Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-25 / 227. szám

I960, szeptember 25.,vasárnap \ NEPOJSÄG 5 Hruscsov elvtárs beszéde az ENSZ közgyűlésén A szovjet kormány^ nyilatkozata a leszerelésről (Folytatás a 4. oldalról.) nagyfokú bizalmával öve­zett három olyan személy­ben, akik a fent említett három alapvető csoporthoz tartozó államokat képvi­selik. Az ENSZ végrehajtó szervének ilyen összetétele megteremti a hozott határozatok helyesebb végrehajtásának feltételeit. Egyszóval: mi célszerűnek tartanók. hogy a főtitkár he­lyett, aki most a közgyűlésen és a Biztonsági Tanácsban ho­zott határozatok értelmezője és végrehajtója, létesítsünk az ENSZ-ben három személyből álló kollektív végrehajtó szer­vet. A három személy közül mindegyik bizonyos meghatá­rozott államcsoportot képvisel­ne. Ezzel biztosítanák, hogy az ENSZ végrehajtó szervének te­vékenysége nem történik egyet­len államcsoport kárára sem. Vannak más kényelmetlen­ségek is. amelyek manapság az ENSZ tagjait érik. Ezeknek oka: az ENSZ elhelyezése. Ügy véljük, hogy az Amerikai Egye­sült Államok, amely szabad, demokratikus országnak neve­zi magát, köteles lenne min­denképpen kedvező feltételeket biztosítani az ENSZ munkájá­hoz, megteremteni az ENSZ- hez tartozó államok képviselői számára az összes szükséges feltételeket. A gyakorlat azon­ban azt bizonyítja, hogy az Amerikai Egyesült Ál­lamok korlátozza és meg­nyirbálja különböző álla­mok képviselőinek jogait. Ismertek például olyan té­nyek. hogy a fiatal afrikai és ázsiai államok képviselőit az Egyesült Államokban faji meg­különböztetésnek vetették alá, sőt mi több, banditatámadások érték őket. Az amerikai hatóságok kép­viselői azzal magyarázzak az államok ENSZ-képviselői jo­gainak különféle korlátozását, hogy állítólag nehéz szavatol­nak a delegátusok biztonsá­gát. Hangsúlyozni akarom, hogy jobb véleménnyel va­gyunk az amerikai nép ven­dégszeretetéről. mint amilyen vélemény ilyesféle nyilatkoza­tok és korlátozó intézkedések eredményeképpen alakulhat ki az emberben. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a nyilatkozato­kat, mint ahogy nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni azokat a kellemetlenségeket, amelyeket ezek a feltételek okoznak az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek tevékenységében. Felvetődik a kérdés, nem kellene-e gondolkodni azon, hogy más. olyan helyet vá­lasszunk ki az ENSZ székhelyé­nek amely jobban elősegítené a nemzetközi szervezet ered­ményes munkáját? Ilyen hely lehetne például Svájc, vagy Ausztria. Teljes felelősséggel kijelenthetem, ha célszerűnek tartják az ENSZ székhelyének a Szovjetunióba való elhe’ye zését, mi a legjobb feltételeket biztosítjuk munkájukhoz, sza­vatoljuk a teljes szabadságot és biztonságot minden állam képviselői számára, függetle­nül poétikai és vallási meg­győződésüktől. bőrük színétől, mivel országunk nagyra be­csüli minden állam szuverén jogait, valamennyi nagy és kis nép egyenlőségét. Amint önök valamennyien tudják, a szovjet kormány an­nak idején támogatta azt a ja­vaslatot. hogy az Egyesült Ál­lamokban legyen az Egyesült Nemzetek Szervezetének szék­helye. Az utóbbi idők esemé­nyei azonban azt mutatják, hogy az Egyesült Államoknak ez szemlátomást