Népújság, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-20 / 222. szám

I960, szeptember 20., kedd

népújság

8

Megtalálták számításukat

a boconúdi Búzakalász Tsz fiataljai

AZ ORSZÁGÚT MELLETT,

nem messze a községtől, silóznak a boconádi Búzakalász Termelőszövetkezet tagjai. Mellettük két kormos traktor szánt, az úttól beljebb pedig nemrég készült gazdasági épület hívja magára a figyelmet. Előtte mar egy újabb épület készülésének lehetünk tanúi. Saját erőből építik ezt is. Három-négy, vagy talán ennél is több kocsi szállítja egyszerre a téglát.

A megrakottan érkező szekér nem sokáig áll a téglarakás mellett, szorgos kezű fiatalok rövid idő alatt kiürítik a lovaskocsi „gyomrát”. Gyorsan megy a munka itt, de azért a jókedv sem marad el. Az itt dolgozók életkora nem haladja meg a húsz évet, s így jókedvért valóban nem kell a szomszédba menni.

A mindig névető Súlya Magdi viszi a prímet, de nem maradnak mögötte jókedvben a többiek sem. De azért a k.zük is gyorsan mozog. Versengve dolgoznak, s bizony nagyon megtréfálják azt, aki ügyetlenül nyúl a dobott tégláért, s elejti. Nevetnek mindig, mert mindig akad valami, amin a 18 vagy 20 év fiatalságával kacagni lehet. Elégedett a munkájukkal Czimre József, a szövetkezet agronómusa is.

Tudni kell velük bánni — mondja —, s akkor jobban dolgoznak, mint az idősebbek. Ha valami apró huncutságot csinálnak, én nem szidom meg őket. En is voltam fiatal. Elnéz fölötte az ember... Szóval nem baj az... Fontos, hogy a munka haladjon. Abban meg itt nincs hiba.

MIKOR NINCS KOCSI, egy kis pihenőre, beszélgetésre is jut idő.

Kört alkotva beszélgetünk, s önkéntelenül is megkérdem: mitől van mindig ilyen jókedvük?

— Hát búslakodjunk? — válaszol kérdéssel egyikük, s a többiek csak helyeselnek,

Czimre Józsi bácsi elmondja, hogy a legtöbbjük csak bedolgozó családtag, de tavasztól itt vannak, s itt is lesznek, míg asszonyoknak, lányoknak való munka lesz a szövetkezetben, Szüleik is itt dolgoznak, mint a Súlya Magdié. Az öreg, sertésgondozó, s a lánya sem marad már odahaza, jött ve,e a szövetkezetbe. Először a kapálásnál, majd a kertészetnél, cséplésnél, aztán ismét a kertészetnél, a paprika, paradicsom szedésénél dolgozott. Most itt segédkezik az építkezésnél, a téglarakásnál, barátnőivel együtt. Mert munka közben megbarátkoztak már, s egyik sem akar innen elmenni.

— Itt van például a Papp Jóska — mutatja be a nyúlánk fiút. — Elment a községből,

Befe jexődött a bányászati kongresszus

Szombaton befejeződött az első, hatnapos bányászati kongresszus, amelynek 600 magyar meghívotton kívül 18 országból, több mint 200 külföldi részvevője volt. Az. első bányászati kongresszus szép eredményekkel zárult; 75 tudományos előadás hangzott el. A kongresszus részvevői megismerkedtek a bányászat gépesítésében, a korszerű biztosításban, a kőzetmechanikában, az érc- és szénelőkészítésben, a bányaépítésben, a bányabiztonsági kérdésekben kialakult legújabb kutatási irányokkal és eredményekkel.

Külföldi vendégeink a magyar bányákba is ellátogattak. A látogatások során a külföld szakemberek figyelmét az üzemek technikai fejlettségén túl mindenütt megragadta a dolgozók jó szociális ellátása, a lakások, üzemi konyhák, fürdők, művelődési házak, napközi otthonok, bölcsődéK. könyvtárak gazdag felszereiédolgozott a városban, de visz- szajött ide, a szövetkezetbe.

