Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-13 / 191. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! *CA A A gazdag aratás után a tss-ehben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 191. szám Ara 50 fillér 1960. augusztus 13., szombat Minden gyermek végezze el a nyolc általános iskolát Az általános iskola bevezetése, létrehozása kultúr- forrad almunk nagyszerű eredménye volt. Hogy mit ad az általános iskola a tanulóknak, a felnövekvő ifjú nemzedéknek, azt elsősorban azok a pedagógusok tudják a legjobban, akik ismerték a Horthy-korszak iskolapolitikáját, tanítottak is abban az időben. Ma már senki előtt sem kétséges, hogy az általános iskola széleskörű ismereteket, megfelelő politikai, erkölcsi nevelést képes nyújtani a tanulóknak és képessé teszi őket az új, szocialista életbe való beilleszkedésre. Az eredmények láttán azonban nem mehetünk el szó nélkül olyan jelenségek mellett, hogy szinte minden községben, de talán minden iskolában akad jó néhány olyan gyerek, aki nem végzi el az általános iskola nyolc osztályát, és életkorukra hivatkozva, kimaradnak már a hatodik, vagy a hetedik osztályból. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a tanulók általában gyengébb képességűek az átlagnál, egyik vagy másik alacsonyabb osztályt ismételték is, s így mire betöltik a tizennégy évet, még csak az alacsonyabb osztályokat végezték el. így állhat elő azután az a helyzet, hogy évente megyénkben is jelentős számú tanuló nem végzi el az általános iskola nyolc osztályát. A Művelődésügyi Minisztérium 4/1960. számú rendeleté, amely a tankötelezettségről és az általános iskoláról szóló törvényerejű rendeletek végrehajtásáról Intézkedik, világosan kimondja, hogy minden gyermek köteles az általános iskola nyolc osztályának elvégzése érdekében a hatodik életévének betöltése után legfeljebb kilenc tanéven át megszakítás nélkül általános iskolai tanulmányokat folytatni. Az ezzel kapcsolatos rendelkezések biztosítják, hogy a jövőben lehetőség szerint minden gyermek végezze el a nyolc általános iskolát, még akkor is, ha túlkorosról van szó. Ez a rendelet módot és lehetőséget nyújt, de pedagógusainkat természetesen nem mentesíti attól, hogy maguk is mindent kövessenek el az ügy érdekében. Sok esetben a szülői gon- 1 datlanság, a nemtörődömség az oka a tanulók mulasztásainak, amellyel kapcsolatban egyébként a művelődésügyi miniszter szintén intézkedik. A szülőknek, akiknek az említett dologban érdekelt gyermekük van, meg kell érteniök, hogy az állam intézkedése, a pedagógusok igyekezete mindenekelőtt az ő, illetve gyermekük érdekében történik, azért, hogy a tanuló megfelelő tudással, az általános iskola nyolcadik osztályos bizonyítványával a kézben léphessen ki az életbe. Ebben az országban nagyon sok művelt, szocialista módon gondolkodó emberre van szükség, így érthető az a törekvés, hogy minden gyermek végezze el becsülettel iskoláit, az általános iskola nyolcadik osztályát is. A LOTTO e heti nyerőszámai A lottó 33. játékheti nyerőszámait pénteken délelőtt 10 órakor a Balatonon, a Fonyódról induló Beloiannisz sétahajón sorsolták. Erre a hétre 4 154 029 szelvényt küldtek be a fogadók, s így egy-egy nyerőosztályra ismét több mint másfélmillió forint jut. A kisorsolt nyerőszámok a következők: 5, 10, 37, 54, 78 Ma: HÍREK, TUDÓSÍTÁSOK ★ AZ EGRI SZOLOK SZAKÉRTŐJE: DR. I’SÖ ANDOR ★ Cs. Ádám Éva: TELEVÍZIÓ-TORONY A KÉKESEN ★ FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZETI HÍRADÓ ★ SPORT iÉMBiHl Négy hete zúg a cséplőgép a vámosgyörki Kossuth Tsz Rédei-tanyáján, s amint a behordó munkások mondják, még jó két hétre való cséplésre váró kalászos van a földeken. Medve Gábor cséplőcsapatának tagjai azonban augusztus 20-ra végezni akarnak jnunkájuk i kai. (Riport a 3. oldalon.) (J vVAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAA/sAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAiWAAA/^^AAAAAA/yTSAAAAA^i Megnyílt a moszkvai magyar ipari kiállítás MOSZKVA (TASZSZj: Moszkvában pénteken délelőtt ünnepélyesen megnyitották a magyar ipari kiállítást. A megnyitó ünnepségeken Anasztáz Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese mondott beszédet. Hangoztatta, hogy a Szovjetunióban egyre gyakrabban rendeznek különböző kiállításokat a külföldi országok. Különösen nagy szeretetnek örvendenek nálunk— folytatta a továbbiakban Mikojan —, a szocialista országok kiállításai. A testvéri Magyarország kiállítása — mondotta Mikojan —, meggyőzően mutatja, hogy milyen sikereket érhet el történelmileg rövid idő alatt az a nép, amely levetette a kapitalizmus igáját és megteremtette a szocialista szektor uralkodó helyzetét a gazdasági életben. Mikojan beszéde befejező részében hangsúlyozta, hogy a szovjet emberek óriási érdeklődést tanúsítanak a most megnyíló magyar ipari kiállítás iránt. A Szovjetunió minisztertanácsának első elnökhelyettese nagy sikereket kívánt a kiállításnak. Ezután M ün ni eh Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke mondott beszédet. (MTI) flr. Münnich Ferenc beszéde a kiállítás megnyitóján Dr. Munich Ferenc beszédének elején a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Nép- köztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának megbízásából átadta a megjelenteknek népünk testvéri üdvözletét és szívélyes jókívánságait. A továbbiakban a magyar ipari kiállítás jelentőségéről beszélt. Ügy igyekeztünk megrendezni ezt a kiállítást — mondotta —, hogy méltóképpen tükrözze hazánk ! szocialista fejlődését, megmutassa azt az utat, amelyet iparunk fejlődésében az elmúlt 15 esztendőben megtettünk. Kiállításunk jelvényén egy nagy fogaskerékbe egy kisebb illeszkedik. Jelképnek szántuk ezt. Azt jelképezi, hogy hazánk a hatalmas szocialista világrendszer elválaszthatatlan része, s a szocialista építésben elért minden »ikerünk forrása a testvéri országokkal való legszorosabb együttműködés Kiállításunk megmutatja azt is, hogy a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek alkotómunkája hogyan járul hozzá az egész szocialista tábor erősödéséhez és felvirágzásához. Különös gonddal és nagy szeretettel készítettük elő ezt a kiállítást, hiszen felszabadítónkhoz, legkedvesebb barátainkhoz, a szovjet emberekhez készültünk vele, akik közül oly sokan áldozták életüket és hullatták vérüket, hogy sokat szenvedett népünk végre szabad és független lehessen. A kormány elnöke ezután hazánknak a felszabadulás óta elért nagyszerű eredményeit méltatta, majd kijelentette: „Ma, 15 év távlatából, a fejlődés mostani magaslatairól visszatekintve az akkori súlyos, csaknem kilátástalannak tűnő helyzetre, még inkább szembeötlő ez a nagy fejlődés és az a felmérhetetlen segítség, amelyet a felszabadulás első percétől kezdve, az élet minden területén a baráti Szovjetunió népétől kaptunk és kapunk. A kommunisták által vezetett magyar dolgozó nép sikerei a szocializmus építésében, az életszínvonal emelésében a múlt elmaradottságának felszámolásában ismét bebizonyították a marxi—lenini eszmék általános érvényét. Országunk ipari termelése már 1949-re elérte a második világháború előtti utolsó békés esztendő színvonalát, s jelenleg már több mint három és fél szerese a háború előttinek. Ipari fejlődésünk üteme átlagosan kétszerese volt a kapitalista országok gazdasági fejlődésének. Az utóbbi években jelentősen meggyorsult mezőgazdaságunk fejlődése is. Dolgozó parasztságunk a párt felvilágosító, nevelő munkájának eredményeként többségében az önkéntes szövetkezés útjára lépett, s ma már országunk szántóterületének csaknem 75 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. A termelőszövet-, kezeti mozgalom ' fejlődése együtt jár a munkás-paraszt szövetség erősödésével és ezzel erősebb lett proletárdiktatúránk, népi hatalmunk. A most megnyitandó kiállítás — mindenek előtt iparunk seregszemléje, de egyben-más- ban rámutat arra a fejlődésre is. amelyet a mezőgazdasági termelésben és népünk életviszonyainak, kultúrájának gazdagításában elértünk.” Dr. Münnich Ferenc a továbbiakban kitért a kiállításon képviselt egyes iparágak fejlődésére. A többi között elmondotta, hogy Magyarország híradástechnikai ipara már a második világháború előtt is ismert volt, de az igazi fejlődés ennek az iparágnak az életiben is csak akkor következhetett be, amikor megszabadult a külföldi tőke karmaiból és a hazai kapitalisták harácso- lásaitól; Híradástechnikai iparunk ma a legmodernebb termékeket állítja elő Híradástechnikánk fejlesztésére az elkövetkező években igen nagy gondot fordítunk, hogy az ipari termelés korszerűsítésével, fokozatos automatizálásával kapcsolatos híradástechnikai igényeket mind hazánkban, mind a külföldön ki tudjuk elégíteni: Gépipari pavilonunkban a legújabb szerszámgépeket, a kábelgyártáshöz, valamint a villamosgépek és készülékek gyártáshoz szükséges gépberendezéseket mutatjuk be: A Szovjetunióban jólismertek már közlekedési iparunk termékei, vasúti kocsijaink, hajóink, Ikarus-gyártmányú autóbuszaink. Bemutatjuk legújabb cél-gépjárműveinket, cementszállító, borszállító és hűtőkocsijainkat, garázsfelszerelési és szerviz-berendezéseinket. A kiállítás látogatói megtekinthetik korszerű élelmiszeripari gépeinket. Pártunk és kormányunk ezekben az években különös figyelmet fordít népünk lakásviszonyainak megjavítására. Ezért szükségesnek láttuk, hogy e kiállítás keretében is megmutassuk, mit teszünk pártunk 15 éves lakásépítési programjának megvalósításáért. A kormány elnöke ezután arról a felbecsülhetetlen értékű segítségről beszélt, amelyet a Szovjetunió adott népgazdaságunk fejlesztéséhez, első szocialista városunk, Sztálin- város és a hozzátartozó Dunai Vasmű megépítéséhez, majd így folytatta: — A Szovjetunióval kötött gazdasági megállapodásaink rendkívüli jelentőségűek népgazdaságunk számára. Egy sor alapvető nyersanyagból importigényeinket teljesen, vagy nagy részben a Szovjetunió elégíti ki. Ugyanakkor, amikor importunkban a fő helyet a nyersanyagok foglalják el, a Szovjetunióba irányuló exportunk legjelentősebb tételei a. kész termékek. Ilyen kereskedelmi struktúra elképzelhetetlen a kapitalista országok gazdasági kapcsolataiban, ahol a fejlettebb országok azzal gátolják meg a gyengébben fejlett országok gazdasági fejlődését, hogy nyersanyagaikért és mezőgazdasági termékeikért cserében kész fogyasztási cikkeket adnak. Az új, 1961—65. évre vonatkozó Hosszúlejáratú megállapodás még magasabb szintre emeli országaink gazdasági kapcsolatait. Ez a megállapodás hatalmas segítséget nyújt a második ötéves terv előirányzatainak megvalósításához. Kiállításunk arról is tanúskodik, hogy milyen hasznos, mennyire gyümölcsöző a Kölcsönök Gazdasági Segítség Tanácsában 'tömörülő országok gazdasági együttműködése. Ez az együttműködés arra irányul, hogy nagy családunk, a szocialista világ- rendszer összefogott erejével segítse minden egyes szocialista ország népgazdaságának gyors fellendülését. A KGST keretében kifejlődött nemzetközi munkamegosztás, a termelés szakosítása és kooperációja biztosítja iparunk számára a legfontosabb nyersanyagokat és lehetővé teszi, hogy hazánk méreteit messze meghaladó nagy szériákban gyártsunk szerszámgépeket, autóbuszokat, gyárberendezéseket és más iparcikkeket. Az együttműködés keretében rendelkezésünkre bocsátott dokumentációk szükségtelenné teszik, hogy minden kutatási problémát magunk oldjunk meg, s ezáltal hatalmas összegek szabadulnak fel a népgazdaság más területei számára. — Kiállított termékeink bemutatják azt is, hogy mi, magyarok mivél járulunk hozzá , a szocialista országok gazdasági együttműködéséhez, hogyan teljesítjük a szocialista munkamegosztásból ránk háruló feladatokat. Dr. Münnich Ferenc a továbbiakban elmondotta: A magyar munkások, parasztok, értelmiségiek szüntelenül fokozzák erőfeszítéseiket, hogy pártunk hetedik kongresszusa határozatainak megfelelően, meggyorsítsuk hazánkban a szocializmus építését és befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását. A hetedik kongresszus legközelebbi célként azt tűzte elénk, hogy sikerrel fejezzük be hároméves tervünk idei utolsó évét, s ezáltal biztosítsuk 1961-ben kezdődő második ötéves tervünk szilárd megalapozását, örömmel számolhatok be arról — jelentette ki —, hogy népünk magáévá tette a párt felhívását és népgazdaságunk idei fejlődése gyorsabb a korábbi évekénél is. Terveink végrehajtásában anyagi erőnkhöz, lehetőségeinkhez képest részt vállalunk abból a világméretű versenyből, amely a szocializmus és a kapitalizmus erői között folyik. Barátaink segítségével, népünk alkotó szorgalma révén még jobban meg fogunk közelíteni, sőt el is fogunk hagyni néhány iparilag fejlett kapitalista országot az egy főre eső termelésben. Ügy gondoljuk, hogy ez a békés verseny nem fenyeget senkit sem, sőt, ez a legjobb hozzájárulás a békés egymás mellett élés, az egyetlen reális, józan politika érvényesüléséhez”. A kormány elnöke ezután röviden szólt a nemzetközi helyzetről. Hangsúlyozta: — Pártunk és népünk teljes egyetértéssel és helyesléssel fogadta a szocialista államok kommunista és munkáspártjainak legutóbbi bukaresti tanácskozásán ról kiadott közös közleményt, szilárdan valljuk, hogy az 1957. évi moszkvai nyilatkozat és békekiáltvány marxista—leninista következtetései minden államban helytállónak bizonyulnak. Pártunk, kormányunk és népünk teljesen egyetért a Szovjetunió kormányának sorozatos békekezdeményezéseivel, s mi minden erőnkkel támogatjuk azokat. Dr. Münnich Ferenc végezetül kijelentette: — A Magyar Népköztársaság ma erős, megbecsült, egyenrangú tagja a hatalmas szocialista tábornak. Az erőnk, nemzeti büszkeségünk legfőbb forrása. Azon leszünk, hogy a jövőben is becsülettel, még nagyobb sikerrel álljunk helyet a munkában, a béke védelmében, még erősebbé tegyük a Magyar Népköztársaságot a Szovjetunióval és valamennyi testvéri országgal összefűző kapcsolatokat. Azon leszünk, hogy még jobban felvirágoztassuk hazánk iparát, mezőgazdaságát, kultúráját, népünk és az egész szocialista világrend- szer javára. Ezeknek a gondolatoknak jegyében nyitom meg 1960. évi ipari kiállításunkat. (MTI)
