Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-23 / 198. szám

1960. augusztus 23., kedd NEPÜJSAG * Ülést tart a Pedagógus Szak szervezet nőbizottsága Fontos feladatot teljesít a Pedagógus Szakszervezet mel­lett működő nőbizottság. Gond­ja van arra, hogy minden le­hetőséget kihasználva, segítse a nők munkáját saját terüle­tén, és' gondosan ügyeinek a gyerekekkel kapcsolatos, ese­tenként felvetődő problémák helyes megoldására. A nőbizottság augusztus 26-án ül ismét össze, és a kö­vetkező dolgokban folytat megbeszélést: Előszpr is felmérik a nap­közi otthonok helyzetét, a nyá­ri napközi otthonok végzett munkáját, majd a nők körében folyó ideológiai munka meg­erősítéséről és kiszélesítéséről lesz szó. Nem utolsósorban foglalkoznak a pedagógusok egy részénél még ma is fenn­álló túlterhelés kérdésével, ami annyiban tartozik a nő­bizottságra, hogy a társadalmi munkával túlterhelt édesanya munkáját föl tétlen csökken­teni kell.- HETVENKÉT erőgép szánt majd az egri járás ter­melőszövetkezeteiben. A jelen­leg dolgozó gépek eddig mint­egy két és félezer holdon vé­gezték el a tarlóhántást, s hat- hétszáz katasztrális hold terü­leten a mélyszántást. KÜGLIZÓK. (Foto: Márkust) SEGÍTSÉG — AMERIKAI MÖDRA E/gy orsxáfgfgyűlési képviselő portréját Vaskó Mihály NEGYVEN ÉVES... De az az út, amelyen idáig eljutott, nagyon hosszú. Szomorú és gaz­dag eseményekkel sűrített, élményekkel telí­tett út. S életútjának határkövei kitörölhetet­len nyomokat véstek arcára, leikébe ... Született, s élt, ahogyan tudott. Ahogyan élni engedték. Apja, anyja cselédek voltak. Neki se jutott másmilyen sors. Kubikos volt és napszámos. Részesarató. Járta az ország­utakat. Furik, csákány, lapát... Ez volt a fel­szerelés. Bebolyongott,, bebarangolt minden tájat, minden vidéket ezekkel a szerszámok­kal. A „kubikos-bandával”. Mert a banda — 30—40 ember — tűzön át, vízen át együtt ha­ladt. összetartottak mind. Esztendőkön keresz­tül. Ki tudja, hány köbméter földet tépett fel csákánya hegyével, hány köbméter követ ta- licskázott életében. Sokfelé dolgozott. Fo­lyamszabályozásoknál, vasút- és útépítésnél. Erdélyben, a dédai vasút építésénél, a töltést — hosszú szakaszon — ők csinálták, ők talics- kázták össze. Galyatetőn az ö keze munkájá­val készült a szép, inpozáns nyaraló. Mikor a fundamentumot ásták, az épületet alapozták, még nem gondolták, hogy nem sokáig terpesz­kedhetnek benne az urak, azok, akik számára a nyaralót építették. A szatmári püspök birtokán részesarató volt. Rahón katonai laktanyát építettek, 1939- ben. Akkor már vérzivataros idők dúlták, szabdalták Nyugat-Európa országait. A háborús levegő egyre jobban rátelepe­dett az emberek leikére. A hitleri Németor­szág lerohanta, s két hét alatt bekebelezte Lengyelországot. Sokasodtak a behívóparan­csok. ö is behívólevelet kapott. 1941-ben Ra- hóra vitték. Abba a laktanyába, amelyet 6 is épített. És gyors egymásutánban peregtek életének eseményei... 1944-ben bevagonírozták. És a frontra vitték. Nehéz és keserves napok jöttek életében. A hadifogság hónapjai már köny- nyebbséget adtak. A FELSZABADULÁS után hazajött falu­jába, Kiskörére. 1945. júniusában. Földet kap­tak. Három holdat. Azt dolgozta. És hídépítő­nek állt, mikor a kiskörei Tisza-híd helyreál­lításába kezdtek. Keszon-munkás volt. Három éven keresztül, ö építette a folyó medrében a híd betonpillérét. És ezek után még másra is tellett hatalmas erejéből. Tanulni ment Gödöllőre, a Mezőgaz­dasági Akadémiára. Előtte még a földműves­szövetkezet ügyintézője volt — Kiskörén. Ta­nulmányai befejeztével a hajdúdorogi mező- gazdasági szakiskola és tangazdaság igazgató­jának nevezték ki. 1954-ben a Hevesi Járási Pártbizottság munkatársa lett. Itt dolgozott 1957. márciusáig, arrdkor is a Hevesi Állami Gazdaság igazgatójává nevezték ki. A hatezer holdas gazdaság az ország egyik legjobb min­tagazdaságává fejlődött Vaskó elvtárs szak­szerű irányításával. Kétszer elnyerték a SZOT és a Minisztertanács vándorzászlaját. S most harmadszor is ezért küzdenek. Termelési ered­ményeik olyanok, hogy ez minden bizonnyal sikerül. A gazdaság közel ezer dolgozója min­dent megtesz ezért. VASKŐ MIHÁLYT 1958-ban országgyűlési képviselővé választották... Nap mint nap fel­keresik választói — a fogadónapokon túl is — tanácsért, felvilágosításért, segítségért fordul­nak hozzá. Ö segít mindenkin. Kötelességének tekinti a munkát. Interpellálni fog majd az országgyűlésen. A termelőszövetkezeti alap- szabályzattal kapcsolatban. A szövetkezeti ta­gok mostani, érvényben levő, SZTK-biztosítá- si rendszer kérdésében sürget hathatós változ­tatásokat. Száraz tények regisztrálásaként hat ez az írás Vaskó Mihály elvtárs munkájáról, elmúlt és mostani életéről. De nem is kíván ez írás más lenni, mint egyszerű regisztráció. Egysze­rű rögzítése mindannak, amelyet alkotmá­nyunk magába foglal. Annak, hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó névé, s ezt a hatal­mat a dolgozó nép képviselői gyakorolják. Pataky Dezső lalat levelezőjét. Ügy érezzük, hogy ez a tény maga is felér egy vallomással Eger városa iránt. EGY MÁSIK LENGYEL vendégünk, Henrik Welsberg, Bydgoszczból. Az idős mérnök így ír egri útjáról: „...Utazá­sunk Magyarországon feledhe­tetlen volt! Voltunk mi másutt is, azonban sehol sem ismer­tünk meg olyan kedves, köz­vetlen embereket, mint éppen Egerben. A városban minden lépésnél éreztük a felénk su­gárzó barátságot...” Gilda Schwär a keletnémet szószországi Lichtenstein bői járt Egerben. Később fényké­pet is küldött s levelében „vi­rágparadicsomnak” (Blumenpa­radies) nevezi az egri strandot, majd megírja, hogy a magyar­országi körutazás során, az egri napra gondol vissza a legmele­gebb érzéssel. Azt írja: „...jó visszagondolni Egerre, erre az öreg, történelmi városra, amely, úgy érzem, hogy hamarosan Magyarország idegenforgalmi centruma lesz, mert adottságai erre valósággal predesztinál­ják...” A magyarok ezres tömegei­nek véleményét idézni lehetet­len. A sok-sok megnyilatkozás közül emeljük ki egy buda­pesti asszony, Puhr Lajosné levelét, aki kislányával járt Egerben tavaly. így ír hóna­pokkal az egri hétvégi kirán­dulásról: „...Nem fakult meg az idő távlatából semmit az a hangulatos kirándulás Egerbe, ahol megtaláltam minden szé­pet, amit csak várni lehet. Olyan formában nyújthattam ezt a kirándulást, ahogyan egy anya szeretné gyermekének az idegen várost bemutatni. Ked­ves emlék, volt benne a fejtá­gításon és tudományos ismeret- bővítésen túlmenően, hangulat, ragyogó napfény, fürdés, kis poharazgatás, és kellemes cse­vegés. Sokfelé jártam az or­szágban, de azon a forró jú­niusi vasárnapon Egerben kap­tam a legtöbbet...” NEM LAPOZGATOK to­vább a levelekben, nem idé­zem tovább a megnyilatkozá­sok emlékembe élesén bevéső­dött emlékeit. Úgy hiszem, elég lesz ennyi is annak illuszt­rálására, hogy miként is véle­kednek az idegenek Egerről. Befejezésül azonban hadd idézzem egy kelet-németorszá­gi turista nekem mondott véle­ményét, tanácsát: — Bátran tanuljanak önök, egriek, más nemzetektől és ál­dozzanak „egy kicsit” még, ha az a kicsi sok is lesz, a város üdülőhelyi jellegének fokozá­sára, és meg fogják látni, hogy Eger ismert lesz Európának eb­ben a felében!” Fogadjuk meg a jó tanácsot, — úgy hiszem, hogy nem fog­juk megbánni. Sugár István sportszerveivel, a község és járási tanácsok vezetőinek egy része sem tud megfelelő segít­séget adni még az ifjúság ne­velésében. A kongresszus előkészületé­nek legfontosabb feladata, hogy tovább erősödjék a KISZ egész politikai tevékenysége, szervezeti és politikai egysége, hogy ebben az időszakban és ezután, is mozgósítsuk az ifjú­ság széles tömegeit a párt- kongresszus határozatai vég­rehajtásában. Éppen ezért tar­talmában és színvonalában is tovább kell javítani az okta­tás munkáját, még nagyobb if­júsági tömegeket kell mozgó­sítani a termelési tervek telje­sítésére, a különböző társadal­mi munkaakciókban való részvételre. Az a cél, hogy minden üzemi és termelőszö­vetkezeti KISZ-szervezet ne csak tagjaival, de a KISZ-en kívüli fiatalokkal is vitassa meg az ötéves terv feladatait, s azt is, mit vállalhatnak e tervfeladatok határidő előtti teljesítésére. Az egri Finom- szerelvénygyár kiszistáinak kezdeményezését széles kör­ben kell elterjeszteni, hogy lendítőereje legyen és egyben mozgalma is Heves megye kiszista fiataljainak. A KISZ vezetőségválasztó taggyűlések során arra kell tö­rekedni, hogy az alapszerveze­tek élére politikailag szilárd, vezetésre rátermett fiatalok kerüljenek, olyanok, akik ké­pesek lesznek a kollektíva se­gítségével megvalósítani nagyszerű feladatainkat Nem kis munka lesz a vezetőség­választás nemcsak azért, mert 341 alapszervezetben kell új vezetőséget létrehozni, s ezzel párhuzamosan mintegy ezer küldöttet jelölni, de azért is, mert a vezetőségválasztások­nak alapvető feladata, hogy ebből a munkából még jobban megerősödve, még egységeseb­ben, politikailag még inkább felvértezve kerüljenek ki a KISZ-szervezetek az ifjúság tömegei. A munka előttünk áll, van tennivaló bőven, de a siker­hez is van biztosíték. Az eltelt három év eredményes munká­ja, a munkagyőzelmek egész sora, az a lelkes, áldozatkész, fiatalos lendület, amely eddig is fémjelezte Heves megye KISZ-fiataljainak tevékenysé­gét, s amely nyilván ezután is értékmérője, kifejezője lesz a feladatok megoldásának. A munka nagy, de szép és meg­tisztelő, — s ha erőnk megfe­szítésével dolgozunk, a siker sem marad el. Gyurkó Géza HA VALAKI IDEGEN vá­rosban jár, mindig valahogy egy kissé kritikussá válik, — mindent az új benyomások szemüvegén át nézve, nyom­ban kritikailag értékel. Ezek a kiérlelődött vélemények az­után tovább hatnak, forrnak és végül szilárd állásfoglalásban kristályosodnak ki. Az Egerben megforduló ide­genek'is, legyenek azok hazai­ak. vagy külföldiek, a város­ban látottak hatása alá kerül­nek. Ezek a belső vélemények azután megnyilatkozhatnak egy-egy elismerő mosolyban, egy pohár jó bor, vagy fekete­kávé fogyasztása közben, vagy egy-egy messziről jött levél so­rai között. Sokat és sokszor kritizáljuk városunkat mi, akik a falai kö­zött lakunk. Éppen ezért esett hatványozottabban jól, amikor a múlt vasárnap egy keletné­met gépésznémök — erős presszókávénkat szürcsölve — kijelentette: „Az önök városa, Eger. egy tipikus „nagy kis­város”, telve szépséggel, a mült emlékeivel és kultúrával”. Ez a berlini mérnök beutazta már fél Európát, végiggyö­nyörködte — mint mondta — Európa szépségét és ott, az egri Dobó téri cukrászda teraszán, a maga német realitásával ára­dozott városunkról, műemlé­keiről, környékének romanti­kus szépségéről, borának tüzes zamatéról s fürdőnk kelleme­sen langyos vizéről. Kritikát is mondott, amelyet meg kell szívlelnünk: „önök, az egri langyosvizű fürdőkből. ha ügyesen fejlesztik, meggazda­godhatnak!” A lengyelek mindig vonzód­tak hazánkhoz és népünkhöz. Már az idén is sok száz lengyel turista járta végig városunkat. A lengyel, bár szláv nép, de mégis sok a velünk rokon vo­nás : szereti a vidám társaságot, könnyen barátkozik és köny- nyen is tud a másik szívéhez férkőzni. Tavály Egerben járt egy varsói építész. Dambkow- ski Henrik, egy építészcsoport tagjaként. Annyira megszeret­te a várost, hogy az idén elküld­te feleségét: Magda Dambkow- skát, egy külkereskedelmi vál­Idegenek Egerről életünk kialakításában, gazda­sági munkánk eredményeinek gyarapításában, tevékenj részt kérnek és kapnak a mű­velődés, a sport, a kultúra minden területén. A kulturális munka egyik jelentős próba­köve az eddig minden évben meghirdetett Hámán Kati kulturális seregszemle, amely­nek eredményességét mi sem igazolja jobban, .minthogy eb­ben az esztendőben 70 ezer ember tekintette meg a sereg­szemle bemutatóit és lehetett tanúja, hogy ezek a bemutatók tömegméretükben és színvona­lukban messze felül múlták az eddigieket. Egészséges és rend­kívül pozitív a tömegsport­mozgalom fejlődése is, a falusi spartakiádokon a különböző jelvényszerző versenyeken, a KISZ és a sportszervek az if­júság széles tömegeit vonták be a testnevelésbe. Meg kell azt is mondani, mindezek az eredmények nemcsak a KISZ-szervezetek munkájának dokumentumai. Ezek az eredmények elválaszt­hatatlanok attól az immáron kiteljesedő gondolattól, hogy az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata. Ebben az évben különösen lemérhető volt ez, amikor a nőtanács és a Hazafias Népfront, a MÉSZÖV és a tanácsok, a szakszerveze­tek s legelsősorban a pártszer­vezetek a lehető legtöbbet fog­lalkoztak az ifjúság nevelésé­vel, problémáival, feladatokat bíztak rájuk és nem fukarkod­tak sem a bírálattal, sem az el­ismeréssel, bármelyikre is lett légyen szükség. Ennek a közös, immáron az egész társadalom síkján folyó nagyszerű munkának eredmé­nye megmutatkozik a KISZ- szervezetek taglétszámának alakulásában is. Heves megyé­ben június 30-i állapotnak megfelelően ma már 341 alap­szervezetben majd 16 ezer KISZ-tag dolgozik, s ez a tag­létszám a megye KISZ korosz­tályához tartozó ifjúságának mintegy 35—38 százalékát je­lenti. S ha még ehhez hozzá vesszük, hogy a KlSZ-szerve- zetek éppen jó munkájuk eredményei folytán jelentős befolyást gyakorolnak a a KISZ-en kívüli fiatalokra, hogy sikerült megvalósítani ezt a jelszót: „Együtt az ifjúság tömegeivel” — akkor elmond­hatjuk, hogy a KISZ képes Heves megye egész fiatalságát mozgósítani a nagyszerű és eredményes feladatokra. Nem volna teljes azonban a kép, ha az eltelt három esz­tendő mérlegét vonva csak az eredményekről beszélnénk. El kell mondani azt is, hogy min­den fejlődés ellenére ifjúsá­gunk egy részénél — főleg fa­lun és a lányok között — még meglehetős passzivitás ta­pasztalható a politikai kérdé­sek iránt, nemegyszer erősen hat a vallásos ideológia is. Városban még mindig számot­tevő mértékben hat a ciniz­mus, a felelőtlenség, a koz- mopolitizmus. Falun jelentős problémát okoz a fiatalság el­vándorlási vágya, visszariadá- sa azoktól a nehézségektől, amely a szövetkezeti mozga­lom megszilárdításával, fej­lesztésével együttj árnak. Prob­lémát jelent az is, hogy ugyan a fejlődés letagadhatatlan, mégis, van még bőven javí­tani való az ifjúság nevelésé­nek társadalmi üggyé tételé­ben. Ma is hat, ma is állás­pont, még sok helyütt, hogy az ifjúság nevelése kizárólag a KISZ joga és kötelessége. Nem kielégítő a kapcsolat a szakszervezetek kultúr- és Nagy eseményre készülne! a magyar ifjúság legjobbjai hazánk, s ezen belül megyén! KISZ-szervezetei: a KISZ Köz­ponti Bizottsága 1960. decem­ber 16-ra összehívta a Kom­munista Ifjúsági Szövetség kongresszusát. Ez a kongresz- szus, amely összegezést, határ­követ jelent az ifjúsági szövet­ség, a kiszisták életében, egy­ben hosszú távlatokra, előre megszabja azokat a nagyszerű és lelkesítő feladatokat is, amelyek a fiatalok derékhada, a párt segédcsapata, a kiszis­ták előtt állnak. Illő és egy­ben örömteli feladat is, hogy e készülődés jegyében mintegy előzetes számvetést tegyünk, mit végeztek az elmúlt három esztendőben a megye KISZ- szervezetei, hogyan váltak egységes, hatékony, a fiatalsá­got mozgósítani tudó, a párt célkitűzéseit támogatni képes közösségekké ezek a szerveze­tek. Nem kevés harc, nem kis küzdelem jellemezte azt a munkát, amelynek tüzében há­rom esztendővel ezelőtt az el­lenforradalom legyűrése után, létrejöttek megyénkben is a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség szervezetei. A párt követ­kezetes segítő szándéka, a fia­talok legjobbjainak összefogá­sa és elszántsága képes volt arra, hogy rendet teremtsen abban az eszmei zűrzavarban, amely ilyen, vagy olyan for­mában, de befolyásolta fiatal­jaink gondolkodását, amely ké­pes volt arra, hogy egyben csa­tasorba is állítsa az építés nagy munkájában, a három­éves terv végrehajtásában mindazokat a fiatalokat, akik megértették: saját holnapju­kat, jövőjüket építik. Az el­múlt három év mérlegéhez tartozik, hogy alapvetően meg­változott megyénk ifjúságának eszmei-politikai arculata, hogy megnőtt az érdeklődés a kü­lönböző politikai és gazdasági kérdések iránt, hogy üzemeink, szövetkezeteink ifjúsága, a diákífjúság mindinkább fele­lősséget érez és vállal nagy­szerű feladatainkért. Ezt pél­dázza az a tény is, hogy az el­múlt oktatási évben a párt és a KISZ keretén belül, vala­mint az „Ifjúság a szocializ­musért” próbákon mintegy 15 —-16 ezer fiatal tanulmányozta pártunk VII. kongresszusának anyagát. S ha megváltozott, mégpedig alapvetően, az ifjúság politikai arculata, megváltozott és ör­vendetesen fejlődött a munká­hoz, a társadalmi munka­akciókhoz való viszonya is. If­júságunk kezdeményezője volt az ellenforradalom után a mun- kaverseny-mozgalom megszer­vezésének, ott volt a pártkong­resszus és hazánk felszabadu­lásának 15. évfordulója tiszte­letére indított nagyarányú szocialista versenymozgalom születésénél, győzelménél. Az elmúlt esztendőben kereken tízezer fiatal — kiszista és KISZ-en kívüli —, vett részt például a takarékossági moz­galomban és mintegy 25 millió forintot takarított meg a nép­gazdaság számára. Segítettek a kiszisták az aratási és növény­ápolási munkában, s odaadó munkájuk eredményeképpen több mint 13 ezer hold gabona learatásával, a növényápolás­ban nyújtottak hathatós segít­séget a termelőszövetkezetek­nek. A KISZ-szervezetek helyt­állását példázza az a 171 ifjú­sági brigád, amelyből 48 a ^Szocialista brigád” cím elnye­réséért harcol megyénk üze­meiben. Azok a fiatalok, akik helyt­álltak és helytállnak politikai Víi'jy feladatok előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents