Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-30 / 257. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 257. szám ÄRA: 60 FILLÉR 1960. október 30., vasárnap Évszázados szokás, hogy borongós, esős őszi napokon a magyar paraszt leült és számvetést csinált. Papírra nemigen vetette, de magában jól megfontolta, hogy hová vesse a búzát, hol lesz dúsabb az árpakalász és melyik határrész nevel szebb kukoricacsöveket. Régen, az egyéni kisparcellák korában is szükség volt az őszi számvetésre, a józan megfontolásra, és főleg élettapasztalatra. Ki jól, ki rosszabbul tette meg a számvetést, maga látta a kárát, vagy hasznát. Most azonban, amikor az öt- vagy tízezer holdas falu határa egy vagy két termelőszövetkezet tulajdona, nagy felelősség nehezedik a vezetőség vállára. Az első elhatározást — és igen fontos lépés — most, ezekben a napokban kell megtenni a tagság kenyeréért és a nagyobb jövedelemért. Nagyrészt a termelőszövetkezetek hozzáállásától és munkájától függ az ország jövő évi kenyérgabona-szükségletének biztosítása. Már most, az őszi vetések idején, arra kel! törekednünk, hogy hazai termésből biztosítsuk az ország kenyérgabona-szükségletét. Az utóbbi esztendőkben ugyanis jelentős mennyiségű búzát hoztunk be külföldről, hogy az állami felvásárlásból származó központi készleteket kiegészítsük, városban — faluban senkinek se hiányozzék a kenyér. Azt kérdezhetné valaki, hogy minek termeljünk mi annyi búzát? Sokkal értékesebb növényeket is nevelhet a magyar föld, több pénzt fizetnek érte, nagyobb lesz a termelőszövetkezet jövedelme. Ez önmagában igaz. De ha az országosan betervezettnél nagyobb arányban, átmenet nélkül, egyszerre térnénk át ipari növények és általában belterjesebb gazdálkodásra, bírnánk-e azt munkaerővel, gépekkel és egyéb beruházásokkal? Az előttünk álló országépítő munkát csak akkor oldhatjuk meg teljes sikerrel, ha az egyéni érdekeken felülemelkedve, a tervezésnél figyelembe vesszük a népgazdaság egyetemes érdekeit és ezen belül, az ország egyes vidékének különleges adottságait is. Az ötéves terv célkitűzései szerint a nemzeti jövedelemből az eddiginél nagyobb részt kell fordítanunk beruházásokra. 170—175 milliárd forintot szánunk beruházásokra. Másfélszer annyit, mint 1955—60-ban. Tizenöt év alatt egymillió, és már a következő öt esztendő alatt 250 ezer lakást kell építeni, sokmilliárdos beruházást igényel a vegyi-, a nehézipar és minden eddiginél több műtrágyát, traktort és gépet a mezőgazdaság. Másszóval, energiát, nyersanyagot és gépeket kell behoznunk külföldről. Ily módon nincs rá lehetőség, hogy ugyanabban az időben nagy mennyiségű — esetleg még a korábbi esztendőket is meghaladó mennyiségű — kenyérgabonát importáljunk. Nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem mindnyájunk ügye, hogy a mezőgazdasági tervkészítés során a helyes arányokat alakítsuk ki és azt fegyelmezetten be is tartsuk. Mindnyájunknak meg kell értenie, hogy mező- gazdaságunkban lényegében olyan termelési szerkezet alakult ki, amely jelenleg megfelel a népgazdaság követelményeinek. Ezeken az arányokon nem célszerű, de egyelőre nem is szabad változtatni. Az ország kenyérellátását államunk nem külföldi behozatalra, nem spekulációs üzleti tevékenységre, hanem az állami felvásárlási rendre bízta. A tervek, a vetésterületek és a várható termésbecslések alapján megközelíthető pontossággal előre ki tudjuk számítani az ország gabonatermését. De kenyérről, mindnyájunk kenyeréről van szó, ezért államunknak idejében számba kell vennie, hogy mi az a mennyiség, ami vetőmagnak és a tagságnak szükséges, másrészt mi az a mennyiség, ami bekerül a központi készletekbe. Ezért kell már most megkötni a gabonaértékesítési szerződéseket. Hogyan járjanak el a szerződő felek? Megfontoltan, reálisan. Ügy, ahogy azt mindennapi kenyerünk, az ország sorsa megkívánja. A termelőszövetkezetek vezetői ne csak arra gondoljanak, hogy a gabonaértékesítési szerződés felmutatásával majd hitelt igényelhetnek a banknál, hanem az ipari munkásság, a városi lakosság iránti kötelességvállalásnak tekintsék azt. amelyet teljesíteni kell. A jó gazda gondosságával, szakértelemmel és a legnagyobb körültekintéssel meg kell vizsgálni, hogy mi az a mennyiség, amelyet leszerződhetnek és haladéktalanul írják alá a megállapodást. Az 1960. évi termésű kenyérgabonára mintegy 170 termelőszövetkezet, 998 vagonra kötött értékesítési szerződést. Az elmúlt évben élen járt a tiszanánai Petőfi Tsz. Negyvenöt vagon kenyérgabonát szállítottak. Jól jártak, mert a hatósági ár mellett, még 122 500 forintot is kaptak — felár címén. Ez pedig nem kis összeg. A másik tiszanánai termelőszövetkezet, a Vörös Csillag 49 500, a pélyi Arany Kalász 45 000 forint felárat kapott. Bizonyára nem véletlen, hanem a józan számítás eredménye, hogy az idén ismét a tiszanánai Petőfi Tsz a példamutató. Már 50 vagon kenyérgabonára kötöttek szerződést az állammal, de a tiszanánai Vörös Csillag 20 vagonra, a tarnaőrsi Dózsa pedig 11 vagonra szerződött. Ezek a termelőszövetkezetek szocialista szemlélettel gondolkodnak, már most, a vetés időszakában megfontolják, hogy nemcsak a tagság szűk körének, hanem a nagy közösségnek, az országnak termelnek. Senki, egyetlen napra sem nélkülözheti a kenyeret. Nagyobb arányú külföldi behozatalra nem számíthatunk, de jobb terméshozamot biztosító szovjet és olasz vetőmagfajták felhasználásával, a tervezett terület bevetésével, megvan a lehetőség az ország zavartalan kenyérgabona-ellátására. Nem célunk és nem feladatunk, hogy meghatároztuk, hol, melyik megoldást alkalmazzák. A helyi viszonyok és lehetőségek alapján a termelőszövetkezetek vezetőségének kell dönteni. Végezzék el megfontoltan és felelősségérzettel a nagy őszi számadást és késedelem nélkül kössék meg az értékesítési szerződést. KIBŐVÍTETT ÜLÉST TARTOTT A HEVESI JÁRÁSI PÄRTBIZOTTSÄG ★ Márkusz László: A KAMERÁTÓL A KÉPERNYŐIG ★ Deák Rózsi: EGY RENDELET MARGÖJÄRA ★ IRODALMI MELLÉKLET ★ EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR ★ HÍREK — SPORT — A PÉTERVASÁRI járás-] ban kedden kezdődött meg a ' széleskörű vita az iskolareform ■ tézisei felett. A megjelentek; nagy érdeklődést tanúsítanak j az előadások iránt, már eddig ' Recsk, Bodony, Párád és Mát- raderecske községekben tartót- ' ták meg a vitákat, de a járás valamennyi községében folyamatosan ismertetik az iskola- ■ reform téziseit a község veze- '■ tői és a szülők előtt. Valamikor a Pál utoai fiúk csupa kis betűvel írták kis társuk. Nemecsek Ernő nevét. Erre a büntetésre a Gitt-egylet, a Grund verhetetlen csapata ítélte a kisfiút, aki fölött ma már eljárt az idő. A regény még ma sem vesztett értékéből, a gyerekek kedvenc olvasmánya, s most, amikor az egri fiúk közé eljött az utolsó Pál utcai fiú, hogy élményeiről beszélgessen velük, még közelebb került kis szívükhöz Molnár Ferenc regénye. A regényben meghal ugyan a kis Nemecsek. de Jósika Ferenc — az egykori Nemecsek — közelebb hozta a gyerekekhez a Grund íratlan törvényeit, az akkori gyerekek nehéz, élményekben gazdag életét. Képünk az egri Űttörőház kispajtásai között töltött kedves estén készült. .... (Foto: KISS) Megalakult a Hazafias Népfront egri járási jogügyi bizottsága Október 28-án jelentős eseményre kerül sor Egerben, a Hazafias Népfront járási bizottságánál. A járási tanácsnál és a járás területén dolgozó jogászok megalakították a népfront keretén belül működő jogügyi bizottságot. Az ülésen Jenei János, a Hazafias Népfront járási titkára ismertette a jogügyi bizottságra háruló feladatot, a termelő- szövetkezetek és tsz-tagok jogügyi segítségének biztosítását. A bizottság ügyeit a továbbiakban dr. Kovács Lajos irányítja, a vitás kérdések elbírálására pedig hattagú elvi bizottságot jelöltek ki az ülés részvevői. A jogügyi bizottság a következőkben hathetenként tart ülést Segítség a további munkához Az egri járási párt VB az elmúlt napokban tanácskozásra hívta össze a községekből a Hazafias Népfront-bizottságokban működő MSZMP-cso- portok vezetőit. A tanácskozáson K r e s k a i János elvtárs, a párt- és tömegszervezeti osztály vezetője ismertette a felsőbb pártszervek határozatait az MSZMP-csoportok működését, feladatait illetően. A vita során több elvi kérdés tisztázódott, amelyeknek helyes ismerete elősegíti a tervszerűbb, céltudatosabb munkát. A hozzászólók közül többen elmondták, hogy helyeslik a tanácskozás összehívását, mert segítséget és útmutatást adott további munkájukhoz; Egy éy alatt kétszeresére emelkedett a gyöngyösi piac forgalma Heves megyében a gyöngyösi piac bonyolítja le a legnagyobb forgalmat, amely Pécs és Debrecen után az ország harmadik legforgalmasabb piaca. Sokat tettek az idén a piac korszerűsítésére és egészségügyi helyzetének megjavítására is. Teljesen felszámolták a földön való árusítást, és- 42,17 FORINTOT terveztek egy munkaegység értékének a kápolnai Kossuth Termelőszövetkezetben az idén. A szövetkezetben kiváló termést adott a kukorica, cukorrépa, s átlagon felüli eredményt értek el a gabonafélékből is, viszont a ráfordított munkaegységek nem haladták meg a tervezettet. így előreláthatólag magasabb lesz a munkaegységek értéke, többet kapnak idén a fiatal szövetkezet lelkes tagjai. mintegy száz árusítóasztalt helyeztek el. Megkezdték a piac szakosított kiépítését is. A baromfiárusítást külön területen helyezték el a zöldség- és gyümölcsféléktől. Űj, korszerű árusító pavilonok építését is megkezdték, és az idén mintegy tíz vasszerkezetű és hullámpalatetővel ellátott elárusító pavilont építettek. Ezt az építkezést a jövő évben újabb tízzel bővítik; A gyöngyösi piacnak egy év alatt mintegy kétszeresére emelkedett a forgalma. Ez év harmadik negyedévében mintegy 12 milliós forgalmat bonyolított le a piac az elmúlt év hasonló negyedének 5 millió forintos forgalmával szemben. Széleskörű program az MSZBT Heyes megyei őszi—téli terveiben UT a t,€L A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Heves megyei elnöksége a napokban tartotta ülését, amelyen Mészáros József, az MSZBT Heves megyei titkárának beszámolója alapján megvitatták a baráti társaság soron következő őszi-téli programját. A baráti társaság valamennyi dolgozó réteget foglalkoztató széleskörű programot tervez az őszi—téli hónapokra. Mintegy 120 helyen terveznek találkozókat szovjet turisták és a megye falvainak és az üzemek dolgozói között. Ezeket a találkozókat tapasztalat- cserére, munkamódszerek átadására használják fel. A termelőszövetkezeti falvakban ankétokat, megbeszéléseket tartanak az élenjáró szovjet tapasztalatok alapján. Hasonló módszerekkel beszélik meg az üzemekben is az élenjáró szovjet technika fejlődését. Kis- gyűléseket és előadásokat szerveznek, többek között „Az emberszeretet nagy iskolája” címmel. November hónapban a TIT-tel közösen ismeretterjesztő szovjet filmhónapot rendeznek Egerben, ahol előadásokkal egybekötött filmbemutatókat tartanak a filmművészet népszerűsítéséről. Az őszi—téli program szerint különböző találkozókat is szerveznek: többek között november 7-e alkalmából számos helyen megszervezik a megye területén a veteránok és a fiatalok találkozóját Baráti körben emlékeznek meg a megye falvaiban és városaiban a helység felszabadulásának évfordulójáról. A művészet iránt érdeklődő nagyközönség számára könyv- ankétokat, zenei esteket rendeznek, felolvasásokkal és bemutatókkal egybekötve. A szovjet ipar, mezőgazdaság és képzőművészet bemutatására 30 különböző sorozatból álló kiskép-kiállítást vándoroltat- nak a megye falvaiban, amelyet a tél folyamán mintegy száz helyen mutatnak be. (ka) A besenyötelki Szabad i Föld Tsz KISZ-szervezeté-' ben mozgalmas élet folyik, i Az ifjúsági szervezet tagjai< most, az őszi betakarítás I idején mindent elkövetnek, [ hogy meggyorsítsák ezt a 1 munkát. Emellett az elmúlt I vasárnap és ma, társadalmi j munkában a termelőszövetkezet székházának átalakí- i íósj munkáin, a tető javító- j sán dolgoznak. Ezt teszik ők. a fiatalok A szövetkezet vezetősége pedig, amely minden bizonnyal sokra értékeli az if- j jóság munkáját, lemezjátszós rádiót, televíziót vásá-j rolt, hogy ráérő idejükben ] szórakozhassanak is a fiatalok. Helyesen tették. Ezek a ^ fiatalok megérdemlik. _____ __ (SZ...V) Sz ámvetés VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! A Grund liőse az egri flataloh hozott
