Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-19 / 196. szám
2 NÉPÚJSÁG 1960. augusztus 19.. péntek A tizedik vasutasnapon Hatvanban A vasutasokat köszöntötték vasárnap az egész országban. Hatvanban, a MÁV kultúrházban megrendezett ünnepségen, az ünnepi beszéd után a kis óvodások virágcsokrokkal kedveskednek az ünnepeiteknek, a vasutasoknak. A jó munka elismeréséül többen kormánykitüntetésben részesültek. Sánta Andor vonatvezetőt, aki 23 éve dolgozik a MÁV-nál, a X. vasutasnapon kormánykitüntetésben részesítették. Kiss János, a hatvani fűtöház műhely- vezetője, több mint négy évtizede szolgál a vasútnál. A jó munka elismeréséül most őt is kormánykitüntetéssel jutalmazták. Az ünnepség után aztán együtt koccintottak a mozdonyvezetők, kalauzok, pályamunkások, a villamossági dolgozók. (Foto: Kiss Béla) Gazdag emberek elmebaja a „képzelt nyomor44 Egy angol orvosi szaklap legutóbbi száma olyan mentális megbetegedésről számol be, amelyet az orvosok „képzelt nyomornak” neveznek. A különös hisztéria áldozatai legtöbbször gazdag, idős emberek, akik folyton attól reszketnek, hogy éhen fognak halni. Dr. A. W. Beatson, az orvosi beszámoló szerzője, több esetet ismertet: többek között egy vénkisasszony esetét, aki 56 000 dollár értékű vagyont hagyott hátra, mégis, attól való kétségbeesésében halt meg, hogy orvosa nem volt hajlandó ingyenes gyógyszert felírni neki. Egy másik esetben egy idősebb férfi 1120 dollárért luxushaj óutat tett és 112 000 dollárról végrendelkezett, ugyanakkor nem volt hajlandó megfizetni egy nemzetközileg érvényes oltási bizonyítvány hivatalos díját. Egy gazdag özvegy pedig, aki tudta, hogy halálos beteg, folyton attól rémüldözött, hogy meg talál halni, még mielőtt a biztosító kifizetné neki egy tűzvész alkalmából tönkrement rádiókészülék árát. Dr. Beatson szerint az elmebajnak ezt a különös megnyilvánulását az a rögeszme okozza, hogy az áldozatok azt képzelik, legalább 100 évig fognak élni és vagyonuk ennyi időre nem futja majd. A Powers-ügy bírósági tárgyalásának második napja MOSZKVA (MTI): Csütörtökön délelőtt Moszkvában, a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában folytatódott az amerikai U—2 kémrepülőgép pilótája. Powers ügyének bírósági tárgyalása. Elsőnek a védelem képviselője tett fel kérdéseket. A kérdésekre válaszolva Powers többek között kijelentette: amikor a CIA-val aláírta a szerződést, még nem tudta, hogy a Szovjetunió területe fölött is végre kell hajtania repüléseket. Ezt csupán hat-hét hónappal később tudta meg. Ekkor közölték vele, hogy a Szovjetunió területe fölött végrehajtott repülések részét alkotják a munkának. Ezután Rugyenko, a Szovjetunió főügyésze, a vád képviselője tett fel kérdéseket. Az' ügyész megkérdezte. Pes- havarból kiindulva milyen országok fölött haladt át május 1-én Powers gépe a szovjet határ felé? — Érintettem Pakisztán egy részét, Afganisztán egy részét, majd a Szovjetunió határait — válaszolta Powers. — Így megsértette Afganisztán légiterét? — Nem tudom, volt-e engedélyem Afganisztán átrepülé- sére — válaszolta Powers, majd elmondotta: neki személyesen nem adtak ilyen engedélyt és a parancsnok sem említette. Így valószínűleg megsértette Afganisztán szuverenitását. —. Arra volt-e engedélye, hogy berepüljön a Szovjetunióba — kédezte az ügyész. — Azt hiszem, nem. — Ha lett volna ilyen engedélye, akkor ön most nem ülne itt a vádlottak padján — jegyezte meg az ügyész. — Véleményem szerint így van. Ha engedélyem lett volna, nem lennék itt — jelentette ki Powers. Az ügyész kérésére ismertették Voronov őrnagy, a kémrepülőgépet megsemmisítő rakétaegység parancsnokának a magasabb egységhez intézett jelentését a gép megsemmisítéséről. Az ügyész kérdéseiből adott válaszokból kiderült, hogy a kémpilóta térképén a fontosnak tartott útvonalszakaszokat piros ceruzával jelölték be. — így tehát a piros ceruzával jelzett területek érdekelték legjobban a CIA-t? — kérdezte az ügyész. — Nyilván ezek a területek érdekelték azokat, akiktől a térképet kaptam és mivel a CIA embereitől kaptam, nyilván őket érdekelte — válaszolta Powers. Az ügyész kérdéseire válaszolva, Powers kijelentette, a nála levő pénz és az aranytárgyak arra szolgáltak, hogy biztosítsák kijutását az országból. — Ezek szerint vesztegetni kellett volna ezekkel? — kérdezte az ügyész. — Minden valószínűség szerint: igen. — Ez azonban nem sikerült, önt már az első szovjet emberek elfogták — mondotta Roman Rugyenko. — Nem is próbáltam meg felhasználni a pénzt — válaszolta Powers. — Ha megpróbálta volna, ez a kísérlet is kudarcot vallott volna — állapította meg Roman Rugyenko. — Én is azt hiszem — válaszolta Powers. Ezt kövertően a katonai bíróság elnöke, Boriszoglebszkij hadbíró-altábornagy tett fel kérdéseket. — Mi volt útjának fő feladata? — hangzott az első kérdés. — A megadott útvonalon kellett repülnöm, a megadott helyen kellett bekapcsolnom a műszereket. Feltételezhető, hogy ez az út felderítő adatok beszerzését szolgálta — válaszolta a vádlott, majd elmondotta: Shelten ezredes az eligazítás során mutatott egy helyet a térképen, ahol a feltételezések szerint szovjet rakétakilövő állomás van. — Megfogalmazhatjuk-e úgy, hogy a repülés célja a rakétakilövő helyek felderítése volt? — kérdezte az elnök. — Csak saját véleményemre támaszkodhatom. Meggyőződésem szerint azok a szakértők, akik megvizsgálták az elkészült fényképeket, maguk is látták, mi érdekelte azokat, akik erre az útra küldtek engem — mondotta Powers. Véleményem szerint a szovjet rakéták nemcsak az Egyesült Államok katonai vezetőit, hanem az egész világot érdeklik. Feltehetően az volt a cél, hogy a rakétákról szerezzek adatokat, de ez csak saját véleményem. — Tudta-e, hogy a berepüléssel megsértette a Szovjetunió szuverenitását? — kérdezte az elnök. — Igen. — Akkor miért tette ezt? — Parancsot kaptam erre. — Mi a véleménye: jó, vagy rossz szolgálatot tett hazájának? — Mondhatom, igen rosszat. — Nem gondolt-e arra, hogy a csúcsértekezlet küszöbén végrehajtott repüléssel megtorpedózza a csúcsértekezletet? — Amikor a parancsot megkaptam, nem volt időm arra, hogy a csúcsértekezletre gondoljak — jelentette ki Powers. — Nem gondolja, hogy katonai konfliktust idézhetett volna elő? — hangzott a következő kérdés. — Erre azoknak kellett volna gondolniok, akik utamra küldtek — válaszolta a pilóta. A bíróság elnöke végül megkérdezte, megbánta-e tettét? — Igen, nagyon — válaszolta Powers. A bíróság ezután megkezdte a tanúk kihallgatását. P. J. Azsabin és A. F. Cseremiszin tanúk elmondották, milyen körülmények között látták meg az ejtőernyővel leereszkedő Powerst, hogyan, fogták el és hogyan fegyverezték le. A védő kérdésére Azsabin tanú kijelentette. Powers nem tanúsított ellenállást, nyugodtan viselkedett. A tanúk elmondották: segítséget nyújtottak Powersnek az ejtőernyő leoldásában, amikor azonban észrevették, hogy külföldi, azonnal őrizetbe vették és egy gépkocsival a közeli falusi tanácsházra kísérték. Az út során Powers vizet kért Cseremiszin elmondta: megkérdezték a pilótától: vajon amerikai-e? A pilóta megértette a kérdést és igenlően válaszolt. A két tanú kihallgatása után az elnök szünetet rendelt el. (MTI) Idő járás jelentés Várható időjárás péntek estig! Felhőátvonulások, több helyen zápor, zivatar. Elénk délnyugatl- nyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 23—27 fok között, délkeleten 27 fok felett. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 14—17 fok között. (MTI) Török Bálint házában nagy az elkeseredés. Gergely és a Török Bálint fiai elhatározzák, hogy kiszabadítják Török Bálintot a szultán fogságából és Gergely pedig útközben elmegy Vicuskájáért, aki az Erdélybe száműzött királyné udvarában van. Gergely váratlan megjelenése Czeczey uramnak bizony k ellemetlen perceket okoz. Es majdnem gorombán elutasította (Pásztor Péter rajzai) 11. Gergelyt, közölve vele, hogy Vica lánya éppen vitézhez. Gergely lesújtottan ül egy elhagyatott ma megy férjhez a királynő áltál kiszemelt szobában, amikor az ajtóban megjelenik Vica, felkészülve az esküvőre. Vica elpanaszolja kényszerhelyzetét, biztosítja hű szerelméről Gergelyt, de ő nem tud megoldást, miképpen lehetne ebből a szörnyű helyzetből menekülni. Gergelybe új erő ömlik szerelme vallomásától, és most már ö kéri, menjen el az esküvőre, és ő majd idejében közbelép. . (Folytatjuk.)
