Népújság, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-20 / 248. szám

1960. október 20., csütörtök

NSPÚJSAO

s

A XII -es akna vájára a KGST ostrawai tapasztalatcseréjén

REGEN ISMEREM már B. Kovács Istvánt, a XII-es akna kiváló vájárát, hiszen jó néhány éve együtt forgatjuk a csákányt. Mégis meglepett az a nyugodt tárgyilagosság, amellyel ostrawai tapasztalatiról beszélt. Pedig nem világított ember ő, munkásélete a oánya és szülőföldje: Heves cözött oszlik meg. Tíz évvel szelőit jegyezte el magát a bátyával és az eltelt idő a sikerek gazdag sorozatát hozta B. Covács Istvánnak. Brigádját, a zocialista munkabrigád címért :üzdő brigádot, mindenki is- neri a bányában, és elisme- ően beszél fegyelmükről, pél- lamutató munkájukról.

— Szeptember 12—19. kö- ött tartották meg ezt a kon- erenciát a csehszlovákiai Jstrawában. A Nehézipari Mi- lisztérium szervezte azzal a éllal, hogy a KGST-n belül aűködő országok szakemberei bányászati tapasztalatcsere :onferenciára jöjjenek össze — ezdte a beszélgetést Kovács Ívtárs.

HÁLÓKOCSIBAN utaztak tudapestről Ostrawáig, ahol zállásukat a város legszebb zállodájában, a Hotel Ostra- zában jelölték ki. Ostrawá- oz 40 bányaüzem tartozik, melyek közül a legnagyobb a Cseszko-Szlovenszki—Ormi- ánya (Csehszlovák Hadsereg- ánya). Ebben a bányában lát- ik működés közben a PK—3. líntájú szénkombájnt, amelyek havi előrehaladása eléri a 50—300 métert. Érdekessége

n.nek a fejtő- és rakodógépek, hogy a magasnyomású víz sgítségével, a fejtőfejer, ke- ssztül portalanítja a munka- elyet.

— A biztosítás a legmoder- ebb volt, amelyet eddigi bá- yalátogatásaim alkalmával ittam. Faácsolatot egyáltalán em használnak, hanem mo- srn TH-gyűrűket építenek be

kihajtott vágatokba, és igen -dekes megoldással, a bélelést róthálóval végzik.

— A bányalátogatás után irtottak megbeszélést?

Marx dédunokáját Malgas minisztere

A Malgas Köztársaságban a inzügymíniszteri tárcát Paul mguet volt francia képviselő i és Marx Károly dédunoká- tölti be.

— AZ OSTRAWAI Technika Házában jöttünk össze, ahol megvitattuk a látottakat, és egyben a saját munkatapasztalatainkat is elmondottuk a küldötteknek.

— Ügy gondolom, igen értékes barátságok szövődhettek ezen az értekezleten.

— Igen. Én is fölírtam egy szovjet, egy német és egy bolgár elvtársnak a címét, és megígértük, hogy jó elgondolásainkat levélben tudatjuk majd egymással.

— Mi a véleménye a csehszlovák bányászatról?

— Csak két aknát láttam Az előbb említett Hadseregbányát és a Május I aknát. Ezekben a termelés 50 százalékát gépek végzik. Kombájnok és PK—3 fejtőgépek. — Ezekben az aknákban öt órát dolgoznak csak, olyan magas a termelékenység.

— Hogyan élnek ott a bányászok?

— Munkájuk után megkapják a becsületes bért. Ezeknél az aknáknál közel ezer bányásznak van saját autója. Van külön szanatóriumuk és két kultúrpalotájuk.

— És a bányatelepek?

— JÁRTUNK égy télében is,

ahol több mint négyezer család lakik. A négy-ötemeletes tömbépületekben kizárólag összkomfortos lakások voltak, de a családi ház is feltűnően sok volt. A háztömbök között igen szép játszóterek adnak lehetőséget a gyerekeknek a szórakozásra, és az árnyas parkokban elhelyezett padokon szívesen töltik szabad idejüket csehszlovák bányászkollégáink.

