Népújság, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-20 / 197. szám
4 NÉPÚJSÁG I960,, augusztus SO,, szombat 400 éves a Drezdai Képtár A második világháború utolsó hónapjaiban angol, amerikai repülőrajok bombáztak Közép-Európa városait. Drezdát, a patinás, ősi német várost szőnyegbombázással, láncos bombákkal rombolták a földig. A képtár anyaga is jelentős károkat szenvedett a bombázáskor, sok örökbecsű festmény megrongálódott, elpusztult. A még értékesebb festményeket Göring, a „szenvedélyes műgyűjtő” tulajdonította el. Drezda városát azóta felépítették, s eredeti formájában állították vissza a képtár monumentális épületét is. Hamarosan a régi szépségében és gazdagságában várja a látogatókat a négyévszázados jubileuma alkalmából újjáépített képtár, a világ egyik legértékesebb gyűjteménye. (pataky)- TATAROZZAK A TÁRNÁM ÉRÁI egykori Hirsch-kas- télyt, 280 000 forintos költséggel. Ennek során az iskolának használt műemlék jellegű épület termeit és külső részét is rendbehozzák. — MÁR JÖVAL AZ ÜNNEP ELŐTT megkezdték a készülődést augusztus SO-ra a tiszanánai termelőszövetkezetek tagjai. Legtöbbjük az egri stadionban rendezendő nagygyűlésen vesz részt. így csupán a Petőfi Termelőszövetkezetből 400-an jelentkeztek a tagok közül olyanok, akik részt akarnak venni a megyeszékhelyi ünnepségen. — TIZENHÉT KÜLÖNVO- NATOT INDÍTOTT A MÁV ma reggel a megye különböző részeiből Egerbe a nagygyűlésre igyekvők számára. Ezenkívül az utazni kívánók részére mindenütt autóbuszok is rendelkezésre állottak, hogy a hevesi járásból időben megérkezhessenek az ünnepség színhelyére. — NAGT LENDÜLETTEL folyik a cséplés Erdőtelken. A község három termelőszövetkezetében nemrégen állt munkába a már dolgozó három mellé újabb négy cséplőgép. így a tsz-ek tagjai augusztus 25-re befejezik a kalászosok eséplését. «- befejezéshez közeledik Egerben a Széchenyi és Bródi Sándor utca sarkán levő lakóépületek tatarozása. Ezzel a tervszerű sortatarozás keretén belül az ötödik épületet hozták rendbe ebben az évben a város főutcáján a Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói. műsora: se-in; Királdon este fél 8 órakor: Kormos ég *)-án, Gyöngyösön este 8 órakor: Elveszem a feleségem Sl-én, Abasáron este 8 órakor: Kormos ég »-én. Hatvanban este 8 órakor: Elveszem a feleségem »-én nincs előadás. EGRI VÖRÖS CSILLAG 20—21—22-én: Folytassa, admirális EGRI BRODY 20- án: párizsi balett 21- 22-én: Nincs előadás EGRI KERTMOZI 20—2i-én: Többé nem balkezes 22- én: A cirkusz művészei GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 30—21—22-én: Nápoly aranya GYÖNGYÖSI PUSKIN 20—21—22-én: Fehér vér HATVANI VÖRÖS CSILLAG 30—21—22-én: Hely a tetőn HATVANI KOSSUTH 20—21—22-én: Hely a tetőn HEVES 20—21-én: Mennyel pokol 2E-én: Kenyér, szerelem; féltékenység ytJZESABONY 20—21—22-én: Szent Johann» ríterv;sara 20—2l-én: Hulot úr nvaral k 32-en: Nincs előadás Beszélgetés a Szilágyi Erzsébet Gimnázium levelezti-tagozatáról az intézet igazgatójával A diákkorunkból megmaradt emlékeinkből úgy hisz- szük, hogy az iskolák nyáron alszanak, mint télen a medvék. Azt azonban most, felnőtt korunkban meg kell állapítanunk, hogy az iskolák nyáron sem alszanak: megújítják itt- ott termeit, folyosóit. A tanári és az igazgatói szobában is foglalkoznak a tanárok. Az igazgatót, Űjvári Ottót is bent találjuk, aki az új tanév előkészítésével foglalkozik. Különös gondja a három éve megszervezett levelező-tagozat, amely szépen fejlődik. — Mik voltak az előző tanévek tapasztalatai a levelező-oktatásnál? — Levelező-hallgatóink létszáma évről évre gyarapszik. Az 1958/59-es tanévben 59, míg az 1959/60-as tanévben 73 hallgató jelentkezett és kapott felvételt. Évközben akadtak egyesek, akik sokfajta ok miatt kimaradtak, de a többség, amely erős elhatározással indult a négyéves munkának, sikeresen levizsgázott az év végén; Az nagy kár, hogy a lemorzsolódás az év kezdete után rögtön megtörtént. Ügy látszik, egyesek azt hitték, hogy a középiskolai oktatás könnyű feladat ég azonnal elment a kedvük a további próbálkozástól. Akik kitartanak, az iskolai év végére jól működő kollektívát alakítanak ki. Néhány hallgató pedig kiemelkedő tudásról tett tanúbizonyságot az éwégi vizsgákon. — Nagy előnye a levelezőtagozatnak, hogy azok számára különösen kedvező lehetőséget nyújt, akik a középiskola felsőbb osztályában annak idején megszakították tanulmányaikat: ott folytathatják, ahol abbahagyták, tehát a megtanult évek nem vesznek kárba. Így érettségizett már az idén is hat, tavaly pedig három hallgatónk: Ezek a hallgatók jobb eredményeket érnek el, mint annak idején. Ennek az a magyarázata, hogy a felnőtt ember szorgalma és célratörése már érthetően alaposabb, mint a fejlődő korban levő diáké. Az idén milyen az érdeklődés a gimnázium levelező-tagozatán? —- Meghirdettük a levelezőoktatást idejében, az első évfolyam számára isi Hely minden évfolyamban van még, tehát minden osztályban van a további felvételre lehetőség. — Milyen a tanmenet, milyen tantárgyakat tanulnak, mikor vannak a konzultációk? — A tantárgyak és a tananyag lényegében ugyanaz, mint a délelőtti tagozaton, azzal a különbséggel, hogy a levelezőknél idegennyelvű oktatás nincs. A hallgatók hetenként egyszer járnak előadásra. Negyedévenként ejtjük meg a beszámolót, év végén osztályvizsgával zárunk, a negyedik év végén pedig érettségiznek a hallgatók. — Hogyan segíti a gimnázium az oktatás munkáját a levelezőknél? — A tanárok bármikor szívesen állnak a hallgatók rendelkezésére, hogy a tantárgyi anyagot minél jobban elsajátíthassák. A bejáró hallgatók, akik az iskolai idő előtt kénytelenek érkezni, az előadás megkezdéséig az intézet KISZ- klubhelyiségében tölthetik el idejüket kényelmesen és zavartalanul; — Az elmúlt iskolai évben is a hallgatók jól sikerült klubestet rendeztek. Az ilyen ösz- szejöveteleket a jövőben is támogatni fogjuk, mert a klubestek nemcsak szórakozást jelentenek, hanem alkalmat is arra, hogy a levelezők egymást megismerhessék, meghittebb és baráti légkörben folyhassék a tanulás munkája. — Milyen előnyei vannak még a levelező-oktatásnak? — Lehetőség van arra, hogy akik más iskolatípusban kezdték meg középiskolai tanulmányaikat, sikeres különbözeti vizsga után itt folytassák és fejezzék be a gimnáziumot. — Kellő számú jelentkező esetén az idegen nyelvek csoportos tanulására is lehetőséget biztosítunk: Az intézet tanári kara a hallgatóktól — különösen az elsőévesektől — több bátorságot, nagyobb önbizalmat és határozottságot vár. Tudjuk, hogy a napi munka és a családi élet mellett a tanulás nehezebb, mint a rendes korosztályú tanulóknál, de az elszánásnak, erős akaratnak nem marad el a gyümölcse: a hallgatók jó érettségivel és szép „diák-emlékekkel” távoznak majd az intézetből. Eddig az interjú. S mi még annyit teszünk hozzá: ma az egész országban, mindenütt, a legkisebb várostól egészen Budapestig a levelező-oktatás, a művelődés és a szellemi felfelé törekvés olyan lázában élünk, amiről érdemes beszélni. Az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium is azért nyitott kaput ennek a levelező felnőtt- oktatásnak, hogy a jelentkező igényeket kielégítse. A kiművelt emberfők sokasága pedig a helyes pedagógia, és szorgalom nyomában növekszik, Egerben is. (farkas) AZ ALKOTMÁNY ÜNNEPE Augusztus 20-a ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPE. 1949-ben ezen a napon népünk évszázados átaa valósult meg: történetauinktien először alkotmányt kaptunk. 45 évvel ezelőtt, 1915. augusztus 20-án halt meg PAUL EHRLICH német orvos. Nevéhez fűződik a vérszövettan (hematológiai megalapítása, a szervezet védettségének (immunitás) megállapítása, a betegségek vegyszerekkel gyógyítása (kemoterápia). A vérbaj gyógyszerének, a Szalvarzannak felfedezéséért a japán Hátával együtt 1908-ban Nobel-díjat kapott. Ehrilch 1854-ben született. 85 évvel ezelőtt, 1875-ben e napon született SAUL CSERNYI- KOVSZKIJ, palesztínal költő. Drámái és idilliéi az újkori héber költészet remekei. 15 évvel ezelőtt, 1945-ben e napon halt meg ROD A KOSA (Alexander Rosenfeld) osztrák író. Elbeszélései, színdarabjai, csat- tanós anekdotái a KUK-hadsereget gúnyolják ki. 20 évvel ezelőtt, 1940-ben e napon kezdődött meg a kínai vörös- hadsereg támadása Dél-Kínában Csu-Te marsall parancsnoksága alatt a japán megszállók állásai ellen. 700 éves a sárospataki vár, a híres Vörös-torony 1260-ban épült. Jelenleg a várban Rákóczi-muzeumot rendeztek be. Elkészült az egri szabadtéri színpad terve Az elmúlt napokban kaptuk meg a létesítendő egri szabadtéri színház terveit a budapesti Középülettervező Vállalattól. A terveket, az ország legkiválóbb szakértőinek bevonásával, a vállalat egyik tehetséges építésze: B. Mueller Éva készítette. A szabadtéri színház — a városrendezési tervekkel egyezően — a Népkert nyugati- oldalán, a Park Szállótól délre eső dombos területre kerül. A hely, adottságainál fogva, kiválóan alkalmas ilyen létesítmény telepítésére. A nézőtér a régi kőfalkerítés feletti domboldalban alakúk ki. míg a színpadi résznek a Népkert évszázados fái és zöld gyeppázsitja adják a legszebb természetes keretet. A már említett városrendezési tervek a Park Szálló melletti „TEFU-telep” felszámolásával egy átkötő utat is kijelölnek a Klapka utca és a Nagy József utca között. Ez az út szolgálná ki a Park Szállótól délre építendő új, idegenforgalmi szállodánkat, a terület nyugati peremén megvalósítandó többemeletes lakóházakat. végül erről az útról lesz a szabadtéri színház is megközelíthető. (Távolabb még a szabadtéri színházhoz tartozó autóparkírozó hely kialakítására is megvan a lehetőség.) Az átkötő-útról leágazó széles gyalogút vezet rá a főbejáratra. A bejárata épület 3 méter magas „paletta” alakú tető alatt élhelyezett kisebb szolgáltatási helyiségekből (pénztár, büfé, WC-esoportok, ügyeletes orvosi szoba, az emeleten a fővilágosító, rendező, s a hangkeverés helyisége, stb) és a bőséges méretű zsibongóból áll. A formai kialakításnál fő szempont volt, hogy a színház a nagy felső parkba besimu- lóan, játékos körvonallal épüljön, ne legyen tehát kimondott zárt jellege. A bejáratot magas, világító „reklámfal” hangsúlyozza. A nézőtér 1500 személy befogadására készül. A lejtős terep ügyes kihasználásával a széksorok — aránylag kevés földmunka árán — úgy helyezhetők el, hogy maximálisan jó látási és hallási viszonyok adódjanak. A színpad ún. „gyepszínpad” lesz, a természeti adottságoknak legjobban megfelelő, ősfákkal szegélyezett parkrészen. Itt épül meg az akusztikai szempontból szükséges, kellő méretű, aljzatbetonra helyezett hajópadló felület, a süllyesztett zenekari árok és a zenekar és nézőtér között egy kisebb élénkítő víztükör. Á színház a legkorszerűbb technikai berendezésekkel lesz felszerelve. A vetítő-tornyok, színes reflektorok, a színpad és a nézőtér között létesített fényfüggöny, valamint hangszóró berendezések bizonyára kielégítik a legmagasabb igényeket is. Röviden ennyit a mi leendő népkerti szabadtéri színházunkról. Hogy szép lesz-e? Erről esak azt árulhatjuk el. hogy a budapesten tartott tervbírálat részvevői — akik pedig már sok hasonlót láttak, vagy saját maguk terveztek is — egyhangúlag állapították meg (és itt nem hiszem, hogy az egrieknek akartak hízelegni!): a színház, ha az az elképzelés szerint megvalósul, az országban a legszebb, legkorszerűbb ilyen, létesítményként fogja Egér — különben is elismert, jó kulturális hírnevét — tovább terjeszteni. Hevesy Sándor DCaítéJj^ó-k á Lakó-i Kastély... Terebélyes tölgyek mélyzöld lombja között piros cseréptető. Magas kőkerítés, hangtalan csend, pihentető nyugalom... Földszintes, szerényen meghúzódó házacskák fölé gőgösen magasodó emeletes épület: kastély... És bársonyos pázsit és virágok üde szigetecskéi között szeszélyesen kanyargó sétányok. Valamikor: egy család, vagy egyetlen ember fészke — kastélya... Ma? Miénk. Tiéd is, és enyém is. Mindannyiunké. Kastélyunk... ★ Errefelé már elkészült a mű- út. A gépkocsi kerekei sebesen szaladnak a zökkenőmentes betonon. Az út két oldalán Tárnáméra házai. Üjak és régebbiek, korszerűek és apróablakosak, de mindenütt gyümölcsfa és virág. Virág az ablakban és virág a házak előtti kis kertben. És virág az udvarokon is... Aztán megszakad a sor. Kerítés, kapu, a kapu oldalán szigorú őrként a hajdani kapusház. Élesen kanyarodik a gépkocsi: udvar és szemben a kastély a maga méltóságteljességével. Műemlék. Most iskola. Az igazgató, Erdélyi István, idegenvezetőnek is kitűnő: — Barokk stílusban épült 1760. körül. Az Almássy családé, majd legutóbb Hirsch Albert tulajdonába került, aki az egyik Hatvány bárónő, az Irén férje volt. Nyolcvan éve lakatlan, a tulajdonos csak ritkán látogatta meg. Társasága és ő elfogyasztották a jégbehű- tott őszibarackot. Es... Es repültek tovább elegáns luxusautóikon, esetleg kényesléptű lovaikkal egy másik kastélyba, ahol alkalmasabb hely kínálkozott a francia pezsgő és magyar óbor felhörpintésére. A lakatlan kastély nyugalmát pedig csak a kapus őrizte, s a cselédasszonyok, akik a Vincze-tanyán dolgozó férfiaknak az ebédrevalót vitték, két- kilométeres kerülőt tettek, mert a tizennyolc holdas parkba még a birtokos távollétében sem tehette lábát senki. Sem felnőtt, sem gyerek... Most iskola van a kastély- bein. A felsőtagozat diákjai tanulnak itt, de nyaranként a kastélyban működik az idénynapközi is és itt helyezték el a helytörténeti múzeum értékes anyagát. Száztíz gyerek a hajdani lakatlan kastélyban, hová a gazda csupán jégbehűtött barackot enni járt... ★ A Graefliek valamikori fészkében most a Poroszlói Állami Gazdaság központja székel. Es itt van a gazdaság párt- és KISZ-szervezete és a klubhelyiség, meg a munkások étterme is... Az idősebb Graefliet álmában verték agyon egy viharos éjszaka. Egyesek szerint valamelyik inasa, mások úgy vélekednek, hogy az inast igazságtalanul ítélték tizenöt évi fegyházra. Az viszont igaz, hogy a gyilkosság után, 1938- ban, atyja volt hálószobájában ölte meg magát a megboldogult fia. Pedig még másik tizenhat szoba is állt volna rendelkezésére. Azután, a valamivel több mint háromezer holdas birtokon az idősebb Graefli felesége gazdálkodott... Mint Varga István mondja, aki annak idején a dohánykertészetet felesben művelte: — Jó asszony volt. Az ismerősebbeknek azt is megengedte, hogy a kastély előtt levő jóvizű kútból vegyenek vizet. Hm ... „Jó” asszony volt... Sőt: kegyes... Jól éltek a hajdani gazdák, csak éppen a cselédségnek ment rosszul... A cselédek, meg azok le- származottainak többsége a Poroszlói Állami Gazdaságban dolgozik. Már nem kell a kastélyba menni jó vízért. — Víz-- torony emelkedik a kastély előtt: vezeték szállítja a vizet. Benn, az impozáns épületben van a klubhelyiség, a gazdaság dolgozói a televíziós előadásokra ide járnak. A régi ebédlő szűknek bizonyult, hisz kisebb társaságok lakmároztak ezelőtt, mint ahányan most gyűlnek össze az étkezések idején. Bővítették tehát az ebédlőt. ★ Copf stílban épült a nosz- vaji kastély, és a község legmagasabb pontján emelték vastag falait. Mintegy uralko- A Balla-család vadászkasté- dik a vidéken. Hatalmas a lya volt Tíz-tizenöt gépkocsi kastély és elfárad, aki. bejárja jelent meg néha, s messzeföl- óriás parkját... dön híre járt a nagy dínom-dáMesteri freskók díszítik nomnak, amelyet ilyenkor tarmennyezetét és a szobák, meg tottak az urak. a folyosók falait. Nyáron hű- Balláék közvetlenül a felsza- vös az épület, télen pedig me- badulás után mulattak utoljáiig és széles, kényelmes lép- ra a kastélyban. USA tisztek csők íve vezet az emeletre. társaságában. És azután el- A kerítéskapu melletti táb- mentek. Örökre, la felirata ezt hirdeti: Most már hosszú évek óta Kisipari Szövetkezetek Köl- ktsz-tagok pihennek falai kö- csönös Biztosító Intézetének zött. Egyszerű emberek, akik üdülője. kitünően érzik magukat. NoszAz étteremből nyíló szoba vajon: a copf stílű kastélyban, valamikor a fegyverterem volt. Es amikor távoznak, bejegy- Most társalgó. És a sarokban zik a társalgóban levő vendéglevő asztalon tartják a vendég- könyvbe: könyvet, amelybe minden cső- ;iAz elmúlt két hét felejthe- port emléksorokat ró üdülése tetten emlékére a 19-es szoba végén... lakói.” Aláírás: Vérségi Ilona Tessék, néhány mutatóban: és Szabó Klára. „Az itt töltött kellemes na- Ez a szoba, a 19-es, egyéb- pokra mindig szeretettel fo- ként valamikor a kisasszony gunk visszagondolni”. Aláírás: budoárja lehetett... Stramfa Mártonná, Fodor Já- Es Borbély Gáspár cipész, nosné, Várszegi Vilma, Szabó Kunszabó György fodrász az Katalin. idén ismét ide kérte a beutalóimig a kastély fennáll, ját és Banal János, a budapes- nem érzi senki úgy magát, ti faipari szövetkezettől jövőre mint én e két hétben a nősz- szitán újból idejön, vaji kék égbolt alatt...” Alá- Mert jó itt. írás: Nyéki Dezső. Majd köz- Otthont nyújt, vétlenül alatta: „Egy vélemé- Otthont bizony, méghozza nyen vagyok...” és egy másik egy-egy alkalommal hetvenkét bejegyzés: „Es így vagyok én felnőttnek és hatvanöt gyerek- is...” * nek. Kastélyok. Terebélyes tölgyek, mélyzöld lombja közül piros cseréptető kacag a közeledőre. Magas kőkerítés, és mögötte vidám zsivaj, vagy pihentető nyugalom... És bársonyos pázsit és virágok üde szigetecskéi és szeszélyesen kanyargó sétányok piros szalagja: kastélypark... Valamikor egy család, vagy egyetlen ember fészke. De hol vannak ma már ezek a kastélyurak? És velük együtt hová tűntek az aranyjogú kedvenckutyák? És a kutyakorbács, amellyel a cselédek kaptak? Már miénk a kastély. Tiéd is, és enyém is. Mindannyiunké. Szántó Istváa
