Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-28 / 255. szám

I

SÍPOIMO

196«. október 8S-. péntek

WbwI

As élet zafa

Az úthenger vastalpai alatt esikorog a sok hegyes kő. Ne- hezf n mozdul előre, aztán szuszogva tolat hátra a fekete masina. Ti z-tizenkét munkásember szorgoskodik odébb. Eltűnnek a gödrök, kátyúk. Sima, szép tere lesz a falunak, ott az állomás előtt.

A járási tanács helyiségeit betonozzák a kőművesek, várják a parkettázókat és a festőket. Az utca túlsó felén a községi tanács épületét is tatarozzák, szépítik.

Szerelőbrigádok szállták meg az állomást, villamosítják a vasútvonalat.

Sok új ház épült az idén, meg tavaly, már nevet is adtak a község e részének: Újtelep.

Füzesabonyban oly jólesett hallani az élet zaját. F. L.

— A TERMÉSZETTUDOMÁNYI Ismeretterjesztő Társulat egri klubhelyiségében október 29-én. este fél nyolckor a földrajzi szakosztály családi találkozóját rendezi meg a TIT.

— A FELSÖTÁRKÁNYI Általános Iskola napközi otthonát messzemenően segíti a termelőszövetkezet és az erdőgazdaság. Az elmúlt napokban a napközi otthon iáját az Erdőgazdaság térítés nélkül vágatta fel.

— A NAPOKBAN ÚJ ÉPÜLETEKET adnak át rendeltetésének az egerfarmosi Kossuth Tsz-ben. Az egyik egy 100 férőhelyes, szerfából épült tehénistálló, a másik pedig egy 20 férőhelyes sertésfiaztató,

amelyre nagy szüksége volt már a tsz-nek, állatállománya elhelyezéséhez.

— A KÁLI férfikórus, amely az elmúlt hónapokban mutatkozott be először Gyöngyösön, már megkezdte rendszeres próbáit és felkészülését a seregszemlére.

— KÉT ÉS FÉL KILOMÉTER hosszúságban épült járda ebben az évben Szihalmon. A község lakói örömmel figyelték a járdaépítés munkáját, annál is inkább, mert ezzel öt kilométer hosszúságúra növekedett • járdahálózat a falu utcáin.

— ÜZEMI TANÁCSÜLÉST tartottak tegnapelőtt délután a Bélapátfalvi Cementgyárban. A tanácsülésen a III. negyedévi mérleget, s a nagyjavítás előkészületi munkáit, a leállítás időpontjának megállapítását tárgyalták, smeg-, beszélték a negyedik negyed-| év soron következő legfonto-^ sabb feladatait.

— KILENCSZÁZHATV AN-l

EZER FORINTOS költséggel uj§ ötven férőhelyes, magtárpadlá-| sós tehénistálló épült az eger-| farmosi Új Barázda Tsz-ben.r Az épületet az elmúlt héten ad-j ták át az építők, s a tsz tagjai- már el is helyezték benne a jó-| tzágokat. ?

—PÓTFÖLDRENDEZÉSEK? folynak Bélapátfalva község-i ben, a pótföldrendezés 85 hol-? dat érint és az 59-es földren-| dezések kiigazítása végett^ rendelték el, s azért legfőkép-| pen, mert újabb családok^ léptek földjükkel a termelő-? szövetkezeti tagok sorába. ;

— BERENDEZTÉK a SZI-|

HALMI tanácsházat. A belső| villanyszerelési, fal- és ajtó-,% ablakfestési munkákra mintegy\ 15 000 forintot költöttek. í

— JAVÍTJÁK a községi!

tanács épületének tetőzetét; Bélapátfalván. A javítást a! jövő hét elején befejezik. A! munkálatokat 30 000 forintos í költséggel végzik. =

