Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-30 / 204. szám

1960. augusztus 30., kedd NÉPÚJSÁG 3 Csillagok és csúcsok felé Az ember nem dálkozni... győz cso­Alighogy hozzászoktunk a gondolathoz, hogy mestersé­ges bolygót röpítsünk az égbe, máris elzúgtak felettünk a Holdba tartó és a Holdat meg­kerülő lunyíkok ... Még fel sem ocsúdtunk a csodálkozás­ból: május 15-én a szovjet tu­dósok felbocsátották a majd­nem öttonnás szputnyik-űrha- jót... Es most, augusztus 19-én, a második szputnyik- űrhajó emelkedett a kozmikus térbe, élő utasokkal belsejé­ben. Az űrhajó utasai sértet­lenül visszatértek a Földre... Ezután az Ember követke­zik! A szocialista világrendszar tudománya, íme, közelebb hozta a naprendszert, s a vi­lágűr megismerése az ember hatalmának kiterjesztését a tegnapi titkok világára. pol van ma már az ameri­kai szuper-technika fölénye, amely nemrég még érinthetetlen tanúja volt a tőkés világnak? Romokban hever. Mint a mítoszi Főniksz-madár. A nyugati szakértők egyre csak azon vitatkoznak: miért és hány esztendőre maradt le az amerikai rakéta-technika és űrkutatás a szovjet tudo­mány mögött? Keserűen je­gyezte meg az egyik angol új­ságíró annak idején, mikor a Holdat megkerülő lunyik le­fényképezte a Hold ismeretlen oldalát: „Mialatt a szovjet űr­állomás a Hold túlsó felét fényképezte, a nyugati csúcs­teljesítmény, úgy látszik. Jeane Mansfield filmcsillag hátsó felének lefotografálása volt." Nem, az amerikai lemaradás nem tartozik a csodák sorába. Nagyonis világos okai vannak. Lemaradtak, mert Nyugaton ^ tudomány hasznát alárendelik’ az üzleti haszonszerzés tudo­mányának. Óhatatlanul lema­radtak, mert a csillagászati számok nagyobb szerepet ját­szanak az amerikai költségve­tés katonai tételeiben, mint magában a csillagászatban. Végső soron a lemaradás oka a szocialista rendszer fölényé­ben keresendő, a kapitaliz­mussal szemben. Ez az előny pedig — az adott feltételek között — behozhatatlan. T ehetővé tette, hogy a há­-Lj borút elhárítsuk az em­beriség útjából. Üj tényező­ként hat a világpolitikában az is, hogy a világháború egyet jelentene a kapitalizmus ön­megsemmisítésével. A máso­dik világháború után az ismert clausexvitzi-tétel új változata öltött testet: a hidegháború a szocializmus elleni interven­ciós háború folytatása — más eszközökkel. Ezt erőpolitiká­nak nevezték a nyugatiak. Erőpolitika — amerikai diktá­tummal! Mindezek alapjául az USA vélt erőfölényét helyez­ték. Az erőpolitika-koncepció azonban — az erőviszonyok döntő eltolódása folytán — összeomlott. A szocialista ember kijut a világűrbe. S a békét viszi ez az első Ember... Csodákról szóltunk. Ember­ész, ember-kéz alkotta csodák­ról. Az emberről szóltunk. Az Emberről, kinek csodatevő erejéről így énekel Gorkij Vi­harmadara: „S számtalan a rejtélyek sokasága, mint a csillagoké az égbolt végtelenségében — és az ember útjának nincs vége! Így halad a lázadó ember előre és magasabbra — mindig előbbre! Magasabbra! Pataky Dezső Egy törülköző a mosakodáshoz és törülközéshez Amerikai vegyészek „száraz” vizet állítottak elő. Akármi­lyen furcsán is hangzik, a nedvességet „porított” formá­ban raktározzák. A por