— Mi tűnt fel leginkább Ostrawában?

— A város tisztasága, a sok szálloda és étterem. No, és nem utolsó sorban: a fegyelmezett emberek. Ha várakozni kellett, türelmesen álltak sorban, nem tolakodtak. Mi is példát vehetnénk róluk.

SZÉP ÉS TANULSÁGOS

volt Kovács István részére az egyhetes ostrawai út, sok élménnyel gazdagodott, sok technikai tapasztalattal tért vissza. Reméljük, hogy azokat itthoni munkájában sikeresen használja majd fel, és munkamódszerét átadja társainak is,

(Laczik)

Telefonkészülék süketnémák részére

Az amerikai Winnetka-ban (Illiónis) Richard Kinnéy iskolát tart fénn süketnémák készére. Az iskola abban különbözik a világ hasonló intézményeitől, hogy levélező tanfolyammal oktatja hallgatóit — főiskolai szinten. Maga Richard Kinnéy is süketnérhá, számára az illionisi Bell Telefontársaság speciális telefon- készüléket, úgynevezett „tactá- font” szerkesztett.

A tactafon a normális telefonkészülékektől csak abban különbözik, hogy a hallgatóján egy kis rés van, amelyre a süketnéma az ujját helyezi rá. Minden hang ebben a kis cellában egymástól jól megkülönböztethető zümmögéssel érzékelhető. Ennek rezgését a süketnémák igen jól megérzik. Tactafonon Morse-jelek segítségével a süketnémák a távolból is tudnak érintkezni egymással.

A tactafon arról is gondoskodik, hogy a süketnéma hívott fél „meghallja”, hogy szól a telefonja Ez egy ventillátor segítségével történik, amely a telefon csöngetésére bekapcsolódik és a légáramlattal érzékelteti, hogy a telefon megszólalt.

Tetszik ismerni! Igen, arról a kosárról van szó, amit az ön- kiszolgáló üzletben, a háztartási boltban „kedveskednek rá” az igen tisztelt vevőre.

— De, kérem, én csak egy icipici benzint kérek.

— Tessék a kosár. Még akkor• is... — és mintha a mosoly is halványodna a kékköpenyes kiszolgáló kislány arcán, pedig olyan szép szőke haja van.

— IU az üveg is hozzá — mutatom diadalmasan az üveget, amely olyan kicsi, hogy már alig üveg.

— Akkor pedig különösen fontos a kosár!

Ezt ugyan nem értem, de látom, hogy kosár nélkül nem úszom meg, és azok, akik utánam léptek be az üzletbe, már türelmetlenül néznek rám. Ki tudja, miket gondolhatnak észbeli képességeimről, s kedves rokonaimról?...

Megadóan nyúlok a kosárkáért. Azaz: a kosárért, amely olyan tekintélyes méretekkel rendelkezik, hogy csak kellő tisztelettel, csupa nagybetűvel

cÁ kó lája

lehet elsúttogni, vagy leírni a nevét: A KOSÁR.

— Kisebb nincs, tessék mondani?

— Ugyan, kérem ...

— Bocsánat... — csuklik meg a hangom és ijedtemben meghajtok a kékköpeny tulajdonosa előtt.

Óvatosan elhelyezem a szégyenkező üvegecskét a terven felülire méretezett kosárban, és nem merem a szemem levenni róla, állandóan vigyázok rá, rféhogy percekig kelljen kutatnom utána, ha elő akarom venni a kosárból: Itt az üveg, hol az üveg? — ebből már kinőttem.

Leteszem a kosarat, könyökig vájkálva benne, sikerül előhalásznom a szégyenkező üvegecskét, amely soha sem gondolta volna, hogy ilyen nagy tisztességben lesz része: egy ekkora kosárban hancú- rozhat, gurulgathat, hempereghet kéjes önfeledtséggel.

A kosár a derekamtól a bokámig ér, ahogy karomra öltöm, addig, amíg az üveg megtelik benzinnel.

— Egy dugót, ha szabadna ...

— Csak literes üvegbe való van, vagy csak attól nagyobbal tudunk szolgálni.

— Es tessék mondani: ilyen kis dugót hol kaphatok?

— Sehol.

— Hogyan tegyem a kosárba dugó nélkül? Kiömlik!

Megvető, lenéző pillantás, fürge Ujjak röpke játéka, és máris takaros kis papírtölcsér ül az üveg szájában. Hogy szégyellem magam: én erre nem is gondoltam. Micsoda nagyszerű ötlet!

Már csak a pénztár van hátra. Cipelem a kosarat, elveszik a kosarat, lehelyezik a pultra a kosarat, a kosárban sikerül felfedezni az üveget, a többi közé helyezik a kosarat, kérnek negyven fillért, kapok egy blokkot, amit elvihetek' emlékbe ...

A kosarat nem kellett elhoznom.

Pedig a blokk helyett jó lett volna: otthon nincs ruháskosarunk.

(G. Molnár F.)

Hírek képekben

Ez a felvétel még nyáron készült, Várna mellett, a Druzsba üdülőhelyen.

A szovjet olajmunkások szolgálati és lakóházai a

Káspi-tengeren, a partoktól több száz kilométerre.

IVAdrí-'f Hír}

lii|iiiiiliiliilii|lillllillli|illi!liillllllllililliiliilillllliiliilllllllilll!lllllllllllllillillllliilllllililltllllllilHlillliliiliiliiliilliliiliiliiliiliililliii:)liil.iuiMi;i. I

Iliül.Hülull.llHi.l::

ll|l.li'|H«ll|llllllllllll!lllll.l|ll

AMIKOR BELÉPÜNK Esz- rháza kastélyának művészi vitelezésű, kovácsoltvas dí- ekkel pompázó kapuján, egy- erre egy álomvilág elevene- k meg a szemünk előtt. A tványosságnak és szépségnek yan szokatlan, kellemes és lyűgöző valósága tárul elénk, lely a mi szűkebb ottho- í.nkban csak a mesében, vagy képzeletünkben élt, esetleg y film vásznán csodálkozta- tt el bennünket. Ez a meseép palota vagy mint Goethe a: „tündérbirodalom”, most maga nagyszerű valóságá- n itt áll előttünk. Társaimmal együtt hihetet- íül állunk a megilletődéstől, ;rt hiszen az „idegenvezető”- mindannyian tudtuk, hogy tündérbirodalomban Eszter- zy Miklós halálával (1790) ■gszűntek az itteni ünnepsé- k és mintegy száz esztendeig ’ormán senki sem törődött áterházával. Az 1944—45-ös tmények pedig igen nagy sztítást végeztek és nagy kását okoztak az épületekben, milliárdokat érő pótolhatat- í berendezések pedig teljes észében elpusztultak. Meglepetésünk tehát azért (t rendkívüli, mert a népi rmányzatunk az épületet ■deti szépségében és pompában sok-sok millió forint itséggel a pusztulástól megintette és helyreállította.

A történetírók az Eszterházy Jád gazdagodásának idejét ellenreformáció korára te- k, amikor a katolikus vagy catolizált főurak a Habs- rg-monarchiához való hősekért, hatalmas birtokokat ptak adományként. A Rá- czi-szabadságharc leverése a magyar szabadságmozgal- ik bukása szabaddá tette az

Ismerd meg hasádat...

utat a Habsburgok gyarmatosító törekvései előtt és az abszolutista politikájukat támogató főurakat bőkezűen jutalmazták.

Az Eszterházy-család .Dunántúl egyik legnagyobb földesura, több mint 160 000 hold birtokosa volt. Eszterházy Miklós, a kastély építője — akit kortársai fényűző és uralkodókkal vetélkedő udvartartásáért „Fényes”-nek neveztek —, udvartartására évi 40 000 forintot költött és évi jövedelme 1 800 000 forint volt. Hogy ez abban az időben milyen értéket képviselt, fogalmat alkothatunk magunknak akkor, ha figyelembe vesszük, hogy egy családi ház 24 forintba került.

A műértők Eszterházy Fényes Miklós herceg fertődi kastélyának pompakeresésében — a rokokó és barokk művészet díszítettségében —, a herceg tervezését és elgondolásait vélik valóra válni, aki a Versailles-! kastélyt, a francia fejedelmi életmódot, a káprázatos ünnepi játékokat , akarta Eszterházával lemintázni.

A SÜTTÖRÖN MEGÉPÜLT

és a kortársak által magyar Verszálj-nak nevezett Észter- házára vonatkozó építéstörténeti kutatás hosszú ideig csak feltevésekre szorítkozott. Csak 1953-ban publikálták az Esz- terházy-levéltár anyagát és ezzel sok érdekes, az építkezések időpontjára és a közreműködő művészekre, mesteFertőd

rekre vonatkozó adat került nyilvánosságra.

A kastély tervezőjének személye, illetve, hogy kinek az irányításával jött létre a magyar építészetben egyedülálló kastély, mindmáig ismeretlen. Az ide vonatkozó írások megemlítik a kor későbarokk művészetének művelői között el- helyen Fellnert és azt, hogy az egri líceum építésével szinte párhuzamosan épült fel a fertődi kastély.

Meglepő Eszterháza hármas tagolású kerti kapuja kovácsoltvas díszítéseinek hasonlatossága az egri megyei tanácsháza Fazola Henrik által tervezett folyosózáró kapuinak művészi kivitelezésével. Bár tervezőjének neve ismeretlen, annyi bizonyos, hogy a korszak kiemelkedő művészegyéniségei közé tartozott. Az Eu- rópa-szerte virágkorát élő vas- művesség Magyarországon is művészi fokra való emelkedéséről tanúskodik ez az alkotás. Nyilvánvaló, hogy a művészi tervezéseket jó kvalitású mesteremberek juttatták kivitelezésre.

Eszterháza fénykora mintegy húsz esztendeig tartott. A minden esztendőben megrendezett ünnepségeken Mária Terézia, a trónörökös, külföldi fejedelmek és követek, előkelőségek sokasága jelenik meg. A kor főurainak életszemlélete az élet elegáns, színpadias, könnyed élvezése volt. Az esz- terházi ünnepségeken nemegyszer háromszögj^tű kalapban, kivarrt, ezüstgombos ruhába és fehér harisnyába öltöztetett parasztok legelésző nyájjal szolgáltak még váltö- zatosabb és festőd díszletük

ESZTERHÄZA KÁPRÁZATOS pompájának és fényes udvartartásának méreteit megközelítőleg is csak úgy képzelhetjük el, ha figyelembe vesz- szük, hogy négyszáz személyt befogadó operaháza, bábszínháza, és egy kínai kertiház, a parkban Diana, Venus, Fortuna és a Nap templomai, pompásan berendezett rokokó házacskák állottak, amelyeket az istennők szobrai díszítettek.

A fényes udvari életben fontos szelep jutott az állandó zenekarnak és operatársulatnak. Josef Haydn 1768—1809- ig itt élt és dolgozott, az Eszterházy család szolgálatában, ahol Fényes Miklós haláláig az operaház műsorán legalább egy bemutató szerepelt.

A kastély főbejárata előtt 150 főnyi testőrség számára épült egyszerű, barokk, árkádos épületeket láthatunk. A zárt, patkóalakú udvar közepén nagyméretű szökőkút áll.

Belépve az épületbe, az úgynevezett „Sala Terrenába” jutunk. Ebben a teremben a varázslatos szépség látása pillanatokra szóhoz sem juttatja a látogatót. A fehér és zöld színű falak, ezüstözött, rokokó és virág díszítései az óriásméretű goblein-nel és tükrökkel

.. hogy egy colchesteri

(Anglia) professzor 200 lepke szárnyát arany pöttyökkel jelölte meg: tudni szeretné, hol töltik a telet.

.. hogy Párizsban a protestáns egyház telefonos „lelki klinikát” vezetett be: éjjelnappal válaszolnak a legkényesebb kérdésekre is.

MXIlll.lllIlllllltluaillUIIIIIIIlllKIIIIIIIIIBIIBIIIIIIIIBHIII»

borított falak, a 14 karátos arannyal futtatott stukkó és ajtó-ablak díszítések, valami ismeretlen mesevilág elhitető erejével hatnak.

A kastélyban összesen 126 berendezett szoba volt. A he- verőket és székeket arannyal átszőtt vörös damaszthuzattal vonták be, a zeneterem fehér falai gazdagon aranyozottak és a padozat márványlapokkal borított.

A patkóalakú kastélyépülethez csatlakozott egy télikert és a képtár. A képtár egy része 1870-ben a magyar állam tulajdonába került. A négyszáz holdas, egzotikus növényzettel beültetett parkban öt szökőkút és vízesés szórta az illatosított vizet az ünnepségek alkalmával. A díszkertet hosszú sétá- nyú park, szobrokkal, vázákkal díszített virágos ágyak és erdőrészek tették változatossá.

A KASTÉLY ÉPÜLETÉN kívül még ma is állanak a lovarda épületei, az árkádos udvaré, régi vendégfogadó és a Muzsikaház, Haydn egykori lakóhelye. A kastély botanikus kertjében és melegházában ma is ritka növényfajtákat nevelnek.

A helyreállítási munkálatok még folynak és gondoskodás történik a kastély további bebútorozásáról is.

A szemet-lelket gyönyörködtető látvány után arra gondolnak a turisták és látogatók, hogy egy letűnt világ művészetének pusztuló maradékát menti meg kormányzatunk azzal, hogy nem hagyja veszni. sőt mindinkább előtérbe helyezi a kultúrkincsek föltárását, megőrzését és azokat a széles néprétegek számára is hozzáférhetővé teszi.

Okos Miklós

... hogy fluoreszkáló színekkel festik be az angol repülőgépeket, hogy elkerüljék az éjszakai összeütközést.

... hogy a keleti sodródási szög alapján előre kiszámítják, hány jéghegy úszik az Atlantióceán északi vizeire.

... hogy a Kairó—Port

Szaid-i úton épülő mecsetnek szputnyik alakú minaretet építenek.

... hogy az új párizsi divat: apró csiptetőkkel „műtincseket” erősítenek a hajhoz.

... hogy Londonban az első bálozókat toalett-készlettel ajándékozzák meg: a tasakban használati utasítás is van — hanglemezen.

... hogy egy svéd halász élő angolnával ütlegelte a feleségét. Súlyos pénzbüntetésre ítélték — állatkínzásért.

... hogy a párizsi játékkiállításon (október 30-tól november 13-ig) naponta 5000 díszpintyet osztanak szét a gyermekek között.

... hogy Hemingway két híres torreádor: Dominguin és Ordonez vetélkedését írta meg rövidesen megjelenő „Veszélyes nyár” című regényében.

... hogy egy francia tevésosztag katonája több szaharai nyelvjárásra lefordította Saint- Exupéry „A kis herceg” című könyvét.

... hogy Rheimsben különleges könyvkereskedést rendeztek be, új divatú bútorokkal, amelyek „erősen fokozzák az olvasók vásárlókedvét”.

... hogy „Aranyföld” a címe egy Moszkvában megjelent orosz nyelvű antológiának, amely etiópiai meséket, közmondásokat és legendákat tartalmaz.

... hogy Picasso három mér- földnyire Cannestól, vidéki kúriát vásárolt az angol Guinness sörgyárostól. A kúria egészen tekintélyes méretű, mert vagy 35 szoba van benne.