Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-17 / 194. szám

4 NÉPÚJSÁG i960, augusztus 15., szerda i A% étlap A legtöbb vendéglőben ma mar igen választékos az étlap és öröm. hogy így van ez a vi­déki kisvendéglők legtöbbjé­ben is. Ez az elismerés min­denekelőtt vonatkozik a nyári idényre, amikor a zöldfőzelé­kek, saláták, gyümölcsök szé­les skálája kerül a vendégek elé. Ám az egyik falusi kisven­déglőben mégis találtam egy furcsaságot: Leves: Meggy­leves. A készételek között pe­dig: meggyszósz, tükörtojás feltéttel. Mert még, hogy meggy a leves, meggy a szósz is, de meggyszósz tükörtojás feltéttel... ez már kicsit túlzás. Vagy talán ez valami új diva- tú ételkülön'egesség??? (sz...y) — GYÖNGYÖSÖN, a Mátra Múzeum összes termében rendezi meg a járási tanács végrehajtó bizottsága „A ta­nácsok tíz esztendeje” című kiállítást. A megnyitás augusztus 19-én délben lesz, amelyen Géczy József elv­társ, a járási tanács VB el­nökhelyettese mond beszédet.- E C S E D KÖZSÉGBEN nemrégen alakult át egy vegyes üzlet vas- és műszaki üzletté. Ä bolt vezetője és a fiatal ki­szolgálók udvarias magatartá­sukkal kivívták az ecsédiek szeretetét. A bolt tisztasága példaképül szolgálhat a többi ecsédi üzletnek. — Az OSTOROSIAK régi vágya teljesül azzal, hogy megkezdik végre a körzeti orvosi lakás építkezését és így állandóan a községben fog tartózkodni az orvos.- A HATVANI Járási Ta­nács végrehajtó bizottsága augusztus 27-én tárgyalja a já­rásban eddig elvégzett község­fejlesztési munkák ügyét. Meg­tárgyalja a tanács végrehajtó bizottsága azt is, hogy hogyan veszik ki részüket a munkából a községi tanácsok végrehajtó bizottságai és milyen tenniva­lók vannak még a gazdasági évben. — EBBEN AZ ÉVBEN ün­nepük fennállásuk tízéves évfordulóját a tanácsok. Eb­ből az alkalomból a közsé­gekben összeállítják a taná­csok munkájának tízéves tör­ténetét. Az egri járásban a legelsők között Szarvaskőn dolgozták fel a jubileum al­kalmából a tanácsok munká­jának anyagát.- 11 MÁZSA lett Heves me­gyében a kenyérgabona átlag­termése. A jó szövetkezeti gaz­dálkodás következtében emel­kedett ilyen nagyra ez a szám, mert 1949-ben csak 5,7 mázsa volt az átlagtermés, abban az időben, amikor a szövetkezete­ket csak kevés helyen ismer­ték hazánkban. Mentőállomás épül tgercsehiben A bányarendészet előírja, hogy veszély esetén a mentő- csapatoknak egy órán belül a helyszínen kell lenniök. Az egercsehi bányához legköze­lebb a somsályi mentőállofnás van, ami elég távol esik. A ter­vek szerint Egercsehiben is mentőállomást állítanak fel, ősszel kerül sor az átadásra. Ezzel egyidejűleg mentőtanfo­lyam indul 40 fővel, oktatója Varga Lajos főmérnök lesz. A tanfolyam részvevői novem­ber 7-re tesznek vizsgát. EXi-RI vörös csillag Fehér vér EGRI BRÖDY Nápoly aranya EGRI KERTMOZI Kölyök GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN A szultán fogságában HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH A kör HEVES Kenyér, szerelem, fantázia FÜZESABONY Az aranyvonat PETERVASARA Hceezú az út hazáig • Tárjuk szélesebbre az iskolák kapuit! Az alsóbbfokú oktatási intézmények 1980/61. évi feladatairól MEGKEZDTE tanácskozását