Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-28 / 255. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Acélerdő AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 255. szám Ara 50 fillér 1960. október 28., péntek Elpocsékolt milliók Előfordul, hogy egy-egy ember kiseb b-nagyobb érté­ket ellop a gyárból, a szö­vetkezetből, s ilyenkor a dolgozók teljes egyetértésé­vel találkozik a vétkes megbüntetése. Ez természe­tes, mert a közös vagyon védelme egyre inkább az emberek új kötelezettségei közé tartozik. Mégis, sok esetben lehetünk tanúi, hogy nemcsak a tolvajok, de a felelőtlen emberek, s az őket takargató jófiúsko- dók is tetemes károkat okoznak a társadalomnak. Ezt nem kell különösen bi­zonygatni. bár nem árt né­hány példát említeni, hogy nyilvánvalóvá váljék: sok még a tennivaló, sok száz­ezer és millió forint úszik még el ilyen módon me­gyénkben is. Azt, hogy ez így van, bizonyítja, hogy egyik üzemünkben közel egymillió forintot tesz ki az a kár, amely a dolgozók egy részének felelőtlenségéből adódik. Nem vigyáznak lel­kiismeretesen a rájuk bí­zott gépekre, pedig a géptö­rések miatt kárbament munkaidőben egymillió fo­rintos értékű árut termel­hettek volna. Egymillió fo­rint csupán egy üzemben. Ez, ugye, sok? Mégis, aki azt hiszi, hogy ezek a fele­lőtlen emberek — akik nem törődve a közös értékkel, tönkretették a gépeket, s elpazarolták az egymilliót — megtérítették volna a kárt, azok tévednek. Leg­feljebb egész kis töredéke került vissza az egymillió forintnak a társadalom kasszájába. Azok pedig, akiknek kö­telességük lett volna ezt az óriási összeget megmenteni, akiknek módjukban állt volna, kemény felelősségre vonással — ha már a neve­lőmunka nem használ — gá­tat vetni a selejtgyártásnak, nem tettek megfelelő intéz­kedést. Álhumanitásból, ké­nyelmességből elnéztek a hibák fölött, nem vállalták a jogos büntetés kiszabásá­val járó népszerűtlenséget. Ilyen eseteknek tanúi le­hetünk a mezőgazdaságban is. Egyes termelőszövetke­zeteknél a nagyobb hangú brigádok „kiharcolják" ma­guknak, hogy az általuk művelt területért, a szoká­sosnál több munkaegységet adjanak. A vezetők egy ré­sze pedig, hogy „megőrizze tekintélyét és népszerűsé­gét”, teljesíti a jogtalan igényeket. Teljesíti a többi szorgalmasan dolgozó szö­vetkezeti tag kárára, telje­síti a közösség rovására, hogy „jó fiú” legyen a nagy hangúak előtt. S ezek között az emberek között — akik elnézik a tár­sadalmi vagyon ilyesfajta herdálását, akik olcsó nép­szerűségből engednek — szép számmal vannak kom­munisták is. Pedig a jófiús- kedás, a hibák fölötti szem- húnyás, egyáltalán nem kommunista erény, nem kommunista jellemvonás. Ezer érv szól mellettünk, a felelősség mindannyiunk vagyona iránt, hogy még apróbb esetekben sem, de különösen milliós tételek­nél ne hányjunk szemet a lazaság, fegyelmezetlenség fölött, hanem kommunista módon bírálva a hibát vé­tőket, védjük minden csa­varját a gyárnak, minden fillérjét a szövetkezetek­nek. Miért hagynánk, hogy fe­lelőtlen emberek zsebünk­ben, a társadalom zsebében vájkáljanak, s milliókat emeljenek el, felelősségre vonás nélkül? Cserélik Egerben a telefonkábeleket Városszerte felújítják a te* lefonvonalakat. A kábeleket kicserélik, s míg a csere tart, néhány előfizető telefonját nem tudja használni. Ez a „za­var" legfeljebb 24 óráig tart, de maximálisan 48 órát vehet igénybe. A posta kéri előfizető­it, hogy a másfélmillió forintos munka során beálló rövid za­varokért ne keressék azonnal a telefonközpontot, mert a za­var oka a kábelcsere. Ezzel a korszerűsítéssel a város tele­fonhálózata egyúttal bővül is. A kulturális alapból Az elmúlt napokban érkezett haza Lengyelországból két­hetes ott-tartózkodás után az erdőtelki Új Élet Termelőszö­vetkezet tagjainak egy csoport­ja. A külföldi üdülésben és ta­pasztalatcserében részt vett csoportot a termelőszövetkezet elnöke vezette. Ezt az utat a termelőszövetkezet 2 százalék­ban megállapított kulturális és szociális alapból fedezte a részvevők részére. Cs. Ádám Éva: VITA AZ ISKOLAREFORMRÓL ★ Holdi János: HÁROM MENYASSZONY ★ Pataky Dezső: ACÉLERDŐ ★ Gyurkó Géza: TÁRLATNÉZÉS KÖZBEN ★ KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK ★ HÍREK — SPORT November elején országszerte megkezdődik a KISZ-oktatás November elején országszer­te megkezdődik a KlSZ-okta- tás. Az 1958—1959-es oktatási évben százhúszezren, tavaly körülbelül kétszázezren tanul­tak, a jelek azt mutatják, hogy az idén ennél is több lesz az oktatásban részt vevők száma. Ebben az oktatási évben jó­val többen jelentkeztek okta­tásra a KISZ-en kívüli fiatalok ; közül is. különösen a szocialis­ta cím elnyeréséért versenyző ; ifjúsági brigádokban dolgozók közül. Falun a nemrég meg­alakult termelőszövetkezetek­ben is indulnak politikai kö­rök. (MTI) A jövőben még nagyobb súllyal foglalkoznak az állal tenyésztéssel űrkén A jövedelem ötven százalékát az állattenyésztés adja Erket a múltban jóhírű állat­tenyésztő községnek ismerték. Az egy évvel ezelőtt alakult Új Barázda Tsz tagjainak elha­tározása alapján azonban ez a jó hír a jövőben csak növeked­ni fog. A közös gazdaságban ugyanis úgy tervezik, hogy a következő esztendőben már na­gyobb súllyal foglalkoznak ál­lattenyésztéssel, neveléssel, mint az első gazdasági évben — legalább úgy, hogy a jöve­delem ötven százalékát ez, a másik ötven százalékot pedig a növénytermesztés adja. A terv megvalósítását rész­ben a sertéshizlalás, szarvas­marhahizlalás fejlesztése, rész­ben a tenyészállatok — első­sorban tenyészbika és tehén — nevelése segíti majd. Egri előadó a budapesti TIT klubban A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat földrajz, föld­tan és geofizikai szakosztályá­nak a budapesti, Kossuth Klubban, október 26-án meg­rendezett klubestjén dr. Ud­varhelyi Károly egri főisk. ta­nár tartott előadást. Az előadás címe: A Bükk-hegység új arca Volt, amelyhez színes vetített- képes kísérőműsort láthatott a nagyszámú érdeklődő. 4 második és harmadik ötéves tervben: Uj vágóhíd, új gyárak, deltavágáuy, iparvágány épül Egerben A második és harmadik öt­éves tervben új létesítmények egész sorát kell megépítenünk Egerben; ezzel egy időben a várospolitikai távlati fejleszté­si tervben megszabott iparte­lepítési feladatokat is meg keli oldanunk: a város belső terü­letén levő gyárakat, nagyválla­latokat, üzemeket a város déli iparterületére kell „átköltöz­tetni”. A Heves megyei Szesz­ipari Vállalat már elfoglalta új helyét a Sas úton; azt terve­zik, hogy a Somogyi Béla 1. szám alatt székelő szi kvízüze­met is áthelyezik ugyanide — illetékesek egy gyümölcsszörp feldolgozó üzem kialakításával foglalkoznak. Uj vágóhíd épí­tését tervezik a Külsősor utcá­tól délre — már kijelölt terü­leten — 1962 és 1965 között. A szétszórt, korszerűtlen sütőipa­ri üzemek helyett új kenyér­gyár létesítése is szükséges Egerben. A kenyérgyár a Külső­sor utca környékén épülő új vágóhíd megvalósítása után — a jelenlegi vágóhíd helyére ke­rülne. Ésszerű lenne ez tut el­helyezés azért is, mert közel lenne a malom, a sütőipari raktárak, és a vasút az új gyárhoz. A kenyérgyár kivite­lezésének időpontja: 1965 után. Szóba kerülhet egy tufakő- gyár létesítése a Kistályai úton. A tufakögyár a most üzembe helyezett gépesített tu- faköbánya termelésére, a bá­nyában kitermelt tufakövek feldogozására épülne. Előre­gyártóit épületelem-üzem léte­sítése is várható — 1961 után — a várható nagytömegű épít­kezések miatt. Kevéssé anyag- igényes gyárak, vagy üzemek kialakításának tervével is fog­lalkoznak; e kevéssé anyagigé­nyes üzemeknél elsősorban gyógyszergyár, müszergyár. vagy más hasonló létesítmé­nyekre gondolnak a tervezők, s az ipari létesítmények ter­vezését irányító felső szervek. E kérdésekben a döntést 1961 után mondják ki. Az eger—demjéni és fedé- mesi gázelőfordulással kapcso­latban is szép terv született: gázszolgáltató vállalat létreho­zása. Megvizsgálják szakembe-, reink a melegvíz-nyerés lehe­tőségét is, s foglalkoznak an­nak hasznosításával. Tanul­mányozzák a közeli' olaj-, lig­nit- és barnaszéntelepek adott­ságából folyó ipari üzemek lé­tesítésének kérdését. Az ilyen természetű üzemek létesítése a második ötéves terv és a ké­sőbbi idők feladata. A vasúti közlekedés teher­mentesítése, szervezettségének ésszerűbb kialakítása is fontos feladat a második és harmadik ötéves tervekben. A nagyállo­mást tehermentesítik a gyor­sabb vasúti (különösen a te­her-) forgalom érdekében. A Tihamértól kiindúlóan egy úgynevezett „delta-vágányt” építenek az Eger—Füzesabony vasúti vonal felé. Üj iparvá­gány leágazások megépítésére is szükség lesz — a város déli részén települő üzemek miatt — a nagyállomásról és a Tiha- mér-állomásról. Az új iparvá­gány-leágazások, a deltavágány megépítésére a második ötéves terv időszakában kerül sor. A budapesti Hajtóműgyár egri telepének KlSZ-szerveze- te, amely a közelmúltban vette fel a proletárhatalomért vívott harcban hősi halált halt Aszta­los János vezérőrnagy nevét, szobor-leleplezési ünnepséget tart holnap délután a gyár ud­varán. Asztalos János mell­szobrát Bors István, a Képző- művészeti Főiskola V. éves haligatója készítette el társa-' dalmi munkában a hajtómű­gyári kiszisták kérésére. A szobor-leleplezési ünnepségen részt vesz Asztalos János özve­gye és öccse, valamint a buda- • pesti Asztalos János munkásőr-, ezred küldöttsége. Az ünnepségen Báry József, Eger város KISZ-bizottságának' titkára mond ünnepi beszédet. Egy hét alatt végeztek ütvén hold cukorrépa szedésével lenken Annyi cukorrépánk lett eb­ben az esztendőben, hogyha két teherautó nekiállna, s éjjel­nappal - hordaná a vasútállo­másra, hát két hétig is lenne dolga — mondják, a tenki Béke Tsz tagjai, s igazuk van. Való­ban, kiváló terméseredménnyel dicsekedhetnek ebben az évben Ülést fart az egri Városi Művelődési Ház tanácsa A Művelődési Ház tanácsa a társadalmi vezetés megszilár­dítását igyekszik biztosítani. Ez a szerv hivatott arra, hogy a legszélesebb néprétegekböl jövő javaslatokkal hozzájárul­jon ahhoz, hogy a Művelődési Ház be tudja tölteni kultúrpo­litikai feladatát. A tanács no­vember 2-án a Városi Művelő­dési Házban tartja rendes ne­gyedévi ülését. a közös gazdaságban: átlago san háromszáz mázsa cukorré pát takarítottak be egy holdról és egy hét alatt betakarítottál 50 holdnyi termésüket. — OKTÓBER 28-AN este. fél nyolckor a Természetűi- dományi Ismeretterjesztő Társulat klubjában Egerben, dr. Földi Pál, a marxista esti egyetem vezetője, a földrajzi szakosztály elnöke tart elő­adást Az ateista propaganda időszerű kérdéseiről címmel. Hol tartunk most? Egy j példa talán elég lesz arra, j hogy hol. A falusi moziké, amelyekre most már millió­kat költ egy év alatt a He­ves megyei Moziüzemi Vál-1 lalat. Vagy csak a ézihalmi < mozié egyedül. Több mint 5 félmillió forintot fordított 1 csak erre az egy mozira a j megyei vállalat. Termét j farostlemezzel borították, s í műbőrrel burkolták. Száz­hatvanöt négyzetméteren i olyan anyagokkal, amelyek < ára négyzetméterenként 120 1 forint. S nemrégen normál), vetítőgépekkel szerelték félj gépházát. E két gép maga [ nyolcvanezer forintba ke­rült. S mindez egy alig ltd- j romezer lelket számláló( községben található. Itt tartunk most, s ebből 1 nem nehéz következtetni j arra sem, hogy hová fejlő­dünk újabb néhány észtén- J dó múlva. (w)-4 szarvaskői bányában, az 58-as számú frontfejtésen, kísérletképpen bevezettek az acéltamos biztosítást. Nagy jelentőségű esemény ez a bánya történetében. Az új, korszerű biztosítási rendszer mellett gazdaságosabban termelhet a bánya. A képen Simon Sándor elvtársat láthatjuk?-az üzem fiatal mérnökét. Hogyan vi­selkedik a lám a ránehezedő roppant kőzetnyomás alatt — ezt magyarázza a front bányá­szainak. (Riport az 5. oldalon) ■ • 1 (Foto: Pitisy)- V. v. • , t v i -..-...íj...:-. . » k I Szobrot állítanak a Ha f tóműgyár hiszistái a mártírhalált halt Asztalos Jánosnak

Next

/
Thumbnails
Contents