Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-17 / 168. szám

I960, július

Riport a bentonitról

\ ROSSZKÚTTETŐI BÁNYA

Egész úton — Istenmezejére menet —, arról beszélgettünk, milyen vadregényes és gazdag ez a tájék. A völgyek laposában kalászosokat érlel a föld, a domboldalakon szőlőfürtöket nevel a nap, s benn a hegyek gyomrában emberek fejtik a föld méhének kincseit: az ércet, az ásványokat.

Istenmezeje messze esik az élet lüktetésétől. Hegyektől teljesen körülzárt kis katlanban rejtőzik a falu.

Régi és kevés lakosú település

Ide igyekeztünk, mert hallottuk. hogy ebben az évben nagyarányú kutatómunkát kezdenek itt: úja'bb bentonit- telepek után kutatnak.

Az érkezőt a bányák ismert sokneszű zaja, lármája fogadja. A siklókon, a hegy meredek oldalán csattognak a bentonít- tal telt csillék, fürgén buknak le a rakodóhoz. A teherautók egymás után állnak a rakodó alá, s indulnak útjukra. Hét teherautó viszi nap mint nap a bentonitot Mátrabaflára, a legközelebbi vasútállomásra. Három és fél-, négytonnás, billenőszekrényes kocsik szállítják a kátyús, gödrös, tönkrement országutakon a ritka értékű ásványt. Három hónap alatt teljesen „kikészülnek” az autók, mindennaposak a rúgótörések.

A bányairodán Juhász György elvtársat, a fiatal, helyettes üzemvezetőt találtuk. Művelt, nagytudású, okos beszédű ember. Vele beszélgettünk.

— Valóban, most indult az új bentonitkutatás. A kutatás két területen folyik: kutatófúrásokat végzünk és kutatóvágatokat hajtunk. Kutatások céljára egymillió forintot használtunk fel ebben az évben. Az eredménye is megvan: a kutatóvágatban

kiváló öntödei bentonitot találtunk,

2—3 méter vastagságú rétegben.

— Az ország leggazdagabb bentonit-lelőhelye van itt, nálunk. Egész Pétervásárig benyúlik a telep. Száz évig is

nyugodtan elbányászkodha- tunk. Innen mehetünk nyugdíjba valamennyien.

Juhász elvtárs szavai nyomán egy eddig ismeretlen, új bánya és új emberek élete tárult elénk. A rosszkúttetői bányában már évek óta bányásszák a bentonitot. Az első öklömnyi darabokat vízmosásokban, eróziós árkokban találták. „Földzsír” — így nevezték el a bentonitot az öregek. 1951—52-ben kezdték a feltárásokat. A termelőhelyeket közvetlenül a kibújásoknál létesítették, a csapások irányába hajtva a vágatokat. Ökrösfogatok hordták le a hegyről az első bentonit-szállítmányokat. Külföldre igen sokat szállítottak már belőle. Kelet-Német- országnak a legtöbbet. Nekik „fuller-földnek” — derítő földnek — kellett a bentonit. "'Azóta is így ismerik a környéken az istenmezeji bányát: Fuller- bánya. Most megnőttek az igények a bentonit iránt, egyre több az export-megrendelés. Bentonitot szállítunk Csehszlovákiába, a skandináv államokba és több, más országba.

— Jó valuta az országnak a bentonit, őrölve és őrletlenül is. Sokat adnak érte. Az országban összesen három bento- nitbánya működik, az egyik, a leggazdagabb, a miénk. Európában is ritka ásványi anyag a bentonit. Rendkívül bonyolult geológiai viszonyok érlelték ezt a különleges, furcsa agyagot.

— Mire használják ezt a ritka értékű ásványt?

— A bentonit kiváló öntödei kötőanyag, de felhasználják a kőolajfúrásoknál, továbbá a vízépítésben: gátak, csatornák készítésénél, szigetelőnek. Az élelmiszeriparban is alkalmazzák • étolaj derítésére.

Szürke színű, szappantapintású, körömmel harcolható, puha agyag a bentonit. Kis mélységben — a tenger szintjétől 10—12, a rosszkúttetői null ponttól számítva 60—80 méternyire — bányásszák, alacsony fejtésben. Kemény homokkőbe ágyazva három, három és fél méter a berttonit-réteg vastagsága. Némely helyen olyan keménységű, hogy lőni kell. Csákánnyal és lapáttal lehet kivágni a vastag rétegekből. Különböző mélységekben, a homokos, köves, törmelékes főiében elenyésző — 5—7 centis —. vastagságú .szénréteget is találni. A főiének semmi tartása nincs. A támfák tartják a földtömeget. A bánya gáz- és kvarcmentes — nincs szilikózis-veszély. De vannak rétegmozgások, csuszamlások, amelyek veszélyt jelentenek a bányászok életére. Ezen nagyban segítene a vágatok acéltámos biztosítása, a TH-gyűrűk használata.