Egerben a háromnapos igazga­tói értekezlet, amelyen a me­gye összes általános iskolájá­nak vezetője részt vesz. Az értekezlet feladatairól Tóth Tibor elvtárs, a me­gyei művelődési osztály iskolai csoportjának vezetője így nyi­latkozott: — Az értekezlet célja az, hogy a nemrég megjelent mi­niszteri utasítást tárgyaljuk meg, amely az alsóbbfokú ok­tatási intézmények 1960—61. tanévi fő feladatairól intézke­dik. El kell érnünk, hogy az iskola közelebb kerüljön az élethez. Ennek érdekében el­készül az új iskolai reformter­vezet, amit széles népi vitára adunk majd közzé. Az elkövet­kezendő iskolai évnek ezt az új iskolai reformot kell előkészí­tenie. Ha ebből a nyilatkozatból kiemeljük azt a mondatot: „El kell érnünk, hogy az iskola közelebb kerüljön az élethez” — már a lényegre tapintot­tunk; Éppen emiatt a mondat miatt érdemes az új tanévre vonatkozó miniszteri utasítás legfőbb vonásait megvizsgál­nunk, mert a kérdés, amire az utasítás feleletet ad, a széles társadalom érdeklődését kelti fel. Jó, ha minél nagyobb te­rületen foglalkozunk vele; Az utasítás bevezetőben megállapítja, hogy az elmúlt tanévben az oktató-nevelő munkában jelentős eredmé­nyeket értünk el. Ezeket az eredményeket tovább kell fej­lesztenünk, éppen ezért az ok­tatómunka egyoldalú, elméleti beállítottságát kell megszün­tetnünk a többek között. Tény­ként megállapíthatjuk, hogy a tanulók* túlterheltek. Ez a túl­terhelés a tantervi és a tan­könyvi anyagon túl a szülők részéről is jelentkezik. Gondol­junk csak az iskolán kívüli különböző különórákra: zene- és nyelv-, tánc- és sportokta­tás, s a többi. A gyerekek jó hányadának nem jut ideje a szórakoztató játékra, azaz: nem jut ideje gyereknek lenni. Érdemes ezen a tényen elgon­dolkozni! KÖVETELMÉNYKÉNT rög­zítődik az igény: az iskolák váljanak a gyerekek második otthonává. Nagy feladat vár tehát az Űttörő Mozgalomra és a napközi otthonok munkájára is, amik kiegészítik az iskola tevékenységét. A legfőbb cél természetesen, hogy a szocialista világnézet tudatos alakításával, formálá­sával el kell érni, hogy a gyer­mek megértse, mi történik kö­rülötte, hogy a tudatosság egy­re nagyobb szerepet kapjon szemléletében, gondolkodás- módjában, végső fokon: csele­kedeteiben. Ehhez viszont az szükséges, hogy a megszerzett ismereteket a szubjektív él­ménynek, az érzelmi átélésnek kell támogatnia. Korszerű pedagógiánk meg­követeli, hogy a tanulók szel­lemi és fizikai munkát végez­zenek. A családban végzett se­gítőmunkának, önkiszolgálás­nak a társadalmilag hasznos fizikai munkával kell kiegé­szülnie, mint amilyen a fásítás, a növényápolás, a betakarítási munka, a lakóhely szépítése és így tovább. A szocialista nevelés termé­szetesen közösségi nevelést je­lent. Ezért válnak jelentősekké az egész iskolai közösséget ösz- szefűző szokások, az új, szocia­lista tartalmú- hagyományok: forradalmi és nemzeti ünne­peink tartalmi vonásai, kere­tei, a kulturális és sportverse­nyek, szakköri ünnepi ülések, találkozások a munkásmozga­lom veteránjaival, de a VIII. osztályt végzők búcsúztatása is. Mindezekben a vezető sze­rep természetszerűleg az Űt­törő Mozgalomé. AZ A CÉLUNK, hogy min­den szellemileg ép gyermek el­végezze az általános iskolát. Ez a követelmény ma még nem valósult meg. Éppen ezért kell az oktató-nevelő munká­nak arra irányulnia, hogy a tanulók döntő többsége már a tanítási órán megértse, és ma­gáévá tegye a tananyagot. Helytelen a liberális osztály­zás, ezzel a kérdést nem lehet megoldani. Meg kell keresni a gyenge tanulmányi eredmény okát, és azt kell megszüntetni. Mindez feltételezi a gyermek személyiségének megismerését és a követendő eljárások, esz­közök személyére vonatkozó alkalmazását. Természetesen tilos a fizikai kényszer minden formája, ön­tudatos fegyelemre van szük­ségünk. A tanulók aktivitását kell biztosítani a tananyag tár­gyalása során: a tanulmányi eredmény fokozásának ez egyik alapfeltétele. Nem kül­sőségekre, az iskola „önadmi­nisztrálására” van szükség, ha­nem valóságos, tartalmi ered­ményekre. Ezek az eredmények függnek a pedagógustól és a szülőtől. A pedagógusoknak a szocia­lista pedagógia legújabb ered­ményeire kell támaszkodniok és azt egységesen kell alkal- mazniok. Itt nyer jelentőséget az önképzés fontossága. A szü­lőknek pedig támogatniok kell az iskola munkáját minden­ben. És itt álljunk meg egy pil­lanatra. Meg kell szüntetnünk az esetleges pedagógiai „arisz­tokratizmust”, hiszen a szülő nagyon sok esetben tudja hasznos, reális észrevételeivel segíteni a pedagógus munká­ját. Minden jó pedagógus igényli is ezt a véleménynyil­vánítást. A pedagógusok vi­szont a szülők ösztönös peda­gógiai munkáját tudják az elő­adás-sorozatok segítségével a tudatosság irányában fejlesz­teni. Pedagógusok és a szülők he­lyes együttműködésének alap­ja tehát ez a kölcsönösség, amelynek egyetlen célja van csak: a gyermek. Különösen a kommunista és haladó szemlé­letű szülők tanácsára kell a pedagógusnak támaszkodnia. Hiszen a szocialista nevelés feladatainak megoldásához el­engedhetetlenül szükséges a társadalom támogatása. Nyissuk szélesebbre az isko­lák kapuit! Ne csak jelképe­sen, hanem a valóságban is. Áramolják be a friss levegő, az élet vérpezsdítő ritmusa az iskolák falai közé — fokozot­tabban, mint eddig. Ezt kell látnia minden pedagógusnak és szülőnek. Nincs ok a fe­szültségre, a bizalmatlanságra, hiszen célunk egy: gyerme­keink, társadalmi viszonyaink fejlesztése, emelése, a még bol­dogabb jövő elérése, biztosí­tása. NEM VAGYUNK önmagunk ellenségei, nem lehet tehát ezekben a kérdésekben sem lé­nyeges különbség a pedagógus és a szülők között. Ezért üdvö­zöljük örömmel az új iskolai évre vonatkozó utasítás ren­delkezéseit, és hisszük, hogy egy év múlva megnyugtató, felemelő eredményekről szá­molhatunk be. Az élet állította elénk ezt a követelményt, amit magunk­nak kell megoldanunk. G. Molnár Ferenc Játék-világiírrakéta Az NDK játékiparának ter­vezői olyan űrrakétát konstru­áltak. amely 45 méter magas­ságban, 60 méter távolságra repül. A rakétatest egyharma- dát vízzel töltik meg, a vizet pedig egy közönséges szivaty- tyú segítségével nyomás alá helyezik. A játékrakéta kilövé­se miniatűr kilövőpályáról tör­ténik, elemmel meghajtott vil­lanymotor segítségével. Az NDK játékipara egyelőre 30 000 darabot készít ezekből a rakétákból, amelyeket első ízben a lipcsei őszi vásár al­kalmával fognak bemutatni. ! 1960. AUGUSZTUS 17: JÁCINT 110 évvel ezelőtt, 1850 augusz­tusában halt meg HONOKÉ DE BALZAC francia regényíró, a realizmus mestere. Rendkívül nagymennyiségű (mintegy 70 kötetnyi) munkájával a fejlődő polgárság korát ábrázolja, s ki­tűnően megrajzolt típusai a pénz, szerelem, erkölcs és a tár­sadalmi erők legmélyebb rej­telmeit tárják fel. Főműve az Emberi színjáték c. 40 kötetes regénysorozat. Néhány ismert műve: Grandet Eugénia, Go riot apó. Elvesztett illúziók, jelleg­zetes műve a Pajzán históriák. Alakját Rodin híres szobra örökítette meg. Balzac 1799-ben szü­letett. 815 évvel ezelőtt, 1645. augusztus 17-én született JEAN LA BRUYÉRE francia író, a feltörekvő polgárság képviselője. A XVIII. század vígjátékírói gyakran utánozták jellemzésmódját. 110 évvel ezelőtt, 1850. augusztus 17-én halt meg JÓSÉ DE SAN MARTIN argentin tábornok. Dél-Amerika szabadsághőse: 1812-ben Argentína, 1817—18-ban Chile, 1820—2il-ben pedig Peru felszabadítá­sáért harcolt. Augusztus/17-e az INDONÉZ KÖZTÁRSASÁG nemzeti ünnepe-. 1945-ben e napon kiáltották ki Dzsakartában a köztársaságot az addigi holland gyarmaton. 1981-ben e napon jelent meg először illegalitásban a SCINTEIA, a Román Kommunista Páli; központi lapja. Könyvespolc s Berze Nagy János 1879 -1946 Néhány gondolat legújabb könyvének olvasásakor Berze Nagy János a néprajz­kutatás példaadó munkása volt. Elhunyta után Baranya me­gyében kiadták az egész világ szakirodaimában egyedülálló, a külföldön is egyöntetűen el­ismert két. nagyszabású tudo­mányos művét. Egyik a Magyar mesetípusok két vaskos kötete. A másik az előbbivel szervesen összefügg. Címe: Égigérő fa — magyar mitológiai tanulmá­nyok. Ezek a mesterművek éles megkülönböztetésekkel a hazai és nemzetközi népmeséknek tökéletesen kidolgozott osztá­lyozását, rendszerezését tették közkinccsé, szerzőjüket pedig a népmesekutatás elsőrangú, eu­rópai, sőt világhírű tudósává. Ezzel a tudós Berze Nagy Já­nossal jogosan büszkélkedhet megyénk parasztsága, hiszen 1879 augusztusában Besenyő- telken soraikból született. Édesapja néhány holdas kis- paraszt volt. Gyepes-szikes földjén juhászattal és marha­tartással foglalkozott. Birkáit, ökreit felhajtotta a bécsi vá­sárra, ott értékesítette. A világlátott apa fiait váro­si iskolákba küldte. Kiemelte a keserves paraszti élet sorskö­zösségéből. így lett a mesét kedvelő, dalos ajkú, tanulni vágyó János gyerekből a buda­pesti tudományegyetemen a bölcsészet doktora. így lett fo­kozatosan vármegyei vezető­tanfelügyelő. Utoljára Pécs vá­rosában működött. Itt halt meg 1946-ban. Hivatali elfoglaltsága mellett egész életét a népszokások, néphagyományok, különösen a népmesék gyűjtésének, közre­adásának és szakirodalmi fel­dolgozásának szentelte, önálló könyvben, füzetben, vagy kii- lönlenyomatban kiadott nép­rajzi műveinek, valamint a fo­lyóiratokban elhelyezett tanul­mányainak száma eléri az 50- et. Munkái közül bennünket most csak a kifejezetten Heves megyei vonatkozásnak érde­kelnek. Számuk összesen 13. Van közöttük öt tanulmány a tárgyi néprajz köréből, há­rom szómagyarázó cikk. egy doktori értekezés, tréfás nép­mese közlése, népballadák köz­zététele, egy tekintélyes nép­mesegyűjtemény, végül ennék 35 oldalra terjedő kiegészítése. A kiegészítés 11 besenyőtelki mesét tartalmaz. Megtalálha­tó a folyó évben Régi magyar népmesék Berze Nagy János hagyatékából cím alatt megje­lent tudományos műben, ab­ban a könyvben, amelynek ol­vasása ösztönzött e cikk meg­írására. Tiszta udvar - rendes ház Nézd meg a portát, megismered a gazdát 1" n Aldebrön mondta ezt a 73 éves Poór Mihály bácsi, ami­kor a vöröskeresztes kiértékelő bizottság előtt kitárta hatal­mas portája kapuját. Mert nagy nap volt az el­múlt pénteken Aldebrön. Az utcák, a kertek, a házak olyan tiszták, olyan szépek voltak, hogy az áthaladó utazók is kí­váncsian forgatták fejüket a csodálkozástól. A Heves me­gyei Tanács végrehajtó bizott­sága határozata alapján a Vö­röskereszt egyéves tisztasági versenyt indított a „Tiszta ud­var — rendes ház” tábla el­nyeréséért. A mozgalomba me- gyeszerte sokan neveztek be, és a közegészségügy szempont­jából annyira fontos verseny első kiértékelését tartották meg pénteken ebben a község­ben. Már előző nap, de pénteken reggel is nagy munkában vol­tak az aldebrőiek. Minden asz- szony meszelt, rendezkedett, az utcákon a férfiak népes csapata vágta a gazt, tisztítot­ta az árkot, söpörték, gereb­lyézték az utakat. Mikor péntek délelőtt fél tízkor útnak indul­tak a bizottságok, az egész fa­lu ünnepi köntösben, a tiszta­ság legszebb színében várta őket. Csokros Stefánia, a megyei Vöröskereszt titkára, a tanács­házán üdvözölte a megjelente- .ket, akik a megye minden ré­széből jöttek, sőt itt volt Ré­vész elvtársnő, a Győr megyei Vöröskereszt titkára és Balato­ni János elvtárs, az országos központ instruktora is. Az üd­vözlés után röviden megbeszél­ték a kiértékelés szempontjait, majd a délelőtt folyamán négy bizottság járta a községet. Mi is benéztünk találomra néhány házba, a jó értelem­ben vett kíváncsiságtól vezé­relve. Heiszman Vincéné büszkén mutatott szét a gyönyörű virá­goktól illatozó, tisztaságtól ra­gyogó portán. — Beneveztünk, mert ná­lunk így is mindig rend van, és azt akartuk, lássák, hogy mi, falusiak is szeretjük a rendet és a tisztaságot! Hermann János nyolcvan ki­lós zsákot akart felvinni a lép­csőn, vesztére, mert most az ágyat nyomja, de fia, a Gárdo­nyi Gimnázium IV. éves tanu­lója tette rendbe a hatalmas udvart erre a napra. Ám ez a rend, amit a többi háznál is tapasztaltunk — meg kell őszintén mondani — nem egy­napi hajszolt munka eredmé­nye. A rengeteg virág, az, hogy mindennek megvan a helye, hogy a baromfi elkerített ud­varban kapirgál, ez rendszeres munkára, rendszeretetre vall. Weiner János és felesége már öregek, mégis, a hatalmas udvar, a négyszobás ház olyan tiszta* mint a pohár. — Egyedül vagyunk, és sze­retünk a tiszta portán „kor­zózni” — mondja vidáman a néni, Uzelmanék a „Tó-részen” laknak. Itt valamikor hatal­mas mocsár, nádas volt. A há­zak olyan rossz, süppedős alapra épültek, hogy nemegy­szer összedült a jól felépített lakás. Ezen az utcán különö­sen nagy ügyszeretettel és lel­kesedéssel vesznek részt az em­berek a tisztasági mozgalom­ban, mert a tanács mindent megtett azért, hogy a község­nek ezt a részét is rendbehoz­za. Bekötő utat építettek, s ahová még a mentőautó sem tudott bemenni két évvel ez­előtt, ott most elsőrendű köves úton közlekednek az emberek, sőt az egyik oldalon széles járda húzódik a hosszú utcán. Rend, tisztaság mindenütt. Az emberek felfogásában a tisztasági mozgalom olyan he­lyet kapott, amilyet megérde­mel. Pedig amikor meghirdet­ték, sok ellenséges hangot kel­lett leküzdeni Zázrivecz Jö- zsefné vöröskeresztes titkár­nak és Vadkerti Miklósáénak, a párttitkárnak. Honnan, hon­nan nem, elterjedt az emberek közt annak a híre, hogy a bi­zottság azért járkál majd, hogy megnézzék a szekrényben, a kamrában, kinek mennyi hol­mija van. Vadkertiné elvtárs­nő sok munkája mellett is mindig talált időt és módot ar­ra, hogy ezeket a rágalmakat megszüntesse, hogy közüggyé tegye a tisztaságért vívott har­cot. Zázrivecz Józsefné, a Vö­röskereszt községi titkára. 1953 óta sok munkát fektetett a mozgalomba. Amikor ide­jött, 13 aktívával fogott mun­kához, ma hatvanegyen dol­goznak az egészséges emberért. A végrehajtó bizottság olyan szívügyének tekintette a Vö­röskereszt dolgát, hogy ezen a napon igazán büszkén várhat­ták az esti eredményhirdetést! Dr. Hajnádi Tibor járási tisztiorvos előadásában érté­kelte a mozgalomnak a falusi ember szempontjából lényeges részét, majd Schömperger Márton községi VB-elnök ki­osztotta a versenyben kellő pontszámot elért házak gaz­dáinak a táblát. 1238 ember lakja ezt a kis községet és 66 házra került ki szombat reg­gelre a tábla: „Tiszta udvar — rendes ház”. Büszkék az aldebrőiek, hi­szen a megyében az ő közsé­gük házain olvasható elsőnek ez a tábla. Tudják azt is, hogy ez kötelez. Kötelez arra, hogy a tisztaság ne csak kampány- szerű legyen, hanem véglege­sen magukévá tegyék Poór Mi­hály bácsi mondásának másik részét: „Nézd meg a portát — megismered a gazdát.” Cs. Adám Éva Berze Nagy János elmondja munkáiban a besenyőtelki fia­talok tréfálkozásait a vidám kukoricafosztókákon. Ismer­teti szülőfaluja gyermekeinek Fejér liliomszál elnevezésű já­tékát. Elbeszéli a sima kavi­csokkal ügyeskedők hevesi kocázását. Megmenti a feledés­től megyénk temetőinek zász­lós kopjáit. Gondosan megma­gyarázza a Magyar Nyelvőr hasábjain néhány jellegzetes besenyőtelki tájszó. és kifeje­zés értemét, eredetét. Doktori értekezésének anyagát is szere­tett szűkebb hazája szolgáltat­ja. Megyénk népmesekincséből 2 folyóiratban és 2 könyvben 101 gyöngyszemmel kápráztat­ja el képzeletünket. Írói működését 1900-ban egyik besenyőtelki tréfás mese közlésével kezdi, s 1901-ben népballadák ismertetésével folytatja, majd a Régi magyar népmesék kötetével tetőzi be. Közben 1907-ben megjelenteti 88 mesét tartalmazó Heves me­gyei népköltési gyűjteményét. Eger városa és a hevesi táj szempontjából ez a könyve te­kinthető főművének. Godó Ferencné, Heves, járási könyvtár. Műanyaghulladékkal töltött vánkos Franciaországban poliuretáa- hulladékkal, amely rendkívül olcsó áron kapható, újabban vánkosokat töltenek meg. A műanyaghulladék habos plasz­tik-anyag, amely rendkívül puha és igen rugalmas.

Next

/
Thumbnails
Contents