Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-14 / 192. szám

] 2 NÉPÚJSÁG 1960. augusztus 14., vasárnap „Bizony nehéz !tó Beszélgetés egy egyénileg dolgozó házaspárral [ néhány perce, hogy beko­pogtattam hozzájuk azzal a ké­réssel: szeretném, ha elmonda­nák, hogyan él, dolgozik egy termelőszövetkezeti község­ben egy olyan dolgozóparaszt, aki egyike annak a néhány­nak, aki szemben az egész fa­luval, az elmúlt év tavaszán úgy döntött, hogy továbbra is egyénileg gazdálkodik. Először szóba sem akartak állni velem, a gazda — még inkább a fele­sége —, azt mondták: ne te­gye őket csúffá az újság (?), van nekik elég bajuk. Amikor megígértem, hogy nem írom ide, e sorok közé a gazda igazi nevét, hellyel kínáltak. Az asszony gyorsan lekapkodta az asztalról az ebédről ott maradt edényt, maradókot, abroszt te­rített az asztalra, és széket tolt elém. És most itt ülök a tiszta ab­rosszal terített asztalnál, szem­ben a gazdával. A gazda — nevezzük Gerendás Péternek — 45 év körüli, jó erőben levő, de nagyon kimerültnek látszó — az asztalra könyököl, tenye­rébe támasztja fejét és ujjai­val időnként ütemet dobol az asztalon. A felesége — 40 éves ha lehet, olyan menyecske, aki­re azt szokták mondani, hogy még jól bírja magát — a konyhaszekrénynél matat. Időnként oda-oda pislog az asztalhoz, majd kenyeret, sza­lonnát, paradicsomot hoz és szívesen kínál bennünket. A szalonna jó ízű, fiatal hízóból hasított, jól füstölt, a kenyér mintha egy kicsit keletien len­ne, nem tudom Hol sütötték, nem házi, bolti kenyér... a sza­lonná­két hold föld munkáját. Külö­nösen a kapálás, a kaszálás és most a hordás „öl bennünket” — ahogy Gerendás mondja. Azelőtt ehhez a munkához mindig segítettek egymáson, összefogtak a rokonokkal, a szomszédokkal, de most azok a szövetkezetben vannak, „azt csinálják, amiből élnek”. És bi­zony, az asszony a takarmány- boglyázásnál, vagy most a hor­dásnál, nagyon nehezen bírja. — Tudja-e azt maga — kér­dezi tőlem Gerendás —, mi­lyen hosszú a nap, ha egyedül kaszál az ember? Jó, jó, az­előtt is adódott úgy, hogy a fe­leségem beteg volt, segítséget hirtelen nem kaptam és egye­dül vágtam le, kötöttem fel és csomóztam be egy hold búzát reggeltől éjszaka 2 óráig. De az csak egyszer volt! Jobban is bírtam magam még akkor és másnap már ha­tan arattunk. De most min­dennap egyedül kaszáltam, az asszony meg kapált. Az is egyedül. A gyerek, az még ki­csi, 10 éves, a másik meg már a maga embere, az se segít, az is szövetkezeti. ab- ba­— És hozzá még engem okol — háborodik fel Gerendás. — Azt mondja, én vagyok az oka, mert nem mentem a szövetke­zetbe. De tavaly még ő is azt mondta, hogy ne menjünk, megleszünk mi így is. Meg a feleségem is azt hajtogatta. Most meg engem rángat, hogy elüldöztem a háztól a gyereket. HOGY KI MIT MONDOTT AMIKOR GERENDÁS AZTÁN AMIKOR zást befejezzük, Gerendás Pé­ter kezdi el: — Azt kérdezte, hogyan él az egyénileg dolgozó paraszt a szövetkezeti községben? Jól, hogyan élne? Nincs nekünk hála istennek semmi bajunk, egészségesek vagyunk, munka is van bőven, hát mi lenne a baj? Az, hogy valaki egyéni marad, nem jár bajjal?! a kor­mány rendelete is azt mondja, abból nem lehet baja senki­nek, ha nem lép a szövetke­zetbe. Ebben igaza van Gerendás Péternek. Mégis, a majd há­romórás beszélgetés, amibe a feleség is jócskán „besegített”, azt mutatja, valami nincs rendben, ha baj nincs is. Nem, nem arról van szó, mintha azért, hogy Gerendás egyéni maradt, őt valami bántódás ér­te volna, hogy talán a kormány rendeletét megsértették volna. Nem, egészen más jellegű hi­bák, gondok foglalkoztatják őket. Az egyik panasz az, hogy na­gyon nehezen győzik ketten a hagyja, a felesége folytatja: — Csak legalább máshol volna a kapálnivalónk. Mert ott van nem messze a szövet­kezet kukoricája, aztán abba egyszerre negyvenen is beáll­nak. A múltkor már el is sír­tam magam mérgemben, mert odahallani, ahogy viccelődnek, nevetgélnek egymással a lány­kori cimboráim, meg minden­ki, én meg egész nap senkihez se tudok szólni. Délre már majd leszakad az ember dere­ka, pedig alig ment végig 2—3 pásztán. — Van még maguknak egy fiuk, az tudna segíteni, az se segít? — kérdezem. És akkor elkezdődik egy újabb, az előbbinél is nagyobb panasz. A gyerek nincs itthon. El­ment dolgozni a közeli építke­zésre, mert „nem találta jól itt­hon magát”. Hogy miért nem? Mintha fogóval húznák a szót, olyan nehezen mondják el. A fiú már udvarolgatott és a lá­nyék ahová járogatott, belép­tek a szövetkezetbe, és most már „ott akadt neki egy fiú; a mienkkel meg nem úgy szólt, ahbgyan kelett volna.” A fiunknak a cimborája teszi most a szépet neki. Ezért fogta a tarisznyáját és ment el a Gerendás gyerek, hbgy he­tente csak egy-két napra jöj­jön haza és vasárnaD este ott­hagyja családját, hűtlen ked­vesét, cimboráját és hordja a téglát, keverje a maltert, ő, aki pedig úgy szerette a lovat hajtani. akkor és hogyan mondta, nem tudom, mert nagyon nehéz volt követni Gerendás és fele­sége vitáját, amely csaknem veszekedésbe csapott át. S mert a szó Gerendásnénál maradt, ő folytatta. — Nehogy azt higgye, hogy így nézett ki ez a ház, amíg nem így álltunk. Majd kisül a szemem a szégyentől, ha vala­ki idejön, olyan össze-vissza van itt minden. De mikor, mi­kor csináljak rendet? Égész nap meg se állok, estére már alig bírom a lábam. Máma is nyolcszor fordultunk a búzá­val. Nem nekem való már, majdnem 100 keresztet fel­hányni a szekérre, meg felado­gatni a kazalra ;.. — No, és a szövetkezet, hát mi lesz magukkal, mindig egyé­niek maradnak, megmaradnak „mutatóba”? — próbálom ke­délyesebbé tenni a társalgást, hogy felejtsék panaszukat. Erre egymásra néz a két em­ber, nem mond az egyik sem, egy rossz szó nem sok, de any- nyit sem, a szövetkezetre, az előleget emlegetik, amit a szö­vetkezet oszt, meg a szép ter­mést, csak annyit: „Majd meg­látjuk.” Nézik egymást és vár­ják, hogy a másik mondja ki a szót, amit nehéz ugyan ki­mondani, de már ők is érzik, csak ki kell mondani. — Majd az Ősszel, akkor majd meglátjuk — tesz pontot a beszélgetés végére Gerendás gazda. Ideje is már. Fáradtak ven­déglátóim, Gerendásné már a beszélgetés során is nemegy­szer elszenderedik és ijedten riadt fel. Gerendás gazdába is csak a kesergés öntött egy kis frissülést; És korán virrad, ilyenkor nyáron, hajnalban pe­dig minden kezdődik elölről. MÁR BÚCSŰZKODUNK, amikor Gerendás gazda meg­jegyzi: — Nehéz az élet, elvtárs! A felesége rákontrázik: — Bizony, nehéz! — és hozzáteszi halkan, hogy a férje ne hallja: — Különösen így — egyedül. És amíg ballagok a sötét ut­cán, Gerendásné szava cseng állandóan a fülembe: Bizony nehéz, különösen így — egye­dül. Papp János (Pásztor Péter rajzai) Egy félszemű janicsár lopakodott be abba a sátorba, hol Gábor pap feküdt. Jumurdsák volt, felismerte azt az embert, aki talizmánját elvette és ezzel együtt hadiszerencséje is megszűnt. Babonás félelemmel könyörgött Gá­bor papnak, hogy adja vissza talizmánját, de annak már csak megüvegesedett szeme nézett Vissza rá. Gergely gyorsan leszakította a tekercsből a vár alaprajzát és mire. a török visszatért, meg­mondta, hogy megmagyarázza az írás értelmét, de annak az ő szabadsága az ára, de úgy, hogy a török köpenyt és lovat is szerez neki. A ha­talmas török mindent migígért és Gergely — eltorzítva az írás értelmét — elmondta* hogy milyen sok szerencse fogja érni, talán még pasa is lehet. Tekerje a pergament a derekára és nem fogja a golyó, de egy feltétele van a talizmánnak: soha senkinek ne mutassa meg. A török hálásan teljesítette a kiszabott fel­tételeket és Gergely fekete köpenybe burkolva elhagyta a tábort és a töröktől kapott lövőn vágtatva igyekezett Budavár felé. (Folyatjuk) A ghanai kormány nyilatkozata a kongói helyzetről NEW YORK (TASZSZ): i Ghanai Köztársaság állandi ENSZ-küldöttéége közreadta < ghanai kormánynak a kongó helyzettel foglalkozó nyilatko zatát. » A nyilatkozat hangsúlyozza hogy a ghanai kormány a Biz­tonsági Tanács határozatává összhangban jár el. Amikoi csapatokat bocsátott Kongóbar az ENSZ rendelkezésére, köte­lezőnek tartotta magára nézve hogy ezek a csapatok az ENSZ kizárólagos parancsnokság; alatt álljanak, amíg az ENSZ ; Biztonsági Tanács határozatai­ból következő feladatokat tel­jesíti. A ghanai kormány azon­ban úgy véli, hogy ha az Egye­sült Nemzetek Szervezete va­lamilyen oknál fogva nem ké­pes-teljesíteni a Biztonsági Ta­nács utasításait, akkor indo­kolttá válik Ghana önálló cse­lekvése, s ugyancsak indokol­tak azok az akciók, amelyeke1 a kongói kormány hozzájáru­lásával és ha szükséges, mái afrikai államokkal vállvetve foganatosít. A ghanai kormány vélemé­nye szerint, helytelen lenne, hí az Egyesült Nemzetek Szerve­zete valamilyen vonatkozásbar kapcsolatba lépne olyan sze­mélyek csoportjával, akik tár­gyalási jogukat a kongói kor­mány fennhatóságának megta­gadásával indokolják. Mint­hogy a Kongói Köztársaság belügyeiről van szó — folytat­ja a nyilatkozat —, az egyetlen hatalmi szerv, amelytől az ENSZ hitelt érdemlő felvilágo­sítást kaphat a köztársaság al­kotmányából adódó kötelezett­ségekről, éppen a köztársaság kormánya, amely az ENSZ be­avatkozását kérte. Az Egyesüli Nemzetek Szervezetének köte­lessége a rend helyreállításé Kongóban. A legnagyobb hibs lenne, ha az ENSZ hozzájárul­Hrusesoi a Közép-Afrik kormányt MOSZKVA (TASZSZ): Nyi- kita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratot intézett Da­vid Dackohoz, a Közép-Afri­kai Köztársaság kormányelnö­kéhez az ország függetlenségé­nek kikiáltása alkalmából. A Szovjetunió — hangzik a távirat — a népek egyenlőségé­nek és egyenjogúságának leni­ni elvei alapján — ünnepélye­sen kijelenti: független állam­na olyan feltételekhez, ame lyek alapján bizonyos törvény télén csoportoknak engedé ly eznék, hogy megtartsál fegyvereiket. / A Ghanai Köztársaság kor mányának véleménye szerint helytelen lenne, ha az ENS5 fegyveres erőit törvénytelel kormány védelmére használ nák fel. Az úgynevezett katan gai kormányt a belga katona megszállás égisze alatt alaki tották, ami már önmagában el­lentmond a Biztonsági Tanác: határozatának. A nyilatkoza itt utal a Daily Telegraph cí mű angol lapra, amely júliu; 27-én rámutatott, hogy „Csőm­be, aki saját magát tette mi­niszterelnökké, most sokka. inkább belga hivatalos szemé­lyek ellenőrzése alatt áll, min Kongó függetlensége előtt amikor szürke, vidéki politiku: volt. Rendszere kizárólag í belga fegyverektől, a béig; katonáktól és a b§lga pénztő függ. Ezek nélkül kormányá belülről és kívülről minden va­lószínűség szerint, már réger megdöntötték volna.” A ghanai kormány nyilatko Legújabb jelentése As új laoszi horm a Patet La HANOI (MTI): Mint az Üj Kína és a TASZSZ közli, Koni De kapitány, a laoszi forradal mi bizottság elnöke kijelentet te, hogy az új kormány tár gyalni fog a Patet Lao vezetői vei és a testvérháború meg szüntetésére törekszik. A kapi tány megállapította, hogy a: országban dúló testvérháborí elhúzódásának egyik legfőbt oka a nép embertelen elnyo mása. távirata ti Köztársaság Isiökéhez nak ismeri el a Közép-Afrikai Köztársaságot és kész vele diplomáciai kapcsolatokré lépni. Hruscsov sikereket kíván ' Közép-Afrikai Köztársaság né­peinek az új élet építésében és kifejezi azt a reményét, hogy a Közép-Afrikai Köztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai a kölcsönös megértés és az együttműködés szellemében fognak fejlődni. (MTI) zata szerint világosak Belgium katangaj politikájának főbb elvei. Meg akarja védelmezni a belga pénzügyi érdekeltsé­get és a politikai hídfőállást, ab-ban a reményben, hogy Bel­giumhoz és a Nyugathoz hűsé­ges kongói államszövetséget hozhat létre. Csőmbe beszédeit egy belga kereskedő és álpoli­tikus, Georges Thyssen írja. Lynden gróf, a belga miniszter­elnök titkárságának vezetője, aki állítólag a műszaki segély­missziót vezeti, az összekötő Brüsszellel. Champion ezredes lényegében a katangai csapa­tok parancsnoka. Krewker bel­ga őrnagy szervezi a katangai csendőrséget. A ghanai kormány vélemé­nye szerint — mondja végül a nyilatkozat —, ha a belga kor­mány által törvényellenesen létrehozott rendszernek meg­engednék. hogy a központi kormány akarata ellenére és az ENSZ védelmével fennma­radjon, ez szöges ellentétben állna azzal a megbízatással, amelyet az ENSZ fegyveres erői kaptak. (MTI) (a laoszi helyzetről íny tárgyalni akar a vezetőivel Kong Le hangsúlyozta, hogy az új kormány szigorúan sem­legesség! politikát folytat és nem hajlandó csatlakozni a katonai tömbökhöz. Laosz sem­leges ország — jelentette ki —• és egyik ország sem létesíthet területén katonai támaszpon­tokat. A forradalmi bizottság elnöke hangoztatta, Laosz haj­landó bármely országból segít­séget elfogadni, ha a segélyt nem kötik politikai, illetve ka­tonai feltételekhez. Mint az Űj Kína és az UPI közli, a forradalmi bizottság képviselőket küldött Luang Prabang tartományba, ahol a király és a volt kormány tar­tózkodik. A képviselők felszó­lították a Somsanit-kormányát, mondjon le és térjen vissza Vientianeba. (MTI) Idő járás,jelentés Várható időjárás vasárnap estig: Kevesebb felhő, több napsütés, néhány helyen futó eső. Élénk, helyenként erős északnyugati, északi szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 19-23, várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10-14 fok között. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents