Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-21 / 249. szám

1960. október 21., péntek NÉPÚJSÁG 3 ^PilLcutaJtkíp. [ egeredt az eső. Novem­beri idő! — mondják az emberek és cipőjükkel tapos­sák a sarat. A fák alatt elterü­lő tarka levélszőnyeg egészen átázott már s az októberi szél­ben megrázzák megtépázott lombjukat a fák. Üjabb levél­kék indulnak útnak a föld felé és szinte nesztelenül tapadnak az avarhoz, beletörődve: ott a helyük. Vadgerlepár bújik ősz' sze az egyik gallyon, meg-meg- razzák esőgyöngyös tollruháju- kat és vádlón pislognak a szürke égre. De hirtelen szét­szakadozik az összefüggő fel­hőpalást és leragyog a napsu­gár. Mindenki fellélegzik, a fák, a madarak s az emberek is ... Jól esik ebben az októ­beri nyirkosságban a meleg. Az Utca forgalma megnő, emberek merészkednek ki a kapuk alól, összecsukják az esernyőket, a nők hátrahajtják a kapucnit, s a férfiak kigombolják kabát­juk felső gombját. Néhány gyerek boldogan tapos a tócsá­ba. Kinyílnak a házacskák ab­lakai, az udvaron ruhát tere­getnek. Az utcasarki árus, aki behúzódott egy öblös kapu alá, mégsem mozdul ki, onnan kí- nálgatja portékáját. — Október van! — mondja —, csalóka az Idő... S igaza van. Néhány perc múlva újra elborul az ég s az eső halkan, újra elered ... ÍR. ö.) A gyógyszeripar a mezőgazdaságért A TÚLNYOMÓRÉSZT em­bergyógyászati célokat szol­gáló gyógyszeripar is számos készítménnyel járul hozzá az állatvilág betegségeinek leküz­déséhez. A Chinoin Gyógyszer- és Ve­gyészeti Termékek Gyára majdnem fél évszázada készít állatgyógyszereket, ma már mintegy hetvenet. Nagy jelen­tőségű, hogy a Chinoin az ál­latgyógyászatba is bevezette az embergyógyításban már kitű­nően bevált, úgynevezett szé­les spektrumú, azaz a kóroko­zók túlnyomó többségére ha­tásos antibiotikumának, az Osytetracilinnek, illetőleg az ezzel a hatóanyaggal készített Tetránnak az alkalmazását. A gyár kutatói a Tetránnak egy félszintétikus származékát ál­lították elő és ebből készítet­ték a vénába, valamint az izomba adható állatgyógyásza­ti Tetrán-injekciót, A kétféle injekció hatásos majdnem minden fertőzéses állatbeteg­ségre. Az állatgyógyászati Tetránt poralakban is gyárt­ják, tehát takarmányba kever­ve is beadható. Negyedik alak­ja sebhintőpor. Magyar kutatók nemrég ki­dolgozták a májmételykór ha­tásos, új gyógyszerét, a Disto- caint. A Chinoinban előállított Distocain injekció nemcsak az elhullást akadályozza meg, hanem azt is, hogy az állat le­soványodjék, a teje elapadjon, és levágás esetén el kelljen dobni a májat. Most kezdték meg gyártását egy baktérium- ellenes hatású, takarmányki­egészítő szernek, amely az Or­szágos Állategészségügyi Inté­zet kísérletei szerint a napos­csibék elhullását tizenöt szá­zalékról 4,7 százalékra csök­kenti. Az egy kiló súlyfelvételhez elfogyasztott takarmányból pedig 4.18 kiló helyett csupán 2,80 kilóra lesz szükség, ha ezt a szert hozzákeverik. A táp­szer nagy mértékben csökken­ti a csirkenevelés költségét. Kísérleteznek vele sertéseknél is. A gyár már külföldi meg­rendeléseket is kapott erre az új készítményére. A KÖBÄNYAI Gyógyszer - árugyár elsősorban szintetiku san előállított syntestrin-ké- szítményeivel szolgálja az ál­latgyógyászatot. Ezek közül legújabb a Syntestrin-tabletta, amely a szarvasmarha súly- gyarapodását 10—15 százalék­kal növeli oly módon, hogy ja­vítja a takarmányértékesí­tést. Kőbányán gyártják to­vábbá a Fenozint, amely a ju hók gyomor- és bélférgességé- nek leghatásosabb gyógyszere. A gyár készítménye, a fenozi- nos nyalósó. amely meggátolja a gyomor- és bélférgek szapo­rodását, s ezzel növeli a bárá­nyok, juhok gyapjú-, hús- és tejhozamát. A kőbányai gyár hozta forgalomba az idén a Dehistin-injekciót, amely az allergiás eredetű állata megbe tegedéseknek egyedüli gyógy­szere. Kőbányán jelenleg több új állatgyógyszer előál­lításán fáradoznak. Ilyen pél­dául a juhok galandférgességé- nek kezelésére a Hextatol. Ké­szül a Mammicid, amely a szarvasmarha tőgyére perme­tezve megelőzi a fertőző tőgy­gyulladást. Most dolgoznak a II „szentasszonyoh“, a jós is a börtön A jövendő titkait már a gö­rög jósok is kutatták több, ke­vesebb sikerrel. Azóta sok minden történt. A babona vég­re kiveszőben van s a jósoknak már nem biztosít kenyeret tár­sadalmunk. A gyermekek játé­kos varázslásai, az üzletekben is megkapható jóskártyák veté­se már csupán a mesemmisült, vagy hanyatlásban levő társa­dalmak egykori veszedelmes hiedelmeinek ártatlan marad­ványai. De akadnak még külö­nös históriák. És nem szabad lebecsülni ezeket! Különösen akkor nem, ha a jós állítólagos tudományával tudva és szándé­kosan bű cselekmény elköve­tésébe sodorja önmagát. De hogyan is történt?... A »,jósnő” Kerekharaszton járt s a háza kapujában békésen szemlélődő J. L-nével így kezd­te szőni a később gyorsan per­gő történetet: „Már régen fi­gyelem magát és látom, hogy szomorú és kesereg. Ha nincs is kártyám, de a tenyeréből megjósolom, hogy mit hoz a jö­vő”. Bement a lakásba és leült a vetett ágy szélére. Kezébe vette J. L-né tenyerét s jósolni kezdett: „Magát, annak ellené­re, hogy férje van, egy fiatal dalia szereti! Eljön majd és boldog lesz vele... de jóslá­som csak akkor teljesedhet, ha néhány- ruhaneműt ad nekem, azokat a túrái kereszthez kell vinnem, hol megtekintik a „szentasszonyok” — s két hét múlva visszahozom őket"-. — S bármily különös, így történt: a jósnő J. L-nével lehúzatta a frissen vasalt párnahuzatot és lepedőt az ágyról, egy abroszt is kunyerált ráadásul, s mivel az nem volt már egészen tiszta, szappant is kért a nagymosás­hoz. — „A szentasszonyoknak csak tisztán vihetem a ruhát!” — mondta. J. L-né, mint ahogy a tárgya­láson mondta, meghízott javas- asszonyában. De eltelt két hét, három lett belőle, az asszony csak nem jelentkezett és' jós­lása sem vált valóra. Amikor a rendőrség elfogta, szökni pró­Szállítják a cukorrépát Hevesről 150 holdon termeltek ebben az évben cukorrépát a Hevesi íllami Gazdaságban. A jó, holdankénti átlagban 210 mázsás érmést adó répát október elején kezdték folyamatosan szed- ú a fáidból, s szinte ezzel egy időben megindult az elszállítá­sa is. Eddig hetven holdon végeztek a répaszedéssel, úgyhogy : község közelében levő vasútállomáson hosszú ideig lesz nég dolguk a képünkön látható vagonrakó munkásoknak. (Kiss Béla felvétele) bált, de nem volt szerencséje. Tagadta, hogy valaha is ismer­te volna J. L-nét, de lakásán előkerült az abrosz, a párna­huzat és a lepedő. Eddig a történet, és még csak annyit, fondorlatos módon csalta ki a jósnő J. L-nétől a drága holmit, a jóslás és a „szentasszonyok” meséje egy­szerre mint szappanbuborék pattant szét a levegőben, s nem valószínű, hogy olyan jövőt jó­solt magának, mint ami rá vár... A börtönben elég ideje lesz az afeletti beható elmélkedés­re, folytatja-e, ha négy hónap múlva kiszabadul eddigi bo­szorkányos üzelmeit, vagy nem avatkozik majd kontár módon a „magasabb hatalmak” dolgá­ba többé! S talán J. L-né sem jósoltat többé magának és azok sem, akik ezt a furcsa, de igaz tör­ténetet elolvasták. Dr. Rőczey Ödön progesteront tartalmazó állat- gyógyászati Glanducorpin ola­jos injekciók is, amely ki­váló eredménnyel alkalmazha­tó a szarvasmarhameddőség bizonyos eseteiben. Vitator né­ven új takarmánykiegészítő forgaiombahozatalát is terve­zik. Ez a B—12 vitaminnak megfelelő hatóanyagokat és nyomóelemeket Is tartalmaz. AZ EGYESÜLT Gyógyszer és Tápszergyárban az idén fel­lendült az állatgyógyászati ké­szítmények gyártása. Előállít­ják a fertőző méhgyulladás gyógykezelésére szolgáló Sep- timetrin-kapszulát. Már kül­földről is érdeklődnek egy má­sik gyógyszer, a Masticur elne­vezésű új készítmény iránt, amely a tehenek fertőző tőgy- gyulladását gyógyítja. Tervezi a gyár a Pazin elnevezésű in­jekció forgaiombahozatalát is. Ez a szer gyógyítja a juhok és a szarvasmarhák tüdőfér- gességének valamennyi formá­ját. Ugyancsak készülnek a Stredipen-injekció gyártására, amelyet a penicillin-strepto­mycin hatóanyagainál fogva, eredménnyel alkalmazhatnak majd a legtöbb bakteriális ere­detű fertőző állatbetegségek ellen. (MTI) | A festő letelte ! ecsetjét: a mű elké­szült, jöhettek a cso­dálok. Mert volt mit csodálni a képen, fe­kete kockában zöld pamacs, a zöld pama­cson három lila szem, az egyikből fél kiló töpörtyű és egy adag uborkasaláta, a má­sikból egy krinolin lógott ki. A harma­dikkal szemben egy nő ült, négy fejjel... Meghökkentő és meg­döbbentő alkotás volt, — a maga nemében. Es jöttek a csodá­lok. Volt, aki azon­mód elájult a gyönyö­rűségtől, volt aki transzba esve magya­jWJWH rázta a mű értelmét, olyan értelmesen, amilyen az alkotás volt. Más csak szédc- legni tudott és föl­döntúli mosoly ült az arcára... Csak egy ember állt a kép előtt értetlenül. Meg is mondta: — Már megbocsás­sanak, de ezt a mázol- mányt nem értem ... — Ostoba, művelet­len fajankó ... Hát honnan is értene hoz­zá? — intették le gú­nyosan. — Hát kicso­da maga? — Rembrandt va­gyok, tiszteletükre — mondta szerényen és távozott. (—ó) i A gyöngyösi Dimitrov Tsz eredményeiből és terveiből a sűrűn hullo eső csöppjei riadót vertek a házán tetején és az ereszekről lecsur- gó szennves lé gúnyosan kaca­gott az ablakon kifelé szemlé­lődök arcába, akik már napok óta mérgelődtek az időjárás szeszélye miatt. Sürgetne már a szüret a Di­mitrov Tsz-ben, hiszen a be­érett szőlőfürtök várják a ká­dak ölelését. — Különben sem volt vala­mi jó termésünk — panaszolja Kiss László elvtárs, a tsz elnö­ke. — Az oltványt elvitték a kora tavaszi fagyok, mindössze 221 mázsa szőlőt tudtunk el­szállítani. Sajnos, az időjárás szeszélye miatt a borszőlőben is kár esik. BESZÉLGETÉSÜNK folya­mán képet nyerhettem a szö­vetkezet életéről, munkájáról. 250 hold szántón és 80 hold szőlőn gazdálkodik a 160 tag. Fő jövedelmi forrásukat a 100 holdas konyhakertészet képezi, amelyen paradicsomot, ká­posztát, paprikát és zöldségfé­léket termeltek. — Most szerzünk be a régiek mellé még 500 keretet a me­legágyak részére. így lehetőség adódik, hogy jövőre bővítsük a kertészetet és növeljük a ter­méshozamot. Üvegházat épí­tünk, amelyből korai primőr' áruk kerülhetnek a dolgozók asztalára és természetesen, a tagság jövedelme is tetemesen emelkedni fog. — Ügy tudom, hogy virág­kertészetet is terveznek. Kiss elvtárs nem kis büszke séggel bólintott. Elmondotta, hogy az építendő üvegházak­ban kap helyet a virágkerté­szet is, ahonnan a szép, illatos szegfűk ezred kerülnek majd ki a virágüzletekbe. A kertészet patronálója a kertészeti főisko­la, amely külföldi virágmag­vakkal látja el a kertészetet. A kezdeményezés igen jó és öt­letes, és hiszem, hogy ez a próbálkozás sikert és tekinté­lyes Összeget jelent. A TOVÁBBI beszélgetésünk folyamán igen érdekes képet nyertem a tagság összetételé­ről. A dolgozók 80 százaléka nő, akiknek legnagyobb része 20 éven aluli fiatal. A szövet­kezet KISZ-szervezetének 32 tagja van, akik példamutató munkájukkal hozzájárultak a tsz eredményeihez. Dr. Pálinkás József fő­könyve’övei beszélgetve, fény derült arra is, mi az oka, hogy a sok fiatal a belépéskor miért énoen ezt a szövetkezetét vá­lasztotta. . — Harminc forint munka­Ez egység-előleget fizettünk. vonzza a fiatalokat, hiszen a lányok többsége havonta 900— 1000 forint előleget kap. — Hány forintot terveztek munkaegységenként? — ötven forintot. Ez meg is lesz. Ha minden jól sikerül, még több is. FEJLETT a konyhakertésze­tünk, a szőlőparcellák gondo­zottak, de itt is, mint jó né­hány más tsz-ben, az állatte­nyésztés a munka árnyoldalát képezi. Mondotta ugyan Kiss elvtárs, hogy rendelkezik a szövetkezet 15 anyakocával, de ez a szám a szövetkezet 250 holdas szántóterületéhez igen elenyésző. Bázist kell teremte­ni az állatállomány fejlesztésé­re, mert ez az üzemág igen nagy hasznot hozhat » szövet­kezet részére, de fontos nép­gazdaságunk számára is. A tsz-ekre hárul az a fel­adat, hogy megoldják az or­szág húsellátásának problémá­ját és végre megszűnjön ebből az élelmiszercikkből az im­port. A korszerű konyhakerté­szet mellett tehát gondoljanak kissé a kukorieatermelésre és az ebből adódó állatnevelésre, mert így lesz teljesen ennek a jól működő szövetkezetnek a munkája. (Laczik) Nem lehetne másképp ? szereti, akkor miért nem be­szélnek szépen egymással? ★ Miért? Valóban, miért? Sok­szor olyan apró kis dolgok miatt, amit észre sem szabad venni. Ezek kellemetlen ősz- szezördülések, amit el lehetne és el kellene kerülni. Mert a mama mégis mindent önzet­lenül. tesz. Neveli az unokát, mossa, vasalja a ruhát, vég­eredményben azon van, hogy a fiatalok boldoguljanak, ke­ressenek. De azért nem sza­badna éreztetnie folyton, hogy ez az ő lakása. Mert ezért nem érzi magát még mindig otthon, 10 évi házas­ság után sem, az asszony. Persze, neki is meg kellene értenie, hogy anyósa sokat megért, sokat szenvedett asz- szony, akinek szüksége lenne már több pihenésre, kikap­csolódásra. A férj is megért­hetné, hogy anyja önálló em­ber, tehát munká ja után meg­érdemelné, hogy egy kis saját pénzt biztosítson számára két dolgozó ember, akkor talán könnyebben megoldódna min­den kérdés. Jó lenne ezen elgondolkod­ni. hiszen nemcsak azért cl az ember, hogy hajszolja az anyagi javakat. Az ember életét a szeretet, a megértés, az egymás megbecsülése teszi tartalmassá, különösen ak­itor, ha van a családban egy gyerek is, akinek nyiladozó ér­telmére, bontakozó jellemére óriási hatással van a környe­zetében élő felnőttek viselke­dése, életmódja. Cs. Ádám Éva — Hát a mamának az isten se tudna a kedvére tenni — paprikázódik fel az asszony, s eszébe sem jut, hogy ez eset­ben mégis igaza van a mamá­nak. ★ Legnagyobb panasz talán az, hogy a lakás a mamáé, aki so­ha nem dolgozott pénzért, aki mindig háziasszony volt és nem tudja mit jelent reggel sebtében kitakarítani, reggelit készíteni, összeágyazni, aztán munkába rohanni, ö megszok­ta, és nem tudja megérteni a menyét. Semmi sem jó, amit csinál. Mi történt az egyik délben is. A fiatalasszony otthon hagy­ta az SZTK-igazolványát, és hazaszaladt érte. Az ajtóban majd sóbálvánnyá változott. Az ágynemű szétrakva és a mama nyögdécselve törüli a reggel már feltörölt parkettát. — Mit tetszik csinálni, hiszen In kitakarítottam, mielőtt el­mentem! — Ki, de hogyan? Kiderül, hogy a mama nap nap után ezt csinálja. — Akkor meg miért tetszik panaszkodni — vágja oda az asszony. Bedobálja újra, idegesen az igyneműt, nem köszön amikor úszalad. A leckéjét író gyerek iöbbenten figyeli őket. Miért /eszekednek már megint? A íagymami jó, anyut nagyon — Mama, kérem, mit vacso­rázik az uram? — Nahát, édes fiam, még er­re is én gondoljak! Elém szá­moljátok elsején a kosztpénzt, magamnak nincs egy árva fil­lérem sem és akkor én gondos­kodjam vacsoráról! Az urad­nak csak a hús a vacsora. Hoz­zál neki. En nem győzöm ennyi pénzből. — A mama kényeztette el, nem én. — Te csak hagyj nekem bé­két, becsületes ember lett a fiamból! — Igen, de ő nem ad egy fil­lért sem a mamának és a ma­ma mégis énrám dühös. — Nem is kell nekem sem­mi, öreg vagyok már én. Csak az jutna eszetekbe, hogy olyan vagyok, mint egy rab. Ti egész nap emberek között vagytok, én meg ki sem szabadulok a négy fal közül. ★ — Mama — rohan este fél nyolc felé nagy lihegve azasz- szony — itt a mozijegy, tessék elmenni a gyerekkel, nagyon jó a film. Úgyis mindig azt mondja a mama, hogy itt rab. Hát tessék készülni, itt a iegyt — Nem megyek én. fiam. Nem vagyok én húszesztendős, hogy két pere alatt összekap­jam magam és rohanjak. És ha el is mennék, miért vigyem a gyereket? Miért nem viszi­tek ti? Nekem fáj a derekam, én kínlódjak vele még ott is? Emberek, akik most szere­pelni fognak, névtelenek, de sokan magukra ismerhetnek. Nem a hántás a szándékom, hanem a tények bemutatása. Emberekről van szó, akik együtt élnek, de nem talál­ják a közös hangot. Külön- külön csigaházban laknak és még mindig csak tapogatói­kat nyújtják egymás felé, nem értik, teljesen egymást és ebből adódnak a konflik­tusok, amelyek megkeserítik három felnőtt életét és ko­moly gondolatokra késztet­nek egy gyermeket. ★ Sürgés-forgás van a házban; apa, anya színházba készül. — Édes fiam, nincs kivasal­va a szürke ingem — így a férj. — Anyuka ... kezdené az asszony, mire az anyós keserű hangon máris visszavág. — Még erre is nekem le­gyen gondom? Elég nekem a gyerekre mosni, vasalni, hisz te alig érsz rá! Legalább a ti holmitokat tartsd rendben! — Csak kérdezni akartam... — kezdené békülékenyebb hangon a fiatalasszony. Hiába, vége a jó hangulat­nak. Pedig olyan jó lett volna vidáman elindulni.' ★ Ismét este van. A gyerek lefekvéshez készü­lődik, az asszony töpreng, hogy a délutáni műszakról ké-i ső este érkező férjének mi lesz a vacsorája.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents