Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-27 / 202. szám

4 NÉPÚJSÁG 1960. augusztus 27., szombat • • Ot nappal a kapunyitás előtt Látogatás a megye iskoláiban I960. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT: GEBHARD 190 évvel ezelőtt, 1770. augusztus 27-én született GEORG HEGEL német idealista és dialektikus filozófus. Munkásságában a múlt század elejének arisztokratikus reakciója tükröződik. Ami filozó­fiájában érték, az a dialektikus módszer (tézis — antitézis — szin­tézis, azaz tétel — ennek ellentétele és a kettő magasabb, újat tar­talmazó összesítése) alkalmazása, melynek értékes elemeit felhasz­nálva alkotta meg Marx, Engels és Lenin a dialektikus és törté­neti materializmust, az egyetlen tudományos világnézetet. Hegel művei közül magyarul a Filozófiai tudományok enciklopédiája, a Logika és az Esztétika jelentek meg. Hegel 1831-ben halt meg. 15 évvel ezelőtt, 1945-ben e napon írták alá Moszkvában Ma­gyarország és a Szovjetunió között az első árucsereforgalmi egyez­ményt. 30 évvel ezelőtt. 1930. augusztus 27-én Amszterdamban az iro­dalmi élet legkiválóbb képviselői (Gorkij, Barbusse, Romain Rol-, land, Theodore Dreisler) kezdeményezésére, háborúellenes kong- resszus nyílt meg. Filmfórum. Rangon alul Új magyar filmvígjáték Kérdés egy mondatban — matematika ügyben Azt mondják — és mivel csak szóbeszéd, nem állíthatjuk tel­jes határozottsággal —, hogy az irodalommal foglalkozó embe­rek egy része igencsak hadi­lábon áll az iskolai értelemben vett reál-tárgyakkal, közöttük a matematikával és amikor munkájukban számokhoz ér­nek, könnyedén túlteszik ma­gukat rajtuk, nem riadva visz- sza olyan egy- (vagy több?) is­meretlenes egyenlet felállításá­tól, mint amilyet például az Olcsó Könyvtár sorozatában megjelent Puskin: A kapitány lánya című kötet utószavában Elbert János vetett papírra, megemlékezvén Jemeljan Pu- gacsovról, aki — mint szó sze­rint írja — „szegény doni kozák volt, sokszor fogságba vetették, még többször megszö­kött ...”, s amelynek elolvasá­sa után ráncolhatja az ember a homlokát és törheti a fejét, hogy vajon mennyivel több al­kalma volt annak a Pugacsov- nak megszökni, mint ahány­szor elfogták? Egy matematika-kedvelő LAPUNK SZERDAI számá­ban a megyei labdarúgó-baj- nakság játékvezetőinek névso­rában, a téves információ alap­ján, elírás történt. Az Apc— Egri Előre mérkőzést nem Ne­mes, hanem Demény vezette. — NEGYVENNÉGY hízott szarvasmarhát adtak át eddig az Állatforgalmi Vállalatnak a poroszlói Haladás Termelőszö­vetkezet tagjai, az év hátrale­vő részében pedig még 10 szarvasmarhát adnak le. A kö­vetkező évre is gondolva, már leszerződött a szövetkezet 21 szarvasmarha átadására. — kedden délután Egerben, a Petőfi utcába hu- zatott az úthenger. A városi tanács útkarbantartó részle­gének munkásai építik az apácák egykori szőlőjének helyén terebélyesedő új vá­rosrész útját. A munkálato­kat előreláthatólag a jövő hét végére befejezik. — TOVÁBB ÉPÍTIK a nyári munkák befejezése után 100 férőhelyes istállójukat a biikk- szenterzsébeti Petőfi Termelő- szövetkezet tagjai. Az új épület felépítéséhez csupán az anyag- beszerzésre igényeltek hitelt, az építkezést már saját erőből bonyolítják le. — A HEVESI Állami Gaz­daság dolgozói a hétvégét a Mátrában töltik. Vasárnap a gazdaság 400 dolgozója kirán­dul — különvonatta] — a fes­tői szépségű Párádra. — JELENTŐS szarvasmarha- állománya van a besenyőtelki Szabad Föld Termelőszövetke­zetnek. A 39 fejőstehén mellett 102 szarvasmarhát tartanak számon a szövetkezetben. Eze­ket az állatokat hízóra állítot­ták be, s valamennyit még az idén értékesítik az államnak. Augusztus hónap folyamán le­adtak, illetve leadásra kerül 25 szarvasmarha, a többit az év hátralevő hónapjaiban szállít­ják le. — A GYÖNGYÖSI Vak Bottyán Gimnáziumban hét csoport levelező tagozat, négy esti tagozat és egy gépipari technikumi osztály indult az új tanévben. A gépipari tech­nikumi osztály indítását a város dolgozóinak kérésére vették bele az új tantervbe. — KÉKESTETÖN a személy­zeti épület elkészülte után most folyik a villaterasz építése. A munkálatokat előreláthatólag október közepén fejezik be. EGRI VÖRÖS CSILLAG Rangon alul EGRI BRÖDY A nap mindenkinek világít EGRI KERTMOZI Montparnasse 19. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Áru Katalóniának GYÖNGYÖSI PUSKIN Hely a tetőn HATVANI VÖRÖS CSILLAG Áruló? HATVANI KOSSUTH 57-es riport HEVES Rendkívüli történet (1: réez) FÜZESABONY Cimborák hegyen völgyön PÉTERVASARA A béke első napja Bármilyen hosszú a nyár, mégis eljön az az idő, amikor az akácfák levele sárgulni kezd és esténként hűvös szél söpör végig a sötétbe borult házak felett. Jön a szeptember. Előkerülnek az iskolatáskák, a gyerekek egyre sűrűbben for­gatják az elfelejtett tavalyi könyveket, kihegyezik a ceru­zákat és bősz vásárlóként ro­hanják meg az üzleteket. Kez­dődik az iskola. Az oktatási intézményekben nagy előkészület folyik, várják a diákokat. Mindenütt takarí­tás, meszelés, vakolás, sok he­lyen bővítés, teljes tatarozás hozza rendbe az év folyamán erős haszálatnak kitett épüle­teket. A Selypi Általános Iskola nemhiába nyerte el már két ízben a „mintaiskola” címet, ez a külsején is meglátszik: diák­jai vigyáznak iskolájukra. Benn az épületben az utolsó simításokat végzik a takarító­nők, s mire ez az írás megjele­nik, tiszta, berendezett osztá­lyok és folyosók várják a sely­pi gyerekeket. A nevelőszobá­ban három fiatal nevelő dolgo­zik. Gyakorlóévesek, és mivel mindannyian második osztályt kaptak, a selypi körzeti iskola tanárainak útmutatásai alap­ján, közösen készítik el a tan­menetet. Ez egyelőre a legna- nagyobb segítség, amit kaphat­nak, mert a jó tanmenet a jó tanítás egyik legfontosabb fel­tétele. Az iskolát némi büszkeség­gel mutatja Nagy Lajos igaz­gató. Van oka örömre is, no meg a büszkeségre is, hiszen harmincegy éve tanít itt, s ez alatt az idő alatt nagyon sok tapasztalatot szerzett, nagyon sokat látott, hallott. Három év­tizeddel ezelőtt szobakonyhás iskola szerénykedett itt és Nagy Lajos tanító egyedül volt. Hogy akkor hogyan ké­szült fel a tanévre? Nem sok felkészülés kellett. Az iskolát (ha ez iskola volt) úgy-ahogy kitakarították, aztán jöttek a sápadt, beteges, sokat dolgozó munkásgyerekek. Ma? Az osz- lopcsarnokos, modern, világos, jól felszerelt iskolában csupa nyütszemű, jól öltözött, tanul­ni vágyó gyerek jár, akiknek szülei nyugodtan, gondok nél­kül dolgoznak munkahelyü­kön. — Mi az ami új az oktatási évre való felkészülésben? TERMETE KARCSÚ, lenge, mintha csak csípőből és mell­ből állna, amelyet olyan da­rázsderék fog egybe, hogy be­leférne két kinyitott férfite­nyérbe. Frizurája, öltözéke mindig a legutolsó divat sze­rinti, szőke haja, kék szeme, libegő járása magához vonzza a férfiszemeket. S ha valaki még csivitelő, kedves dallamú hangját is hallhatja, azt nem­csak szépségével, hanem ked­vességével is megigézi. Ez azonban keveseknek adatik meg. Elza egyszerű lány, szü­lei, bár nem valami túlságosan tehetősek, de amit lehet, ráag­gatnák szemük fényére. Még ki sem gondolt valamit, máris előteremti neki a, városi üzem­ben dolgozó apja, aki úgy járja az üzleteket, kirakatokat, hogy egy nő se nagyobb türelem­mel. — Nem is talál ez férjet a faluban* nem megy az itt férj­hez — mondogatták a falube­liek. Betöltötte 18. évét, de megéri még a húszat is, ha így válogat... Elza anyja nem is sürgette az időt, nem akarta ő olyan gyorsan férjhez adni egyetlen lányát. Mindene a lány volt. Nem nyúlhatott az semmihez, mindent megcsinált helyette az anyja. Még holmijait is ő tartotta rendben, ő főzött, mo­sott, takarított és gondozta a kis veteményes kertet. Nem tanította Elzát semmi másra, csak imádságra. Elteltek egész napok, hogy lányától mást is megkérdezett volna, mint hogy» 1 — Ez az év az iskolareform esztendeje, így sok mindent hoz magával. Többi között az a legfontosabb, hogy közelebb hozzuk az iskolai élet tartal­mát és formáját az élethez. Ez közhelynek hangzik ugyan, ám a tartalom megváltoztatása tő­lünk, pedagógusoktól függ s ez majd magával hozza a for­ma változásait. Mi azt tervez­zük, hogy a VIII. osztályt be­telepítjük a fizikai előadóba, ahol 6-os, 8-as csoportokban fognak ülni a tanulók. így a természettudományos órákon — ami elég sok van a Vili. osztályban — nagyobb önálló­ságot és több felelősséggel iá- ró kísérleti munkát tudnak elvé- végezni a tanulók. Ma már el­avult a padrendszer, de jó idő­be telik, míg az új, helyes for­mát megtaláljuk. — Van-é valami nehézség, vagy gátló körülmény, ami a zavartalan kezdést akadályoz­ná? — Legkomolyabb és talán egyetlen akadályunk az, hogy az új tankönyveket a mai na­pig sem kaptuk meg, így a tanmenetet nem tudjuk elké­szíteni. Aztán azt se bánnánk, ha elvinné az új egri iskola a számunkra felesleges tűzhe­lyet, hogy végre mi is meg­kaphatnánk az újat, a jót. Szóval Selypen rend van, a nevelő-ellátottság ilyen jó ta­lán még nem is volt. Az iskola tiszta, felszerelése, mindene megvan, így a pontos és a jó kezdés, a további jó munka biztosítottnak látszik. Gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium Külső szemlélő megrémül, ha a nagy iramban folyó reno­válást látja, de Sereg József igazgató mosolyogva legyint.. — Rend lesz itt időben. Igaz ugyan, hogy sok mérget, kel­lemetlenséget okoz az utolsó percekben való általános taka­rítás, de, sajnos, kényszerítve vagyunk rá. Egész nyáron tu­ristaszállás volt az iskolában és a rövid két hétre felszaba­dult nyaraló gyerekek nem nagy gondot fordítottak szál­láshelyükre. Ebben az eszten­dőben nagyon sok tervünk van. Bevezetjük az ipari politechni­kai képzést egy most induló első osztályunkban. így mi is részt kapunk a reform eszten­dőből, mert egy osztályban •— Nem vagy éhes, édes lá­nyom? Jól érzed magad, nem unatkozol? — És este lefek­véskor: imádkoztál-e? ELZA EGÉSZNAP olvasott, ami éppen kezeügyébe akadt, vagy felöltözve parádézott. Néha-néha segíteni akart az anyjának, de az nem engedte, kímélte, féltette. Ünnepnapo­kon. ha a fiatalok táncoltak a faluban, Elzát is elkísérte az apja is, anyja is, de bál után hazafelé mindig csak azt hall­hatta: — Miért vagy olyan kedves Pintér Jóskához, meg a Péter Bélához? Miért nem inkább Mérgő Fricihez, vagy Parádi Ferihez? Ezek hozzád valók, nem amazok! Tudni kell, hogy Pintér Jós­ka is, meg Péter Béla is csak „melós” volt, Mérgő Frici, Pa­rádi Feri pedig érettségizett fiúk. Egyik a földművesszövet­kezetnél, a másik a város­ban hivatalnokoskodott. Igaz, hogy míg az előbbi kettő de­rék, jóvágású fiatalemberek, a helyi futballcsapat „csillagai” voltak, az utóbbiak inkább hangos mulatozásaikról voltak híresek. Elza ilyenkor megér­tőén hallgatta szüleit és leg­közelebb már Fricit és Ferit tüntette ki mosolyával; Egyik alkalommal — valami ünnepségféle volt és utána a közeli bánya színjátszói adtak műsort és táncot is rendeztek- Elzának feltűnt egy idegen, 5+1-es tanítási hetünk lesz. Nagyon sajnáljuk, hogy nem engedélyezték a lányok számá­ra ápolónői tanfolyam indítá­sát, mert sok leánynövendé­künk van s nagy érdeklődés volt a tanfolyammal kapcso­latban. — Van-e valami olyan el­képzelésük, ami újszerű lesz ebben a tanévben? — Hogyne! A régi hagyo­mányt felújítva, új tartalom­mal szervezzük újjá a diák ön­képzőkört. Célja egyrészt, hogy a politechnikai oktatás javára csökkentett humán tárgyak óraszámát újszerű formában pótoljuk, másrészt szervezett egységbe akarjuk összefogni azokat a diákokat, akik eddig is jól szerepeltek tudományos diákpályázaton munkájukkal. Ez évben a Vachot testvérek — akik itt jártak iskolába — százéves jubileuma alkalmá­ból tudományos ülésszakot tart az önképzőkör, amelynek pon­tos nevét még a diákokkal kö­zösen fogjuk meghatározni. Eger iskolái jórészt készen várják az év kezdését. A zeneiskolában Sza­kács József né vette át az igaz­gatást. Ez az iskola eddig is sok dicsőséget szerzett váro­sunknak, eddig is sok jeles nö­vendék hirdette tudásával az itteni nevelés és oktatás mi­nőségét. Az új igazgató termé­szetesen sok új ötlettel gazda­godva. indul az esztendő elé. Kétszázhetven gyermeket ilyen sokféle tanszakon zenére ok­tatni komoly feladat. A sok régi, hasznos kezdeményezés továbbra is megmarad. — Űj lesz ebben az évben az, hogy a már régen nálunk ta­nuló növendékekből növendék­zenekart szervezünk, akik né­hány hónap múlva már fellép­hetnek. S hogy közelebb hoz­zuk az iskolához a szülőket, részükre lemezes ismeretter­jesztő előadásokat tartunk. Ez évben indítjuk meg az ütő­tanszakot is — mondja Szakács József né igazgató. A Zeneiskola kis növendé­kei is előhúzzák a poros hege­dűtokokat, anyuka felhangol- tatja a zongorát, mert nemso­kára itt az iskola. Reggelen­ként zajos gyerekcsapat húz az iskolák felé s a villanydróton egyre többet üldögélő fecskék csivitelésével keveredő hangok ezt zengik: itt van az új nem­zedék, s ha múlik is felettünk az idő — van utánpótlás! Cs. Ad ám Éva magas, atléta termetű, maga­biztos fiú. Az arca, mint a boxolóké, az orra laposra vert, az állkapcsa meg előreugrott. Ez énekelt, játszott a színpa­don legjobban és utána a bál­ban is megmutatta: tánca is több és szebb is, mint a többié. Később a fiú is felfedezte a feltűnően csinos, időnként rá­rápillantó Elzát és utána ál­landóan őt táncoltatta. A bál vége felé, miután kérdésére Elza bátorítván mosolygott, odaállt a lány szülei elé és kérte őket, engedjék meg, hogy hazakísérje lányukat... És másnap alig alkonyodott, már az Elzáék kapuja előtt állt Kós Pista. A fiatal bánya­technikusnak megtetszett Elza és ezután alig múlt el nap, hogy ne találkoztak volna. A SZÜLŐKNEK IS tetszett a jó megjelenésű, nyílt beszé­dű fiatalember, és néhány hó­nap múltán, amikor a két fia­tal úgy határozott, beleegyezé­süket adták a házassághoz. A fiatalok a bányatelepre költöztek, ahol az ifjú család nem nagy, de szép lakást ka­pott, amit Elza szüleinek segít­ségével kényelmesen bebúto­roztak és élték a szerelmesek boldog életét. Néhány hónapig. 1 Néhány hónap múltán Elza egyre gyakrabban ment haza az anyjához panaszkodva: Pista ideges, Pista türelmetlen, Pista nem szeret odahaza lenni, el­A jó filmvígjátékok közül való a Rangon alul című új fil­münk. Értéke maiságában van: a film alkotóinak sikerült — ha nem is hibátlanul —, a könnyed, kacagtató cselek­mény kapcsán érzékeltetni, hogy a szocialista társadalom­építés új emberi közszellemet teremt, amelyben már nevetsé­ges anakronizmusnak hat az úrhatnámság és a rangkórság. Az ún. magyar középosztályt mélyen átitatta a magyar úri szellem. A magyar társadalmi fejlődés egészen a felszabadu­lásig és a szocialista építés ki­bontakozásáig nélkülözte a szé­leskörű és tartós demokratikus formákat, ezért nálunk az úr­hatnámság és a rangkórság jobban ártott, fertőzött, mint azokban az országokban, ahol a demokratizmusnak mélyebb gyökerei voltak. A filmben Bodrogi családja, pontosabban Bodroginé és vénlány húga képviseli a magyar társadalmi múlt jellegzetes vonását, az úri szellemet. Velük szemben a film munkáscsaládja, a Zeke­család és környezete példázza a magyar társadalmi jelen másfajta, mindinkább kibonta­kozó vonását, az emberi kap­csolatok szocialista természe­tességének a légkörét. Nincs társadalmilag súlyos konflik­tus a Bodrogi- és a Zeke-család között, hiszen a győztes mun­kásosztály számára a Bodrogi- nék rangkórsága, egy végérvé­nyesen letűnt világ terjedel­mében szükségszerűen szűkülő maradványa, legfeljebb har­sány, egészséges hahota forrá­sa. S ma már valóban ott tar­tunk, hogy Bodroginénak a lá­nya és egy hajógyári munkás- fiatal közötti házassága elleni avult és „avas ízű” érvelése és küzdelme nem lehet drámai, csak komikus. Ezért éreztük helyenként, hogy Bodroginé hanyagolja őt, inkább van ba­rátaival a sportkörben, mint vele. Nem, nem iszik. Verni őt? Hozzá nem nyúlna az sem­miért, csak hát olyan furcsa és annyiszor leckézteti. Azt akar­ja, hogy dolgozzék ő is, hogy keres neki valami megfelelő állást. De hogyan dolgozzék ő, akkor ki lesz odahaza, ki látja el a lakást? És Pista? Este nyitott szemmel fekszik alvó felesége mellett. Egyre többet dohányzik, egyre inge­rültebb a jókedélyű fiatalem­ber, egyre mogorvábbá válik. Dehát ő kinek panaszkodjék? Anyja nincs, kj értené meg, hogy ő nagyon szereti Elzát, de Elza nem törődik sem ve­le, sem a lakással, amit ő any- nyira szeret. Hogyha neki nincs ideje takarítani, beeszi magát a piszok a lakásba, étel­maradékok, mosatlanók borít­ják nap mint nap az asztalt. Kinek van kedve hazamenni ilyen lakásba? MINDEN REGGEL megkér­di Elza, hogy mikor jön haza és duzzog, ha munka után ba­rátaival leül beszélgetni, de sokszor előfordul, hogy nincs tiszta inge, reggelit, ha kétszer készített neki és meg nem kér­dezte még: van-e pénzed ciga­rettára, milyen a munkád, fá­radt vagy-e? És miért nem akar állásba menni? Hányán, de hányán dolgoznak nők, akiknek két— alakjának ábrázolása túlzottan szatirikus. (Sulyok Mária kü­lönben kiválóan alakítja a mai társadalmunkból élesen kirívó nagyságos asszonyt.) A Rangon alul rendezője Bán Frigyes és forgatókönyv­írója Hámos György, meggyő­zően bizonyítják az úrhatnám­ság és a rangkórság értelmet­lenségét. S közben sikerült el­kerülniük egy buktatót: egyál­talán nem azt helyezik közép­pontba, hogy nem jelent ran­gon aluli házasságot, ha mun­kás származású és „egyéb” származású fiatal egymásra ta­lál. A film kitűnően, elhihető- en, sőt magától értetődő mó­don mutatja meg, hogy a mun­kás nem egyenrangú a nagysá­gos asszonyokkal — hanem sokkal több náluk. (Ezért mondhatjuk, hogy szocialista filmvígjáték a Rangon alul cí­mű film.) Bodroginé hazudik és elmenekül lányának az anyósa, Zekéné elől, amikor az a fia számára megy megkérni a lány kezét. Zekéné viszont erkölcsi fölénye tudatában fo­gadja és vendégeli meg az „el­lenséges” család fejét, Bodrogi vállalati főkönyvelőt. A két fiatal szerelmi törté­nete egyébként nem túlságosan eredeti, de ezt nem kell szá­mon kérnünk, mivel a film al­kotói nyilvánvalóan, csak ürügyként használják fel ezt a szerélmi történetet arra, hogy a régi úri világ még fellelhető maraványait szellemes, nevet­tető bírálattal illethessék. Azt viszont hibaként kell felró­nunk, hogy a munkások és környezetük ábrázolása nem mentes a rosszul értelmezett idealizálástól. Ez gátolja az emberi kapcsolatok szocialista természetességének az átérzé- sét, amelynek ábrázolása pedig kétségtelenül érdeme a film­nek. Mihalik László három gyermekük van, mégis tiszta a lakás is, a gyermekek is. Elza meg csak olvas, rádió­zik, unatkozik, az utóbbi idő­ben pedig saját magát is elha­nyagolja. Mi történhetett Elzá­val, ezzel az örökké csinos, tiszta lánykával? Miért tűri a piszkot, hisz ha ez egyszer be­veszi magát, megesz bennün­ket! És a külső piszok a te-, nyésztője a belsőnek is, és ha egyszer a jellem bepiszkoló­dik, azt nagyon-nagyon nehéz kitisztítani. Miért nem akarja ezeket megérteni Elza, miért keres mindig rosszindulatot, leckéztetést szavaiban? ... Így megy ez heteken, hóna­pokon keresztül. És mindig hi­degebbek egymáshoz. Már csak a rosszat látják egymásban; Ami azelőtt kedves volt, egy nevetéssel, egy csókkal elinté- zettnek tekintették, most inge­rült válaszokat, hangos vitákat vált ki. Fokozza még ezt Elza anyja, aki mindig a lányának ad igazat. Pistáról azt híresz- teli a faluban, hogy az egy könnyelmű ember, aki rijp m szereti a családi életet, nem törődik otthonával, és hogy El­za, az ő dédelgetett kislánya, nem ilyen férjet érdemelt volna; MI LESZ A VÉGE ennek? Az még nem dőlt el! Elza és az anyja belátja-e tévedését? Pista rájön-e arra, hogy nem elég csak nyitott szemmel fe­küdni és sóhajtozni? Jó volna ezeket tudni; Jó volna, mert ettől függ egy család jövője: boldogsága, vagy széthullása. Papp János J^Hl Leiz a. c íqc ? i

Next

/
Thumbnails
Contents