Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-26 / 201. szám

19<9. augusztus 26., péntek NEPCJSAG 3 A hatvani munkások szava Fogadás — hosszútávra Két amerikai pólgár — Dot­ter és Cöllins — „izgalmas** vitába keveredett, hogy vajón ötszáz év múlva aii-e még Washingtonban a Capitól, az amerikai kongresszus háza? Miután nem tudtak megegyez­ni, fogadást kötötték. Mind­egyikük két és fél dóllárt he­lyezett el a Federal Reserve Bankban, OtS2áz év múlva a bankban elhelyezett öt dollár a kamatökkál és kamatos ka­matokkal 2 084 ÖÖÖ dollárrá szaporodik. Lejáratkor — va­gyis §óö év múlva — a győztes leszármazóttainak kell mart kifizetni ezt az összeget. Ha addigra mindkét család kihal­na, több mint kétmillió dollárt jőtékónysagi intézmények kap­ják {feltéve, hőgy lesznek még ilyenek l) Elhagyott faoht as utcán Égy londoni mellékutcában nagy feltűnést keltett az autók között egy szép barna, mótórts jacht, amelynek tíz napig nem akadt gazdája. A rendőrség hosszas nyomozás után végül a közlekedést akadályózó vízi- jármúvet elvontatta egy város­környéki parkírozó hélyre. A környékbeliek tanúsága szerint a kb. 5űö font értékű hajót ké­zikocsin hozták erre a különös helyre és azóta senki sem je­lentkezett érte. A világ legrégibb fényképe Az angliai Kensington város tudományos múzeumában őr­zik a világ feltehetően legré­gibb fényképét, amelyet 1835- ben rendkívül primitív mód­szerrel állítottak elő. A kép templomablakot ábrázol. Mi­vel a fényképek fixálását ak­koriban még nem ismerték, ezért a világ első fényképét íényáthatlan fekete papírba burkolva őrzik. „Számozni* fógják a norvégokat? A norvég kormány raciona­lizálási bizottsága a közelmúlt­ban tervet készített az ország polgárai és a hatóságok érint­kezésének megkönnyítésére. A bizottság javaslata szerint min­den norvég születésekor egy számot kap, amelyet azután egész életében minden, a ható­ságokhoz Intézett levélben vagy beadványban használnia kelle­ne. |ll|!l|ll|ll|ll|ll|ll|ll|ll|ll|lllll|ll|ll|ll||||l||l||||||l|| imw A tegnapi Népsza­badságban litótt nap­világét ez ee aprócska hír: „az tóéi kétezredik családi ház építési en­gedélyét adták ki a na­pákban Heves megyé­ben.”­Néhány sor csak, él- dugva a többi Mr kö­tött, mégis milyen so­kat mőnd ez nekünk, Heves megyeieknek. Közismert, hogy me­gyénkben a második világháború alatt is oöo lakóház sérütt meg. il­letve pusztult el. ízek áz elmúlt évek alatt újjáépültek, sót 1930-59 között IS ÓSÓ Uj ház épült. Csak 1959-ben S500 új házát építették megyénkben, és milyen házák ezek? Égyetlen zsúptetős, kisabldkü. egészségtelen ház nem épült, hanem nagy, vi­lágos ablakú. cserép-. vagy palatétős, több szobás, nem egy fürdő­szobával is ellátott, egészséges, villaszerű ház. S há hozzátesszük, hogy mit fejlődött á másfél évtized didit d lakáskultúra is mé- gyénkoen, hogy mm ritkaság ma mír falusi lakásokban sem a kom­binált bútor, a fotel, hogy kiszorult a „ko­mód” és a láda a kam­rába, és nem egy újón- nan épült ház tetején televízió-antenna all ki­terjesztett karral, akkor nyugodt letktismerettet, büszkeséggel mondhat­juk: jót hatodunk előre, egyre több ember feje föli borul Uj, biztonsá­gos tetű és alátta kul­turált körülmények kö­zött, há még nem is minden gond nélkül, él megyénk lakossága. , (-P-) Sürgős felszólalás albérleti ügyben.. Hol a hiba??? Miért nines KISZ-élet a gyöngyösi Kézműipari Vállalatnál ? „A* Egri Pedagógiai Fő­iskola albérleti szobákat ke­res. A elmeket kérjük a por­tán leadni.” — így szól az ap­róhirdetés, amely a gondok enyhítésére szolgál, amolyan félmegoldás. Megtörténtek a felvételi vizsgák, a kollégiumi helye­ket is elosztották: a főiskola hallgatóinak összlétszáma körülbelül 410 fő. Az elmúlt esztendőben 116 ember kap­ta meg a tanári oklevelet, — 170 hallgatót vettek fel most az első évre, de nem javult egy szikrával sem a kollégiu­mi helyzet, pedig már tavaly is több mint 100 főiskolás la­kott szerte a városban — al­bérleti szobában. — Valamit csinálni kellene — magyarázta Tóth Berta­lan, a tanulmányi osztály ve­zetője. — Mindenképpen kell valamilyen megoldást találni, mert az albérlet semmi eset­re sem alkalmas tanulási kö­rülmény a jelenleg már há­romszakos főiskolásaink szá­mára ... Igaz is, a tanulmányi mun­ka rendkívül igénybe veszi a hallgatókat. Aki részt vesz hetenként 50—60, sőt 70 órán is, s emellett a kötelező anya­gok olvasására is időt fordít; tanul, készül — az csak olyan albérleti lakásban lakhatna, amely a szülői ház kényelmé­vel, szabadságával határos. | Ilyen pedig aligha akad Eger- [ ben, pedig három és fél száz- ■ nál is sokkal több kellene. Drága a lakás, sokan nem ! törődnek a rendelettel és ma- [ gas lakbért követelnek. Ezen- ; kívül sürgeti a megoldást az Emberré az indiai „fa | Uttar Pradesh állam nem-1 .zetgyűlésében az egészségügyi [miniszter beszámolt arról, hogy [az 1954 óta kórházban ápolt [Ramu nevű „farkaskölyök” ál­lapota javulóban van. I A kisfiút hat évvel ezelőtt [találták meg egy városmenti ■erdőben. A gyerek négykézláb 'járt és kizárólag nyers húst levett. Az orvosok szerint far­kasok nevelték fel az erdőn, [erre mutat az is, hogy évek óta Ghánái kakaó ; a Szovjetunióban I Fejlődnek és erősödnek a [Szovjetunió gazdasági kapcso­latai Ghánával, Afrika új füg- [getlen államával. Néhány szov­jet hajó berendezést és építő­anyagot szállított Ghánába, s [cserébe kakaóbabot hoz az új [köztársaságból. i A napokban a rigai kikötőbe [befutottak a Prahsu és az El- [mina Palma nevű hajók, több [mint 15 000 tonna kakaóbab- ibal megrakodva. Most rakják [ki a Kabala nevű ghanai mo- [toroshajót, amely körülbelül 6000 tonna kakaóbabot szám­ított a Szovjetunióba. Stle i6, hogy a kiadó szobák ma sem elegendő. — Megpróbáljuk, hogy a levelezők részére fenntartott helyekre is nyilvános hallga­tókat költöztetünk, sőt az Egerhez közel eső helyekről felvett főiskolások sem kap­hatnak diákszállóbeli elhe­lyezést — mondta a tanulmá­nyi osztály vezetője. — Jól tudjuk azonban — tette hoz­zá —, hogy erőfeszítéseink félmegoldásként sem tekint­hetők elfogadhatónak. Össze­gezve mindent, az egész fő­iskolán mindössze 18 egri diák tanul, a többiek vidé­kiek és mintegy 400 ember­nek kell szállást biztositani. A megoldás nem kézenfek­vő, nem egyszerű dolog, ám mégis lehet, sőt szükséges is gondolkodni felőle. A főisko­la vezetői tudnak egy terv­ről, miszerint a Jövő eszten­dők valamelyikében 300 sze­mélyes diákszállót építenek Egerben. Nos, ezen az építke­zésen múlik minden. Ha előbbre hoznák az épí­tés kezdésének időpontját, talán már a jövő évben meg­szűnne a gond. Jó volna, ha körülnéznének, akik ebben az ügyben tehetnek valamit... Gondolkodni, töprengeni kell már most, keresni a megol­dást, számolni, tervezni... Lehetne talán félretenni va­lami kevésbé fontos dolgot, átrendezni a terveket... Meg kell próbálni... Elvégre, a jövő pedagógu­sairól van szó, és még előbb, közvetve bár, de a gyerekek­ről, a jövő generáció jelentős részéről is... Ki&s János fejlődik rkaskölyök" kizárólag farkaskutyákkal haj­landó barátkozni. Ramut hat év óta a Balamrampur-i kórház­ban kezelik és jóllehet beszélni még mindig nem tanult meg, ma már emberi módon él, em­ber módjára táplálkozik és mozgása is sokat javult. Az egészségügyi miniszter beszá­molója szerint szellemi fejlő­dése is nagy előrehaladást mu­tat. Bűnösök iskolája IMew Yorkban A New York-i rendőrség Brookiynban egy „bűnözőkép­ző iskola” nyomára akadt. A különös intézményben a „szak­ma kiváló dolgozói” kiképzés­ben részesítették a kezdő betö­rőket, tolvajokat, gyilkosokat. Az iskolának úgy akadtak a nyomára, hogy megtalálták egy 18 éves fiatalember hulláját, akit az iskola vezetői „gyakor­lati oktatásképpen” végeztettek ki a növendékekkel. A betörő­iskola 16 tagját már lakat alá helyezték, négyet még nem si­került megtalálni. A banda az elmúlt két évben félmillió dol­lárt rabolt össze. dasági és politikái erősítéséért, a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek állandó javítá­sáért*. Hangosan újra elolva­som ezt a szákszéfvézet titka* fának, aztán kérdőn nézek rá. — igen, ez a legfőbb irány­tű számunkra. Naponta ezért kell harcolnunk és közvetve, vagy közvetlenül ezért dolgoz­nak a munkások. Nem jelmon­dat ez, hanem élő valóság ez nálunk. Megkövetelik az em­berek, hegy meghallgassuk őket és választ várnak javas- lataikra. Szerteágazó, nagy ez az üzem, tulajdonképpen két gyár. Üzemrészenként, minél kisebb egységekben kell meg­tartanunk a termelési tanács­kozásokat. A mi munkásaink nemcsak egyéni panaszokat, bérügyi panaszokat, vagy egyéb panaszokat mondanak el a termelési tanácskozásokon, hanem sok javaslatot tesznek és megkérdezik, hegy a leg­utóbbi gyűlés óta mit tettek a vezetők. FÜRDŐ ÉS ÖLTÖZŐ — A KAPUN KÍVÜL Magyar Ittvinnéval, & gyár vőrőskereszfes titkárával be* széliettémés tőle érdeklődtem, hogy mit építenek itt, a kapun kívül. — üzemi fürdőt és öltözőt — válaazólja. Több helyen azóvátették a munkások, hogy egyes üze­mekben nincs WC. öltöző ás mosdó. Nagyon szükséges már ez az épületrész, de sokan tő­lem kérdezték, hogy miért a kapun kívül építik az új fúr* dőt és öltözőt 7 Persze, egyálta­lán nem hallgatták el, hogy nem helyeslik ezt a megoldást. Mi a véleménye erről? Csakis helyszűkével ma­gyarázható, hogy ide tervezték az épületrészt. Semmiképpen sem helyeselhető, hogy a kon­zerv* és paradicsom-üzemnek több száz méter távolságra lé­gyen 82 öltözője és télen egy szál köpenyben járjanak át á2 udvaron. Különösen veszélyes ez munka után. A gőzben, pá­rában kihevult emberekét örökös megfázásnak teszik ki ezzel. Feltétlen jobb megol­dást kellett volna találni a gyár vezetőségének. At utóbbi ívekben sokmülló forintot költöttek a Hatvant Cukor- es Konzervgyárrá, de a szociális és jóléti berendezé­sek bővítése nem tudott lépést tartani a követelményekkel, a termelőrészleg gyorslramú fejlődésével. Sokat javult a dol­gozók munkakörülménye, de korántsem lehetünk elégedet­tek a jelenlegi helyzettel. A munkások szorgos munkája teremti meg az alapot arra, hogy még többet tegyünk, de a vezetők hallgassanak a munkások szavára, hogy gyorsabban haladhassunk előre. FAZEKAS LÁSZLÓ én megtartott termelési ta­nácskozáson felszólalásában kérte, hogy távolítsák el üzem­részükből a komeresszórt, mert a fülsiketítő zajtól sokat szenvednek. Felhívta a figyel­met, hógy a raktárból ne ád- jának ki rossz szerszámokat. — A forrasztó asztalok főié szereljenek ventillátort, mert nem a munka, hanem a nagy meleg fárasztja ki az ott dol­gozó munkásokat — érvelt ÉzüCS LáéZlőné. Petrovics József felszólalását is őrzik a jegyzőkönyvek. Az üj ládák normája igén feszes. A hozzá beosztott dolgozók észrevételét tolmácsolta, ami­kor kifejtette, hogy a munká­sok csak utólag, a bérelszámo­lási jegyzékről látják a kere­set összegét. Pedig azt előró akarja tudni mindenki. MI LETT A JAVASLATÓKBÓL? Örök érvényű mondás, hogy minden határozat és javaslat annyit ér, aménnyit abból megvalósítanak. Nézzük csak, mi lett a javaslátók sorsa? A forrasztó asztalok fölé fel­szerelték a ventillátőrókat, — bár elkelne több is, mert pókóli hőség van itt. Rendezték a ládaszegezők normáját, az átlagos képességű dolgozó teljesítményéhez szab­ták a tételeket. Alapbérrende- 2ést hajtottak végre, de úgy, hogy az ösztönzőleg hasson a termelékenységre. A munká­sok sokszorosított normaki- frást kaptak, ma már fejből is­merik á2t a dolgozók. Érdeklő­désünkre az egyik munkásnő személyi igazolványa mellől előhúzza a legépelt kis papírt. TERMELÉSI TANÁCSKOZÁS ÜZEMRÉSZENKÉNT A faion egyszerű, kis tábla, rajta a VII. kongresszus ha­tározatának Idézete: „A szak­szervezetek felélőseggel tar­toznak a munkáshatalom gaz­Aikötmányunk kimondja, hogy a Magyar Népköztársa­ságban minden hatalom a dolgozó népé. Ezt nemcsak törvé­nyeink, hanem az elet is igazolja. Miniszternek, tanácstagnak és vállalati igazgatónak egyaránt kötelessége, hogy a mun­kások szavát meghallgassa, észrevételeiket és jogos kívánsá­gaikat a lehetőségekhez mérten teljesítse. A Hatvani Cukor- és Kon­zervgyár megyénk egyik leg­nagyobb üzemé. Gyors tempó­ban fejlődött a gyár, állandó­an építkeznek, bővítik az üzemrészeket, nyáron és ősszel sok idénymunkást foglalkoz­tatnak. Naponként sok problé­ma és javaslat vetődik fel. LÁDAÜZÉM — műhely nélkül — Eredményesebben, jobban tudnánk dolgozni, de a láda- üzémnek nincs műhelye ■— mondja Nagy Lászlóné, láda- szégező. Téien-nyáron a sza­badban tanyázunk. Ha már na­gyon kőtnisz az idő, lehúzó* dunk a főzelékuzem oincéjébe. Levegőtlen, sötét és egészségte­len ez á helyiség. A kondenzá­torból gyakran kicsap a hab, a fenyőparólgástól fejfájást ka­punk. Ha nyitva tartjuk az ab­lakot, a csövek élfagynak. Ha­marosan változtatni kell ezen é helyzeten. — Tavaly előregyártón ele­mekből modulbarakkot építet­ték, egy kis átalakítással jó lenne az téli műhelynek. De je­lenleg cukorgyár! garázsnak használják, mert az eredeti le­égett és lassan haladnak a ja­vításokkal — kapcsolódik be­szélgetésünkbe Bőr Ferenc mű­vezető. KÓRSZERÜTLÉN ÉS SZŰK AZ EBEDLÓ A szakszervezeti irodába dühtől és sírástól elesukló hangú asszonyka nyit be. — Hát ez már tűrhetetlen. Söha többé be nem teszem a lábam az ebédlőbe. Több mint egy félóráig áesorogtam ott, de hiába vértam, még mindig nem került rám a sor — pana­szolja. Valóban szűk és korsze­rűtlen az ebédlő, pár évvel ez­előtt még jó volt, de azótá sok új munkás jött a gyárba. BESZELNEK A JEGYZŐKÖNYVEK Vajon csak nekem mondják el áz észrevételeket és pana­szokat? Nézzük csak, mit mon­danak a termelési tanácsko­zások és á szákszervezeti tag­gyűlések jegyzőkönyvei. La­pozgatom a sűrűn gépelt soro­kat és azok híven tolmácsol­ják a dolgozók szavát. Oldal Béla, kazánkovács a május 19­Mit kellene tenni? Nagy munkára Indultak a gyöngyösiek. Az ősmocsárből, a Sástóból kulturált üdülőte­lepet akarnak varázsolni. Mi­lyen helyes lenne, ha a kézmű­ipari fiatalok egyszerre men­nének ki, amikor rájuk kerül a sor és a munkát vidám kirán­dulással, vagy esetleg hadijá­tékkal kötnék össze. Vidáman telne el a nap, a vállalat fiatal­jai közelebb kerülnének egy­máshoz. Lehetne abból a 25 kommu­nista fiatalból ütőképes gárdát kovácsolni, hiszen már eddig is vannak eredmények. Az első félévben csgk a szabászok 113 ezer forintot takarítottak meg, de ugyanígy a többi üzemré­szek is. Ezekben az eredmé­nyekben benne van a fiatalok igyekezete, szorgalma is. Ezeket kellene figyelembe venni, megdicsérni a jó mun­kát végzőket és elmarasztalni a lustákat. Melyik fiatal ne örül­ne annak, ha a KlSZ-kong- resszus tiszteletére életre- hívott mozgalomban neve az első helyen szerepelne a hir­detőtáblán, a vállalat dolgozói előtt, s ki ne szégyenkezne, ha nevét az utolsók között olvas­ná. A fiatalos önérzetre is szá­mítani kellene. EZ A CIKK NEM AZZAL a szándékkal íródott, hogy örökre gyászfátyolt borítson a gyöngyösi Kézműipari Vállalat fiataljaira, szigorúan ostorozza hibáikat és elhallgassa az ered­ményeket. S hogy talán több volt a bírálat, mint az ered- ménvközlés, az igaz, de ezen senki más, csak a Kézműipari Vállalat kommunista fiatalsá­ga tud változtatni. Kovács János ra? Röviden válaszolva: — még sehogy!! A HIBA TERMÉSZETESEN nemcsak a vezetőségben és a fiatalokban van. A kérdésre a vállalat vezetőségének, a párt- alapszervezetnek Is kellene va­lamit válaszolni. — A vállalatvezetőnk is csak ígéri, hogy segít, de csak ígéret marad, a páxtalapszervezet vezetősége szintén csak így segít — panaszkodnak a fiata­lok. — S a városi KISZ-bizottság milyen támogatást ad? — Nem sok'at. Nehezen tud­nék visszaemlékezni, mikor látogatott meg bennünket. A2ért mert mi nem vagyunk olyan reprezentatív alapszer­vezet, mint az MTH, a gimná­zium, azért bennünket is meg­látogathatna — mondta ki őszin­tén az alapszervezet szervező titkára. Igen, a felsőbb vezetőség­nek is jobban kellett volna tá- mogatniok a Kézműipari Vál­lalat KISZ-szervezetét, akkor most nem lenne ilyen áldatlan állapot. A fiatalokban biztosan meg­van most is az a lelkesedés, amivel kezdték 1958-ban, csak jobban ki kellene használni, irányítani kellene és érté­kelni azt a munkát, amit végeznek. A titkárnak számí­tani kellene a fiatalok terem­tő hevére és kalandos lelküle- tére. A fiatalok lassan kicsúsztak a szervezetből, elmaradtak a KISZ-gyülések, vagy ha meg­tartották, akkor is ügyetlen, hozzá nem értő, agyonpoliti­záló jellege volt. Ahogy teltek az évek, úgy váltakoztak a fia­talok a Kézműipari Vállalat­nál. Az egyik KISZ-vezetőségi tag elmondta, hogy nem tud­ják, melyik fiatal tartozik a szervezetbe és melyik nem. Nem ismerik egymást! Ki a hibás ebben? — természetesen elsősorban a vezetőség. Nem tudta és nem tudja összefogni a különböző munkahelyeken dolgozó fiatalokat, nem tudott ügyes szervezéssel jó kollektív hangulatot teremtem az alap­szervezetben. A fiatalok csak kötelező rossznak tartották és tartják most is a KISZ-gyűléseket, példa erre a múlt hétre ösz- szehívott gyűlés, amelyen a 25 tag közül csak hatan jelen­tek meg. S ezen a gyűlésen pontosan a kongresszusi elő­készületeket tárgyalták volna meg. Nem értesítették a fiatalo­kat? Sok munkájuk hátrál­tatta őket? Egyik sem. Már egy héttel a gyűlés előtt tudott mindenki róla, csak: — nekem ide kell menni, — nekem oda kell menni — kijelentésekkel vonták ki magukat. Hogyan készülnek tehát a gyöngyösi Kézműipari Vállalat KISZ-fiataljai a kongresszus­EZERNYI KÉRDÉS tolul elő és a felelet nélkül hagyott kérdésekre maguknak a gyön­gyösi Kézműipari Vállalat KISZ-fiataljainak kellene megadniök a feleletet. Maga a vállalat is fiatal ebben a vá­rosban. munkáját évekkel ez­előtt kezdte és rövid idő alatt is nagy megbecsülést, elisme­rést szerzett. De most korántsem a válla­lat tervteljesítésének feltételeit akarjuk boncolgatni, hanem a fiatalok munkájáról akarunk szólni pont most. amikor a megye, az ország kommunista fiataljai is lelkes szorgalommal készülnek a decemberben ösz- szeüló kongresszusra. Most ez a cél lébeg minden KISZ-tag előtt, ez vezeti munkájában. De itt. ennél a vállalatnál hiá­ba keresnénk ilyen lelkesedést, úgysem találnánk, mert nincs is. A tagság csak az újságok­ból tud valamit a közelgő KISZ-kongresszusról. Hol a hiba? — hangzott el már a bevezetőben a kérdés és ezt kerestük a vállalat KISZ- szervezeténél. A szervezet 1958. szeptembe­rében alakult és úgy indult, hogy komoly szervezet lösz, amelyre minden esetben szá­míthat a vállalat vezetősége, de a városi KISZ-bizottság is. A kezdeti lépések erre enged­tek következtetni. A fiatalok­ban fellángolt a fiatalos hév, de aztán le is lohadt, nem ma­radt más belőle, csak egy-két aktív KISZ-fiatai munkája, s a vezetőség néhány tagjának igyekezete. RÖVID, HAROMHÖNAPOS működés után más titkár ke­rült a szervezet élére és utána váltakozó lendülettel folyt a munka, váltogatták egymást a KISZ-titkároki

Next

/
Thumbnails
Contents