Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-30 / 257. szám

4 REPÜJSÄG 1960. október 30., vasárnap Kritika «■ És akkor a karaburra ma­dár elhagyta a fészkét, és ki­pusztította a kígyókat, akik nagyon féltek tőle, rettegve nyitották nagyra karbunkulus szemüket, ha a karaburra ma­dár vijjogása felhangzott. A mesének vége, aludjatok, gye­rekek! Elhangzott az esti mese, amit mindennek lehetett ne­vezni, csak esti mesének nem, mesének meg egyáltalán. Hall­gatja. hallgatja az elsőosztályos lányom, végül megszólal: — Na, mondhatom, jó éjsza­kám lesz, ha ezzel a sok rette­netes dologgal álmodom! Nem kell rágondolni, fiam! — nyugtatom. — Jó. Akkor engedd meg, hogy meghallgassam a „Három tavasz’‘-t, mert az felnőtteknek való, és nincs benne annyi bu­taság, mint az esti mesében! Valóban, gondosabb váloga­tást kíván az esti mese! (á) — A RECSKI Ércbánya KISZ-fiataljai vállalták, hogy a helyi Alkotmány termelő- szövetkezetnek 60 hold ku­koricáját letörik. Vállalásuk teljesítésére munkaidő után dolgozó brigádokat szervez­nek, amelyek már a múlt hét egy napján hozzá Is kezdtek. — HATVANBAN 1900 fő befogadóképességű szabadtéri színpadot építenek. Sokan be­csülettel kivették részüket a társadalmi munkából, különö­sen az MTH iskola tanulói ér­demelnek dicséretet. — A MAGYAR—SZOVJET Baráti Társaság előadással egybekötött filmvetítést tar­tott Eger csehi, Szarvaskő, Demjén. Mlkófalva községek­ben és Egerben, a Szakszer­vezeti Székházban a nyáron. Ezeken az előadásokon álta­lában 200—350 érdeklődő je­lent meg. — A FÜZESABONYI vasút­állomás dolgozói november 7. tiszteletére vállalták, hogy az elüzemszintet, vagyis az előírt mutatószámok 104 százalékos teljesítését tartják. Az elmúlt héten csak 103 százalékot értek el, de a vasút dolgozói újabb lendületet vettek, hogy a hi­ányzó egy százalékot elérjék. _ AZ EGRI Művelődési Ház elsőemeleti klubhelyisé­gében ma délelőtt fél tizenegy­kor mesedélelőtt lesz gyer­mekeknek. A mese után gyer­mekfilmeket vetít a rendező­— A HATVANI Városi Ta­nács épülete szűk.. Két helyiség kellene, de az épülettoldás sok­ba kerül. Most egy közfal fel­húzásával a régi irattárból két helyiséget nyernek, az irattárt -teáig leköltöztetik a földszinti ötét, más célra nem használ­ható helyiségbe. — A TEGNAPI nappal me­gyénk minden általános is­kolájában befejeződtek a tantestületekben rendezett reform-viták. November 1 és 15-e között kerül sor a re­formtervezetnek a szülők körében történő megvitatá­sára. EGRI VÖRÖS CSILLAG Október 30—31-én: A megbilincseltek (szólesi EGRI BRÓDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Október 30-án: Ember a medvebőrben Október 31-én: Tájfun NagaszaJri felett GYÖNGYÖSI PUSKIN Október 30—31-én: Rózsák az államügyésznek (széles! HATVANI VÖRÖS CSILLAG Október 30—31-én: Az Elffel-torony árnyékában HATVANI KOSSUTH Október 30-án: A próba folytatódik HEVES J; Október 30-án: Rangon alul (széles) Október 31-én: A szultán fogságában FÜZESABONY Október 30—31-én: A vidéki lánv PETEKVASARA Október 30-an: Alázatosan jelentem (széles) EGRI BÉKE Október 30—31-ént Xoesubej A MEGBILINCSELTEK I960. OKTOBER 30., VASÁRNAP: ALFONZ 1956. október 30-án a budapesti Köztársaság téri pártház vé­delmében az ellenforradalmi bandák ostroma alkalmával 20 kom­munista hős mártírhalált halt. _________________ 50 é vvel ezelőtt. 1910-ben e napon halt meg HENRI DUNANT svájci kereskedő, aki az 1859. évi solferlnől csatában látott bor­zalmas sebesülések hatása alatt a sebesültellátás megszervezésére konferencia összehívását Javasolta. Az 1864-és ún. GENFI KON­VENCIÓ létrejöttével a NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZT SZOLGA­LAT megalapítójának tekintjük. 