Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-20 / 222. szám

I960, szeptember 20., kedd népújság 8 Megtalálták számításukat a boconúdi Búzakalász Tsz fiataljai AZ ORSZÁGÚT MELLETT, nem messze a községtől, silóz­nak a boconádi Búzakalász Termelőszövetkezet tagjai. Mellettük két kormos traktor szánt, az úttól beljebb pedig nemrég készült gazdasági épü­let hívja magára a figyelmet. Előtte mar egy újabb épület készülésének lehetünk tanúi. Saját erőből építik ezt is. Három-négy, vagy talán ennél is több kocsi szállítja egyszer­re a téglát. A megrakottan érkező sze­kér nem sokáig áll a téglara­kás mellett, szorgos kezű fiata­lok rövid idő alatt kiürítik a lovaskocsi „gyomrát”. Gyor­san megy a munka itt, de azért a jókedv sem marad el. Az itt dolgozók életkora nem halad­ja meg a húsz évet, s így jó­kedvért valóban nem kell a szomszédba menni. A mindig névető Súlya Mag­di viszi a prímet, de nem ma­radnak mögötte jókedvben a többiek sem. De azért a k.zük is gyorsan mozog. Versengve dolgoznak, s bizony nagyon megtréfálják azt, aki ügyetle­nül nyúl a dobott tégláért, s elejti. Nevetnek mindig, mert mindig akad valami, amin a 18 vagy 20 év fiatalságával ka­cagni lehet. Elégedett a mun­kájukkal Czimre József, a szö­vetkezet agronómusa is. Tudni kell velük bánni — mondja —, s akkor jobban dol­goznak, mint az idősebbek. Ha valami apró huncutságot csi­nálnak, én nem szidom meg őket. En is voltam fiatal. El­néz fölötte az ember... Szó­val nem baj az... Fontos, hogy a munka haladjon. Ab­ban meg itt nincs hiba. MIKOR NINCS KOCSI, egy kis pihenőre, beszélgetésre is jut idő. Kört alkotva beszélgetünk, s önkéntelenül is megkérdem: mitől van mindig ilyen jóked­vük? — Hát búslakodjunk? — vá­laszol kérdéssel egyikük, s a többiek csak helyeselnek, Czimre Józsi bácsi elmond­ja, hogy a legtöbbjük csak be­dolgozó családtag, de tavasz­tól itt vannak, s itt is lesznek, míg asszonyoknak, lányoknak való munka lesz a szövetkezet­ben, Szüleik is itt dolgoznak, mint a Súlya Magdié. Az öreg, sertésgondozó, s a lánya sem marad már odahaza, jött ve,e a szövetkezetbe. Először a ka­pálásnál, majd a kertészetnél, cséplésnél, aztán ismét a ker­tészetnél, a paprika, paradi­csom szedésénél dolgozott. Most itt segédkezik az építkezésnél, a téglarakásnál, barátnőivel együtt. Mert munka közben megbarátkoztak már, s egyik sem akar innen elmenni. — Itt van például a Papp Jóska — mutatja be a nyúlánk fiút. — Elment a községből, Befe jexődött a bányászati kongresszus Szombaton befejeződött az első, hatnapos bányászati kongresszus, amelynek 600 ma­gyar meghívotton kívül 18 or­szágból, több mint 200 külföl­di részvevője volt. Az. első bá­nyászati kongresszus szép eredményekkel zárult; 75 tu­dományos előadás hangzott el. A kongresszus részvevői meg­ismerkedtek a bányászat gépe­sítésében, a korszerű biztosí­tásban, a kőzetmechanikában, az érc- és szénelőkészítésben, a bányaépítésben, a bányabiz­tonsági kérdésekben kialakult legújabb kutatási irányokkal és eredményekkel. Külföldi vendégeink a ma­gyar bányákba is ellátogattak. A látogatások során a külföld szakemberek figyelmét az üze­mek technikai fejlettségén túl mindenütt megragadta a dol­gozók jó szociális ellátása, a lakások, üzemi konyhák, für­dők, művelődési házak, nap­közi otthonok, bölcsődéK. könyvtárak gazdag felszereié­dolgozott a városban, de visz- szajött ide, a szövetkezetbe. — Így van — mondja he­lyeslőén. — Dolgoztam a gyön­gyösi magasépítőknél, s ha­vonta kerestem 900 forintot, de annak a fele ott maradt kosztra, s a többi is elúszott, úgy, hogy nem maradt semmi nyoma a pénzemnek. Hazajöt­tem, mert itthon mégis jobb. Nem kerül pénzbe a szállás, meg ahol háromnak főznek, ott jut a negyediknek is. Au­gusztus elseje óta dolgozom édesapámmal és bátyámmal együtt a szövetkezetben, s erre az egy hónapra kaptam már több, mint 400 forintot előleg­ként- Nem sok ez a pénz, de előlegként nem is kevés, csak azért is, mert legalább meg­marad. Számolgattam magam­ban eleget, míg elhatároztam, hogy a szövetkezetbe jövök dolgozni. Jól lehet itt keresni, meg aztán az otthont, és a ba­rátokat nem tudja helyettesí­teni semmi. Sokan mondták, hogy azért a városi szórakozá­si lehetőségeket nem tudja pó­tolni falun semmi. Nincs iga­zuk, mert itt is van mozi, és itt is lehet éppen úgy ping­pongozni, sakkozni, s van egy kis kultúrterme a szövetkezet­nek, ahol a többi fiatallal tán­colni is tudunk. — Az igaz, hogy zenét csak az egyik fiú szolgáltatja, tan­góharmonikával — vágják köz­be a lányok —, de helyettesít egy egész zenekart. SÚLYA MAGDOLNA évek óta minden tavasszal és nyá­ron dolgozik a földeken, de azt mondja, hogy a szövetkezet­ben jobb. — Még hajnalban ki kellett menni, s míg a nap le nem ment, a kapa nyelét fogtuk. Most nincs olyan nagy „haj­tás”. Reggel hatkor kezdünk, s hatkor végzünk, ennek elle­nére megkeressük azt, mint ré­gen. Édesapámmal együtt dol­gozunk itt, s átlagosan hatszáz forint előleget viszünk haza havonta. Aztán ami szükséges, azt a háztáji megtenni ne­künk. A pénz mellett kaptunk már termény-előleget is. Tíz mázsa búza, öt mázsa árpa és 125 kg borsó van otthon. Elége­dettek vagyunk ezzel, hisz a szö­vetkezet csak a múlt év őszén kezdett, s sok beruházásra van most szükség, de ennek ellenére év végén meglesz a 37 forint munkaegységenként. Jövőre meg ennél jóval több. Csivincsik Gizella már elé­gedettebb, — Én megtaláltam számítá­somat — mondja s meg is ma­gyarázza, hogy miért. Szövet­kezeti tagként dolgozom már tavasz óta. Harminc—har­minckét munkaegységem meg­van minden hónapban, sőt az aratáskor besegítettek szüleim is, s így 1000 forint előleget vit­tem haza két forint híján. Négy mázsa búzát, két mázsa árpát, egy mázsa borsót kap­tam még, sőt két mázsa szé­nát is. S nemcsak így talál­tam meg a számításomat, hanem jól érzem magam eb­ben a társaságban is. Megért­jük egymást. Nem tudnék már másutt dolgozni, nem is me­gyek el innen soha. A többiek bizonygatják, hogy úgy lesz, mert amit a Gizi megmond, azt be is tartja. Két, megrakott kocsi jön, s rakodni kell, pedig Nagy Te­réz és Detrik Gizella is szere­tett volna még valamit monda­ni, de a munkát nem lehet el­hanyagolni. Búcsúzóul azért még ideszólnak, feltétlenül ír­ja meg azt is, hogy mi is elé­gedettek vagyunk, megtaláltuk számításunkat a szövetkezet­ben. Pilisy Elemér Újítók köre A megyei szakszervezeti kul­túrotthon vezetősége megala­kította az újítók körét. Célja ezzel elsősorban az volt, hogy a termelékenység fokozása ér­dekében összegyűjtse azokat az újítókat és feltalálókat, akik talán egymást sem ismerik, s nemtudva egymásról — elszi­getelten törik a fejüket azon, hogyan lehetne a munka egy­szerűbb, a termelvény olcsóbb. Nos, ezek az újítók, ezek a folyton töprengő emberek most mór találkozhatnak egymás­sal, kicserélhetik tapasztala­taikat. A szakszervezeti kultúr­otthon minden segítséget meg­ad munkájukhoz. Hetenként egy alkalommal jönnek össze a kör tagjai. Meg­alakulásuk nem forma, mert már 21-én megtartják első ösz- szejövetelüket. Az újítók és feltalálók, a mi feltalálóink ás újítóink nem zárják el egymás elől gondolataikat, mint a ka­pitalista államok feltalálói, mert ha jelent is ez számukra dicsőséget és anyagi javakat, azért mégis az a cél lebeg előt­tünk: egyszerűsíteni a mun­kát, felszabadítani az emberi erőt a nehéz fizikai munkafo­lyamatok alól. A most megala­kult újító kör feladatairól így nyilatkozik Tóth Sándor, több­szörös újító és feltaláló: — Elsősorban feltárjuk egy­más előtt azokat a problémá­kat, amelyekkel küzdünk. Má­sodsorban egymás segítése, a tapasztalatok kicserélése. Egy újító nem lehet meg szakköny­vek nélkül. Itt, a kultúrotthon- ban van 1500 darab műszaki könyv. Magunknak is van, s egymás között cserélgetve sok­mindenre rábukkanunk, ami­ről esetleg eddig nem is tud­tunk! Programunkban szere­pel az is, hogy tudásunkkal szeretnénk segíteni vállala­tunk, üzemünk műszaki prob­lémáinak megoldásában. Kifejtette még a kultúrott­hon igazgatója azt, hogy sze­retne az újító kör együttmű­ködni az ugyancsak itt dolgozó Gépipari Tudományos Egye­sülettel. Szeretnénk ha előadó­kat biztosítanának a kör egyes összejöveteleire, vagy ha az újítók valamilyen kivitelezési, vagy konstrukciós problémán elakadnak, szakmai tudásuk­kal segítségünkre sietnének. Nem távoli gondolat az sem, hogy az üzemek érdeklődő fiataljait is bevonják majd eb­be a nagyjelentőségű munká­ba. Szép, komoly tervek ezek, s mivel olyan emberek szerve­zett munkájáról van szó, akik természetüknél fogva kitartók és gondolkodó egyének, min­den biztosíték megvan arra, hogy hallunk még az újítókö­rök munkájáról, eredményei­ről! A. É. Koffein, a koffein ellen Amerikai kutatók megállapí­tották, hogy a koffein semlege- sítően hat a koffeinre. Más­szóval: a második csésze kávé már hatástalan. Az első csésze kávéban élvezett koffein ugyanis kb. 3 órára immuni­zálja az agyat a koffein továb­bi stimuláló hatása ellen. JM i Olvasom a hírt az I újságban: ,,A Buda- ‘ pesti Konzervgyár | húsüzeme megkezdi í az újszerű étkeztetés­re alkalmas készéte­lek gyártását...” — olvasom és meghök- kenek. Ha egy vessző hiányzik, akkor még különösebb baj nincs, bár az „újszerű ét­keztetés" is bővebb magyarázatra szo­rul . De ha „újszerű, étkeztetésre” alkal­mas készételekről van szó, akkor teljes a kétségbeesésem. Akkor engem eddig alaposan becsaptak, olyan készételeket vettem és ettem, ame­lyek sem nem voltak újszerűek, sem nem étkeztetésre alkal­masak, akkor én ed­dig az állandó gyo­mormérgezés szaka- déka felett táncoltam, főzőkanállal a ke­zemben, hogy kegyet­len halálom után az edények és fedők játsszák el a gyász­indulót sírom felett. Kétségbeejtő! Hogy mit meg nem tud az •mber egy újság híré­ből? Vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy eme hírt kész­ételhez és fogalma­záshoz nem értő va­laki fabrikálta a szé­les dolgozó tömegek ijesztgetésére? Er­ről, szerencsére, csak erről! (—ó) Gazdag gyakorlati ismeretek szerzését biztosította a nyári úttörőtábor Heves megyében Az Úttörő Szövetség Heves megyei Elnöksége hétfőn ülést tartott Egerben, ahol a nyári úttörőtáborok tapasztalatait vi­tatták meg. Megállapították, hogy az idei nyáron lényege­sen eredményesebbek voltak az úttörőtáborozások, mint az elmúlt évek bármelyikében. Az úttörők a táborokban gazdag gyakorlati ismereteket szerez­tek. A megye úttörőinek több mint fele töltötte a nyár egy részét különböző úttörőtábo­Becsületforint Leejtettem. Rop­pant egyet, azután elgurult. Egy fo­rint volt. Gurult, a járókelők cipői közt, azután be­fordult a járda mellett futó kis betoncsatornába, s még láttam, ho­gyan kapja fel egy fürge kisgyerek, s talán a szeme job­ban csillog, mint a kis pénzdarab. — Milyen boldog, egy forintot talált! — No lám, már van is a fagylaltra pénze... Körülnéz, még egy pillantás, valaki nehogy visszakérje tőle. Mosolyra rándul az ajkam, s to­vább megyek, de néhány lépés, s máris megállít va­laki. Bácsi! Elve­szített egy forin­tot — s már nyújt­ja is a pénzt. Meg­simogatom kis kó­cos fejét, s még egy forintot teszek a tenyerébe. — Be­csületes gyerek vagy, — dicsérem meg. ö örül, — nemcsak a pénz­nek, de a dicséret­nek is, — s én no­teszomba jegyzem: ilyenek a mi gyer­mekeink. (r... y) rokban, túrán, kiránduláson. 50 úttörőcsapat, többhetes szer­vezett táborban vett részt, ahol a szórakozás mellett gaz­dag gyakorlati ismereteket sze­reztek az úttörők az erdő és a hazai tájak megismerésében. Sok segítséget adtak a nyári táborozáshoz a termelőszövet­kezetek. Több termelőszövet­kezet: pl. a nagyrédei és nagy- fügedi, anyagi támogatással is segítette a falu úttörőcsapatá­nak táborozását. Más termelő- szövetkezetben tábort vertek a gazdaság területén az úttörők részére, ahol szórakozásként a mezőgazdasági munkák kü­lönböző ágazatival is megis­merkedhettek az úttörők. A nyári táborozás során Heves megyében csaknem ezer úttö­rővezető kiképzését is biztosí­tottá a Heves megyei' KlSZ- bizottság, akik szeptembertől kezdve már úttörőcsapatokkal dolgoznak és továbbfejlesztik, elsősorban a falusi úttörömun- kát, valamint a KlSZ-szerveze- tek és úttörőcsapatok közötti tevékeny baráti kapcsolatot. (ka) Segíti az őszi munkát a Horti Gépállomás őszi munkákat minél előbb befejezni — ez a célja a régi és az újonnan alakult termelő- szövetkezeteknek és a gépállo­más dolgozóinak is, hogy ez si­( AAAAAAA/\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/^^AAAA^AAAAAAAAAAA»^^AA/\A*AA^AAA^^AAi^A^^AAAA^AA^AAAAAA<^AA^^^\^ Kedv, lendület, tanulni akarás Látogatás a hatvani Bajza Gimnázium dolgozók iskolájában ménnyel és most az egyetem; jogi karának elsőéves haliga-; tója. VAN ABBAN valami megható '.és megkapó, hogy felnőtt em­berek, családosok, már évek, évtizedek óta csak nehéz mun­kára szokott kezeiket újból és megint a régen elfelejtett toll­hoz, ceruzához szoktatják, hogy a napi munka után, néha !szemben gyermekükkel, azasz- ’tal másik végén, biflázzák Bal- jlasit, vagy Ázsia földrajzát. | Tanulnak. Ki általánosban, ki már a középiskolában, tanul­tnak a munkások, parasztok. 30—40 éves emberek, — ön­szántukból, kicsit verítékezve, ’küszködve, egyszerűen azért, mert nemcsak olvassák és mondják, de tudják és érzik is: ;a tudás hatalom! Erről beszélgetünk a hatvani :Bajza Gimnázium néhány ta­nárával, s természetesen, arról ;is, hogyan tanulnak, hogyan fejlődnek a dolgozók iskolájá­nak, vagy a levelező oktatás­inak részt vevői. Mert az egy­magában még nem sokat je­llent, hogy az idén is már 90 I jelentkező van a gimnázium lelső osztályára és még mindig ;tart a jelentkezés. Hisz napon- Ita, munka után, négy éven ke­resztül, négy órát ülni az isko­lapadban, vagy otthon tanulni és beszámolókra, vizsgákra je­lentkezni, — nem kis dolog. egyöntetű a vélemény, MÉGIS, KEDV, LENDÜLET, hogy zömében jó a tanulmányi eredmény. A mostani negye­dik osztályban például kettő, ha akad, aki gyengébb tanul­mányi előmenetelő, de a több­ség: kitűnő. Misi Lajos, aki Petőfibányáról jár be minden áldott nap, kitűnő rendű tanu­ló, jó közepes az ugyancsak petőfibányai Szabó Ferenc, aki ráadásul, még családos -ember is. A tantárgyak népszerűségét nézve, utcahosszat vezet a ma­gyar, a történelem, persze akad olyan is, akinek éppen a matematika és a fizika az erős oldala. Az itt tanuló dolgozók zöme megelégszik azzal, hogy elvé­gezze a gimnáziumot, hogy megszerezze az érettségit, s az ezzel járó megfelelő műveltsé­get. De akadnak olyanok is, el­sősorban a fiatalabbak közül, akik úgy belemelegedtek a ta­nulásba, hogy most már „vé­gigcsinálják”, — az egyetemi diplomáig. Itt van példának Fekete. Mihály, az apci községi tanács VB-titkára, — elvégezte a dolgozók iskoláját, jó ered­tanulni akarás van tehát a selypi medence ipari üzemei­ben, még termelőszövetkezetei­ben is — bár a paraszthallga­tók száma lényegesen kevesebb I —, de van olyan probléma is,! amiért nem nagyon lelkesed­nek a kemény és áldozatkész I munkát végző pedagógusok. Ügy szól ugyanis egy rendel­kezés, hogy az olyan osztályok­ban, ahol a létszám nem éri el a 10 főt, — mindössze 30 percet' tarthat egy tanóra. Ez bizony,: nagyon kevés és alaposan megnehezíti nemcsak a tanár,: de a dolgozók iskolája diákjá­nak dolgát is. Hogyan lehet he­tenként egy-két 30 perces órá­ban például matematikát taní­tani, melynek megértése, ösz- szefüggéseinek rögzítése döntő: módon az iskolában történik, — illetve kellene történnie. Jogos a kérdés: miért bűn-; teti ez a rendelkezés azokat,; akik mit sem tehetnek arról,; hogy csak kilencen vannak,; pedig éppúgy szeretnének ta-; nulni és tudni, mintha, — ti-; zenegyen lennének? (gyurkó)' kerüljön is, össze kell fogni a tsz-eknek, gépállomásoknak egyaránt. Sok függ most ettől és ezt kell éreznie a tsz-tag- nak, ha dolgozik kint a határ­ban és a traktorosnak, ha gé­pére ül, hogy a keskeny par­cellákat nagy táblává szántsa : össze. A Horti Gépállomás udvarán : ilyenkor kevés gépet lehet ta­lálni, szerte vannak a határ­ban a tsz-eknél, szántanak, műtrágyáznak, silóznak, amire : éppen szükség van. A gépállo- : más dolgozói számára nagy : feladat az, hogy körzetük min- : den szövetkezetét el kell látni : és segíteni az őszi munkákban. Milyen munkák is adódnak most ősszel? Például a silózás. Az őszi munkák egy fontos mozzanata, mert egyik előfel­tétele az állatállomány áttelel- tetésének. A Horti Gépállomás­nak hét darab silókombájnja van és mind dolgozik. A burgonyabetakarítás is gyorsabb, mert a gépállomás öt burgonyaszedője végzi. Cukorrépaszedő gépe még nincs a gépállomásnak. A kö­zeljövőben kapnak hat új típu­sú cukorrépakomájnt. Erre igen nagy szükség is van, mert a hatvani cukorgyárnak nagy területen termelnek ebben a körzetben. A legfontosabb őszi, munka, természetesen, a vetés. A ve­tést a talajelőkészítés, szántás előzi meg. Ezt végzi most a gépállomás 12» traktora. Majd­nem minden géppel fiatal dol­gozik. Hogy alaposan, lelkiis­meretesen szántanak, azt bi­zonyítják a termelőszövetkeze­tek vezetői, például a hatvani Béke Tsz-ben is, ahol már el­végezték a szántást. A gépállo­más KlSZ-fiataljai felhívással fordultak a dolgozókhoz és ver­senyben állnak egymással, hogy minél hamarább elvégez­zék a szántást. Ezek a 20—24 éves fiatal traktoristák becsü­letbeli ügyüknek tekintik a termelőszövetkezetek kérései­nek, kívánságainak teljesítését. Kovács Sándor traktorista, KISZ-tag, éves tervét eddig már 130 százalékra teljesítette és sorolhatnánk még a lelkes fiatalokat tovább, akik máris befejezték, sőt túlteljesítették tervüket. Az őszi munkák időszakában a tsz-ekben szakmai problé­mák is merülnek fel. Ezért a gépállomás dolgozói részt vesz­nek a termelőszövetkezeti köz­gyűléseken, megbeszéléseken, tanácsokat adnak, segítenek megszervezni a munkát, kija­vítják gépeiket. Minden jel arra mutat, hogy a Horti Gépállomás dolgozóira bizton számíthatnak a terme­lőszövetkezetek. Illés Éva — A KÖZELJÖVŐBEN be­fejeződik az építése és átad­ják rendeltetésének az Egri Finomszerelvény-yár új mun­kásszállóját. A régi üzlethe­lyiséget alakították át mun­kásszállónak, közel a gyár­hoz. Kicsinosították, hogy minden követelménynek megfeleljen. A régi üzlet új helyére költözött.

Next

/
Thumbnails
Contents