— Így van — mondja helyeslőén. — Dolgoztam a gyöngyösi magasépítőknél, s havonta kerestem 900 forintot, de annak a fele ott maradt kosztra, s a többi is elúszott, úgy, hogy nem maradt semmi nyoma a pénzemnek. Hazajöttem, mert itthon mégis jobb. Nem kerül pénzbe a szállás, meg ahol háromnak főznek, ott jut a negyediknek is. Augusztus elseje óta dolgozom édesapámmal és bátyámmal együtt a szövetkezetben, s erre az egy hónapra kaptam már több, mint 400 forintot előlegként- Nem sok ez a pénz, de előlegként nem is kevés, csak azért is, mert legalább megmarad. Számolgattam magamban eleget, míg elhatároztam, hogy a szövetkezetbe jövök dolgozni. Jól lehet itt keresni, meg aztán az otthont, és a barátokat nem tudja helyettesíteni semmi. Sokan mondták, hogy azért a városi szórakozási lehetőségeket nem tudja pótolni falun semmi. Nincs igazuk, mert itt is van mozi, és itt is lehet éppen úgy pingpongozni, sakkozni, s van egy kis kultúrterme a szövetkezetnek, ahol a többi fiatallal táncolni is tudunk.

— Az igaz, hogy zenét csak az egyik fiú szolgáltatja, tangóharmonikával — vágják közbe a lányok —, de helyettesít egy egész zenekart.

SÚLYA MAGDOLNA évek óta minden tavasszal és nyáron dolgozik a földeken, de azt mondja, hogy a szövetkezetben jobb.

— Még hajnalban ki kellett menni, s míg a nap le nem ment, a kapa nyelét fogtuk. Most nincs olyan nagy „hajtás”. Reggel hatkor kezdünk, s hatkor végzünk, ennek ellenére megkeressük azt, mint régen. Édesapámmal együtt dolgozunk itt, s átlagosan hatszáz forint előleget viszünk haza havonta. Aztán ami szükséges, azt a háztáji megtenni nekünk. A pénz mellett kaptunk már termény-előleget is. Tíz mázsa búza, öt mázsa árpa és 125 kg borsó van otthon. Elégedettek vagyunk ezzel, hisz a szövetkezet csak a múlt év őszén kezdett, s sok beruházásra van most szükség, de ennek ellenére év végén meglesz a 37 forint munkaegységenként. Jövőre meg ennél jóval több.

Csivincsik Gizella már elégedettebb,

— Én megtaláltam számításomat — mondja s meg is magyarázza, hogy miért. Szövetkezeti tagként dolgozom már tavasz óta. Harminc—harminckét munkaegységem megvan minden hónapban, sőt az aratáskor besegítettek szüleim is, s így 1000 forint előleget vittem haza két forint híján. Négy mázsa búzát, két mázsa árpát, egy mázsa borsót kaptam még, sőt két mázsa szénát is. S nemcsak így találtam meg a számításomat, hanem jól érzem magam ebben a társaságban is. Megértjük egymást. Nem tudnék már másutt dolgozni, nem is megyek el innen soha.

A többiek bizonygatják, hogy úgy lesz, mert amit a Gizi megmond, azt be is tartja.

Két, megrakott kocsi jön, s rakodni kell, pedig Nagy Teréz és Detrik Gizella is szeretett volna még valamit mondani, de a munkát nem lehet elhanyagolni. Búcsúzóul azért még ideszólnak, feltétlenül írja meg azt is, hogy mi is elégedettek vagyunk, megtaláltuk számításunkat a szövetkezetben.

Pilisy Elemér

Újítók köre

A megyei szakszervezeti kultúrotthon vezetősége megalakította az újítók körét. Célja ezzel elsősorban az volt, hogy a termelékenység fokozása érdekében összegyűjtse azokat az újítókat és feltalálókat, akik talán egymást sem ismerik, s nemtudva egymásról — elszigetelten törik a fejüket azon, hogyan lehetne a munka egyszerűbb, a termelvény olcsóbb. Nos, ezek az újítók, ezek a folyton töprengő emberek most mór találkozhatnak egymással, kicserélhetik tapasztalataikat. A szakszervezeti kultúrotthon minden segítséget megad munkájukhoz.