Fiatal bánya

— nem nagy bánya az istenmezeji ... Négy-öt táró, három föld alatti és két külszíni sikló, s belőlük szétágazó vágatok. Ennyi a bánya. Légvágat nincs — a vágatok a hegy két oldalán kibújnak, a szél átfúj rajtuk —, minden vágat légvágat is egyben. Ha a vágatokban nem lennének hajlások, kanyarodok, az ember átlátna a bányán. Kisebb egység is tartozik a rosszkúttetői bányához: a Nemti üzem. Ebben a parányi — 50 méteres tárójú, két vágatos —, bányában tűzállóagyagot fejtenek. Két csapat dolgozik itt, hat bányász és egy aknász. A „nagy” bányában sincsenek valami sokan, mindössze 150 bányász. A bányászok többsége istenmezeji, de a környékről is járnak ide dolgozni.

— Milyen eljárással dolgoznak?

— Omlasztásos kamrafejtéssel, illetőleg pillérfejtéssel, hasonlóan ahhoz, ahogyan a szenet fejtik. A biztosítás főként fa. Kevés a vas-, a TH-gyűrűs vágatunk. Technikailag eléggé elmaradott az üzem. A bánya fekvése is olyan, hogy nem lehet nagyobb ütemben gépesíteni.

Az istenmezeji bányában kevés a gép. Kevés a gép, amely a bentonitvágókat segítené ... Eredményeik miatt mégsem kell szégyenkezniük! ök őrzik a Mátrai Ásványbánya Vállalat vándorzászlóját, mint „a negyedéves versenyben legjobb eredményt elért körzet”. Első negyedéves tervüket 110,4 százalékra, második negyedéves tervüket 105,9 százalékra teljesítették. Az előző negyedéves tervteljesítésekhez képest kicsit lemaradtak? Nem! A korábbihoz képest csaknem kétszeres tervmutatókat kellett i teljesíteniük. Becsülettel és de- ! rekasan megbirkóztak a ne- i hézségekkel. j

Istenmezején tudják, hogy! népgazdaságunk számára a j bentonit igen értékes valuta- ] szerző ásvány. Ezért állnak \ helyt nap mint nap a bentonit- \ falnál. S azért is, hogy telje- \ síthessük célkitűzéseinket, ■ amely szerint 1960-ban az ás- I ványbányászati termelési ér- \ ték több mint ötszöröse kell, [ hogy legyen a tíz év előttinek;; ezen belül az idén 293 száza- ■ lékkai több bentonitot kell bá- " nyásznunk, mint 1950-ben és I 232 százalékkal több tűzálló- jj anyagot kell fejteni, mint tíz étivel ezelőtt. Nagy feladat há- - rul tehát az istenmezeji és a l Nemti üzemi bányászokra.

— Van-e biztosíték, hogy az i istenmeze jiek \

teljesíteni tudják

a rájuk kiszabott terveket,

a még nagyobb tervmutató-1 kát? I

Van biztosíték! Elsősorban ‘ az emberek jelentik a biztosi- ■ tékot, azok az emberek, akik t egyre többen tömörülnek a l szocialista brigádokba, akik ■ egyrp többen kapcsolódnak be l a szocialista munkabrigád - cím elnyeréséért folyó ver- = senybe. Most három csapat | versenyez a szocialista címért: = Fodor Sándor, Országh István - és Sótér János brigádja. Or- i szágh Sándor hatfős munka- - csapata már elnyerte a szocia- | lista brigád címet. És biztosi- | ték a még nagyobb tervek tel- • jesítésére a modern technika I vívmányainak alkalmazása — - ezen a téren van a legtöbb ? tennivaló Istenmezején. Abá-| nya eléggé korszerűtlen, kevés ' a bányászok munkáját meg-1 könnyítő gép, s a biztosítások ~ rendszere sem megfelelő. Az l üzem műszaki vezetőire hárul - e feladatok mielőbbi megoldá- Z sa.

Búcsúzunk a bányától, Isten- = mezejétől. A siklókon, a hegy - meredek oldalán lefutó csillék ; csattogása messze elkísér- utunkon... |

Pataky Dezső Falun gyógyítani, a legszebb orvosi munka

R0ZSASZENTMÄRTON

egyik kis háza a boldogság birodalma. Lakói: a férj,1 aki bányász, a viruló fiatalasszony, s egy gügyögő apróság. Talán maguk sem tudják, hogy életük egén milyen súlyos fellegek gyülekeztek. Vagy ha tudják, megfeledkeztek róla, mert a rosszról szívesen és hamar megfeledkezik az ember;

— A megelőzés két ember életet mentett meg — a rózsa- szentmártoni orvos, dr. Kozma Pál így foglalja össze egyetlen mondatban az egész történetet. És ebben egyúttal orvosi programját is érti: a betegséggel nem akkor kell felvenni a harcot, amikor már életek forognak kockán. Meg kell- azt előzni.

Amióta itt él, ebben' a faluban, ezen munkálkodik, s ahogy mondják, nem eredménytelenül. Néhány statisztikai számba menő adat erről: a községben egyetlen gyermek sem maradt ki a gyermekpara- lízis elleni védekezésből. Az idén már szinte a minimálisra csökkent a csecsemőhalandóság. Egy gyermek halt meg, az is az egyik pesti kórházban. Fejlődési rendellenesség volt. Tbc is alig fordult elő, — s .ha előfordul, á gyilkos kór nem tud sokat rombolni a szervezetben. Időben felderítik. így történt annak a fiatal asszonynak az esetében is. A terhességi tanácsadásról küldték röntgenre, ott vették észre, hogy fertőzött. Azonnal telefon: s néhány nap múlva már az egyik szanatórium lakója lett. Onnan teljesen gyógyultan jött haza. Azóta megszületett a kicsi is. Mindketten egészségesek.

— Érdemes lenne eljönni hozzánk egy tanácsadásra — mondja az orvos. — Milyen szép, egészséges, kövér kis csemetéket hoznak el az asszonyok. Persze, ez’annak is köszönhető, hogy jó a védőnő — teszi még hozzá gyorsan. — És a megelőzésnek. Hogy idejében igyekszünk felfigyelni mindenre.

AZ ORVOSI LAKÁS barátságos kis szobájában beszélgetünk minderről. S miközben arról beszél, mi mindennel szerelték fel a rendelőt — most például egy gépet kaptak, hogy ne kelljen a betegnek rövidhullám-kezelésre eljárnia Hatvanba. vagy Gyöngyösre —, arról faggatom, hogyan néz ki az orvos egy napja.

° Sorolja: reggel hattól nyolcig az injekciókat adom be, a kötözésre jelentkezőket látom el. Utána II óráig vizsgálat következik. Ez a neheze a munkáknak,, mert van olyan nap, hogy 100 beteg jelentkezik. És itt gyorsan hozzáteszi: az orvos feladata sokszor nemcsak a gyógyítás, hanem a szimulánsok leleplezése is. Amikor idekerültem, sokszor fordult elő, hogy egy-egy ember bejött, követelte, hogy írjam ki. — Most már ritkulnak ezek az esetek. Azért is, mert az emberek gondolkodása változik, azért is, mert megtanulták, hogy nem lehet becsapni az orvost, még ha ilyen fiatal is.

— 11 óra után következik a beteglátogatás. Ilyenkor megyek ki azokhoz, akiket aznap bejelentettek, meg a régiekhez, akikről tudom, hogy időnként meg kell látogatni. —

Ebédidő? Hát bizony sokszor kell az asszonynak kétszer-há- romszor felmelegíteni az ebédet. De ez már ezzel jár;

Délután újból rendelés, — főleg bányászok részére, aztán ismét beteglátogatás. S ha még mindig marad idő — és kell, hogy maradjon, akkor a napközi otthon, az iskola ellenőrzései

Hogy teljes legyen a lista, a bányába is le kell menni ellenőrizni, hogy orvosi szempontból rendben van-é minden.

Szórakozás? — Ezt, sajnos, csak a televízió pótolja.

Családi élet? — Erre sincs túlsók idő. Van olyan nap, hogy csak akkor látom a fiam, mikor alszik — mondja kicsit szomorkásán, de aztán rögtön átvált: azért ne gondolja, hogy elcserélném az életem bárkivel is.

PEDIG NEHÉZ A MUNKÁJA. A kis faluban 3100 ember orvosi ellátása vár rá

— Kevés itt egy orvos — mondja, s ezt megerősíti a tanácselnök is, meg a járási tisztiorvos is. Petőfibányán nem sokkal nagyobb lélekszámra négy orvos jut. Nekik csak egy van. Nagyon kellene még egy. Azért is, hogy emberibb körülmények közé jusson a meglevő egy, azért is, mert jobb lenne a betegellátás. Mert naponta 100 embert megvizsgálni alaposan még a leglelkiismeretesebb orvos sem tud. A tanács, meg a község lakói még azt is vállalnák, hogy még egy orvoslakást építsenek.

— Még egy fiatal orvos kellene — mondja ő maga is. Érdemes volna idejönnie. Aztán gyorsan hozzáteszi: ha írni akar a munkámról, úgy írjon, igaz, hogy sok, de mégis érdemes vidékre jönni. A vidéki orvos életére nemcsak az a jellemző, hogy sár van és a sok munka, a szórakozás meg minimális.

A mi munkánk szép. Nagyobb a felelősség az igaz, de lehet-e szebb egy orvos számára, mint az, hogy bizalommal jönnek hozzá minden bajjal.’ És az sem igaz, hogy falun

nincs fejlődés. Az élet sokrétű- ? sége kényszeríti arra, hogy ta- f tuljon. A falusi orvosnak, bel- * gyógyásznak, nőorvosnak, | gyermekorvosnak kell lennie - egy személyben. I

Igaz is, hogyan fér össze ? ilyen zsúfolt napi programmal . a tanulás? — Van rá idő, — | mondja. S ahogy elnézem a. kis könyvszekrény polcain ka- * fonás rendben sorakozó szak- I könyveket, igaz lehet, látszik - rajtuk, hogy gazdájuk sokat I forgatja őket.

— Én csak azt mondhatom, í ne féljenek a fiatal orvosok a * falutól. Itt tanulni lehet, fej- Z lődni, a fizetés sem rossz — és - amit pénzben nem lehet lemér-1 ni, jó az, hogy egy egiész köz- - ség bízik az emberben. Ezért = érzi az orvos, hogy bizalommal, § szívesen jönnek hozzá. =

Nem vágyik el a városba? — | ezt a kérdést fel kell tenni, hi- | szén fel szokás tenni falusi ér- - telmiségieknek. |

Nem! — hangzik a meglepő ” válasz. És ha innen elmennék, . ismét csak bányászfaluba kér- ■ ném magam. Meg is’indokolja: | bányász családban születtem. | Az én apám a bánya halottja. I És ez erősebb szállal fűz a bá- - nyákhoz. Meg az is, hogy ma- | gam is voltam csillés. Ismerem - a sorsukat és szeretem a bá- " nyászokat.

AHOGY HALLGATTAM | SZAVAIT, egyre erősebb lett - az érzés bennem: ez az ember | valóban szíwel-lélekkei orvos, r és egy életre elkötelezte magát | a bányának, — az emberek gyó-§ gyításának. |

És végezetül, hadd írjam le ” még egyszer amit mondott: ” jöjjenek bátran ide a fiatalok. ~ Mert a falu gyógyítása az egyik 1 legszebb orvosi munka. I

Deák Rózsi ;

Ebéd után jólesik egy kis pihenés. Az üdülő teraszán beszélgetni, olvasgatni, cigarettázni lehet és élvezni a kitűnő mátrai levegőt.

Nyár a Mátrában

Galyatető az ország egyik legszebb üdülőhelye. Évente sok száz dolgozó piheni ki itt fáradalmait. A fiatalok csakhamar megismerik egymást, aztán barátságot kötnek. A ragyogó nyári délutánon túrák, kirándulások tarkítják a pihenők programját. Séta közben, ha egy kis pihenőbe kerül sor, kattan a fényképezőgép, hogy emléket készítsen a kedves, vidám napokról.

Jó a víz a gályái fedett medencében. Élvezet, boldogság lubickolni a hüs habok között. A fürdés után napkúra következik. Vigyázni kell nagyon, mert az erős napsugár rövid idő alatt könnyen bajt is okozhat, de ha fokozatosan napozunk, mire vége az üdülésnek, csokoládébarnára sülhet az ember.

Ez aztán igazi pihenés, s ha a terasz üres, akár órákig is elszunyókálhat a bácsi a tiszta, friss erdei levegőn.