Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-18 / 221. szám
2 NEPOJSAG 1960. szeptember 18., vasárnap tpAfítm mm X 270.— Ft-tól ŐSZI ajánlatunk EGERBEN: NŐIRUHA SZAKÜZLET, (Jókai utca sarok): Kuli-kosztüm, tweed anyagból Női műbőrkabát Szövet kismamaruha NAPSUGÁR RUHÁZATI BOLT: „Csilla” gyermekbunda fehér, rózsa és színben 530.— Ft-tól 720.— Ft 360.— Ft kék 600,— Ft-tól Férfi télikabát- szövet Import télikabát- szövet, tiszta gyapjú 628.— Ft-tól KÉSZRUHA SZAKÜZLET (Dobó térnél): Férfi műbőrkabát, düftinbéléses 850 — Ft Női kulikabát 330.— Ft Női télikabát, divatfazonokban 830.— Ft ÖNKISZOLGALÖ KALAPSZAKÜZLET (Dobó térnél): Gyapjúkalap 49.— Ft Vadászkalap 50.— Ft Nyúlszőrkalap 110.— Ft SZAKÜZLETBEN VÁSÁROLJON! LEGNAGYOBB A VÁLASZTÉK! NEW YORK (MTI): A Biztonsági Tanács péntek esti tanácskozása után, New York-i idő szerint 21 órakor újból összeült. Az ülést Ortona elnök nyitotta meg. Bejelentette, hogy Etiópia és Libéria képviselői is kérték, hogy részt vehessenek az ülésen. Elsőnek Ben Aboud, marokkói delegátus kapott szót. Hangoztatta, hogy az Egyesült Nemzetek egyetlen célja Kongóban a központi kormány szuverenitásának és jogainak tiszteletben tartása lehet. Nem kétséges, hogy a kongói válság oka a belgák magatartásában keresendő. A probléma nagyon egyszerű, de a gyarmatosító intrikák bonyolulttá tették. Az egész baj oka az, hogy a belgák agressziót követtek el Kongó ellen és megkísérlik zűrzavarba taszítani az országot. Az egyetlen orvosság az, hogy gyökerénél kell megragadni a problémát, együtt kell működni a kongói központi kormánnyal, s a belga csapatoknak azonnal, minden feltétel nélkül el kell távozniok Kongóból. Afrika jövője közvetlenül összefügg az Egyesült Nemzetek jövőjével, hangoztatta Marokkó küldötte. Ki kell irtani Afrikából a gyarmatosítás utolsó nyomait is. Vidics jugoszláv küldött hangoztatta, hogy a belgák megsértik a be nem avatkozás gondolatát Kongóban. Az ENSZ parancsnoksága bizonyos hibákat és tévedéseket követett el. Ezeket — mondotta Jugoszlávia küldötte —, sürgősen orvosolni kell. Ezután Etiópia Gebre-Egzi delegátus bejelentette, hogy Hailé-Szelasszié császár üzenetet intézett a Biztonsági Tanácshoz. Ezután Zorin külügyminiszterhelyettes, a Szovjetunió küldöttségének vezetője szólalt fel. Felhívta a figyelmet rá, hogy a Biztonsági Tanács meghívta számos afrikai állam képviselőjét, vegyen részt a megbeszéléseken, de nem hívták meg annak az országnak a képviselőjét, amelynek problémáját tárgyalják. Ez egyáltalán nem válik becsületére a Biztonsági Tanács ama tagjainak, akik megakadályozzák, hogy a kongói küldöttség kifejthesse véleményét ebben a számára életbevágóan fontos kérdésben. Ugyanakkor Belgiumnak, annak az országnak a képviselője, amely agressziót követett el Kongó ellen, meghívást kapott a Biztonsági Tanács asztalához és kifejthette véleményét, rágalmazhatott más államokat. Ez rendellenes helyzet az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország magatartásának köszönhető — mondta Zorin. A Biztonsági Tanács — folytatta a Szovjetunió képviselője — meghallgatta az afrika államok képviselőinek véleményét. A nyugti delegátusok i tanácsban egyáltalán nerr szóltak arról, hogy megsértet ték a Biztonsági Tanács ko rábbi határozatait, az afrika államok képviselői mind be széltek* erről és mind váda emeltek bizonyos ENSZ-képvi selők, valamint ama kormá nyok ellen, amelyek megsértették a Biztonsági Tanács határozatait. Az afrikai országok képviselői szóvá tették, hogy Belgium szabotálja csa- ' patainak kivonását és a belgák továbbra is támogatják a ■ szakadár elemeket és különö- i sen a katangai bábkormányt. Ezután Correa ceyloni kül- . dött formálisan beterjesztette - Tunéziával együtt elkészített ■ határozati javaslatát. E hatá- , rozati javaslat látszólag alkalmas arra, hogy szavatolja a Biztonsági Tanács korábbi határozatainak végrehajtását, az első pontban sürgeti, hogy az előző határozatoknak szerezzenek érvényt. A második pontban felhívja a kongóiakat, hogy rendezzék békés úton belső ellentéteiket. A harmadik pont azt követeli, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Kongóban levő fegyveres erői folytassák munkájukat a béke és a rend helyre- állítására. A határozati javaslat negyedik pontja felhívja az ENSZ tagállamait, hogy létesítsenek önkéntes hozzájárulással Kongói-alapot, amelyet a kongói kormánnyal való megbeszélések alapján használnának fel. Az ötödik pont Üveg, porcelán a lakás dísze! HAZAI ÉS KÜLFÖLDI ÜVEG- ÉS PORCELÁNKÉSZLETEKET LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN AZ Egri Állami Aruház önkiválasztó OSZTÁLYÁN TALAL! ★ NYITVA: REGGEL 8 ÓRÁTÓL ESTE 6 ÓRÁIG. SZOMBATON IS! azt javasolja, hogy minden tagállam tartózkodjék bármi olyan cselekedettől, amely ve- szélyeztené a rend és a biztonság helyreállítását Kongóban. Ezután ismét Zorin, a Szovjetunió képviselője kapott szót. Azt mondotta, hogy Ceylon és Tunézia közös*javaslata jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy megoldja a kongói válságot. Elismeri, hogy a határozati javaslat szerzőit jószándékok vezették, de a Szovjetunió változtatások nélkül nem támogathatja ezt a határozati javaslatot. Több módosítást terjesztett be a tunéziai—ceyloni határozati javaslathoz. Mindenekelőtt azt kívánta, hogy mindenhol, ahol egyszerűen Kongóról van szó, nevezzék meg a kongói központi kormányt. Követelte továbbá, hogy vegyék be a javaslatba, az ENSZ csapatainak nem szabad beavat- kozniok Kongó belügyeibe. A többi módosítás arra vonatkozott, fejezzék ki határozottan. hogy biztosítani kell Kongó területi egységét és politikai függetlenségét. Ott. ahol a határozati javaslat a kongói központi kormánnyal való tanácskozásról beszélt, ehelyett azt kell bevenni a javaslatba, hogy a kongói kormánnyal együtt kell működni. A tunéziai küldött újabb fel- 1 szólalása után Lewandowski lengyel küldött teljes támogatásáról biztosította a Szovjetunió által benyújtott rendkívül fontos módosításokat. Ezután szavazásra került a sor. Rövid sorrendi vita után először a szovjet javaslatról döntöttek, amelyet 7:2 arányban, elvetettek, Ceylon és Tunézia tartózkodott a szavazástól. \ Ezután a tunéziai—ceyloni ! javaslathoz benyújtott szovjet ' módosítások felett szavaztak. ’ Zorin kérte, hogy egyenként ! szavazzanak minden módosítás ' felett. A Szovjetunió által javasolt módosításokat kisebb- ' nagyobb többséggel egymás- \ után elvetették. Utána a tuné- ' ziai—ceyloni közös javaslatra került sor. Mellette nyolcán _ foglaltak állást, ellene szava- ’ zott a Szovjetunió és Lengyel- J ország, Franciaország pedig tartózkodott a szavazástól. 1 Az elnök bejelentette, mint- ^ hogy a Biztonsági Tanács egyik ’ állandó tagja a javaslat ellen ’ szavazott, a javaslatot elvetették. ä Zorin megokolta vétóját. Ki- \ jelentette, hogy a szavazás , megmutatta, mik a szándékai a . Biztonsági Tanács egyes tagjainak egy fiatal afrikai állam függetlenségének kérdésében. A Szovjetunió ellenzi a gyar- . matosítás bármilyen forrnájá- . nak visszaállítását Kongóban, i A gyarmatosító hatalmak és az . Egyesült Államok azonban a olyan célokra akarja felhasz- r, nálni az Egyesült Nemzetek . Szervezetét, amelyek nagyon- távol állnak az ENSZ alapok- i mánvától. A Biztonsági Tanács Kongó- t ra vonatkozó korábbi határo- . zatai továbbra is érvényben- vannak, s a szovjet küldöttség •- mindent el fog követni, hogj 3 azokat betartsák. Zorin bejelentette, hogy a c, Szovjetunió kérni fogja. a2 ENSZ közgyű’ésének most kővetkező ülésszakára tűzzék a következő kérdést: „A Kongói Köztársaság politikai függetlenségét és területi integritását fenyegeti veszély. Ezt memorandum formájában az ENSZ főtitkára elé terjesztik *• mondta. Dean angol küldött rövid felszólalása után került sor a Biztonsági Tanács ülésének legdrámaibb mozzanatára. — Wadworth amerikai küldött emelkedett szólásra és azt állította, hogy a Szovjetunió lehetetlenné akarja tenni az ENSZ hatékony tevékenységét Kongóban. Az Egyesült Államok küldöttsége ezért kéri, hívják össze az Egyesült Nemzetek Szervezetének sürgős, rendkívüli közgyűlését. Zorin, a Szovjetunió küldöttségének vezetője, ismét szót kért. Kijelentette, hogy nagyon meglepi az Egyesült Államok képviselőjének álláspontja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendes közgyűlése szeptember 20-án megnyílik. Több állam államfője és kormányfője jelen lesz, beleértve számos afrikai állam vezetőit. A napirend szerint a közgyűlés elején 14 új afrikai államot kell felvenni az ENSZ-be. Miért kell két nappal előbbre hozni a kérdés megvitatását? Zorin megjegyezte, hogy az Egyesült Államok a múlt héten ellenezte a Biztonsági Tanács sürgős ülésének összehívását. Miért? Azért, mert előkészítette a kongói központi kormány megbuktatását. Ez, úgy látszik, sikerült, és az Egyesült Államok most szeretné szentesíttetni ezt az akcióját az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésével. Ezek a mesterkedések az egész világ előtt lelepleződnek, új tanúbizonyság ez arra, hogy az Egyesült Államok ellenzi az afrikai országok valódi függetlenségét. Ezek az amerikai erőfeszítések azonban nem fogják befolyásolni az afrikai államokat. Lewandowski lengyel küldött megjegyezte, nem igaz az, amit az Egyesült Államok küldötte állít, hogy a Biztonsági Tanács nem képes megoldani a kongói kérdést. Van három érvényes határozat Kongó kérdésében. A kongói kérdést ezen : felül felvették az ENSZ rendes közgyűlésének napirendjére. Mi lehetett az Egyesült Álla- : mok szándéka? Talán csak nem i az, hogy kizárja a kérdés meg■ vitatásából azt a 14 afrikai államot, amelyet az ENSZ-köz■ gyűlésen kell felvenni a tagál- i lamok sorába? i Ezután az elnök elrendelte a szavazást az amerikai javaslat- i ról. Szavazás előtt azonban Zorin bejelentette, hogy a Szov- . jetunió küldöttsége jogtalan- . nak tekint minden olyan határozatot, amelyet a rendkívü- j li közgyűlés összehívására hoz- i nak, mert ezt a határozatot az . állandó tagok nem fogadták el : egyhangúlag. i A szavazás során nyolcán- szavaztak az Egyesült Államok javaslatára, a Szovjetunió és- Lengyelország ellene szava- zott, Franciaország pedig tar- i tózkodott a szavazástól. Az 1 ENSZ rendkívüli közgyűlése f szombaton, New York-i idő szerint este 8 órakor, magyar i idő szerint éjjel egy órakor ül i ősze. (MTI) A Biztonsági Tanács ülése gek következtében, feloldódnak, s nincs messze az idő, amikor mindenhová csak egyetlen helyről kerülnek emberek: a dolgozók osztályának homogén tömegének nagy re- zervoárjából Az oktatásügy reformja azt a célt szolgálja, hogy megteremtse azt az iskolát, a művelődésnek azokat a lehetőségeit, amelyek ezt a célt szolgálni képesek. Az „illetékesek” nem zöld asztal és zárt ajtók mellett akarják megoldani e nem kis feladatot. Mindenki ügyéről van szó, ezért a célt és feladatokat megjelölő téziseket „össznépi vitára” bocsátotta pártunk és kormányunk. Már az előkészítés idején is megindult a vita: folyosók ablakmélyedéseiben, iskolapadokban és családi otthonokban. Van, aki a humán műveltséget félti a technikától; van aki gyerekét félti a fizikai munkától; van, aki egyszerűen „mesteremberképzést” lát az 5+1-es és 4+2-es tanítási rendben; van, aki legalábbis műszaki középkáderré akarna mindenkit képezni; van, aki a magasabb műveltség általános süllyedésétől fél; van, aki úgy látja, hogy a nála okosabbak ezt ő nélküle is majd jól megcsinálják. Most jön az ideje, hogy mindenki elmondja, mi fáj neki, és minek örül. Szóljanak hozzá az érdekeltek: fizikai és szellemi dolgozók, szülők és nevelők. Akinek gyermeke tanul, s aki még maga is tanul. Szép és nagy feladat: egy nép közös, nagy tanácskozása megteremti azt az új oktatásügyet, amely már közvetlenül és teljes eredménnyel szolgálja a megvalósuló szocializmust. TÁRGYALJUK MEG, HOGY milyen és mennyi legyen az a műveltségi anyag, amelyben mindenkinek részesülnie kell. Mennyi és milyen legyen az a fizikai munka, amely nélkül a szocialista ember és annak magas erkölcsisége nem alakulhat ki. Tűzzük ki, hogy mit kívánunk az új oktatásügy munkásaitól: a nevelőktől. Mennyi időt fordítsunk az oktatásra és milyen módszerek- ket kell alkalmazni. Beszéljünk a termelés és az iskola, a szülői ház és az iskola új kapcsolatairól. Ebben a vitában mindenki érdekelt fél. Darvas Andor, a megyei tanács művelődésügyi állandó bizottságának elnöke. ★ A szerkesztőség vitát indít — lapunk hasábjain — oktatásügyünk reformjáró. Olvasóink ! véleményét, javaslatait rend- ■ szeresen közöljük. tanteremmel bővül gye iskolahálózata i át Egerben és Gyöngyösön egy- - egy korszerű, nyolctantermes . iskolát. Üjabb iskolák építése : és iskolabővítés is folyik és még a tél beálltáig csaknem 20 tanterem és műhelyterem átadására kerül sor. A felépült új iskolák már korszerű — a politechnikai oktatásnak megfelelő — felszereléssel vannak ellátva és többségében szinte minden iskolai igényt kielégítenek. Gyöngyösön, az új iskola udvarán egy csarnokot is építet- t tek, ahol megfelelő időben, szabad téren is folyhat a tanítás. 1 Egerben 600 személyes kony- ' hát és ennek megfelelő — a gyermekek esztétikai nevelését is segítő — éttermet is építettek az új iskolához. Az új iskolák könyvtárral, műhellyel úttörőszobával is rendelkeznek. A termelőszövetkezetek és a falvak lakossága jelentős társadalmi munkával járulhal hozzá az iskolaépítő munkához Ezért több községben saját erőből, vagy kevés állami támogatással építenek vagy bővítenék iskolát. Mintegy tíz tanteremmé többet tudnak átadni az idér a lakosság társadalmi segítsége alapján Heves megyében. ;S fka Vita as iskol are i'ormról “ — Uj utakon a magyar oktatásügy másfél évszázad mulasztását pótolta, hanem azért is, mert iskolázásunkat addig nem alakíthattuk az új élethez, míg ez az új élet ki nem alakult, legalább körvonalaiban, de meg azért sem, mert e téren is halaszthatatlan és igen nagy feladatokat kellett megoldanunk. MIVEL A FELSZABADULÁS előtt a művelődés lehetősége a dolgozó tömegek nagy része elől el volt zárva, elsősorban ezen a téren kellett pótolni a mulasztást. Ahhoz, hogy a munkás- és parasztosztály a megszerzett hatalmat megtarthassa, tanulnia, művelődnie kellétt. Ehhez meg kellett teremteni a megfelelő iskolafajtát, az általános iskolát, 3 ez nem kis anyagi és szellemi erőfeszítésbe került. S a művelődéstől eddig elzárt tömegeket be kell hozni az iskolába: gyerekeket és felnőtteket egyaránt. S ha eközben nem is lehetett teljesen új iskola- ügyet teremteni, mégis, az iskolában tanított művelődési anyagot, az egyes tudományok elemeit meg kellett szabadítani a haladástól gátló, lényegüktől idegen sallangoktól, idealista ferdítésektől, reakciós szemléletű tendenciáktól. S e mellett kizárólag azokkal a nevelőkkel kellett dolgozni, akik maguk is életük addigi részét egy osztálytársadalomban élték le, mely megkívánta tőlük, hogy az ő céljait szolgálják. A régi világszemléletű, régi normákban gondolkodó nevelőkkel kellett az új munkát megkezdeni és folytatni. Ezeket a nevelőket — minket, idősebbeket — szintén át kellett alakítani, szemléletüket megváltoztatni. S ha túlnyomó részük az új igazát meg is értette, évek munkája, nevelése, önnevelése kellett ahhoz, hogy ez az új már ne hamisan, de meggyőzően csengjen az ajkukon. Ilyen monumentális feladatokat oldott meg az oktatásügy terén 12 év alatt népi demokratikus rendszerünk. S eközben a szocializmus felé gördülő élet olyan mérföldes léptekkel haladt előre, hogy ezt már a régi iskola eddigi formájában nem is szolgálhatta. Az élet olyan mértékben technizálódott, hogy benne túlnyomó részt humán műveltséggel helyesen tájékozódni nem lehet. A fizikai és szellemi munka, épp a technika terjedése révén, mind közelebb jut egy- rrAshoz. A TÁRSADALMI OSZTÁLYOK közti határvonal (nálunk természetesen, már csak a munkás- és parasztosztályról van szó), eltűnőben van, a társadalmi rétegek, a mindenkire kiterjedő művelődési lehetőséMintegy hatvan i as idén Heves me Heves megyében az idén már csaknem negyven új tanterem átadására került sor Közöttük szeptemberben adták MI, AZ IDŐSEBB NEMZEDÉK tagjai, sokszor emlegetjük, mennyit változott az élet gyermekkorunk éveihez képest. Elemista korunkban kiütöttünk a házból, ha hallotok, hogy jön egy autó. Azt, logy jön, már a harmadik útiéból is lehetett hallani, mert akkoriban még olyan hangja volt, mint egy mai „nagyhangú” motorkerékpárnak. S egy nai fiatalnak nehezen hihető íl, hogy bár egy vidéki városiéban nőttem fel, nyolcadikos gimnazista koromban ami a nai negyediknek felel meg) /olt először telefonkagyló a tezemben: a fizika szertáré. Hát még, ha hátrább melyünk. Nagyapáink élete, úgy >záz évvel ezelőtt, egészen fan- asztikusnak tűnik fel a mai lemzedéknek. A technika ezer, cényelmes életet biztosító alkotása, az orvostudomány mai piztos védelmet nyújtó őrizete, i műveltséget terjesztő és ma cázhoz jövő követei: a sok és plcsó és szép könyv, a rádió, a :elevízió, a hanglemezek milliónyi seregéből még jóformán semmi sem volt, legfeljebb keveseknek jutó, kevesek által síérhető könyvek. Nem kétséges, hogy az életiek szinte minden területe alapvetően megváltozott az itolsó száz—százötven év alatt. 3 ami nálunk, Magyarországon, 1945-ig még aránylag kevéssé változott, a dolgozók nyomora, a kizsákmányolás, stb., alapvető változáson ment át a fel- szabadulás óta. TÚLZÁS LENNE AZT ÁLLÍTANI, hogy oktatásügyünk nem fejlődött az utolsó száz svben. Tartalmi, módszertani szempontból voltak változások, bár a szükségesnél jóval kisebbek és lassúbb tempójúak. S ez megérthető. Az iskola a múlt értékeit akarja átadni a jövőnek, tehát „hivatala” a múlt kulturális kincseinek őrzése. Ez a tény pedig maga is bizonyos mértékig konzervatívizmusra csábít. S különösen konzerválódik egy ilyen intézmény az osztálytársadalomban, amelynek egész ideológiája, egész államapparátusa a kialakult társadalmi rendet örök időkre változatlanul meg akarja őrizni. Az adott társadalmi berendezkedés állandósítása, a változást jelentő fejlődés, átalakulás lassítása, elsőrendű érdeke a kizsákmányoló osztálynak. S a fejlődés lassítását szolgáló eszközök közt — megfelelően megszervezve — jelentős szerepet játszhat az iskola. Ezért, bár a termelő eszközök és a társadalom fejlődését nem lehetett megakadályozni, az oktatásügy csak kényszeredett lassúsággal követte azt. Így a szakadék az iskola és az élet között mind nagyobb lett. De — vethetné ellene valaki — a felszabadulás óta 15 év telt el, a munkás-paraszt hatalom 12 éve áll fenn, ez alatt nem lehetett behozni az elmaradást? Sokat, nagyon sokat behoztunk, de teljes egészében nem! Nemcsak azért, mert az élet, a társadalom fejlődése az utolsó 15 évben nálunk rendkívül meggyorsult, olyan méreteket öltött, hogy másfél évtized alatt