Hetenként egy alkalommal jönnek össze a kör tagjai. Megalakulásuk nem forma, mert már 21-én megtartják első ösz- szejövetelüket. Az újítók és feltalálók, a mi feltalálóink ás újítóink nem zárják el egymás elől gondolataikat, mint a kapitalista államok feltalálói, mert ha jelent is ez számukra dicsőséget és anyagi javakat, azért mégis az a cél lebeg előttünk: egyszerűsíteni a munkát, felszabadítani az emberi erőt a nehéz fizikai munkafolyamatok alól. A most megalakult újító kör feladatairól így nyilatkozik Tóth Sándor, többszörös újító és feltaláló:

— Elsősorban feltárjuk egymás előtt azokat a problémákat, amelyekkel küzdünk. Másodsorban egymás segítése, a tapasztalatok kicserélése. Egy újító nem lehet meg szakkönyvek nélkül. Itt, a kultúrotthon- ban van 1500 darab műszaki könyv. Magunknak is van, s egymás között cserélgetve sokmindenre rábukkanunk, amiről esetleg eddig nem is tudtunk! Programunkban szerepel az is, hogy tudásunkkal szeretnénk segíteni vállalatunk, üzemünk műszaki problémáinak megoldásában.

Kifejtette még a kultúrotthon igazgatója azt, hogy szeretne az újító kör együttműködni az ugyancsak itt dolgozó Gépipari Tudományos Egyesülettel. Szeretnénk ha előadókat biztosítanának a kör egyes összejöveteleire, vagy ha az újítók valamilyen kivitelezési, vagy konstrukciós problémán elakadnak, szakmai tudásukkal segítségünkre sietnének.

Nem távoli gondolat az sem, hogy az üzemek érdeklődő fiataljait is bevonják majd ebbe a nagyjelentőségű munkába. Szép, komoly tervek ezek, s mivel olyan emberek szervezett munkájáról van szó, akik természetüknél fogva kitartók és gondolkodó egyének, minden biztosíték megvan arra, hogy hallunk még az újítókörök munkájáról, eredményeiről! A. É.

Koffein, a koffein ellen

Amerikai kutatók megállapították, hogy a koffein semlege- sítően hat a koffeinre. Másszóval: a második csésze kávé már hatástalan. Az első csésze kávéban élvezett koffein ugyanis kb. 3 órára immunizálja az agyat a koffein további stimuláló hatása ellen.

JM i Olvasom a hírt az I újságban: ,,A Buda- ‘ pesti Konzervgyár | húsüzeme megkezdi í az újszerű étkeztetésre alkalmas készételek gyártását...” — olvasom és meghök- kenek. Ha egy vessző hiányzik, akkor még különösebb baj nincs, bár az „újszerű étkeztetés" is bővebb magyarázatra szorul . De ha „újszerű, étkeztetésre” alkalmas készételekről van szó, akkor teljes a kétségbeesésem.

Akkor engem eddig alaposan becsaptak, olyan készételeket vettem és ettem, amelyek sem nem voltak újszerűek, sem nem

étkeztetésre alkalmasak, akkor én eddig az állandó gyomormérgezés szaka- déka felett táncoltam, főzőkanállal a kezemben, hogy kegyetlen halálom után az edények és fedők játsszák el a gyászindulót sírom felett.

Kétségbeejtő! Hogy mit meg nem tud az •mber egy újság híréből?

Vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy eme hírt készételhez és fogalmazáshoz nem értő valaki fabrikálta a széles dolgozó tömegek ijesztgetésére? Erről, szerencsére, csak erről! (—ó)

Gazdag gyakorlati ismeretek szerzését biztosította a nyári úttörőtábor Heves megyében

Az Úttörő Szövetség Heves megyei Elnöksége hétfőn ülést tartott Egerben, ahol a nyári úttörőtáborok tapasztalatait vitatták meg. Megállapították, hogy az idei nyáron lényegesen eredményesebbek voltak az úttörőtáborozások, mint az elmúlt évek bármelyikében. Az úttörők a táborokban gazdag gyakorlati ismereteket szereztek. A megye úttörőinek több mint fele töltötte a nyár egy részét különböző úttörőtáboBecsületforint

Leejtettem. Roppant egyet, azután elgurult. Egy forint volt. Gurult, a járókelők cipői közt, azután befordult a járda mellett futó kis betoncsatornába, s még láttam, hogyan kapja fel egy fürge kisgyerek, s talán a szeme jobban csillog, mint a kis pénzdarab. — Milyen boldog,

egy forintot talált! — No lám, már van is a fagylaltra pénze... Körülnéz, még egy pillantás, valaki nehogy visszakérje tőle. Mosolyra rándul az ajkam, s tovább megyek, de néhány lépés, s máris megállít valaki. Bácsi! Elveszített egy forintot — s már nyújtja is a pénzt. Megsimogatom kis kócos fejét, s még egy forintot teszek a tenyerébe. — Becsületes gyerek vagy, — dicsérem meg. ö örül, — nemcsak a pénznek, de a dicséretnek is, — s én noteszomba jegyzem: ilyenek a mi gyermekeink.

(r... y)

rokban, túrán, kiránduláson. 50 úttörőcsapat, többhetes szervezett táborban vett részt, ahol a szórakozás mellett gazdag gyakorlati ismereteket szereztek az úttörők az erdő és a hazai tájak megismerésében. Sok segítséget adtak a nyári táborozáshoz a termelőszövetkezetek. Több termelőszövetkezet: pl. a nagyrédei és nagy- fügedi, anyagi támogatással is segítette a falu úttörőcsapatának táborozását. Más termelő- szövetkezetben tábort vertek a gazdaság területén az úttörők részére, ahol szórakozásként a mezőgazdasági munkák különböző ágazatival is megismerkedhettek az úttörők. A nyári táborozás során Heves megyében csaknem ezer úttörővezető kiképzését is biztosítottá a Heves megyei' KlSZ- bizottság, akik szeptembertől kezdve már úttörőcsapatokkal dolgoznak és továbbfejlesztik, elsősorban a falusi úttörömun- kát, valamint a KlSZ-szerveze- tek és úttörőcsapatok közötti tevékeny baráti kapcsolatot.

(ka)

Segíti az őszi munkát a Horti Gépállomás

őszi munkákat minél előbb befejezni — ez a célja a régi és az újonnan alakult termelő- szövetkezeteknek és a gépállomás dolgozóinak is, hogy ez si( AAAAAAA/\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/^^AAAA^AAAAAAAAAAA»^^AA/\A*AA^AAA^^AAi^A^^AAAA^AA^AAAAAA<^AA^^^\^

Kedv, lendület, tanulni akarás

Látogatás a hatvani Bajza Gimnázium dolgozók iskolájában

ménnyel és most az egyetem; jogi karának elsőéves haliga-;

tója.

VAN ABBAN

valami megható '.és megkapó, hogy felnőtt emberek, családosok, már évek, évtizedek óta csak nehéz munkára szokott kezeiket újból és megint a régen elfelejtett tollhoz, ceruzához szoktatják, hogy a napi munka után, néha !szemben gyermekükkel, azasz- ’tal másik végén, biflázzák Bal- jlasit, vagy Ázsia földrajzát.

| Tanulnak. Ki általánosban, ki már a középiskolában, tanultnak a munkások, parasztok. 30—40 éves emberek, — önszántukból, kicsit verítékezve, ’küszködve, egyszerűen azért, mert nemcsak olvassák és mondják, de tudják és érzik is: ;a tudás hatalom!

Erről beszélgetünk a hatvani :Bajza Gimnázium néhány tanárával, s természetesen, arról ;is, hogyan tanulnak, hogyan fejlődnek a dolgozók iskolájának, vagy a levelező oktatásinak részt vevői. Mert az egymagában még nem sokat jellent, hogy az idén is már 90 I jelentkező van a gimnázium lelső osztályára és még mindig ;tart a jelentkezés. Hisz napon- Ita, munka után, négy éven keresztül, négy órát ülni az iskolapadban, vagy otthon tanulni és beszámolókra, vizsgákra jelentkezni, — nem kis dolog.

egyöntetű a vélemény,

MÉGIS,

KEDV, LENDÜLET,

hogy zömében jó a tanulmányi eredmény. A mostani negyedik osztályban például kettő, ha akad, aki gyengébb tanulmányi előmenetelő, de a többség: kitűnő. Misi Lajos, aki Petőfibányáról jár be minden áldott nap, kitűnő rendű tanuló, jó közepes az ugyancsak petőfibányai Szabó Ferenc, aki ráadásul, még családos -ember is. A tantárgyak népszerűségét nézve, utcahosszat vezet a magyar, a történelem, persze akad olyan is, akinek éppen a matematika és a fizika az erős oldala.

Az itt tanuló dolgozók zöme megelégszik azzal, hogy elvégezze a gimnáziumot, hogy megszerezze az érettségit, s az ezzel járó megfelelő műveltséget. De akadnak olyanok is, elsősorban a fiatalabbak közül, akik úgy belemelegedtek a tanulásba, hogy most már „végigcsinálják”, — az egyetemi diplomáig. Itt van példának Fekete. Mihály, az apci községi tanács VB-titkára, — elvégezte a dolgozók iskoláját, jó eredtanulni akarás van tehát a selypi medence ipari üzemeiben, még termelőszövetkezeteiben is — bár a paraszthallgatók száma lényegesen kevesebb I —, de van olyan probléma is,! amiért nem nagyon lelkesednek a kemény és áldozatkész I munkát végző pedagógusok. Ügy szól ugyanis egy rendelkezés, hogy az olyan osztályokban, ahol a létszám nem éri el a 10 főt, — mindössze 30 percet' tarthat egy tanóra. Ez bizony,: nagyon kevés és alaposan megnehezíti nemcsak a tanár,: de a dolgozók iskolája diákjának dolgát is. Hogyan lehet hetenként egy-két 30 perces órában például matematikát tanítani, melynek megértése, ösz- szefüggéseinek rögzítése döntő: módon az iskolában történik, — illetve kellene történnie.

Jogos a kérdés: miért bűn-; teti ez a rendelkezés azokat,; akik mit sem tehetnek arról,; hogy csak kilencen vannak,; pedig éppúgy szeretnének ta-; nulni és tudni, mintha, — ti-; zenegyen lennének? (gyurkó)'

kerüljön is, össze kell fogni a tsz-eknek, gépállomásoknak egyaránt. Sok függ most ettől és ezt kell éreznie a tsz-tag- nak, ha dolgozik kint a határban és a traktorosnak, ha gépére ül, hogy a keskeny parcellákat nagy táblává szántsa : össze.

A Horti Gépállomás udvarán : ilyenkor kevés gépet lehet találni, szerte vannak a határban a tsz-eknél, szántanak, műtrágyáznak, silóznak, amire : éppen szükség van. A gépállo- : más dolgozói számára nagy : feladat az, hogy körzetük min- : den szövetkezetét el kell látni : és segíteni az őszi munkákban.

Milyen munkák is adódnak most ősszel? Például a silózás. Az őszi munkák egy fontos mozzanata, mert egyik előfeltétele az állatállomány áttelel- tetésének. A Horti Gépállomásnak hét darab silókombájnja van és mind dolgozik.

A burgonyabetakarítás is gyorsabb, mert a gépállomás öt burgonyaszedője végzi.

Cukorrépaszedő gépe még nincs a gépállomásnak. A közeljövőben kapnak hat új típusú cukorrépakomájnt. Erre igen nagy szükség is van, mert a hatvani cukorgyárnak nagy területen termelnek ebben a körzetben.

A legfontosabb őszi, munka, természetesen, a vetés. A vetést a talajelőkészítés, szántás előzi meg. Ezt végzi most a gépállomás 12» traktora. Majdnem minden géppel fiatal dolgozik. Hogy alaposan, lelkiismeretesen szántanak, azt bizonyítják a termelőszövetkezetek vezetői, például a hatvani

Béke Tsz-ben is, ahol már elvégezték a szántást. A gépállomás KlSZ-fiataljai felhívással fordultak a dolgozókhoz és versenyben állnak egymással, hogy minél hamarább elvégezzék a szántást. Ezek a 20—24 éves fiatal traktoristák becsületbeli ügyüknek tekintik a termelőszövetkezetek kéréseinek, kívánságainak teljesítését.

Kovács Sándor traktorista, KISZ-tag, éves tervét eddig már 130 százalékra teljesítette és sorolhatnánk még a lelkes fiatalokat tovább, akik máris befejezték, sőt túlteljesítették tervüket.

Az őszi munkák időszakában a tsz-ekben szakmai problémák is merülnek fel. Ezért a gépállomás dolgozói részt vesznek a termelőszövetkezeti közgyűléseken, megbeszéléseken, tanácsokat adnak, segítenek megszervezni a munkát, kijavítják gépeiket.

Minden jel arra mutat, hogy a Horti Gépállomás dolgozóira bizton számíthatnak a termelőszövetkezetek.

Illés Éva

— A KÖZELJÖVŐBEN befejeződik az építése és átadják rendeltetésének az Egri Finomszerelvény-yár új munkásszállóját. A régi üzlethelyiséget alakították át munkásszállónak, közel a gyárhoz. Kicsinosították, hogy minden követelménynek

megfeleljen. A régi üzlet új helyére költözött.