nehézségeket okoz. Nem kellene-e megfon­tolnunk, hogy mentesítsük az Egyesült Államokat az ilyen nehézségektől? ' Hétfőn, 26-án este fél 7-kor, a TIT-klubban dr. Patak- falvy István, a megyei Tü­dőbeteggondozó Intézet főor­vosa megemlékezést tart Koch Róbertról. A megemlékezés keretében beszél az eddig el­ért eredményekről, és ismer­teti a tüdőbaj elleni küzdelem mai állását is* Amikor a szovjet kormány korunk létfontosságú kérdései­ről szóló javasatokat terjeszt az ENSZ-közgyűlés küldöttei elé. szeretné hangsúlyozni ezeknek a rendkívüli fontos­ságát a világ sorsa szempont­jából. A leszerelés fontossága nem szorul külön bizonyításra. A gyarmati rendszer meg­szüntetése szintén annyira fon­tos, hogy nyilván minden kül­döttség tökéletesen megérti, hogy ezt a közgyűlés teljes ülésén kell megvitatni. Ügy véljük, hogy rendkívül fontos jelentőségre tettek szert a Szovjetunió ellen elkövetett amerikai agresszív cselekmé­nyek. Ezek kifejezésre jutottak abban, hogy amerikai repülő­gépeket küldtek a Szovjetunió határai mögé. De ennek a kér­désnek még különösebb jelen­tőséget ad, hogy Eisenhower úr, az Amerikai Egyesült Álla­mok elnöke, az amerikai repü­lőgépek agresszív berepüléseit olyan normális dolognak nyil­vánította, amely elengedhetet­lenül szükséges az Egyesült Államok biztonsága szempont­jából. Ezenkívül az Egyesült Álla­mok felruházta magát azzal a joggal, hogy a jövőben is küld hasonló repülőgépeket. Mivel nemcsak a Szovjet­unió, de más államok szu­verén jogainak megsérté­séről is szó van, az Egye­sült Államok agresszív cse­lekedeteinek kérdését az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének plenáris ülésén kell megoldani. Az ilyen cselekedetek folyta­tása és különösen az a tény, hogy e cselekedeteket az Egye­sült Államok elnöke állami po­litikává nyilvánította, az em­beriséget bármelyik pillanat­Tekintsék példának korunk embereit és azt mondják: va­lamikor a Föld lakóinak ne­héz, bonyolult kérdésekkel kel­lett megbirkózniuk. És ők, akik összegyűltek az Egyesült Nemzetek Szervezetének köz­gyűlésén, megoldották ezeket a kérdéseket a jobb jövő nevé­ben. Cselekedjünk hát úgy, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete közgyűlésének 15. üléssza­ka ne csak a reményeknek, hanem a remények valóra vál­tásának is az ülésszaka legyen. A szovjet kormány hajlan­dó megtenni mindent, hogy már ma összeomoljék a gyarmati rabság, hogy a leszerelés kérdései már ma konkrét, érdembeni meg­oldást találjanak. A szovjet kormány kész megtenni mindent, hogy már ma tilosak legyenek az atomfegyverrel végzett kísérletek, hogy megtiltsák E r m 1 e r, a neves szovjet rendező befejezte Az első nap című filmjének forgatá­sát. A film 1917. november 7- ének és 8-ának emlékezetes Az egri, pécsi és a szegedi pedagógiai főiskolák műszaki ismeretek és gyakorlatok tan­székei szeptember 26—28-án széleskörű tapasztalatcserét tartanak Egerben. A tanácsko­Az előadás, érthetően, nagy érdeklődésre tarthat számot, részben mert dr. Patakfalvy István elismert szaktekintély, másrészt, maga ez a betegség olyan, hogy mindaddig érde­kelni fogja az embereket, míg í teljesen el nem tűnik átkos j léte* ban a harmadik világháborúba taszíthatja. Ezért megismétlem, hogy a szovjet