— JŐ JÖVEDELMET BIZ-l

TOS1TOTT a tiszanánai Petőfi? Tsz tagjainak ebben az évben'l is a juhtenyésztés. A tavasszal- 380 birka gyapjúját nyírták lejt s egytől átlagosan 2,40 kiló, gyapjút nyertek. A jó ered-z mény láttán a tsz-ben jövőre| tovább növelik a juhok szá-i mát, mégpedig a tervek szerint| 1500-ra. |

— TANÁCSÜLÉST tartott!

tegnap a Bélapátfalvi Rozsé-? gi Tanács. A tanácsülésen az; egészségügyi és a pénzügyi? állandó bizottságok munká-| ját értékelték. *

— VASÁRNAP 105 tagút szovjet turistacsoport érkezik. Egerbe, egynapos tartózkodás-? ra, majd hétfőn újabb 70 fős, Csoport látogat a városba, két- savra.

Vita a* iskolareformról

A reform szellemében dolgoznak. •.

AHOGYAN TELNEK a hetek, ahogyan távolodnak az iskolareformtervezet megjelenésének idejétől, úgy kristályosodik a tisztánlátás, és a viták folyamán egyre kevesebb az általánosítás, egyre több a gyakorlati javaslat és hozzászólás. Ezt a tényt tapasztaltuk a Káli Általános Iskola tantestületének kedd esti vitáján is.

Túl azon, hogy az általános irányelveket és az elvi alátámasztást a tantestület egyhangúlag elfogadta, nagyon sok olyan javaslat hangzott el, amely arra mutat, hogy a reformtervezet gyakorlati vonatkozásait kipróbáló pedagógusok úgy nézik az oktatás, a nevelés ügyét ebben az iskolaévben, hogy részben a végrehajtók, részben a kritikusok szemével állapítják meg, mi jó, mi lenne még jobb, s hogyan is valósuljon meg az elképzelés. Benke Valéria művelődés- ügyi miniszter az egyik rádió- nyilatkozatában mondotta: „A mai diákok és pedagógusok sorsa az úttörők sorsa.” Valóban, ők próbálják ki mindazokat az eljárásokat, módszereket, amelyek alapjául szolgálnak majd az újnak, a véglegesnek. Ezt a töprengést, ezt az úttörő munkát tükrözte ez a vita is, mert erre engednek következtetni a hozzászólások.

Központi kérdés minden iskolatípusnál a tanulók túlterhelésének megszüntetése. Ezt elsősorban a jó tankönyvekkel, az iskolában pedig jó módszerekkel lehet megvalósítani. Ezért emelt szót a vitán Szabó Béla tanár azellen, hogy például a VII. osztályos orosz könyvet azért adták ki új kiadásban, azért írták újra, hogy csökkentett anyagot adjanak a diákok és tanárok kezébe. S mi történt? A tavalyi 70 oldalas könyv helyett megjelent most 120 oldalban ugyanaz, lényeges változás, illetve csökkentés nélkül. Joggal veti fel ilyen esetben a pedagógus, hogy miért volt erre szükség?

EHHEZ KAPCSOLÓDOTT

még néhány hozzászólás, amelyeknek az volt a lényege, hogy a 45 percre csökkentett órák alatt nem minden esetben lehet elsajátíttatni a növendékekkel az anyagot. Részben azért, mert a tankönyvek nem gyakorlatiasak, nem lényegre törők, hanem a nehéz mondatfűzés, a mesélgető tartalom inkább megnehezíti a lényeg, a

megtanulandó kiválasztását. Példa erre a most kísérletképpen kiadott IV. osztályos földrajzkönyv. Jogos a kívánság, amely nemcsak ezen a vitán hangzott el első ízben, s valószínű, nem utoljára, hogy a tankönyveket ne cserélgessék szinte évente, hanem olyan pedagógusok írják, akik a gyakorlatban győződtek meg arról, mit jelent a gyermek értelmi színvonalához mérten megszerkeszteni a tananyagot, s hogyan lehet 45 perc alatt az anyag nagyobb részét az iskolában megtanítani.

