Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-02 / 181. szám

4

NÉPŰJSAG

1960. augusztus 2., kedd

Naivitás

,^Százötvenezer forint megtakarított pénzem van ... csinosnak mondott vagyok ... férjhez mennék ... Kalandorok kerüljenek” — olvasom a házassági hirdetést. Ennél naivabb hirdetés már csak a következő lehetne'- „Egymillió forint van a zsebemben és nagyon szórakozott vagyok. Zsebtolvajok kerüljenek!”

Vagy még ez sem tesz túl az előbbin? (—ó)

— POROSZLÓN is megnyitotta kapuit a tsz-óvoda, a szülök belátták, hogy az aratási munkák alatt nagy segítséget nyújt nekik és eddig 43 gyermeket írattak be.- DUNÁNTÚLI MŰVÉSZETI EGYÜTTEST látnak vendégül csütörtökön Füzesabonyban. A jánoshalmi földművesszövetkezet öntevékeny művészeti csoportja este nyolc órakor, a járási Művelődési Házban, Dallal, tánccal címmel műsort is ad.

— NAGY IRAMBAN folyik az útépítés Gyöngyös és Heves között. A kanyarokat levágják, hogy az utakat biztosabbá tegyék a közlekedés számára. Az útépítési munkákkal már Boconádnál tartanak és ebben az évben be is fejezik.-TÖBB TERMELŐSZÖVETKEZET ÉPÍTKEZIK jelenleg is Poroszlón. A Haladás és az Űj Élet Termelőszövetkezet istállókat építtet. Az Űj

Élet Termelőszövetkezetben emellett dohánypajta is épül. A munkákat mindkét tsz-ben a helyi Építőipari Ktsz kőművesei végzik.

— A HEVESI JÄRÄS Tiszta udvar, tiszta ház mozgalmában első helyezést Tárnáméra ért el. Ebben a községben 80 család nevezett be a „Tiszta udvar, tiszta ház” mozgalomba.

NÉPMŰVÉSZETI és szőnyeg- kiállítás, árusítással egybekötve, Egerben, a Szakszervezeti Székház (Széchenyi utca 16.), földszinti olvasótermében, 1960. július 29-től augusztus 4-ig bezárólag. Nyitva délután 1-től este 9-ig. Belépés díjtalan. Hazánk összes tájegységeinek népművészeti bemutatója. Mindenkit szeretettel várunk.

— EGÉSZSÉGÜGYI állandó bizottsági ülést tartottak július 29-én Hevesen. Az ülésen a gyermekgyógyász orvos tartott beszámolót a csecsemőhalandóság jelenlegi állásáról járási viszonylatban.- BEFEJEZÉS ELŐTT ÁLL az aratás a hevesi járásban. Az elmúlt heti sok eső ugyan hosszabb időre visszavetette a munkát mindenütt, ennek ellenére már a csépléssel is 50 százalékban végeztek a járásban. Amint megállapították, az esőzés nem okozott szemveszteséget.

— MEGJELENT az ÉM He: vés megyei Állami Építőipari Vállalat díszes kivitelű üzemi híradójának legújabb száma. A legújabb kiadás foglalkozik a termelés problémájával és a munkafegyelem kérdéseivel.- AZ EGRI JÁRÁSI KISZ- B1ZOTTSÁGON csütörtökön titkári értekezlettel egybekötött bizottsági ülést rendeznek, amelyen megtárgyalják a KISZ Központi Bizottságának a kongresszus előkészítésével kapcsolatban kiadott határozatát.

EGRI VÖRÖS CSILLAG A spessarti fogadó EGRI BEÖDY

A diadalmas olimpia EGRI KERTMOZI

Különös hajótöröttek GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szállnak a darvak GYÖNGYÖSI PUSKIN Ingovány

HATVANI KOSSUTH

Egy dal száll a világ körül HATVANI VÖRÖS CSILLAG A nagy kék országüt FÜZESABONY'

105 százalékos alibi HEVES

Az élet visszavár /

pétervasara •

A 12 dühös ember

Ax öregekért

Javaslat a „Társadalmi gondozó tevékenység

bevezetésére

A míg az ember fiatal, nem sokat gondol arra, hogy valaha is megöregszik. Gyakori jelenség az is, hogy idős emberek szívesebben emlegetik mások öregségét, mert hiába, különösen mióta az élet megváltozott, azóta mindenki szeretne fiatal maradni, és élvezni azt, amitől hajdan megfosztotta a múlt társadalmi rendszer. Az élet rendje azonban mégis csak az, hogy a fiatalságot a „meglett kor”, majd az öregség váltja fel.

A mi társadalmunk nagyon sokat tesz az öregekért, gon- d iskodik róluk és igyekszik életkörülményeiken ahol csak lehet, javítani. Mégis vannak még olyanok, akik megkapják ugyan a nyugdíjat, de olyan sajátos körülmények között élnek, hogy ezt vagy nem tudják beosztani, vagy tehetetlenek, de nem tud róla a szociális osztály, vagy a családjuk felfogásában van még a maradi gyökér: az öregnek már nem kell semmi. Ezeknek az okoknak és körülményeknek felszámolására a városi tanács szociális előadója újszerű előterjesztést tett a pénteken megtartott szociális állandó bizottsági ülésen.

Ez a javaslat a „társadalmi gondozó tevékenység” bevezetését és működésének körülményeit vázolta az ülésen. Ennek a társadalmi gondozótevékenységnek az a célja, hogy a társadalmi együttműködésre támaszkodva gondoskodjanak az olyan öregekről, akik saját erejükből nem képesek önálló életet biztosítani maguknak, még akkor sem, ha nyugdíjban részesülnek.

— Ezekkel az öregekkel, akik nyugdíjat kapnak, eddig nem foglalkozott senki — mondja

Mácsai Istvánné. — Hozzánk I csak azok az elaggottak tartoznak, akik semmiféle juttatásban nem részesülnek. így vagy szociális otthonban helyezzük el őket, vagy aktíváink segítségével, a Vöröskereszttel karöltve látjuk el őket saját otthonukba, számukra kiutalunk közsegélyt, és ha betegek, akkor gyógyszert. De mivel sokat járok, kelek az emberek között, ráakadtam Egerben egy olyan nagyon öreg nénire, aki kap ugyan 500 forint nyugdíjat, de lehet, hogy régi élete maradványa — elitta eddig, és teljesen elférgesedett. Ez adta a gondolatot nekem, hogy valamilyen formában ezekről az emberekről is gondoskodnunk kellene, mert társadalmi segítséggel meg lehet oldani azt, hogy ezek az öregek se érezzék egyedül magukat, és legyen valaki, aki figyelemmel kíséri életét, segít a pénzt beosztani.

Erről folyt a szó a péntek este megtartott ülésen, ahol az állandó bizottsági tagokon kívül még négy tanácstag és tíz aktíva jelent meg. Helyesnek tartották a gondolatot és már konkrétan meg is állapították, hogy minél kisebb körzetet, egy háztömböt, vagy utcarészt kell adni egy-egy társadalmi munkásnak, aki aztán a maga területén komoly lépéseket tud tenni az ilyen öregek ügyében. A legszebb része ennek a javaslatnak az, hogy nem az a szándékuk: intézetbe. vagy

otthonba vinni minden öreget, hanem az benne éppen a társadalmi segítség, hogy először saját családjában, saját környezetében kell változást előidézni az öregek életkörülményeiben. ha ez nem sikerül, akkor a társadalmi munkás a

Állást keres a „híres" takarítónő

Anglia legnépszerűbb takarítónője állást keres. Elizabeth Peabody asszony arról nevezetes, hogy évekig Armstrong Jones fényképműtermét takarította, sőt, abban a megtiszteltetésben részesült, hogy meghívót kapott Margit hercegnő és a fényképész esküvőjére.

Miután volt munkaadója a Buckingham palotába költözött, a takarítónő állástalan maradt De azért nem kell félteni, mert mint öntudatosan kijelentette: „Végtére is, nem azért beszélt rólam egész Anglia, hogy ne kapjak megfelelő, új állást”.

saját családja körében is megpróbálja a gondoskodást, s csak ha minden lehetetlen, az öreg körülménye pedig tarthatatlan, akkor kerül sor elhelyezésére. Sokan lennének olyanok, akik a kedves, idős férfit, vagy nőt családjukba fogadnák, hiszen a nyugdíjak szép pénzt jelentenek annak, aki tud velük bánni. Ezeket felderíteni, ezekkel megbeszélni az öregek helyett a dolgokat. s ügyelni arra, hogy a családba fogadott öregnek ne csak a pénzét vegyék el, ez is feladata a társadalmi munkás- aktíváknak.

Hogy a tanácskozáson részt- vett nőket milyen mélyén érintette e’z a kérdés felvetése, azt mutatja az, hogy nemcsak tárgyaltak róla. de már javaslatok is születtek. így például Vasvári Lászlóné tanácstag bejelentette, hogy a Kertész utcai körzetben — mely eg>- ben tanácstagi körzete is — összehívja az asszonyokat, s felkérte Mácsai Istvánnét. beszéljen nekik ő ezekről a gondolatokról.

Minezek után érdekelt az, honnan vette Mácsai Istvánná ezt a szép gondolatot, honnan jött rá a megoldás lehetőségeire. Megkérdeztem tőle, mire ezt a választ kaptam:

— Egyik szaklapunkban olvastam arról, hogy Lengyelországban hogyan szüntetik meg az öregek elhagyatottságát, hogyan veszik őket gondozásukba azok a társadalmi munkások, akik szeretnek ezzel foglalkozni és mások öregségében maguk öregségét látva, igyekeznek segíteni rajtuk. Aztán jól átgondoltam az egészet, és a mi viszonyainkra alkalmazva. most már előadható formában tártam az állandó bizottsági ülés elé.

Minden bizonnyal meg lesz az eredménye ennek a hatalmas összefogásnak, mert amit a szociális előadó kezdeményezett, az évek folyamán bebizonyosodott, hogy szívós kitartással meg is valósította.

Cs. Ádám Éva

MIKES KELEMEN

270 évvel ezelőtt, 1690 augusztusában született MIKES KELEMEN író, EL Rákóczi Ferenc apródja, majd leghűségesebb belső embere, aki a bujdosó fejedelmet száműzetésébe is elkísérte. Nevét TÖRÖKORSZÁGI LEVELEK c. művével tette halhatatlanná, amelyben a száműzetés 40 évét a stílusművész legragyogóbb tollával írta meg;

15 évvel ezelőtt. 1945. augusztus 2-án halt meg PIETRO MASCAGNI (ejtsd: Mászkányi) olasz zeneszerző és karmester. Első és legsikerültebb egyfelvo- násos operájával, a PARASZTBECSULET-tel, megalapítója lett a naturalista opera műfajának (verismo). Budapesten és a szegedi ünnepi játékok alkalmával nálunk is többször szerepelt. Mascagni 1865-ben született.

15 évvel ezelőtt, 1945. augusztus 2-án írta alá a három győztes nagyhatalom államfője a Berlin melletti Ceeilien-Hof palotában a történelmi jelentőségű, ún. POTSDAMI EGYEZMÉNYT.

ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK, FELFEDEZÉSEK:

2210 évvel ezelőtt, ie. 250-ben szerkesztette ARHIMÉDESZ görög matematikus és fizikus a mozgó csigákból álló ún. ARHIMÉ- DESZI CSIGASORT. Ezzel a szerkezettel kis húzóerővel nagy terhet lehetett emelni. Ugyancsak Arhlmédesztől származik a folyadékba merült testek súly rész-veszteségének törvénye is.

Burbulya a mindentudó

— Hallottad? — kérdeztem Burbu- lyától. s bár még nem tudta, miről van szó, de bólintott, hogyne hallotta volna, mikor ö mindent hall és tud. — Az angolok

felfedeztek egy új tejútrendszert — folytattam tovább, hogy falhoz szorítsam.

— Igen — intett fölényesen — s ebből akarják megállapítani, hogy tágul-e a világ- egyetem, vagy sem.

— Mondd Burbulya. te ezt honnan tudod? — kérdeztem gyanakodva.

— Hát, istenem, igyekszik az ember, igyekszik. — Egyébként új inkavárost fedeztek fel a tudósok DéZ- Amerikában... Ezt is tudom... Meg mást is. Ha érdekel, szívesen tartok egy kis beszámolót, hogy legalább valami képed legyen, milyennek kell lennie egy művelt embernek... Ne szólj közbe, hallgass!

Hallgattam.

És Burbulya szépen elmondta, hogyan készül o csabai kolbász, és a szárnyas hajó mi a fotonrakéta működési elve és milyen lesz az új női divat, ki találta fel a töltöttkáposztát és miben tévedett Einstein, mi okozta a chilei földrengést és hogyan működik a légvédelmi rakéta. Csak ámultam és a számat tátottám, mire Burbulya pszihologice azt is

megmagyarázta, miért maradt tát- va a szám és az állcsúcsomra bökve, tájékoztatott

arról is, hogy ez a csúcs, az emberi fejlődéssel csúcsosodott ki, mert a jávai előember...

— Káprázatos vagy, szavamra, káprázatos vagy Burbulya — hüle- deztem? Hol dolgozol most? — kérdeztem tisztelet- teljes alázattal.

— Most? Éppen sehol... Képzeld, felmondtak, nekem mondtak fel, mint bérelszámolónak...

Dehát miért, Burbulya, miért? sikoltott fel bennem a felháborodás.

Miért? Én azt mondtam, hogy nyolc meg nyolc az tizenhét, ők nem hisznek nekem... Ezekután ilyen helyen magam sem óhajtottam dolgozni...

És. ha ennek « Burbulyának van igaza? (egri)

LENGYEL

Gdynia

A vén „tengeri medve“

Ahol a haragosan kék tenger találkozik a felhős égbolttal, ott találkoztam vele, a „vén tengeri medvével”, Pelc Jannal, Gdyniában, a kikötőben.

A kis vontatóhajó is, amelyen ő szolgált, mint kis csibe a kotlós körül, úgy sürög- te körül a hatalmas óriást, a Báthory tengerjáró hajót. Csoportosan érkeztek a kis vontatók, áruval megrakott uszályokat vontattak az oldalhoz és megkezdődött a rakodás, sietni kellett, mert négy nap múlva felszedte horgonyát a lengyelek legnagyobb hajója és az áruval, gépekkel, műszerekkel megrakott Báthory kifutott a kikötőből.

— Sietni kell a rakodással — kiáltott le a Heros vontatóhajóról a kapitány, Pelc Jan, vagy ha magyarul akarnánk írni, Pelc János.

S máris dudál a parancsnoki toronyból és a Heros elindul újabb rakományért. Rakodás közben biztosan több idő lesz beszélgetésre.

Már csak a fodrozódó víz jelzi az útját, a vontató mesz- sze jár, de alig telik bele félóra, máris megjelenik a kikötő bejáratánál, lassan, óvatosan fordul, odakúszik a nagy hajótesthez, hogy az acéltestű daruk szabadítsák meg uszályát a rakományától.

Ilyenkor adódik pár perc a beszélgetésre, sőt még rögtönzött hajólátogatásra is.

— Óvatosan, óvatosan — figyelmeztet a kapitány, látva ügyetlen, botladozó lépteinket.

S amikor nehezen felevické- lünk a magasba, a kapitányi toronyba, pipaszó mellett kezdődik el a beszélgetés.

A lengyelektől szokatlan gyorsasággal kezdi a társalgást és közben zavartan igazítja meg tüskés, rövidre nyírt üstökét.

A kezdeti nekibuzdulás nem sokáig tart. Megáll, várja a kérdéseket, figyeli a tolmács minden kiejtett szavát.

— A tengerész nem szeret beszélni. A kemény munka, a nagy távolságok hallgataggá teszik az embert — szabódik, menekülne a mondatok elől.

A baráti beszélgetés lassan indul.

— Mikor kezdte ezt a szakmát?

— Régen. Tizennyolcéves koromban találkoztam először a tengerrel. Ha jól emlékszem, Viharnak hívták azt a hajót, amelyen szolgáltam először, mint tisztogató legény, olyan mindenes.

Felenged a kezdeti rideg hangulat. Beszélgetés közben lassan megismerjük a Heros felépítését, a kikötői munkát, és a kapitány életét, aki a második világháborúban, mint „tengeri katona” szolgált, bejárta a Balti-tengert, harcolt a fasiszta martalócok ellen.

— A nagy háborúban történt — kezdi az élmények me- sélését a kapitány. — A megerősített létszámú hajónk a lengyel felségvizeken hajózott, amikor a rádiósunk szinte beesett a legénységi kabinba. „Kitört a háború, háború van

vontatóhajóját, a megbízható Herost is kicserélik egyszer egy nagyobbra, amellyel majd távolabbi vizekre is kimerészkedhet, nemcsak a kikötő közelében tanyázhat.

A rakodás befejeződött, kiürült az uszály, a hajóról füttyjelekkel adják az újabb intézkedést.

— Kifuthat a Heros, mert helyébe már érkezik a másik.

— Tartsanak velünk — invitál a Heros kapitánya.

Felmorajlik a víz a vontató körül, a kapitány utasításokat ad a kormányosnak és elindulunk. Fodrozódva törik a víz nyomunkba. A part mellett indulunk a kikötő látogatására.

— Ez egy amerikai hajó, a Penn Chellenger — mutat egy veszteglő vízi alkalmatosságra Pelc kapitány.

— Ott egy svéd, ott egy német. S valóban, a nemzetközi kikötőben fhajdnem minden tengeri ország képviselve volt, különösen a közeli országok.

Orosz, angol, német szavakat, kiáltásokat lehetett hallani a partról, ahol a berakodás folyt. Uj épületek magasodnak a kikötőben, egy hatalmas daru acélvázát szerelték a lakatosok nagy szorgalommal. A 129 000 lakosú város, Gdynia fejlődik, épül.

— Szép lesz a városunk, még szebb, mint a háború előtt volt — mondja jogos büszkeséggel a kapitány.

A vontatóhajó megérkezik állomáshelyére, új uszályt akasztanak utána és a kis hajó visszaindul a Báthoryhoz. A Heros folytatja napi munkáját, fedélzetén a kapitánynyal, Pelc Jannal. A Heros- hajó heroikus küzdelme — ezt a címet akartam adni ennek az írásnak, hangulatos lenné; de a küzdelem szó helyett a munkát írtam.

így a helyesebb!

Kovács János

gyerekek. A németek megkezdték hadműveleteiket’’ — szinte üvöltötte a hírt. S ezután megkezdődött a sanyarú élet. A parancsok egyre érthetetlenebbek voltak, percenként változtak a rádiogrammok. Látta a Sass Tengeralattjáró című filmet? A mi helyzetünk is majd, hogy nem olyan volt.

— Hányódtunk a tengeren és amikor láttuk, hogy céltalan a további harc, egy kietlen partvidéken, valahol Danzig környékén partraszálltunk és hajónkat elnyelte a haragos Balti-tenger.

Harc újra, de most már a szárazföldön. Lassan, mint a Hold karimája, úgy fogyott a tengerészgyalogságunk. S mi lett a vége, mindenki bújdo- sott, amerre tudott. — Ejh, ez a háború — szemében szomorkás fény csillant, amit az emA tenger vize locsogva szösz• mötöl alattunk, a daruk óva• tosan emelik be értékes terhü- [ két a hajó gyomrába. A tekin• tetek a Báthory felé fordulnak , és a kapitány magyarázatba . kezd:

i — Ez a mi legnagyobb ha- : jónk, 13 000 bruttó regiszter- . tonna a vízkiszorítása. Most i indul Kanadába. Lehet, hogy

■ nehéz dolga lesz Godeczki ka■ pitánynak, mert a meteoroló• gusaink is csendes időt jósol- : nak, ami nekünk, tegerészek- : nek vihart jelent. (Úgy látszik

ott is ismerik a Meteorológiai i Intézetet.) De ezután készítünk nagyobb hajókat is. Ha ; megépül a gdyniai nagy dokk, ettől sokkal nagyobb hajókat

■ is tudunk készíteni.

; — Az ott — mutat a távol• ba, ahonnan vijjogva szállnak

■ a vihart jelző sirálycsapatok

' lékezés varázsolt oda.

I — Felejtsük el az egészet, ' Ne is beszéljünk róla.

1 — Itt élünk a családdal a

városban, innen járok be min- ■ den reggel és itt vár rám már- három éve ez a hű barát, az • én Heros-om.

i Keze szeretettel simogatja a , barnára koptatott kormányke- reket, amelyet nap mint nap . megfog, ellenőrzi, hogy rend- i ben van-e minden.

— új hajógyár. Nehéz megte- . remteni a biztos alapot, nagyon mélyre kell lemenni a i búvároknak, hogy megfelelő • biztonságos talajra épüljön a ' gyár.

: Érvel, magyaráz, mintha

építő szakmunkás lenne, vagy t legalábbis az építkezésen dol- ■ gozna. Lászik, hogy érdekli a i munka, hiszen az ő munkájával is összefügg és a szíve mélyén reménykedik, hogy a kis