egé­szen apró. vízzel töltött tokok­ból áll. Amikor a „száraz” vi­zet megfelelő törülközőre szórják, a kis tokok szétesnek és annyira átnedvesítik a tö­rülközőt, hogy mosakodni le­het vele. A párolgás következ­tében a törülköző igen gyorsan megszárad, úgyhogy azonnal meg is lehet vele törülközni. Tanácskoztak a bírósági népi ülnökök A közelmúltban megválasz­tott bírósági népi ülnökök nagy jelentőségű értekezletre gyűltek össze pénteken a Ma­gyar Néphadsereg Hatvani Tiszti Klubjának dísztermé­ben. Megválasztásuk után most első ízben vettek részt aktíva-ülésen, ahol megismer­kedtek egymással, a hatvani járásbíróság szakbíróival, akikkel együtt dolgoznak majd az igazságszolgáltatás nehéz, felelősségteljes, de szép mun­katerületén. Dr. Böőr Péter, az egri me­gyei bíróság elnöké, meleg szeretettel köszöntötte a mint­egy 150 részvevőt. Bevezetőjé­ben méltatta az ülnökbírásko­Film fórum Montparnasse 19 MODIGLIANI, a ma már hí­res festő végignyomorogta tü­dőbajával az életet, itta a szeszt, mint más ember a vizet, vad és kibírhatatlan szenvedé­lyű ember volt, mert a belső láz és az általános ingerlékeny­ség gyötörte utolsó pillanatáig életében. Ragaszkodott lelké­nek tiszta világához és nem alkudott meg sohasem, amikor meggyőződéséről, az élet vásá­ri játékáról kellett döntenie a cselekedetekben. Még szavak­ban sem adta el. vagy adta le magát a mesterség és a tudás kufárainak. Ilyennek rajzolta őt Georges Michel és ilyennek alakítja őt Gerard Philipe. A tragikus végű filmet bizonyos, a film hatásán túleső melan­kóliával nézzük, mert a vonzó­arcú és kiváló művész. Gerard Philipe is már Modigliano után ment. A filmalkotás egyetlen nagy igazságot mond ki maradékta­lanul: hiába fogtak össze az emberek jóakarattal, ügyes se­gítő szándékkal, hogy vásárra vigyenek egy embert, a saját érdekében, aki nem megvásá­rolható. A művész nem enni akar, a festő nem inni akar, csak a lélek boldogságát sze­retné megteremteni. Azt akar­ja, hogy mindaz, amit lát és érez, mások számára is boldog­ság és gazdagság legyen. A művész önmaga értékét érzi és tudja, és ezért nem száll alá azokhoz, azoknak a színvona­lára, akik kegyetlenül csak az üzletet figyelik és csak azt ve­szik észre. BEATRICE, a gazdag és felszínre léha angol asszony szeretettel ragaszkodik Modig- lianihoz, sok mindent megtesz érte. eltűri veréseit és adja ne­ki pénzét, hogy megtarsa ma­gának. Rosalie tiltja a bortól, és adja Modiglianinak a bort, mert szereti őt és óvná. ha le­hetne. Az egész Montparnasse ismeri és szereti ezt a Párizs­ba szakadt és időben meg nem értett olaszt, aki sajátságosán látja az embereket, az arcokat és az egész világot. Úgy festi, rajzolja környeze­tének figuráit ahogy addig nem­igen tudták látni a montparnas- se-i kisembereket, utca’ányo- kat és kispolgárokat. És az igazi tisztaságot felismeri a kréglis életfelfogású családból származó polgári lányban, Jeanne-ban. Jeanne feláldozza magát a festő céljaiért, azért a szerelemért. amit a festőtől kapott és amit ő a festőnek adott. Nyomorog vele együtt: sétál a fázós Szajna-parton a halá'tkísértő órákon és nincs ellenvetése akkor sem, amikor az élettől megundorodott, egy­re fáradtabb és egyre alkoho­listább Modigliani azt kívánja tőle, hogy pusztuljanak mind­ketten a Szajnába. Az öngyil­kossághoz azonban hiányzott az erő a fáradt és meggyötört, meggyalázott festőből. A művész napjai, sajátmaga miatt, régen meg vannak szám­lálva. Sborovszki, a lakószom­széd és igaz barát mindent megtesz érdekében, felhajta a dúsgazdag amerikait, de Mo­digliani nem adja reklámcé­lokra a megvásárolandó képét a jenki-milliomosnak. Sznobsága és érzéketlensége miatt a milliomost igaz és márványbavéshetó művészi nyilatkozattal fizeti ki. Gogh- tól idéz és másoktól, de ön­magát igazolja. Nagy nyomo­rában is több emberi méltósá­got érez és hisz, mint amire a környezetéből bárki is képes. Itt-ott fel-felcsillan a kedve­sebben mosolygó jövendő ké­pe, de a felőrölt idegrendszer és a kiuzsorázott. sok nyomo­ron átvergődő szervezet végül is felmondja a szolgálatot, az utcán esik össze, hogy az éj­szakai ügyeletes orvos szeme előtt sóhajtson utolsót. S mint már lenni szokott a párizsi művészi ítélkezés világában: halálával megszületett a Mo- digliani-legenda, ügyes keres­kedők milliókat profitáltak azokból a képekből, amelyek a legnagyobb testi és lelki szen­vedések közepette fogalmazód­tak meg a művészben. GERARD PHILIPE rendkí­vüli művészettel és mély át­éléssel kelti életre a nyomor­ban kiszenvedett festőt, aki hibái ellenére is hű maradt mindvégig önmagához. A szerelem felismerése és meg­élése, majd az őrlő szenvedé­lyek hangulati változása át­formálja egész alakítását jele­netről jelenetre. Régen látta magyar közön­ség LiZí Palmert, aki a film­ben Beatriee-t alakítja. Nagy­világi dáma, a pézzel segíti a festőt, de többet akar tőle. ' És ezzel a többet-akarással vezeti a művészt az igazi sze­retet és az igazi emberség éh­sége felé. Kitűnő alakítás. Anouk Aimée rokonszenves és hiteles egyéniséget ad Jean- ; ne. a szerelmes lány szerepé­ben. A jómódból az őszinte- szívű nyomorba vágyakozó fia­tal lány passzív és mindent el­tűrő szerelmét megértjük, i mert a romantika sohasem l pusztul ki az emberekből. : Nem szánakozunk rajta, de i hősnek érezzük. ahogyan a i szerencsétlen „Módi” mellett i végig és fenntartás nélkül ki- • tart. JACQUES BECKER rendez- ■ te a filmet 1958-ban. Azóta már ő is halott. A festőt a ver­gődés. a testi bajok és a lelki gyötrődések kívülről sivárnak látszó világába állítja. Itt-ott megmutatja képeit is, amelyek sivár szomorúsággal ránkte­kintő arcokat villantanak fe­lénk. Talán egyhangúan le­hangoló is lenne a film hatá­sa. ha az epizód alakokat nem formálná a rendező színe­sen, elevenen. A párizsi bo­hémvilág, a Montparnasse ka­varog előttünk a filmen, fran­cia asszonyok, német monda­tok, orosz emberek, angol hű­vösség, és amerikai üzletem­berek és újgazdagok áradása ez a világ Beatrice-tól Sborov- szkiig. És ebben a világban gyötrődött csaknem az egész Montparnasse szeme láttára és ment a halálba „Modi”, akiről halálában lehetett csak megál­lapítani az üzletemberek sze­rint, hogy nagy volt és zseniá­lis. Farkas András dás lényegét és párhuzamot vont a kapitalista és szocialista államok igazságszolgáltatási szerveinek lényeges különbsé­gei között. — A tőkés államok bíróságainál is találkozunk ül­nökökkel — mondta, akiket esküdteknek neveznek. Ezekbe a pozíciókba náluk azonban olyan embereket szemelnek ki, akik az uralkodó tőkés osztály érdekeit képviselik, ezért a tő­kés országokban az esküdtek működése alapvetően más jel­leggel bír, mint a szocialista ülnökbíráskodás. Nálunk, Ma- gyarországon, a Horthy-fasiz- mus korszakában és azt meg­előzően is, vagyoni cenzushoz, különböző kiváltságokhoz és műveltségbeli korlátozásokhoz kötötték az igazságszolgáltatás­ban való aktív részvétel lehe­tőségét. A bírósági népi ülnök politikai éleslátásával, élettapasztalatával, a nép köz­meggyőződésének, életfelfogá­sának kifejezésre juttatásával hozzásegíti a szakbírót az ügy reális megítéléséhez, a társa­dalmi összefüggések feltárásá­hoz. Az ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban köze­lebb hozza a bíróságokat a dol­gozó néphez. Ezt követően dr. Fülöp An­dor, a hatvani járásbíróság el­nöke szólalt fel. Vázolta a népi ülnökök feladatait és az ezzel kapcsolatos gyakorlati kérdé­sekről beszélt. A számos hozzászólás arról tett tanúbizonyságot, hogy új , ülnökeink megértették annak a nehéz, de szép feladatnak a lé­nyegét, melynek ellátására dolgozó társaik bizalommal hatalmazták fel őket. Dr. Rőczey Ödön KMMfE a bányásssapka • • • ...és biztonsági öv, amely nincs, pedig nagy szükség lenne rá. Az ember nem is gondolná, hogy a Közúti Üzemi Vállalat szakszervezeti gyűlésén bányászsapkáról és biztonsá­gi övről tárgyalnak, méghozzá határozott hangon, mert a fel­szólalókat a jogos felháborodás haragjának tüze ösztönözte. A Közúti Üzemi Vállalat utakat épít, de ehhez nagyon sok kőre van szükség, következésképpen több kőbányát üze­meltet a vállalat. A biztonsági rendszabályok előírják, hogy a kőbányászok élete és testi épségének megóvása végett kö­telező a bányászsapka és a biztonsági öv viselése. Idejében megrendelték mindkettőt, de tavasz óta hiába várják a sap­kát és az övét is. Nincs, sehol sem kapnak, pedig 40-50 da­rabról van szó mindössze. De tavasz óta ugyanannyi ember élete állandó veszélyben forog! Kit terhel a felelősség, ha egy óvatlan pillanatban bekövetkezik a baj? A vállalat igyekezett mindent megtenni, jelentést tett a felügyeleti szerv pártbizottsár ának is. Hosszú huzavona és utánjárással most ott tartanak, hogy ígéretet kaptak a bá­nyászsapkák szeptember végéig való leszállítására. De biz­tonsági öv nincs, állítólag olyat nem is gyártanak, legalábbis ezt írta a Szerszám- és Kisgépértékesítő Vállalat Budapest­ről. A neve után ítélve, elég furcsának tartjuk ugyan, hogy ennek a vállalatnak kellene bányász biztonsági övét szállí­tani. De akad itt más rendellenesség is. Hónapokon keresztül nem kaptak egyetlen bányászsapkát sem. Ezt sem gyárta­nák? Hát miben dolgoznak a szénbányákban? Ott van, talán azért, mert a szénbányászat egy másik minisztériumhoz tar­tozik? Nos, itt a hiba! Csupán elosztás, igénylés és kiutalás kérdése az egész. Biztosra vesszük, hogy megyénk szénbá­nyáinak raktáraiban a szóban forgó bányászsapkák többszö­röse található fölösleges készletként. Mi úgy gondoljuk, hogy egyformán kedves és drága a szénbányász és a kőbányász élete. T. L. mm Utazom. A rakéták korában elenyésző a távolság, azaz nem hosszú az útvonal, csupán bonyolult. Mert azt mondja: Eger — Budapest — Veszprém — Bada­csony — Fonyód — Kaposvár — Dombó­vár — Bátaszék — Szekszárd — Budapest — Eger. Mesélem az 1BUSZ- ban, hogy s mint és merre. A tisztviselő- nő számol, böngész, lapoz és homlokot ráncol. Aztán otthagy és mással foglalkozik, majd visszajön és a lehető legudvariasabb hangon mondja: — Ne tessék haragudni, de ez nagyon hossza­dalmas, és sok a munkánk... Ne ha­ragudjon, úgye nem haragszik?... Tessék hétfőn. Felvonom a vállam: Ma kell utaz­nom... Elég az hozzá, hogy a jegyet nem kaptam meg... Am, a vilá­gért sem haragszom. Csupán kíváncsi va­gyok arra, hogy a vo­natindulás előtt, szombat délután, mi­ként számol, böngész, lapoz és ráncol hom­lokot a vasúti pénztá­ros. Am arra, hogy az utasok, akik miattam késik le a vonatot, mit mondanak' majd — nos, arra cseppet sem vagyok kíván­csi... (szó) 1 SZERTE * behsen:y6t'^ ■ _____xicitarDcin riä— Iragoszöld színű, vastag, húsos i dohánylevelek kellemes illatát 4 hordja a szél. Dohányillat tölti ? be a levegőt a poroszlói út 1 mentén, ahol a helybeli Szabad 7 Föld Tsz 16 holdas dohánytáb- i Iája terül el. A magas, egyenes s szárak és vastag zöld levelek 1 között szorgalmas leányok és | asszonyok hajladoznak, törik a | leveleket. Dohányszüret van. I A munka még a nyár dere- = kán elkezdődött, amikor az alj- 4 levelek szedéséhez láttak hoz- = zá. Ennek már jó ideje, az alj- i levél azóta már szépen meg is | száradt és csomókban pihen. 1 Az igazi munkát most az anya- I levelek szedése jelenti. Csak- = nem mindennap 20—25 asszony f és leány töri itt a dohányt Szi- | lágyi András dohánykertész | vezetésével. A munka menete ?a következő: A délelőtti órák­iban törik, délután pedig oda- f benn, a szövetkezet udvarán, = hosszú zsinórokra fűzik és úgy | szárítják a leveleket. | Az idén különösen jó termés 1 várható. A kis palánták jó ta- |lajba kerültek, kiadós nyári 4 esők locsol gatták, nem hiány- = zott a gondos növényápolás 1 sem, s így vastag, húsos leve- r lek fejlődtek. Egy kis szépség­hibájuk azonban mégis akad. 4 A hűvös, harmatos időben 6ok i levél rozsdafoltot kapott, s ez 4 bizony, az átvételnél anyagi | hátrányt jelent a szövetkezet . részére. | — Ettől függetlenül, meny­I nyiségileg nézve, kifogástalan -a termés — mondja Bölkény ' Gábor elnök. — A múlt évben * is elértük a 10 mázsás átlagot, de az Idén még ezt is túlszár­nyaljuk. Aki nem ismeri a dohányo­sok életét és munkáját, talán el sem tudja képzelni, milyen munkaigényes dolog dohányt termelni, mennyi fáradsággal jár, amíg a kis magból füstöl-, ni való készül. Szilágyi bácsi régi mestere már szakmájának, valamikor uradalmi dohányos is volt. Ú tudná csak igazán elsorolni, mennyi gonddal és bajjal jár a dohány termeszté­se. Márciusban már készítik neki a jó trágyás melegágyat, gondosan ápolgatják a kikelt kis palántákat, majd kiültetik. A kiültetés különösen nehéz folyamat, mert bő locsolást is igényel. a 7 mPivr I nagyban segí­AZIDEN I tette munká­jukat, hogy a Füzesabonyi Ál­lami Gazdaságtól kaptak köl­csön egy palántaültető gépet, amely gyors és igen pontos munkát végzett. Jóllehet, emellett még 60—70 ember ál­landóan ott szorgoskodott a palántálásnál. De a munka zöme még csak ezután kezdő­dött, mert a dohány igényes és kényes növény. A köd, a hű­vös, a túl forró idő, s a jégve­rés egyaránt árthat neki, s el­képzelhető, hogy ezen a szeszé­lyes időjárású nyáron mennyit kellett óvni, ápolni a kis fejlő­dő palántákat Különös gonddal végezték el a háromszori kapálást, most pedig szintén nehéz munkával, Dohánysxüreíen . . • de a jó termés feletti örömmel szedik a leveleket. A szorgal­mas asszonykezek munkája nyomán hamarosan megtelik a vontató, a munka további ré­sze odabenn a szövetkezet ud­varán, a dohányszín alatt zaj­lik le. Itt fűzik fel a leveleket, majd az udvaron, a szabadban szárítják. A fűzés közben pe­dig vidáman folyik a mese­mondás, a beszélgetés, gyorsan szaladnak a percek. Különösen jól és ügyesen dolgozik Kris- ton Erzsébet és Fodor István­ná, de a többiek igyekezetére sem lehet panasz. — Szeretik ezt a munkát az asszonyok, — mondja Hernádi Tamás könyvelő — már csak azért is, mert szépen kapnak utána munkaegységet. — Egy- egy napi dohányszedés és fűzés után másfél—két munkaegysé­get írunk nekik. Kint az udvaron hosszú fü­zérekben száradnak a levelek. A nap melege egyenletesen szárítja egészen a besárgulásig, utána pedig már a pajtában folytatódik a szárítás. — Sajnos, ezzel igen sok gondunk van — mondják az emberek —, mert kevés a paj­ta. Van ugyan egy ötszakaszos pajtánk, ez mintegy 5 hold do­hánytermését képes befogadni — de ez igen kevés. így hát középületekben és a tsz-tagok házánál kell elhelyezni, szük­ségmegoldásképpen a száradó dohány zömét. S a megoldás? Új, nagy paj­ta építésére volna szükség. A szövetkezet vezetői mindent meg is tesznek, hogy legalább jövőre megkapják a beruházási keretet egy új, 10 szakaszos pajta felépítésére. De nemcsak erre, hanem palántáié gépre is szükségünk lenne, s akkor a kellő feltételek birtokában méginkább ki tudnák fejleszte­ni a község régi híres dohány- termesztésének kultúráját. A DOHÁNY száradása _______ ______ utón mé g mindig sok munka van hátra, a válogatás, csomózás és az átadás. Ezek már inkább a késő őszbe nyúlnak, s még a tél elején is tudják vele foglal­koztatni a tagságot. Érdemes dohányt termelni, — ezt mu­tatják a tapasztalatok, mert ha megérte a gazdáknak egyéni korukban, annál inkább meg­éri most a szövetkezetben. A Szabad Föld Tsz is 150 mázsá­nál több dohányt elad, s ez­után az összérték 25 százalékát még nagyüzemi felárként meg­kapja. A beváltó különben jól fizet az átvételkor, minőség szerint 500 forinttól 2265 fo­rintig fizet mázsánként. így az idei fáradság sem vész kárba, sok-sok pénzt hoz a dohány az idén is a szövetkezet konyhá­jára. S Te, kedves olvasó, aki ép­pen egy cigaretta elszívása közben olvasod az újságot, gondolj egy pillanatra azokra az emberekre, azokra az egy­szerű, szorgalmas tsz-tagokra, akik fáradságos munkájukkal megtermelik a dohánygyárak, a trafikok, s végül ezeken ke­resztül a fogyasztók számara a jó füstölni valót. Császár S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents