Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-28 / 255. szám

I SÍPOIMO 196«. október 8S-. péntek WbwI As élet zafa Az úthenger vastalpai alatt esikorog a sok hegyes kő. Ne- hezf n mozdul előre, aztán szu­szogva tolat hátra a fekete ma­sina. Ti z-tizenkét munkásem­ber szorgoskodik odébb. El­tűnnek a gödrök, kátyúk. Sima, szép tere lesz a falunak, ott az állomás előtt. A járási tanács helyiségeit betonozzák a kőművesek, vár­ják a parkettázókat és a festő­ket. Az utca túlsó felén a köz­ségi tanács épületét is tataroz­zák, szépítik. Szerelőbrigádok szállták meg az állomást, villamosítják a vasútvonalat. Sok új ház épült az idén, meg tavaly, már nevet is adtak a község e részének: Újtelep. Füzesabonyban oly jólesett hallani az élet zaját. F. L. — A TERMÉSZETTUDO­MÁNYI Ismeretterjesztő Tár­sulat egri klubhelyiségében október 29-én. este fél nyolc­kor a földrajzi szakosztály családi találkozóját rendezi meg a TIT. — A FELSÖTÁRKÁNYI Általános Iskola napközi ott­honát messzemenően segíti a termelőszövetkezet és az erdőgazdaság. Az elmúlt na­pokban a napközi otthon iá­ját az Erdőgazdaság térítés nélkül vágatta fel. — A NAPOKBAN ÚJ ÉPÜ­LETEKET adnak át rendelte­tésének az egerfarmosi Kossuth Tsz-ben. Az egyik egy 100 fé­rőhelyes, szerfából épült tehén­istálló, a másik pedig egy 20 férőhelyes sertésfiaztató, amelyre nagy szüksége volt már a tsz-nek, állatállománya elhelyezéséhez. — A KÁLI férfikórus, amely az elmúlt hónapokban mutatkozott be először Gyön­gyösön, már megkezdte rend­szeres próbáit és felkészülé­sét a seregszemlére. — KÉT ÉS FÉL KILOMÉ­TER hosszúságban épült járda ebben az évben Szihalmon. A község lakói örömmel figyelték a járdaépítés munkáját, annál is inkább, mert ezzel öt kilo­méter hosszúságúra növekedett • járdahálózat a falu utcáin. — ÜZEMI TANÁCSÜLÉST tartottak tegnapelőtt délután a Bélapátfalvi Cementgyár­ban. A tanácsülésen a III. negyedévi mérleget, s a nagy­javítás előkészületi munkáit, a leállítás időpontjának meg­állapítását tárgyalták, smeg-, beszélték a negyedik negyed-| év soron következő legfonto-^ sabb feladatait. — KILENCSZÁZHATV AN-l EZER FORINTOS költséggel uj§ ötven férőhelyes, magtárpadlá-| sós tehénistálló épült az eger-| farmosi Új Barázda Tsz-ben.r Az épületet az elmúlt héten ad-j ták át az építők, s a tsz tagjai- már el is helyezték benne a jó-| tzágokat. ? —PÓTFÖLDRENDEZÉSEK? folynak Bélapátfalva község-i ben, a pótföldrendezés 85 hol-? dat érint és az 59-es földren-| dezések kiigazítása végett^ rendelték el, s azért legfőkép-| pen, mert újabb családok^ léptek földjükkel a termelő-? szövetkezeti tagok sorába. ; — BERENDEZTÉK a SZI-| HALMI tanácsházat. A belső| villanyszerelési, fal- és ajtó-,% ablakfestési munkákra mintegy\ 15 000 forintot költöttek. í — JAVÍTJÁK a községi! tanács épületének tetőzetét; Bélapátfalván. A javítást a! jövő hét elején befejezik. A! munkálatokat 30 000 forintos í költséggel végzik. = — JŐ JÖVEDELMET BIZ-l TOS1TOTT a tiszanánai Petőfi? Tsz tagjainak ebben az évben'l is a juhtenyésztés. A tavasszal- 380 birka gyapjúját nyírták lejt s egytől átlagosan 2,40 kiló, gyapjút nyertek. A jó ered-z mény láttán a tsz-ben jövőre| tovább növelik a juhok szá-i mát, mégpedig a tervek szerint| 1500-ra. | — TANÁCSÜLÉST tartott! tegnap a Bélapátfalvi Rozsé-? gi Tanács. A tanácsülésen az; egészségügyi és a pénzügyi? állandó bizottságok munká-| ját értékelték. * — VASÁRNAP 105 tagút szovjet turistacsoport érkezik. Egerbe, egynapos tartózkodás-? ra, majd hétfőn újabb 70 fős, Csoport látogat a városba, két- savra. Vita a* iskolareformról A reform szellemében dolgoznak. •. AHOGYAN TELNEK a he­tek, ahogyan távolodnak az iskolareformtervezet megjele­nésének idejétől, úgy kristá­lyosodik a tisztánlátás, és a vi­ták folyamán egyre kevesebb az általánosítás, egyre több a gyakorlati javaslat és hozzá­szólás. Ezt a tényt tapasztaltuk a Káli Általános Iskola tantes­tületének kedd esti vitáján is. Túl azon, hogy az általános irányelveket és az elvi alátá­masztást a tantestület egyhan­gúlag elfogadta, nagyon sok olyan javaslat hangzott el, amely arra mutat, hogy a re­formtervezet gyakorlati vonat­kozásait kipróbáló pedagógu­sok úgy nézik az oktatás, a nevelés ügyét ebben az iskola­évben, hogy részben a végre­hajtók, részben a kritikusok szemével állapítják meg, mi jó, mi lenne még jobb, s hogyan is valósuljon meg az elképze­lés. Benke Valéria művelődés- ügyi miniszter az egyik rádió- nyilatkozatában mondotta: „A mai diákok és pedagógusok sorsa az úttörők sorsa.” Való­ban, ők próbálják ki mindazo­kat az eljárásokat, módszere­ket, amelyek alapjául szolgál­nak majd az újnak, a végle­gesnek. Ezt a töprengést, ezt az úttörő munkát tükrözte ez a vita is, mert erre engednek következtetni a hozzászólások. Központi kérdés minden is­kolatípusnál a tanulók túlter­helésének megszüntetése. Ezt elsősorban a jó tankönyvekkel, az iskolában pedig jó módsze­rekkel lehet megvalósítani. Ezért emelt szót a vitán Sza­bó Béla tanár azellen, hogy például a VII. osztályos orosz könyvet azért adták ki új kiadásban, azért írták újra, hogy csökkentett anyagot ad­janak a diákok és tanárok ke­zébe. S mi történt? A tavalyi 70 oldalas könyv helyett meg­jelent most 120 oldalban ugyanaz, lényeges változás, il­letve csökkentés nélkül. Joggal veti fel ilyen esetben a peda­gógus, hogy miért volt erre szükség? EHHEZ KAPCSOLÓDOTT még néhány hozzászólás, ame­lyeknek az volt a lényege, hogy a 45 percre csökkentett órák alatt nem minden esetben le­het elsajátíttatni a növendé­kekkel az anyagot. Részben azért, mert a tankönyvek nem gyakorlatiasak, nem lényegre törők, hanem a nehéz mondat­fűzés, a mesélgető tartalom in­kább megnehezíti a lényeg, a megtanulandó kiválasztását. Példa erre a most kísérletkép­pen kiadott IV. osztályos föld­rajzkönyv. Jogos a kívánság, amely nemcsak ezen a vitán hangzott el első ízben, s való­színű, nem utoljára, hogy a tankönyveket ne cserélgessék szinte évente, hanem olyan pedagógusok írják, akik a gya­korlatban győződtek meg ar­ról, mit jelent a gyermek ér­telmi színvonalához mérten megszerkeszteni a tananyagot, s hogyan lehet 45 perc alatt az anyag nagyobb részét az isko­lában megtanítani. Másik lényeges kérdés, ami felvetődött, az, .hogy az isko­lákban általában egy politech­nikai terem van, ami főleg a műszaki ismereteknek gyakor­latban való elsajátítására van felszerelve. Fúrnak, faragnak, reszelnek a gyerekek, de a VII—VIII. osztályos lányok tantervében főzés, sütés, gyú­rás és befőzés szerepel. Ez megvalósíthatatlan a jelen kö­rülmények között, mert hiába van tisztán tartva a műhely, mégis elképzelhetetlen a vas­reszelékek között például gyúr­ni vagy éppen befőzni. Erre vagy sürgős megoldást kell ke­resni, saját erőn belül, vagy csak akkor kell ilyenfajta tan­tervet összeállítani, ha már az anyagi körülmény minden te­kintetben biztosítva lesz. AZ ISKOLAREFORM célki­tűzései között első helyen sze­repel az, hogy az élet és az iskola között eleven kapcsola­tot kell létesíteni. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a tanítan­dó anyaghoz megfelelő szem­léltető eszközök álljanak a pe­dagógusok rendelkezésére. Ezek egy része megoldható há­zilag, el is készítik a nevelők, de a térképek és mikroszkó­pok, preparátumok és fizikai, kémiai felszerelések nem old­hatók meg ilyen könnyen. A gyakorlat az, hogy a megyei tanács művelődési osztályához kell benyújtani a szemléltető anyagok igénylését, s ők utal­ják ki. belátásuk szerint, az eszközöket. Ez nem mindig válik be, mert nem az igé­nyeknek megfelelően jön az iskolai eszköz, így fordult elő például az, hogy a káli iskolá­nál most már három csontváz van, viszont mikroszkóp nincs. Hogyan lehet feltételes mód­ban a természettudományos tárgyak megértését elősegíteni, ha a pedagógus a sejt szerke­zetét csak felrajzolja, és a kö­vetkezőt mondja hozzá: „ha láthatnátok, ezt látnátok!” — Vagy elhiszik a gyerekek, vagy nem. Mindenesetre ilyen vak­hit alapján nem célravezető a természettudományi tárgyak tanítása. Ezért tartozik szoro­san az iskolareform célkitűzé­seinek megvalósításához a szemléltető eszközök tervszerű megrendelése és elosztása- is. A VITA AKTÍV és nagyon komoly volt, a nevelők teljes egészében ismerik a tervezetet és annak szellemében végzik további munkájukat. Á. E. FÉTERVASARA: Nincs előadás. egyezmény keretében. Kanadában is műsorra tűzik a Szcrjózsát, a Karlovy-Vary-i fesztivál nagydíjas filmjét. ★ A II. Nemzetközi Bábfilm Fesztivál bíráló bizottsága az első díjat Tmka Szentivánéji álom című filmjének ítélte oda. A második díjat A szerel­mes felhő című szovjet és A faragott sárlcány című kínai film nyerte el. ★ A francia nőszövetség fűm* díját ez évben a Normandia— Nyeman című szovjet—francia koprodukciós film nyerte. «aiiiMiiiiMlnatiiMiiiiiiiMi«iiiiB,iiiiaiiii;li,«i.Si,i.iiiiiiii!ii,.i. i iiiiiiauiiiiiiatiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitfiii^iiii « .iiiiiiiiiiiiiiiiiii iaiii iiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii'HiiiiiaiiiiiaiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiitiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiitM EGRI VÖRÖS CSILLAG: A megbilincseltek. EGRI BRÖDY: A kicsi. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Ember a medvebőrben. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Rózsák az államügyésznek. HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Az Eiffel-torony árnyékában. HATVANI KOSSUTH: A próba folytatódik. HEVES: Rangon alul. FÜZESABONY: Nincs előadás: műsora Egerben, este 7 órakor: BEKOPOG A SZERELEM (Bianco bérlet.) Átányban, este 7 órakor: ŰRI MURI MIHAIL 1SZAKOVSZKJJ I960. OKTÓBER 28., PÉNTEK SIMON 60 évvel ezelőtt. 1900-ban szü­letett MIHAIL ISZAKOVSZKU szovjet költő. Versei, amelyek­ben közérthetőségre és stilizált népi ességre törekszik, 1921. óla jelentek meg. Legnépszerűbbek tömegdalai, a második világ­háborús versei, amelyek nevét hazája határain túl ts ismertté tették (TtlZECSKE, KATYUSA). VÁLOGATOTT VERSEI 1954- oen magyarul is. megjelentek. Az életművének csúcspontját je­lentő Ének Oroszország­ról című verséből idézünk: Mondd meg. hány éjszakán ót virrasztottál a rét füvén, s őrizve tárnát, műhelyt, kohók tüzét. ; ; Vetettél és arattál s olvasztva érceket, erdőket földredöntve, hegyeket mozdítva meg, bátran kitartva hordlad nehéz keresztedet. . . 465 évvel ezelőtt, 1495-ben, e napon született LUIGI ALAMANN1 olasz író. Komédiákat (Antigone, Flora) és stancákat irt. Medici-el- lenes magatartasa miatt hazájából Franciaországba kellett mene­külnie. * 200 évvel ezelőtt, 1760-ban született ANDREJ VORONIHIN orosz építész, a klasszikus stilus legjelentősebb orosz művésze. Fő mű­ve a leningrádi BÁNYÁSZATI FŐISKOLA, amelynek kollonádjai e stílus remek alkotásai. • 80 évvel ezelőtt. 1880-ban, e napon született ABRAM IOFFE szovjet fizikus, a leningrádi Röntgen Intézet (1918.) és a Fizikai- Technikai Intézet (1921.) megalapítója. Munkássága fontos a kris­tály-fizika terén és a fény anyagi részecskékből álló összetételét bizonyító kísérletei szempontjából. • HATVÁNY LAJOS író ma 80 éves. Fontosak Petőfiről, Adyról, Bródy Sándorról, Pliniusról írt regényes életrajzai, az IRODALMI TANULMÁNYOK című kötete, regényei és elbeszélései. • 20 évvel ezelőtt, 1940-ben, ezen a napon az olasz fasiszta csapa­tok Albániából kiindulva, megtámadták Görögországot. Hamaro­san vereséget szenvedtek, mert 1941. márciusában a görögök visz- szafoglalták területeiket. A Ma éjjel meghal a város című új lengyel film alkotói Drezdába utaztak külső felvé­telek forgatására. A film ren­dezője, Jan Rybkowski, Ursula Modrzynskát bízta meg a női főszerep eljátszásával. A fiatal művésznő legutóbb Aleksan- der Ford Keresztesek című nagyszabású filmjében ját­szott. A Variety című lap kritikusa el­ismeréssel ír a Szerjózsa című szovjet filmről. Kitűnőnek tartja a rendező munkáját, a film meséjét és a főszerepét játszó kisfiút, Borja Barhatovot. A cikk írója javasolja, mutassák be a filmet az USA-ban, a szovjet—amerikai kultúrcsere­-Hold/ ja/vos: EJ i. zt a történetet is (mint sok mást), a véletlen dobta elém. Egy művezető is­merősöm beszélte el, akivel néhány év után, nemrégiben ismét találkoztam. Ismerősöm nagyszerű ember, kitűnő mun­kaerő, szolid családapa, talpig becsületes, hanem egy hibája mégis akad, ha beszélni kezd, folyik, ömlik belőle a szó. Kü­lönösen a hálás hallgatónál nem ismer határt, s így tör­tént, hogy azon a bizonyos va­sárnap délelőttön háromszor sétáltuk végig a Széchenyi ut­cát — beszélgetve. Azaz bocsá­nat, ő beszélt, én hallgattam, s az eredmény íme — tessék: — Ismered az üzemünket — kezdte ismerősöm, mialatt az Ady-híd felé bandukoltunk — nem nagy üzem, két-három- száz dolgozó mindössze, de ki­tűnő gárda, jó kollektíva, olyan, mint egy nagy család. Különösen mióta új igazgatót kaptunk, azóta egészen más élet pezseg a gyárkapun belül. Az emberek szeretik, tisztelik, valósággal apja mindenkinek, öreg veterán, de most nem ró­la akarok beszélni, az ördögbe is, olyan történetet kapsz tő­lem, kész színdarab, kár, hogy nincs valaki drámaíró ismerő­söm, annak lenne jó. Persze, te csak elbeszéléseket írsz, ami jóval könnyebb: bevezetés, tár- \ gyalás, befejezés, kész, ha időm lenne magam is megírnám. Jó, ; jó, azért nem kell megsértődni, lehet, hogy húsz év múlva el­jutsz te is a színdarabírásig, az se olyan nagy dolog, első fel­vonás, második, harmadik, egy rendező ismerős, két hónap múlva premier, befutottál, s ömlik a pénz. Szóval, szóval, ismered az üzemet, néhány igen kitűnő brigádunk van, hanem a legjobb, a legnagyobb százalékot elérő a Supka-bri- gád. Hegesztők, olyan szak­munkások, hogy ... Ne... ne gondold, mindössze hárman vannak, illetve voltak, ami­kor ... de legjobb lesz elölről kezdeni. A Supka Károly negyven éves. A kisujjában van az egész hegesztés, nagy, be- hemót ember, akkora praclik- kal, hogy tinót lehetne vele agyoncsapni. Már pocakosodik, özvegy édesanyjával lakik, so­vány, keszeg, kis asszonyka — akinek ez a behemót ember még mindig „kisfiam”. Supká- nak egyetlen szenvedélye a sakk. El-hal érte, s munka után órákig tartó sakkcsatákat vív a gyár kultúrtermében, a brigád másik tagjával, a Ko­vács Bandival. Ez a Kovács ugyanolyan be­hemót, mint Supka, két évvel fiatalabb és nem olyan szelíd. Hirtelen, pillanatok alatt pap­rikavörössé válik az arca, ha felmérgesítik. A ragadványne­ve is „paprika” lett, s a szak­társaknak elég „szögediesen böszélni”, máris ugrik. Kovács a Hóvérénél lakik, s roppant lenézi a sógorát, mert nem ért a sakkhoz. A brigád harmadik tagjf\, Kenéz István. Fürge, alacsony, sovány ember. Supkából há­rom ilyen kitelnék. Harminc- három éves és mindene a hor­gászat. Ha egyszer kedved szoty- tyanna megírni a halászok könyvét, Kenézzel beszélj, az agyában hemzsegnek a hor­gásztörténetek. Nyilván a pe- cázás hosszú óráiban találta ki őket, de hát ki látott már hor­gászó embert, történetek nél­kül? Kenéz egyedül él, nagyon szép különbejáratú bútorozott szobában, ha nem dolgozik és nem horgászik, az akváriumá­val bíbelődik. Társaságba nem­igen jár, a nőket kerüli, volt egy szerelmi csalódása és ő is agglegény. ILI ért éppen ez az érdekes az egész dologban. A brigád mindhárom tagja ko­nok agglegény. Kedves, jó cimborák, egészséges emberek, beszélhetsz velük bármiről, ki­tűnő társalgók, de ha nőre te­relődik a szó, faképnél hagy­nak. Talán ezért is értik meg egymást a brigádban annyira, mert közösen kerülik a nőket. Nehogy azt hidd; nem beszél­nek tiszteletlenül a gyengébb nemről, nem, csupán nem és nem nősülnek. Pedig jól ke­resnek, s a gyárban is akadna egy-két asszony, aki szívesen vállalná akármelyiket férjnek. Szóval, néhány hónappal ez­előtt megszaporodtak a he­gesztési munkálataink, s egy hegesztőt vettünk fel. Gál Sán­dornak hívták, Kováccsal egy­idős, hosszú, szikár ember. Szabolcs megyei, két éve vált el a feleségétől. Hol itt, hol ott dolgozott ezalatt a két év alatt, nem lelte helyét. Hozzánk is a legényszállás miatt állt be — tudod, nemrégen építettük —, szóval munkába lépett. A bri­gád három régi tagja szívesen fogadta, hiszen Gál is asszony nélkül volt, sőt olyan ember, akit tönkre, otthontalanná tett a nő! Megfigyeltem őket, úgy beszéltek vele, ahogy beteggel szokás, segítettek a munkában, s az uzsonnánál hol egyik, hol a másik kínálta meg süte­ménnyel. vagy a vasárnapi rántotthús-maradékkal. |Z omolyan mondom, ne- ^ kém is örömöm tellett a négy emberben, jó, szép munkát végeztek, s jóval a normán felül. Kenéz különösen örült az új szaktársnak, mert az nagyon sokszor elkísérte horgászni, s Kenéz szerint igen tehetséges halfogónak bizo­nyult. Mondanom sem kell, hogy a Supka-brigádot ezután még jobban viccelték. Munkahelyü­ket az „agglegények klubjá­nak” nevezték el, s a sima munkadarabjaikon egyre több krétával rajzolt női aktokat láthatott az ember. Tudod, van önképzőkörünk, s egy igen te­hetséges rajzolónk, akit a sza­kik ezer ötlettel láttak el, hogy Supkáékat bosszanthassák. Egyik reggel például hallom, hogy nevet az egész részleg, odamegyek az „agglegények klubjához”, hát látom, hogy a tartály falán nagyszerűen meg­rajzolva Supka sakkozik egy női akttal, s alatta a felírás: „Matt az aktnak!” Persze, Kenézt sem hagyták ki a játékból, őt Gállal rajzol­ták le, amint édes kettesben az üzem egyik darujával hor­gásznak a folyó partján. ... nem, nem sértődtek meg, hogy is gondolod, hiszen tré­fa, vicc az egész, s hidd el, jobban megy a munka is, ha az emberek vidámak, nálunk pedig, mióta az új igazgató le­tette a nadrágját, nemigen látsz komor arcot. De kérlek, ne szólj közbe, mert... no, hol is hagytam abba? U1 gyszóval, Gál belestim- melt a Supka-brigádba. olyannyira, hogy hol az egyik­nél, hol a másiknál vacsorá­zott, vagy ebédelt vasárnapon­ként. Soha még csak hangos szót sem lehetett hallani a „klubból”, hanem az egyik nap, amint éppen arrafelé já­rok, hallom ám, hogy vitatkoz­nak. Egy oszlop mögé bújtam, s látom, Kovácsnak ugyancsak vörös az ábrázata, s jönnek be­lőle a szavak: — Azt hittem, Sándor, ele­ged van a nőkből! Csak nem ment el az eszed! Nősülni akarsz? Mi a fene bajod van, azt mondd meg. Jó szállásod van, a kereset se kutya, szó­rakozol, ránk se panaszkod­hatsz, most kezdesz megkótya- gosodni öreg korodra? Gál mintegy védekezéskép­pen, a pajzsot maga elé tartva, csendesen, halkan válaszolt: — Ügysem értitek meg, Ban­di! Nekem otthon kell! El sem tudjátok képzelni, milyen jó, ha van egy feleség, otthon, ha szeretetet kap az ember. Nek­tek aránylag könnyű, Karcsi­val, neki ott az édesanyja, ne­ked pedig a nővéred. Pistáról nem beszélek, 6 már megéget­te a száját valamikor a meny­asszonyával, kissé nőgyűlölá lett! De én hiába no, én tus-

Next

/
Thumbnails
Contents