Másik lényeges kérdés, ami felvetődött, az, .hogy az iskolákban általában egy politechnikai terem van, ami főleg a műszaki ismereteknek gyakorlatban való elsajátítására van felszerelve. Fúrnak, faragnak, reszelnek a gyerekek, de a VII—VIII. osztályos lányok tantervében főzés, sütés, gyúrás és befőzés szerepel. Ez megvalósíthatatlan a jelen körülmények között, mert hiába van tisztán tartva a műhely, mégis elképzelhetetlen a vasreszelékek között például gyúrni vagy éppen befőzni. Erre vagy sürgős megoldást kell keresni, saját erőn belül, vagy csak akkor kell ilyenfajta tantervet összeállítani, ha már az anyagi körülmény minden tekintetben biztosítva lesz.

AZ ISKOLAREFORM célkitűzései között első helyen szerepel az, hogy az élet és az iskola között eleven kapcsolatot kell létesíteni. Ehhez az is

hozzátartozik, hogy a tanítandó anyaghoz megfelelő szemléltető eszközök álljanak a pedagógusok rendelkezésére. Ezek egy része megoldható házilag, el is készítik a nevelők, de a térképek és mikroszkópok, preparátumok és fizikai, kémiai felszerelések nem oldhatók meg ilyen könnyen. A gyakorlat az, hogy a megyei tanács művelődési osztályához kell benyújtani a szemléltető anyagok igénylését, s ők utalják ki. belátásuk szerint, az eszközöket. Ez nem mindig válik be, mert nem az igényeknek megfelelően jön az iskolai eszköz, így fordult elő például az, hogy a káli iskolánál most már három csontváz van, viszont mikroszkóp nincs. Hogyan lehet feltételes módban a természettudományos tárgyak megértését elősegíteni, ha a pedagógus a sejt szerkezetét csak felrajzolja, és a következőt mondja hozzá: „ha láthatnátok, ezt látnátok!” — Vagy elhiszik a gyerekek, vagy nem. Mindenesetre ilyen vakhit alapján nem célravezető a természettudományi tárgyak tanítása. Ezért tartozik szorosan az iskolareform célkitűzéseinek megvalósításához a szemléltető eszközök tervszerű megrendelése és elosztása- is.

A VITA AKTÍV és nagyon komoly volt, a nevelők teljes egészében ismerik a tervezetet és annak szellemében végzik további munkájukat.

Á. E.

FÉTERVASARA: Nincs előadás.

egyezmény keretében. Kanadában is műsorra tűzik a Szcrjózsát, a Karlovy-Vary-i fesztivál nagydíjas filmjét.

★

A II. Nemzetközi Bábfilm Fesztivál bíráló bizottsága az első díjat Tmka Szentivánéji álom című filmjének ítélte oda. A második díjat A szerelmes felhő című szovjet és A faragott sárlcány című kínai film nyerte el.

★

A francia nőszövetség fűm* díját ez évben a Normandia— Nyeman című szovjet—francia koprodukciós film nyerte.

«aiiiMiiiiMlnatiiMiiiiiiiMi«iiiiB,iiiiaiiii;li,«i.Si,i.iiiiiiii!ii,.i. i iiiiiiauiiiiiiatiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitfiii^iiii « .iiiiiiiiiiiiiiiiiii iaiii iiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii'HiiiiiaiiiiiaiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiitiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiitM

EGRI VÖRÖS CSILLAG:

A megbilincseltek.

EGRI BRÖDY:

A kicsi.

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Ember a medvebőrben.

GYÖNGYÖSI PUSKIN:

Rózsák az államügyésznek.

HATVANI VÖRÖS CSILLAG:

Az Eiffel-torony árnyékában.

HATVANI KOSSUTH:

A próba folytatódik.

HEVES:

Rangon alul.

FÜZESABONY:

Nincs előadás:

műsora

Egerben, este 7 órakor:

BEKOPOG A SZERELEM

(Bianco bérlet.)

Átányban, este 7 órakor: ŰRI MURI

MIHAIL 1SZAKOVSZKJJ

I960. OKTÓBER 28., PÉNTEK SIMON

60 évvel ezelőtt. 1900-ban született MIHAIL ISZAKOVSZKU

szovjet költő. Versei, amelyekben közérthetőségre és stilizált népi ességre törekszik, 1921. óla jelentek meg. Legnépszerűbbek tömegdalai, a második világháborús versei, amelyek nevét hazája határain túl ts ismertté tették (TtlZECSKE, KATYUSA). VÁLOGATOTT VERSEI 1954- oen magyarul is. megjelentek. Az életművének csúcspontját jelentő Ének Oroszországról című verséből idézünk: Mondd meg. hány éjszakán ót virrasztottál a rét füvén, s őrizve tárnát, műhelyt, kohók tüzét. ; ; Vetettél és arattál s olvasztva érceket, erdőket földredöntve, hegyeket mozdítva meg, bátran kitartva hordlad nehéz keresztedet. . .

465 évvel ezelőtt, 1495-ben, e napon született LUIGI ALAMANN1 olasz író. Komédiákat (Antigone, Flora) és stancákat irt. Medici-el- lenes magatartasa miatt hazájából Franciaországba kellett menekülnie.

*

200 évvel ezelőtt, 1760-ban született ANDREJ VORONIHIN orosz építész, a klasszikus stilus legjelentősebb orosz művésze. Fő műve a leningrádi BÁNYÁSZATI FŐISKOLA, amelynek kollonádjai e stílus remek alkotásai.

•

80 évvel ezelőtt. 1880-ban, e napon született ABRAM IOFFE szovjet fizikus, a leningrádi Röntgen Intézet (1918.) és a Fizikai- Technikai Intézet (1921.) megalapítója. Munkássága fontos a kristály-fizika terén és a fény anyagi részecskékből álló összetételét bizonyító kísérletei szempontjából.

•

HATVÁNY LAJOS író ma 80 éves. Fontosak Petőfiről, Adyról, Bródy Sándorról, Pliniusról írt regényes életrajzai, az IRODALMI TANULMÁNYOK című kötete, regényei és elbeszélései.

•

20 évvel ezelőtt, 1940-ben, ezen a napon az olasz fasiszta csapatok Albániából kiindulva, megtámadták Görögországot. Hamarosan vereséget szenvedtek, mert 1941. márciusában a görögök visz- szafoglalták területeiket.

A Ma éjjel meghal a város című új lengyel film alkotói Drezdába utaztak külső felvételek forgatására. A film rendezője, Jan Rybkowski, Ursula Modrzynskát bízta meg a női főszerep eljátszásával. A fiatal művésznő legutóbb Aleksan- der Ford Keresztesek című nagyszabású filmjében játszott.

A Variety című lap kritikusa elismeréssel ír a Szerjózsa című szovjet filmről. Kitűnőnek tartja a rendező munkáját, a film meséjét és a főszerepét játszó kisfiút, Borja Barhatovot. A cikk írója javasolja, mutassák be a filmet az USA-ban, a szovjet—amerikai kultúrcsere-Hold/ ja/vos:

EJ

i.

zt a történetet is (mint sok mást), a véletlen dobta elém. Egy művezető ismerősöm beszélte el, akivel néhány év után, nemrégiben ismét találkoztam. Ismerősöm nagyszerű ember, kitűnő munkaerő, szolid családapa, talpig becsületes, hanem egy hibája mégis akad, ha beszélni kezd, folyik, ömlik belőle a szó. Különösen a hálás hallgatónál nem ismer határt, s így történt, hogy azon a bizonyos vasárnap délelőttön háromszor sétáltuk végig a Széchenyi utcát — beszélgetve. Azaz bocsánat, ő beszélt, én hallgattam, s az eredmény íme — tessék:

— Ismered az üzemünket — kezdte ismerősöm, mialatt az Ady-híd felé bandukoltunk — nem nagy üzem, két-három- száz dolgozó mindössze, de kitűnő gárda, jó kollektíva, olyan, mint egy nagy család. Különösen mióta új igazgatót kaptunk, azóta egészen más élet pezseg a gyárkapun belül. Az emberek szeretik, tisztelik, valósággal apja mindenkinek, öreg veterán, de most nem róla akarok beszélni, az ördögbe is, olyan történetet kapsz tőlem, kész színdarab, kár, hogy nincs valaki drámaíró ismerősöm, annak lenne jó. Persze, te csak elbeszéléseket írsz, ami jóval könnyebb: bevezetés, tár- \ gyalás, befejezés, kész, ha időm lenne magam is megírnám. Jó, ; jó, azért nem kell megsértődni,

lehet, hogy húsz év múlva eljutsz te is a színdarabírásig, az se olyan nagy dolog, első felvonás, második, harmadik, egy rendező ismerős, két hónap múlva premier, befutottál, s ömlik a pénz. Szóval, szóval, ismered az üzemet, néhány igen kitűnő brigádunk van, hanem a legjobb, a legnagyobb százalékot elérő a Supka-bri- gád. Hegesztők, olyan szakmunkások, hogy ... Ne... ne gondold, mindössze hárman vannak, illetve voltak, amikor ... de legjobb lesz elölről kezdeni.

A Supka Károly negyven éves. A kisujjában van az egész hegesztés, nagy, be- hemót ember, akkora praclik- kal, hogy tinót lehetne vele agyoncsapni. Már pocakosodik, özvegy édesanyjával lakik, sovány, keszeg, kis asszonyka — akinek ez a behemót ember még mindig „kisfiam”. Supká- nak egyetlen szenvedélye a sakk. El-hal érte, s munka után órákig tartó sakkcsatákat vív a gyár kultúrtermében, a brigád másik tagjával, a Kovács Bandival.

Ez a Kovács ugyanolyan behemót, mint Supka, két évvel fiatalabb és nem olyan szelíd. Hirtelen, pillanatok alatt paprikavörössé válik az arca, ha felmérgesítik. A ragadványneve is „paprika” lett, s a szaktársaknak elég „szögediesen böszélni”, máris ugrik. Kovács a Hóvérénél lakik, s roppant

lenézi a sógorát, mert nem ért a sakkhoz.

A brigád harmadik tagjf\, Kenéz István. Fürge, alacsony, sovány ember. Supkából három ilyen kitelnék. Harminc- három éves és mindene a horgászat. Ha egyszer kedved szoty- tyanna megírni a halászok könyvét, Kenézzel beszélj, az agyában hemzsegnek a horgásztörténetek. Nyilván a pe- cázás hosszú óráiban találta ki őket, de hát ki látott már horgászó embert, történetek nélkül?

Kenéz egyedül él, nagyon szép különbejáratú bútorozott szobában, ha nem dolgozik és nem horgászik, az akváriumával bíbelődik. Társaságba nemigen jár, a nőket kerüli, volt egy szerelmi csalódása és ő is agglegény.

ILI ért éppen ez az érdekes az egész dologban. A brigád mindhárom tagja konok agglegény. Kedves, jó cimborák, egészséges emberek, beszélhetsz velük bármiről, kitűnő társalgók, de ha nőre terelődik a szó, faképnél hagynak. Talán ezért is értik meg egymást a brigádban annyira, mert közösen kerülik a nőket. Nehogy azt hidd; nem beszélnek tiszteletlenül a gyengébb nemről, nem, csupán nem és nem nősülnek. Pedig jól keresnek, s a gyárban is akadna egy-két asszony, aki szívesen vállalná akármelyiket férjnek.

Szóval, néhány hónappal ezelőtt megszaporodtak a hegesztési munkálataink, s egy hegesztőt vettünk fel. Gál Sándornak hívták, Kováccsal egyidős, hosszú, szikár ember. Szabolcs megyei, két éve vált el a feleségétől. Hol itt, hol ott dolgozott ezalatt a két év alatt, nem lelte helyét. Hozzánk is a legényszállás miatt állt be — tudod, nemrégen építettük —, szóval munkába lépett. A brigád három régi tagja szívesen fogadta, hiszen Gál is asszony nélkül volt, sőt olyan ember, akit tönkre, otthontalanná tett a nő! Megfigyeltem őket, úgy beszéltek vele, ahogy beteggel szokás, segítettek a munkában, s az uzsonnánál hol egyik, hol a másik kínálta meg süteménnyel. vagy a vasárnapi rántotthús-maradékkal.

|Z omolyan mondom, ne- ^ kém is örömöm tellett a négy emberben, jó, szép munkát végeztek, s jóval a normán felül. Kenéz különösen örült az új szaktársnak, mert az nagyon sokszor elkísérte horgászni, s Kenéz szerint igen tehetséges halfogónak bizonyult.

Mondanom sem kell, hogy a Supka-brigádot ezután még jobban viccelték. Munkahelyüket az „agglegények klubjának” nevezték el, s a sima munkadarabjaikon egyre több krétával rajzolt női aktokat láthatott az ember. Tudod, van önképzőkörünk, s egy igen tehetséges rajzolónk, akit a szakik ezer ötlettel láttak el, hogy Supkáékat bosszanthassák. Egyik reggel például hallom, hogy nevet az egész részleg, odamegyek az „agglegények klubjához”, hát látom, hogy a tartály falán nagyszerűen megrajzolva Supka sakkozik egy női akttal, s alatta a felírás: „Matt az aktnak!”

Persze, Kenézt sem hagyták

ki a játékból, őt Gállal rajzolták le, amint édes kettesben az üzem egyik darujával horgásznak a folyó partján.

... nem, nem sértődtek meg, hogy is gondolod, hiszen tréfa, vicc az egész, s hidd el, jobban megy a munka is, ha az emberek vidámak, nálunk pedig, mióta az új igazgató letette a nadrágját, nemigen látsz komor arcot. De kérlek, ne szólj közbe, mert... no, hol is hagytam abba?

U1 gyszóval, Gál belestim- melt a Supka-brigádba. olyannyira, hogy hol az egyiknél, hol a másiknál vacsorázott, vagy ebédelt vasárnaponként. Soha még csak hangos szót sem lehetett hallani a „klubból”, hanem az egyik nap, amint éppen arrafelé járok, hallom ám, hogy vitatkoznak. Egy oszlop mögé bújtam, s látom, Kovácsnak ugyancsak vörös az ábrázata, s jönnek belőle a szavak:

— Azt hittem, Sándor, eleged van a nőkből! Csak nem ment el az eszed! Nősülni akarsz? Mi a fene bajod van, azt mondd meg. Jó szállásod van, a kereset se kutya, szórakozol, ránk se panaszkodhatsz, most kezdesz megkótya- gosodni öreg korodra?

Gál mintegy védekezésképpen, a pajzsot maga elé tartva, csendesen, halkan válaszolt:

— Ügysem értitek meg, Bandi! Nekem otthon kell! El sem tudjátok képzelni, milyen jó, ha van egy feleség, otthon, ha szeretetet kap az ember. Nektek aránylag könnyű, Karcsival, neki ott az édesanyja, neked pedig a nővéred. Pistáról nem beszélek, 6 már megégette a száját valamikor a menyasszonyával, kissé nőgyűlölá lett! De én hiába no, én tus-