55 évvel ezelőtt, 1905-ben ezen a napon Oroszország történeté­ben először általános politikai sztrájk tört ki, melynek vezetésében az emigrációból visszatért Lenin is tevékeny részt vett. Ugyan­ezen a napon jelent meg először az IZVESZTYIJA. 40 évvel ezelőtt, 1920-ban alakult meg az AUSZTRÁLIAI KOM­MUNISTA PART. 1960. OKTOBER 31., FARKAS HÉTFŐ: MIHAIL FRUNZE 35 évvel ezelőtt, 1925-ben e napon halt meg MIHAIL FRUNZE bolse­vik forradalmár és hadvezér. Már az 1905-ös forradalomban Is részt vett és a cári rendszer két Ízben Is halálra Ítélte. 1919—20-ban a Kol- csak és Wrangel elleni hadjárat egyik vezetője volt. 1924—25-ben pe­dig mint hadügyi népbiztos a vö- röshadsereg zseniális megszervezé­sét végezte. Frunze 1885-ben szüle­tett. 85 évvel ezelőtt, 1875-ben e napon született AVETIK ISZAAKJAN szovjet—örmény lírikus. A DALOK ÉS SEBEK című verskötete miatt a cári Ohrana bebörtönözte. Ver­seivel az 1905-ös forradalom felkelőit buzdította. 1911-ben hazáiáből emigrálnia kellett, ahová 1936-ban tért vissza. Ettől kezdve a Szov­jetunió egyik népszerű költője. 1918. október 31-én vitték győzelemre Magyarországon a mun­kás- és katonatömegek a polgári demokratikus forradalmat. A for­radalmárok sapkához tűzött virágjáról ezt nevezzük ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOMNAK. 30 évvel ezelőtt jelentek meg a KMP első üzemi újságjai: a GANZ VAGONGYARI PROLI és a VÖRÖSTÉGLASOK című lapok. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK, FELFEDEZÉSEK: «5 évvel ezelőtt, 1995-ben született GERHARD DOMAGK német bakteriológus, aki a gyógyászatba bevezette a szulfamidok, a tu­berkulózis ellen a conteben és a neuteben gyógyszerek alkalmazá­fiÁtf 145 évvel ezelőtt. 1815-ben született KARL WEIERSTRASS né­met matematikus, a funkcionálanalízis és a varlácló6zámítás meg­alapozója. 123 évvel ezelőtt született ADOLF BAEYER német kémikus, aki a színező anyagok és egyéb szerves anyagok eredményes ku­tatásáért 1905-ben Nobel-díjat kapott: Az Ismeretterjesztő Mozi műsoro Férfiaknak való film. Rendkívüli hatású, valóban eredeti, kiemelkedő remekmű. Miből ered a film rendkívü­li hatása? Mindenekelőtt, té­májának aktualitásából: Littlq Rock s a többi négerüldözési botrány Amerikájának egyik legfájóbb társadalmi kérdésé­hez nyúl. Bojkott fenyegette Ameriká­ban ezt a filmalkotást. Még a hírhedt szenátor McCarthy ide­jében állították össze a „holly- voodi feketelistát”, a haladó gondolkodással és szovjetbarát érzelmekkel gyanúsított, s ezért a művészi életből félreállítan­dó, bojkottálandó filmszíné­szek, rendezők, filmírók hiva­talos névsorát. Albert Maltz- cal egyetemben a proszkribál- tak csoportjában, a feketelista élén szerepel mai napig Nat­han Douglas is, A megbilincsel­tek forgatókönyvének írója. S bár az USA Filmművésze­ti Akadémiája külön határo­zatban rögzítette, fyogy éven­ként kiosztandó díjait a listán szereplő személyek nem kap­hatják meg, a Stanley Kramer által filmre vitt — Nathan Dou­glas és Harold Smith közösen írt forgatókönyve — A megbi­lincseltek azonban mégis olyan hatalmas sikert aratott, olyan nagy visszhangot keltett, hogy az Akadémia, saját határozatát megszegve, Kramer filmjének ítélte az Egyesült Államok leg­magasabb filmkitüntetését az Oscar-nagydíjat. A film és a forgatókönyv számos más hi­vatalos elismerésben is része­sült: a mexikói „fesztiválok fesztiválja” és a New York-i filmkritikusok nagydíjait is el­nyerte. A film története egy mon­datban: két szökött fegyenc megrázó drámája, két egymás­hoz láncolt ember — egy néger és egy fehér — menekülése a szabadságáért... Uj amerikai iilm „... öt mérföldet sem men­nek együtt és agyonverik egy­mást’’ — jósolja cinikusan a két emberről, a megbilincsel- tekről a börtönigazgató, mikor szemére hányják: hogyan is juthatott eszébe egy fehér fe- gyencet egy négerrel összelán­colni? Egy mondatban — a kér­dés felvetése. És a válasz? A megoldás? Az embertelen