne sajnáljuk a fáradságot boraink minősége érdekében, ott ahol a nnak szüksége mutatkozik, előszüretet hajtsunk végre, a rothadt, vagy rothadásnak induló szőlőfürtöket előre szedjük le. Az egészséges fürtöket hagyjuk tovább a tőkén, hogy jobban megérjenek. Ha azonban a szüretet egyszerre akarjuk végrehajtani, úgy a rothadásnak induló fürtöket feltétlen válogassuk ki és külön dolgozzuk fel. A rothadt szőlőből sajtolt mustot mindenképpen nyálkázni kell. Ugyanis a penészgombák oxidáló enzimeket termelnek és nyálkázás elmulasztása esetén a bor barnatörését okozzák. Ellene erős kénezéssel kell védekezni. Mi is az a nyálkázás és hogyan hajtsuk végre: A frissen sajtolt mustot 20—40 gr (hl ká- liumpiroszulfittal), vagyis 2— 4 db borkén tablettával (a rothadás mértékétől függően) megkénezzük. Majd 24—36 óráig hagyjuk a mustot a hordóban ülepedni, mely idő alatt a must minden tisztátalansá- gától megtisztul. A must tisztáját lefejtjük és kénsavtűrő l'ajélesztővel beoltjuk. Fajélesztőt használati utasítással együtt a Szőlészeti Kutató Intézettől, Budapest, II. Herman Ottó utca 15. sz. alatt lehet beszerezni. A megrendelést természetesen kellő időben, legalább két héttel a szüret előtt kell eszközölni és a megrendeléssel egyidejűleg az intézettel közölni kell azt is, hogy milyen musthoz és milyen célra szándékozunk a fajélesztőt felhasználni. A termés szedése, behordású és feldolgozása szervezett és gazdaságosan folyamatos legyen. A munkaütemet legtöbbször a feldolgozógépek (zúzók, saj tolók) teljesítőképessége szabja meg. A szőlőfeldolgozást gyorsan kell elvégezni. Ez nemcsak a penészes, rothadt, hanem az egészséges szőlőre is vonatkozik. Ha a szőlő sokáig áll a törkölyén, vagy a feldolgozó gépek vasfelületével huzamosabb ideig érintkezik, úgy ez különböző bőrbetegségek és borhibák okozója lehet. Mindig csak annyi termést szedjünk meg, amennyit aznap fel is tudunk dolgozni. Feldolgozó gépeinket és eszközeinket naponta mossuk meg, hogy az ecetesedést ezzel is elkerüljük. Fehér bor készítésénél azonnal válasszuk el a musttól a törkölyt és azt sajtoljuk ki. Ha a sajtolok túlterheltek, úgy inkább várjunk a zúzással. Ugyanis a zúzatlan szőlő a levegő és hőmérséklet káros hatásának jobban ellenáll. A sajtolásnál szakszerűen járjunk el. A kosarat egyenletesen töltsük meg. A törkölyt alaposan gyömölszöljük be a kosárba, mert így a must nagyrésze sajtolás nélkül kicsurog és a sajtó munkáját is megkönnyítjük. A sajtolást óvatosan végezzük, nehogy a nagy nyomás a magvakat és héjat a kosár lécein keresztül kinyomja. A kisajtolt törkölyt széjjelmorzsoljuk és azonnal másodszor, sőt ha szükséges, harmadszor is kisajtoljuk. Az azonnali többszörös sajtolás hozzájárul a törköly értékének megóvásához, vagyis nem fordulhat elő ecetesed és. Az utolsó sajtolásnál nyert mustot kezeljük külön. A gyors és tiszta feldolgozás után legyen gondunk az erjesztés helyes végrehajtására is. Hiszen az erjedés tulajdonképpen a bor születési folyamata. Ha nem járunk el kellő gondossággal az erjedés lefolyásánál, a bor az erjedés után magába rejti a betegség csíráit, amely rövidesen fellép és súlyos esetekben meg sem javítható. Mit kell tehát tennünk, hogy egészséges bort nyerjünk? Mindenekelőtt biztosítani kell azokat az előfeltételeket, amelyek az erjedés szabályszerű lefolyását biztosítják. Azután az erjedés egész menetét lelkiismeretesen figyelemmel kísérjük) hogy ha a gondos előkészítés ellenére is esetleg rendellenesség lépne fel, úgy azt azonnal kiküszöbölhessük. Egészséges szőlőből rendszerint jól kierjedt és tisztaízű, egészséges bort kapunk. Az erjesztést feltétlenül fahordóban kell végrehajtani, mert betonhordókban és tartályokban köny- nyen túlmelegedés és helyfelen erjedés léphet fel. 100 hl- nél nagyobb hordókban sem tanácsos erjeszteni. De bármilyen edényben történik is az erjesztés, annak tökéletesen tisztának és minden idegen szagtól mentesnek kell lennie. Az egészséges mustot tehát szűrjük kifogástalan, egészséges és tiszta hordóba. Mielőtt még a mustot belefejtenénk, a hordót hektoliterenként 2 gr kén elégetésével gyengén ké- nezzük be, vagy pedig a mustba juttassunk ként, 1 hl must gyenge kénezéséhez fél tablettát használjunk. Ez a kénmennyiség nem gátolja a bor- élesztőt sem a szaporodásban, sem az erjesztésben. Sőt serkentőleg hat rá és élénkebb tevékenységre készteti, ugyanakkor részben pusztítja, részben életműködésükben erősen gátolja a borba jutott káros mikrobákat. (Folytatjuk) Füri József kutató.