kormány véle­ménye szerint az adott kérdést, csakúgy, mint a leszerelés és a gyarmati rendszer felszámolá­sának kérdését, nem a bizott­ságokban, hanem az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyű­lésének plenáris ülésén kell megvitatni. Arról van szó hogy a köz­gyűlés mostani ülésszakán a világ államai nagy többségének képviselői mondják meg véle­ményüket azokról a kardinális problémákról, amelyek ma a közvéleményt nyugtalanítják, s nyugtalanítanak a világon minden olyan embert, akinek érdeke a szabadság és a de­mokrácia továbbfejlesztése, aki arról álmodik, hogy önmaga és gyermekei békében élhet­nek. A szovjet kormány reméli, hogy az ENSZ-közgyűlés jelen­legi ülésszakán megvitatásra javasolt kérdések támogatásra és megértésre találnak, mert hiszen ezeknek felvetését az az őszinte törekvés diktálta, hogy Földünkön jobb életet és nyugalmat biztosítsunk. Azt hiszem, önök osztják azt a véleményemet, hogy ezekben a napokban az emberek száz­millióinak figyelme irányul a közgyűlés üléstermére. Mit várhatnak tőlünk a világ or­szágainak népei? Azt, hogy igazságosan és becsületesen megoldjuk napjaink égető poblémáit. Az emberiség már ott tart, hogy nem tűrheti meg életé­ben a terhes, reakciós múlt maradványait. Az emberiség már ott tart, hogy megérti, milyen mélyreható, súlyos ve­széllyel jár a tudományos eredmények helytelen, hibás felhasználása a fegyverkezési verseny céljaira. és megsemmisítsék a tö­megpusztításnak ezeket a veszélyeit. Hruscsov beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: Monda­nivalóim végéhez éx-ve, ismé­telten szeretném hangsúlyozni, hogy a szovjet kormány, amely a szovjet nép érdekeit, a sza­bad szocialista állam polgárai­nak érdekeit tartja szem előtt, újból és újból ezt javasolja mindenkinek: tárgyaljunk, vi­tatkozzunk, de oldjuk meg az általános és teljes leszerelés kérdéseit, temessük el az em­beriség által megátkozott gyar­mati rendszert. Nincs helye több huzavoná­nak, nincs helye több haloga­tásnak. A népek, a legkülönbö­zőbb társadalmi rendszerű ál­lamok népei azt várják, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének közgyűlése végre olyan határozatokat hoz, amelyek megfelelnek a népek óhajai­nak. (MTI) eseményeit idézi fel. Bemutat­ja a Téli Palota ostromát és az Ideiglenes Kormány buká­sát. t zásokon megvitatásra kerül a három érdekelt tanszék múlt tanévi munkája és általában a műszaki tanárképzés problé­mái. A három napig tartó tapasz­talatcserén részt vesznek a Művelődésügyi Minisztérium felsőoktatási és általános isko­lai főosztályának képviselői, a Központi, Pedagógus Tovább­képző Intézet politechnikai tanszékének, a Fővárosi Peda­gógiai Szeminárium politech­nikai tanszékének vezetői és az egri főiskolát patronáló Budapesti Forgácsoló Szer­számgépgyár KlSZ-szervezeté- nek képviselői* (Folytatás az 1. oldalról.) sítsék meg az ilyen fegyverek­ből felhalmozott tartalékokat és szintessék meg gyártásukat. A tervezet előirányozza továb­bá az egyes államok fegyveres erőinek újabb csökkentését, a fegyverzet és a haditechnika megfelelő mértékű szűkítésé­vel együtt. A szovjet kormány úgy véli, hogy a harmadik szakaszban fel kell oszlatni valamennyi állam fegyveres erőit és meg kell semmisíteni fegyverzetét, meg kell szüntetni a haditer­melést, fel kell oszlatni a had­ügyminisztériumokat, a vezér­karokat és mindenfajta kato­nai jellegű és katonai célokat szolgáló intézményt, szerveze­tet, továbbá meg kell szüntet­ni a hadicélokra történő pénz- kiutalásokat. Az általános és teljes lesze­relés harmadik szakaszának megvalósúlása után az egyes államok nem rendelkeznek többé sem katonával, sem fegy­verzettel, következésképpen végérvényesen és mindenkorra megszűnik a háborús veszély. „Ily módon valósággá válik a NEW YORK (MTI): Mint a TASZSZ jelenti, Nyikita Hruscsov, szovjet miniszterel­nök pénteki nagy beszéde után az újságírók, fotóriporterek seregének kíséretében elhagy­ta az ENSZ épületét. A szovjet kormányfőt a különböző or­szágok küldöttei üdvözölték, és valamennyien elismerésüket fejezték ki a beszédéért. Nyi­kita Hruscsovot pénteken a késő délutáni órákban Gheorghiu-Dej, a román kül- .döttség vezetője látta vendé­gül. > A késő délutáni órákban megjelenő amerikai lapok ha­talmas érdeklődést tanúsítot­tak Hruscsov beszéde és a szovjet küldöttségnek a köz­gyűlésen előterjesztett javas­latai iránt. A New York Jour­nal American beszámolójának a következő címet adja: „Hrus­csov javasolja, hogy tiltsák be a rakétákat és számolják fel a külföldi támaszpontokat.” A New York-i Daily News egész oldalas cikkében a következő alcímekben ismerteti a beszé­det: „Hruscsov terve az Egye­sült Nemzetek számára: 1. Másfél év alatt tiltsák el a ra­kétákat. 2. Vessenek véget mindenfajta gyarmatosítás­nak." Az Associated Press az ENSZ székhelyéről adott tudó­sításában a következőket írja: „Hruscsov egy sereg meglepő javaslatot terjesztett elő... Ria­dalom egyes nyugati küldött­ségek körében”. Angliában ugyancsak hatal­mas érdeklődéssel kísérték Hruscsov beszédét. A londoni lapok az első oldalon közlik a szovjet kormányfő beszédét. Polgár Dénesnek, az MTI különtudósítójának jelentése szerint az ENSZ-közgyűlésen részt vevő delegációk pénteken délután teljesen Hruscsov szovjet miniszterelnök beszé­dének hatása alatt álltak. A beszédben közvetlenül érintett ázsiai és afrikai küldöttek hi­vatalosan még nem nyilatkoz­tak. Nyilvánvalóan, ennek akartak elébe vágni a nyugati hatalmak — pontosabban az Egyesült Államok és Nagy- Britannia azzal, hogy feltűnő gyorsasággal reagáltak a szov­jet kormányfő beszédére. Herter, az Egyesült Államok külügyminisztere, alig egy órá­val a Hruscsov-beszéd elhang­zása után, sajtóértekezletet tartott a Waldorf Astoria Szál­lóban. A külügyminiszter bevezető­ben ugyan előrebocsátotta, hogy „esztelenség lenne, telje­sen átgondolt választ adni”, amikor csak ilyen rövid idő áll rendelkezésére, mégis tesz egy-két megjegyzést. Majd azt állította, hogy Hruscsov beszé­de „hadüzenet volt az Egyesült népek évszázados álma: a fegy­verektől és háborúktól mentes világ” — állapítja meg a szov­jet kormány nyilatkozata. A szovjet kormány javasolja, hogy létesítsenek a leszerelési tárgyalások folytatására meg­felelő fórumot, ennek azok az államok is tagjai lennének, amelyek a semlegesség állás­pontját vallják magukénak. A szovjet kormány úgy véli, ha érvényesítenék az ENSZ-ben a Kínai Népköztársaság törvé­nyes jogait, ez olyan fontos lé­pés lenne, amely elősegítené a leszerelési tárgyalások sikerét. A szovjet kormány új javas­latát jó alapnak tekinti az ál­talános és teljes leszerelésről szóló szerződés kidolgozására és megkötésére. Mint a nyilatkozat hangsú­lyozza, a szovjet kormány ja­vaslatában messzemenően fi­gyelembe veszi a nyugati ha­talmak javaslatait, és egész se­reg kérdésben szem előtt tart­ja álláspontjukat. Nevezetesen figyelembe vette azt a vélemé­nyüket, hogy az első szakasztól kezdve, célszerű összekapcsol­ni a nukleáris leszerelésre vo­Nemzetek Szervezetének szer­kezete, személyzete és székhe­lye ellen.” Kijelentette, hogy a beszéd elhangzása után felke­reste Hammarskjöld főtitkárt és teljes bizalmát fejezte ki iránta. Herterrel egy időben az an­gol külügyminisztérium szóvi­vője is sajtóértekezletet tar­tott az ENSZ egyik tanácskozó termében. Rendkívül élesen támadta a Szovjetuniót. Ügy tüntette fel Hrucsov beszédét, mintha az az ENSZ ellen irányulna. A szóvivő szerint az angol kül­döttség nem talált semmi konstruktívat és újat Hruscov javaslataiban. Mint az MTI tudósítója meg­állapítja, a szokatlanul gyors angol—amerikai reagálás meg­állapíthatóan bizonyos tanács­talanságot takar. Hruscsov javaslatai nemcsak azért hozták nehéz helyzetbe a nyugati hatalmakat, mert ezek a javaslatok megfelelnek a né­pek érzésének és akaratának, hanem azért is, mert a szovjet kormányfő téziseivel való konkrét szembefordulás az ázsiai—afrikai országokkal is, amelyek jelenleg legerősebb Polgár Dénes, az MTI külön- tudósítója jelenti: Pénteken az esti órákban az ENSZ-közgyü- lés általános ügyrendi bizott­sága folytatta a napirendi ja­vaslat megtárgyalását. Az ülé­sen a leghevesebb vita az úgy­nevezett magyar kérdés napi­rendre tűzése körül fejlődött ki. Nem kevesebb, mint 25 fel­szólalás hangzott el. Először arról volt szó, meghívják-e az általános ügyrendi bizottság asztalához Munrót, az ENSZ hírhedt „ötös bizottságának” volt elnökét. A vitának ebben a szakaszában mulatságos és nagyon jellemző epizód tör­tént. Zorin, szovjet külügymi­niszterhelyettes megjegyezte, hogy Munro senkit nem kép­visel. Ekkor Wadsworth ame­rikai delegátus kért szót. Azt akarta mondani, hogy Munro az Egyesült Nemzeteket képvi­seli, ehelyett azonban fennhan­gon kijelentette, hogy „Munro az Egyesült Államokat képvi­seli”. Az elszólás nagy derült­séget keltett és Wadsworth bo­csánatot kért nyelvbotlásáért. A vitában a Szovjetunió, Ro­mánia, Bulgária és Jugoszlávia képviselői kifejtették, hogy mi­ért ellenzik az úgynevezett ma­gyar kérdés napirendre tűzé­sét. Románia képv’selő.ie egye­bek között megjegyezte: ez az egyetlen kérdés, amelyet az Egyesült Államok az ENSZ napirendjére javasolt. Felszólalt a vit.ban Péter János, a magyar külügyminisz­ter első helyettese is. Kifejtet­te, hogy az úgynevezett ma­gyar kérdés napirendre tűzése beavatkozás hazánk belü«>'ei­natkozó intézkedéseket a h*» gyoniányos fegyverzet csök­kentését célzó rendszabályok­kal. A szovjet kormány hangsú­lyozza, hogy a leszerelés haté­kony nemzetközi ellenőrzésé­nek híve, de erélyesen ellenez minden olyan kísérletet, mely­nek az a célja, hogy az ellen­őrzést a leszerelés fölé helyez­ze, vagyis leszerelés nélkül valósítson meg ellenőrzést, mi­vel ez a nemzetközi kémkedés törvényesített rendszere lenne. A nyilatkozat sajnálattal ál­lapítja meg, hogy az az év, amely azóta telt el, hogy a szovjet kormány az ENSZ-köz- gyűlés 14. ülésszakán előter­jesztette az általános és teljes leszerelésre vonatkozó javasla­tát, — a nyugati hatalmak ál­láspontja következtében nem hozott haladást. A szovjet kormány felhívja a közgyűlést, „teljes komoly­sággal fogjon hozzá a kiala­kult helyzet elemzéséhez és te­gye meg a szükséges intézkedé­seket a leszerelés problémájá­nak megoldását gátló akadá­lyok elhárítására.’’ (MTI) csoportot alkotják az ENSZ- ben. Az ENSZ mértékadó kö­reiben az a vélemény, hogy az éles kifejezéseket használó, de nem konkrét, első reagálások egyáltalán nem jelentik még az Egyesült Államok és Nagy- Britannia válaszát. Erre mutat az a közlemény is, amely sze­rint a három nyugati hatalom külügyminisztere szombatra virradó éjjel tanácskozásra ült össze, hogy megbeszélje a Hruscsov-beszéd után kiala­kult helyzetet és a követendő nyugati taktikát. A TASZSZ jelentése szerint Hruscsov szovjet miniszterel­nök pénteken este vendégül látta Fidel Castro kubai mi­niszterelnököt és a kubai kül­döttséget. A szovjet kormányfő rezidenciáján a kubai vendé­geken kívül jelen volt még Gromiko külügyminiszter, va­lamint az ukrán és a belorusz küldöttségek vezetői. Polgár Dénesnek, az MTI tu­dósítójának jelentése szerint Kádár János államminiszter és a magyar delegáció több más vezető tagja szombaton ugyan­csak Cyrus Eaton vendége lesz. be. —A jelenlegi helyzetben ennek a hidegháborús kérdés­nek a felújítására irányuló minden kísérlet káros lépés, amely a mostani ülésszak ki­látásait általánosan is érinti -* mondotta. Beszéde további ré­szében hangsúlyozta, hogy a kormányfők jelenléte és az új, független országok részvétele az Egyesült Nemzetek akciói­ban. újabb lehetőséget nyújt » valódi problémák megoldására, a békés együttműködés megte­remtésére. Minden olyan kí­sérlet, tehát, amely az ülésszak idejének elfecsérlésére, va<rv arra irányul, hogy a delegációk figyelmét az igazi kérdésekről mesterséges hidegháborús ma­nipulációk felé fordítsa, aláás­ná a jelen ülésszak nagy lehe­tőségeit. A szavazás során ismét mű­ködésbe lépett az amerikai szavazógépezet, s „ bizottság 12 szavazattal, 4 ellenében és 4 tartózkodássá1 a napirendre- tűzés mellett foglalt állást. Mellette szavazott Kanada. Ja­pán. Panama. Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Francia- ország. Venezuela. Haiti. O’asz- ország. 0-v<sta Rica. Pakisztán, és a Csang Kaj-sek-klikk kép­viselője. A íavaslat pilon szava­zott a Szovjetunió Bulgária. Románia és Jugoszlávia kül­dötte, míg a ceyloni, az iraki, a szudini és a líbiai de'egátus tartó-’- " -------—zástól. A közgyűlés hétfőn folytatja munkáját. Ugyancsak he. on kerül sor az általános üwrendi bizottság újabb t. -gyn1-——a. ' ' (MTI) Koch Róbert emlékest az egri TIT-klubban Cselekedjünk úgy, hogy utódaink, fiaink, unokáink és ükunokáink jó emléket őrizzenek meg a mi korunkból Film a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról A főiskolák műszaki tanszékei tapasztalatcserét tartanak Egerben A nagy jelentőségű Hruscsov-beszéd visszhangja Egy sokat mondó elszólás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents