Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-26 / 253. szám
1960. október 20., szerda NEPÖJSAG s A CUKORGYÁRTÁS TITKAI Tehervona tszerel vények és répahegyek, végig, ameddig a szem ellát. Csúcsforgalom a cukorgyárban. „Teljes gőzzel” dolgozik az Elfa-vízágyú, a lűgzó-állomás, a cukorfőző gépek és a centrifugák. Régi és új munkások, háznagyságú gépek. parányi laboratóriumi felszerelések összműködése szükséges ahhoz, hogy a földes, sáros répából „kristálytiszta”, édes cukor legyen. Gyárainkban aránylag rövid Idő alatt kell előállítani olyan cukormennyiséget, hogy mindnyájunknak jusson belőle az év minden napján és messzi külföldre is szállíthassunk — valutáért és cserébe, a nekünk adott traktorért, műtrágyáért, energiáért és gépekért. Hogyan készül a cukor? Akik a Hatvani Cukorgyárban dolgoznak, azok közül sem tudja mindenki. Akkora ez a világéletében szitás lett volna. A centrifuga a kristályszem cséket és a főzés során keletkezett különböző szirupokat leválasztja, megtisztítja. Annus Nándor széles vállán megfeszülnek az izmok, leemeli a kalapot és máris kész a hófehér kristálycukor. Félreértés ne essék, most nem arról a kalapról van szó, amelyet a nős emberek viselnek, vagy némely háznál az asszony visel. A cukorgyárban kalap leemelésnek mondják azt a folyamatot, amikor a cukor- gyártás befejezése után ellenőrzik a cukor minőségét. ISeltó: 50 kilogramm Felvonó röpíti egy emelettel feljebb a hófehér cukrot- Emberi kéz hozzá sem ér. Előre elkészített, tiszta papírzsákba gép tölti be a kész árut. A zsákra előre ráírták: fogyasztói ár: 10,60. Nettó: 50 kilogramm. Katona Mihályné arra vigyáz, hogy az előírt súly pontosan meglegyen. A mázsa pontos, csak ügyelni kell rá. Minden rendben, egy mozdulat és a csuzdán máris szaSzegedi Istvánná kötöző, lezárta a zsákot. Lesz cukor az idén, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. (Kiss Béla felvételei) keze alatt, ö felelős mindenért a centrifugától a csomagolóig. A munkások nagyobb része csak idénymunkán van a gyárNagy figyelmet és testi erőt kíván a lúgzóállomás gépeinek kezelése. Az emberek vigyáznak, nehogy baleset történjék. gyár, mint egy falu. Területe nincs olyan nagy, mint Kisfüzes, Szarvaskő, vagy Nagy- kökényes, de nehezebben áttekinthető. A gyárban pedig többen dolgoznak, mint ameny- nyien az említett három község bármelyikében laknak. Száz ember munkáját végzi a vízágyú — Sok ilyen ágyút kellene gyártani — nevet felém egy tréfás kedvű, nagybajuszú férfi. Elfa-vízágyúval végzik a Hatvani Cukorgyárban a répa vagonból való kirakását. Nehéz fizikai munkától szabadítja meg ez a szerkezet az embereket. Kézi erővel, lapáttal—villával nemcsak nehéz volt ez a munka, hanem rendkívül' kellemetlen, mert egyáltalán nem tartozott az úgynevezett „tiszta” munkák közé. — Ezzel a módszerrel és kedvező körülmények között az egész gyár folyamatos répaellátását biztosítjuk. Százszáztíz ember munkáját végzi a vízágyú és az sem közömbös, hogy sokkal olcsóbban — magyarázza a gyár műszaki embere. Bő vízzel mossák, bent a gyárban gépekkel szállítják és szeletelik a répát. Széles csatornán óriási „katlanba” ömlik a répaszelet, Bodó János és társai határozott, gyors mozdulatokkal nyitják fel a súlyos vasajtókat, széles tömlőből erős vízsugarat engednek a szeletre. Lúgozzák a répát. Itt történik a répaszeletből a cukor „kinyerése”. Ma már korszerű lúgzóberendezése van a hatvani gyárnak. De a második ötéves terv során modem J. diffúziós-berendezés épül nálunk — büszkélkedik a munkavezető. — A jelenlegi munkafolyamat még szakaszos, de majd az új beruházások megvalósítása után a répaszelet betöltését és kinyerését folyamatossá teszik. Amíg pár szót váltottunk a munkásokkal, a lúgzóban nyert lé különböző technológiai folyamatokon ment át. Kristályosításra tettük alkalmassá — mondták a szakemberek. Tíz éve 45 fokos melegben Széles vaslépcső visz fel a gyár következő emeletére. Meleg gőz, pokoli forróság csapja meg az embert. Háznagyságú katlanok sorakoznak egymás mellett, a léghőmérő 45 fokot mutat. Félmeztelen emberek irányítják a cukorfőző állomás munkáját. Így is folyik rajtuk a víz. — Tizenkét éve vagyok cukorfőző, megszoktam a meleget — mondja Kiss József. Szemét közben le sem veszi ^ mintáról, a kristályosodást ellenőrzi. — Minden ■endben, kifo- Astalan lesz a 'kor — moso- yog vidáman. — Odabent kicsit melegebb van — mutatok a cukorfőzőgépek felé. — Valamivel. De nem is ez a lényeg. A 60—65 százalék cukrot tartalmazó sűrű lé kristályosítása vacuum alatt történik, vagyis a vizet 100 fok alatt párologtatjuk el. Erre azért van szükség, hogy a főzési folyamat alatt a cukorbom- lást megakadályozzuk és a főzési időt lerövidítsük. Gondosan ellenőriznünk kell a gépeket. Nem tikkad- latunk el, akármilyen hőséget fújnak is ránk ezek a fémtestek. Leemelik a „kalapot“ A másik teremben is zúgnak, zakatolnak a gépek, és hőségben dolgoznak az emberek. Kövér izzadságcseppek görögnek arcukon, hátukon. A centrifugák közelébe értünk. Deban, de sokan minden szezonban visszatérnek. Minden esztendőben új emberek jönnek, Hatvanból, Jászfényszaruról, Hortról és Túráról. Meg kell őket ismertetni a géppel, tanítani, nevelni kell őket. Nem könnyű, de szép feladat. — Örömmel csinálom, mert 1922-ben szivattyúkezelő gyerekként jöttem ide. Nem felejtettem még el, hogy milyen jólesett nekem akkor a bátorító, jó szó. Peszleg Ferencet hívta a kötelesség, sok a munka, éjjelnappal megy az üzem. Az országnak gyártja a cukrot. A fáradságos munkáért köszönet nektek, hatvani munkások. F. L. Kiss József cukorfőző, már tíz éve dolgozik a gyárban. Munkahelyen állandóan 40—45 fok a hőmérséklet. rékvastagságú csövön sűrű, fűszer- és csemegeboltba, vagy barna pép folyik a centrifuga külföldre kerül? Azt előre ne- dobba. Annus Nándor jól meg- héz lenne megmondani, termett, szépszál férfi. Egy-két Peszleg Ferenc majdnem to hete Jászfényszaruról került a éve művezető ebben a gyar- gyárba. Ügy mozog itt, mintha ban. Most 60 ember dolgozik a A világ első kéttörzsű hajója Gorkij városban vízre bocsátották a világ első úgynevezett katamaran-hajóját, amelynek közös fedélzettel összekapcsolt két törzse van. A folyami hajó rakodóképessége 600 tonna. Mindkét törzsbe egy-egy távvezérlésű hajtóművet szereltek. A katamaran gyorsjáratú hajó, igen mozgékony és jobban megterhelhető az ugyanolyan vízkiszorítású közönséges típusú hajónál. Rakományát nem a hajótérben, hanem a széles, nyitott fedélzeten helyezik el. ami jóval megkönnyíti és meggyorsítja a rakodási munkálatokat. Mihail Alferjov, a gorkiji víziközlekedési műszaki főiskola professzora, aki a katamaran műszaki terveit készítette, most olyan kéttörzsű hajókonstrukción dolgozik, amely több mint 100 kilométeres sebességgel halad a vízen. i „A Rajnától a I Francia Középhegy- jségig... Mire szolgál• ! nak a Franciaország- í ban felállítandó német támaszpontok?” — teszi fel a kérdést a L'Express és a kérdés feltevése, ha teljesen jogos is, nem nélkülöz bizonyos naiv ságot sem. Vajon mi célt szolgálhatnak ezek a támaszpontok, vajon miért van szüksége a bonni Németországnak egyáltalán támaszpontokra és pont Franciaországban? A kérdésre nagyon- is egyszerű a válasz, csak egy idézet kell még és egy megálla- \pítás, az egyik ham- rgi lap cikkéből. íme, az idézet: „Ha hűen és eltökélten kitartunk szövetségeseink mellett... visz- szakapjátok szép hazátok egy részét..." — mondotta Adenauer, egyértelműen az Ode- ra-Neisse vonalon túli, lengyel területekre célozva. De hogyan merte ezt kijelenteni Herr Adenauer...? S most a hamburgi lap: „A Német Szövetségi Köztársaság távol áll az elszigetelődé s tői, miután engedélyt kapott, hogy a Bundeswehr számára raktárakat és lőteret létesítsen francia területen...” ... Hát ezért! (-6) Hevesről, a járási tanácsülésről jelentjük A Hevesi Járási Tanács ta- nácsülési meghívóján a következő idézet olvasható: „A tanácstagok a választók akaratát képviselik, rendszeresen meghallgatják választóik véleményét, javaslatait. A tanácstag, mint a dolgozók küldötte foglal állást a tanács munkájával kapcsolatos kérdésekben.” (A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1954. évi 17. sz. határozata.) A meghívó felirata világosan elmondja, miért terjeszti a végrehajtó bizottság a tanácsülés elé azokat a kérdéseket, amelyeknek eldöntéséhez a dolgozó nép küldötteinek véleményét is ki kell kérni. Ma már a költségvetéseket és a munkaterveket nagyon széles fórum vitatja meg és hagyja jóvá éppen azért, hogy az olyan legyen, amilyennek a dolgozók szeretnék, amilyennek valójában lennie kell. Ezen a járási tanácsülésen is két olyan dolog került a tanácstagok elé, amely közvetlen kapcsolatban van a dolgozó nép életével, jövő esztendejével, nevezetesen a költségvetés és a kulturális munka terv. Elsőnek Papp Sándor elvtárs, a járási tanács VB-titká- ra ismertette a költségvetési irányszámokat. A beszámolóhoz, illetve előterjesztéshez 12 hozzászólás hangzott el. A hozzászólók általában helyeselték és elfogadták a tervezetet, néhány kiegészítő javaslat hangzottéi. A napirend másik pontja Kormos Vilmos, VB-elnökhe- lyettes előterjesztése volt, amely a járás kulturális munkatervét vitte a tanácsülés elé. Röviden ismertette az előző év tapasztalatait, s elmondotta, hogy ez a munkaterv már az együttműködés terve, mert a különböző szervek közösen állították össze. Az ismeretterjesztő munka kapcsán részletesen foglalkozott az előadók felkészítési módjával, az ismeretterjesztő munka ellenőrzésével, s ismertette azt a beosztást, amely lehetővé teszi a későbbiek folyamán a jó előkészítést és a rendszeres ellenőrzést. Részletesen beszélt az előadássorozatok tartalmáról, fontosságáról, majd ismertette a munkatervbe foglalt tanfolyamokat. Fontos helyet kapott a munkatervben a termelőszövetkezetek munkaegységszámítási és közismereti tanfolyamának szervezésére irányuló munka. A nők részére egészségügyi tanfolyamokat és különféle háziipari és háztartási tanfolyamok megszervezését írja elő a terv. A művészeti tanfolyamok és klubok szervezésével kapcsolatban is ismertette a terveket. Foglalkozott az ismertető előadás a kiállítások szervezésével, a tapasztalatcsere-látogatások és kirándulások bevezetésével is. A .művészeti munkáról szólva elmondotta, hogy ennek középpontjában a csoportok tagjainak önképzése és a község dolgozói világnézetének formálása kell, hogy álljon. Az előterjesztett munkatervhez nyolc hozzászólás hangzott el. A hozzászólók általában az ismeretterjesztő munka tematikájának sorrendjét, az előadások címét vitatták. A vita lezárásakor oly módon kaptak választ, hogy az előterjesztett tematika nem kötelező, csak irányító jellegű, s minden előadó — felmérve saját csoportjának érdeklődését, képességét — szabadon változtathat akár az előadás témáján, akár a sorrendjén. Variáció egy témára Elolvaslak és megmondom ki vagy. íme az állítás igazolására, egy ugyanazon téma, több típusra hangszerelve. Közeledik a reggel. Hogyan írja meg ezt a ... népieskedő: Felpitymallott az égre igencsak a Nap. Udvara tiszta volt, mintha Mari néném seperte volna a minden reggeli tekenöben való dagasztó:- után, hogy öröm, haj, de nagy öröm volt reá nézni. A Napra, amelyet megperelt már a kokas, megcsodált a szívbéli pacsirta madár, s amelynek feljövetelét előre megjósolta a mindent tudó Szerem Borbála.. Hogy ki légyen ez a Szerem Borbála? Hát ő légyen... az ún. munkásíró: Feldübörgött, mint izzó vaslepény az égre, a vereslő Nap. Hatalmas kohójából izzó, sziporkázó fényt vetett az italboltok vasredö- nyeire, az éjszakai műszakra és a gyárudvarra, ahol az elfekvő készletek várták, hogy rájuk is új és hasznos Nap tűzze kohósugarát. Ohó, e kohó azonban Vasizom János hibájából, aki ugyan tetőtől talpig munkás volt, de még sok csökevénnyel, nem süthetett az elfekvő készletekre... Hogy miértr Hát azért, mert a „harmad-' nemzedék”: Ismét, de másként jött fel a Nap. Pitymallatt ugyan, de ez más pitymallás volt, magabiztos, és célratörő, elszánt, de következetes, újszerű, de mégis magába ölelte az elmúlt évtrilliók napfölkeltéinek minden tapasztalatát. Üj hangot adott, amelyet csak új fülekkel lehet hallani, új és merész hangot a haris, a pacsirta és Mari néni, kinek fiát messzire ragadta sorsa a városba, ahol. mint Vasizom János, testesítette meg a s ummás nagyapa, tsz-tag apa utáni harmadik nemzedéket ... ss az író: Hajnalodik... (egri) lad tovább a zsák. Szegedi Istvánná veszi kezelésbe. Gondosan lezárja, kis fogójával ráteszi az ólomzárat. A zsákraktárba, a hatvani, gyöngyösi Annus Nándor örömmel nézi, hogy a brigád jó munkát végzett. Hófehér a cukor.