jóslat nem­csak nem valósul meg, de az összeláncolt és egymást gyűlölő néger és fehér kényszerű szó- liraditása — az egymáson való segítés mindkettőjük számára a szabadulás, sőt, az életben maradás egyetlen lehető útja — közös szökésük során a tu­datos, átérzett szolidaritás ha­talmas erejével alakul át. (A filmnek ezt a felemelően opti­mista, humánus üzenetét úgy hisszük, egyetlen néző számá­ra sem kell magyarázni. Gon­doljunk a film megrendítő je­leneteire: mikor átgázolnak a zúgva rohanó, sziklákkal tele­rakott. tajtékos folyón és Jack- son kihúzza a vízből a néger Cullent, vagy mikor a farmon lincselésükre készülnek a vér­re szomjazó emberek, s az egyik őrjöngő fehér arra akar­ja kényszeríteni a négert, hogy köpje szembe társát stb. Ez mind az emberi együttérzés, együvé tartozás feledhetetlen jelenetei.) A két szökevényt összekötő félméternyi láncdarabot nagy­szerű szimbólummá fejleszti a film, s ez a szimbólum igen sokféle általánosítható értel­mezésnek adhat teret — pél­dául érzékelhetően jelképezi ez a film azt a ki nem mon­dott valóságot, hogy a kapita­lizmusban egyaránt üldözött a fehér és a néger, ha szebb és jobb életre vágyik — a lánc szimbóluma talán a szerzők szándékán túlmenően is ezt fogalmazza meg az emberben. (A filmben végülis győznie kell az amerikai igazságszol­gáltatásnak.) A magasröptű szimbolikával nagyszerű egységbe alkotott kontrasztot a film rendezői megvalósításának, formábaön- tésének véglegesen dokumen- táris stílusa. Ez a film nagy hatásának másik titka. Kissé szokatlan — amerikai filmektől is szokatlan — szá­munkra ez a merészen egysze­rű stílus, melynek gyökereit kétségtelenül az olasz neorea- listák legjobb műveiben kell keresnünk. Mi a merész és szokatlan a filmben? Az a már-már szárazságig menő la- konizmus, az a annyira kínál­kozó — patetikus „nagyjelene- tektől” való gondos óvakodás, s a rendezői eszközök legpuri­tánabb megválogatása: mint például a felvételezés ragasz­kodása a riportszerűen termé­szetes világításhoz és látószö­gekhez, a képek szürke tónu­sa, a montázsfordulatok mellő­zése, a kísérőzenéről való tel­jes (!) lemondás. A kitűnő színészek — Tony Curtis és Sidney Poitier — messze kiemelkedő alakítása fontos tényezője a film sikeré­nek. (P. D.) Egerben délután 3 órakor: BEKOPOG A SZERELEM (Blanco-bérlet) Este 7 órakor: BEKOPOG A SZERELEM (Bérletszünet) Hatvanban este 7 órakor: ÚRI MURI Bekölcén este 7 órakor: Jubileum — A mennyetjart lflúr Nagy mesterek nagy alkotá­sai címmel mutatja be műso­rát hétfőn, október 31-én dél­után 5 órakor az Ismeretter­jesztő Mozi (Eger, Bródymozi). A műsoron Munkácsy, Med­gyesi, Konstantin Meunier és Hádel alkotásairól készült fii* mek szerepelnek. A vetítés előtt a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat elő­adója tart bevezető előadást. witaiiaffii^vtfiiiiiff iniiiiiriiiS!rviii!iSYiffitii!ftiiiiifMitiiiiiiafiit!*«iiififfiftiti«tiiitiiiiiiiff«>riiiiitijii»iiiiaiiii!iiiiiiiiiaiiBiii(iii]iiiiiiBiiiiiitiBifBni^iii iint iiiuiiiiuaiiBifiiiaTTifiariatiiiiitiftiaiiaiiiiiiiiiiiaiiaiiiiiiiiiMaiiiiiaiiiiiiiiiuiiiiiiBiiiiiitiiiiaiiiiiaiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiuatiBttflitaii» dotta. — A kamerában van az ikonoszkóp és a két kitérítő generátor, a videó-jelet a paj- ba továbbítjuk, itt a modulá- lón és a klisztronon kívül van két mixer is, innen megy a kép az adóba, s onnan a kép­ernyőre. Érti? — Nem! Lehet, hogy nem pontosan így mondta, de én így értet­tem. Volt még sző megaher- zenről és megaciklusról is, de közben a nyolc órához közel- gett az óramutató és elrendel­ték a „készültséget”. Elfoglaltuk helyünket a szín­házban és vártuk az adás kez­detét, amelynek nemcsak né­zői, hanem szereplői is vol­tunk. Most a látottak és hallotta­kat összevetve, megpróbálom elmondani, hogyan történik a TV-közvetítés. Üj és érdekes ez a televízió. Valahogy a filmnek, színház­nak és a rádiónak a keveréke. Pontosan 8 órakor a függöny elé lép a bemondónő, s ettől a pillanattól kezdve szinte óra­mű pontossággal dolgozik a szereplőgárda és a 15 főnyi műszáki személyzet. Különböző gyújtótávolságú optikákkal felszerelt, három felvevőkamera dolgozik egy­szerre. Az 1-es számú hátul, a földszinti páholyban, a 2-est az ötödik sor fölé, a jobboldal­ra, míg a 3-ast gumikerekű ko­csira szerelve, a baloldalon egy kifutó hídra szerelték fel. A hármas gép állandóan moz­gásban voit, hol közeledett, hol Sok-sok kilométer az út, amíg eljut a kép a felvevőka­merától a képernyőig, s a jó meleg szobában, vagy klubok­ban megjelenik a készüléken a csinos bemondónő, aki moso­lyogva közűi: Egerből távolodott a színpad felé. A gépek mögött álltak az opera­tőrök, akik majdnem úgy fes­tettek, mint a magassági repü­lők: a fejükön fülhallgató, a szájuk előtt kis mikrofon, s a gépükön levő kis képernyőn figyelik: mit vesz fel a ka­mera? Ilyen köze! hozta a kamera Bilicsi Tivadart a műsor egyik jelenetében. A színpadon pereg a játék, a három felvevő halk berregés­sel dolgozik. De hogy melyik képet látják a televízió nézői? Ez az adókocsiban dől el. Egy jól felszerelt autó, olyan kis busz-féle áll a színház mel­lett. Benn ül a sok-sok beren­dezés társaságában az irányító- asztal előtt a rendező, a hang­mérnök és a vágó. Előttük mik­rofon és öt képernyő. A ren­dező irányítja, a forgatókönyv alapján az adást. Ö ad utasí­tást a kamerák operatőrjeinek: hármas gép közelit! Most a közönségre! Kettes gép: álljon Bilicsire! Egyes: totálképet! És ez így megy két és fél órán keresztül. A kamerák képei egy-egy képernyőre kerülnek, ezt fi­gyeli a rendező és a három képből a két mixer segítsé­gével választja ki azt a képet, amely adásra kerül. Ez látha­tó a kocsi ne­gyedik képer­nyőjén és ezt nézhetik a TV közönségének százezrei is. Az egész műsort elejétől végig három kamera veszi, de a né­zők — ha csak nincs montázs — mindig egy kamera képét látják. A kép a ko­csiból a színház tetejére szerelt parabolikus an­tennára kerül, ez sugározza a Kékesre, majd Budapestre, a nagyadóba, s innen felerősít­ve sugározzák az ország min­den részébe. A mi környékünk .... ii—.... , ismét a Kéke­sen keresztül kapja a képet A rendező látja a három kame­ra képeit, ebből keveri a köz­vetített képet és már látja is az ötödik ernyőn a Kékest, Budapestet megjárt televíziós képet Persze, mindez érzékelhetet,- lenül rövid idő alatt történik. Színpadra lép a pedagógus énekkar, a kamerák ráállnák, a kocsiban kiválasztják a ké­pet, s a TV-nézők ezrei máris láthatják, s hallhatják is az énekkar műsorát Televízió-Interjú: Brachfeld Siegfried, a kedves humorú konferanszié és Varga Gabi­je ka, a kis festőművész. (Kiss Béla felvételei) Takács Mária, TV-bemondőnő, köszönti a nézőket jük kedves nézőinket Hogyan történik az adás? — ezt kérdeztem az elmúlt hét szombatján az egri Gárdonyi Géza Színházból rendezett köz­vetítés alkalmával a TV egyik munkatársától.- Nagyon egyszerű — men­vagy a nagybőgőst. S amikor egy-egy jó műsorszám után {elcsattant a taps, reflektorok világítottak felénk, fordult a hármas kamera, s mi is meg­jelentünk a képernyőn. Odahaza a készülékek előtt ülő közönség még nem jelen­het meg a TV-ernyőn, eddig még nem fejlődött a technika, ralán majd később ... Márkusz László A színpadon egymás után peregnek a műsorszámok, a kamerák dolgoznak, mindegyi­ken kis piros lámpa. Amelyik gépen kigyulad ez a kis égő, annak a képe kerül adásra, így a színházban ülve, nagyjá­ból mi is sejtettük, hogy mikor látták a TV nézői az egész' tánccsoportot vagy csak egy- egy táncost, s mikor emelte ki a gép a zenekarból a prímást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents